Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

IVYÍRVIDÉ K" könnyíti, ismételten felhívom a központi választmányt, hogy intézkedjék az iránt, miszerint az emiitett névjegy­zékek községenként, illetve városrészenként összesítesse­nek oly módon, hogy az oldalok átvitele folytán mutat­kozó végösszeg a folyó számmal egyezzék; továbbá meg­levén az egyes községek illetve városrészek összesítése, ezen összegek összeadásával tüntettessék ki az egész vá­lasztó kerület összes eredménye. Ennek helyessége abból tünend ki, ha az egyes községek választóinak utólsó folyó számai ismét összeadatnak és ezen összeadás ered­ménye a jogosultsági rovatok végösszegével egyezik. Ennek helyessége abból tünetid ki, ha az egyes köz­ségek választóinak utólsó folyó számai ismét össze­adatván eredménye a jogosultsági rovatok végösszegével egyezik. Végül a választó kerületek szerint nyert össze­geknek ismétlő összevonása által lesz kitüntetendő az egész megye, illetőleg város választóinak főösszege. Amennyiben a megye területén időközben valamely rendezett tanácsú város vagy illetőleg kis község ren­dezett tanácsú várossá alakult volna át: különös figye­lem fordítandó arra, hogy az 1874 XXXIII. törvény­czikknek a választói jogosultságra vonatkozó rendelke­zése az emiitett átalakulások tekintetbe vételével fogana­tosittassék. A névjegyzékek kiigazításához szükséges összeirási ivek, az 1874 XXXIII. t. cz. 38. §-ábau foglalt rendel­kezéshez képest, a központi választmánynak a folyó évi 21352. szám alatt kibocsátott itteni rendelettel kellő számban megküldettek; megjegyezvén e helyütt, hogy az ideiglenes és az állandó névjegyzékek összeállításához szükségelt — az 1874. évi deczemberhó 28-án 54082. Bzám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel közölt min­ták szerint készítendő — rovatos ivek előállításáról, ille­tőleg beszerzéséről a folyó évben is maga a központi választmány saját hatáskörében lesz köteles gondoskodni. Végül figyelmeztetem még a központi választmányt arra is, hogy ugy az összeíró küldöttségek kirendelésé­nél, mint a névjegyzékek végleges kiállításához szükséges munkálatok teljesítésénél akként intézkedjék, miszerint az államkincstárt terhelő költségek a lehetőségig mel­lőztessenek. Hiszem és elvárom, hogy a központi választmány áthatva azon fontos feladat jelentőségétől, melyet a tör­vény a névjegyzék évenkinti kiigazításánál a központi választmányokra és annak közegeire ró, feladatát a törvények erre vonatkozó szabályainak valamint a fen­tebbi utasítások szigorú megtartása mellett a legnagyobb lelkiismerettel és jredménynyel fogja megoldani. Budapesten, 1885, évi áplihó 19-én, Tisza.« Köz ügyek. (Ha valamely megítélt váltó követelés), amelynek erejéig végrehajtás lett elrendelve, más személyre ruház­tatik át; az engedményes tartozik az engedményt az el­járó biróság tudomására juttatni; különben a megszün­tetési per költségeit viselni tartozik. (A közkórházi betegek szállítási költségeiknek fe­dezése tárgyában) következő rendeletet bocsátott ki a belügyminiszter. »Az 1875. évi III. t.-cz. 9. §. szerint a közkórházakban és gyógyintézetekben ápolandó vagy ápolt betegek, valamint a külföldi ápoldákban tartott egyének szállításából felmerült költségek, a menyiben ezek az ápolttak avagy azok fizetni köteles rokonaik, vagy hitves társaik vagyonából ki nem kerülnek, az illetőségi községek által fedezendők. A községekre nehezendő ezen teher könuyitése vé­gett, a budapest-lipótmezei országos tébolyda igazgató­jának kezdeményézése folytán, folyó évi januárhó 16-ról 70,163/1884. szára alatt a közmunka és közlekedési mi­niszterhez fordultam azon kéréssel, hogy az elmebetegek­nek az osztrák-magyar monarchia területén levő összes vasutakon menetdij-kedvezmény mellett való szállithatá­sát közvetítené. Ezen megkeresésemre a nevezett miniszter ur folyó évi februárhó 21-ről 6,849. szám alatt érkezett válasza szerint, a magyar vasutak igazgatói folyó évi februárhó 9 én tartott értekezleten abban állapodtak meg, hogy amennyiben a szegénység és elmebetegség hatósági kór­házi stb. bizonylatokkal kellőleg igazoltatik, elmebetegek és kísérőik a hazai vasutakon a III. kocsiosztályban, ha különös kocsiszakasz nem szükséges féláron, ha pedig különös kocsiszakasz utJo-ndó, annyi egész III. osztályú jegy váltása mellett továbbittassanak, a hány az elme­beteg és kisérő. A déli vasút által azonban ezen kedezmény dij té­rítés utján fog alkalmaztatni. Erről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett tudósítom. Budapesten, 1885. évi áprilhó 14-én. Tisza, magyar kir. belügyminiszter.* Tanügy. A nagykállói m kir. áll. főreáliskolában a magán vizsgálatok f. évi juniushó 16-án és 17-én fognak meg­tartatni. Magán vizsgálatra a középiskolában csak oly növendékek bocsáthatók, kik az 1883. XXX. t. cz. 15. §. értelmében kellő okmányokkal igazolják, hogy a köz­vetlenül lefolyt tanévet mely magán intézetben, illetőleg hol, és mily rendszerű tanulmányozással töltötték ; ennél­fogva felhivatnak az illetők, hogy ez okmányok és hite­les születési bizonyítvány előmutatása mellett, szüléik vagy ezek megbizottainak kisétetében, f. jun. 15-én dél­után a főreáliskolai igazgatóságnál jelentkezzenek. Nagy-Kállóban 1885. máj. 19. Schurina István, főreálisk. igazgató. ÚJDONSÁGOK. (!) Ö csász. kir. fensége József főherczeg f. é. má­jushó 31-én a délutáni 4 órai vonattal Nyíregyházán keresztül utazván; tiszteletére az itt állomásozó had­csapatok ki fognak vezényeltetni. Hir szerént a helybeli önkéntes tűzoltók is kivonulnak. 0 \ szabolc3magyei 1848/9-ki honvéd-egylet f. hó 17-én közgyűlést tartott; amelyue'c legfontosabb tár­gyát az 1848/9-es honvédegyletek központi igazgató választmányának a belügyminiszterhez benyújtott lemon­dása fölötti tanácskozás képjzte. E tárgyban id. Krúdy Gyula tag egy határozati javaslatot tett le a közgyűlés asztalára és olvasott fel, amelyet a közgyűlés egy szó ellenében nagy tetszés és éljenzések közt el is fogadott. A határozati javaslat, amely a hazai összes honvédegy­leteknek megküldetni határoztatott, következőleg hangzik. »Határozati javaslat. 1. Tekiutettel arra, miszerént a nmgu m. kir. belügyminisztériumhoz, az orsz. egyesületi elnök, központi tisztikar és az igazgató választmány né­hány tagja által benyújtott, Bpésten 1885. áprilhó 11-én kelt jelentésben a lemondás okául kitüntetett azon egyéni véleményt, hogy a f. évi márcziushó 9-ik napján Buda­pesten tartott orsz. honvédgyülés az által, hogy a sza­bolcsi indítványt tárgyalásra elfogadta és a felett érdemileg nyilatkozott is, az alapszabályok 1. § ában körülirt ille töségi hatáskörét túllépte, egyáltalában nem osztja, de sőt ép a hivatolt §. rendelkezésének helyes magyarázá­sánál fogva, az orsz. honvédgyülést, mint erkölcsi testületet tartja jogosultnak s illetékesnek a saját erkölcsi reputatiója érdekében ezen és ehhez hasonló tárgyban nyilatkozhatni. 2. Tekintettel arra, miszerint eme jelentésben, a lemon­dás okául felhozott azon állítás, hogy e f évi márczius hó 9 én tartott orsz. honvédgyülésben, a szabolcsi indít­vány tárgyalása alkalmával, az elnökség és a központi választmány gyűlöletes támadások czélpontjává tétetett, minden alapot nélkülöz, mert ezen orsz. közgyűlés le­folyásául vezetett jegyzőkönyvben nemcsak hogy legki­sebb njoma sem található fel annak, mi ezen állítás jogosultságát támogatná, de sőt a márczius hó 10-én alap^abályszerüleg megtartott orsz. gyűlésben az elnök, tisztikar, és a választmány összes tagjainak közfelkiál­tással történt újbóli megválasztása által, irányokban a legeclatansabb bizalom ténye myilvánult. 3. Tekintettel továbbá arra, hogy az érdeklett jelentésben annak alá­írói az orsz. honvédgyülés többsége által elfogadott sza­bolcsi inditványnyal szemben, Görgey Arthur személyét és viselt dolgait tüntetőleg védelmükbe venni látszanak, és ez által az orsz. honvédség közötti bajtársi jó egyetér­tést, és annak segélyezési szent ügyét is, személyes kér­désnek alárendelik, az illetők ezen eljárását sajnos tudo­domásul veszi. Végre: 4. Tekintettel arra, hogy e le­mondásbn a márczius hó 10-ik napján Budapesten tartott tisztújítás országos honvédgyülés által irányokban ta­núsított közbizalomnak sértő ignorálását ismervén fel, a jelentés aláíróinak újbóli megválasztásához, a tiszt­| újítás megejtésére netalán összehívandó orsz. honvéd­gyüléscn, szavazatával többé nem járulhat,* Az ez évi márcziushó 9 és 10 éu Budapesten tartott országos honvédgyülésen az egyletet képviselő küldöttek eljárásá­nak részleteit, amelyekről olvasóinkat anuak idejében ki­merítően értesítettük, egyik küldött Krúdy Gyula szá­zados adta elő élőszóval. A gy ülés a küldöttek haza­fias és erélyes viselkedésükért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az illetőknek. (Egészségi állapotok) A mult áprilhóban előfor­dult a tüdőlob hozzávetőleg 20%, halálozással. A változó időjárás az idült tüdő'ümő kórosok közzől sok áldozato­szedett. A gyermekek közt leginkább a gyomor- és bél­hurut uralkodott. A járványos betegségek közzől a ka­nyaró rendkívül enyhe lefolyással az egész megyében jelentkezett; a hólyagos himlő csak szórványosan for­dult elő. Rakamazon 2 halálesettel, Büd-Szeut-Mihályon 34 betegedési eset közzül 11 halállal végződött. Állati járvány nem unalkodott. A tavaszi állatszemle alkalmá­val, az egész megye területén 72 rühes ló találtatott. Három ló takony-kór miatt lebunkóztatott. Dombrádon orrfolyás miatt 4 db. ló zár alá helyeztetett. (§) A nyíregyházai népkert szivet és lelket vidá­mitólag fejlődik. A szépen plauirozott, széles utakkal behálózott, több helyütt befásitott és virágágyakkal dí­szített térség szemlélése ritka gyönyörrel tölti el a sétá­lókat. Valóban e kert létesítésével a legmelegebb hálára kötelezte Nyíregyháza város képviselete a nagy közön­séget. Mint halljuk Bencs László tanácsnok ur, aki oly buzgó tevékenységet fejtett és fejt ki folyvást e kert életre hivása körűi, jelenleg gőzfürdő létesítésén fárado­zik. Vajha siker koronázná fáradozását, amely egyszer­smind a népkertnek is nagy előnyeül, mondhatni koroná­jául szolgálna. (§) Nem mindennapi rendőr-ellenes eseménynek voltuuk e hó 19-én szemtanúi Nyíregyházin a nagy-deb­r«:czeni utcza elején. Varga Károly butorraktárából ugyan is, több butorneraüt volt neháuy laskodi fuvaros elszállítandó. A fuvarosok igen természetesen beállítot­tak az udvarra, éa elkezdték a bútorokat a kocsikra rakni. Egyszerre az egyik kocsiba fogott lovak, egy az utczáról hallatszó csikó nyeritésre, az udvarról az utczára ragadták a kocsit, amely a rajta volt bútorokkal együtt össze-vissza tört ugy, hogy a kocsinak csak az első két kereke maradt épen. A fuvarosok azon gondatlanságukért, hogy az istrángokat nem hányták le, eléggé meglakol­tak. Az egészben a volt a legmegbotránkoztatóbb, hogy noha a megbőszült lovak az emiitett butorraktártól egész a börtönépületig rohantak végig az utczán; egyetlen rendőr sem volt látható. Sőt a rendőrség még tudomást sem vett az eseményről, hogy legalább megbírságolhatta volna a gondatlan és figyelmetlen fuvarosokat. (Időjárás.) Folyó évi áprilhóban Nyíregyházán a légnyomat maximuma áprilhó 20-án: 757.20. mm; 9-én minimuma: 737.80; bavi középszáma 747.09. A hőmér­séklet áprilhó 29-én maximum 28.4.° Cels 2-án minimum 1.4.°; havi középszám 12.6.°. Eset 7 napon. A csapadék összege 19.67. mm. Derült nap volt 7; borult 2 ; többé­kevésbé félig borult 21 nap. A szól irányok eloszlása: 7 É. 16. ÉK. 12. K. 6. DK. 11. S. 9. DNy. 21. Ny ENy. 2. Összesen: 84 szél. A szél ereje középszámmal 25. X A nyíregyházai összes iskolák ez idei majálisa, a folytouos esőzések miatt, az első alkalommal kitűzött napok egyikén sem lévén megtartható; két versen fog megtartatni. Ugyanis az evang. gymnasium és elemi is­kolák, valamint a polgári leányiskola, nem különben az ev. ref. iskola és az izrael. iskola növendékeinek majá­lisa folyó hó 28-án, — a róm. kath. iskola növendékeié pedig folyó hó 26 án fog megtartatni. * Ferenczy Miksa helybeli könyvkereskedő, folyó hó 15-én váltott jegyet Szamuely Irma kisasszonynyal Szamuely Lajos kótaji földbirtokos leányával. • özvegy László Alajosné született Nagy Krrolina asszony, 26 éves korában elhunyt Ödön nevü fiának emlékére, 1000 forintos alapítványt tett az ujfehértói ev. ref. ta­nítók fizetésének javítására. Örömmel regisztráljuk ugyan e ritka nemes érzelemre valló tényt; de más felől leve­rőleg hat ránk az, hogy e szép jótékonysági műveletről a debreczeni hírlapokból kellett értesülnünk. Tehát nem akadt Ujfehértón tollforgató ember, aki ily fontos tényről sa­ját megyéje valamelyik lapját értesítette volna első helyen. Hiszen Ujfehértó nem Hajdumegyéhez, hanem Szabolcs­hoz tartozik. Első helyen csak is Szabolcsmegyét érde­kelhetik a kebelében előforduló népnevelési állapotok ja­vulását tárgyazó hirek. Igy vagyunk mi az egész me­gyében. Féláron adjuk a >Nyírvidék«-at a községi jegyző és tanitó uraknak. De azért csak elvétve kapunk egy­egy értesítést a megyében történttekről. Mily érdekessé lehetne tenni bármely vidéki lapot, ha az értelmiség kissé több érdeklődéssel viseltetnék a köz ügyek és a tár­sadalmi mozgalmak iránt! A hírlapi helyes és igazságos közlemények ma már igen fontosak. Előkészítik a köz­véleményt, tisztázzák a különféle nézeteket, befolyással vannak a felsőbb intéző körökre. Csak a helyi érdekek­nek tennének tehát hasznos szolgálatot azok, akik a vidékü­kön előforduló bármily irányban fontos eseményekről értesítenék a megyei hírlapokat. (§) A büd-szent-mihályi főjegyzői állásra Kabay József ottani aljegyző választatott meg e hó 20-án álta­lános szótöbbségg 1. Az aljegyzőségre, mint levelezőnk írja, Tóth Gyula polgári segédjegyzőnek van legbiztosabb kilátása. X A kisvárdaí önkéntes tűzoltó-egylet, szerelvénye­inek beszerzésére, f. é. juniushó 6-án az ottani » Várkert­ben« zártkörű tánczvigalmat rendez. — Geszteréden az ottani rom. kath. lelkész szol­gálója, egy szép fiatal leány a napokban a torony ab­lakából egyik versio szerént kibukott, a másik szerént ledobta magát és azonnal szörnyet halt. Bármelyik hir legyen a valódi, minden esetre szomorú jele az öngyil­kosság terjedésének. Valóban ideje volna már, ha ugy a társadalom mint az egyház és állam komolyabb megfi­gyelés tárgyává tenné a közerkölcsiség feletti felügyele­tet, illetőleg annak javítását; mert ha sokáig késik vele: aligha lesz kit megjavítani. - A pénzügyminiszter f. é. május hó 6-án törvény­javaslatot terjesztett be az országgyűlés elé 18 millió forint adómentes papir járadék kibocsátására nézve. A pénzügyminiszter a papirjáradék átvételére nézve már megegyezett a Rotschild csoporttal. A magyar kormány erősen reméli a béke fentartását és ehhez képest az állampapiro ujabb erőteljes emelkedését. Ez okból a kibocsátandó papirjáradékot nem adta át fix árfolyamon, hanem a beveendő összegre előleget kap; és a csoport csak bizományi eladással bízatott meg, mert szukczeszive magasabb árfolyamot lehet elérni. X Szatmár város gazdasági szakosztálya, a város földesurai haszonvételeinek házi kezelésére nézve, sza­bályzatot dolgoztatott ki. Házi kezelés alá vétetnének a következő jogok: 1. a pálinka; 2. a bor; 3. a sörmérési jogok; 4. a fogyasztási adók; 5. a hídvám; 6. a köve­zetvám ; 7. a vásárvám. E jogokat jelenleg öt bérlő ke­zeli; a házi kezelés mellett pedig e jogok a város által együttesen kezeltetnének ami a jelenleg öt bérlő által kü­lön teljesített kezelési és ellenőrzési költségeknél a vá­rosnak tetemes hasznot biztositana, amint ez több más városnál tapasztalható. A javaslat szerént a házi kezelés felett a főintézkedési hatáskör a polgármester, a kezelési eljárás intézése s a számadási sllenőrzés a számvevői hivatal, a vám- és helypénzjegy-készlet őrzése a pénztári hivatal teendője. Az összes házi kezelés élén egy vám­felügyelő áll, aki a főfelügyeletet gyakorolja az alatta álló személyzet felett, mely három osztályra oszlik, és pedig: 1., a kövezet- és hidvámszedők; 2., a vásárvám­szedők ; és 3., az italmérési illeték és fogyasztási adó szedők osztályára. A bizottság által beszerzett adatok szerint a hét bérlet külön kezelés mellett 19,300 frtba kerül, a város együttes kezelése mellett pedig évenként 8,210 frtba kerülne; tehát évenként mintegy 10—11 ezer forint megtakarítás mutatkoznék. A szakosztály a küldöttség által összeállított kezelési szabályzatot elfo­gadta s a közgyűlésnek ajánlotta, hogy azon jogok, a melyeknek bérlete a f. év végével lejár, vétessenek házi kezelés alá, a többi bérletek pedig a lejárat után szin­tén az összes városi kezeléshez csatoltassanak. Ma, ami­kor a városi adminisztráczió oly sokba kerül, igen he­lyesen cselekednék Nyíregyháza városa is, ha amit egyes bérlők és vállalkozók, a fogyasztó közönség roppant hát­rányára ós veszélyére, raknak zsebre, a város pénztá­rába folyna be. Ajánljuk Szatmár városának ez intéz­kedését városi képviseletünk figyelmébe. Nem ár­tana, ha valamelyik ügybuzgó képviseleti tag összeköt­tetésbe tenné magát a Szatmár városi gazdasági szak­osztálylyal s megszerezné az emiitett dolgozatot tanul­mány és esetleg alkalmazás végett. V Az isten-káromlás ellen L.-Palotán oly társu­lat alakult, amelynek tagjai egymásközt arra kötelezték magokat, hogy valahányszor az Lsten nevét tiszteletlenül kimondják, bizonyos összeget fizetnek. A társaság czélja a már nagyon is elharapózott istenkáromlásról leszok­tatni az embereket; a bejövendő birság-pénzből pedig a szegényebb sorsú iskolás gyermekeket tanszerekkel ellátni. Ily társulatot alakítani nálunk Szabolcsmegyében sem volna fölösleges. (Megyei árvaügy-forgalom.) 1885. évi mároziushó­ról áprilhóra elintézetlenül átment 947 ügydarab. Ápril­havában érkezett 1358 ügydarab. Összesen: 2305 drb. Ebből elintéztetett 1101 drb. Elintézetlenül átment má­jushóra 1204 drb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom