Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-05 / 14. szám

N Y 1 R V I D É K». ha már a húsvéti ünnep is, ily közel hozá egymáshoz a két hitfelekezetet, miért ne közeledhetnének egymáshoz azok is, a kik a két hitfelekezetet képviselik és a húsvétot is eképen egyszerre megtarthatják. De melyik felekezet légyen az, a mely előljárjon, a másikhozi közeledésben? — Erre csak egy válasz lehet, s ez az, hogy ezt tenni, minden kétségen kivul, a zsidó felekezet feladata. És miért? Első sorban saját érdekében; mert csak ez által fog egyházi testületté is tömörülhetni, mire pedig már polgári tekintetben is nagy szüksége van. És viszont epen ez fog egy nagy lépést képezni, a keresztényseggel való későbbi teljes összeforráshoz és összeolvadáshoz, aminek előbb utóbb okvetlen be is kell következnie. Mert mi tartja most még össze a világ zsidóságát ? Az eddig szenvedett üldözéseken kivül, egyedül csak az anyagi érdek és a pénz. Legkevésbé pedig már a Mózes öt könyve; mert a kereszténység és a vele járó korszellem azt már régen túlszárnyalta. A 19-dik század már nem a Jehova és nem a felekezeti szaretet, hanem az örök Isten, és az egyetemes ember-szeretet százada. Sőt maga a müveit zsidóság is, túladott már a törvény Talmudféle magyarázatán. A mi Mózes öt könyvében isteni eredetű, az mind ott van az evangéliumban is. Hisz maga Jézus mondá: nem jöttem a törvényt elrontani, hanem betölteni. Azt tehát, mint isteni igazságot, a keresztény egyházban is feltalálja az, a ki Mózestől általjön Krisztushoz. És hogy a zsidóság, mielőbb ez útra térjen, arra igen komoly időjelek is intik őt. A tisza-eszlári rituális bűntényt, még azok is megtörténtnek hiszik a keresztények között, a kik a zsidóságnak emberi szempontból nem ellenségei. És ha ily esetek egymásutáu merül nek fel, mint épen most újra a Liptó Német-Lipcsei, valyon hová fog az vezetni, ha ezek ellenében maga a zsidóság ideje korán nem toglal állást? — Bizony csak oda, hogy utóvégre, a zsidóság barátai is — kivéve talán a kormányokat — el fognak attól fordulni. Ne palástolja hát el a zsidóság maga sem, az .ily rituális kihágásokat; hanem Ítélje el, s ez által saját ügyének fog tenni hasznos szolgálatot. Da a kereszténység se tolja el magától, a feléje nyúló zsidó kezet, hanem fogadja azt el. Annak már, hogy a zsidóság a kereszténységhez közeledhessék, számos módja van. Kezdje a külsőségekben, folytassa a bensőkben. Öltözködjék, egyék, igyék, mint más emberek; hagyja el, de teljesen a németséget, s legyen nyelvben tisztán nemzeti, templomban és életben egyaránt; ne szorítkozzék csaknem kizárólag üzletre, ennek szentelve legtöbb idejét, s ennek kedveért ácsorogva naphoszat köztérekeu mások megbotránkozására; hanem fogja meg az eke szarvát is, mert épen az ő Jehovája mondta azt Mózes könyve 3:19. A te orczáduak verejtékében egyed a te kenyeredet. A külsőségektől aztán menjen át a bensőségekre is. Valósítsa meg a 3-dik Darancsolatot keresztény értelemben. Egyik nap olyan, mint a máBÍk; a száz meg száz milliom keresztény, egynehány százezer zsidó kedveért, nem csinálhat vasárnapból szombatnapot, csinálja hát meg ez amazért, — a szombatot vasárnappá. — A húsvét a kereszténynek is »páskája« ép ugy, mint a zsidónak. Nagy emlékek vannak ahoz itt is, ott is kötve. Mindkettő a szabadság ünnepe. A keresztény időszámlálást most már minden mivelt zsidó is sajátjává tette; kövessék példáját a többiek is stb. A nyíregyházai mivelt zsidóság, részben már ez úton halad. Mily óriási különbség van e részben p. o. Nyíregyháza és Munkács között. Munkácsnak, mint mondják, még a szaga is zsidó; Nyíregyházának már nem. Üdvözlöm a Nyíregyházai zsidó polgártársakat e téren. Fogadják szívásén jeleu húsvéti szózatomat. Boldog húsvéti ünnepeket kívánok a nyíregyházai keresztényeknek és zsidóknak egyaránt. B. J. Nyíregyháza város rendkívüli képviseleti gyűléséből. (Márcziushó 31.) A mai rendkívüli közgyűlésre csupin két sürgős tárgy volt kitűzve. Az egyik a szervezkedési szabályrendelet módosítása tárgyában leérkezett miniszteri intézvény fölötti tanácskozás. A másik az Andaházy-Szilágyiféle kölcsön felmondása. A miniszter' leiratnak a minősítésre vonatkozó része következőleg 1 angzik : »A megye törvényhozási bizottságának 1884. évi deczember 31-én tartott közgyűlésében Nyíregyháza város szervezési szabályrendelete felett 381 sz. alatt kelt határozatát, és az ennek tárgyát képező szabályrendeletet azon részeikben, melyek Szikszai Pál megyei tiszti ügyész, továbbá Beniczky Miksa, Belfy András és társai, id. Krúdy Gyula és Eördögh Károly nyíregyházai lakosok által beadott öt rendbeli fölebbezésben megtámadtattak— felülvizsgálván; a szabályrendeletnek a megyebizottsági határozatban nem észrevételezett, tehát általa megerősítettül tekiutendő azon intézkedéseit, melyek az »Általános szabályok* felirata fejezetnek 1. §-ában foglalvák, s mely intézkedések a fölebbezések mindegyikében sérelmesekül jelöltetnek meg, a megyebizottsági határozatnak e részben megváltoztatásával ezennel megsemmisítem ; mert azon intézkedések, amenyiben a polgármester, a jegyző, orvos, ügyész, mérnök és szülésznőre nézve minősítést állapítanak meg, részben fölöslegesek, részben pedig törvényellenesek ; miután a nevezett állások betöltésére szükséges minősítés tekintetében, a polgármesterre nézve az 1883. évi I. t. cz. 5 §-a VII. pontja, illetőleg a 3 §., a jegyzők minősítése iránt az 1883. I. t. cz. 6 § a, az orvosokra nézve az 1883. I. t. cz. 9 § inak harmadik bekezdése, az ügyészre nézve az 1883. I. t. cz. 5 §-a VIII. pontja, a mérnök iránt az 1871. XVIII. t. cz. 74 §-a, és ezen kivül a felsoroltak mindegyikére nézve az 1871 , XVIII. t. cz. 73 § a, végre a szülésznőt illetőleg az 1876. XIV. t. cz. 51 §- második bekezdje, a minősítés tekintetében, világosan intézkednek; amenyiben p3dig azon szabályrandeleti intézkedések az elülj Íróság többi tagjai számára is minősítést állapítanak meg, azok a törvényes alapot nélkülözik; mert az elüljáróság azon további tagjai, kik a fentebbieken felül az 1871. XVIII. t. cz. 64 §-a utolsó bekezdésében felemlitvék, minősítés tekintetében csupán az 1871. XVIII. t. cz. 73 §-a határozmánya alá esnek; ettől eltérő minősítést megállapítani tehát a városnak jogában nem áll. Ami a segéd és kezelő személyzetet illeti, ezekre nézve szabadságában állhat a városnak, a helyi viszonyoknak megfelelő minősítés megállapítását törvényszerű módon eszközölni; minthogy e részben törvényi intézkedések külön nem rendelkeznek.« A fizetés felemelésére vonatkozólag a következőleg intézkedik a leirat. »Figyelmet érdemlő még Belfy András és társainak fölebbezése azon részében, m9ly szerént panaszolja, hogy fizetés felemelések lakbér czimen történtek; és pedig figyelmet érdemelhet annyiban, hogy mig a régi szabályrendeleten szándékolt azon változtatás, mely szerint némely állások fizetései mívelsem emeltettek, hanem a fizetésnek bizonyos része abból levonva, lakbér czimen lőn megállapítva, mivel sem indokolt; addig némely állásokkal járó fizetéseknek tetemes emelése ugyancsak lakbér czimén történik a nélkül, hogy okadatolva volna, hogy ha már egyes esetekben a fizetéssel való javítás szükségesnak találtatott, ez miért a mondott czimen eszközöltetett. Ugyanitt azon észrevételt Í3 kellett tenni, hogy a főjegyző fizetése 200 forinttal emeltül mondatik; holott az 1878. deczember 30-ról 52977. sz. a. kelt rendelet szerént a főjegyző fizetése nem 1000 frt, hanem 1400 frt. volt; az tehát 200 forinttal nem javitottnak, hanem leazállitottnak látszik. Továbbá ugyanazon rendelete szerint az aljegyzőnek fizetése 1000 frtlal volt megálla pitva; ezt tehát a képen megváltoztatni, hogy azon összegből a fizetés csak 800 frt, 200 frt pedig lakbér, indokoltnak szintén nem tekinthető. Ennél fogva a szabályrendelet 66 §-ának a fizetések megállapításáról szóló része ujabb tárgyalis és felsőbb jóváhagyás alá eső határozatát igényli a város képviselő testülete részéről.* A miniszteri leiratnak s az abban hivatkozott törvényszakaszok intézkedéseinek felolvasása után, a szabályrendelet a vonatkozó iratokkal együtt, a szervezkedő bizottságnak határoztatott kiadatni; a miniszteri módosítások szem előtt tartásával eszközlandő ujabb szövegezés végett. A leirat pedig sokszorosittatui határoztatott, hogy az minden egyes fölebbező félnek kézbesíthető lehessen. Az Andaházy-Szilágyi féle kölcsön-ügyet polgármester a napi rendről levétetni kéri annak megjegyzésével, hogy az a szakbizottság által tüzetesen megvitatva, a legközelebbi képviselet elé terjesztethessék; hogy az után a képviselet ápril 24-e előtt véglegesen és érdemlegesen határozhasson. Hozzá szólottak Farbaky József, Lukács Ödön Zajácz József és Haas Mór. Utóbbi azon nézetének adott kifejezést, hogy amenyiben a kérdéses tőke csakis a város által mondható fel; és mert csak 6%-ki kamat fizettetik tőle első helyen arról kell meggyőződést szerezni, hogy kap-e a város olcsóbb kölcsönt. Ha nem kaphat, akkor nem látja czélszerünek a felmondásba való bocsátkozást. Polgármester javaslata elfogadtatván, a napi rendről levétetett s több tárgy nem létében a gyűlés berekesztetett (ÍOO.) Köz ügyek. (A réz váltó pénz szaporításáról szóló törvényjavaslat.) A ház pénzügyi bizottságának jelentése szerént, az apró pénz szükséglet ez utóbbi években nagy mértékben növekedvén ; a magyar és osztrák kormányok elhatározták, hogy 2 millió forinttal fogják a rézpénzt szaporítani, amiből Magyarország 600 ezer frtot vesz ki a maga szükségletére. Az apró pénz mennyisége, mint a jelentés kiemeli, nálunk különben sem nagy. A pénzügyminiszter a 600 ezer frt. réz váltó pénzt 3 év alatt állíttatja elő, még pedig csupa 1 krajczárosokat, , négy és fél krajczárosokat nem fog veretni. A törvényjavaslattal kapcsolatban szóba jött a bizottság keblében a pénzegység reformjának mélyen érzett szüksége, s amire a pénzügyminiszter kijelentette, hogy tanulmányozza az ügyet, s annak idejében javaslattal fog a képviselőház elé lépni. (Az engedélyhez nem kötött építkezések) végzése ügyében a földm., ipar és keresk. miniszter, valamennyi törvényhatósághoz a következő rendeletet intézte: »Aki építési engedélyhez nem kötött muukálatok végzésével önállóan kíván foglalkozni, köteles az illetékes elsőfokú iparhatóságnál iparigazolványért folyamodni. E kérvény mellett tartozik folyamodó igazolui azt, hogy az 1884. 17. t.-cz. 1., illetőleg 2. vagy 3. §-a értelmében általában ipar üzésére jogosult, és tartozik még vagy azt igazolni, hogy e mesterséget legalább két év óta (akár iparigazolványnyal, akár a nélkül) már önállóan gyako rolta, vagy azt, hogy legalább két szakbavágft munkával foglalkozott. E kellékek igazolása esetén az elsőfokú iparhatóság egy, a rendeletben formulázott iparigazolványt állit ki, mely az E) betűvel jelölt iparlajstromba vezetendő be. Minden egyébre nézve az 1884. augusztus 26-án kelt általános rendelet intézkedései az ezen iparigazolváuy alapján működő iparosokra is teljes mérvben alkalmazandók*. (A munkáskéz egyenlőbb megosztása) tárgyában a földmivelési miniszter körrendeletet intézett az összes közgazdasági előadókhoz, amelyben hangsúlyozza, hogy az alföldön tapasztalható munkás kéz hiányán segíteni elodázhatlau szükségesség lévén; a követendő eljárás megállapithatása iránt nyilatkozzanak különösen: 1. közepas vagy kedvező termést feltételezve az aratás, valamint egyéb gazdasági munkálatok közül idegen vidékbeli munkakézre leeud-e szükség? 2. ha igen, mintegy háuy munkás férfi vagy nő, mennyi időre számithat munkára, mikortól meddig és körülbelől minő bérek mellett? 3. vagy ha ellenkezőleg a vidéken kevés kenyérterményre lévén kilátás, ezen és más okokból munkáskéz máshova is adható, mintegy hány férfi, háuy nő, mennyi időre és minő feltételek mellett lenne idegen vidékre megnyerhető? 4. Mindkét esetben szíveskednék megjelölni azon teljesen megbízható egyéneket, közigazgatási tisztviselőket, lelkészeket, elöljárókat s másokat, kik akár a munkásokat kereső gazdáknak, akár a munkát kereső munkásoknak a kellő útbaigazítást nyújtani képesek és hajlandók is. Az ezen kérdésekre teendő alapos jelentések legkésőbb a f. évi áprilhó l-ig lesznek a miniszter felterjesztendők. Egyidejűleg a gazdasági egyesületeket és a törvényhatóságokat is felhívta a miniszter, hogy a szükséges adatok gyűjtésében a gazdasági előadókat buzgón támogassák. ÚJDONSÁGOK. (Sz.) Lapunk a mai számmal a hatodik évfolyamba és uj évnegyedbe lépvén; tisztelettel kérjük fel lapunk barátait az előfizetések megújítására, esetleg a hátralékok szives beküldésére. (!) Az idei húsvétot mind-három keresztény hitfelekezet egyszerre ünnepli; sőt a zsidók pessachjából is jut a keresztény húsvétra, amenyiben márcziushó 30-án kezdődött ugyan, de áprilhó 6-ig tart. *** A törvényhatósági hivatalos közlöny létesítésével, illetőleg véleményadás tétellel megbízott küldöttség, folyó áprilhó 25-én dél előtt 9 órakor, ülést tart Miklós László megyei főjegyző hivatalos helyiségében. (§) A sorozás Nyíregyházán f. é. áprilhó 18-, 20és 21-én fog a »Hárshoz* czimzett vendéglő helyiségeben megtörténni. És pedig 18-án reggel 8-órakor, a felszólamlások letárgyalása után, az I. korosztály, 20-án a II. és III. korosztály, 21-én a IV. korosztály és az idegenek fognak vizsgáltatni. + A lóosztályozás. Nyíregyházán, az 1873. évi XX. törv. czikk értelmében, f. é. áprilhó 15. 16 és 17-dik napján fog a buzatéren megtartatni. — Az országos kiállításra Szabolcsmegyéből a következő kiállítók küldenek tárgyakat. 1. Bleuer Sámuel és Groák Zsigmond: tavaszi buza, igen szép I. oszt., őszi buza bánáti faj I. oszt., rozs őszi igen súlyos I. oszt., lóhere mag II. oszt., 2. Bleuer Mór, Ibrányból kétszeres I- oszt., rozs ös>i II. oszt., őszi buza I. oszt., lóhere I. oszt., luczerna I. oszt., répamag I. oszt. 3. Neubauer testvérek: két darab sodrony ágybetét, egyik vas, másik fakerettel. 4. Schmotzer János bárom darab úgynevezett schakter kést. 5. Rotharidesz Sámuel egy darab olaj-festményü génre képet kerettel. Ez utóbbit illetőleg, kijelentette a helybeli bíráló bizottság, hogy csak anyiban tartja azt figyelemre méltónak, amenyiben az egy szobafestőtől származó naturálista produktum. 6. Hercz és Májerszky gépműhely és raktárczég egy vizsulyra alkalmazott olajsajtót, a kis ipar számára vasból sczőlból és ágyúanyagból előállítva. 7. A nyíregyházai alsó fokú ipariskola I és II. osztályú ipartanonczok által készített rajz és írásbeli gyakorlatokat, csakis az ipariskolának rövid fenállására való figyelemből s azon czélból vette a bíráló bizottság felküldeni, hogy az ipariskolával nem biró városokból megjelenő látogatókra buzditólag hathat. X Pluhár Pál miniszteri kiküldött és vándor taiár holnap, azaz húsvét másodnapján az uj szőlőtelepitősről és a szőlőmetszésről elméleti és gyakorlati előadást fog tartani a városház tanács-termében. Czélszerübb lett volna ez előadást keddre halasztani, amenyiben a mi népünk nem igen szereti a templom látogatást elmulasztani; az ünnepek utáni keddi napon pedig rendesen pihenőt szokott tartani. Ajánljuk e körülményt a tisztelt tanár ur figyelmébe. (§) Az országos kiállítási debreczeni-kerületi bizottság, a nyíregyházai kiállítási helyi bizottság elnökségének a napokban küldte meg, tudomásvétel és alkalmazkodás czéljából, a hazai és közös vasutak igazgató ságai által, a kiállítási tárgyak szállítására vonatkozólag engedélyezett kedvezményes díjszabást, valamint több kiállítási épület rajzot is. Aki akarja, megtekintheti a polgármesteri hivatal helyiségében. -I- Figyelmeztetjük megyénk lakosságát, hogy a m. kir. honvédségi Ludovika-Akademiában, az 1883. évi XXXIV. törvényczikk 2-ik szakasza értelmében, a »tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam«-ra az 1885— 86. tanévre hatvan önkéntesen jelentkező oly ifjú vétetik fel, aki még nem lépett a védkötelesek korába. Ezen tanfolyamnak czélja az, hogy a magyar szent korona országaiban honilletékes oly ifjak, akik élethivatásul a katonai pályát választották, oly mérvű kiképeztetést nyerjenek, amely őket csapattisztekké leendő előléptetésre s egyszersmind arra is képesiti, hogy a tanfolyam befejeztével már mint hadapródok is, az alantas tiszt kötelességeinek teljesítésére alkalmasak legyenek. A tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam négy évre terjed, s ehhez képest négy tanfolyamból áll. Mindegyik évfolyam két párhuzamos osztályt foglal magában. Az 1885 — 86 iki iskolai év kezdettel 10 kincstári, 18 részint félfizetéses, részint egészben fizetéses és 32 magán alapítványi hely fog a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam első osztályában betöltetni. A II- dik és többi felsőbb tanfolyamba való felvételnek helye nincsen. A félfizetéses és egész helyek összesen, továbbá a 10 egész díjmentes kincstári helyre nyilvános pályázat nyittatik; a 32 alapítványi hely pedig a jogosult felek bemutatása folytán lesz betöltendő. — A kiállítók részére mérsékelt vasúti jegyek. A magyar vasutak f. é. márcziushó 9-én tartott értekezletén az országos bizottság közbenjárása folytán a kiállítóknak a fővárosba való utazásaiknál, f. évi áprilhó végéig, azon kedvezményt engedélyezték, hogy az országos bizottság részéről kiadott igazolvány felmutatása mellett, egy fél II. oszt. jegy váltása mellett a Ill-dik és egy egész III. oszt. jegy váltása mellett a II-dik kocsi-osztályt használhassák, igazolványul a bejelentési ivre vezetett elfogadási igazolvány szolgál. /

\ Mult hó 31-én délben a részben Nyíregyháza város, részben May Adolf tulajdonához tartozó szélmalom a tűzvész martaléka lett. Mint tudjuk a malom még ma is par alatt áll. Kérdés tehát, hogy a kár kit ért; a várost-e vagy May Adolfot.