Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-18 / 42. szám

„N Y í R V I 1) K K". hozza, hogy a Luzattí által kezdeményezett és l'első Olaszországban nagy számbau létesitet uépbaukok siker­rel közvetítik a hitelt a gazdáknak. Elmondja, hogy a lódii iatézet alaptőkéj i 1.600.00 i 'ránk a betétek 8 milióra rúgnak ; a váltó tárcza 5 miliő, melyből 2/a rész a gazdákra esik ; folyó számlákra 5 miliő h tel nyújtatott, melyből 60% a mező gazdáknak e^ett. E kölcsönök 10 százalékos részletekben törlesztetnek, negyed vagy fél ­éve.ikint; a kamat 5'/s°/o m'g a betevők 3'/j%-it húznak. Szóló azt a nézetét fejezi ki, hogy e népbankok ínég jobban felelhetnének meg feladatuknak, ha szövetkezné­nek a takarékpénztárakkal; onnan tőkét kapnának és szerteszét vinnék a gazdák legfélreesőbb kunyhóiba is; a nagy pénzintézetek pedig jelentékenyebb ered­ménynyel gyümölcsöztethetnék tőkéiket. E tekin­tetben az olasz pénzügyminiszter már érintkezés­be tette magát a t»karékp nztírak képviselőivel. Rem^i, hogy e rendszer Magyarországban is üdvös lenne. Zedvitz Károly Miksa gróf a személyes h tel kibő­vítését csak akkor pártolhatja, ha e köunyités szövetke­ző bankok által nyújtatnék, amelveket gazdák alapita­nának; mert csak az ily bankok kép-jsek leginláhb meg­ítélni, mily személyes hitelt érderaelnek egyes ga/dák. Az i|\ szövetkezetekre nézve is ki kellene azonban a kormány segélyét kérni; hogy az ily intézeteket ne tekintsék nye­reségre alapított vállalatoknak, hanem köz hasznú in­tézeteknek. A mező gazdának teljes joga vau adómentes­séget követelni ily irányban akkor, amidőn o'v intéz­mény is adómentes, ahol pillanat alatt miliókat lehet nyerni és veszteni, mint n börzén. Salandra Antonio (olasz) helyesli a javaslat iu­teczióját, amely nem kevesebb, mint a kultúra átalakí­tásának <s a nagy amortizáczióknak lehetővé tétele. Szó­ló szerént a nagy birtokosok is tartoznának az ily czélu hitelintézeteket erkölcsileg támogatni. A nagy birtoko-ok ellent állhatnak a válságnak, és meg lehet hogy csak a kisbirtokosok fognak elpusztulni. De ekitor beállhatna az a szerencsétlenség, hogy a nagy birtokosok egy prole­tárokból álló nemzettel állván szemben ; a föld kisajátit­tatnék a nép javára. Keglevich István gróf hozzá járul az előadói ja­vadat 1. és 3-dik pontjához; azonban ellenzi a 2-dik-it, amelyben a személyes hitel rendezése sürgettetik a reál­hitel mellőzésével. Szóló szerént az eladósodott földbir­tokos a személyes hitel utjin meg nem m inthető ; hanem csak is az adósságának hosszúlejáratú felmondhatlan törlesztésű kölcsön konszolidálás i által. Végül azon né­zetének ad kifejezést, hogy a törvényhozás dolga volna a ta­karékpénztárakat arra birni, hogy arra az alapra térjenek vissza, amelynől kiindultak : hogy a reálhitel tőlük el­vonassék ; hogy a betét és forgalom közti h dyes arány helyreállítása által, az összeroskodás veszélye elhárittas­sék. A reálhitelre nagyobb súlyt kiváu fektetni, mint a javaslat. A tárgyalás másnap október hó 7-én is folytat­tatott, ugyancsak Dessewffy Aurél gróf eluöklete alatt. A kisbirtokosok hitelszervezei hiányairól szóló kér­déshez hozzá szólottak: Kautz Gyula, dr. Leone Wol­leinhorg Páduából, dr. Gicinsky Károly, dr. Thiel F. Berlinből, Fráter Sándor, dr. Földes Bél i, Verscsay Gyu­la, Kleberlsberg Zdeuko gr., Virág Viucze, elnök, We dell-Malchon és Károlyi Sándor gr. A viták befejeztével Dessewffy Aurél gr. elnök azt hiszi, hogy a benyújtott módositványok mind a szövetség­be lépett gazdasági egyletek végrehajtó bizottságához intézendők ; mert uiind speciális magyar jellegűek. Anii az előadó által beterjesztett határozati javaslatokat illeti, azok ellen kifogás nem tétetett; és igy kimondj i, hogy a kongresszus azokat elfogadja. Végül köszönetet mond azoknak a vendégeknek, akik külföldről ide sereglettek. Ez mán Károlyi Sándor gról liauczia nyelven tartott beszédében mondott köszönetet a külföldi veudégekuek. Majd magyar uyelvro fordítván beszédét, köszönetet sza­vazott Gaál Jenő és György Endre fáradhatlau előadók nak; továbbá Ordódy Lajos főtitkárnak, ugy szintén a végrehijtó bizottságnak; vé;;re a fővároshoz köszönő átirat intézését iuditváuyozfa, ami egyhangúlag elfogad­tatván, a gyűlés befejeztetett. (.1 fiivárosi la/iok után.) A női ipartanuliíhely megnyitása. (Októberhó lö.) Közli ó Gyönyörű szép idő volt; a nap pazarul szórta su­garait, mintegy csallogatva az érdeklődőket a neraes­czélú, az önzetlen feláldozáson épült iskola megnyitására. Az ünneplő nőegylet s a nagys/.áinu érdeklődők, 3 óra elkongása utáu, tömegesen jelentek meg. A felső leány­iskola nagy terme zsúfolásig megtelt. A megnyitás al­kalmára Leffler Sámuel gymu. tanár mint nőegyleti tit­kár mondott rövid velős beszédet, melyben ecsetelte az intézet keletkezéséuek kivonatos történetét; kiemelvén a nő­egyletnek s a nemes váró uak áldozatkészségét.Szólott a tan­műhely vezetőjéhez Prihila Paula kisasszonyhoz; figyel­meztette a növendékeket az iutézet nemes czéljaira, és ecsetelte a munka áldásos voltát. Ez után az ipartanműhely berendezésére hívta fel a közönség figyelmét. Eunek megtekiutése utáu megelé­gedéssel, szép reméuyekkel távozott ki-ki házi tűzhelyé­hez. Adja a Mindenható, hogy az iutézet megfeleljen a hozzá kötött reményeknek ; a nemes irányú törekvés eme csarnoka érleltesse meg minden növendékben a muuk i iránti szeretetei; találjon miudegyik: a) a munkában pártfogót, b) a szorgalomban legjobb barátot, c) a ta karékosságban szerető anyát. E három emberbarát (ha szabad személyesítenem), mindenesetre megmenti őket minden rosztól. hzek szülik a vidor kedélyt, az önmagunk­hali megelégedést és a nyugodt lelket. Van-e e három tényezőnél drágább kiucse az rmheriséguek ? Nincs! Ez iutézet keletkezése s felállítása iránt érdeklődők ktdteér', közlöm itt a nőegyleti titkár megnyitó beszédjét. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim.' Nem hirdetik falragaszok, uem éles hangú haran­gok zúgása, sem nagy hangzású hírlapi vezérczikkek, ez egyszerű polgári ünnepély megtartását, amelynek alkal­mával a becsületes munkásságnak eme szeréuy hajlékát adjuk át a közhasználatnak. Pedig méltán egy széles körben, városunk jövője s felvirágzása iránt melegen t-tező összes polgártársaink szívében az őszinte örömnek érzelme ébredhet fel ma, midin e város javát emelő és erkölcsi méltóságát nagyban öregbítő, kiváló horderejű intézményt, egy női ipariskolát létesíteni segr.ett meg minket a kegyelemnek istene. Legyen tehát neki szentelve ez ünnepélyes alkalomból ide egybegyűlt mindn)ájunk szivének első hálaérzelme; legyen az ó szent neve áldva és mngasztalva általunk, aki eddig segített bennünket, az nem fog elhagyni ininket nemes törekvésünkben ezután sem; hanem megkezdett művünk tökéletes befejezéséhez negadja ez utáu is a nélkülözlMlenül szükséges erkölcsi erőt, a kitartást, és e kettő mepteremtendi e még kisded intézmény további fejlesztéséhez elkerülhetlenül szük­séges anyagi eszközöket. Ezen isten iránt szivünk mélyétói átérzett hála­kifejezése után, legyen szabad nekem ez ünnepély alkal­mából igen röviden előadnom azt, hogy miképen kelet. kezett ez uj szeutélye a ecsületes muukásságnnk, mi kép n nyert életet ez új intézmény a nyíregyházi uói ipar iskola? A nyíregyházi jótékony nőegylet, mely csekély anyagi erők leletti rendelkezésével czélul tűzte ki az elhagyott árvaleány gyermekek megmentését és azokuak bizonyos életkorig, t. i. 12 éves korig való felnevelteté­süket, régen foglalkozott azou eszme megvalósításával, vnjha sikerülne egy oly intézmény létesítése városunkban, mely által a helybeli iskolák és leánynevelő intézetből kik-Tiilt leánykák »z életre szükséges gyakorlati ügjes­séghez jussanak, shogi a nemesítő munkaszeretet és a foly­tonos foglalkozás megkedvelése által, eddig uag/ részben alig czélirányosan eltöltött ifjú éveiket, hasznos és üdvös munkálkodásra fordíthassák. E/un óhajtás hovatovább éléukebben nyilvánult a nőegylet vezérlő tagjaiban, s ha kellő eszközökkel rendelkezik vala, már akkor évekkel ez lőtt megvalósítja szilárd meg*, őződésen alapuló eme szándékát. Számot vetve tehát auyagi képességével, mely­nek megteremtéséhez a legelső alap tek. Síesztay Károly ügyvéd ur egy női ipariskola felállításának lelkes h.ir­ezosa eszközlésére és befolyásával lett fe'ajánlva, számot vetve mondom anyagi erejével, szomorúan belátta azt, hogy egy női-ipariskola felállítása és korszerű berende­zéséhez szükséges tőkével uem reudelkezik; sőt alaposan megbírálva ön magát, azt is kéuytelen volt belátni, mi­szeriut az annak megteremtéséhez elkerülhetlenül szükséges elméleti ismeretek hiányában is van! Bizalommal tördultuuk tehát az auyagi segely meg­nyerése végett városunk ügyeit bölcsen vezető elöljáró­ságához, s ezen város, mely soha nem volt fukar a köz­mivelődési intézetek létesítése körüli áldozatok meghoza­talában, ez alkalommal is meghallgatta esdő szavunkat s mintegy varázsütésre megalkotta a helyiséget, hova e szentélyt, a női-ipariskolát elhelyezhessük s ezen tetté­vel megadta a lehetőséget arra, hogy a uőegylet, évek óta e czélra megtakarított tőkéjével, az iskolát városunk munkálkodni és tanulni vágyó leányainak felállíthassa. Az auyagi eszközök tehát meg levén, szükség volt azokuak legbölcsebb felhaszuállsára; más szóval ez is­kola belszervezetéuek tökéletes m 'galkotására. Bizaloinm il fordultunk ísiuét hazánk iparának fel­virágoztatása érdekében fáradhathu kitartással működő vándor apostolához nagyságos Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos úrhoz. — S ő is öröm uel meghillgatva hozzá intézett kérelmünket, ismételten a legnagyobb készséggel fáradott ls hozzánk, hogy minket gyáinolitson és czélhoz jutni segítsen! Csak is igy, eme szerencsés körülmények összhangzó találkozásának köszönh'tő ez iskolának megteremtéso és mindnyájónk régi vagyának megvalósulása. A nőegylet törekvéséről elism rőleg szólani teljeseu fel­mentve érezem magamat, mert hisz annak nevében és képvi­seletében beszélek. Da annál nagyobb elismerés és hálás­köszönettel adózom a nagylelkű nemes város elöljárósá­gának auyagi, és nagyságos Jágócsi Péleiffj József mi­niszteri biztos urnák erkölcsi támogatásaért és készséges fáradozásaiért. Fogadj ik e város összes közönségének ősziute tiszteleten alapuló háláját éj elism TŐ igaz kö­szönetét. Most pedig önökhöz fordulok ez uj iskolának leg­első növendékei, kik megértve e kornak intő szavát, mely munkálkodásra hiv, kik honleányi kötelességet fog nak teljesiteui az által, ha idejöket hisznos munkávil töltik itt, t"stet és lelket egyiránt zsibbasztó es káros heuyélés helyett; igyekezzenek ez áldásos intézet falai között megkedvelni a munkát, vigyék azt el inneu saját tűzhelyükhöz és boldog otthout, valós tgos édent l'oguak alkatúi mtgukuak s családjuknak; tartsák meg örökre azt, hogy a munka teszi uomessé az embert, ez uent meg az élet terhes gondjaitól, ez szerzi ineg szá­muukra a uvugalom édes óráit, ez szerzi meg embertár síink becsülését! Legyenek egyenként és összesen apos tolai ez üdvös intézetnek ha innen kilépnek; add:g pedig, inig annak emlőjé'i fúggeuek, szorgalommal és kitár tással könnyítsék meg az önöket vezető tanítónő fárad­ságos foglalkozását. Isten segedelme vezérelje öuöket feltett szándékukban ! Ő nyújtson erőt a tisztelt vezető kisasszonynak is fáradozása közt! Tekintse ez iskolát legkedvesebb tartóz­kodási helyének, s legyen mindeu öröme és büszkesége eunek sikeres működ sébeu helyezve! Sokakuak szemei néznek a tisztolt kisasszonyra, a várakozás tekintetével! Sokaknak iudokolatlan előítéletével és talán hálulaosi­gávai is kellend ez uj munkakörben találkoznia ; de szol­gál ou megnyugvására az, hogy szent czél érd:kébeu fá­radozik s a megérdemlett elismerés ez intézet elöljárói részéről el nem fog maradni soha sem '. Isteu uevéuek segítségül hívásával kezdtük meg ez évi első működésünket, ismét az ő kegyelméhez fordulunk segélyért e megkezdett munka folytatásával is! Ö áldja meg ez uj iskolát, áldja is meg annak léte­sítőit, uövendékeit, vezetőit ! Áldása legyen városunkon és édes hazánkou ! Leffler Sámuel, nőegyleti titkár. ÚJDONSÁGOK. — Az iparhatósági megbízottak újból leendő vá­lasztása, tárgyában, az ipar- és kereskedelmi minisztérium hivatkozva az ipartörvény 172. §-ára, elrendelte hogy: az újonnan választott iparhatósági megbízottak működése az országban mindenütt jövő 1886-dik évi januárhó 1-én kezdődik. E rendelet szeréut az összes megbízottak mau­datu na ez évi deczemberhó 31-én lejár; tekiutet nélkül arra, hogy az idén vagy tavaly választattak-e meg. Egyúttal elrendeli a miniszter, hogy a törvényhatóságok intézked­jenek, hogy az iparosok és kereskedők névlajstromai mind­azokban a városokban, amelyek első fokú iparhatósági székhelyek, legkésőbb f. é. októberhó 31-ig össze állít­tassanak, és a szokásos kihirdetés mellett 8 napra köz­szemlére tétessenek ki. A felszólamlások mindig novem­berhó 10-ig adhatók be. A választásra deczemberhó va­lamelyik napja tüzeudő ki. V * javó evi ujonczallitási előmunkálatok Nyír­egyhiza városábau mar megkezdődtek; amennyiben az illető lelkészi hivatalok megkerestettek a sorozás alá eső iljaknak az anyakönyvekből való kiírása iráut. -f- A tisza-löki járásbírósághoz, f. évi októberhó 10 éu kelt legkegyelmesebb leiratban, megyénk szülötte Harsdnyi Gusztáv törvényszéki jegyző neveztetett ki já­ráshiróul. Gratulálunk a fiatal bírónak előléptetése alkalmából. X Az országos kiállítás elnöke Mailekovics állam­titkár körlevelet iuiezett az összes kiállítókhoz, amelyben értesíti őket, kogy a kiállítás uovemberhó első napjaiban fog bezáratni. Felszólítja ennél fogva a kiállítókat, hogy kiállított tárgyaikat novemberhó 5 és 20-adika közt szállitassák el és esetleg pénz beli kötelezettségeiknek még a bezárás előtt eleget tegyenek. X A községi elüljárósag túlbuzgó eljárásának mér* sékléseczéljából, egy a mult héten megyénkben előfordult esel alkalmából, figyelmeztetjük a községi elöljáróságot és a jegyző urakat; hogy különösen a kórházi, tébolydai vagy más megyei és országos intézetek részére beszedendő tartozásoknak végrehajtás utján való behajtásánál, a méltányosságra és az emberbaráti szeretetből öukéut folyó kíméletre is figyelemmel legyenek. %* Id. Szinnyey József egyetemi könyvtár őr, ki­tüuő és hírneves irodalmi statisztikus, országos kőrútjá­ban, a közelebb mult napokban városunkat is útjába ejtvén; látogatásával lapuuk szerkesztőségét is megtisz­telte, amely alkalommal uéháuy kérdő ivet hagyott ná­lunk a megyénkben és vidékén lakó irodalmi egyének közt leendő kiosztás végett: hogy azokat a „Magyar irók névtára" czimü munkájához, amelynek első füzete már ez év végén meg fog jelenni, felhasználja. Hazafiúi kézszorítással hívunk fel tehát minden meg)éukbeu és vidékén lakó irodalomm.il foglalkozó egyént: szívesked­jenek szerkesztőségünket egy ily kérdő iv iránt megke­resni. A kérdő ivek betöltésére nézve, magok az egyes ivek k-illő tájékozást nyújtanak. (*) A nyíregyházai nőegylet, a női kézi ipar-tanoda felállt ás.tval megszaporodott kiadásainak fedezésére, leg­közelebb műkedvelői előadást randez; amely alkalommal az „Apró félreértések" ós a „Közügyek" czimü szellemes vigpitékok kerüluek színre. Ez előadásra sikerült dr. Józsa András urat, a kallói műkedvelő előadásokból is ismert kitűnő műkedvelőt, megnyernie a nőegyletnek. Előre is figyelmeztetjük e kiváló élvezetet igérő előadás­ra a jótékonyság barátait. (Lóvásárlás.) A es. és kir. közös hadsereg szükség­letének fedezése végett, ez évben az ország több városában lóvásárlások fognak tartatni. Nyíregyházán f. é. okt. 22 én a buzapiaezon d. e. (J órakor fog megtartatni a vásárlás, ahol és amikor is egy katouai bizottság fogja a bárki által elő vezetendő lovak közzől a katonai czéloknak megfelelő lovakat megvásárolni. Megvétetik iniuden jónak és alkal­m isiink talált 4-től egész 7 éves és legalább 158 czentiméter magas ló. Megemliteudőuek tartjuk, hogy a vásárló bizottság föl van hatalmazva az alkalmas lovakért 250 —400 forint átlagos árt fizetni. A megvett lovak a hely sziuéu azonnal át vétetnek és készpénzben kifizettetnek. -+- A cselédügy rendezesóre ismételve felhívjuk a városi h Uó-iá; ügyeim >t A még mindig szokásban lévő havi szegődéi, a cselédszerzők önző haszonkeresése s a cselédek megdöbentően elterjedt erkölcstelen viselkedése: végre oda érlelték a dolgot, hogy ha az illető hatóság koinolyau bele nem szól, maholnap a cselédek szabnak szegődesi föltételekel a cselédtartó házakuak. Tudjuk ugyau is, h)gy a cielédszerzők törekvése oda irányul, hogy a cjeléd minél gyakrabbau változtassa helyét, hogy »z után ugy a cielédet, mint a cselédtartókat, jobban préselhessék. A teguap beállított cselédet holnapután már mis helyre csalogatják. Az ily cselédszerzők lakásai, élelmezéssel is ellátják a faczér cselédeket, természetesen nem szívességből. Tehát töbszórösen érdekükben áll, hogy a ficzér cselédekből házuk ki ne fogyjon. Ez tarthatatlan állapot, aminek keserű gyümölcsei lehetnek. Minden anetre első teendő volua a havi szegödések általános megszüntetése ; a második pedig az, hogy a cielédközve­titést u város venné kezébe 8 házilag kezelné, amint ei már több városban, pl. Kecskeméten is fen áll. Mi meg vagyuuk győződve, hogy a cselédközvetitésnek hivatalból való ellátása, a városi pénztárnak legkisebb megterhel­tetése nélkül foganatosítható lenne. Ajánljuk ez ügyet a város atyáinak figyelmébe. X A tokaj-hegyaljai szólóterületeken a fillolrezera­biztosok által eszközölt vizsgálat eredménye megyénk több lakosát, mint egyszersmind hegyaljai szőlőtulajdonost, közelről érdekelvén; hasznos szolgálatot vélünk tenni, ha eme vizsgálat eredményét, a »Zemplén*-hői átvéve, röviden de kimerítően megismertetjük. >A fillokszera­biztosok által, irja az emiitett lap, Tokaj-Hegyalja sző­lőterületein idáig eszközölt kutatások eredméuyekéut jelezhetjük : miszerint kisebb-nagyobb méivü fertőzések L.-Béuye, Monok, Bekecs, Ond, Tarczsl, Mád és Tolcsva községek határaiban lettek megállapítva. A Hegyalja többi része még eddig fertőzetlen, kivéve a bárii esetet, ahol azonban a veszélyes rovar a szőlőhegyektől elszige­telt kertben fedeztetvéu fel, kiirtás által lokalizálva lesz. A kutatások eredményeiről, mint általában az egész (Folytucáü u mellékleten.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom