Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-03 / 18. szám

"P* " Y 1 R V I D É K« • Kójutazásokat rendez a magy. kir. államvasutak városi menetjegy-irodája, a budapesti általános országos kiállítás látogatásának megkönyebbitése czéljából, f. évi májushó 2 tói októberhó 28 ig Nyíregyházáról Budapestre hetenkint kétszer, szerdán és szombaton. E czélból rend­kívül mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki; t. i. II. osztály 15 frt 10 kr. III. oszt. "lO frt 80 kr. Ily je­gyek, a gyorsvonatok kivételével, valamenyi menetrend szerű személy és omnibusz vonatokhoz adatnak. E je­gyek 14 napig érvényesek ugy, hogy a jegy lebélyegzé­sének napja első napnak tekintetvén, az érvényesség a 14-ik napon éjféli 12. órakor jár le. Minden jegy után, ugy a menetnél mint a visszautazásnál, 25 kilogrammnyi podgyász-szabálysuly engedélyeztetik. Az utazás, menet­kor és jövetelkor, a jegy érvényességén belül, egyszer félbeszakítható; a menettérti jegy azonban ily esetekben, a vonat elhagyása után, az illető állomás főuökének lát­tamozás végett azonnal bemutatandó. A kiállítási me­nettérti jegyek a vissza, illetőleg tovább utazásra csak azon személyekre nézve érvényesek, akik azokkal az utazást megkezdették. Gyermekek külön kedvezményben nem részesittetnek. A kiállítási menettérti jegygyei együtt egy kiállítási sorsjegy és egy kiállítási belépti jegyre szóló szelvény is váltandó, melynek ára 1 frt 50 krt. tesz ki. E szelvény alapján a sorsjegy és belépti jegy a kiállítási pénztáraknál szolgáltatik ki az utazók és látogatók részére. *%* A nyíregyházai Iparos ifjúság önképző és se­gélyző egylete, f. é. püukösd másod napján a Sóstón, zártkörű majálist rendez. A rendes meghivók e napok­ban fognak szétküldetni. -+- A szabolcsmegyei 1848/9-ki honvédegyiet el­nöksége ez uton is felkéri az egyes községekhez intézett felhívással szétküldött összeírásoknak szíves betöltésére az illető községek elöljáróit annál is inkább; mivel még ez időig igen kevés kimutatás érkezett be az elnökség­hez J Egyes elaggott és munkaképtelenné vált, volt honvédek pedig naponkint jelentkeznek az elnökségnél a segélyezés kieszközlése végett. Tehát csak az illető volt houvédek vagy családjuk javát mozdítják elő a t. cz. községi elüljárók, ha a kiküldött összeírásokat mielőbb beküldik az illető szolgabíró urakhoz. * Az egyház utczai szabad tér befásitásával, egy­idejűleg annak egy köz kúttal való ellátása is kimon­datott a tanács által. A fásítás, mint látszik is, már eszközöltetett. Közelebb a háztulajdonosok e térnek kor­láttal való ellátását kérelmezték a tanácsnál; minek folytán Horváth Gyula városi mérnök és Bencs László tanácsnok utasítva lettek, hogy a köz kut helyét jelöljék ki és annak létesítését a befásitott térnek korláttal való ellátásával együtt mielőbb eszközöljék. — Az országos központi jegyzői egyletnek a köz­ségi törvény revisiójához készített memorandumát f. é. májushó 22-én nyújtotta be a küldöttség belügyminiszter ur ő excellentiájának. A küldöttség tagjait, névszerint Kuncze Imre egyleti elnököt, Vágó Ferencz egyleti főjegyzőt, Raksányi Kálmán a pestmegyei jegyzői egylet elnökét, Szabadházi Andor buda-eörsi, Kovács Gyula monori jegyzőket és e lap3k szerkesztőjét, Bírczay Gyula Szolnok város országgyűlési képviselője volt szíves a miniszterelnök urnák bemutatni. Az emlékiratot a közp. jegyzői egylet elnöke nyújtotta át, különösen kérve a mi­niszter urat, hogy annak két kiváló pontját méltóztatnék kegyes figyelmére méltatni; t. i. azon pontját, melyben a községi administratiónak vitele teljes felelősség mellett a községi jegyzőre kéretik ruháztatni; és azt a pontját, melyben a jegyző fizetésének minimuma, tekintettel arra hogy az mindenfelől csökkentetik, méltányos aráuyban emeltetni kéretik. Egyidejűleg Vágó Ferensz átadta az általa 1885-re szerkesztett >Evkönyv«-nek egy diszkö­tésü példányát. A belügyminiszter ur a küldöttséget szí­vesen fogad ;a és miután, saját szavai szerint, a községi jegyzőknek az administrátióban való fontosságukat sze­mélyes tapasztalásból ismeri, megígérte, hogy azt, amit javukra tehet, meg fogja tenni. Az »Évkönyv« átnyuj­tásáért külön köszönetét nyilvánította és Vágó Ferencz­czel mint régi bihari ismerősével, külön is váltott néhány barátságos szót. A belügyminiszter ur szívélyes modora és biztató szavai a köldöttség minden tagjára kedvező és meguyugtató benyomást tettek. — A szegedi szinház mult hó 22-én délután 2—3 óra között, a zsiuór padláson kigyuladt s néhány óra alatt a tűz martaléka lett. Csupán a ruhatár és könyv­tár egy része volt megmenthető. A szinház 428,000 frtig volt biztosítva. A biztosított összegből esik a fedélzetre 76,000, a színpadra 38,000, ajtók, ablakok és lépcsőkre 48,000, faldiszitésre 38,000, színpadi diszitmények és páholyokra 35,000, ruhatárra és belső berendezésre 28,000, falakra 120,000 frt. A szinház egy év lefolyása alatt újból fel fog építtetni. — tíelich Richárd »Magyarorszig függetlenségi harcza 1848—9-ben« czimü művének 15 és 16-dik fü«ete a napokban küldetett szét egy szinnyomatu képpel, amely a honvédlovasságot ábrázolja. Előfizetési ára negyedévre (6 füzet) 2 frt 40 kr. Meg­rendelhető Aigner Lajosnál Budapest. Közönség koréból*) Meghívó. A nyíregyházai iparos ifjúság önképző és segélyező egylete, folyó évi májushó 10-én (vasárnap) dél után 3 órakor, végleges alakuló és tisztújító közgyűlést tart, melyre a város területén alkalmazott összes kereskedő és iparos ifijakat meghívja. Nyíregyháza, 1885. májushó 2-án. Az id. elnökség. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. A kiállítás vidéki látogatóihoz. Nagy városokban mindenütt sok oly egyén szokta üzelmeit gyakorolni, aki főleg járatlan és kevésbbé óva­tos emberek kizsákmányolásából élősködik. Budapest főváros sem képez e tekintetben kivételt ; sőt bizonyos, hogy az országos kiálllitás alkalmából érin­tett veszedelmes elemek minden oldalról ide fognak se­regleni, zsákmányt keresendők; áldozataikat — mint rendesen — a városi viszonyokat és a szokásos vissza­eleseket kevésbbé ismerő, főleg az alsóbb néprétegekhez tartózó vidékiekben fogják keresni; bár előreláthatólag a jártasabb és müveitek különböző kizsákmányolása is napirenden