Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-15 / 11. szám

„IN Y f R V I D É K". Újlaki György főlevéltárnok részére a már megállapított 300 frt. jutalom kiutalványozása tárgyában, a magy. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztés intézése haíároztatott. Tárgyaltatott Jóba Elek nyíregyházai lakos lapszerkesztő és kiadónak azon kérvénye, amelyben a »Nyirvidék* czimü társadalmi heti lapnak megyei hivatalos közlönyül leendő elfogadása iránt folyamodik. Egy törvényhatósági hivatalos közlöny létesítésének kívánatos, előnyös sőt szükséges volta a közgyűlés által is beismertetik, s annak létrehozása elvben egyelőre is elhatároztatik. A gyakorlati kivitel módozatainak megállapítása, a hivatalos közlönyül elfogadható lap javaslatba hozatala, a törvényhatóság és a laptulajdonos közötti jogok és kötelezettségek szabatos körvonalozása és a törvényhatósági ügykezelésben, e körülmény folytán netalán eszközölhető előnyös változtatások véleményezése végett, Zoltán János alispáu elnöklete alatt, Lukács Ödön, Krasznay Gábor, Gaal Elek, Szikszay Pál, tiszti főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő és Mikecz János aljegyző bizottsági tagok kiküldetnek. 100. ÚJDONSÁGOK. (!) A szabolcsmegyei 1848/9-diki honvéd-egyesület büszke lehet önmagára és az e hó 9-ediki országos honvédgyülésre felküldött képviselőire. A budapesti honvédgyülésnek a szabolcsmegyei honvédegylet határozata adott irányt és lelkesedést. Ugy a Görgey-féle ügynek napirendre való hozatalát, mint Görgey világosi fegyvertényének elitélését, a szabolcsmegyei honvéd egylet kezdeményezte s ennnek határozati javaslata fogadtatott el a többség által. A benyújtott indítványok fölötti vita folyama alatt, legnagyobb hatást idézett elő Gaál Elek felszólalása, aki a többi közt ezeket mondá: »Harminczöt év előtt súlyos sebet ütöttek a magyar nemzet szivén. Ez a seb lassan behegedt. Most előállottak néhányan s felszakították e sebet. Nem mi bolygattuk, nem mi hurczoltuk elő, hanem azok az urak, akik a manifesztumot aláírták. (Zajos éljenzés.) Szó nélkül nem hagyhatjuk ; mert ez meghamisítása volna a nemzeti közvéleménynek, annak a közvéleménynek, mely már rég kimondta ítéletét. Mi ezt csak viszhangoztatjuk, de lelkünk meggyőződése szerént. Szó volt arról, hogy a vádlottat ki sem h&lgatták. Ha Görgey itt volna, elhívnám Aradra s felszólítanám: tegye kezét a 13 vértanú sírjára és esküdjék meg az Isten szent nevére; hogy ártatlan. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Akkor abszolválni fogom, de addig nem!* (Szűnni nem akaró éljenzés.) Üdvözöljük a szabolcsmegyei honvédegylet hazufias érzületét és küldötteinek erélyes maguktartását ! (sz) A nyíregyházai független antiszemita párt folyó hó 11-én a csizmadia-színben közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb tárgyát a Mikecz József ellen felmerült vádpontok megvizsgálására kiküldött bizalmi férfiak jelentése képezte. A jelentés igen higgadtan és tárgyilagosan számolt be az eljárás eredményéről. Minthogy a kérdéses ügyben, már egy más előző gyűlésből becsület-bíróság lett felkérve érdemileg dönteni; amely becsületbíróság 8 nap múlva fogja beadni indokolt ítéletét: ez úttal nem bocsátkozunk a jelentés részleteinek ismertetésébe. Annak idejében azonban nem fogunk késni a végmegállapodásnak közzétételével. A gyűlés folyama alatt Zoltán Aurél két uj vádat merített fel Mikecz József ellen, amelynek megvizsgálására a becsület-bíróság szintén fel lett kérve. Az antiszemita párt szeme közzé ugyanis az a vád szóratott a nagy közönség részéről, hogy az eszlári per folyama alatt, ugy szintén a megyei utóbbi tisztújítás alkalmával két névtelen levél intéztetett, ugyan csak Mikecz Józseffel közös háztartásban és törvénytelen hásasságban élő Fitkonidesz Zsuzsána által, Haas Mór akkori ÍLraelita hitközségi elnök höz, és Fráter Sándorhoz mint abban az időben a Kállay János pártjának egyik vezér-férfijához, pénzzsarolási czélból. A köz erkölcsiség érdekében elvárja a nagy közönség, hogy az illető két ur nem fog késni ama leveleket a becsület bíróság rendelkezése alá bocsátani. Nagy megütközést idézett elő az a hallatlan körülmény, hogy Mikecz József még e gyűlésben is megjelent és végig jelen volt. Előre kijelenthetjük, hogy ha eme két levél nem jut a becsület-bíróság kezeihez: oka Mikecz Józsefnek a gyűlésen való jelenléte lesz. • A nyíregyházai alsó fokú ipariskolába járó tanonczok által országos kiállításra készített rajz• és írásbeli gyakorlatok példányaiba volt alkalmunk a városházánál betekinteni. Jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy megleptek benőnket; de meglephetnek azok bárkit is, aki tudja, hogy azok a csinos rajzok és helyes írásbeli gyakorlatok egy és két év óta iskolázó iparos lanonczok kezei közzől kerültek ki. * A nagy-kállói műkedvelő társulat ma színi előadást tart az ottani megyeház-épület nagy termében. Előadatik »A véletlen« czimü vígjáték Varga Jánostól, és Morton Maddisou János »Bux és Cox« czimü 1 felvonásos vígjátéka. Közreműkö In'k az első darabban Potásy János, Körmendy József, Griin Malvin, Francsícs Vincze és DLvizj Ly'os; a másodikban Francsícs Vincze, Divizy Lajos és Holló Erzsike. Folyó évi áprilhó 6 án pedig, »A véa bakancsos és fia a huszár* ismert népszínműre keritik a sort. A jövedelem, kizárólag jótékony czélra fog fordíttatni. X Az állam részére szükséges lóállomány tenyésztésére alkalmas acyag megóvása végett, az 1873. XX. t. cz. elrendelvén; hogy mindazon tenyésztők, vagy községek birtokában levő méuek, akik és amelyek az illető lótenyésztési bizottságok véleménye folytán, helyes irányú tenyésztésekre alkalmasoknak nyilváníttattnak; valamint mindazon kanczák, melyek álladalmi és alkalmasoknak nyilvánított magán vagy községi mének által fedeztettek és tulajdonosaik azok fedeztetését okmányilag igazolni képesek; valamint azon kanczák, melyeknek szopós csikójuk van, a kisajátítás alól felmentetnek: az illetők eme törvény által biztosított joguk ig izolhatáiának czéljából figyelmeztetnek, hogy a lótenyésztési bizottbági és a megyei bizottsági tagokból alakult küldöttség által kitü'.endő időben, méneiket az illető községház ud/arára bevezessék. A megye részéről Szt-Győrgy-Abrányra Bsry Béla és Eős István, Hugyajra és üjfehértóra Geűcsy Béla és Bay István, Csobajra báró Vay Arnold és Kohányi János, Gyulajra Genc9Í Albert és Pscherer József, Vencsellőre gr. Dessewffy Alajos és Bekéuy Péter, Nyíregyházára gr. Dessewffy Alajo3 Benos László és Nádasy Mihály urak neveztettek ki. + A magyar szent korona országai veres-kerfsztegyletének helybeli városi-fiókja, a folyó hó 18-án délutáni 3 órakor, a volt régi óvoda helyiségében tisztújító közgyűlést tart, melyre az egyletnek minden egyes férfi és női tagja, az elnökség nevében ez uton is meghivatik. (§) Az országgyűlési képviselő-választókat, ameny nyiben a választók névjegyzéke minden év májushó első felében összeállíttatik, ideje korán figyelmeztetjük, hogy akik mult évi adóhátralékaikat f. é. áprilhó 15-ig le nem fizetik, a lajstromból kihagyatnak; aminek azután az a hátrányos következménye lesz, hogy az esetleg bekövetkezhető városi képviselő választásnál választási jogukat nem érvényesíthetik. + A magy. kir. postatakarékpénztárról szóló törvényjavaslat a mult héten terjesztetett elő a képviselő házban. E törvényjavaslatot azok egyikének tekintjük, melyeket a képviselőház pártkülönbség nélkül szokott megszavazni. Takarékpénztáraink, mióta Ausztria a postatakarékpénztárakat annyi sikerrel életbe léptette, feszült kíváncsisággal várták ez intézmény életoe léptetését; mert a hatalmas versenytársban megrövidítésüket látják. Pedig a postatakarékpénztárak, különösen a vidéki pénzintézeteknek nem versenytársai, hanem úttörői lesznek. E mellett legjobban szól a törvényjavaslat azon intézkedése is, hogy a betéti kamatlábat általában 3'/Í

0/Oban állapítja meg akkor, amidőn pénzintézeteink átlag 4 </

2%-ot fizetnek betevőiknek. Úttörői lesznek pedig már azért is, mert azon kis tőkéket fogják magukhoz venni, melyekhez eddig a takarékpénztárak nem férhettek, mert nem szerették a kicsinyeskedést. Ezért nem tudott Magyarországon a szövetkezeti intézmény sem gyökeret verni. A postatakarékpénztárakra nagy misszió vár, mert a takarékossági szellem terjesztésével a nép boldogulását segítik elő. Kár, hogy a javaslat nem évekkel ezelőtt terjesztetett már elő s Magyarország a postatakarékpénztárak életbe léptetésével a külföld után jár. Mégis jobb későn, mint soha. (§) Az adókönyv meghamisítása, a magy. kir. Cu ria büntető osztályának 1884 évi 7629 sz a. hozott elvi határozata szerént, eltekintve attól, valyon a történt fizetés az ellenőrzési naplókba bevezettetett-e, vagy teljesen vezettetett e be, közokirat hamisításának tekintetik; amenyibea az adó sönyvecskébe vezetett nyugta teljes bizonyítékot képez. 4- A községi jegyző választásánál az a körülmény, ha a szolgabíró a p Uyázók közzől, kifogástalan és képesített egy vagy több egyént kizár illetőleg nem jelöli ki, a választás megsemmisítésének indokául szolgál. (Belügyminiszter 1885. 1947 számú rendelete.) Alfóldy Károly tánczmester, mint Debreczenből, ahol közelebb fejezte be a tanítási cyklust, bennőnket értesít, e folyó márcziushó folytán megérkezik körünkbe, hogy városunkban táncz-tanfolyamot nyisson. X Arady Gerö jó nevü színigazgató a napokban kereste meg Nyíregyháza város tanácsát és kért engedélyt színielőadások tartásira. Működésének idejét nem szabta ugyan meg; de ameuyiben a debreczeni színházat ő nyerte meg: igen valószínű, hogy ide jövetele augusztus és szeptember hónapokra fog esni. — A Szibolcsmegyei Takarókpénztár-Egylet 1885 évi februlr havi forgalmi kimutatása. Bevétel: Áthozott készpénz 1885 j inuár 31 ről 10779 frt 31 kr. Betét 13156 frt 27 kr. Visszafizetett váltók 125 184 frt Leszámítolási kamat 3527 frt 05 kr. Késedelmi kamit 640 frt 49 kr. Könyvecske-díj 2 frt 22 kr. Részvény átírásidíj 4 frt Bélyeg 85 frt 14 kr. '/

2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 5600 frt Hazai pénzint. elb. tőke 20000 frt Hazai pénzint elh. kamata 13 frt 91 kr. Összesen 169292 frt 39 kr. Kiadás: Visszafizetett betét 22309 frt 07 kr. Folyó kamat 94 frt 36 kr. Váltó 128613 frt. Tisztfizetés 524 frt 98 kr. Költség 271 frt 49 kr. Napibiztosi d.j 46 frt. Egyleti váltó számla 4500 frt. Adó 500 frt. '/

2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 5600 frt. Petiztár.raaradváuy 1886 február 23-án 6833 frt 49 kr. Összesen 169292 frt 39 kr. N. Kálló 1885 február 28. — Morvay Laj03 czipész tudatja ismerőseivel, hogy lakását a nagy-kállói utczából, a nagy-debreczeni utczában fekvő Miícsánszkyféle házba teszi át f. é. SzentGyörgy napjától. Ujabb adatok ós tények az „Egy erkölcsi péWlánykép leleplezéséhez". Mikecz Józsefnek a »Nyilt-szó Polgártársaimhoz« czimü pasquil-jára szánt válaszunkkal szándékosan késtünk. Igen jól tudtuk ugyanis, hogy eme günyirat csak azért jelent meg önállóan, h)gy az ^Ébredjünk* vidéki olvasói még csa't ne is álmodják azt, hogy Mikecz József ellen oly vádak is emelhetők, mint aminők a »Nyirvídék« ez idei 9-ik számában megjelentek; és hogy ha már szélnek eresztett röpiratában ugy ahogy be is ismerte M. J. az ellene felhozott vádak igaz voltát, legalább lapjában ne legyen azoknak nyoma. E helyett inkább feltüntette magát lapjában miut martyrt, akit szeplőtlen becsületességeért, rendületlen elvszilárdságaért és részrehajlatlan igazságszereteteért keresztre akarják feszíteni az ő »képzelt« ellenségei. Mikecz József nyílt levelének már a dátuma is hamis, amelylyel a közvéleményt akarta félrevezetni. Nyílt levele f. é. márczius elsején kelt, tehát ugyanazon a napon, amelyen az ellene általunk emelt vádak a »Nyirvidék*-ben megjelentek. A »Nyirvidék« márczius 1-én hordatván ki, Mikecz József nem értesülhetett annak rá vonatkozó tartalmáról előbb, mint márczius 1-sőjén Ő tehát védekezését megírta, kinyomatta még azon a napon, amelyen a vádak megjelentek. Bjcsásson meg Mikecz József, de ennek minden genialitása mellett sem adhatunk hitelt E dátum-hamisításnak különben meg van a maga oka. Mikecz József evvel azt akarta az ő szeretett (?) polgártársaival, akikről azonban a tudva levő névtelen levelekben mint birkákról és buta parasztokról tétetik említés, elhitetni, hogy védekezésének megírásakor még nem jelenvén meg a Soltész Mari és Fitkonidesz Zsuzsáua által kiállított » Nyilatkozat*, amelyben a kiállítók elismerik azt, hogy ama Péchy Tamáshoz és Gáborhoz intézett két rendbeli levelet a Péchy-pártnak kelepczébe csalogatása czéljából ők ketten tervelték ki, teljes nimbuszában jelenhessen meg a publikum előtt, és verhesse mellét, hogy ő milyen ártatlan abban a háta megett szőtt cselben. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy az »Ébredjünk« f. é. 10-ik számában az emiitett két honleány aláírásával megjelent beismerő nyilatkozat f. é. márczius 2-án kelt. Ennyit Mikecz József Nyílt-szavának dátumához. Ami eme nyilt szónak személyünkre vonatkozó piszkolódásait illeti, azokat, mint a kérdésben forgó tényekre egyátalában nem tartozókat, egyszerűen mellőzzük. A nyílt-szó védelmi részeire azonban kell, hogy kiterjeszkedjünk nem ő érette, hanem azért a közönségért, amelyet minden áron félre akar vezetni, s részben már félre is vezetett. Az első vádra, az általa felkezelt 10 frt 90 kr. drezdai uti költségre vonatkozólag avval védekezik Mikecs József, hogy »midőn én (saját szavai) Gerzsábektől a »Contra* czimü röpiratomból befolyt pénzt nyugtáztam, beszéd közben tévedésből e szót »drezdai uti költség* Írhattam oda a helyett, hogy a »Contra« röpirat ára. De erre sem emlékszem. És ezt polgári becsületszavammal pecsételem.* A pecsét hitelességét mellőzve, csak annyit jegyzünk meg ez üres mentségre, hogy »tévedésből« csak oly szavak jöhetnek az ember ajkára és tolla alá, amelyekkel gyakrabban szoktunk foglalkozni. Tehát, föltéve de meg nem engedve, hogy eme 10 forint 90 krajczár nyugtázása helytelenül történt, a »Contra« ára helyett : szükségképen feun kell forogni azon körülménynek, hogy ha 1882. szeptember 5 én nem is, de máskor drezdai uti költséget is kellett nyugtatványoznia; külőnkön miként mehetett volna rá keze, hogy »Contra* ára helyet »drezdai uti költséget* írjon a nyugtába? Ez lélektani igazság, amit bizonyít Gerzsábeknek az a nyilatkozata is, hogy amikor ő (Gerzsábek) a 10 frt 90 kr. drezdai uti költséget Mikecznek át adta, Contra-féle pénzről szó sem volt köztök. Ez tehát csak olyan diákféle mentség, hogy : Nega fráter ! Ami a pénztár hűtlen és szabály-ellenes kezelésére és Mikecz József boldogult édes anyja ingatlanságának átíratására vonatkozó vádjainkat, illetőleg Mikecz Józsefnek azokra tett védekezését illeti; elismerjük, hogy azok ma már bűnvádi eljárás tárgyát nem képezhetik. Azoknak felemlitésével mi nem is akartunk mást, mint azt, hogy Mikecz Józsefnek azt az ő általa annyiszor emlegetett példányszeiü becsületességét kellő világlatba helyezzük. Azt hisszük, hogy ez sikerült is. Ez irányú védekezésére tehát nincs miért reflektálnunk. Valamint arra sem, hogy menyit nyert és vesztett időnkint a billiárdon. Annál nagyobb szégyen reá nézve, ha nyert is, és mégis koldulni engedte édes anyját. Családi szentélyét sem akarjuk érinteni. Ott, ahol — tegyük fel hogy igaz — a »becsületes és iparkodó keresztény nő,« a férj háta megett, a férj becsületét oly nagy mérvben compromittáló üzelmekbe bocsátkozik, mint Mikecz József ágyasa tett anonim, de ma már beismert leveleivel, a családi szentély függönyei önmagukban foszlánynyá válnak; nincs szükség azokat erővel széttépni. Hanem van Mikecz József védekezésének egy igen kényes, egy igen fontos pontja. E pontban azt mondja önmagáról, hogy ha a »Nyíríidék« f. é. 9-ik számában a Péchy-párt vezérférfijaival való összejátszása „igaz volna: én lennék a világ legjellemtelenebb, legalávalóbb, és még csak tisztességes polgár felrúgására sem érdemes embere a társadalomnak." Ez általa is oly igen lealacsonyító vád ellenében azt hozza fel Mikecz József, egy hosszú eskü formába öntve, hogy: ,,ama két rendbeli levélről mindaddig semmiféle tudomással nem bírtam, míg azt a ,,Nyírvidék"bői nem olvastam." Nahát, mi részüukről nem szólunk ehhez semmit; hanem beszéltetjük a tényeket. Azt már tudjuk, hogy eme két levelet Fitkonidesz Zsuzsána (Mikecz Józef ágyasa) irta; az a Fitkonidesz Zsuasána, aki „a nép fiát (Mikecz Józsefet) anyagilag is fentartja." E levelekben arról biztosítja Péchy Tamást, Péchy Gábor atyját, hogy ha őt (Mikecz József bájos ifjú nejét) megnyeri (természetesen pár ezer forinttal), mindent elkövet, hogy férjét (?) (Mi keczet) a korteskedéstől távol tartsa; sőt a második levélben arról is biztosítja Péchy Tamás urat, hogy a petitio el fog késni, ha a megígért jutalmat megkapja. Meg kapta-e a nép fiának bájos ifjú neje az ígért jutalmat, nem tudjuk; de azt igen is tudjuk, hogy a »petitio csakugyan elkésett.* íme itt van az összefüggés Mikecz József ágyasa levelének tartalma és Mikecz Józsefnek a petitio felküldése körüli eljárása közt. De meg feltenni sem lehet, hogy egy ember, aki egész existencziáját asszonyának köszöni: emanczipilni tudná magát annak befolyása alól. Ez merő képtelenség. Mikecz József igen is tudott asszonyának műveleteiről; sőt több mint valószínű, hogy ő is befolyt annak furfangos intézésébe. Csakhogy roszul számítottak. A levelek napfényre kerültek, ós a »kitervelt kelepczébe* nem Péc'iy Gábor kortesei, hanem a cselszövők estek. Fitkonidesz Zsuzsána, no meg az a meggondolatlanul csapdába jutott Soltész Miri, azt a mentséget hozzák fel, hogy ők ama két levelet azon czélból intézték az illetőkhöz, hogy bele menvén (már t. i. a Péchy-párt) az általok kiterhelt kelepczébe, a Péchy Gábor választásánál köztudomásúlag elkövetett vesztegetést okmányilag igazolhassák. Ha csakugyan e volt czéljuk, mi szükség volt e különben így magában igen dicséretes manőver' b31 Mikecz Józsefet, a nagy hazafit kihagyni? Mire való volt a titkolózás előtte, amire ily értelemben és ez esetben semmi szükség sem volt? Valóban csudálkoznuuk kell Mikecz Józsefnek azon önzetlen szerény,égén, hogy még csak osztozni s^m kivánt a kilátásba helyezett dicsőségben (?) Nigyon természetes tehát, hogy a 1 ivélirási manővr' nem ily nemes ind)k kifolyása volt. Ijazo'ja e föltevéit a másod'k levél, amelyri a bívallott czél meghiúsulása