Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-17 / 20. szám

NYÍBVIDÉ K". Kimutatván a pálinka-ivásnak ugy a közegész­séget, mint a közerkölcsiséget és a vagyonosodást veszélyeztető, sőt megsemmisitő hatását; nem mu­laszthatom el levonni, azt a tanulságot hogy: a sze­szes italok mértékletlen élvezetétől tartózkodni, ki­vétel nélkül, minden embernek erkölcsi szent köte­lessége; és hogy ott, ahol a nagy tömegben ugy az egyéni mint a társadalmi jólét iránti kötelesség érzet és érzék hiányzik, kívánatos hogy a hatóságok saját körükben, a szeszes italok mértéktelen élvezetének terjedése ellenében állást foglalva, kivételes rend­szabályokat alkalmazzanak. A kormány bizonynyal nem fogná ebben korlátozni a helyi hatóságokat. Különben társadalmi uton is lehetne segíteni a bajon. A módokról és eszközökről akalmilag szóiandok. (y-) Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (.Májushó 12.) Olvastatott a szervezési szabályrendelet alakí­tásával megbízott küldöttség jelentése. Az egyes pontok felett élénk viták fejlődtek ki, amelyek azonban nem sok vizet zavartak. Az átalakítani rendelt pontokra, amenyiben azokat a miniszteri leirat körvonalozta, nem történt észrevétel. A tisztviselők fizetése, a polgármeste­ri ás a felügyelői fizetésnek kivételével, a jelenleg is ér­vényben levő szabályrendelet értelmében, változatlanul meghagyatott. Csupán a lakás-bér czimen szerepelt össze­gek olvasztattak be a rendes fizetésbe. Előterjesztetett az Andaházy-Szilágyi-féle 42000 forintos kölcsön ügyben eljáró küldöttség jelentése, a vonatkozó okmányokkal együtt. A küldöttség jelentésé­ből kitünőleg, a kölcsönt a küldöttség föltételesen fel­mondotta. Az illető ev. ref. egyházkerületi hatóság a föltételeket elfogadta, a jogföldek a zálogjogból kibo­csáttatnak s kamat fejében 57 2 0/o-j fizettetik. A küldöttség jelentése tudomásul vétetett s az ügy nyilvántartatni rendeltetett. Érdemleges határozat azonban, csak a fölebbezés eldőlése után fog, a 42000 forintnak hová leendő befektetése tárgyában, hozatni. Zajácz Józsefnek és társainak az Andaházy-Szilá ­gyi-féle kölcsön tárgyában hozott 3689/885. számú kép­viseleti határozattól benyújtott fölebezésót elnök bejelentvén; kisérő jelentés kapcsában felsőbb helyre terjesztetni ha­tároztatott. A városi házi pénztárnak az 1883 és 1884 évek­ről szóló s számvevőileg megvizsgált számadása felol­vastatván ; a szakbizottságnak kiadatni határoztatott, felülvizsgálás 15 napi közszemlére leendő kitétel és és véleményes jelentés-adás végett. Néhai Enyingy Lajos örököseinek a szokott halá­lozási illetéknek részükre leendő kiadása iránti kérelmük megtagadtatott, Spányi Lajos okleveles gyógyszerésznek a város területén egy negyedik gyógytár felállítása iránt felsőbb helyre beadott, a véleményezés végett leküldött kérel­mére hozott tanácsi javaslat, az idő előre-haladottsága miatt, a jövő képviseleti gyűlésig elnapoltatott. A polgárok legszebb joga. Alkotmányos országban egyik legszebb joga az állam-polgárnak az országos képviselő-választási jog; amely jognak gyakorlása a legutolsó földmivesnek is köz­vetve befolyást ad az ország ügyeinek intézéséhez. Hogy azonban e kiváló jogot az illető a kellő idő­ben gyakorolhassa szükséges, hogy e jog felett minden egyes ember gondosan őrködjék; mert a törvény a vá­lasztási jog gyakorlását bizonyos formaságokhoz köti. E formaságokat a választási névjegyzékek összeállítása képezi. Miként kelljen e legszebb polgári jogot megvédeni és biztosítani; arra nézve szolgáljon utba-igazitáeul a következő miniszteri intézkedés. »Habár az 1884. évi XXXIII. t. cz. már csak nem 11 év óta van hatályban, és a központi választmá­nyok általam ugy az idézett| törvényczikk, mint az azzal kapcsolatos egyéb törvények főbb határozmányaira min­den évben külön és idejekorán figyelmeztetni szoktak, egyes központi választmányok még most sincsenek telje­rosi könyvkiadók, vagy köz nyereségre alakult társulatok vállalatait a másik rovására, habár szeréntem sem helye­Ben, nyakra-főre ditjérik és az egekig magasztalják. Bizony-bizony ez sem valami dicséretes eljárás a fővárosi hirlap-irodalomtól. A helyett tehát, hogy a fővárosi hírlapirodalom ellenőrizné, felülbírálná, tehát javítaná a vidéki hírlapiro­dalmat; közönyével, lenézésével és a kéziratos lapokkal inkább rontja és teljesen lealacsonyítja azt. A vidéki hírlapíró éppen ugy, mint a nagy közön­ség minden-esetre tisztelettel s nemével a kegyeletnek tekint a fővárosi Olymp felé; mert minden szépnek, nemes­nek, igaznak és nagyszerűnek, ugy mtitani mint erkölcsi tekintetben, onnan kellene a vidékre szétáradnia. Hogy pedig mindez nem igy van, azt fényesen igazolja az a hang, amelyen a fővárosi sajtó a vidéki hírlapokról be­szél ; igazolják a fővárosi kéziratos lapok ; igazolják azok a reklám czikkek, amelyekkel a fővárosi hírlapok és kia­dók a vidéki lapokat elárasztják; igazolja az a szere­tetlenség, amelyet az egész hazai irodalom és a vidéki hírlapok iránt, lépten-nyomon tanúsít a fővárosi Olymp. Ily körülmények közt nem csoda, ha a vidék lel­kesebb és kimondom hazafiasabb érzelmű hirlap szorkesz­töi, egy vidéki hírlapírói testületet óhajtanak szervezni Ugy is kell. A fővárosi hírlapirodalom erős és gyors léptekkel halad a nemzetietlen, a világelvü irány felé. Ezt pedig csak egy egészséges, testestől-lelkestől magyar vidéki irodalmi testület ellensúlyozhatja jogosan és sikerrel. Mindenesetre komoly kérdés, megérdemli hogy az összes vidéki hírlapok foglalkozzanak vele. sen tisztában a névjegyzék évenkinti kiigazítása körül követendő eljárás felől; a mennyiben a mult évben is sajnosan kelle tapasztalnom, hogy a kiigazítási munká­latok egyes helyeken nem az 1874. XXXIII., 1875. VI. és 1876. XVIII, törvényczikkekben foglalt rendel­kezéseknek teljesen megfelelő módon és a törvényileg megszabott határidők szigorú megtartása mellett telje­sítettek; sőt több izben nagyobb mérvű mulasztások is követtettek el. Ily körölmenyek között, a törvények pontos végre­hajtása tekintetében tisztemben álló felügyeleti jog és kötelességnél fogva, az előjegyzett munkálatok megindí­tása alkalmából ezúttal is figyelmeztetni kívánom a köz­ponti választmányt az 1874. XXXIII. és az 1876. XVIII- törvényczikkeknek a névjegyzék kiigazítása kö­rüli eljárást tárgyazó főbb rendelkezéseire. Ezán főbb rendelkezések — melyektől eltérni a törvény kötelező erejénél fogva semmi szín alatt sem szabad — a következők : 1. A névjegyzék évenkinti kiigazítására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden év május hava első napjaiba:) köteles megtenni (1874. XXXIII. t. cz. 40. §.) 2. E czélból a központi választmány éveukint min­den választó kerületre nézve három tagból álló egy, vagy a szükséghez képest több küldöttséget választ és meghatározza az időt, mely alatt ezen küldöttségek munkáikat az egész választó-kerületben befeje/.ni és a központi választmánynak beterjeszteni kötelesek. (1876. XVIII. t. cz. 1. §.) 3. Az összeíró küldöttségek a kivánt kimutatásokat oly időben kötelesek befejezni, hogy a központi választ­mány ezen kimutatások alapján, a névjegyzék összeállí­tását juniushó 15-ik napján megkezdhesse (1874. XXXIII. t. cz 40. §.) 4. A választó kerület összes választóinak ideiglenes névjegyzéke a központi választmány székhelyén, az egyes város vagy község választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig az illető városban, nagy községben és körjegyző­ségben tétetik ki közszemlére (1876. XVIII. t. cz. 2. §.) 5. A központi választmány e végből a kerület min­den városának, nagy községének és körjegyzőségének, saját választói ideiglenes névjegyzékét másod példányban megküldi, s az alkalommal az állam nyelvén és a szük­séghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, melybe felveendő, hogy az ideiglenes névjegyzékek hol és mely időben (meddig) lesznek közszemlére kitéve; továbbá, hogy az ideiglenes névjegyzék ellen, az 1874. XXXIII. t. cz. 44. §-a értel­mében felszólalni, a felszólalás ellen pedig észrevételt tenni lehet, végül hogy a felszólalások és az azokra tett észrevételek hol és mely határidő alatt (lásd az 1874. XXXIII. t. cz 53. §. második bekezdését) adandók be (1876. XVIII. t. cz. 2. §-a.) Felhívom egyébként erre vonatkozólag a központi választmányt az az iránt való intézkedésre, hogy a most érintett hirdetmény annak kibocsátásakor egyidejűleg hozzám is felterjesztessék. 6) A központi választmány akként köteles eljárni) hogy az ideiglenes névjegyzék legkésőbb juliushó 5-én közszemlére kitétethessék (1874. XXXIlí, t. cz. 53. § első bekezdése). E helyütt figyelmeztetem a központi választmányt, hogy az ideiglenes névjegyzéknek, — tekintettel a fel­szólalások és észrevételek beadhatására megszabott ha­táridőkre,— 20 napig, tehát juniushó 5 tói juliushó 25 ig kell közszemlére kitéve lenni. 7. A névjegyzék kiigazítása iránti kérvények (a felszólalások) minden évben juliushó 5-től 15-ig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig juliushó 16-tól 25-ig fogadtatnak el. (1874. XXXIII. t. a. 53. §.) 8. A felszólalások és az észrevételek felett, a köz­ponti választmány minden évi Bzeptemberhó 1-tól 20 ig, köteles határozni (1874. XXXIII. t. cz. 48. §. 9. A központi választmánynak a felszólalásokra vo­natkozó határozatai szeptemberhó 20-tól szeptemberhó 30-áig teendők ki közszemlére (1874. XXXIII. t. cz 49. §), s a most idézett törvényszakasz a) b) és c) pontjaiban érintett esetekben a határozatok azoknak kézbesítendők, kiknek választói jogára a határozat vo­natkozik. 10. A központi választmánynak a felszólalások vagy észrevételek felett hozott határozatai ellen intézett fe­lebbezések, a közszemlére történt kitételt követő tiz nap, vagy a kézbesítéstől számított 10 nap alatt nyújt­hatók be (1874. XXXIII. t. cz. 50. §,). 11. A központi választmány, a megelőző pontokban megszabott eljárást novemberhó l-ig befejezni s a fel­terjesztést a bir. curiához megtenni köteles (1874. XXXIII. t. cz. 54. §-a). 12. A curia határozatai alapján a központi választ­mány a választók névjegyzékét kiigazítja s azt a belügy­miniszter által megszabott minta szerint véglegesen megállapítja; a véglegesen megállapított névjegyzékből egy hiteles példány a belügyminiszterhez terjesztendő fel, egy teljes példány pedig a választási székhely hatósági levéltárában helyezendő el; ezen kivül a kerület minden városának, nagy községének és körjegyzőségének, saját választóinak kiigazított névjegyzéke, egy példányban szintén megküldendő (1876. XVIII. t. cz. 3. §.). Egyidejűleg azon indokból, hogy az igazságügyi miniszter ur a mult évi deczemberbó 17-én 53089. sz. alatt kelt átiratában arról értesített, hogy a curia, az országgyűlési képviselő választásra vonatkozó választói jog kérdésében, a kir. curiához felebbezett felszólamlási ügyekben számtalanszor találkozik a központi választ­mánynak olyatén határozatával, melynél fogva az illető azon okból hagyatik ki a választók névjegyzékéből, mert nem igazolta hogy adóját lefizette, figyelmeztetni kíván­tam a központi választmányt, hogy miután az 1874. XXXIII. t. cz. 29. §-a szerint a választók névjegyzéke hivatalból állíttatik össze és évenkint hivatalból igazitta­tik ki; az adók kivetése és azok befizetéséről szóló ada­tok pedig, melyekből az adóhátralék fenforgása iránt is meggyőződés szerezhető, ugyanazon törvény 33. §-a szerint a központi választmány rendelkezése alá bo­csáttatnak, felügyelettel legyen az iránt, miszerint a törvénynek erre vonatkozó rendelkezései pontosan be­tartassanak, nehogy az érintett eljárás miatt az egyes felszólamlók felesleges bizonyításra és jogorvoslatnak igénybe vételere kényszeríttessenek. (Vége következik) Köz ügyek. (Az Amerkiába való kivándorlás szabályozása tár­gyában), a belügyminiszter következő körrendeletet bo­csátott ki és küldött meg az egyes törvényhatóságokhoz. »A cs. kir. közös külügyi miniszter ur f. é. 3396/7. sz. a. kelt átirata szerént, az északamerikai államok kö­vete közölte a bevándorlás szabályozása iránt 1882. évi auguaztushó 3-án kelt törvényt, melynek értelmében el­itélt bűntettesek, elmeháborodottak, hülyék és vagyonta­lan idegen bevándorlóknak a partra szállás nem enged­tetik meg. Az egyesült államok követe ez alkalommal megjegyezte, miszerint igen sok eset fordult elő, hogy teljesen vagyontalan egyének a fentebbi törvények értel­mében vÍ8szauta8Íttattak. Ezen törvény szerént minden utastól, aki az egye­sült államoknak nem polgára, s aki gőz vagy vitorla ha­jón idegen kikötőből az egyesült államok valamely kikö­tőjébe érkezik, 50 centnyi dij szedetik. Ezen dijért az illető hajó tulajdonos, ügynöke vagy vezetője felelős. Ezen dijakból egy bevándorlási alap képeztetik, amely­ből az ezen törvény keresztül-viteléből felmerülő költsé­gek fedezendők. Az illető államok bizottságai, hivatalai, vagy az arra rendelt hivatalnokok kötelesek a területü­kön fekvő kikötőkbe hajón érkező utasok viszonyait meg­vizsgálni; mi végből jogositvák a hajó belsejének min­den egyes részét felkutatni. Ha az ily vizsgálat al­kalmával, az utasok között, elitélt, bűntettes, elmehábo­rodott, hülye, vagy oly egyén találtatik,aki teljesen vagyon­talan lévén magáról, a nyilvánosság terheltetése nélkül, gondoskodni képtelen, azoknak a partra-szállás meg nem engedtetik. Külföldöu elitélt bűntettes (kivéve a politikai bűntetteseket) megérkezés után azon országba, aho vá való és ahonnan jött, azonnal vissza-küldetik. A költsé­gek, melyek oly egyének vissza-szállitásából származnak, akiknek a partra szállás nem engedtetett meg, az illető hajó tulajdonosát terhelendik, amelyen az illető utas jött. Miről a törvényhatóságot azzal értesítem, hogy amennyiben az esetleg létező kivándorlási hajlam ellen­súlyozására szükséges, a fentebbieket téteBse közzé. Budapest, 1885. évi áprilhó 27-én. a miniszter helyett: Beniczky, államtitkár. (A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter) f. évi márczius 26-án 12788. szám alatt ki­adott rendelete értelmében, a sertésekre ugyanolyan igazolványok használandók éB szükségesek, mint amilye­nek a jubokra és kecskékre nézve előírva vannak; t. i. az 1874. évi XX. t. ci. alapján kibocsátott s a földmi. velés és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium utján be­szerzendő bélyegtelen űrlapok. Az emiitett marhalevelek kiadása és kezelése, valamint a sertéseknek lábon hajtá­sa, vasúton szállítása és vásárokra fölhajtása körül, a juhokra és kecskékre vonatkozólag ez iránt fönálló sza­bályok, szigorúan alkalmazandók. ÚJDONSÁGOK. (§§•) Figyelmeztetjük a szives olvasót a mai szá­munk »Köz ügyekt rovatában első helyen közölt belügy­miniszteri körrendeletre. Igen fontos és figyelemre méltó részleteket tartalmaz az, az egyesült államoknak a be­vándorlásra vonatkozólag legközelebb közzé tett óv-in­tézkedéséből. + A budapesti országos kiállítással Magyar­ország fényesen igazolta kulturális képességét és fejlett­ségét. Egész Európa egyhangúlag elismerte, hogy ha­zánk oly kifejlett jogállam, amely előrehaladott voltánál és magas fokú fejlődésénél fogva, méltó helyet foglal el az európai művelt államok közt. A magyar ipar és kulturális műveltség semmivé tette mindazokat a becs­mérléseket, a melyekkel ellenségeink benőnket illettek úgy anyira, hogy legnagyobb elleneink is elismeréssel kénytelenek szólani a kiállítás meglepő sikeréről. (§) A nyiregyházai huszár laktanya padlása, ahol 5 napra való szalma-ós széna-készlet volt elhelyezve, fo­lyó hó 13-án delelőt 9 órakor tüz ütött ki; de amelyet a tűzoltók rendszeres oltása csakhamar lokalizált. E tüz­eset alkalmából nem hallgathatjuk el azt a helytelen intézkedést, hogy a toronyőröknek csak akor lehet je­lezni a tüzet, ha lángokat látnak. A kaszárnyai tüz be­bizonyította, hogy ez nem helyes eljárás. A füst és füst közt nagy különbség lehet. Eme tűzesetnél a füst félóráig volt látható és a harangokat még sem verték félre; holott ha idejében jelzik a vészt, félanyi lett volna a kár. 4- A nagy-kállói keresztény nőegylet, mint arról a t. olvasók e lapok utján töbször értesültek, rég idő óta fáradozik egy kisdedóvoda létesítésén. A lelkes el­nökség és a buzgó valasztmány fáradozásainak sikerült is az ügyet oly kedvező helyzetbe juttatni, hogy az óvo­dát folyó évi május hó 26-án már meg is nyitja. Óvónő­ül Horváth Júlia kisaszonyt választotta meg Nyíregyhá­záról, aki itt saját felelősségre és költségre jó hírben álló gyermakkertet tartott fen. Az ügybuzgó és sok szép előnyös tulajdonokkal biró gyermekkertésznő távo­zását a nyiregyházai szülők szivükből sajnálhatják. Mi részünkről gratulálunk N. Kállónak a szerencsés aqni­sitióért. -I- Szabolcsmegye első alakulásáról egy igen ér­dekes és komoly tanulmányra valló müvet adott ki kö­zelebb Kandra Kabos jeles történészünk. Jövő számunk­ban tüzetesebben foglalkozandunk e minden tekintetben figyelemre méltó müvei. (I) A biri-i határban Klein Móricz tanyáján folyó hó 10-én iszonyú szerencsétlenség történt egy munkással, aki egy egyesitett szecska és krumpli-vágó gépnél volt alkalmazva. A lóerejü gépnek ugyanis a földszinthez közel eső tengelye forgásban fedetlen volt; 8 midőn a szegény munkás a tengelyt át akarta lépni, gatyájánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom