Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-04 / 40. szám
„IN Y 1 H V I D É K" vizsgálatát és ellenőrizhetését csakuem lehetetlené tevő egyéni betéti könyveken való takarékpénztári kezelés, 1886 év januárhó 1-töl kezdve megszüntettetik s a könyebb és alaposabb ellenőrizhetés c.éljából a gyámhatóság kezelése alatt álló árvapénzek összesített értékű betéti könyvekre leendő elhelyezése elreudeltetik. Tárgyalás alá vétetett a megyei közegészségügyi bizottság b evvel kapcsolatban az állandó választmány vé leményes jelentése a Ny.-Madán felállítani szándékolt gyógyszertár engedélyezése tárgyában. A Ny.-Madán felállítani szándékolt gyógytár engedélyezése nem véleményeztetik ; mert a beadott kérvéuyböl kitünőleg, de meg köztudomás szerént is, NyMadának és környékének népessége auyira csekély, hogy egy gyógyszertár fenállását nem biztosíthatja. Továbbá a közelben fekvő nyirbaktai gyógyszertár fenállását veszélyoztetné. Végül a községi orvosi állomás rendsze resitését sem eredmén ezné; mert a volt községi onosi állomás, bár bz orvos kézi gyógytárral rendelkezett, állandósítható nem volt. Olvastatott a nyírbátori Zbellér gyepföldek tulajdonosai által alkotott szabályzat megvizsgálására kiküIgött bizottság jegyzökönyve. A küldöttség és állandó választmány véleménye alapján, ezen személyzet, mint magán társulati alapsz«bály lévén tekintendő, megerősítés végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetni rendeltetik. Tárgyalás alá vétetett a kisvárda vidéki gazdakör kérvénye, mely szerint az állami kényszerű biztosítás intézményének behozatala iránt, az országgyűlés képviselő házához fi lírát intézését kérelmezi. Sz. bolcsmegye közönsége nem látja egészen kifejlettnek és megérettnek a viszonyokat arra, hogy az állami kényszerű biztosítás intézménye már most életbe lépiettefsék ; ennél fogva a felirat intézését el neui reudeli. (Vége következik.) A nyíregyházai dalegylet. E czim alatt régen érzett szükséget pótló oly egyesület alakult a napokban Nyíregyházán, mely a szépművészetek egyik fajának a dalnak saját falai közötti mivelését s terjesztése mellett a társas élet fejlesztését tűzte feladatául. Nagyobb érdeklődéssel rég fogadtatott eszme, mint e dalegylet megalakításának eszméje, 8 e nagy érdeklődésből magyarázhatjuk meg, hogy városunk intelligens polgárai, megértve az eszme hivatottságát s a kitűzött czél eléréséből társadalmi életünkre ható jótékony eredményét előre-látva, oly szép számmal sorakoztak, hogy ma már 100 tagot számlálhat magáénak az alig két hete alakult fiatal egyesület. Eddig 70 pártoló s mintegy 30 működő tag állott együvé, hogy városuknak, belül az eddigi zárkózottság helyébe, uj nyíltabb s kellemesebb életet, kivül pedig — habár csak idővel — kötelességét e téren is betölteni kész tisztes nevet, elismerést szerezzenek. Kisebb városok mint Sopron, Győr, Losoncz, Szatmár, Rimaszombat Ungvár, Ujhely, Miskolcz, a Szepesség stb. mindanyija bir dalegylettel, s ma már egy setn tartőzkodhatik bevallani, hogy czélja elérésében kisebb-nagyobb sikert érhetett el. Elmentek az országos dalárversenyekre megmutatni egymásnak, hogy egyik sem akar elmaradni a másiktól s bizony e versenyek is hozzájárultak, hogy (még akkor nem volt ipar-kiállítás, sem eszlári per, sem hirlapirói congreszus, sem carton vizites kártya) a külföld s a drága sógorok magok szólottak igy: „Tud a magyar a fakiliucsnél egyebet is felmutatni." Iteméljük, hogy e dalegyletek között aunak idejében, városunk dalárdája sem fog az utolsó lielyeu maradni ; s ha azou áldozatkészség ós nagy érdeklődés, mely az eszméuek beteljesülését lehetővé tette, a kitartás, a szorgalommal párosult törekvési szellem nem lankad városunk polgárai s a működő tagok között: rövid idő múlva már élvezhetjük annak áldásos eredményeit is. Alakuló gyűlését szeptemberhó 27-én tartotta, s ugyanekkor elnökévé választotta Nagy Lajos törvényszéki bírót, alelnökké Bencs Lászlót, bizottsági tagokul a 4 szólani közül egyet-egyet. Ily erők vezetése mellett a legjobb jövőnek megy elébe ez egylet. Adja az ég, hogy kitűzött feladatát mielőbb elérhesse városunk és társaséletüuk gyönyörűségére és nemesítésére! J. E. Köz iigyek. (Használhatják-e a községek az ország czimerét pecsétjeikben, s mily esetekben?) Erre nézve a belügyminiszter 1883. évi 58 563 sz. a. intézett rendeletében, következően intézkedett: »Az 1883. XVIII. t.-cz. a magyar korona országai egyesitett és Magyarország külön czimerének magánosok, magánjellegű testületek,vállalatokésintézetek által való használhatását szabályozza: a közhatóságokra azonban — melyekhez a községek is tartoznak — nem terjed ki; minélfogva az idézett törvény végrehajtása tárgyában f. é. szeptember hó 10-én 50,722. sz. alatt kibocsátott rendeletemben a községekről uem is tétetett említés. A köz ségi pecsét megállapítása nem tartozik a községnek azon belügyei közé, amelyeket a község az 1871. XVIII. t.-czikk 2. §-a szerint öuállóau intézhet el s miután aországos czimer országos jelvényt képez: az országos czimernek községek által való használata csak azon esetben nem kifogásolható, ha az illető községek igazolni tudják, hogy az országos czimert kiváltság levél (Privilégium) vagy kormáuyhatósági engedély alapján használják ez idő szerint pecsétjeiktin. Megjegyzem azonban, hogy a köz Bégek — az e részben létrejött megállapodás szeréut — ezentúl nem fognak kapni engedélyt az 1883. XVIII. t.-czikkben érintett czimerek valamelyikének használhatá sára. Ily körülmények között azon községek, melyek esetről esetre alaposan igazolni nem képesek azt, miszerént jogosan élnek pecsétjeikeu az ország czimsrével: az országs czimer baszuálatábau továbbra is meghagyhatok ; azon községek ellenben, melyek azt igazolni uem képesek, az ország czimer használatától haladéktalanul eltiltandók. (A községi szegődvéűyeseknek hitr.ilékos fizetés iráuti keresete) nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. (Belügyminiszter 46,075/85 számú rend.) (Ha valamely uj állomás rendszeresítését hatirozza el a község), amenyiben ez a községi lakosok nagy megterheltetésével nem jár s azon hivatalra szüksíg van; és a menyiben e megállapodá-, a község kebeléből felfolyamodással meg nem tsaiadUtik: a törvényhatósági bizottságnak az ily megállapodás megsemisitésére vonatkozó határozata helyt nem foghat. (39,929/85 számú belügymiuiszteri rendelet.) ÚJDONSÁGOK. (!) Tisztelettel figyelmeztetjük és kérjük lapunk hordatőit, a beállott uj évnegyeddel esedékessé vált lap dijaknak, és esetleg hátra lévő tartozásaiknak szivet beküldésére ! (!) A magyar király Ö felsége neve uapia alkalmából, a helybeli rom kath. templomban, ma dél előtt üunepélyes isteni tisztelet tartatik. ~ Dessewffy Aurél gróf őméltóság inak országos érdemeihez, az alsó szabolcsi tiszai ármentesitö társulat egy ujabb elismerést fűzött; egyhangúlag m 'gválasztván a nemes grófot az e f. é. szeptemberhó 23 áu D-breczen bon tartott alakuló közgyűlésébe i, a társul it eluökéül. -I- A főispáni állás reformjára vouatkozó törvényjavaslat állítólag már elkészült. A miuisz.tertanács által elfogadott tervezd főbb pontjai a következők. A főispán fog állaui a törvényhatóság területén ugy az állami közigazgatási, min!; az önkormányzati hatósági működésnek élén. (j lesz reudes elnöke a megyei összes állandó bizottságok i.ik. A megye területén működő összes állami és megyei lisztviselők, közvetlenül alája Lsznek rendelve. 0 lesz valamennyinek hivatali főnöke. Bizonyos esetekben rendeletet bocsáthat ki mindannyihoz s ezek annak engedelmeskedni tartoznak; csak az alispánnak levén megengedve, hogy az elleti íölebezéssel élhessen. Minden állami hivatal a törvényhatóság területén, az ő meghallgatásával s az ő ajánlatára töltetik be. Miuden hivatal működését ő ellenőrzi s azért joga és felad ita a hivatalokat időnkint megvizsgálni. Hatásköre nem terjed ki. vagy c-.ik kevés esetben a bíróságok működésének ellenőrzésére. Állandóan a m>gye székhelyén köteles tartózkodui s rendes irodája lesz megfelelő személyzettel és ügyvitellel. Egyik említésre méltó poutja s rendelkezése lesz még a novellának az, hogy a szolgabírói segéd helyett alszolgabirói állomás szerveztetik s ekként fog törvényesíttetni az az állapot mely, a most fennálló törvény ellenére, több megyé >en tényleg fennáll s amely szeréut most a szolgabírói segédek is bizonyos mérvben önálló hatáskörben mozognak. A törvényjavaslat még ez ülés szak alatt elő fog terjesztetni, 4- A szabolcsmegyei virilisek névsorában első helyen 23934 frt. 23 krajcárral Dessewff Mi!.lós gróf neve, nz utólsó helyen pedig 331 irt. 36 krajc árral Czu kor Vilmos n.-kállói lakos neve áll. (§) A nagy-kállói szent-mihályi vásár megtartását, a nmlt. földmivelési minisztérium 52284/885 számú leiratában, ez évben k vételesen, október 8-adtkára engedé lyezte. *„* A nyíregyházai városi békebiróság hivatali helyisége, f. é. Szent-Mihály napjától, a városi adóhivatallal együtt, szintén az egyhízutciáb i, a Mirföldi féle üázba tétetett át. (!) A nyíregyházai dalegylet hetenkint egyszer szombaton délutáu 6 órától 7-ig tartja összpróbáit a ref. taniutézet helyiségében, esetleg ref. templomban. Akiket e próbák érdekelnek, htllgttókul bármikor szikesen láttatnak. -f- A Nyíregyházán létesített uői ipar-tanműhelybe a növendékek beiratása, illetőleg fölvétele f. é októberhó 4-én ós 5-én, vagyis ma és holuap d. e. 1U órától 12-ig esz közölhető a városi felső leány iskola helyiségében. A tisztelt szülókuek, különöseu az iparos osztályhoz tartozó szülőknek a legjobb akarattal ajánljuk ez intézetre vonatkozó ujdouságunknak szives megolvasását: hogy ez áldásos intézet belszervezetéről és czéljáról útba igazító tájékozást szerezhessenek magoknak. Mi részünkről üdvözöljük a nyíregyházai nőegylet emelkedett goudolkozásu és uemes érzelmű elnökségét, a szép és szerencsés eszme megvalósulásának küszöbén. Adja az ég, hogy gondoskodásának és áldozatkészségének g; ü nőieseiben minél többen részesülhessenek ! (!!) Az országos kiállításon Nyíregyházáról Neubauei• Testvérek czége, szép és jó munka czimeo, nagy erdein éremmel lett kitüntetve. E kitüntetés nem csak magát a eléget, hanem városunkat is érdekelvén ; ajánljuk a derék iparos testvérek sodrony mügyárát a városi és megyei közönség szives figyelmébe és pártfogásába. A jó munkásokat főleg avval tiszteljük m'g és becsüljük, ha szükségleteinket tőlük szerezzük be. + Örömmé! vettük tudomásul városunk hatóságá nak a nyár folyama alatt eszközölt azon elismerésre méltó eljárását, amely szerént az egyes házak udvarait sorban megvizsgáltatta s az ott felhalmozott trágya dombokat azonnal eltávolíttatta; ami által a városi levegő tisztulását uagy mérvben elósegittette. Az egészség-ügynek és az életbiztonságnak nem kevesebb szolgálatot tenue a városi hatóság, ha a régi és düledező félben levő házaknak és melléképületeknek rendőri szakszerű megvizsgálását is elrendelné. Az ily házak és épületek nem csak az egészségre és életre nézve válhatnak végzetessé különö sen a téli időszakban; de a tűzveszélynek is különöseu kitéve vannak. Tapasztaltuk ugyan is ez évben is, hogy a legtöbb tűz az ily rozzant állapotban levő házaknál ütött ki. Azért kívánatos volna, ha az ily állapotban talált házak vagy lebontassanak vagy ha másképp nem, kényszer utján is kijavíttassanak. Ez eljárásnak az az előnyös haszna lesz, hogy eme házak vagy kijavíttatnak a tulajdonosok által, vagy esetleg eladatnak olyanoknak, akik biztosan felépitik azokat. Ez utóbbi esetben az után, csinosság tekintetében is, sokat nyer a város. (.§) A községek elöljáróit figyelmeztetjük, hogy a »Nyírvidék« szerkesztőségéhez vagy kiadó hivatalához intezendő postai küldeményeiket sziveskedjeuek bérmentve föladni; mert a nyíregyházai posta-hivatal, a fenálló szabályrendelet érteimébei, kétszeresen szabj i ki ránk a viteldijt; amit mi utólagoson az illető község terhére kénytelenittetvén írni: az egyenesen a község kárára történik. Köz hivatal osak köz hivatallal áll portó mentes levelezem viszonyban; következésképp a hivatal által magán egyénhez czimzett levelek és viszont bérmeutesitendők. X A postán való pénzszállításra nézve, f. é. októberhó elsőtől, fontos újítások lépuek életbe. Ugyauis pénzes levelek nyitva csak 300 forintot meghaladó értékk 250 gra >.ra súlyig adhatók fel; amelyekért a szállítási dij mindig a feladáskor fizetendő. Ezen kivül a belső forgalombau közvetített közönség s és távirati postautalványok. után-vóteles küldemények és postai megbizások, eddig 200 forinttal meghatározott, legmagasabb összege 300 foriulra emeltetik fel. -+- A hazai iparos ifjúsági egyleteknek mult hóban tartott VI. ors'ágos vándorgyűlésében részt vett önálló iparosok, mintegy 20 varos ipartestületeinek és társulatainak küldöttei, értekezletet tartottak a már régebben megpendített országos iparos gyűlés e gybehivása tárgyában. A' előértekezleteu egyhangúlag az az óhaj nyert kilejezést, hogy e gyűlés f. é. okteoerhó második felében a fővárosban tartassék meg; és hogy az uj ipartörvény élet'ie léptetése, de különösen az ipartestületek létesítése körül észlelt nehészs-gek elháritasa tétessék a tanácskozás tárgyává. Üdv izóljük a hazai iparosság ez életre való és olv kívánatos törekvését. Vajha az óhajtott siker el ne maradna! *»* A helybeli nőegylet elnöksége, az általa közelebb létesített női ipar aumühely meguyitása alkalmából a következő »Ertesisitést« adta ki és küldte be szerkesztőségünkhöz. A nyíregyházi uőegyesület által, Nyíregyháza város támogitása mellett, létesített »Nőipar tanműhely* L8ö s/ 6 ik évi Értesítője. A tanműhely czélja a uői munkáknak reudszeres tanítási, s hogy igy mind azok, kik e tanműhelyben kiképzést uyeruek, egy vagy más ágban a gyors és tömeges, — tehát verseny képes —termelést megtanulhassák. Ez okon következő tanterv állapittatik meg I. Rendes tanfolyam. Tart két, mindig tiztiz hónapig tartó iskolai éven át. Taníttatnak. Első évben: a) A női munkák elemei; tehát kézi kötés, horgol-is, kézi him'.ós, áthúzott munkák, tileé guipur és kézi kivarrások. b) Disz és keret himz'sek, pipere munkák, csomózott keret munkák. Második évben: a) Fehér varrás kézzel és géppel, b) Gép -zerkezet-tan (Gyakorlatilag). c) Felső ruha varrás és szabás. d)Fchér ruha varrás és szabás. Beiratko/hatik minden 14 évet betöltött leány korkül inbség uélkül, ha a lekötelezi m<gát legal ibb egy tauévre; ha havi két forint tandíjat és egyszer mindenkorra egy forint beira'kozás' dijai előleges' u fizet. Tanítási idő, naponta regg.'l 8 órától 12-ig, délutáu 2 órától 4-ig. Szeidi, szombat délután szünidő van. Általános feltétel. 1. Mindenki saj it anj agából önmagáink dolgozik, mindig a tanítónő utasítása szerént. 2. Tartozik azonhau mindenki a zárkiállitáshoz egy mű-remeket az intézet any igából az intézetnek, saját anyagiból önmagának készíteni. 3. A zárkiállitás előtt semmi féle munkát haza vinni nem szabad. II. Rendkivüli tanfolyamok. A. A le'.ső és fehér ruha szabás és varrás. Ezen tanfolyami a Csak olyanok vétetfel, kik a 16-ik évet betöltötték, h a várrásban kézzel és géppel jártasak. — Ezek havaukiut uégy forint tandijat fizetnek, belépéskor 1 frtoi b.'Íratásért egyszer-mindenkorra. A felső ruha szabás és varrás négy, esetleg öt hónapon át minden délután 2 órától 4 óráig Unittátik. Miudeuki ön uiagáuak dolgozik, de tartozik egy darabot a zárkiállitás alkalmával kiállítani B. A gépkötés. A géppel való kötés tanítására egyelőre csak két leány vétetik fel, kik közül az egyik délelőtt, a másik délután tanul, és pedig délelőtt 10 órától 12 ig, délután 2 órától 4 óráig. Csak a 15 —16 ik évet elért leáuyok vétetuek fel. A tanfolyam hat hónapig tart. A havi tan dij 4 forint és 1 forint felvételi dij egyszer-mindenkorra. A tanulónők, a tanítás idő tartam alatt, az intézet javára dolgoznak. A gépkötési tanfolyamot bevégzett szorgalmas növeudékek azintézet részére — mint fizetett munkások — alkalmaztatnak. Felvételek. Októberhó 4-ik és 5-én a városi felső leány-iskola helyiségében, mind-két mpou délelőt 10 —12 óra között. A reudes tanítás 12-én veszi kezdetét. Az ünnepélyes megnyitás 15-én leend. Nyíregyházán, 1885. szeptemberhó. Tisztelettel: A nőegylet elnöksége. (§.) A községi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, mint a fővárosi lapokból olvassuk, már telesen szövegezve van. Az törvényjavaslat, az 1871: XVIII, és 1876: V. törv. czikkek hatályon kívül helyezésével, önálló egészet képsz, és a mostani ülésszak tartama alatt már be fog terjesztetni a képviselőházhoz. -+- Mérges gombák. A gombamérgezés rendesen az év jelen időszakában lordul elő gyakrabban s legtóbbnyire a mérges Amminita phalloidest cseréli el a közönség a csiperkével — (Champignon,) — melyhez annyira hasonló az első tekintetre , ámbár csak kis figyelemmel is könnyen felismerhető, mert a csiperke beloldala rózsaszinü vagy barnás, mérges társáé pedij fehér. Egyébiránt jó tudni, hogy mindenféle mérges gomba veszély uélkül ehetővé válik, csak az első levét, melyben jól fel forrott, kell leönteni. Ezt különben biztosítékul semmi féle gombánál sem volna szabad elmulasztani; mert ennek gondos figyelembe tartása nemcsak teljes biztosíték minden veszély ellen, sőt a gombát élvezhetőbbé, izesebbé is teszi. Nem lehet tehát eléggé ajánlani ez eljárást, miuthogy a gomba nem csak ízletes, de a legtáplálóbb eledelek egyike. A főzés által kiszivódik a gombából a méreg s innét vagyou, hogy a mérgezés tftoetei fellépnek, midőn a gombát a gyomor meg sem emésztette. Tehát ismételve moudjnk, le kell önteni a gombának forrás alatt keletkezett első levét s bátran élvezhetjük az ízletes eledelt. — A Képes Családi Lapok 1. számának tartalma: Az utolsó rév. (Elbeszélés.) Tolnai Lajostól. — Erdei romár cz. (Költemény.) Bartók Lajostól. — Oszi este (Tárcza.) Sziklay Jáuostól. — Barababao. (Velenozei novella) Tóth Bélától. — A tűnődő szerelmes. (Költemény. — Az állatok eröképessége. (Tárcza.) Oriontól. — A boszorkány. (Regéuy.) Tüeuriet Andrétól. — Képmagyarázat. — Miudenféle. Képek. Először szabadságon — A gyermek világa. — A tűnődő szerelmes. - Hangverseny a börtönben. Melléklet »A szobor titkac. (Regény. Tábori Róberttől.) 1—16 oldala. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr.
