Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-26 / 17. szám

Melléklet ,N T 1 B T I D É K' 17-ik gzámához. (Folytatása a főlapnak.) 4. A tanulók felelősök mindazon károkért, melyeket gondatlanságból, vagy szándékkal okoznak. 5. Az igazgató, vagy helyettese gondot fordítanak arra, hogy a tanulók munkája munka képeségkttnek megfelelően váltakozzék; szem előtt tartván azt, hogy a növendékek testük erejét meghaladó munkával ne terheltessenek. Gondot fordítanak továbbá arra is, hogy a mechanikai szakmához szükséges általános ismeretek és ügyességek elsajátítása mellett, az egyes növendékek kiváltképpen azon ágban képeztessenek ki, melyre individuális tehetségüknél és hajlamuknál fogva leginkább képesitvók. 6. Az intézet helyiségében tilos a dohányzás. 7. Az igazgató köteles szakkérdésekben hozzá forduló hasai mechanikusoknak szóbeli felvilágitásával és tanácsai ingyen szolgálni. Erre hetenkint két óra tűzetik ki, melyek később fognak közhírré tétetni. 8. Idegen látogatók csak az igazgató vagy helyettessének engedélye mellett és felügyelete alatt tekinthetik meg az intézet helyiségeit - 9. A meohanikai tanműhely a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi, valamint a vallás, és közoktatási m. kir. minisztériumok felügyelete alatt áll. E fő felügyelete azonban csak a tanításra szorítkozik. A tanműhely igazgatója: Szűcs Nándor, mechanikus ; a tanműhely helye: Budapest, VI. ker. mozsárutcza 8. szám. Jíöz ügyek. (Azon mérlegek hivatalos megvizsgálására vonatkozólag,) amelyeknél a teher a serpenyőbeli megfelelő súlynak 2 százszorosát meghaladja, a földmivelési iparés kereskedelmi miniszter a következő utasítást bocsá totta ki a mult ho 29-ről és küldte meg a törvényház tóságoknak: »Ezen mérlegek már meg lévén hitelesítve, a vizsgálat csak arra vonatkozhatik, hogy valyon a mérleg pontossága a használat közben nem szenvedett-e oly változást, amely a fenálló szabályrendeletek értelmében meg nem engedhető volna. Erre nézve elegendő, ha a mérleg egy terhelésnél helyesnek találtatik, melyet azonban nagyobbnak kell választani a mérlegen megmérhető legnagyobb suly felénél. Ha ezen terhelésnél a mérleg érzékenysége és helyessége bebizonyul, akkor a mérleg rendben levőnek tekintetik. E végett rá kell rakni a mérleg hídjára annyi tara terhet, amennyi körül-belül a mérleg teherképeesége felének megfelel s a mérleget ki kell tarázni; az után rá kell még rakni 400—500 kg. tarasulyt, s ezt a mérleggel meg kell mérni. Ha a mérés a hídmérlegekre előirt hibahatárokon belül helyes eredményt mutat, a mérleg rendben van s a mérleg karra csak az évszám ütendő, Ha pedig a mérleg nem találtatnék helyesnek, akkor teljesen meg lesz vizsgálandó ugy, mint az az uj mérlegek hitelesítésénél elő van irva. A hivatalos vizsgálatnál a hitelesítő szabályszerű napi diján és uti költségén kivül, a közönséges hídmérlegek megvizsgálásáért járó B. díjszabású összegnek fele számitandó.A hitelesi tőhivatal ezen vizsgálatok eredményéről minden egyes esetben köteles jelentést tenni az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságnak. Kelt Budapesten, 1885. márcziushó 29. A miniszter helyett: Sfatlekovics.t (Vasúti .kedvezmények a kiállításra.) Azon napokat, amelyeken a kiállítási menettéri vasutijegyek kiadatnak, a vasúti igazgatóságok a következőleg állapították meg.Magyar királyi államvasutak: hétfőn és csütörtökön zimonyi, bródi villányi, szabadkai, zákány-báttaszéki vonalak állomásain; ked denés pénteken aradi, predeáli, nyíregyházai (Ujszászon át) fiiaméi és sziszek-doberlini vonalon; szerdán és szombaton brucki, ruttkai. nyíregyházai (Miskolczon át) és kasai vonalon. Osztrák-magyar államvasút: hétfőn és csütörtökön bécs-marczhegg-palotai, tótmegyeri, héliczi vonalon; kedden és pénteken zwardon-nagyszombat-galántai, nagyszombat pozsonyi vonalon; szerdán és szombaton báziás-temesvári, orvica-jassenovai, vojtek-nagybogsáni, orsova-temesvári, temesvár-czeglédi és nagykikinda-nagybecskereki vonalon. Déli vasút: hétfőn és péntekan: a Székesfehérváron tul fekvő állomásokról. Budapest-pécsi vasút: minden szerdán. (Az orvosi pályára) készülőket közelről érdeklő tervvel foglalkozik a közös hadügyminisztérium. A külön katona-orvosi akadémia felállításának tervéről, a magyar kormány erélyes ellenzése következtében, hír szerént, lemondtak s e helyett konviktusokat akarnak berendzni katonai orvos növendékek számára Bécsben, Budapesten és Prágában. A növendékek itt olykép lennének ellátva, mint más katonai akadémiákban, de az illető fővárosok egyetemén hallgatnák az előadásokat. Mivel azonban e kon vik tusokból csak hat év múlva kerülhetnek ki orvosok, a hadseregnél pedig már is 160 főorvos hiányzik, a hadügyi kormány ideiglenesen is akar a bajon segíteni azzal, hogy 500 frtos ösztöndijt ad olyan harmadéves orvosnövedékeknek, kik katona-orvosi pályára hajlandók lépni., Egy további terv az, hogy az orvosnövedékek mint egy évi önkénytesek jövőre csak a túdori oklevél elnyerése után szolgálhassanak; ha elébb akarják leszolgálni az évet, csak a harczosok sorában tehetnék. Mindezen tervekhez még a törvényhozás jóváhagyása szükséges. ÚJDONSÁGOK. (!) Szabolosmegye törvény-hatósága folyó évi júniusba 1-én tartja meg rendes évnegyedes közgyűlését az ideiglenes megyeház nagy termében. + Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága, az áldozó csütörtöki ünnep miatt, folyó évi májás hó 12-én tartja rendes havi ülését a szokott helyiségben. (§.) Szabojcsmegye alispánja a napokban terjesztette fel az igazságügyi miniszternek a nyíregyházai kir. járáshiróság területén felállítandó uj járásbíróságok tárgyában kelt leiratára tett jelentését. A jelentés, tekintettel a megye helyrajzi viszonyaira a nyíregyházai kir. járásbíróság jelenlegi kerületénekkét járásbíróságra való felosztását, ugy az érdekelt községek, mint az államkincstár érdekében, ez idő szerént, teljesen elegendőnek véleményezi. Beismeri ugyan a jelentés, hogy a nyíregyházai kir. járásbirósági terület mennyisége és népességének száma, még a czélba vett egy uj járásbirósági területnek kihasitása után is, más járásbíróságnak területi és népességi arányához képest, túlnyomó leend ; de mert mindazok a községek, amelyek az uj járásbíróság felállítása után, Nyíregyházához csatolva maradnak, összes gazdasági érdekeikkel Nyíregyházához vannak fűzve: csak a dadai alsó járás községeiből véli az uj járásbirósági kerületet helyesen megalkothatni. Székhelyül Tisza-Lök községet ajánlja a jelentés, mint legalkalmasabb központot. Érinti a jelentés azt is, hogy a terv ellen csupán B.-Szent-Mihály és T.-Büd községek nyilatkoztak; amenyiben székhelyül B.-Szent-Mihályt óhajtanák kijelöltetni. A többi érdekelt községek mind T.-Lök mellett nyilatkoztak. Az uj kir. járásbírósághoz a következő községeket véleményezi csatoltatni az alispáni jelentés. T.-Lök 3436. B.-Szent-Mihály 5966, T.Büd 1557, T.-Dob 3009, T.-Dada 2M8,T,-Eszlár 3147, Polgár 6892, Pthrügy 964, T.-Kenéz 592, Báj 545, Csobaj 729, Tardos 379 és T.-Ladány 923 lélekkel. (!) A belügyminiszter felhivta a megyei törvényhatóságokat, hogy a megyei és járási hivataloknál használatban levő összes pecsétnyomókból és bélyegzőkből egy-egy példányt küldjenek fel; megjegyzésével annak, hogy a bélyegzők és pecsétnyomók kiknek örizete alatt állanak. (I!) Az Andaházy-Szilágyi-féle kölcsön ügynek rendezésével megbízott küldöttség jelentése folyó évi áprilhó 21-én terjesztetett a városi képviseleti gyűlés elé. A többség elhatározta, hogy a 42000 forint kölcsönt, az alapítványt kezelő bizottság által kikötött feltételek mellett, még további 50 évre megtartja. A föltételek a következők: A város fizet 6 Va°/o-it, amelyből 6%-i az alapítványt, 72%-i pedig a nyíregyházai két protestáns egyházat illeti. Elhatározta a város, hogy eme 42000 forinttal, amelyet t. i. az Andaházy-Szilágyi tömegnek kellett volna a jövő évben kifizetni, hasznot hajtó beruházásokat eszközöl. A visszafizetés biztosítása czéljából pedig kimondatott, hogy a beruházás utján előállandó jövedelemből, 50 éven át, évenkint bizonyos összeg fog letétetni a helybeli takarékpénztárba gyümölcsöztetés végett A 42000 forintnak hova és mibe leendő befektetésére nézve még nem történt végleges megállapodás. A többi közt kombináczióba jött egy kir. törvényszéki börtön, vagy egy nagyvendéglő épitése. A börtön annyiban volna előnyösebb más féle vállalatnál; mert ez esetben, a magas kincstárral egyetértőleg, biztos alapra fektetett jövedelmi forrás volna kijelölhető. • Községjegyzői vizsga fog tartatni folyó évi májushó 11-én a megyeház gyűlés termében. Mint halljuk e vizsga igen érdekes lesz; amenyiben két ügyvéd és egy megyei tisztviselő is vizsgázni szándékoznak. f Megrendítő öngyilkosság hozta izgalomba városunk lakosságát. Ferdlicska Elek kir. mérnök úr. Férdlicska Kálmán ügyvéd öcse, gyógyithatatlann fejbaja miatt, folyó évi áprilhó 20-án bátyja háló szobájában az alatt az idő alatt, mig ez orvosért ment, főbe lőte magát. A kitűnő mérnök még csak 30 éves volt. Éppen Budapestre az ottani országhírü orvosokhoz lett volna másnap utazandó ügyvéd bátyjával. A végzet azonban ugy akarta, hogy ő maga legyen orvosa gyógyithatlan bajának. A mélyen gondolkodó és nemesen érző férfiú nem akart terhére lenni senkinek: sem magának, sem környezetének. Munka és emberi hivatásának betöltése nélkül az életet börtönnek tekintette, amelyből minden áron menekülni kívánt. Iszonyú szándékát végre is hajtotta. Koporsójára mi is helyezünk egy koszorút, a legmelegebb részvét és a legmélyebb sajnálat leveleiből kötve. Temetése nagy részvét közt, folyó hó 22 én ment végbe a rom. kath. vallás szertartása szerént. A boldogult családja a következő gyászjelentést bocsátotta ki. >Ferdlicska Rudolf, Amália férjezett Beszedits Vilmosné férjével, Ida özv. Bodor Károlyné gyermekeivel : Elek és Idával, Kálmán és az összes rokonság szomorodott szívvel tudatják testvérjök, illetőleg rokonjuk Ferdlicska Elek m. kir. oki. mérnök, f. évi ápril hó 20án, élte 30-ik évében történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 22-én d. u. 3 órakor a rom. kath. egyház szertartása szerint Dr. Ferlicska Kálmán lakásáról a » Morgó* nevű sírkertbe fog örök nyugalomra vitetni. Áldás eallékére !< *** Riszdorfer Anna kisaszony zongora tanítónő, aki városunkban a legszebb sikerrel működik a zongora tanítás terén, ez idén már nyilvános vizsgát fog tartani növendékeivel, gyermek hangverseny czímen. Előre is felhívjuk városunk müveit közönségének szíves figyelmét az érdekes eseményre. f Nyíregyháza városát nagy vesztesség érte. Egyik legrégibb, legnépszerűbb orvosát vesztette el Takács Alajos úrban. Mult hó 21-én szűnt meg dobogni a nemes sziv. 1836-ban választatott meg városi orvossebészül „ élethossziglan. Tehát 49 évig viselte terhes, sokszor nem kis életvesszélylyel járó tisztét. A várossal kötött szerződését a szó szoros értelmében hiven betölté. Életének utolsó perczéig megmaradt állásában. A munka és foglalkozás vérévé vált, életét képezte. Amint gyengült testi rugékonysága, abban a mérvben kezdett homályosodni életének mécs-világa is. Nincs Nyíregyházán ház, család, amelyet név szerént ne ismert volna. Ezrekre megy azoknak száma, akiket életében gyógykezelt. Különösen a gyermekvilágnak volt ő szerencsés orvosa. A hosszú gyakorlat valódi mesterré avatta a gyermekgyógyászat terén. De nem csak mint orvos, hanem mint emberbarát, hazafi és keresztény is örökre élni fog Nyíregyháza város történetében Takács Alajos neve és emlékezete. Emberbaráti nemes érzelmének bizonyítékául legyen elég csak egy esetre hivatkoznunk. Dr. Takács Endre egyetemi tanárt is ő fogadta gyérmékéül, nevelte és képeztette oda, ahol jelenleg áll, a tudományos műveltségnek egyik legfényesebb pontjáig. A jóság és szeretet megtestesülése volt ő, a boldogult férfiú; akinek halálán százan- meg százan hullatták a fájdalom őszinte könyeit. 1882. évi májushó 19-én ülte meg 40 éves tiszti orvosi és 50 éves orvosgyakorlati pályájának emlékünnepét. Temetése méltó volt a kitűnő orvos és emberbarát érdemeihez. Koporsóját teljesen ellepték a tisztelet- és szeretet-nyajtotta koszorúk sokasága. Végtisztességtételében mondhatni a fél vároB részt vett. A boldogult páratlan gyengédséggel szeretett és szerető özvegye a következő gyászjelentésben tudatta feledhetlen férjének elhunytát. »Mély bánat által megtört fájdalmas szívvel tudatom szeretett kedves felejthetten férjem Takáts Alajos Nyíregyháza városának 49 éven át orvosának, élte 78-ik és boldog házaságunknak 62 ik évében az ájtatos halotti szentség felvétele után folyó hó 21 én reggel 9 órakor hosszas szenvedés után történt csendes kimultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 23án délután 4 órakor fognak a rom. kath. szertartás szerint a >morgói< sírkertben örök nyugalomba helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 24-én d. e. 9 órakor fog az egek urának be mutattatni. Áldás béke hamvainak! Kelt Nyíregyházán, 1835. april 21. özvegy Takáts Alajosné, szül: Mihalik Natália.c Nyíregyháza város tanácsa szintén gyászlapot bocsátott ki a következő tartalommal. >K

310

9/i895. Köztudomásu már— a bár nem váratlan, de épen oly leverő gyász esemény, — mely városunk összes lakosságát, — immár néhai Tek. Takács Alajos városi alorvos urnák elhunytában érte. Ő nincs többé! Ravatalán fekszik — 0 — az önfeláldozásig hü és nemes munkása a nehéz orvosi pályának; 0, ki ezereknek nyújtott életében orvosi és anyagi segélyt; ó a valódi emberbarát s egy ember élten át a közszolgálatban fáradhatlan munkás: végkép elköltözött szerettei, tisztelői köréből! A városi tanács nem adhat méltóbb kifejezést nagy halottja iránti kegyelete és elismerésének, minthogy fájdalma mély érzetéből ezennel felhívja ugy a város képviseletének összes tagjait, valamint a város minden rendű és rangú lakosait, hogy feledhetlen halottunk végtiszteletére folyó 23-án d. u. 4 órakor, pazonyi-utczai 794. számú házánál minél számosabban megjelenvén, a halott érdemeihez méltó kegyelet adóját leróvni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1885. áprilhó 22-én, a tanács nevében Krasznay Gábor, polgármester.* — Nyíregyházán az idei ujonczozás márcziushó 22-én fejeztetett be a következő eredménynyel. Behivatott sorozás alá Nyíregyháza város területéről az I. korosztályból 223, a II. korosztályból 192,..a III. korosztályból 157, a IV. korosztályból 120. Összesen 692 hadköteles. Kivettetett jutalék képen 1885-re 53 ujoncz és 5 póttartalékos. Mult évről adósság maradt 10. ÖBSZSS tartozás 63 ujoncz és 5 tartalékos. Besoroztatott az idén 1 önkéntes, 62 ujoncz és 5 póttartalékos. A jutalék az I., II. és III. korosztályokból kitelvén, a IV. korosztály nem vétetett igénybe. © Benczy Gyula zenekarával, az itteni mostoha viszonyok miatt, létfentartási szükségből, Budapestre az országos kiállításra szándékozik vagy 6 heti időtartamra felmenni. Minthogy pedig a számos tagból álló társulat felutazása jelentékeny összegbe kerül, eltávozásuk előtt a társulat folyó évi májushó 2-án hucsu-zeneestilyt rendez az Európához czimzett vendéglő éttermében. Melegen figyelmeztetjük városunk zene-kedvelő közönségét e búcsu-hangverssnyra. (!) Rabbi-kerületek fognak alakíttatni Saatmármegyében a mint értesültünk, lehetőleg a közigazgatási járások száma és terjedelme szerént; mely beosztás hivatva lesz jövőre megszüntetni, különösen az izraelita hitközségek hovatartozandósága s az anyakönyvek vezetése körül eddig tapasztalt zavarokat. Az e tárgyban f. évi május hó 4. napjára, Rimaszombatba összehívott értekezlet megállapodásait, ha alkalmunk lesz rá, ismertetni el nem mulasztandjuk. • A belépti jegyek elárusitását az országos kiállításnál a magyar országos bankrészvény társulat végzi. A jegyek 1 frtosak és 50 krajczárosak. A kiállítás tartamára érvényes jegyek ára 12 és 8 forint Egy havi időközre érvényes bérleti jegy 5 frtért kapható. —Uj egyenruha a pénzügyőröknél. A pénzügyminisztérium, legfelsőbb jóváhagyással, a pénzügyőri tisztviselők és legénység számára egészen uj egyenruházatot irt elő. Az uj uniformis a réginél sokkal osinosabb és katonásabb lesz: csákó, sapka sötétzöld, a honvédséghez hasonló szabású zubbony, kékszürke pantalló s ugyanilyen szinü köpeny. A csákón zöldes paszománttal úgy a legénységnél, mint a tisztviselőknél; a szolgálati rang is jelezve lesz. Az uj egyenruha f. é. ápril hó 1-től vált kötelezővé. A pénzügyminiszter azonban megengedte, hogy a már meglevő egyenruhák a folyó év végéig használatban maradhassanak. — Gazdag Imre biztositása. Szolnokról ápril 13rólirjáka »Pesti Napló«-nak: »Talán nem lesz érdektelen annak megemlítése, hogy a meggyilkolt Gazdag Imre a trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generáli) szólnoki fő ügynökségénél mult év junius havában baleset ellen 15,000 frt. erejéig biztosította magát. Miután meggyilkoltatott, a baleset-biztosítási feltételek értelmében, a kötvény birtokosának a társalat a 15,000 frt. biztosított összeget, melyért évenkint csak 17 forint 70 kr. díj volt fizetve, kifizeti. A »Pesti Napló* közleménye valóságon alapszik. Gazdag Imre, mint illetékes helyről értesülünk, a Generáli által életbe léptetett első oszt. ált. balesetek elleni társulat ügynökségénél SzólnokoD egy 15,000 frtos kötvényt halálesetre és egy 15,000 frtos kötvényt rokkanttá válás esetére váltott és 2 éven át évenként 18 frtot be is fizetett. Egy ily csekély áldozat mellett saját magát vagy legalább a családot lehet, balesetek által előidézhető anyagi következmények ellen biztosítani, melyeknek a legóvatosabb ember is ki van téve. X Az Első magyar általános biztositő társaságnak mult évi zárszámadását mai számunk hozza. Ajánljuk annak elolvasását lapunk t. cz. olvasóinak. A közzétett számok fényes bizonyságot tesznek a társulat működéséről és az eredmény nagyszerűségéről. A társaság különféle tartalékai a megelőző évvel szemben 1.261,463 frt 70 kr. emelkedtek, és pedig a nyeremény tartalék: 159/079 frt 09 krral 1883. 1.501, 952 frt 23 krról, 1884. ben 1.661,031 frt 32 krra. A teljesen tehermentes tűz-és szállítmány biztosítási díjtartalék, mely 72.26%-it teszi az évi készpénz díjbevételének, a 98,521 frt 84 krnyi HBsB NFTFIIG a KQ;