Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-22 / 47. szám

.NYIRVIDÉK' I rol ytatág.) a vízlevezető árkok h 'Íves eséssel és iranynyal bírjanak, azonkívül minden utcza fasorokkal legyen ellátva. Kel­leténél kisebb házhelyek vagy a bázt Ikek túlságos be­építése szigorúan tiltandó, egyátalában az egyszerű épí­tési rendszabályok betartása lelkiismeretesen kezelendő. Mindez egészségi szempontból nagy fontosságú elvek be­tartása és követése határozott eredményűvel járna egész­ségi állapotunk javítására, ez a legtöbbek által tapasz­talt szükségnek felelne meg. L. L. Köz ügyek. (Csak az a jövedelem adóztatható meg) az elmúlt három évi átlag alapján, amelv ugyauabból az elmúlt hirom évben meg idóztatott adótirgyiól ered Ha tehát az adóalany változatlan marad, az adó tárgy azonban változik; vagy viszont a III. oszt. kereseti adó kivetésé­nél a 3 évi átlag akalmazásának helye nincs. (Magy. kir. pénzügyi közig, bíróság 1885. áprilhó 22. 8125/84. n.) (A hadmentessségi dij befolyásáuak biztosisitása) tárgyában a minisztérium a törvényhatóságokat körren­deletileg oda utasította, miszerint a rendőrhatóságok sem­miféle igazolványt vagy útlevelet ki ne s'.olgáltassanak oly egyének részére, akik nem tudják igazolni, hogy a reájuk rótt hadmentességi dijat akár illetőségi helyükön közvet­lenül, akár tartózkodási helyük elöljáróságánál lerótták. E rendelet szigorú végrehajtása olyan egyének nyomára is fog vezetni, akik, mint törvénytelen távollevők, a had­kötelezettség lerovását elmulasztották. (Korcsmában tiltott kártyajátékkal elkövetelt kihá­gás elbírálására) nem a közigazgatási, hinem az 1880. XXXVII. t. cz. alapján a kir. bíróságok illetéke-ek. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter f. év 2828. sz. a. Székesfehérvár sz. kir. város közönségéhez intézett következő rendeletében: A város tanácsának f. é. juliushó 25-én 161. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott első fokú ítélet helybenhagyásával, N. Vilmos korcsmáros azon kihágás miatt, hogy üzlethelyiségében kártyázókat megtűrt, az 1879. évi XL. t. cz. 79. §-a alapján, 10 frt pénzbünte­tésben, uem fizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költség k megfize tésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : az első fokú Ítélettel együtt illetékesség szempontjából feloldatik s az ügyira­tok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert a vádlott terhére rótt cselekmény elbírálása az 1880. évi XXXVII. t. cz. értelmében a kir. járásbíró­sághoz tartozik. (Magyar Közigazg.) ÚJDONSÁGOK. (§) A felsó szabolcsi Tisza-szabályozó társulat fo lyó novemberhó 27-én közgyűlést, tart Kisvárdában. A ta­nácskozás főtárgyai lesznek : 1. Igazgatói jelentés a tár­sulati ügyek állásáról. 2. Az 1886-ik évi költség elői­rányzat megállapítása. 3. Az osztályozási munkálat első fokú megállapítása. • Megyénkben a dohanybeváltás ez idén a kö­vetkező rendbeu fog megtörténui. Nyíregyházán kezdő­dik 1886. januárhó 4-éu és tart márcziushó 10-ig. Ra­kamazon kezd. januárhó 4 én, vége márcziushó 13. Nyír­bátorban kezd. januárhó 4-én, vége februárhó 28-án. Kis­várdában kezd. jauuáriló 4-éu, vére februárhó 10-én. Az e tárgybau kibocsátott belügyminiszteri körrendelet, a a töbhi közt meghagyja, bogy a dohány beváltásnál köz­igazgatási biztosi minős'gbeu osak oly egyének működ hetnek, akik azon beváltó kerúletban, mint kincstári do­hánytermelők, beváltás végett dohányt u!m szállítanak, és közhivatalt nem viselnek. Mellőzeudő továbbá, a kö­zelében fekvő nagyobb doh ínyiermelő községek jegyző­inek is ily biztosi miuőséghen való alkalmazása. Mind a kincstár, mind a dohánytermelők érdekei, valamint a fenálló törvényes szabályok azt követelik, hogy a köz­igazgatási biztos a beváltásnál folytonosan jelen legyen. Teeudőit a doháuyjövedékre nézve fenálló törvényes sza­bályok nyomán kiadott, ós minden dohánybeváltói hiva­talnál és bizottsági állomáson betekintés végett rendel­kezésre álló »dohtuybeváltási utasítása határozza meg és irja körül. A politikai biztosi állás természetéből önként következik, hogy az ily beváltási biztosok főleg az egyes termelők érdekeinek megóvására vanuak ki­rendelve. Tehát c<ak kötelességüket teljesitik, ha az egyes termelők érdekében minden törvény ong"d'e esz közt felhasználnak arra nézve, hogy az egyes termelők dohányai lehető méltányosan osztályoztassanak és vál­tassanak be. (§1 A polgarvárosi fójegyzói allasra Virányi Já­nos veucsellői jegyző helyettesittetett, az illető képviselet által. Az ottaui aljegyző csakis nevemberbó 12-től 17-in lóit megbízva a főjegyzői hivatal vezetésével. Farkas Gerő helyetesitett jegyző Polgárt végleg elhagyván, Polgár­város területéuek Borsod í.egyéhez való csatlakozási tö­rekvése ezzel véget ért. Az ez ügyben folyóhó 11-éu megtartott vizsgálat eredménye a legközelebbi megyei közgyűlés elé fog terjesztetni. Annak részleteit tehát addig nem közölhetjük. (!) Egy ritka és eppen azért följegyzésre méltó ese­ménynek voltunk folyó 14-edikéu este közvetlen szemle­lői az itteni nagyvendéglő éttermébeu. A csak 6—8 hét­tel ez előtt alakult dalárda mutatta be haladását a jel­zett napon, az ez alkalomból rendezett társas estélyen; amelyhez hasonlót az öreg vendéglő falai osak a régi jó időd­ben láthattak. Szép válogatott közöuség gyűlt össze emez este, hogy fültanuja lehessen az ifjú dalárda haladásának és életképességének. A felmutatott eredni >ny mindeu jelen levő vendéget meglepett. A felhangzott kifogástalan összehangzásu és erőteljes előadás teljesen meghódította a hallgatóságot. A tiatal dalárda megmutatta, hogy a helyes, önzetlen és lelkes vezetés és összetartás csodikat képes művelni még a mi polyglott-arczul&tú társaséletük mozdulatlan légkörében is Az egyes dalrészeket Beuczy Gyula gyújtó zenéje váltotta fel időnkint, aki az estélyeu a dalárda iránti tiszteletből jelent meg és működött. Na­gyon természetes, hogy a pohárköszöntőn sem maradhattak el, amelyek egytől-egyig alkalmiak, helyi érdeküek éa való­ban melegek voltak. A pohár köszöntések teljesen egyetértet tek abban és erősen haugsulyozták,hogy e dalárda a leg-zebb reményeket nyu|tja ahhoz, hogy a nyíregyházai ptugó társasélet rövid időu fel fog p-zsdülni és össze fog ol­vadni annak minden osatálya. Leglőbb érdeme, illetőleg előnye és egyszersmind biztosítéka e dalárdáuak az, hogy már tagjainak beválasztásánál is m'gmutatta, mikép távol áll minden felekezeti vagy osztályi külöuczködés­től. Nyíregyházai dalárda akar lenni, vagy semmi. Megye, törvénvszék, város, ügyvéd, pap. tanító, iparos kereskedő : mind 9gyütt van e dalárdában. Ezért bizunk mi jövő jében és feladatának sikeres megoldásában; amit egyszers­miud szivüukből óhajtuuk is! Nem hagyhatjuk etn­liiés nélkül még a Weinberger Bernát konyhájiból ke rúlt ízletes étkeket és a megleh^tőseu tüzes italokat. f Egy megdöbbentő haláleset foglalkoztatj» Nyir egyházán az elméket és kedélyeket. Folyó hó 20-áu délután 3 órakor kisérték örök nyugalomra Haisinger Lajos 7 és fél éves gyermekét, aki egy veszett kutya által rajta ejtett sebnek lett eléggé soha meg uem siratható szerencsétler áldozata. Mint halljuk ez iszo­nyú eset folytán, száznál több száj-kosár lett megren del ve Neubauer testvérek czégénél a kutyák számára. Igen czélszerü intézkedés. © A magyar kir. 5 ik honved huszárezred lóál lományáuak kiegészítése czéljából, folyóhó 18-án Nyíregy­házán rendezett lóvásár alkalmával, összesen 15 ló vá­sároltatott meg a küldöttség által. A vételáruk 200 és 300 forint közt váltakoztak az egyes lovak egészségi és korbeli viszonyai szerint. Folyó hó 30 án Dombrádon fog hasonló bevásárlás történni. *** Tapasztalt méhészektói és gazdáktól azt halljuk, hogy a méhek már évek óta uem ragsztották be oly szilárdan lakaik bejáratát, mint az idén. Ebből azt kö­vetkeztetik, hogy a bekövetkező tél igen kemény lesz. Q Az uj nemzedék róvidlátóságának tulajdonkép­pen való okát dr. Steifau német orvos a mai iskolai ok tatás rendszerében keresi. Nevezett író ugyanis egy né­met közegészségi lapban igen figyelemre méltó dolgokat mond el a mai iskolai oktatásról, amely Német ország­uak csaknem egész gemráczióját megpápaszemesiti. A mai oktatás, — mondja dr. Stefiin, annyit követel a gyer­mekek g>euge alkotású szemétől, bogy mire meg embe­resednek, valamennyi közei-látóvá lesz. E viszonyok jó­formán nálunk is megvannak. Nem csodi. Hiszen a ma­gyar közoktatás éppau a német iskolai rendszert követi. A német doktor úr megjegyzéseit tehát mi is szivein ve­hetjük. Javaslatai e tekintetben a kővetkezők: 1. Ki kell tiltani az iskolákból a német, vagyis a gót betűket, csak latin betűvel nyomott könyveket legyeu szabad használni. 2. A minden-féle vonalozás helyett csak egyszerű vi­szintes vonalozás legyen megengedve. 3. El kell vetni az fekete palatáblákat s ha a gyermekek nem irhatuak azounal tintával, fehér táblára, vagy papirosra Írjanak. 4. El kell törölni a mai oktatásnak egyik rendszerét, — az írva olvasást. Tanuljanak a gyermekek előbb falitáb­láról olvasni, és csak azután tanulják meg az írást. 5. Ne erőszakoljuk a szépírást annyira, hogy valóságos ca­ligraphusolcat csináljunk a gyermekekből ; elég, ha a gyermek könnyen olvasható folyékony irásra tesz szert 6. Hét éves kora előtt a gyermek no j.irjou iskolába. 7. Ne erőltessük a gyermekek szemét minden-féle gyermek­kerti sze n-rontó mesterséggel és kézi munkával. Tökéle­tesen igazságot adunk a tisztelt doktor űrnak. A gyer­mekkertek úgy, amint azok ma szervezve vannak, egye­nesen a gyermeket semmisitik meg a gyermekben. Áui fej­leszszék a gyermek értelmét lassan, csende en, minden erőtetés nélkül; szoktassák őket a rendhez : de soha se feledjék, hogy nem felnőttekkel, hauem gyermekekkel van dolguk. Szóval dr. Stefiin észrevételei teljeseu helyesek és követésre méltók. X Leó pápa ó szentsége nagy terjedelmű eucikli­kát adott ki közelebb. »Az államok keresztény alapjá­ról.* A mű 36 lapra terjed. Az első rész az egyház társadalmi jeleutöségét fejtegeti; az után az állani és az egyhíz közötti viszonyt. Hangsulyoz.a az enciklika, hogy se az állam az egyház, se az egyház az állam szer­vezetébe ne avatkozzék ; a közös érdekeket pedig concor­datum alapján rendezzék. A hosszú elméleti fejtegetés utáu a gyakorlati rész abból áll. hogy a katholikusok vegyenek részt a jelenkor nagy politikai mozgalmaiban s egyetértő eljárás által érvényesítsek befolyásukat. A vedkötelezettseg és a magyar allamvasu tak hivatalnokai. A magyar államvasutak vezérigazgató­ja rendeletet bocsátott ki, melyben szabályozza az üz­letgyakornokok és vasúti hivatalnokok katonai szolgála­tát. Az üzletgyakornokok ugyanis mindig arra az időre halasztották az egy évi önkénytesi szolgálatot, mikor már hivatalnokoknak kineveztettek ; hogy egy évi szabadságot kapván, fél illetményre tarthassanak igényt. Ezeutul azonban az üzletgyakornokok felvételénél az egy éves önkénytesi és tényleges leszolgálásnak igazolása feltételt fog képezni; s a már szolgálatban álló üzletgyakornokok közül hivatalnoki kinevezésre csak azok hozatnak javas­latba, kik egy éves önkénytesi évüket tényleg leszolgál ták, esetleg három évi tettleges hadkötelezettségüknek eleget tettek, vagy hadmentesek. A rendelet azoubau biz­tosítja az üzletgyakornokok azonnali felvételét, a hadkö­telezettség teljesítése után, ha azonnal folyamodnak a felvételért. A szólló-dezsma megváltási ügye, az 1884-dik évi zárszámadás szeriül, ismét rosszabbra fordult. A vált­ság-kötelezettek nem képesek eleget tenui fizetési kötele­zettségeiknek. 1883-ban az állam már könnyítésekkel is élt a kötelezettekkel szemben ; de ez mind nem elég A restanczia évről-évre szaporodik. Az állam minden évben előleget kénytelen adni a szőllő alapnak. A váltság-kö­telezettek meg 22 és fel millióval adósak az alapnak. \ a lyon, a m&borok gyártása és az ezzel karöltve járó lany­ha árak mellett, megéri-e az összes váltság-köteles terü­let azt a 22 és fél millió forintot ? ! A kormánynak erre is kellene gondolui, amidőn a müborok gyártását meg­engedi. (!) Amerikába Ausztria-Magyarországból ez évben szeptemberhó végéig 19.613 ember vándorolt ki. A ki­vándorlottak legnagyobb része magyar. Az államnak komolyabban kellene a kivándorlás eszméjével foglalkoz­ni s mindent elkövetni annak megakadályozására; de uem az útlevelek megtagadásával, hanem a szegény nép önfentartásáuak meg»öny ebbitésével. *** Egy düsseldorfi orvos arra figyelmezteti az anyákat, általában miudenkit. hogy a gyermekeket ne csókolgassák ajkukon, inert a felnőttek legcsekélyebb to­rok baja is romboló hatással van a kisdedekre. A ron­csoló toroklob lpgtöhbnyire ily csókkal vezettetik át a gyermekekre. (!) Felhívjuk olvasóink figyelmét hirdetési rova­tuukban foglalt Heckscher Sámuel hamburgi véltó-ház szereucse jelentésére. Ezeu ház jóhirnevet vívott ki ma­gáuak az ezen vidék-n történt nyeremények pontos, de egyszersmind titokban tartott kifizetésével. -= Magas jutalek mellett, rövid próbaidő után pedig fizetéssel, egy jó bizonyítványokkal ellátott szorgalmas férfi, szükséges házieszkoz elarusitása czéljából, miut vá­rosi ügynök azonnal kaphat állást. Bővebben e lap ki­adóhivatalában. Irodalom. -- S.llágyi Istváu Jubileuma Szilágyi Istvánuak, * hirei m.-szigeti tanárnak, ki f. hó l'-éu ülte tanárkodásának 40-éves jubileumát, — arczképét találjuk az »Ország-Világ« legifjabb' 46 ik számának az élén. szépen megírt jellemrajzzal Oerevich Emil tollából. Ezt követi Rákosi Jenőnek »A tragicum. czimű most megjelenő könyvéből mutatóul a .Kegyencz. melyben a szerző ellenkező álláspontot foglal el a Kegyenci-ről eddig kifejtett vé­leményekkel sztmben A lap többi közleméuyei következők :»Kíl­lü barátomhoz., költ niény Sz.bo Endrétől ; > Elrejtve mélyem, beszély Szépf-iludy O. Ferencztól; .A reklámokról., Keleti Lajos­tői ; »Vis-á-vis«, rajz « diákélethói, Tábori Róberttól : >Puky Péter*, Seress Imre, a »Hári János Iliász szerzőjének balladája, melyeta Petófi-társasáahan olvastak fel; >A kollektor*, regény a székely népéletből, B;uedek Elektől . »A hétről. Székely Hu­szártól ; .A lujlektdlau«, költeméuy Palágyi Lajostól, Pataky László ily ezimil kepéhez. A képek közül nagyszabású a .miUár­latban. czimü. Ezenkívül művészi egy kép a .Mesélő Aesopus. czimü. E számban találjuk a uem rég elhunyt idósb Esterházy Miklós gr. jól sikerűt aiczképét is. A gazdag és változatos rovatok a követ­kezők Tudomány éi irodalom, színház és művészet lydonságok a kiállításról, köuyvpiacz, uók világa, vidéki élet, sport, hymen, gyászrovat, innenn-onnau, rejtvények. Az >Urszág Világ, elófite­tesi ára: január—dec/emberre 10 forint, janu.ir—juniusra 5 frt, július—szeptemberre 2 torint 50 kr. január—deczemberre 5 forint. Az »E„'yetért*sc-sel együt: egész évre 28 fri. félévre 14 frt, negyedévre 7 frt. egy bóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Dallas irodalmi és uyomdai résyvénytársasághoz küldendók, kecske­méti útc.a 6-ik szám X Meglepő uj mozgalom érezhető hazai szépirodalmunk minden terén. Ifjabb erők lépuek uutalau a versenytérre, u] irá­nyok támadnak es buzgó kiadók pártolása által oly vállalatok lé­tesülnek, melyek évtizedek óti pau»{ó nemzeti irodatmunkat alig remélt migaBlatr i emelik. A >(ioudüzó< czimű szépirodalmi hetlap is e vállalatok közzé tartozik, mely 1 frt 50 kr. csekély áron az ujabb magyar regény és beszély legkitűnőbb termékeit nyújtja, lilőtúuk fekvő legnjabh megjelent 5—8 számaiban mindenek előtt a lap főmunkatársának Tolnay Lajosnak két rajzára hívjuk fel a t. olvasó közönség figyelmét. .Vilorla kisasszony methodusa. Moliére-i gúuyuyal testi és teszi nevetségessé egy budapesti delnő élősdi furfang jut. A .Jobb úgy. pegig erős Jellemzés mellett oly rendkívül megható kis rajz, minő talán ez elsó rangú Írónk tollából sem került még ki. Folytaróduak az említett számokban Abonyi Lajos regénye >Az utolsó kuruczvilág. : Beniczkyné Bíjza Leuké-é »A vér hatalma., Vértesi Arnoldné »Csiriesáry Bertalan úr ó méltósága, és Beiot Adolf frtncziábol fordított regénye: »A kígyót. Költeményeket ta­lálunk Endródi Sándortól, MajthényiKlórátol, Inczédi Lászlótól ét Lipcsey Ádámtól A kisebb elbeszélést és rajzot képviselik: Mik­száth Kálmán: »A képviselőház karzatáról.; Balázs Sándor: .Antal és és Amália, (humoros elbeszélés); Gahányf Árpád: >Mam.i< (elbeszélés); Msdarasi László. >A volna, (amerikai élet­kép) ; Kisteleki Ede; .Vidra vize.; Tbewrewk (Török) István: »Meg kell házasodnom, (humoros rajz); Szini Péter : .Csajla Miska menyecskéje, (népies elbeszélés) sat. Mind e regények és heszélyek részint hazánk történetéből, részint a jelen társadalmi életből vannak merítve, vagy érdekes lélektani kérdéseket fejteget­nek. Ajánljuk e vállalatott mindenkinek, aki az ujabb irodalmat gyö ijórkódtetó és mulattató elbeszélésekből smerní kívánja. A kiadó mindenkinek iugyen és bérmentve szolgál mutatványszám­mal, aki e végett levelező lapou hozzáfordul Az előfizetési pénzek a »Gondü'.ó« kiadóhivatalába küldendők Budapesten, dobuteza 14. szám. — Vörösmarty Mihály összes műveinek a Méhner Vilmos által eszközölt füzetes kiadásából megjelent é> szerkesztőségünknek m.'gkuldetett a 43 44. 45 és 46-ik füzet. E n»gy értékű vállalatra felhívjuk olvasóink figyelmét. — A „Kepes t'saladi Lapok" 8-lk Hzániáuak tartalma: A han.U gyerek. (Elbeszélés folyiatísa,) Tóth Józ.efiól. — Ujak­ra u bejárom. (Koltemeny.) E. Szabó Lajostól, — A tőrvényt ke­reső asszony. (Rajz.) Lévay Sáudrrtol — Háromszor meuyassiouy (Elbeszélés folytitása.) Mészáron Utvánlól. — Kgy elhallgatott kői­tó. (Zink iy-P.<pszt Zügüiondról.) Noszlopy Tivadartól.—Vallomás (Költemény.) Szász Tibortól. — A boszorkány. (Tb'-uriet André regyéuye, folytatás.) — Kepmigyarázat — Mindenféle. Képek: (íeumi csipk-verók. Lóvásár Kairóban — Kuscsuki képek. Melléklet: »A szobor titka,. (Regény. Tábori Róberttól.) 1 IS—128 oldal. ElóÉzethetui : Méhner Vilm osnál, Budapest IV. ker. papnö­velde utcza 8 sz. Egész évre 6, félévr 3 frt., negyedévre 1 frt 50 kr. G V BONA Nyíregyháza, CSAKNOK. 1885 november 21-en. gabonaciarno knál Burgonya 100 kl. 1.60 b ej«9y Z f tt árak. Marha hús 1 kl 48 Buza 100 kl 6.15 6.90 Borjú hús 1 kl 48 itOZb » * 6.26 5 60 Sertés » » > 44 Árpa » » 4.20 5.— Juh » » > 40 Zab > > 5.25 5.35 Haj » — Kukorica » 3.80 —.— Disznózsil » > 62 Köles > —.— —.— Szalonna > > 56 Paszuly » 6 50 6.75 Fagyú (nyers) » » 33 Szesz litk. 24.— 25.— Zöldség > » 6 Piaczi árak Paprika » » 60 Borsó 1 liter -.18 írós vaj » liter 60 Lencse* 1 liter -.18 Eczet 1 • 10 Mund-1.100 k. .— 18 — Széna 100 kl 3 30 Zsemlye » —.— 16 — Szlm. (tak)» > 1.10 Buza > —.— 14.— Bikfa 1 köbuitr. 3.20 Barna k. 8 — Tölgyfa > » 2.90

Next

/
Oldalképek
Tartalom