Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-07 / 23. szám

.1VYÍRVIDÉ K". A főispán ur ez intézkedése általános helyesléssel találkozott. Az alispáni évnegyedes jelentés, minden vita nélkül, helyeslő tudomásul vétetett. A megyei árvapénzek elhelyezése, a törvény rendelkezése folytán, névszerénti szavazással lévén eldöntendő ; a névszerénti szavazás megejtetett, amely szerént az árvák pénze ismét a nyiregyházai ős nagj-kállói takarékpénztárakban rendeltetett elhelyeztetni. Élénk érdeklődés mutatkozott a Ludovika Akadémiánál a Buttler-féle alapítványra való felvételnél. Hat pályázó közzül kettőnek folyamodványa nem felelt meg a pályázati föltételeknek teljesen. Ugyanis egyik még a 14-dik évet be nem töltötte, a másik pedig jóval túlhaladta. Mindamellett az állandó választmány mind a hatnak kérvényét előterjesztette; teljesen a közgyűlésre bizván az ügy eldöntését. Az alapítványi, illetőleg pályázási föltételek a 16ik évét túlhaladt növendékekre nézve azt a kedvezményt teszik, hogy ily esetekben királyi kegyelem utján még lehet a felvételt eszközölni; de a 14 éven aluliakra, nézve a pályázati föltételek semmi kivételt nem tesznek. Összesen 245 szavazat adatott be. Legtöbb szavazatot kapott a pályázók közzül Nagy Pál, Nagy Lajos helybeli törvényszéki ülnök fia > s igy első helyen nevezett növendék terjesztetik fel. Második helyen Zsoldos Ferencz buji birtokos Gyula fia terjesztetik fel. Abban az esetben azonban, ha valamelyik e kettő közzül, bármely ok miatt, felvehető nem lenne, a pályázati föltételek értelmében még megválasztattak: Laskay István és Martinyi Gyula. Ez úttal elejtettek Buday Gyula és Inczédy Béla. A vallás és közoktatási miniszter válaszára nézve, a nyiregyházai ev. VI. oszt. gymnasiumnak VIII. osztályra emelése tárgyában, az állandó választmány azon véleménye fogadtatott el, hogy a miniszter felkéretik, mikép a jövő évi költségvetésben e czélra bizonyos öszszeget előirányozni szíveskedjék. A »Szennyes« nevű földterület jogi természetének megállapítása ügyében kelt megyebizottsági határozat feloldatván; ujabb vizsgálat rendeltetett el, amelyre az illető tulajdonosok meghivatni rendeltettek. A közmunka miniszter helyben hagyván a megyebizottság azon határozatát, amely szerént 50,000 forint szavaztatott meg a nyiregyháza-nyirbátori vasútvonal kiépítésére; felhívja a megye közönségét, hogy a köl csön felvétel és visszafizetés módozatairól jelentést tegyen. Minthogy eme kölesön csak akkor fog felvétetni, midőn a társulat 350,000 forintot összegyűjt; megbízatott az alispán, hogy majd akkor a fentebbiekről a miniszternek körülményes jelentést tegyen. Tárgyaltatott a belügyminiszternek a nyiregyházai III. választó kerületben megtartott bizottsági tag választása tárgyában kelt leirata. A biráló választmány határozatának megváltoztatására, a miniszter nem érezvén magát indíttatva, a bizottsági tag megválasztása elrendeltetett a közgyűlés által. Ugyancsak a belügyminiszter leiratára, amelyben a megye közönsége ujabban felhivatik a közigazgatási tisztviselők nyugdíjintézetének felállítására, küldöttség menesztetett; amely ugy lett kiküldve, hogy ha szükségét látja a pótadó kivetésének, az alispán már most megbízatott hogy a jövő szeptemberi közgyűlés tárgysorozatába ez ügyet ugy vétesse fel, hogy a pótadó megvagy nem szavazása elé alaki akadályok gördithetők ne legyenek. A belügyminiszter leiratából sajnosan értesült a megye közönsége, hogy a kállói megyei székház az állam által nem értékesíttetik. Küldötség bízatott meg, hogy e tekiutotben véleményes jelentést terjeszszsn a közgyűlés elé; amelyben az irányban is adjon véleményt, hogy miként lehetne Nyíregyházán megyei székházat építtetni. Nyíregyháza város szervezkedési munkálata, némi módosításokkal, helyben hagyatott. Minthogy azonban a városi képviseletben, a legújabb szervezetű tervhez viszonyítva, fizetés kevesbités történt: Somogyi Gyula és Kálnai László föllebbezést adtak be. Az ügy-iratok felterjesztetnek ugyan; azonban kimondatott, hogy a megye határozata csak birtokon kivül föllebezhető. Minél fogva az alispán, vagy törvényes helyettese megbízatott, hogy a városi tisztújítást még e hó folyamán tartsa meg. Lukács Ödönnek Szabolcsmegye monographiája megiratása tárgyában tett indítványa fölött némi vita fejlődött ki. Lukács Ödön inuitványozó a hazai történet-irodalom érdekes levezetése után constatálván, hogy a hazai történet még most sem tekinthető minden pontjában teljesen mpgvilágitottnak; indokolta a monographiák szükségességét; az után igy folytatta beszédét: Itt az ideje, hogy a hazafias megyék tegyék meg e tekintetben a szent kötelességet, amelylyel a múltnak és a jövendőségnek tartoznak; hogy szolgáltassanak módot, adják meg az eszközöket a megyék történetének megírására. S ha van megye, amelyet e tekintetben tettre sarkal a kötelesség és a nagy jelentőségű mult: ugy ezek sorában Szabolcsmegye az elsők között foglal helyett. Nem is említve itt amKz úgynevezett »Kun< vagy »Korhány« halmokat, amelyek nagy számmal vaunak a megyében, melyek még ma is legnagyobb részben csak néma betűi a megye terén lezajlott nagy eseményeknek, — azon pillanattól kezdve, midőn Szabolcs az Előd atyja diadalmasan érinté e földet, egész a XVIII. század középéig felváltva, időközönkint jelentékeny sokszor az ország sorsára döntőleg ható események zajlottak itt le. Már a XI.-ik század utolsó felében a fejedelmi vérből az Aba nemzet ségből való Péter, mint Szabolcsmegye főispánja megalapítja a mai szabolcsmegyei Nagyhalász helyén a Zászty apátságot, melynek egyes emlékei máig is hirdetik előttünk azon kor művelődés-történeti értékét. Ugyan csak a Xl-ik század utóján 1092-ben László király, ki a »Nyir fejedelmének® is czimeztetik, tartja Szabolcs városban az országgyűlést. Ezen idő után is királyok és királyi vérből származott nagy férfiak bírták e földet, minek természetes eredménye lőn, hogy mihamar legősibb magyar családok települtek meg itt, mint ezt a | történészek hirdetik, de maguuk is tudhatjuk. Majd a XIII.-ik században történt, Tatárdulásnak egyik fősulypontja épen megyénkre nehezedett, később a török zaklatta, a XVII.-ik századtól egészen a XVIII.-ik század első negyedeig folytonosan szintére volt e megye a nemzeti jogokért, szabadságért és alkotmányért vivott küzdelmeknek; kitétetve folyvást az egymással ellentétes viszonyban élő hatalmak rázkódtató hullám-csapásainak. Oly mult és csak igy felületesen érintve is, t. közgyűlés! melyet a feledékenység pora alatt hagyni továbbra is, vagy amelyet felderítő okiratokat átadni a végenyészetnek; egy jelentőségű volna a hazafiatlanság bűnével. A megye e század elején megtette e tekintetben kötelességét, amenynyiben az enyészetnek indult okiratokat lemásoltatta, kiegészíttette akkori tudós főjegyzője által, s megőrizte a jövendőnek. E korra is kötelesség várakozik, s ez az, hogy irassa meg a megye történetét. De tisztán tudományos szempontokon kivül, nemzeterkölcsi szempontok is erőteljesen köteleznek arra, hogy ma midőn általános a panasz, hogy a nemzeti erő és önérzet hanyatlóban van; tekintsünk a múltra, s annak a haza üdveért, szabadságaért semmit drágának nem tartó áldozatkész alakjait, népjellemeit emeljük ki százados sírjaikból, hogy nemes tetteik és nagy törekvéseik szemléletén a nemzeti erő és önérzet uj vérlüktetése pezsdüljön fel a nemzettest ajánlani kezdő tagjaiban, hogy különösen az iljuság ismerhesse tetteit, törekvéseit a mult kiemelkedő jellemeinek tetteiben és törekvéseiben; hogy ennélfogva amaz ezred éves űnuep, melyhez a magyar nemzet a magyar állam anyi kecsegtető reménynyel ésszent várakozással közelit, egy testvéri szeretetben, törhetlen hazafiságbau, áldozatkészségben erőben méltóságban összeforrt és átdicsőült nemzet előtt nyithassa fel a jövő millenium igéret földének ajtaját. Igen i Teljes hitem, hogy Szabolcs negye hazafias közönsége nem foghatja tűrni azt a vádat, hogy ^elfelejti a mi történt ezelőtt« s nem törődik a jövővel ! . . . A polgári erény ós becsület, a hazafiúi tiszta erkölcs csak ott emelkedhetik magas fokra, csak ott izmosodhatik meg, hol a mult nagy alakjai felett a kegyelet viraszt, hol az utókor a dicső ősöket az elismerés tisztelet és hallhatatlanság babérkoszorújával ékesíti, s ama világ ítélet — a történelem nem késik hallatni a gyávák ÖQZŐk és kislelkiiek felett lesújtó bírói szózatát. Ezen és ehhez hasonló szempontok vezéreltek engemet, midőn indítványomat letevém a közgyűlés asztalára. Még csak két dologra akarok röviden kitérni : egyik az, hogy e nagy munka költségbe fog kerülni, de én meg vagyok győződve, hogy a megye azon tagjai kiket a goudviselés annyi javakkal megáldott, nem fogja megtagadni áldozatkészségének filléreit, a másik az, hogy felkérjem e megye ősi családait, hogy azon munkás vagy munkások előtt, kik e teirintetbea működni fognak, nyissák fel szives örömmel családi levéltárukat; hiszen ez által nemcsak a hazai történet-tudománynak taendenek hasznos szolgálatot, hanem saját családjuknak dicsőséges múltját is át fogják adni a nyilvánosságnak. Meglevén győződve a felől, hogy e nagy czélért a megye minden tagja velem érez, velem lelkesedik, ajánlom indítványom elfogadását! Ezen többszöri helyesléssel lelkesült éljennel fogadott beszéd szólalt fel, ki a czélt helyeselvén, a kivitelre jegyzéseket. A főispán indítványozó beszédére tesz pár vételt, melyre Lukács Ödön megadja válaszát. Végül az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s a tervezet elkészítésére dr. Jósa András, Lukács Ödön, gr. Dessewffy Aurél, gr. Vay Ádám, gr. Forgách László, Kállay Jenő, Mikecz János, Miklós László, Görömbei Péter küldettek ki az alispán elnöklete alatt. (Folyt, köv.) Jíöz ügyek. (A katonai szolgálati viszonyok körüli utasítás) 29-ik szakaszának 11-ik pontja szerint a tartósan szabadságolt és tartalékos katonáknak szóló oly behívó-jegyek, a melyek nevezetteknek azon okból nem kézbesíthetők, mivel magukat tartózkodási helyük változtatásánál szabályszerüleg nem jelentették; vagy nem gondoskodtak arról, hogy a behívó-jegyek nekik egy harmadik személy által kézbesittessenek, az érdekelt felek illetőségi községében kifüggesztendők lévén: kérdés támadt az iránt, vajjou ezen kifüggesztés időtartama meddig terjedjen. Ennélfogva a cs. és kir. közŐ3 hadügyminiszter, a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, abban állapodtak meg; hogy a szabadságolt katonák behívó jegyei nyolcz napig, a tartalékos katonáé pedig hat hétig függesztendők ki. Mindkét esetben azonban, ha a behívójegy meghatározott napra szól, a kifüggesztés az említett határnapon túl is, egész a behivási határnapig terjedjen. A szabadságolt állománybeli honvédnek szóló s kézbesithetlen behivó-j egyek hat hétig függesztendők ki. (Az állandóan alkalmazott megyei dijnokok), akik a megyei írnokokra nézve törvényben előirt elméleti minősítettséggel nem bírnak, ez utóbbi állásra az 1883: I. t.-cz. 34. §-ában foglalt kedvezmény alkalmazásával előléptethetők-e ? E kérdésre vonatkozólag a belügyminiszter X. megye főispánjához 21,703/883. sz. alatt kibocsátott rendeletében kimondotta, hogy a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény életbelépte előtt már állandóan alkalmazásban volt azon megyei dijnokoknak, kik a kezelési szakban való működésük tartama alatt kötelességüket pontosan ós kifogástalanul teljesítették, és erkölcsi tekintetbn is egészen fedhetetlenek, — habár nem bírnának is a törvény 19-ik § ában előirt elméleti minősítettséggel, — az ugyanezen törvény 34. §-ának alkalmazásával megyei Írnokká való kinevezése ellen észrevétel fenn nem forog. (Oly esetben, amidőn az életbiztosítási dij) nem évi hanem rövidebb (pl. féléves, évnegyedes, vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte is, nem tartozik az első év folyamán lejárt őszes díjrészleteket megfizetni, (kir. Curia 1855 ápril 14-ki teljes ülés.) megszakított s végül után Fráter Sándor tett megeszre(A sertésforgalom szabályozása) érdekében a m. kir. földm. miniszter elrendelte, hogy a f é. szeptemberhó 1-ső napjától a sertésekre vonatkozó tulajdonjognak és azok egészségi állapotának igazolása, az 1874. XX. törvényczikk alapján kiadott bélyegtelen marhalevél űrlapokon történjék. Saját nevére kiállított ily marhalevélre van szüksége a tulajdonosnak valahányszor tulajdonjogát átruházni, vagy sertéseit állandó tartózkodási helyükről elhajtani, vagy elszállítani kívánja. A vásárra fölhajtott sertések, csak tulajdonosuk nevére kiállított eredeti marhalevél alapján bocsáthatók a vásártérre. E marhalevelek a községi elüljáröság, esetleg a vásári bizottság által és egész falkákra állitandók ki. A kiállítás dija egy-egy marha-levélre öt (5) krban állapitattoct mag, tekintet nélkül arra, hogy hány darabra állitattik ki a marhalevél. A marhalevelek csak e törvényhatóság ellenőrzési számával és pecsétjével ellátva adhatók ki; szóval ugy a törvényhatóságoknál, mint a községeknél és vásárbizottságoknál, az 1874. évi 17,351 sz. min. rendelet értelmében kezelendők és nyilvántartandók. E marhalevelek érvénye, a kiállítás napjától számítva, egy évig tart. A hátiratolás az 1876. évi 18,069. sz. min. rendelet értelmében eszközlendő. A hátirat érvénye a tulajdonjog igazolása tekintetében ugy a utóbb idézett, mint az 1884. évi 58.279. sz. és a f. é. 6030. sz, min. rendeletek alapján bírálandó meg. A hátiratolás dija három (3) krajczár. Az ezen határozatok ellen elkövetett kihágások az 1874. XX. t. cz. 58. és következő §§ ai szerint lesznek büntetendők. Tanügy. Értesítés. városi felső leányiskolában az ez idei zárvizsgálat, folyó hó 18-án, délelőtt s folytatólagosan délután tartatik meg. Melyre a tisztelt szülők, s a tanügy szives barátai tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán, 1885. junius 4. Simkó Endre, igazgató. ÚJDONSÁGOK. X József fóherczeg ó fenségét ma egy hete fényes küldöttség fogadta, mely elén a főispánnal, a megyei és városi tisztviselőkből, az öszszes városi vallásfelekezetek lelkészeiből, számos kir. tisztviselőből és katonai kitűnőségekből állott. A főherczeget Graefl József főispán és Sztárek Ferencz tűzoltó egyleti főparancsnok üdvözölték. A városi