Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

A >NYIRVIDÉK« MELLÉKLETE (Folytatás.) melyek a faderekán a fára mászni akarnak, utjokat álljuk. Készítésüknél a következőkre kell ügyelnünk: mindenek előtt a kátrányt vagy azt helyettesítő anyagot nem szabad közvetlenül a fa kérgére mázolni; mert ez ártalmára volna a fának, hanem előbb jó vastag és enyvvel megitatott papírból 10—12 c. m. szélességű szalagokat készítünk, és azokat, előbb a faderekáról megfelelő helyen az érdesebb kérget lefaragván, a a szalagot ugy kötjük a fadereka körül, hogy a szalag alatt semmiféle rovar vagy hernyó keresetül ne bújhasson, hanem kénytelen legyen a szalagra fölmászni. — 2-or a papirt ugy kötjük a fához, hogy a kötelék épen a szalag közepére essék, és ekkor a szalag alsó szélét fölhajtjuk azért, hogy azon a kátrány a faderekára le ne folyhasson, a szalagnak pedig csak a köteléken felül eső felét kenjük be kátránynyal. Ezen szalagot alkalmazzuk október közepétől kezdve a fagyok beálltáig a zöld merész nölepkéje ellen; kora tavaszszal ugyanazon rovar és a körte vagy almavirág ormányosa ellen, mely utóbbi leirását legközelebbi számunkban hozandjuk; később az arany faru gyaponcz, galagonya özöndék, páratlan gyaponcz, körte-, alma- és szilva-iloncza hernyói ellen, melyek vándorlás vagy leesés következtében a fára mászni akarván, vagy a kátrányba ragadnak, ha az időről-időre megujittatván, folytonosan ragadós állapotban tartatik; vagy a gyürü alatt összecaoportosulván, kevés fáradsággal megsemmisíthetők, vagy rovarevő madarak által könnyen föltalálhatók. Ezzol kapcsolatban megemlítem még, hogy miután igen sok ártalmas rovarnak és lepkének az a tulajdonsága van, hogy ha éjjel a kertben tüzet rakunk, azok ezrével ölik magukat a tűzbe, legújabban a költséges és sok bajjal járó tűzrakás kikerülése, másrészt pedig mégis ezen rovarok elpusztítása czéljából egy saját szerkezetű lámpát hoztak javaslatba, melynek középső üveggel körülvett koczkája egy kis lámpával van kivilágítva, oldalszárnyai pedig a föntebb leirt ragadós anyaggal bemázolva ugy, hogy midőn ezen sötétben röpkedő rovarok és lepkék a kivilágított lámpa körül repkednek, vagy abba bele ütődvén, elkábulva az alsó szárny deszkába esnek, oda ragadnak és vagy ott elvesznek vagy elpusz tithatók. A csikó gondozása és takarmányozása a szopás ideje alatt és elválasztása. A csikó súlya a születése utáni első 3 hónap alatt körülbelől 88 kilót gyarapszik, amiből önként következik, hogy tehát ez idő alatt erős táplálásban is kell annak részesülnie. S miután a csikó magától is, az anyatejen kivül már igen korán más tápszereket is magához vesz, igen okszerűen cselekszünk, ha a csikó gyarapodását részünkről is minden módon elősegítjük. A tapasztalat rég bebizonyította, hogy a csikónak nyolcznapos korától kezdve igen czélszerü, naponta gyakrabban ismételve egy-egy marék jó szénát és egy marék zúzott (s nem darált) zabot adni. Ezen ételekkel legjobb kézből kínálni meg a csikót, amit azután csak mihamar igen örömest el is fogad, babbal meg lehet azt kínálni minden két órában, lassankint s elővigyázattal folyvást szaporítva az adagokat, ugy, hogy a csikó 3 — 4 hetes koráig, ha csak az az adagokat mindig jó étvágygyal elkölti, már naponta egy fél kilo zabot és egy kevés szénát fogyasszon el. Igen czélszerü a csikót, ezen kézbőli etetés ideje alatt a kötőfékre, melyet azután szára nélkül folyvást a fején lehet hagyni, s lábainak feladására szoktatni. Midőn azután már az etetést ennyire vittük, a csikó számára egy alacsony válucskát kell a kecz egyik szögletébe készíttetni, hová azután, annak takarmányadagja ezentúl is folyvást és elővigyázattal, naponta szaporítván az adagokat, minden 2 órában oda lesz téve. A zabot igen jó már akkor finom szecskával keverve adni neki, s ha igy járunk el a csikó etetése körül, a csikó 3—4 hónapos korában már okvetlen el fog naponta körülbelől 3—3 '/

2 kilo zabot, 1 kilo szecskát és 2—3 kilo szénát fogyasztani. Mire a csikó 10 napos, ha különben vidám és egészséges, ki lehet azt már vagy egy negyed órára, de csak verőfényes napon az anyjával a szabadba bocsátani, és ezt azután naponta ismételni lehet, mindig hosszabb s hosszabb ideig hagyva a csikót anyjával a szabad levegőn, Rosz, zivataros időben azonban a kibocsátás elmarad. Ha azután a csikó már 3—4 hetes s egészséges, az anyját lassankint ismét a munkába lehet fogni. Erre azonban eleintén a legszebb napokat kell kiválasztani, s kezdetben 3—4 óránál azt hosszabb időre kiterjeszteni uem tanácsos. Hogy a csikót kibocsássuk-e az anyjával a mezőre, e mellett épen annyi okot lehet felhozni, mint a mennyit ellene; tehát sokkal jobb, ha az benn marad az istállóban, és ha azalatt, mig anyja a mezőn van, széna és zabadagjának elfogyasztásával foglaljuk el. Igen jó a csikót ez esetben azután lágy meleg viz-ivásra is reá szoktatni, hogy túlságosan meg ne szomjazzék, mig anyja a mezőről előkerül. Ha a kancza igen megizzadva jön elő a mezőről, akkor néhány vonással, ki kell annak tőgyéből a tejet fejni, hogy a csikó a reá káros hatással levő felmelegedett tejből minél kevesebbet kapjon; de még ha nem izzadtan tér is meg a kancza, még akkor is czélszerü egy párszor elvenni a csikótól szopásközben a csecset, hogy igen mohón ne szopjék, s gyomrát tul ne terhelje. Ezen elővigyázat szem előtt tartása nélkül a csikó könnyen gyomorbajokat kaphat. Minél inkább megerősödik ezután a csikó s minél inkább hozzá szokik a takarmányhoz, és ez által megerősödnek annak emésztő szervei is, annál kevesebbet lehet félni, a kanczának kétszeri távollétébői eredhető bajoktól, miért is később a kanczát azután már 3—4 órára délután is munkába lehet küldeni. A mint azután a kancza munkába lesz fogva, természetesen szükségessé válik, hogy annak zabadagját is felszaporitsuk, miután ereje két irányban is igénybe van véve. Ha rosz az idő, akkor főleg eleintén, sokkal czélszerübb a kanczát oly napókon az istállóban hagyni, vagy pokróczczal beterítve ereszteni csak ki a mezőre; mert a kancza áthülése a legroszabb befolyással van a csikó egészségére is. Amint az után a legelőre való bocsátás ideje elérkezik, és a gazdaság viszonyai azt megengedik, legczélszerübb a kanczát csikójával együtt a legelőre ereszteni, de soha deres legelőre, valamint rosz időben és éjszakára is haza kell őket hajtani, ha a legelőn számukra az idő viszontaságai ellen megóvó menhelyről nincs gondoskodva. A csikó elválasztását illetőleg, a vélemények igen messze eltérnek egymástól, némelyek csak 12 hétig, mig mások meg 5 hónapig kívánják a csikót az anyja alatt hagyni; ellenben a legtöbben 16 hétre tesuk a csikók szopása idejét. Tény az, hogy az anyatej, ha még oly keveset kap is már a csikó, ennek tenyészésére a legjobb befolyással van, és hogy a csikó annál jobban gyarapszik, minél tovább élvezheti azt. Azonban itt más viszonyokat is tekintetbe kell venni. A szoptatás a kanczát igen előveszi, és egy kanczának, amely jól szoptatott, legkevesebb egy félévre van szüksége, mig az ismét azzá lesz, ami volt. És ha a kancza újra vemhes, az esetben a csikó a hosszú ideig tartó szoptatás mellett az uj magzat kifejlődésének rovására gyarapszik, el kell tehát azt még akkor választani, midőn ennek kifejlődése az anyaméhben, még csak kezdetén áll. A 16 hétig tartó szoptatási idő tehát az, mely tapasztalat szerint minden viszonyok és körülmények között a legmegfelelőbbnek bizouyult. A 12 hétig tartó szoptatási idő rövidnek bizonyult, s a 20 héti túlságosan elcsigázza a kanczát. Bármily szigorúan meghatározzuk is azonban az elválasztás idejét, azt szem elől téveszteni soha sem szabad, hogy egyetlen csikót sem választanak el, amely nem tökéletesen egészséges. Beteg és beteges csikókat egészen azok teljes felgyógyulásáig anyjok alatt kell hagyni, sőt ez esetben a kanczát munkába sem szabad fogni mindaddig, mig a csikó tökéletesen fel nem gyógyult. Az ily beteg csikóra nézve az anyatej orvosság, és ennek a hiányát ily körülmények között semmivel sem lehet kipótolni. Az elválasztást kétféle módon lehet keresztül vinni; vagy rögtön elfogva a csikótól a csecset, vagy lassanként vonva azt el tőle. Mindkét mód egyforma sikerrel gyakoroltatik, természetszerűbb azonban okvetlenül a második, vagyis a lassankénti elválasztás. A rögtöni, egyszerre való elválasztásnál a csikót ugy el kell választani az anyjától, hogy azok egymást se nem lássák, se ne hallják. A csikó megkapja szokott takarmányadagját és ezenfelül lágymeleg korpaivást, a kanczát meg néhány napig szűkebb kosztra (a mi szalma, kevés széna és kevés vízből áll) s erősebb munkába kell fogni, ily eljárás mellett a tőgy duzzadtsága csak mihamar elmúlik, s ezzel a kanczára nézve minden veszélynek vége szakad. A tőgy kifejésére nincs szükség, csupán csak ha igen megdagadna és gümők képződnének benne; ez esetben azonban természetesen annak orvoslása íb szükségessé válik, amely tekintetben a szénamurvával való párologtatás tesz legjobb szolgálatot. Alkalmazása annak a követkoző. A kancza egészen be lesz pokróczokkal fedve oly módon, hogy ezek egész a földig leérjenek, mire a tőgy alá egy széaamurva-forrázattal telt dézsát helyezünk, s hogy az ebből felszálló gőz minél tovább párologhasson a tőgyre, időről-időre abba megtüzesített követ vagy téglát kell dobni. Ezen gőzfürdő után a tőgy szárazra lesz törülve és valami gyapjúszövettel befedve hogy melegben maradjon. A lassankénti elválasztás, ha a csikót az anyjával a munkába a mezőre ki nem eresztjük, már akkor meg lett kezdve, mikor a kanczát az ellés után lassanként ismét munkába fogtuk és igy természetesen az sokkal kevésbé zavarja meg ugy a csikót mint anyját is, mint pedig az egyszerre való elválasztás. S a további eljárás ez esetben csupán abból áll, hogy amiut az elválasztás határideje közelegni kezd, a csikót csupán reggel, délben és este eresztjük az anyához, később azután már csak reggel és este, még később pedig C3ak napjában egyszer. Ezen aljárás mellet az elválasztás kevésbé hat a kanosára is, és sokkal kevésbé van az ekkor, a különben az elválasztásnál előforduló tőgy bajoknak is kitéve, mivel ha a kancza folyvást dolgozik és csak egy kissé szűkebb takarmányra fogjuk azt, a tej elzüllésének nála egészen természetes okoknál fogva kell bekövetkezni. .GAZD