lesz. Utóbbi tekintetben figyelmeztetik a t. cz. közönség, hogy a rendőrségnek a kártyabarlangok kiirtását czélz°ó tevékenysége még nem vezetett teljes eredményre. Vannak Budapesten magánházakban is oly kártyás helyek, melyeken a házjog sérthetetlenségének paizsa alatt épen a müveit osztályhoz tartozók, uri mo­dorú iparlovagok által különböző kártyafogásokkal kifosztatnak. Biztos adatok szerint az érintett iparlova­gok és iparlovagnők a kártyán szerencsét próbáim sze­rető vidékieknek erre bő alkalmat nyújtani készülnek. A kiállítás idejére nézve nagy előkészületeket tet­tek, a kártyabarlangokat nagy biztonsági apparatusok­kal és megfelelő őrszemélyzettel látták el, hogy áldo­zataikat annál biztosabban kifoszthassák. Minthogy e veszedelmes üzérkedés elleni utólagos panaszoknak igen ritkán van a kiiosztott kárvallottra nézve megfelelő eredménye: figyelmeztetik a t. cz. közönség, hogy min­den kártyabarlangot kerüljön. A zsebmetszők szintén nagy számban fognak fel­vonulni, mint a bécsi és más nagyszabású kiállításoknál is tapasztalható volt. A rendőrság a rendelkezésére levő eszközök felhasználásával mindent el fog követni, hogy eme veszedelmes elein, praeventiv intézkedések által, le­hetőleg ártalmatlanná tétessék; mindazonáltal a zseb­metszés teljesen megakadályozható nem lévén, figyelmez­tetik a t. cz. közönség, hogy főleg népcsoportulás al­kalmával értékeit és pénzerszényét folyton őrizze és ily alkalommal a bizalmasan közeledő ismeretlenektől, vagy erőszakkal hozzá tolakodóktól is óvakodjék, még ha az illető uri embernek látszik is; minthogy a zseb­tolvajok egy része az eleganczia bizonyos nemével szo­kott fellépni. A zsebmetsző ritkán működik egyedül, ekkor kar­ján összahajtott kabátot, plaidet visel. Rendszerint har­madmagával működik. A zsebmetszés műtéte rendszerint ugy történik, hogy a társak egyike a kiszemelt meg­fosztandót meglöki és ezáltal áldozatának figyelmét ma­gára vonja, mit a másik felhasználva, ugyanama pilla­natban a zsebmetszést, vagy zsebsolvajlást egy gyors fogással elköveti, nem ritkán ugyanaz, aki áldozatát meglökte, a meglökéssel együtt az értéktárgyat is ma­gához ragadta. A zsákmányt a tolvaj rögtön egyik társának adja át, kí azt ismét továbbítja ugy, hogy a zsebmetszést elkövető egyénnél a lopott tárgy csak ritkán található mag. A kárvallás tehát rendszerint csak a zsebmetszés tettének pillanatában előzhető meg az által, ha a meglökött vagy szorongatott egyén rögtön értéktárgyaihoz nyul, hol zsebuietszés esetén a tettes kezét is találja. A zsebmetszők kedvencz helyei a kö­vetkezők: vasúti és gőzhajó-állomások, zsúfolt lóvonatu kocsik, pinoramík, színházak csaruokui; szóval mindazon helyek, ahol a közönség tömegesen összecsoportosul. Az úgynevezett sipisták (hamis kártya- és zsinór­játé osok, pénz- és arauy-találőí, csalók stb.) az alsóbb rétegből való vidéki embereket, főleg földmivelőket szok­ták fogásaikkal kifosztani. A sipista rendesen jó öltö­zetben és többedmagával szokott mücödni. A társaság egyik tagja a hivogitó szerepét jitsza; vasúti állomások és hasonló helyeken megjelenve, a rosszat nem sejtő vidéki embert szívélyesen megszólítja, neki tájékoztató szolgálatait felajánlja és bizalmaskodásai közben áldo­zatát a »3ipista barla' »ba< vezeti, ahol czimborái, kiket azonban színleg nem u ismer, valamely játékkal (ha­zárdjátékok, »hol a veres, hol a d sznó«) mulatnak. Majd a »'íalauz« is játszik és pedig roppant — előké­szített szerencsével. Ekkor a vidéki vendéget is rábírja a játékra, ki csakhamar kifosztva, a barlangból kiuta­sittatik. Hasonló módon járnak el a zsinór- és szijjáté­kosok is, kik áldozataikat főleg az alsóbb muukásnép soraiban keresik. Ezért szorgalmas látogatói bizonyos harmadrendű ivó és mulató-helyeknek, hol különösen a szeszes italok folytán kevésbbé óvatossá lett emberek­hez csatlakoznak, kifosztási szándékkal. A pénz- és arany-találók szintén a sipistákból ke­rülnek ki és szintén a közönság alsó rétegeinek hiszé­kenységét zsákmányolják ki az által, hogy egyikük arany vagy más értéktárgy találását színleli, melyet aztán társai furfangos segélyével a vidéki embernek igaz arany gyanánt aduak el; holott a színleg talált tárgy rende­sen teljesen értéktelen szokott lenni. A szédelgőknek számtalan nemeit felsorolni nem lehet ; azonban a t. cz. vidéki közönséget figyelmeztetui szükséges, hogy teljesen ismeretlen emberek bizalmas közeledését és " szolgálatkézségét óvatossággal fogadják. A szédelgők mindenféle alakban lépnek föl, mint lakásszerzők, vezetők, hordárok, kereskedő-ügynökök, helyszerzők, sőt hivatalos kiküldötteknek, polg. bizto­soknak is adják ki magukat, hogy a kiszemelt áldozat lépre kerüljön. Budapest, 1885. áprilhó 26-án. A fővárosi rendőrség. Közgazdaság. Kimutatása azon közlekedési utvonalaknak, melyek Szabolcs­megye területén, a keleti marhavész elleni intézkedések­ről szóló 1874. évi XX. t. cz rendeletéhez képest, a megye területén átvonuló Tiszavidéki és Magyar észak­keleti vasút vonalokon kivül, fő marhahajtó utvonalokul kijelöltetnek. 1. Borsodmegye felöl: Ároktő, Csege, Újváros, Debreczen, S.-Szöged, Pol­gár, Nánás, Dorog, Ujfehértó, N.-Kálló. 2. Zemplénmegye felöl : Tokaj, Rakamaz, Királytelek, Nyíregyháza, N.­Kálló, Leányvásár, Vörösmart, Döghe, Kis-Várda. 3. Unghmegye felöl: Záhony, Bezdéd, Fényeslitke, Kis-Várda, Ajak, Berkesz, Székely, Tétk, Napkor, Nagy-Kálló. Másik ága : Székely, Bogdány, Tura, Pazony, Nyiregyháza. 4. Beregmegye felöl: Kis-Lónya, Mogyorós, Pálcza, Jéke, Kis-Várda, ^amenv. Ilk, Karász, Thass, Berkesz, Székely, Bogdány, Kemecse, Keresztút, R Jcamaz, Tokaj, Namény, Ilk, Ma­da Rohod, Bakta, Besenyőd, Magy, K.-Kálió, Nagy­Kallo. Namény, Ilk, Mada, R >hod, Bakta, Ó-fejértó, MariaPócs, Kis-Léta, Baromiak, Szakoly, Kecskés Puszta Aba, Sámson, Debreczen. 5. Szatmármegye felöl : Vasvári, Báthor, K Semjén, Kis Kálló, Nagy-Kálló, Császár. Nyirbáthor, Bogá'h, Mihálydi, Nyiradony, P. Aba,-Sámson, Debreczen Szaniszló, Béltek, Lúgos, Nyiradony, P.-Aba-Sámson. Debreczen. 6. Biharmegye felöl: Dabreczen, Téglás, Geszteréd, N. Kálló, Debreczen, leglás, Ujfehértó, Nyíregyháza. 7. A Jász-Kun kerület felöl: Karczag, Scent Ágota, Nádudvar, Szohoszló, Deb­reczen. Másik ága : Szt.-Ágot», Pü-pök-Ladány. 8. Hevesmegye felöl: Tisza Füred, Egyek, Uj-Város, Debreczen. 9. A Hajdú kerület felöl: Dorog, Rakamaz, Tokaj. GABONA. CSARNOK. Nyíregyháza, 1885. május 2-án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOOkl. 8.— 8.45 Rozs » » Árpa » » Zab » » Kukorica > Köles » Paszuly » Szesz litk. 7.10 6.— 7.10 6.15 7.30 6.30 7.25 6 30 7 70 8.30 29— 30— Piaczi árak. Borsó > » —.— 18.— Lencse* » —.— 18.— Mund-liszt 20.40 Zsemlye* —.— 18.40 Buza » —.— 16.40 Barna k. —.— 1140 Burgny. 100 kl. uj 1.80 Marha hús l kl 52 Borjú hús 1 kl 52 3ertés » » » 48 Juh » > » — Háj » , _ Disznózsit » » 68 Szalonna » » 58 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika * »1.20 írós vaj » liter 60 Eczet 1 <10 Széna 100 kl 2.80 Szlm. (tak)» » .80 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa » » 2.90 Nyiit-tér*) fATTO] legtisztább tfiwiu SMRM\J-\Q3T legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu­rutnál. Maííoili Henrik, Karlsbad és Budapest, Árverési hirdetmény, Legányi Edéné nyírbátori ezé* csődtömegének és v. b. Le­gáuyi Ede u. o. lakos magán vagyonának a nyíregyházai kir. tör­vényszék mint csődbíróság 7340/81. p. sz. elrendelő — és a nyír­bátori kir. járásbíróság 3670/84. P. sz. kiküldő vígzéae következ­tében 1884. deczember 20 és követk-ző napjain teljesített leltáro­zása alkalmából, 1077 frt 76 kr becsértékben zárositott bátorok, házi eszközök, bolti áruk és ruhanemtlek, Nyírbátorban, Piacz-ut­czában, a zárositás színhelyén 1895. évi májinhó 11. napján d. e. 9. órakor a nevezett csődbíróság 2519/85 p. sz elrendelő B e nyírbátori kir. járásbíróság 1022/85 p sz. kiküldő végzése foly­tán megtartandó nyilvános árverésen készpénz fizetés mellett bees­áron alul is el fognak adatni. Nyírbátor, 1885. április 30-án. (104—1—1) Balogh András, bir. kiküldött. Több kiállításon jutalmat nyert, kiphtí liiici grifjüerlir és ásíányrix ktrtiktitiki. MATTONI és VVILLE BUDAPESTEN. 623-/85 kig i g Pályázati hirdetmény. Büd-Szeut-Mihály község üresedésben lévő Jegyzői állomása f. é. május 20-án délelőtt 10 órakor a község házánál válaw­tás utján fog betölteni . .. . iwi f l­Pt (i s Ezen állomással a következő javadalmazás jár éri fizetél 400 forint, kataszt birtok változás nyilvántartásáért 60 fonnt í()96 sz házban szabad lakás, ker. és is.állóval,. i köaég, «ldM 10 esetleg ha a k. képviselő-testületnek «/«as- sz h»» r o" ta a ®* f gyei tflrvényha tótág áítal jóváhagyást nem nyerne 2 -, v gre gróf Dessewffy uradalma által adományozott 24-, vagyis összese' (1100 • ölével számított) hold szántóföld használata és izabily rendeletileg megállapított mellékdijazások. álv9zer Ui P K f el. Pályázni kívánók felhivatnak, miszerint szabályszerűiig lel szerelt Pályázati kérvényeiket folyó évi májushó 18-41* alól.rótt o gabíó hivatalához annyival inkább ne »«•»«>* mivel a később érkező pályázati kérvények figyelembe vetetni nem fognak. Kelt T.-Lök, 1885. április 18. , . Dobos Imre, (94-3-2) szolgabíró. ») A i~e rovat alatt közlöttekért a felelősség beküldőt illíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom