Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-12 / 15. szám

inyírvioé k«. A főfelügyeletet a községekben első sorban a lelkészek, tanitók, jegyzők teljesíthetnék. íme elmondtam szerény nézetemet és véleményemet a gyermek menhelyekről és azok létesítésének módozatairól. Ajánlom azokat megyénk nagy birtokosainak, a lelkészek, tanitók, jegyzők és községi elöljárók megszivelésébe és figyelmébe. Szóljanak a dologhoz minél többen; hogy eme fontos és üdvös intézmény, a gyermek menhely, minél gyorsabban és minél kevesebb költséggel felállíttathassák lehetőleg minden egyes községben. in. Köz ügyek. (Sok megyében, illetőleg községben) elő áll az a sem nem igazságos, sem nem rendes eset, hogy a községi adók be nem hajthatása miatt, a községi háztartás alapjában támadtatik meg és nem egyszer megkárosittatik ; amenyiben idők multán a vagyonjogi felelősség senki ellen sem érvényesíthető. Hasonló esetek meggátlása czéljából Aradmegye törvényhatósága a következő igen üdvös intézkedéseket rendelte el: »1. Az előző évi számadások lezárása után, a járási szolgabíró minden év elején és minden községben köteles számba venni, hogy községi adó, föld vagy haszonvételi haszonbér, avagy az egyes alapokból kölcsönzött összegek czimén, s netán előfordulható egyéb czimeken is, a községnek kik ellen van fenn követelése? 2. Ezen követelések rovatos kimutatásba foglalandók és megvizsgálandók, s a tapasztalandókhoz képest a kimutatás megfelelő rovatában feljegyzendő, hogy a követelés mely évben keletkezett, a behajtás vagy biztosítás iránt minő intézkedés tétetett volt az előző, és minő a számonkért években; mi az oka, hogy, a követelés illetőleg kölcsönöknél a törlesztési részletek és kamatok nem hajtattak be; és ha mulasztás tapasztaltatik, kit mennyiben terhel a felelősség; mit hoz fel a mulasztással vádolható községi közeg a maga mentségeül, s átalában a számoukért években ki volt a községi biró és jegyző? 3. Az ekkép összeállított számonkérési kimutatások, a Bzolgabirák által, a megye alispánjához minden évben beterjesztendők; az alispán pedig e kimutatásokat, az esetleges szükséges intézkedések elrendelése után, a későbbi hivatalos használatra összegyűjti.* Minden esetre igen üdvös és követésre méltó intézkedés; mert ez által eléretik az, hogy a községek követelései nemcsak a számadásokban némileg, hanem a tett, vagy teendő intézkedésekre nézve érdemileg is évről-évre számon kéretnek, világlatban tartatnak és a netaláni mulasztások a kellő időben felderittetvén, azok még orvosoltathatnak. Ajánljuk ez intézkedést Szabolcsmegye közönségének figyelmébe. (Azoknak a kedveért, akik csak a közel múltban léptek jegyzői irodákba), és még nem volt alkalmuk a telekkönyvi átírásoknak o

Byik gyakran előforduló és fontos válfajával — a hirdetési eljárással megismerkedni, elmondjuk a szabályszerű eljárás módozatait. Midőn valamely ingatlannal biró családfő végrendelet hátrahagyása nélkül elhal, és az örökösök csakis nagykorúak, ott (ha csak az örökösök valamelyike nem kívánja) birói beavatkozásnak helye nincs. Ha ily esetben az örökösök az illetéket befizették a hagyaték ott marad osztatlan állapotban az örökösök bírlalatában; az iratok pedig a törvényszék vagy járásbíróság levéltárában. Ez esetben az örökösök által aláirt kérvény okmányait képezik: 1) az örökösök által elfogadott és aláirt osztály-egyezség, amelynek az ingatlanok mikénti elosztásának szabatos körülírását és megjelölését kell tartalmaznia ; 2) a telekkönyv hiteles kivonatai; 3) az örökhagyó halott levele ; 4) ann:ik eskető levele; 5) a házasságból származott gyermekek kereszt-levelei; 6) az illeték befizetéséről szóló nyugta; 7) a halálesetfelvétel hiteles másolata, mely okmányokkal felszerelt kérvényben az örökösök, az ingatlanokra competens törvényszéknél, a hirdetményi eljárást kérelmezik. E kérvényben azoSban határozottan megjelöltessék a kérvényezők egyike, akinek a hirdetményi végzés kézbesítendő. A törvényszék az örökösöket végzéssel értesiti, és a megjelölt egyénnek a hirdetményt is megküldi. Az örökösök érdeke, hogy e hirdetményt a hivatalos közlönyben mielőbb háromszor meghirdettessék, és a hirdetést tartalmazó számokat megszerezzék. Az utolsó meghirdetéstől számított 45 nap elteltével, az örökösök a törvényszéknél ismét kérvényeznek és a hív. közlöny 3 példányát bemellékelvo kérik, hogy más örökös nem jelentkezvén: az osztály-egyezség értelmében, az ingatlanok telekkönyvi kitüntetése czéljából, a torvényszék telekkönyvi osztályát megkeresse. És ezzel, a hirdetményi eljárás és az osztály-egyezség értelmében, a telekkönyvi ügy befejezve van. (Teljesen kiállított s az ügyletet kötő felek által aláirt adósleveleken) felhasznált bélyegjegyek, még akkor sem utalványozhatok vissza vagy cserélhetők ki; illetőleg az azok bélyegtelensége folytán felvett leletekre előirt bélyegilletékek még akkor sem engedhetők el: ha a kölcsönügylet létre nem jött. Mert a kötelezvény teljesen kiállíttatott, aláírással elláttatott; tehát az illeték szabályok 20 § a értelmében a II. fokozat szerént járó bélyegilleték bélyegjegyekben az okiratra felragasztandó s keresztül irandó lett volna. (Magy. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. 1362 sz. határozat.) (A honosság kérdését), amely, nálunk is oly sok hivatalos eljárásra ad okot, Franczia-országban törvény által akarják szabályozni. A javaslat már be is nyújtatott a törvényhozó testület elé. Ezen javaslat sarkpontja abból áll, hogy mondassék ki törvényileg, miszerént a Franczia-országban született külföldinek szintén Franczia-országban született gyermeke; vagy pedig olyan külföldinek a gyermeke, aki a gyermek születésekor legalább 3 év óta él Franczia-országban, a franczia nemzetséghez tartozónak tekintetik. A javaslat következőleg van indokolva: Sok idegen él ugyanis Franczia-országban, aki az állami élet minden előnyében részesül anélkül, hogy az állam iránti kötelességeket is teljesítené. Főleg a védkötelezettség az, amelyre ha a sor rá kerül avval állanak elő, hogy ők idegen állam polgárai, pedig tényleg nem azok ; mert régi idő óta nemzedékről nemzedékre Franczia-országban laknak, és sem itt, sem előbbi honosságuk helyén védkötelezettséget nem teljesítenek. Ez ügyben nálunk sem ártana törvényt hozni, mert több visszaélés e tekintetben alig ha történik másutt. ban az árny is megjelen. Egyik a másiknak kísérője. Ez a batyu bál is szép és fényes volt. Besugározta azt a barátság és szeretet napja. Nem csuda, ha mellette árnyék is volt látható. Parányi árnyékoeska volt ugyau ; de még is árnyék. A. rendező fiatalság egy része, aláírása daczára sem jelent meg. E körülmény az előre jól kiszámított két nem-beli arányosságra zavarólag hatott. Ily aemü mulatságból egyeseknek talán előre kiszámított elmaradása, mindig a jó összhang rovására történik. A fiatalság nemes lelkületére vall az a tény is, hogy a bor, zene és a női szépség varázsa mellett sem feledkezett meg a jótékonyságról. Tiz forint gyűjtései járul eme társas mulatság emeléséhez. Ezen kivül az árvaház növendékeinek szép mennyiségű sültet és süteményt juttatott. A jótékony czél oltárára szánt 10 forintról, mint tudom, a rendezőség még nem intézkedett. Épen ezért, még mindig módjában van e 10 forintot a szabolcsi houvédegylet házi szükségeinek fedezésére felajánlani. Ez egylet csak most kezd sorakozni, hogy életjelt adjon magáról. Minthogy pedig tudomásom szerént manapság egyetlen krajczárral sem rendelkezik: kitűnő hazafias kötelességet teljesítene a batyu bál rendezősége, ha ama 10 forintot az emiitett Egylet rendelkezése alá bocsátauá. Én részemről az iskola-társaknak, akik e batyu bált létrehozták, őszinte szivből kivánok szerencsét a megkezdett útra : hogy megtörhessék a jelen korban is még anyira pusztító kasztrendszert, amely a valódi becsű társas élet megölője. m. r. Tanügy. íl szabolcsmegyei ált. tanitó egylet központi választmányának Pazár István egyleti alelnök vezetése melle tt, .Vyiregyházán 1885 év áprilishi 8-án tartott gyűléséből. Pazár István alelnök mély sajnálattal és az egylet jövője feletti aggodalommal előadja, miszerént a szabolcsmegyei általános tanitó egylet szeretve tisztelt első elnöke, gróf Djssewffy Aurél ő méltósága, a tanitó egyletnél elfoglalt elnöki állásától, a lemondásában kitejtett fontos okok miatt, visszalépett. A központi választmány a legnagyobb sajnálattal veszi gróf Dassewffy Aurél ő méltóságának lemondását, s a tanító egylet irányában kifejtett páratlan ügyszereteteért és nemeslelküségeért hálás köszönetét határozta uyilvánitani. A szabolcsmegyei általános tanitó egyesület 1884dik óv augusztushó 29-én tartott IX-dik közgyűlése alkalmával közhelyesléssel fogadta el azon indítványt, mi^rint az 1875 évi XXXlI-dik törvényczikk, mely az országos tanítói nyugdíjról szól, módosítást igényel, különösen annak 7-dik, 9, 10, 15, 20 és 41-dik §§-ai a tanitók előnyeire javítandók, s azon módosítások •t közgyűlés nevében folyamodvány kísérete mellet terjesztessék fel, a királyi tanfelügyelő utján, a nagymélt. vallás- és közoktatás ügyi miniszter űr 0 excellentiájához. A felterjesztendő módosításnak elkészítésével és a folyamodvány kísérete mellett való felterjesztésével egy öt tagu bizottság bízatott meg Pazár István elnöklete alatt. Pazár István, miat bizottsági előadó ezen megbízatásról jelentést tesz, s az országos tanítói nyugdíj módosítása ügyében következő javaslatát terjeszti elő : 1. Bármily hazai nyilvános népiskolánál működő tanitó, tanítónő és okleveles kisdedovó, ha 55-ik életkorát betöltötte és 30 beszámítandó évig szolgált, teljes nyugdíjra igényt tart. (Nyugdíjtörvény 7 §. e szerint módosítandó.) 2. Minden rendes tanitó, tanítónő, kisdedóvó a beszámitaudó 30 évi szolgálat után 400 frt. teljes nyugdíjban részesüljön. (Törv. 9 §.) 3. Azon tanitók, akik önhibájuk nélkül a tanításra -séptelenek, de más könnyebb pályán még működhetnek, i tanítói pályán töltött éveik számaránya szerint nyernek nyugdijt. (10 §.) 4. Az özvegyek és árvák segélyezésénél is, a tanitó szolgálati éveinek számaránya vétessék alapul, mely azonban a 400 frt. nyugdij összegnek legalább 50%-át képezze; valamint a tanitó minden kiskorú árvája, ha az anyja él 50 frt., ha a szülők elhaltak 100 frt segély ben részesüljön. (A t. cz. 15 és 20-dik §-ai.) 5. Azon tanítóknak, akik a nyugdij törvény szentesítésekor már valamely nyilvános iskolában rendes tanítói állást foglaltak el s e pályán folytonosan ügyszeretettel működtek, s a nyugdíjtörvény 41 § a szerént szolgálati éveik 1870-től számittatn ik, a teljes 30 évi szolgálat után szinte évi 400 frt nyugdíjra jogosultak. 6. Minden tanitó, tanítónő és kisdedovó a nyugdijalap javára évi járulékul egyaránt 6 frt tagsági dijt fizessen. A központi választmány az országos tanítói nyugdij módosítása ügyében tett ezen javaslatot a nm. valláséa közoktatásügyi miniszter O excellentiájához és Péterfy Sándor, mint az országos tanítói nyugdij törvény revideálásával megbízotthoz felterjeszteni, valamint a tanügyi lapokban közölni határozta. Péterfy Sándor, hazánk népnevelésügyének bajnoka tiszteletére egy »Péterfy-alap« létesíttetett kartársai által.Ezen alap gyarapítására Pazár Isrván alelnök szíves adakozásra hívja fel a központi választmányt. A központi választmány e czélra a tanitó egylet pénztárából 5 forintot szavazott meg. Még egyéb egyleti kisebb ügyek elintézése után a gyűlés befejeztetett. Habzsuda Dániel, egyleti jegyző. ÚJDONSÁGOK. (Sz.) Tisztelettel tudatjuk lapunk hátralékos előfizetőivel, hogy mai számunkkal posta-utalvány lapokat küldünk szét. Kérjük azoknak szives kiegyenlítését; vagy lapunk példányának visszaküldését: hogy előfizetőink száma és pénzügyünk állása felől kellő tájékozást szerezhessünk. Amenyiben pedig a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület hivatalos közlönyével, a »Gazdasági Értesítő*-vei, mint lapunk rendes mellékletével, a »Nyírvidék«-et a gazdasági egyesület t. cz. tagjainak és a szabolcsmegyei községek t. cz. elüljáróinak is megküldtük az uj évnegyed bekövetkeztével és küldjük folyvást : tisztelettel kérjük ugy a gazdasági egylet t. cz. tagjait, mint a községek t. cz. elüljáróit, miszerént méltóztassanak vagy az előfizetést megrendelő utalványt, vagy a lap példányát miheztartás végett, visszaküldeni. Tisztelettel tudatjuk végre, hogy azoknak a t. cz. gazdasági egyleti tagoknak és községeknek, akik a »Nyírvidéket« megtartani nem óhajtván, azt vissza küldik: ezentúl csak is a havonkint egyszer megjelenő »Gazdasági Értesítő* czimü mellék létünkét küldjük meg, azonban díjtalanul. Ellenben azok, akik a »Nyírvidéket« vissza nem küldik, rendes elő fizetőkül fognak tekintetni. (!) Az igazságügyi miniszter közelebb fölhívta szabolcsmegye főispánját, hogy adna felvilágosítást, illetőleg véleményt arról, hogy a nyiregyházai kir. járásbíróság területén, amely 96 ezer lelket számlál és közel 30 • mértföldet tévén ki; a jogkeréső felek érdekére és a gyors igazságszolgáltatás követelményeire való tekintetből, egy vagy két, avagy több járásbíróság szükséges-e. Abban az esetben pedig, ha kettőnél több járásbíróság szervezésének szüksége forogna fenn, jelölje meg azt a területet, ahol legelsőben volna felállítandó a járásbíróság; megnevezésével a beosztandó községeknek, a legalkalmasabb székhelynek; és kitüntetésével azon körülménynek, hogy állanak-e rendelkezésre alkalmas hivatali és börtönhelyiségek, nem különben lakások a tisztviselők számára. Mint halljuk, a főispán, alispán és törvényszéki elnök f. hó 8-án délután már tanácskoztak in a miniszteri leirat értelmében. Üdvözöljük az igazságügyi minisztert e Szabolcsmegyére nézve valóban életfontosságú intézkedés alkalmából. (m) A Szabolcsmegyében létesítendő gyermekmenhelyek alapjára gr. Dessewffy Miklós ő méltósága 100 frtot, Bleuer Mór ós Bleuer Leopold 50—50 frtot ajánlottak fel. Megyénk közigazgatási bizottsága f. é. áprilhó 9-én tartott üléséből jegyzőköuyvileg fejezte ki hálás köszönetét eme nemes emberbaráti és hazafiúi érzelmekről tanúskodó kegyes adományokért. Az alapkő tehát le van téve a gyermek menhelyek létesítéséhez. Erős a hit bennünk, hogy megyénk nagy birtokosai és tőke pénzesei követni fogják a derék kezdeményezők nemes példáját. Adja az É^ ! (r.) Nyíregyháza város képviseletének f. é. áprilhó 6-án tartott gyűlésében előterjesztetvén az Andaházy és Szilágyi-féle kölcsön-ügyben beadott szakosztályi véleményes jelentés; a közgyűlés, a beterjesztett vélemény alapján, a tőkét fölmondandónak jelentette ki. Megbízta egyszersmind a küldöttséget, hogy a hatos kamatlábnak ötösre leendő leszállítása iránt, az illotő örökösökkel kísérelje meg az egyezkedést. (!) A képviselő választói jogosultságra igényt tartó polgártársainkat ismételve figyelmeztetjük, hogy mult évi állami egyenes adójukat e folyó hó 15-ig okvetlenül fizessék be; mert különben a választóknak jövő évre érvényes névjegyzékéből ki fognak hagyatni, és politikai jogaikat nem gyakorolhatják. X A húsvéti ünnepet a szép tavaszi idő csak emelte. Az ünneplő közönség dél előtt a templomokat, dél után az utczákat és szabad tereket töltötte be. A Sóstóra is sokan rándultak ki a második napon. Szép, lélekemelő látvány volt: a város összes közönségét igy együtt, egyezerre ünnepelve látni. A kereskedések mind zárva, a templomok mind nyitva voltak. Még az ég is szelíden, derült arczczal tekintett le az általános ünnepi cselekményekre és az együtt ünneplő közönségre. (§.) Pluhár Pál szőlészeti vándor tanár ur folyó hó 6-án csakugyan megtartotta a városház gyűlés termében az elméleti előadást a szőlőtelepítés és metszés köréből. Másnap pedig gyakorlati előadást tartott Kovács Gerö ur ókerti szőlőjében a szőlőmivelés euilitett ágaiban. Különösen meglepő volt a metszésre vonatkozó útmutatása és meggyőző előadása. A tanár ur minden kétséget kizáró bizonyossággal kimutatta, hogy az itt divatozó metszési rendszerrel egyenesen a veszőknek termő-ereje lett elvonva. A gyakorlati előadáson jelen volt szőlőbirtokosok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a tanár urnák ugy szakképezettségéről, mint megnyerő és érvteljes előadásáról. (!) Pazony község jegyzőjéül, az e hó 7-én megtartott választás alkalmával, Jóba Balázs okleveles jegyző, lapunk felelős szerkesztőjének fivére választatott meg közfelkiáltással. -f- (Halálozási statisztika.) Folyó évi márcziushóban, a megyei főorvoshoz beérkezett halott-kémi jelentések tanúsága szerént, az egész megyében, a bogdányí, alsó dadai és felső dadai járások kivételével, elhalt 377 egyén. Ezek közt volt 204 fi, 173 nő nemű. Gyógykezeltetett 161, nem gyógy kezeltetett 216. X Volt már alkalmunk fölszólalni és a városi hatóságot figyelmeztetni még pedig nem egyszer ama visszaélésekre, amiket egyes kereskedők elkövetnek avval, hogy áruikat, ládáikat sat. a legnagyobb forgalmú utczákon a járdákra rakják ki, ami által a közlekedést nagy mérvben akadályozzák. De sőt még a por-mészt is kiteszik, amelyet a szél a járó-kelők szemébe csapkod. E visszaélésekre újból bátrak vagyunk figyelmeztetni az illető városi hatóságot. (Figyelmeztetés.) Tavaszszal különösen a lovak és juhok között a juhkór szokott pusztítani. Figyelmeztetjük tehát a gazda közönséget, hogy az istálókat tartsák tisztán annál inkább; mert azt egy belügyminiszteri rendelet is szigorúan meghagyja.