Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-20 / 38. szám

„IV Y f R, v I t> E K". bi legfontosabb czél úgy véljük a javasolt m idszer követése és alkalmazása mellett érhető el. Ha a csoport egyik-másik alkotó elemének a solidaritás alkalmazása nem tetszenék, mi sem könnyebb mint a részesülési arányt elkülönítve állapítani meg és pedig ugy a jogok, mint a kötelességek tekintetében. A részletekkel nem foglalkozhatván e helyütt hosszabban, csupán azon megjegyzésünknek adunk még kifejezést, hogy ha mi magunk nem cselekszünk, cselekszik helyettünk más, és pedig esetleg nem épen ugy. amint nekünk jó és nekünk tetszik, hanem talán másként. A két megye főispánjára s a városok képviselőire vár ama fontos hivatás, hogy a két megye eme vitális kérdésében okszerű és szilárd álláspontot foglalva s a kezdeményezés terére lépve, az érdekeltséget oly térré vezessék, hol a munka és áldozat termő talajra lelnek, s melyen a felvetett kérdés megoldásának alakja összpontosítja magában azon kívánalmakat, melyeket megyénk magán- cs közgazdasági politikája bűn nélkül nem ignorálhat. Ha tehát a törzs-részvények hatalmas értékét megmenteni akarjuk, bírnunk kell az elsőbbscgi részvényeket is, s ha a törzsrészvényeket, melyekről sokan azt hiszik, hogy értéktelenek, meg szerezhettük : az elsőbbségi részvényeket, melyekről bizonyosan tudjuk, hogy névleges értékük megfelelem! a ténylegesnek, — miként fentebb kimutattuk, — minden nehézség nélkül megszerezhetjük, s a vállalkozói nyereséget a törzs-részvények erdekében megtakarítottuk. F. Ii. Az ügyvéd urak, és a községi jegyző. Megtartatott tehát az ország fővárosábau, B'idapes ten az országos ügyvédi értekezlet, illetőleg ügyvédgyűlés. Valóban élvezettel vehetünk tudomást a gyűlés lefolyásáról, melyen a napi renden levő tárgyak, az ügyvédi testület intelligentiájáuak uiveaujához mérten, szakszerű alapossággal lettek megvitatva s el'ag idhatatlan dolog hogy a napireudre kitűzött tárgyak felelt felmerült viták fényesen igazolták ezeu testület szellemi inteligentiáját. A testületi szellem ébresztésén kivül, az ügyvédi karra nézve még bizonyos erkölcsi nyereséget is szereztek. Ha elfogulatlanul akarunk ítélni, ezt el uem ismerni — habár mint szerény magam is, az ügyvédi kaiegyeteme által c-ak amolyan minden tud míny uélkül való proletárokuak kikiáltott községi jegyzők vagyunk is — lehetetlenség. De azt hiszem, s talán e tekintetben az érdekelt ügyvéd urak sem fognak másként vélekedui, hogy az elfogadott határozatok nem mindenike hozatott teljesen az érdekeltség és öuzés befolyása uélkül. Ellenkező esetben nem találkozott volna oly majdnem általános megütközést keltő índignatióval egyik, a községjegyzői körök viszonyaival és a községek beléletével alapos ismeretségben álló jeles ügyvédnek azou indítványa: hogy a perenkivüli s különösen a telekkönyvi ügyleteknél a községjegyzői ellenjegyzés is elfogadható legyen. Ugyanis az ügyvéd urak teljeseu maguknak akarják vindikálni mindennemű ugy a peres, mint pereukivüli okiratok szerkesztésének j >gosults.'igát, kizárva még a kir. közjegyzőket is, mert ilyen indítvány is tétetett. A községi jegyzőkre nézve felhozatott, hogy nem birnak kellő jogi ismeretekkel s ennél fogva nem képesek a felek által rájuk bizott okiratok elkészítésére, mi által csakis zavaroka és felesleges költséget s g.akran tetemes kiirt is okoznak. Voltak azonban az ügyvéd urak között olyanok is, kik átalánoságban ezen nézetet nem osztották s ezek már — mert hiszen saját érdekük ellenében a községi jegyző signaturájának érvényessége mellett csak neui szavazhattak -- azt hozták fel okul, hogy hiszen Ha foglalkozása teeudőit végezte, elmegy a kaszinóba. a körbe, a klubba — és kártyázik. Ül a füstben és elkártyázik óra és óra hosszau, — napról-napra, évrőlévre. — Egész más megint, az angol társadalom hasonló

1 állású s foglalkozású férfiaiualc az élete. A kocsízás, lovaglás, vadászás nem egyes főurak sportja, hanem általános edző időtöltés. De nem csak ezt. Augolország művelt férfiai az edző sport minden nemét kitartással és öntudattal űzik. Egész önkénytes katonáskodó rendszerük, ugysziute utazó kedvük nem egyéb, mint általános sport' a test edzése érdekében. Nemrég hunyt el Anglia híres postaügyi minisztere, Fawcett. Az augol illusztrált lapok egész életét képekben ábrázolták: ott. volt Fawcett mint a csolnakázó egylet működő tagja, felgyűrt ingujjal, izmos karokkal, — Fawcett mint circket-klub működő tagja, — mint lovagló, kocsizó stb. Nálunk csolnakázó, circketező minisztert el sein tudnánk képz lui: kártyázót igen. Vagy megemlítem Anglia uagy píelistáját és politikusát Gladstouet. Ki nem tudja, hogy e nagy korú, véghetetlen munkaerejű férfiú szabad óráiban, izmainak és tüdőiuek elevenen tartására . . fát vág! A mi egész társadalmunk, hogy egy nem épen szép kifejezéssel éljek — lusta; a testet edző'fértiasés egészséges mozgást — keves kivétellel — nem keresi. Nincs is sehol oly intézményünk, a mi igazán a test egészségére szolgálna s általán használható lenne. A tornázás és tornacsaruokok uem pótolhatják a mozgást a szabadban. Anglia minden városának vaunak laptázó terei, benn a városban; — nálunk semmi. Sőt fővárosunkban az egyszerű sétálást sem Űzhetjük. Hova meujünk? a sugárutnak a porába, kocsi-tengerébe, kátrány bűzébe ? a dunapart aszfalt-olvasztó forróságába? Egy fölötte egészséges sétánk lehetne : gyalog ki a budai hegyek közé. I>e ki vállalkozhatik erre? Mire árnyékot ér a fáradt tüdejü városi, portengert kell átvándorolnia, vagy zsúfolt kocsiban utazást tennie. Egy árnyékos sétáló ut, ki a hegyek közé, meg becsülhetetlen hygienikus nyereség leune a fővárosra nézve. a község-jegyzői kar folytonosan hivatalos teendőinek tűihalmozottsága miatt panaszkodik ; ha tehát a pereukivüli okiratok szerkesztésére is feljogosittatik, hivatalos teendőit hanyagolja el, a menynyiben annak rovására első sorban a külön díjazott magán munkálatot igyekezik teljesíteni. Az igen tisztelt ügyvéd urakuak teljesen igazuk van természetesen a miguk szemp itj abol ; de ha a hozandó törvéuy, az általuk elfogadott határozatok szellemével analóg leune, ennek bizonyára nem annyira a a községjegyzői kar, miut első sorban a közérdek látná kárát. Tegyünk kísérletet ezen thema felett röviden elmélkedni. Hogy a községi jegyző nem bir elegendő ismereteknel a rá bízni szokott perenkivüli okiratok elkészítéséhez, «hogy ezen ismereteket a törvény által megkövetelt qualificatió mellett nem is volna szükséges; mert a ki ismeri a községjegyzői teendők természetét, az tudni lógja azt is, hogy az okiratok, melyek szerkesztésével a községi jegyző megbízható, mindenesetre sokkal csekélyebb jogi ismereteket és gyakorlatot kiváunak, mint a községlegyzői teendők óriási halmazába sorozott sok más hivatalos ügy. Hogy ez igy és nem másként van, erről — a kik netalán nem birnak kellő tudomással — igen rövid utou alapos meggyőződést szerezhetnek, ha betekintenek egy jegyzői irodába és átolvassák a községjegyzői vizsgálat tárgyait meghatározó belügyminiszteri rendeletet. Ha tehát a községi jegyző képes teljesíteni ezeu magasabb jogi ismereteket kívánó ügyletek elintézését, — ped g kell, hogy képes legyen, m

nrt ívért erkölcsileg és anyagilag felelőssé vau téve s ba képes uem lenne, akkor ütheti bottal a nyomát a közséajegyzői állás állandós lábának, — bizonyára képes azou ok'ratokat is megszerkeszteni, melyekkel mugánfelek részéről megbízható. De a törvényben megkívánt qualificatiónak kicsinylése sem lehet érv arra, hogy községi jegyzők a perenkivüli okiratok szerkesztésétől elüttessenek, ezen érv csakis ok lehet arra: hogy a megkövetelt qualificatió emeltessék. És ez lehet hdyes indok, melyet a képesítési törvény meghozatala alkalmával m ga az országos jegyzői egylet is kérelmezett, a képviselőházhoz beterjesztett memorandumában; azouban a törvéuy hozás intéző faclorai a községi jegyzőinek a saját állásukhoz kötött képesítés emelésére vouatkozó kérelmét túlzott óhajnak nyilvánították s a képesít's kisebb mérvben állapíttatott meg, mint azt maga az érdekelt kar kívánta volna. Vagy vau tehát képessége a községi jegyzőnek a perenkivüli okiratok szerkesztésére — pedig határo zottan van, mint azt a gyűlésező ügyvéd urak túlnyomó kisebbsége is beism'rle — s ez esetben az ügyvéd urak tuluyomó kisebsége is beismerte — s az esetben az urak érintett határo'ata csakis az enyitn tied kérdése; — vagy nincs: s ekkor emeltessék a qualificatió! M rt a községi lakosok és igy a jogügyletben álló felek viszonyait seuki- sem ismeri, senki SPUI ismerheti jobban a községi jegyző iél, ki közöttük él s folytonosan velük érintkezik; következésképen egyedül a községi j gyző közreműködése mellett szerkesztendő okiratok vehetik elejét a sok zavarnak,visszaélésnek és anyagi kárnak,melvek a helyi viszonyok ismeretével nem biró egyének által már edd>g is számtalauszor okoztattak s ezután is okoz tatnak. A községi jegyző tehát a por.'ukivült okiratok szerkesztésénél nem mellőzhető. A mi most már azon ellenvetést illeti, li igy azou esetben, ha a közs>gi jegyzők a magán munkálatokkal továbbra is m.'gbizatnak, a közügy szenved hátrányt, a mennyiben a jegyzők bizonyára elsőbeu is a külön d • jazott magán munkálatokat teljesitik: ez ellen hathatós eszköz volt eddig is, s az le3z ezentúl is 87. alispáni adófeliigyelői és szolgabírói omnipotens ellenőrzés, mely hizóujára nem fogja eltűrni hogy hivatalos teendőinket elhanyagoljuk. De ezt nem is tehetjük, mert saját érdekünkben áll a megintés, dorgálás, bírságolás és elbocsátás elkerülése által megtarthatni privát kundsehaftjainkat, nehogy azok helyettünk mással, még pedig hivatali utó A mily keveset törődik testével társadalmunk férfiainak sziue és java; ép oly keveset, sőt még kevesebbet gondolnak testük edzésére nőink. Az ö foglalkozásuk országszerte otthoiiülés, Az angol uő nem igy él. Szereti a szabad természetet, játékokat, lovaglást : nevezetesen az utazást, hegyi tourokat. Egyetlen egy örvendetes testmozgást karoltak fel némileg ujabb időben hölgyeink is: a korcsolyázást. Ennek a helyes fejlesztésére, általánosítására méltán hatóságilag kelkue befolyui. Jó testmozgás m -g — melvet nőink szeretnek is — a táncz. Ha Magyarországon a táucz nem volna oly annyira a luxus kultusza és oly kevéssé ,iz egészség és szórakozás eszköze: egész jó lélekkel ajánlhatnám is. Van nalc nemzetünkben is kivételek, a kik testmozgást üzuek, mint akár az angolok, a kik serdülő korukban egészséges viszonyok között uevelkeduek, mint az augolok: ezek főnemeseíuk (férfiak, nők) és