Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-15 / 7. szám

oly gyorsan, de mégis eljár az ügyben, mert ily nemű megbízatásai esetén a hatóság által a katona ügyek vezetésével megbízott egyént fölkeresteti, ki a fölmentési, vagy a hadkötelékből való elbocsájtási kérvényekhez szükséges okmányokat részben kiállítva, részben kiállít­tatva kiszolgáltatja. Majd visszatérünk még annak kimutatására, hogy a hadkötelezettség alól való fölszólamlás, és a hadkö­telékből való elbocsátás az egyes felekre nézve mennyi költséggel jár, most nézzük előbb, kinek és mily jogczimen van igénye a hadkötelezettség alól való fölmentésre, vagy a hadsereg kötelékéből való elbocsátásra. Fölmentendő a hadkötelezettség alól, vagy ha már be van sorozva a hadsereg kötelékéből elbo­csátandó : 1. Munka ós keresetképtelen apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia. 2. A munka és keresetképtelen nagy apa, vagy özvegy nagyanya egyetlen unokája, föltéve, hogy a föl­mentendő hadköteles, vagy elbocsátandó katona apja már elhalt és nagyszüleinek eltartása tőle függ, és ő e kötelezettségét teljesiti is. Megjegyeztetik, hogy az egyetlen unoka az esetben is fölmentetik, ha a nagy szülőknek több vejük van. 3. Teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja. 4. Törvénytelen gyermek, ha tőle függ anyja el­tartása és ő e kötelezettséget teljesiti is; megjegyeztetik itt, hogy ba a törvénytelen fiu anyja férjhez ment, a fiu csak az esetben mentetik fel a hadkötelezettség alól, ha a férj munka és kereset képtelen. 5. Munka és keresetképtelen apa vagy özvegy anyának, fia nem létében, egyetlen veje, ez is csak az «setben, ba ipának munkaképtelensége, illetőleg anyó­sának özvegysége, vagyis a fölmentés czime, az ő nő­sülésének ideje után keletkezett. 6. Egyetlen fiúval, unokával vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek, vagyis a hadkötelezettség alól fölmentetnek, illetve a hadsereg kötelékéből elbocsáttat­nak azok is, kiknek egyetlen vagy több fitestvéreik a hadsereg tényleges vagy tartalékbeli szolgálati kötele­zettsége alatt állanak, vagy 18 évesnél fiatalabbak, vagy szellemi vagy testi fogyatkozásuk miatt bármi keresetre képtelenek. 7. Teljes árvaságra jutott testvérrel egyenlő tekin­tet alá esik az olyan féltestvér is, a kinek apja elhalt és igy anyja özvegy, vagyis: ha a fölmentendő hadkö­telesnek és a gyámolitásra szorult kiskorú testvérnek ugyazazon apjuk, de más anyjuk volt ; az ilyen hadkö­teles az özvegy anya fentartására nem mentetik föl, hanem félvér testvérje gyámola gyanánt. Vannak oly esetek, midőn a szülők, nagy szülők, rokonok, illetve testvérek azoa hiszemben vannak, hogy a fi, vő, unoka, vagy testvérnek a hadkötelezettség alól való fölmentésére, vagy a hadsereg kötelékéből való elbocsátás kérelmezésére jogos igényük van, a kellő lépéseket meg is teszik, de kérvényük, illetőleg fölszólam­lásuk visszautasittatik. Fentebb már kimutattuk, hogy az egyetlen vő, mely esetben menthető föl a hadkötelezettség alól, a 6-ik pontban foglaltakra hivatkozva nem menthető föl az, kinek egyetlen, vagy több fitestvérje a honvédség vagy a póttartalék állományában áll. Azon körülmény, hogy egyik vagy másik fitestvér vagy unoka nem a szülői vagy nagyszülői háznál, hanem más községben lakik, a honlevő hadkötelesre nézve föl ­mentési czimet nem képez, vagyis a jelzett alapon fel­mentési jogczim nem áll font. Nevelt vagy fogadott fiak, mint ilyenek a hadkö­telezettség alól nem mentetnek föl. (Vége következik.) K'óz ügyek. (Mezei rendőrség.) Gazdaközönségünk körében bi­zonyára megelégedéssel fog fogadtatni az a hir, hogy a mezei rendőrség felállításáról szóló törvényjavaslat elké­szült 8 nemsokára a képviselőház elé fog terjesztetni. Csak attól lehet tartani,hogy a törvény közvetlen alkalmazását tel­jesítő tisztikart nem fog lehetni megfelelően összeaikotni. Midőn az 1840-iki mezei rendőrségi törvény életbe lépett, oly tisztikar hajtotta végre annak rendelkezéseit, amely egészben mezőgazdákból állott; mely tehát azt gyakorla­ti szempontból sikeresen tudta alkalmazni. Ma a birói kar s a közigazgatási tisztikar nem igen foglalkozik me­zőgazdasággal. (A magyar kir. belügyminiszter) a kővetkező kör­rendeletet küldte meg a törvényhatóságoknak. «A New­Yorkban megjelenő >Amerikai nemzetőre czimü lap ki­merítően és a valóságnak megfelelően ecseteli azon álla­potokat és körülményeket, melyekben azok szenvednek, kik az országbol Amerikába kivándoroltak. Minthogy a nevezett lapnak az a czélja és feadata, hogy ezen ameri­kai állapotokat a hazában az illető érdekletekkel meg­ismertesse és ez által az országból az Amerikába való kivándorlásnak eleje vétesék: az ország és az illetők ér­dekében levőnek találom, hogy ezen lap minél szélesebb körben terjesztesék és olvastassék. A fenebb emiitett ha­zafias és emberbaráti czélok minél biztosabb elérhetése tekintetéből tehát, a nevezett lapot a törvényhatóságnak ezenel figyelmébe és pártfogásába ajánlom; s felhívom, hogy annak minél szélesebb körben leendő elterjedésére nézve ajánlólag hasson. Budapsten, 1885. évi januárhó. Tisza. (A felsőházi törvényjavaslatról) érdekes röpirat jelent meg gróf Zichy Jenőtől, Andrási Gyula grófnak ajánlva. A röpiratot bevezető ajánlást mind­járt azon magyar nemeség dicséretével kezdi, mely oly nagylelkűen le tudott mondani kiváltságairól a felszabadult nép és az egész nemzet javára. Először a főpapokkal foglalkozik s azt hiszi róluk, megérdemlik, hogy a felsőházba jussanak; a protestánsok közül a szu­perintendensek bevételét helyesli, de a világi felügyelő­NYÍRVIDÉ K". két nem. A főispánok kimaradását az 1848. 29. t. cz. ter­mészetes következésének tartja. A herczegek, grófok és bá­rók cenzusát 3000 frtra szabva túlságos magasnak tart­ja s megelégszik 2500 ftttal, főképen az erdélyiekre va­ló tekintettel. A kinevezettekről ir legterjedelmesebben s a pairek intézményének indokolása után igy fejezi be : »Ezek után nem habozom kimondani, hogy a felsőházba való választás minden alakjában a parlamenti kormány megrontása volna. Soha sem fogunk ezen az uton egy egészséges alkotmányos élet kifejlődéséhez eljutni; de Lengyelország sorsához eljuthatunk.< Tanügy. Őszinte szó az iparos mester urakhoz. Az országos iparkiállitási bizottság oktatásügyi szakosztályának elnöksége Budapesten, 1885 év januárhó 22-én 357 sz. a. kelt hivatalos levelében, felhívta a nyí­regyházai alsófoku ipariskola igazgatóságát, miszerént az ez évi általános kiállítás iparoktatási XXX-dik csoport számára bejelentett tárgyak beszállításának idejét, te­kintettel arra, hogy számos intézet a kiállításra szánt munkákkal a kitűzött időre el nem készülhet, megvál­toztatta és f. é. márczius 15-ig meghosszabbította. E sze­rint az iparoktatáshoz tartozó minden tárgyak márczius 1-től 15-ig a szükséges szállítási kellékek mellett, köz­vetlenül a végrehajtó szakbizottsághoz a kiállítási terü­letre küldendők. A korszellemmel haladni szerető, értelmes és mun­kás iparosnak minden városban érdekében áll, hogy gonddal készített, remek iparmüvét az országos kiállítá­son az egész ország müveit közönségének bemutathassa s ez által munka- és verseny-képességét, s valódi ma­gyar iparmüvességét bebizonyíthassa. De hogy ezen or­szágos iparkiállitáson, a fentebbi felhívás értelmében, a nyiregyházai alsófoku ipariskola tanulóinak kézi mun­kái is képviselve legyenek, igen kívánatos, miszerint az iparkiállitás fontosságát beismerő, müveit iparos mester urak elegendő időt engedjenek értelmesebb és ügyesebb tanonczaiknak, hogy a szakmájukhoz tartozó kézmü-ipar­ból tehetségük és képességük szerint valamely tárgyat készíthessenek, hogy a tanelőadásokra, különösen az írás­beli és rajzórákra rendesen és pontosan eljárassák. Az oktatásügyi szakbizottság által kitűzött idő is hamar eltelik, igyekezni kell a tanonezoknak, hogy Nyíregyháza városának ipariskolája a kiállításon illően képviselve le­gyen, tehát minél több kézimunka küldessék fel, hogy minél több nemű iparkészitmény hirdethesse a valódi iparosok életrevalóságát és munkaképességét. A mai nehéz társadalmi viszonyok között a szakképzett, életre­való iparos munkaszeretettel biztos jövőt vivhat ki ma­gáuak, csak becsülje meg és ne hanyagolja el mester­ségét, legyen takarékos s ne raboltassa el idejét kétes hírű és hitelvesztett egyének társaságára, ne hallgasson azon álpróféták tanaira, kik olcsó népszerűséget hajhászva, a polgárok bizalmával visszaélnek s azt saját önérdeke­ikre használják. — Az okosan gondolkozó, valódi ipa­rosok nem követik azon haszonleső iparlovsgokat, kiknek már nincs mit veszteniök; hanem bizalmukkal azokat ajándékozzák meg, kik a becsületes munka mellett meg­őszültek, értelmes, jóhitelü és mindenkor jellemes hon­polgárok. Tisztelettel kérem tehát az ipartéren ügybuzgalom­mal működő mester urakat: szíveskedjenek iparos tanon­czaikat atyai szeretettel figyelmeztetni és inteni, hogy a vállalkozók saját kézi munkáikat annak idejében, minél jobban elkészíthessék, jóakaratulag hassanak oda, misze­rint minél több tárgygyal készen legyenek, melyek álta­lam számba vétetve, a város költségén, rendeltetésük he­lyére elszállíttassanak. Az iparosság jól felfogott érdeke kívánja és igényli, hogy őszinte kérelmemet előmozdítsák és teljesítsék. Pazár István, ipariskolai igazgató. Értesítés. A szabolcsmegyei általános ' ayesület központi választmánya gyűlését f. é. február 18-án d. e. 10 óra­kor Nyíregyháza városa tanácstermében tartja meg, mi­ről a helybeli és vidéui választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek, A választmányi gyűlés tárgyai: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Leffler Sámuel egyesületi első alelnök hivatalá­ról való lemondása. 3. Az 1884-dik évi közgyűlés jegyzőkönyvének hi­telesítése. 4. A módosított uj alapszabályok feletti intézkedés. 5. A folyó évben tartandó országos képviseleti ta­nitógyülésre kitűzött tételek ügye. 6. Az országos tanitó névkönyv és iskolai czimlár részére beszolgáltatandó statisztikai adatok egybegyűjtése. 7. Pénztári jelentések. 8. Indítványok. Nyíregyháza 1885 év február 12 én. Pazár István, tanitó-egyesületi alelnök. ÚJDONSÁGOK. (sz.) Minden jó szándékunk mellett sem meríthettük ki a közelebbi városi képviseleti közgyűlés szónokainak beszédét még jelen számunkban sem. Somogyi Gyula védekezését s az indítványozók zárszavát, tehát a befe­jezést csak jövő számunkban adhatjuk. A történeti hő­ség érdekében bocsánatot kérünk e késedelmezésért. Inkább adjuk ama nevezetes gyűlés lefolyását több ver­sen ; csakhogy nyoma maradjon minden egyes beszédnek. 1! A már hetek óta szárnyaló hirt, amely szerént a Komis Ferencz lemondása folytán megüresedett nyir­egyházai törvényszéki elnöki állásra Megyery Géza ugyan­csak e törvényszék egyik bírája neveztetnék ki, a hivatalos lap f. é.február 12-rőli száma végre megerősítette. A nyir­egyházai törvényszék elnöke tehát Megyery Géza álta­I lános tiszteletnek örvendő biró lett. Tartsa meg őt e Jl_ szép állásában a gondviselés számos évekig, hazai i, ságügyünk díszére és tovább fejlesztésére! © A felsó-tiszavidóki gazdasági egyesület igazj választmánya f. é. februárhó 18-án délelőtt 10 órai Nyireryházán a megyeháza termében ülést tart. (!) A szabolcsmegyei általános tanitó-egyesi közp. választmánya f. é. februárhó 18-án délelőtt órakor, Nyíregyházán a városi tanácsteremben gyűlést ti (§) A közegészség-Ügy érdekében Nyíregyháza vá­ros polgármestere, 5 forinttól nagyobb pénzbírság bün­tetése mellett, figyelmezteti a szüléket, hogy 7 éven alóli gyermekeiket, betegBég esetében igyekezzenek orvosi se­gélyben részesíteni; nehogy halál esetében a törvény szigora vétessék alkalmazásba ellenök. *** A városi hatóság ez uton is figyelmezteti a városi adózó közönséget, hogy: amenyiben az 1885 év első negyed második havába léptünk, mindenki igyekez­zék ugy állami, mint községi adójáuak az első negyedre esedékes részét (az 1884-dik $vi adójához arányítva,) fo­lyó februárhó 15-ig az illető városi pénztáraknál befizetni; mert már februárhó 16-án a folyó évi adók után is szá­míttatni fog a késodelmi kamat. (*) Egy kis mulasztást kell helyreütnünk, amit Si­mák István napkori jegyzőnek Drágíts Irén rom. kath. leánytanitónővel e folyó hó 3-án történt egybekelésének felnem említésével, a gazdag laptartalom miatt, bár akarat­1 lanul, elkövettünk. Hozzuk tehát e ezép társadalmi es< mény megtörténtét most. A jókivánat sohasem lehet k l c" ső különösen oly ténynél, amely egy egész életre kiha ható fontossággal bír. Őszinte és tiszta szívből kivánunl' 1/ tehát tarlós boldogságot és áldást az uj frigyhez! A bol­dogság géniusza jegyezze fel nevüket a sors könyvének azon lapjára, amely a beteljesülendő remények számára van fentartva. (§) A nagy-kállói úgynevezett böjt-vasárnapi orszá­gos vásár folyó hó 19-edikén fog megtartatni. = Az iskolai tanszerek vagy könyvek iránt való kérvények, a közelebb kiadott miniszteri intézkedő ér­telmében, jövőben nem közvetlenül, hanem az i'.ótő kir. tanfelügyelőbégek utján terjesztendők a közr*t. minisz­tériumhoz ; ameljekben kimutatandó: 1) hány önálló (azaz külön tanitó vezetése alatt, külön tanteremben el­helyezett) osztályból áll az illető iskola? 2) hány tanitó jár összesen az iskolába? 3) a leányok a fiuktól elkülö­nítve tanittatnak-e ? 4) mindenkor melléklendt' a már meglevő s még használható tanszerek hiteles jegyzéke. f Részvéttel közöljük a következő gyászjelentést. >IdÖ3b Huray Mihály, leánya Linka, férje Gaal Ede gyermekeikkel Edus, Sárdor, Elek, Jenő s Idával; to­vábbá veje Spernovits Emil, leánya Ferdinandával; fiai Mihály, László, Sámuel mélyen szomorodott szívvel je­lentik, neje, anyjuk, anyÓBuk, s nagyanyjuk idősb Huray Mihályné Gráff Teréziának élte 68, boldog házassága 51-ik évében, folyó év és hó 9-én, esteli 6 órakor végel­gyengülésben történt kimultát. Hűlt tetemei folyó hó 11­én délután 3'/j órakor, az ág. ev. hitvallás szertartásai szerint a vasút melletti temetőbe fognak örök nyugalom­ra tétetni. Nyíregyházán, 1885. február 10-én. Béke ham­vaira ! (§) A megyei czimer használatára vonatkozólag a belügyminisztérium oly elvi jelentőségű határozatot ho­zott, hogy az sem egyletnek, sem testületeknek, még a megyei közgyűlés belenyugvásával sem engedhető meg. Nyitramegyében történt ugyan in, hogy a közs»gi és kör­jegyzők egyleti pecsétjére a megye czimerét akarván alkalmazni, a megye közgyűlése által az megengedtetett. A belügyminisztérium azonbau eme határozatot hatályon kivül helyezte abból az indokból, hogy a körjegyzői egylet nem törvényhatósági, hanem községi jelleggel bír; a megye czimerének magán jellegű egyletek részére való használata pedig, csak rendkívüli fontos esetekben en­gedhető meg. f Paksy Borbála özv. Mészáros Dánielné szakolyi lakos és nagy birtokos, folyó februárhó 1-én reggeli 3 órakor, életének 57-edik évében, rövid szenvedés után, Debreczenben elhunyt. Áldás hamvaira ! (!) A rövid látás oly nagy arányokat kezd ölteni különösen a külföldön, hogy a müncheni orvosi kamara szükségesnek találta felhívni e bajra az államkormány figyelmét. Az orvosi kar ugyanis azt ajánlja, hogy a tankönyvek nyomására és papirosára különös figyelem fordítandó; mert a rövid látást az iskolai könyvek cél­szerűtlen volta okozza. A „Journal f. Buchdr." a tan­könyveknek kék szinnel való nyomását ajánlja. Franczia országban pedig zöldes papirosra zöld szinnel nyomva már egy tankönyv meg is jelent. Minden esetre érdekes kérdés, amely megérdemli, hogy az orvosi karok komo­lyan tanulmányozzák azt. + Madridban egy államnyomda létesítését tervezték azok, akik zsíros hivatalba kívántak juttatni néhány ál­lás nélkül tengődő jó czimborát. A pénzügyminiszter azonban meggyőződött róla, hogy az államnyomdában sokkal többe kerülne a hivatalos nyomtatványok készít­tetése, mint magán vállalkozás utján: tehát elvetette a tervezetet. Bizony a mi kormány férfiaink is jobban meg­gondolhatnák, váljon a mi államnyomdánk jövedelmez-e, mű szempontból emeli-e a nyomdászatot, mutat-e fel ké­pesBéget önálló teremtésre, teljesített-e missiót a hazai nyomdászat terén, s a magán vállalkozástól elvont mun­kák készítése járt-e haszonnal; ha igen, arányban áll-e e haszon a magán nyomdászoknak károsításából eredett adócsökkenéssel? Minden tisztán látó ember azt mondja, hogy: nem! Valóban ideje volna, ha az illető kormány­férfiak behatóbban és lelkiismeretesebben foglalkoznának e kérdéssel. ** Az értékpapír-tulajdonosokat érdekelni fogja, hogy a > Magyar Péuzügy« közgazdasági pénzintézeti és iparügyi hetilapban (ötödik évfolyam) minden fontosabb gazdasági kérdésről szakszerű és érdekes közleményt ta­lálhatni. E mellett a magyar érdekű pénzügyi és közgaz­dasági mozzanatok, különösen pedig a pénzintézetek és biztosító társulatok viszonyai, folyton kiváló alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű és tárgyilagos czikkei által első rendű szakírók tollából, melyek állandó értékkel bír­nak, a »Magyar Pénzügy* belbecse egyenlő mérvben nö­vekszik korával. A legutóbbi számban megjelent közér­dekű czikkek és fontos felsőbirósági döntvények, taka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom