Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-15 / 7. szám

oly gyorsan, de mégis eljár az ügyben, mert ily nemű megbízatásai esetén a hatóság által a katona ügyek vezetésével megbízott egyént fölkeresteti, ki a fölmentési, vagy a hadkötelékből való elbocsájtási kérvényekhez szükséges okmányokat részben kiállítva, részben kiállíttatva kiszolgáltatja. Majd visszatérünk még annak kimutatására, hogy a hadkötelezettség alól való fölszólamlás, és a hadkötelékből való elbocsátás az egyes felekre nézve mennyi költséggel jár, most nézzük előbb, kinek és mily jogczimen van igénye a hadkötelezettség alól való fölmentésre, vagy a hadsereg kötelékéből való elbocsátásra. Fölmentendő a hadkötelezettség alól, vagy ha már be van sorozva a hadsereg kötelékéből elbocsátandó : 1. Munka ós keresetképtelen apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia. 2. A munka és keresetképtelen nagy apa, vagy özvegy nagyanya egyetlen unokája, föltéve, hogy a fölmentendő hadköteles, vagy elbocsátandó katona apja már elhalt és nagyszüleinek eltartása tőle függ, és ő e kötelezettségét teljesiti is. Megjegyeztetik, hogy az egyetlen unoka az esetben is fölmentetik, ha a nagy szülőknek több vejük van. 3. Teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja. 4. Törvénytelen gyermek, ha tőle függ anyja eltartása és ő e kötelezettséget teljesiti is; megjegyeztetik itt, hogy ba a törvénytelen fiu anyja férjhez ment, a fiu csak az esetben mentetik fel a hadkötelezettség alól, ha a férj munka és kereset képtelen. 5. Munka és keresetképtelen apa vagy özvegy anyának, fia nem létében, egyetlen veje, ez is csak az «setben, ba ipának munkaképtelensége, illetőleg anyósának özvegysége, vagyis a fölmentés czime, az ő nősülésének ideje után keletkezett. 6. Egyetlen fiúval, unokával vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek, vagyis a hadkötelezettség alól fölmentetnek, illetve a hadsereg kötelékéből elbocsáttatnak azok is, kiknek egyetlen vagy több fitestvéreik a hadsereg tényleges vagy tartalékbeli szolgálati kötelezettsége alatt állanak, vagy 18 évesnél fiatalabbak, vagy szellemi vagy testi fogyatkozásuk miatt bármi keresetre képtelenek. 7. Teljes árvaságra jutott testvérrel egyenlő tekintet alá esik az olyan féltestvér is, a kinek apja elhalt és igy anyja özvegy, vagyis: ha a fölmentendő hadkötelesnek és a gyámolitásra szorult kiskorú testvérnek ugyazazon apjuk, de más anyjuk volt ; az ilyen hadköteles az özvegy anya fentartására nem mentetik föl, hanem félvér testvérje gyámola gyanánt. Vannak oly esetek, midőn a szülők, nagy szülők, rokonok, illetve testvérek azoa hiszemben vannak, hogy a fi, vő, unoka, vagy testvérnek a hadkötelezettség alól való fölmentésére, vagy a hadsereg kötelékéből való elbocsátás kérelmezésére jogos igényük van, a kellő lépéseket meg is teszik, de kérvényük, illetőleg fölszólamlásuk visszautasittatik. Fentebb már kimutattuk, hogy az egyetlen vő, mely esetben menthető föl a hadkötelezettség alól, a 6-ik pontban foglaltakra hivatkozva nem menthető föl az, kinek egyetlen, vagy több fitestvérje a honvédség vagy a póttartalék állományában áll. Azon körülmény, hogy egyik vagy másik fitestvér vagy unoka nem a szülői vagy nagyszülői háznál, hanem más községben lakik, a honlevő hadkötelesre nézve föl mentési czimet nem képez, vagyis a jelzett alapon felmentési jogczim nem áll font. Nevelt vagy fogadott fiak, mint ilyenek a hadkötelezettség alól nem mentetnek föl. (Vége következik.) K'óz ügyek. (Mezei rendőrség.) Gazdaközönségünk körében bizonyára megelégedéssel fog fogadtatni az a hir, hogy a mezei rendőrség felállításáról szóló törvényjavaslat elkészült 8 nemsokára a képviselőház elé fog terjesztetni. Csak attól lehet tartani,hogy a törvény közvetlen alkalmazását teljesítő tisztikart nem fog lehetni megfelelően összeaikotni. Midőn az 1840-iki mezei rendőrségi törvény életbe lépett, oly tisztikar hajtotta végre annak rendelkezéseit, amely egészben mezőgazdákból állott; mely tehát azt gyakorlati szempontból sikeresen tudta alkalmazni. Ma a birói kar s a közigazgatási tisztikar nem igen foglalkozik mezőgazdasággal. (A magyar kir. belügyminiszter) a kővetkező körrendeletet küldte meg a törvényhatóságoknak. «A NewYorkban megjelenő >Amerikai nemzetőre czimü lap kimerítően és a valóságnak megfelelően ecseteli azon állapotokat és körülményeket, melyekben azok szenvednek, kik az országbol Amerikába kivándoroltak. Minthogy a nevezett lapnak az a czélja és feadata, hogy ezen amerikai állapotokat a hazában az illető érdekletekkel megismertesse és ez által az országból az Amerikába való kivándorlásnak eleje vétesék: az ország és az illetők érdekében levőnek találom, hogy ezen lap minél szélesebb körben terjesztesék és olvastassék. A fenebb emiitett hazafias és emberbaráti czélok minél biztosabb elérhetése tekintetéből tehát, a nevezett lapot a törvényhatóságnak ezenel figyelmébe és pártfogásába ajánlom; s felhívom, hogy annak minél szélesebb körben leendő elterjedésére nézve ajánlólag hasson. Budapsten, 1885. évi januárhó. Tisza. (A felsőházi törvényjavaslatról) érdekes röpirat jelent meg gróf Zichy Jenőtől, Andrási Gyula grófnak ajánlva. A röpiratot bevezető ajánlást mindjárt azon magyar nemeség dicséretével kezdi, mely oly nagylelkűen le tudott mondani kiváltságairól a felszabadult nép és az egész nemzet javára. Először a főpapokkal foglalkozik s azt hiszi róluk, megérdemlik, hogy a felsőházba jussanak; a protestánsok közül a szuperintendensek bevételét helyesli, de a világi felügyelőNYÍRVIDÉ K". két nem. A főispánok kimaradását az 1848. 29. t. cz. természetes következésének tartja. A herczegek, grófok és bárók cenzusát 3000 frtra szabva túlságos magasnak tartja s megelégszik 2500 ftttal, főképen az erdélyiekre való tekintettel. A kinevezettekről ir legterjedelmesebben s a pairek intézményének indokolása után igy fejezi be : »Ezek után nem habozom kimondani, hogy a felsőházba való választás minden alakjában a parlamenti kormány megrontása volna. Soha sem fogunk ezen az uton egy egészséges alkotmányos élet kifejlődéséhez eljutni; de Lengyelország sorsához eljuthatunk.< Tanügy. Őszinte szó az iparos mester urakhoz. Az országos iparkiállitási bizottság oktatásügyi szakosztályának elnöksége Budapesten, 1885 év januárhó 22-én 357 sz. a. kelt hivatalos levelében, felhívta a nyíregyházai alsófoku ipariskola igazgatóságát, miszerént az ez évi általános kiállítás iparoktatási XXX-dik csoport számára bejelentett tárgyak beszállításának idejét, tekintettel arra, hogy számos intézet a kiállításra szánt munkákkal a kitűzött időre el nem készülhet, megváltoztatta és f. é. márczius 15-ig meghosszabbította. E szerint az iparoktatáshoz tartozó minden tárgyak márczius 1-től 15-ig a szükséges szállítási kellékek mellett, közvetlenül a végrehajtó szakbizottsághoz a kiállítási területre küldendők. A korszellemmel haladni szerető, értelmes és munkás iparosnak minden városban érdekében áll, hogy gonddal készített, remek iparmüvét az országos kiállításon az egész ország müveit közönségének bemutathassa s ez által munka- és verseny-képességét, s valódi magyar iparmüvességét bebizonyíthassa. De hogy ezen országos iparkiállitáson, a fentebbi felhívás értelmében, a nyiregyházai alsófoku ipariskola tanulóinak kézi munkái is képviselve legyenek, igen kívánatos, miszerint az iparkiállitás fontosságát beismerő, müveit iparos mester urak elegendő időt engedjenek értelmesebb és ügyesebb tanonczaiknak, hogy a szakmájukhoz tartozó kézmü-iparból tehetségük és képességük szerint valamely tárgyat készíthessenek, hogy a tanelőadásokra, különösen az írásbeli és rajzórákra rendesen és pontosan eljárassák. Az oktatásügyi szakbizottság által kitűzött idő is hamar eltelik, igyekezni kell a tanonezoknak, hogy Nyíregyháza városának ipariskolája a kiállításon illően képviselve legyen, tehát minél több kézimunka küldessék fel, hogy minél több nemű iparkészitmény hirdethesse a valódi iparosok életrevalóságát és munkaképességét. A mai nehéz társadalmi viszonyok között a szakképzett, életrevaló iparos munkaszeretettel biztos jövőt vivhat ki magáuak, csak becsülje meg és ne hanyagolja el mesterségét, legyen takarékos s ne raboltassa el idejét kétes hírű és hitelvesztett egyének társaságára, ne hallgasson azon álpróféták tanaira, kik olcsó népszerűséget hajhászva, a polgárok bizalmával visszaélnek s azt saját önérdekeikre használják. — Az okosan gondolkozó, valódi iparosok nem követik azon haszonleső iparlovsgokat, kiknek már nincs mit veszteniök; hanem bizalmukkal azokat ajándékozzák meg, kik a becsületes munka mellett megőszültek, értelmes, jóhitelü és mindenkor jellemes honpolgárok. Tisztelettel kérem tehát az ipartéren ügybuzgalommal működő mester urakat: szíveskedjenek iparos tanonczaikat atyai szeretettel figyelmeztetni és inteni, hogy a vállalkozók saját kézi munkáikat annak idejében, minél jobban elkészíthessék, jóakaratulag hassanak oda, miszerint minél több tárgygyal készen legyenek, melyek általam számba vétetve, a város költségén, rendeltetésük helyére elszállíttassanak. Az iparosság jól felfogott érdeke kívánja és igényli, hogy őszinte kérelmemet előmozdítsák és teljesítsék. Pazár István, ipariskolai igazgató. Értesítés. A szabolcsmegyei általános ' ayesület központi választmánya gyűlését f. é. február 18-án d. e. 10 órakor Nyíregyháza városa tanácstermében tartja meg, miről a helybeli és vidéui választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek, A választmányi gyűlés tárgyai: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Leffler Sámuel egyesületi első alelnök hivataláról való lemondása. 3. Az 1884-dik évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 4. A módosított uj alapszabályok feletti intézkedés. 5. A folyó évben tartandó országos képviseleti tanitógyülésre kitűzött tételek ügye. 6. Az országos tanitó névkönyv és iskolai czimlár részére beszolgáltatandó statisztikai adatok egybegyűjtése. 7. Pénztári jelentések. 8. Indítványok. Nyíregyháza 1885 év február 12 én. Pazár István, tanitó-egyesületi alelnök. ÚJDONSÁGOK. (sz.) Minden jó szándékunk mellett sem meríthettük ki a közelebbi városi képviseleti közgyűlés szónokainak beszédét még jelen számunkban sem. Somogyi Gyula védekezését s az indítványozók zárszavát, tehát a befejezést csak jövő számunkban adhatjuk. A történeti hőség érdekében bocsánatot kérünk e késedelmezésért. Inkább adjuk ama nevezetes gyűlés lefolyását több versen ; csakhogy nyoma maradjon minden egyes beszédnek. 1! A már hetek óta szárnyaló hirt, amely szerént a Komis Ferencz lemondása folytán megüresedett nyiregyházai törvényszéki elnöki állásra Megyery Géza ugyancsak e törvényszék egyik bírája neveztetnék ki, a hivatalos lap f. é.február 12-rőli száma végre megerősítette. A nyiregyházai törvényszék elnöke tehát Megyery Géza áltaI lános tiszteletnek örvendő biró lett. Tartsa meg őt e Jl_ szép állásában a gondviselés számos évekig, hazai i, ságügyünk díszére és tovább fejlesztésére! © A felsó-tiszavidóki gazdasági egyesület igazj választmánya f. é. februárhó 18-án délelőtt 10 órai Nyireryházán a megyeháza termében ülést tart. (!) A szabolcsmegyei általános tanitó-egyesi közp. választmánya f. é. februárhó 18-án délelőtt órakor, Nyíregyházán a városi tanácsteremben gyűlést ti (§) A közegészség-Ügy érdekében Nyíregyháza város polgármestere, 5 forinttól nagyobb pénzbírság büntetése mellett, figyelmezteti a szüléket, hogy 7 éven alóli gyermekeiket, betegBég esetében igyekezzenek orvosi segélyben részesíteni; nehogy halál esetében a törvény szigora vétessék alkalmazásba ellenök. *** A városi hatóság ez uton is figyelmezteti a városi adózó közönséget, hogy: amenyiben az 1885 év első negyed második havába léptünk, mindenki igyekezzék ugy állami, mint községi adójáuak az első negyedre esedékes részét (az 1884-dik $vi adójához arányítva,) folyó februárhó 15-ig az illető városi pénztáraknál befizetni; mert már februárhó 16-án a folyó évi adók után is számíttatni fog a késodelmi kamat. (*) Egy kis mulasztást kell helyreütnünk, amit Simák István napkori jegyzőnek Drágíts Irén rom. kath. leánytanitónővel e folyó hó 3-án történt egybekelésének felnem említésével, a gazdag laptartalom miatt, bár akarat1 lanul, elkövettünk. Hozzuk tehát e ezép társadalmi es< mény megtörténtét most. A jókivánat sohasem lehet k

l

c" ső különösen oly ténynél, amely egy egész életre kiha ható fontossággal bír. Őszinte és tiszta szívből kivánunl'

1/ tehát tarlós boldogságot és áldást az uj frigyhez! A boldogság géniusza jegyezze fel nevüket a sors könyvének azon lapjára, amely a beteljesülendő remények számára van fentartva. (§) A nagy-kállói úgynevezett böjt-vasárnapi országos vásár folyó hó 19-edikén fog megtartatni. = Az iskolai tanszerek vagy könyvek iránt való kérvények, a közelebb kiadott miniszteri intézkedő értelmében, jövőben nem közvetlenül, hanem az i'.ótő kir. tanfelügyelőbégek utján terjesztendők a közr*t. minisztériumhoz ; ameljekben kimutatandó: 1) hány önálló (azaz külön tanitó vezetése alatt, külön tanteremben elhelyezett) osztályból áll az illető iskola? 2) hány tanitó jár összesen az iskolába? 3) a leányok a fiuktól elkülönítve tanittatnak-e ? 4) mindenkor melléklendt' a már meglevő s még használható tanszerek hiteles jegyzéke. f Részvéttel közöljük a következő gyászjelentést. >IdÖ3b Huray Mihály, leánya Linka, férje Gaal Ede gyermekeikkel Edus, Sárdor, Elek, Jenő s Idával; továbbá veje Spernovits Emil, leánya Ferdinandával; fiai Mihály, László, Sámuel mélyen szomorodott szívvel jelentik, neje, anyjuk, anyÓBuk, s nagyanyjuk idősb Huray Mihályné Gráff Teréziának élte 68, boldog házassága 51-ik évében, folyó év és hó 9-én, esteli 6 órakor végelgyengülésben történt kimultát. Hűlt tetemei folyó hó 11én délután 3'/j órakor, az ág. ev. hitvallás szertartásai szerint a vasút melletti temetőbe fognak örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán, 1885. február 10-én. Béke hamvaira ! (§) A megyei czimer használatára vonatkozólag a belügyminisztérium oly elvi jelentőségű határozatot hozott, hogy az sem egyletnek, sem testületeknek, még a megyei közgyűlés belenyugvásával sem engedhető meg. Nyitramegyében történt ugyan in, hogy a közs»gi és körjegyzők egyleti pecsétjére a megye czimerét akarván alkalmazni, a megye közgyűlése által az megengedtetett. A belügyminisztérium azonbau eme határozatot hatályon kivül helyezte abból az indokból, hogy a körjegyzői egylet nem törvényhatósági, hanem községi jelleggel bír; a megye czimerének magán jellegű egyletek részére való használata pedig, csak rendkívüli fontos esetekben engedhető meg. f Paksy Borbála özv. Mészáros Dánielné szakolyi lakos és nagy birtokos, folyó februárhó 1-én reggeli 3 órakor, életének 57-edik évében, rövid szenvedés után, Debreczenben elhunyt. Áldás hamvaira ! (!) A rövid látás oly nagy arányokat kezd ölteni különösen a külföldön, hogy a müncheni orvosi kamara szükségesnek találta felhívni e bajra az államkormány figyelmét. Az orvosi kar ugyanis azt ajánlja, hogy a tankönyvek nyomására és papirosára különös figyelem fordítandó; mert a rövid látást az iskolai könyvek célszerűtlen volta okozza. A „Journal f. Buchdr." a tankönyveknek kék szinnel való nyomását ajánlja. Franczia országban pedig zöldes papirosra zöld szinnel nyomva már egy tankönyv meg is jelent. Minden esetre érdekes kérdés, amely megérdemli, hogy az orvosi karok komolyan tanulmányozzák azt. + Madridban egy államnyomda létesítését tervezték azok, akik zsíros hivatalba kívántak juttatni néhány állás nélkül tengődő jó czimborát. A pénzügyminiszter azonban meggyőződött róla, hogy az államnyomdában sokkal többe kerülne a hivatalos nyomtatványok készíttetése, mint magán vállalkozás utján: tehát elvetette a tervezetet. Bizony a mi kormány férfiaink is jobban meggondolhatnák, váljon a mi államnyomdánk jövedelmez-e, mű szempontból emeli-e a nyomdászatot, mutat-e fel képesBéget önálló teremtésre, teljesített-e missiót a hazai nyomdászat terén, s a magán vállalkozástól elvont munkák készítése járt-e haszonnal; ha igen, arányban áll-e e haszon a magán nyomdászoknak károsításából eredett adócsökkenéssel? Minden tisztán látó ember azt mondja, hogy: nem! Valóban ideje volna, ha az illető kormányférfiak behatóbban és lelkiismeretesebben foglalkoznának e kérdéssel. ** Az értékpapír-tulajdonosokat érdekelni fogja, hogy a > Magyar Péuzügy« közgazdasági pénzintézeti és iparügyi hetilapban (ötödik évfolyam) minden fontosabb gazdasági kérdésről szakszerű és érdekes közleményt találhatni. E mellett a magyar érdekű pénzügyi és közgazdasági mozzanatok, különösen pedig a pénzintézetek és biztosító társulatok viszonyai, folyton kiváló alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű és tárgyilagos czikkei által első rendű szakírók tollából, melyek állandó értékkel bírnak, a »Magyar Pénzügy* belbecse egyenlő mérvben növekszik korával. A legutóbbi számban megjelent közérdekű czikkek és fontos felsőbirósági döntvények, taka-