Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-04 / 40. szám

VI. évfolyam. 37. szám. Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Klöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgéaz évre 4 frt. Félévre .... » Negyedévre .... .... 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre eiwk két lórim. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jól>a Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1Ö51 szám) intezendók. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek bukílldutui. Bermentetlen levelek csak ininei-lt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kivanalra a az rlJetó költségéi- küldetnek vissza. Hirdeiési dijak : Miuden négyszer hasáb/ott petit-sor egy»/eri közlése 5 kr ; többszöri krizléa esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyet hirditea után 30 kr fizettetik. A nyílttéri kozlemenyek dtja aoronkint lf) krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rjszére a kiadó hivatalban (nagy-debreezeui-utcza 1551. szám): továbbá: ttoldburger A. V. által Budapesten. Baasenstein és Toijler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ós Sveicz fővárosaiban is. l)orn & Coinp altal Hamburgban b.gy. Hivatalos rész. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter 45,413/111. b. számú, a törvényhatósági hivatalos közlöny létesítése iránt ,4

9/

8

5 b. gy. sz. a. bozott határozatot jóváhagyó leirata. Ezzel egyidejűleg tárgyalás alá vétetett a törvényhatóság és Jóba Eiek laptulajdonos között e tárgyra vouatkozólag kötött s jóváhagyás végett bemutatott szerződés, valamiut a hivatalos közlöny meginditási határ, napjának kitűzése iránt Zoltán János alispán által előterjesztett kérelem. Az állandó választináuy javaslata egyhangúlag elfogadtatváu, a felolvasott miniszteri leirat tudomásul vétetik, az Ugyk zelésre vonatkozólag elrendelt intézkedések megtétele végett, másolatban Zoltán János alispán s Jóba Elek uyiregyhizai lakos, mmt a »Nyírvidék« czimü lap tulajdonosa és kiadója között, Nyíregyházán 1885 évi szeptemborhó 16-áu kötött szerződés jóváhagyalik, annak beterjesztett iniudkét példánya jóváhagyási záradékkal elláttatni rendeltetik, s ezen szerződés érvénybe léptének határidejéül folyó év októberhó 1-ső napja kitüzetik. Miről Zoltáu János alispin a szerződés egyik, Jóba Elek uyirogybázai lakos a szerződés másik példáuyának kiküldése mellett, Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő, a megyei árvaszék, Megyery Gábor pénztárnok, járási szolgabtrák s Szabolcsvármegye összes községei jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsmegye közöuségének 1885, évi szeptemberhó 22-én tartott közgyűléséből. Jegyzette: Mikecz János, aljegyző. Beköszöntő. A „Nyirvidek" a mai naptól kezdve, mint Szabolcsmegyének közgyűlésileg megválasztott hivatalos közlönye,jelenik meg Szabolcsmegye közönsége előtt. A mai szám tehát, e nemes megye minden községének tanácstermébe beköszönt; A „NYÍRVIDÉK

4 TARCZÁJA. Egy helyi uj irodalmi termék. Ismét egy ujabb szellemi termék hagyta el a napikban a helyi sajtót. Megjelenése, a többi szellemi termékekkel együt', kézzel fogható tényekkel czáíolja meg Makiári Papp Lajos sárospataki tanárnak azon meggondolatlan, könyuyelmü éa elbizakodott állítását, amit Kuiethy István »A Magyar Helyesírás Reudszerének Alapvonalai* czimü müvének bonczkés alá vétele alkalmával, & »Sáro8piluki Lapok* tavalyi folyamában mondott; bogy t. i. n tótos magyar vagy magyaros tót ajkú Nyíregyháza nem igen albümas hely ti nyelvkincs szaporítására." A nagy uyolczadrétü, 63 lapból álló füzetnek teljes czima ez: »Nyelvtudomáuyi Csevegések A Mtgyar Helyesírás R mdszerének Alapvoualai czimü muuka bírálóival. A mi.yar nyelv-művelői, kezelői és barátai számára irta: Kmethy István. Szerző tulajdoua. Zilahy Sámuel (Budapest) buománya. Nyomatott Nyíregyházán Jóba Elek könyvnyomdájában Ara 40 kr * Megvettem ez érdekesnek ígérkező füzetet, elolvastam, ismét és ismit elolvastam : auuyír.i lekötötte lelkem minden iráuyu érdeklődését és figyelmét. Dd biszeu ez nem is csuda mauapság. midőn uyelvünk öuállósitásának forradalmi korái éljük. Nyelvtauaink derekasan szaporodnak ; ahány tanintézet annyi uyelvtau, ahány uyelvtau annyi reudszer. Egyöntetűség, természetes egyszerűség, határozott s megdönthetleu öuállóság : ez ujabb keletű tankönyvekbeu sem található fel teljeseu. Amit egyik nyelvész állit, azt a másik igyekezik halomra dönteni; egyik igy, másik ugy állítja fel szabályait: nem gondolva meg, hogy éppen, e zavar okozza ama nyelvtani tájékozatlanságot, mely beszédünkben, irásuukbau oly kirívóan feltűnik. Lapunk inai számához áldást és üdvöt kivánva a lakosság aprajára és nagyjára egyaránt. A „Nyirvidék" eddig is készséggel szolgálta a közügyeket. A nép politikai, anyagi és más erkölcsi érdekeit érintő felsőbb intézkedéseket időnként közölte: hogy a nagy közönség minden irányban tájékozva legyen. Ezen túl ez irányú buzgalma megkétszereződik; ezt hozván magával az az érdek-összeköttetés amely, mától kezdve közte és Szabolcsmegye közönsége közt, életbe lépett. Ezt pedig megkönnyebiti a • a kedvező körülmény, hogy itt helyben több tekintélyes ós jóakaratú baiátokat volt szerencsénk megnyerni az uj aera beálltával innnkatársakul. Emez érdek-összeköttetés azonban nem zárja ki azt, hogy a hivatalos dolgok mellett, az országos és társadalmi mozgalmakról is szóljunk olvasó közönségünkhöz. A „Nyirvidék" készséggel közöl ezen túl is minden oly beküldött közleményt, amely mig egyrészről a közérdekűség jellegével bir; más részről minden oly színezetet nélkülöz, amely akár egyes személyek, akár pártok vagy testületek jóhiszeműsége ellen volna irányozva: a sajtónak nem az lévén feladata, hogy egyesek, hanem hogy a nagy közönség közös érdekeit szolgálja és képviselje. A községi lelkész, jegyző ós tanitó urakat pedig, mint akik az egyes községeknek a legNyekészeink, a magfar helyesírás alapjának megállapítása tárgyában, ket táborra oszlottak. Egyik a ! kiejtést (hangzás) tartja a helyesírás alapjának, zászlójára vezérelvül ezt irva: slrjuuk ugy, araint beszélünk.* A másik tábor részbeu a szófejtést (etymologia), részben a kiejtést (euphonia) ismeri el helyes alapul az írásnál. Ez utóbbihoz tartozik a magyar tudományos Akadémia is. Kmetby István, mindkét elvi szemponttól eltérve, egyedül és kizárólag a szóffjtést tartja a helyesírás legkorrektebb alapjául s ez elv mellett foglal állást. A szófejtés mellett barezol már évek óta. Ezért irta meg »A Magyar Helyesírás Rendszerének Alapvonalaw-t; ez volt szülő oka a »Nyelvtudományi Csevegésekének is, amely most előttem fekszik, hogy megismertessem azt a »Nyir»idék* olvasóival. A >Nyelvtudományi Csevegések* felettébb érdekes és tanulság teljes müvecske, amely méltán megérdemli a figyelmet. E müuek hármas haszna vau. Először fel ébreszt a közönyösségből, misodszor gondolkozni tanít, harmadszor nyelvünket eaie legdrágább kincsünket, mert »nyelvébeu ól és hal a nemzet*, eredeti tisztaságúvá, széppé, könnyen tanulhatóvá s ami fő, határozott alapra fektetve, önállóvá és öntudatossá akarja tenni. Lássuk Ctevegéseit közelebbről. Müvének I. részében »A Magyar Helyesírás Rendszerének Aldpvonalai* czimü tavaly megjelent füzetére tett általánosabb méltatásu bírálatokat közli. Ezekre nem felel, mert hiszen a reflektálásoknál ezekre nézve is kifejti nézeteit. A fi részben részletes nyelvészeti vitiba bocsátkozik szerző az »Esztergomi Közlönyt, a *Zombor és Vidéke*, a »Szabolcsmegyei Közlönyt és a »Sárospataki Lapok* munkatársaival illetőleg Hzokkal, akik eme lapokban »Helyesírás Rendszeré-nek< egyik-másik tételét boncz kés alá véve; azoknak előttük szokatlanabb részét, saját nézetük, felfogásuk szerént és az uralkodó szokás hatása alatt, erösebb kritika alá veszik. Kmethy nyelvtudományi készültségének teljes apa „Gazdasági Értesítő" melléklapunk 10-dik több dologban úgyszólván titkárjai ós iródiákjai, hazafiúi kézszorítással kérjük: szíveskedjenek a körükben felmerülendő érdekesebb eseményeket a „Nyirvidék" szerkesztőségéhez időnkint beküldeni; hogy hirek tekintetében is megyei jelleget öltsön magára a megye hivatalos lapja. Ugy legyen! Bezárjuk e rövid beköszöntőt azon óhajtással: adja az Ég, hogy közönség ós lap meg legyenek egymással elégedve! Isten velünk és a Hazával! A „Nyirvidék" szerkesztósege. A magyar közművelődési egyletek és a magyar nyelv. I. „A Kárpátoktól le az Aldunáig Egy bősz ü\öltés, egy vad zivatar . . . Szét szórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar!" Így jajdult fel nemes fájdalmában a nemzet nagy költője Petőfi 1848-ban. A fájdalttm joi;os volt s a feljajdulás igaz. A költő láng szavai utat törtek magoknak a nép, a nemzet szivéhez. És a nép, a nemzet haza-szeretete és elszántsága elnémitá a bősz üvöltést és a vad zivatart. Midőn látta, hogy azok törnek életére, akiket ő testvéri szeretettel ölelt keblére, nem kérdezve tőlök, hogy melyik Istent és minő nyelven imádják; akikkel éppen akkor osztá meg emberi és honpolgári jogait: megrázta sörényét, mint egy felbőszült oroszlány, és uem csak a fel bujtogatott nemzetiségek felkelő csapatait, hanem magát a bujtogató hatalmat is, rövid parátu-ávsl áll elő és védi álláspontját; meggyöttó érvekkel mutatva ki bírálóinak tévedéseit nem maga-osinálta szabályokkal, hanem a nyelv természetes sajátságaival és következetes törvényeivel támogatva állításait. A „Zombor és Vidéke", a többi közt, azt mondja a Kmethy által bemutatott szokatlanabb nyelvtani alakokra, hogy: »Eltekintve az acceptabilis tételektől, lehetetlen meg nem ütköznünk szerzó amaz újításain, melyek — talán idővel helyeseknek bizonyulnak, de ez időszerint nem jól hangzanak 8 nem egyeznek meg ami nyelv érzékünkkel.* Kmethy erre azt jegyzi meg bogy: »ax igán ág mindig igazság marad; és hogy az általánosan ismertt igazságokon kivül, még nagyon sok igazság létezik. Minél továhb halad a kutató szellem az ő buvárlataiban — mondja Goethe — annál inkább felismeri hogy még számtalan igazság vau, melyekről sejtelme sinca. Ha pedig valaki nem jutó t ennyire, az még nagyon tudatlan Az a ráczionálizmus pedig, amely csak azt tartja igazuak, amit fel fog, hasonlít ahboz az indiai királyhoz aki nem hitte, hogy a víz megfagyhat, mert még jeget soha sem látott. Ami igazság lesz holnap, — folytatja Kmetby — az ma is igazság; mert az igazság önmagában léteíik. Amit ma nem látunk, látni fogjuk már holnap; 8 amit mi nem látunk meg, meglátják azok akik utánunk jönnek. At igazság, az eszményi éa erkölcai világban olyan, iniut a természeti világban a világosság, amely még akkor is meg volna, ha senki sem venné figyelembe. A »Szabolcsi Közlönyt azon kifogására, hogy a sajátító ragokat pótló hiány jelek használatát javalló törekvésével szakítson, amely Kmethy >derekaB indokolása daczára is ósdiaágra emlékeztet*, azzal felel Kmethy hogy : »Aki e javaslatomban értelmi tisztaság helyett ósdiságot lát, nagy tévedésben van. Tehát valamely helyes szabályt csak azért ejtsünk el, mert ósdi? ! Ha ez állana akor mindenek előtt az evésről kellene lemonszáma van mellékelve. "TNI