önkéntes tűzoltó egylet a pályaudvarban két vonalban volt felállítva teljes felszereléssel. A főherczeg magas megelégedését volt kegyes kifejezni ugy a szép létszám, miut a kifogástalan felszerelés fölött, amely egy éves létére életre-valóságának oly dicséretes jelével dicsekedhetik, mintaminőt a nyíregyházai hon véd laktanya oltásánál is kifejtett. Sztárek Ferencz főparancsnokkal igen szívélyesen szorított kezet a herczegi vendég. Ugy Sztárek Ferencz főparancsnok, valamint az egylet minden egyes tagja, valóban megérdemlik, hogy a sajtó is elismeréssel nyilatkozzék minden egyes föllépéséről. Tartsa is meg őket, a derék fiukat az ég sokáig, városunk díszére, vagyonunk és életünk védelmében ! Legyenek áldottak önfeláldozó emberszeretetükért! A főherczeg elutazása után, a főparancsnok az egylet összes tagjait megvendégelte a »Huszárhoz« czimzett vasúti vendéglőben. + Azon alkalomból, hogy Szabolcsmegye közgyűlése a megye történetének megiratását elhatározta, időszerűnek találtuk Kandra Kabos jeles történészünknek a Magyar Akadémia által tavaly kiadott »Szabolcsvármegye alakulása* czimü müvéből mai tárczánkban egy mutatványnyal kedveskedni. E néhány történeti adatból is kitűnik, menyire kívánatos volna megyénk történetét minél terjedelmesebb alakban és minél több-oldalú feldolgozásban bírni. © Nyíregyháza város képviselete holnapután, kedden közgyűlést tart, amikor a tisztújítási határidő is ki fog tűzetni. Jól értesült egyének junius 18-dikát emelgetik a városi tiszti kar megválasztásának napjául. V Díszes esküvő volt junius 3-án déli 12 órakor N.-Kallóban a rom. kath. templomban. Báró Barkóczy Emil e napon vezette oltárhoz Kállay Szeréna kisasszonyt Kállay Ákos és Láner Ilona szeretetreméltó, kedves leányát. Bár az esküvő szűk családi körben folyt le, mégis szép számú társaság gyűlt össze Kállay Ákos az öröm-apa házánál. Ott volt a vőlegény édes atyja, id. Báró Barkóczy ur; mint násznagyok: dr. Jósa András és dr. Kállay Zoltán nejeikkel, miut nyoszolyó asszonyokkal; Kállay Gusztáv huszárhadnagyi díszegyenruhában, Babóty Olivér Nyitrából, Sc'uurina István reáliskolai igazgató, Buday Ferencz és többen. Az uj pár az esküvőre következett gazdag ebéd után elutazott, a vendégek pedig nagyobb részben csak másnapon reggel fényes napvilágnál oszlottak Bzét. Megelégedés, boldogság kísérje az ifjú szerető párt az élet utain! f Hugó Viktor a század legnagyobb költője, Franczia ország dicsősége, a világirodalom fénylő szövétneke, a szabadságnak, emberszeretetnek ós demokrácziáuak fenkölt szellemű előharczosa, a magyaroknak, lelkes barátja, f. évi májushó 22-éu Párisban este meghalt. Született 1802. február 26-áu Besanconban. Hosszas szellemi működése korszak-alkotó volt. Örökbecsű műveiben a szegények, elhagyott ik és elnyomottak érdekében, a zsarnokság ellen hirdetett eszméi: a legnemesebb szivet és a legfenségesebb gondolkodót árulják el. Hugó halálát az egész emberiség gyászolja. Örök dicsőség emlékén! Temetése rendkívüli fénynyel junius 1-én ment végbe. Tetemeit a Pantheonban helyezték el. A nemzetgyűlés a temetési költségekre 20.000 frankot szavazott meg. • Mátészalka város közönsége a NyíregyházaSzalkai viczinális vasút kiépítésére, 10,000 forintott SZBvazott meg. Oly tett, a mely maga magát dicséri. Mint halljuk az aláírások csendesen folynak; amin, a mai pénzszűk világban, cseppet sem csudálkozunk. A községeket ma tulajdonképen a nagy birtokosok képezik. Azért tehát kívánatos volna, ha a községek birtokaránylag testületileg vásárolnának részvényeket.