katonáink. Láttuk, hogy ezek az osztályok valóbau egészség és élettartósság tekintetében megközelítik az angolokat. Én az általános hadkötelezettséget fölötte üdvösnek tartom ifjaiukra nézve. Az a katonai szolgálat testileg és egyszersmind erkölcsileg is fejleszti ifjúságunkat. A tudósok, a tanárok, szóval a szellemi munkások veszítik el életük javát a kora halál által; azok a férfiak, a kiknek értéke a korral, a tudománynyal és tapasztalással nó; a kiknek elvesztése a társadalomra szellemi tőkeveszteség! Sokat, igeu sokat keileue tennie az államnak, társadalmunknak, hogy e férfiak életét nieghosszabbithassa Egyet, azonban megtehet, mert ez kezeiben vau! az ifjúság uevelésének reformja. Ha volnáuak ennek a nemzetnek — s lenniök kellene — milliói, a melyeket — talán az ezredéves fönállás örök emlékére — augol avagy frauezia rendszerű kollégiumokba fektet.ue: azzal, ugy hiszem, sokat tehetue társadalmunk javára, i szellemi pályára törekvők életének meghosszabbításira és morális fejlődésük biztosítására. dainkkal készíttessék el ügyirataikat ; mert bizony ha csakugyan hivatalos teendőinket hanyagolnánk el a külön díjazott magái murkálatok miatt: akkor oda lenne nemcsak a fix notariusi conventió, de az extra honorárium is. Galambos Károly. Köz ügyek. (Belügyminiszteri körrendelet.) »Azou körülménynél fogva, hogy átutazók, kereskedelmi és egyéb társasági ügynökök, bizto sági szempontból is pénzüket posta utján küldetik ideiglenes tartózkodási heh ükr , másrészt pedig azou berendezésnél fogva, hogy egy postahivatal kézbesítési kerületébe több más község, falu, puszta, telep stb. be van osztva, naponkint ismétlődik azou eset, hogy a postahivataloknak, előttük ismeretlen egyéneknek szóló küldeményeket kell kézbesíteni. Minthogy a postahivatalok a küldemény helyes kézbesítéséért felelősek s a téves kézbesítésből eredő károkért szavatolnak, az előttük ismeretlen ezimzett személyazonosságát meg kell állapitauiok. A postahivatal kézbesítési kerületébe tartozó helységekbe stb. szóló küldemények beérkezéséről a ezimzett a •/. alatt csatolt megfelelőleg kitöltendő »Értesitvény« kézbesítése mellett értesíttetik. A czimzelt ahoz képest a mint küldeményét személyesen átvenni, vagy pedig e czélra meghatalmazott egyén által óhajtja a postáról elhozatni, az értesitvényt személyesen, illetőleg a meghatalmazottal együtt aláírja s az aláirást mindkét esetben a községi elöljáróság által hitelesítteti. Az ily módon aláirt s hitelesített éitesitvény bemutatójának a postahivatal a küldeményt minden további igazolás nélkül kiadja. A po-t ihivatal székhelyén ideiglenesen tartózkodó s a postahivatal előtt ismeretlen egyéneknek szóló küldemények kézbesítésénél a ezimzett személyazonosságát, esetleg a postahivatal előtt ismeretes tanúval, ki kezességet vállal, avagy pedig a községi elöljáróság közbejötte mellett, tartozik beigazolni. Ujabb időben postautalványhamisitvánvokkal ismételve visszaélés követtetett el. A községi elöljáróságok, illetőleg rendőri közegek ugyanis az előttük ismeretlen és személyazonosságukat kellőleg be nem igazoló czimzetteknek a postautalványokra vezetett aláírását hitelesítvén: az utalványok kifizettettek s ez által a kincstárnak nagyobb összegre rugó kár okoztalott. A kincstár hasonló károsodásának elejét veendő, a közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrral egyetértőleg felhívom a törvényhatóságot, hogy a posta-küldemények átvételi elismervényeiu a ezimzett aláii'ásáuak hitelesítésére hivatott kö.-.egekst az esetleg felmerülő károkért való felelősségre figyelmeztetés mellett szigoruau utasítsa, miszerint a szóbau lévő elismervényeken a czimzettnek személyazonosságát minden kétséget kizáró módon b