ASÁGI ÉRTESÍTŐ" Tenyész-állataink. A szabolcsmegyei teuyész-állatok felül vizsgálásával megbízott küldöttség eljárásának eredményét az 1884-dik évről, a következőkben juttatjuk a megye közönségének tudomására. A tiszai járásban találtatott T.-Pálcza bika jó 2; kivágandó 1; kan tűrhető 2. Gemzse bika tűrhető 2; kan tűrhető 2, kivágandó 1. L.-Petri bika szaporítandó 1; kan szaporítandó 1. K.-Báka bika szaporítandó 1; kan kivágandó 4. N.-Báka bika jó 1. Lövő bika kivágandó 1; kan szaporítandó 1. K- és N.-Varsány bika jó 1; kan jó 1. Gyüre bika tűrhető 2; kan tűrhető 1. Cs.-Kenéz bika jó 1 ; kan kivágandó 4. K.-Apáthi bika szaporítandó 2; kan kivágandó 2. Mogyorós bika jó 2; kan szaporítandó 2Ormező bika tűrhető 1; kan jó 1, kivágandó 1. B.-Aranyos bika tűrhető 1; kan jó 1. Orladány bika tűrhető 1. Benk bika jó 1; kan szaporítandó 1. B»zdéd bika jó 1, tűrhető 1; kan jó 1. Thuzsér bika jó 1; kan tűrhető 1. Eszenv bika jó 1, tűrhető 2; kan kivágandó 2. Ágtelek bika jó 1, kivágandó 1; kan szaporítandó 2. T.-Sz.-Mártou bika jó 1, tűrhető 1; kan szaporítandó 1. Összesen: bika jó 13, tűrhető 11, kivágandó 3, szaporítandó 4; kan jó 4, tűrhető 6, kivágandó 14. szaporítandó 9. A nyírbátori járásban találtatott Vaj a bika jó 1, tűrhető 1; kan kivágandó 2. Eőr bika tűrhető 1. P.-Dobos kan tűrhető 2. Ny.-Bátor bika jó 5; kan kivágandó 2. O-Fehértó bika jó 1; kan kivágandó 1. Lívelek bika jó 1; kan tűrhető 1. Besenyőd bika jó 1 ; kan jó 1. Pilis bika tűrhető 1 ; kan tűrhető 1. Encsencs bika jó 1; tűrhető 1. kan jó 2. Ny.-Béltek bika jó 2. Piricse bika kivágandó 1 ; kan tűrhető 1, szaporítandó 1. Ny.- Lúgos bika jó 3, kivágandó 1; kan kivágandó 1. P.-P-itri bika jó 1, kivágandó 1 ; kan jó 2. M. Pócs bika kivágandó 1 ; kan kivágandó 2. Ny.-Bogáth bika jó 2, kivágandó 1 ; kan jó 2, kivágandó 2. Összesen: bika jó 18, tűrhető 4, kivágandó 4; kan jó 7, tűrhető 5, kivánmdó 11, szaporítandó 1. A dadai alsó járásban találtatott T.-Dob bika jó 3, kivágandó 1; kan jó 4. T.-Ladány bika jó 3, kan jó 2. Polgár bika jó 4. T.-Dada bika jó 4; kan jó 5, szaporítandó 1. Sz.-Mihály bika jó 6, kivágandó 1 ; kan jó 10. T.-Bűd bika jó 3 ; kan jó 4. T.-Eszlár bika jó 3; kan jó 3. Báj bika jó 2 ; kan jó 2. Csobaj bika jó 2; kan jó 1 ; szapritandó 1. T. Lök bika jó 2; kan jó 3. Pihrügy bika jó 2 ; kan jó 2. T.-Kenéz bika jó 2; kan jő 1. Tardos bika jó 1; kan jó 1. Őszesen: bika jó 37,kivágaudó 2; kan jó 38. A nagy-kállói járásban találtatott Bököny bika jó 2; tűrhető 1, kivágandó 1, szaporítandó 1; kan jó 3, szaporítandó 5. Balkány bika jó 1, szaporítandó 1; kan kivágandó 2, szaporítandó 3. Q-else bika jó 1, kivágandó 1 ; kan jó 1,kivágandó 1. Adony bika jó 2, szaporítandó 1 ; kan jó 1. szaporítandó 5. Acsád bika jó 1, tűrhető 1, szaporítandó 1; kan jó 2. Ábrány bika jó 1, szaporítandó 1; kan jó 2. N -Kálló bika jó 2, tűrhető 1, kivágandó 4 ; kan jó 3. Napkor bika jó 2, tűrhető 1, kivágandó 4, szaporítandó 1 ; kan kivágandó 2. Apagy bika kivágandó 1 ; kan kivágandó 1. K.-Semjén bika jó 2, szaporítandó 1 ; kan jó 1. Összesen: bika jó 14, tűrhető 3, kivágandó 7. szaporítandó 7; kan jó 13, kivágandó 6, szaporítandó 13. A dadai felső járásban találtatott Timár bika jó 1, szaporítandó 2; kan jó 1, kivágandó 1, szaporítandó 2. Ibrány bika jó 2, szaporít. 1; kan tűrhető 3, szaporítandó 3. Kenyézlő bika jó 2; kan jó 2. Ó-Vencselő bika jó 2; kan jó 2, szaporít 1. Bsrczel bika tűrhető 1, kivágandó 1, szaporítandó 1; kan kivágandó 3, szaporítandó 2. Paszab bika jó 1, szaporítandó 1 ; kan kivágandó 2 szaporítandó 1. Bilsa bika jó 3; kan jól, tűrhető 2, szaporítandó 3. Buj bika jó 1, kivágandó 1, szaporítandó 1; kan jó 4, kivágandó 2. N.-Falu bika tűrhető 1; kan szaporítandó 2. Szabolcs bika jó 2; kan jó 1, kivág. 1, szaporít. 1.