jigazolja ; oly esetekben pedig, midőn a ezimzett személyazonosságát teljeseu beigazolni uem képes, vagy gyanús egyénnek tűnik fel, az aláírás bitelét tagadják meg. Budapesten, 1885. évi augusztushó 12-én. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár.* (A községben lakás és település közt különbség teendő.) E kérdésben folyó 1885. évi jul. 18 án a belügyminiszter Szep-'sme^ye közigazgatási bizottságának folyó évi junius hó 9-én 500. sz. a. hozott határozata, mely szerint jóváhagyatott Almás község képviselő testületéuek folyó évi május 9 én hozott határozata, melynek értelmében R. L. szepesváraljai lakos az emiitett községben való lakhatás iránti kérelmével az 1876. V. t.-cz- 5. § a alapján elutasittatott, a megyei főispánnak azon okból tett felterjesztése folytán, mert a közigazgatás bizottság által a községbeni lakás a községbeu való településsel egyértelműnek vétetett, felülvizsgálat alá vonatván; miután a községbe való település és a községbeni lakás egymástól eltérő^ szempontok alá esnek, az utóbbi megtagadása ellenben csak rendőri intézkedésül igazolható és foganatosítható, a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával R. L. Almás községben való letelepülésének megtagadása helyben hagyatik ; ellenben a lakhatás kérdésének eldöntése külön rendőri útra utasittatik.» (Lehet-e községi előljáró, aki a községgel bérleti viszonyban áll.) Birsodmegye közönsége, tekintettel arra, Megelégszem jelenleg ez eszmék egyszerű fölvetésével ; megjegyezvén, hogy legbelsőbb örömömre ily vélemény már az ország házában, törvényhozó testületünk előtt is fölhangzott — sajuos, el is hangzott. Egyes emberek ilv eszmékért lelkesülhetnek és küzdhetnek; eredményt azonbau csak ugy érhetuek el ha az egész társadalom, jobb meggyőződésre ébredve, tettre támad. Éu egyátalán hasznos dolognak tartom, ha minél többen és íninnól többet foglalkoznak a hosszú élet kérdésével. Kívánom, hogy tudja meg miudenki, hogy az a kor, amit a mi népünk sziue java elér, csak részi annak, amire méltán számíthat. Nálunk öregnek tartja inagát, a ki a 60-at meghaladta; csodálat és irigylés tárgya a 70-es, fehér holló a 80-as. A felsorolt adatok pétiig bizonyítják, hogy megfelelő hvgieuikus viszonyok között 80, sőt 90 esztendő sem ritkaság. 100 angol főrangú halót' közül 29 haladta meg a 80. évet; 100 angol katona közül 30, 100 úrhölgy közzül 33, 100 egvházi férfin közül 40! Az a hoszu kor nálunk is elérhető; csak az egészségtan elvei szerint kell élni, s akarni kell élni. Akarni ? mondottam. Igeftis. Az az erős akarat, hogy az ember ne érezze, legyőzze teste gyengülését; az a/, erős meggyőződés, hogy az ember életfouala éppenséggel uincseu oly rövidre szabva, mint azt rendesen tapaszta'juk: fen tartja az életerőt. Valamiut a képzelődés, a lélek hangulata, az elcsüggedés beteggé, korán aggá tesz s sírba visz; éppen ugy a meggyőződés, a bizalom az élet tartóságában, az erős akarat a munkáséltet folytatására, kellő hygienikus életmód s lelki nyugalom mellett a legbiztosabb szer a hoszu életre. A init a chaldeusok, a mágusok, az alkhimisták titkos és bűvös szerekkel óhajtottak elérni és lázas, őrületes munkával kerestek; az élet hosszabbítását., — lehet-e elérni ? Igenis lehet. Csodás, bűvös-szerekkel, medicziuával ugyan nem ; hanem hygienikus életmóddal igeu.