Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

NYÍBVIDÉ K' vagy Amsterdamba, de itt, marad közöttünk; hasonlóan itt marad közöttünk az a/. 5—6% is, amit a vállaikózó a maga javára, az általa tett befektetések után, a prioritások birtokba vétele mellett, biztosittat. a mi évenként 40,000—50 000 frt. körül fogna figuráihatni. Ez esetben meg mentenénk törzsrészvényeink értékét is; mivel ha a vállalkozók magunk leszünk, uem törekszünk vállalkozói nyeremények után s igy 2 —300,000 Írttal olcsóbban építünk. A fenti számok pediíí nem légből kapottak, hanem szakértők statisztikai adatain alapulnak. Tudjuk, bogy a szakértői költségvetés csupán a '.MIOOOO frtot haladja meg; inig ellenben a vállalkozói költségvetés 1 millió 300000 frt körül figurái. A/.t is tudjuk, hogy a részvények, az aláírási ív szerint, 7s öd részben mint törzsrészvényük és 3A-öd részbe i miut elsőbbségi részvények fungálnak, s igy a számítás nagyon könnyű De hát most az a kérdés, lehetünk-e mi magunk vállalkozók? E kérdés egyenértelmü ama kérdéssel, hogy valyon aki meg ette a roszat, valyon meg eheti-e a jobbat. Igenis! Vállalkozók vagyis az elsőbbségi részvények tulajdonosai sokkal könnyebben lehetünk, mint ahogy lettünk a törzs-részvények tulajdonosai. Ha a magyar állani a Szabolcs- és Szatmárvármegyék és közönségeik alá bírtak jegyezni törzs-részvényekre 400,000 forintot, amely nmint a fama beszéli, nagy részben elveszett érték; ugy elsőbbségi részvényekben 500,000 frtot, mely utolsó garasig jó pénz, igen sokkal könnyebben aláírhatnak, amit ha nem tesznek, önmagok ellen emelik fel sújtó kezüket. Nincs! mondaná valaki? Van! Két vármegye és 68 községnek hála Isten van még Magyarországon annyi hitele, hogy ez összeget az alkuszok silány aspiratioi mellőzésével is, könnyű szerrel és jutányos áron előteremthesse; mely operatiónak, ha terhét viselni nem kivánná, minden időben módjában állaud 6%-tel jövedelmező elsőbbségi részvény-jegyeit pari szerint értékesíteni, s az adósság terhei alól magát emancipálni. A fentiek csupán elvet fejezvén ki. a részlei terjeszkedni. tekre a következő számban foguti Mit tehet a népiskola az egészség-ttgy érdekében l (Vége) A ruházatra nézve magyarázza meg a tanitó tanítványainak, hogy a ruházatnak nem a test elnyoino ritása, éktelenitése, vagy a pipere és divathősök által feltalált czélszerütlen, de azért költséges öltözetekben való fényelgés a célja; hanem a testnek az időjárás viszontagságai ellen való czélszerü megvédése, amelyet egyszerű, azért tisztességes öltözetekkel vagyoni jólét koczkáztatása nélkül is el lehet érni. Magyarázza meg a tanitó tanítványainak, különösen a nőuetnbeli tanítványainak, hogy szépitő patikai szerek az arezuak természetes szépséget nem kőlcsönózuek; ha azon az egészsrg hajnal-piros rózsái, a szendeség és ártatlanság barmai cseppjeivel öntözött üde arczinezőben, nem nyílnak; hanem csak elfedezik, be burkolják a sziv nemtelen szenvedéseinek heve által sivárrá égetett talajt, mely szenvedélyek a családi élet idejére tartogatják fel vulkanikus kitöréseiket, és továbbá a szépiiő szerek idó előtt ráuezokat okoznak az arezou ós a vénség halál-sziuébe ö'töztetik azt. Tanítsa meg a tanító tanítványait, hogy ha minden elővigyázat daczára a test, egészsége meg bomlik, annak helyreállítása végett lelkiismeretes és szakképzett orvoshoz kell az embernek folyamodni, lnbár költséggel is annak segélyét igénybe venni; uem pedig ámitó kuruzslókhoz és a tudatlan nép által csudahítűvé vált pócsi barát-féle titkos személyekhez, kiknek körösi szeutelt vizzel praeparált szerei épp n ugy gyógyítják A legszomorúbb korbeli viszony, tapasztaljuk nálunk a tudósoknál és tanároknál, íróknál és művészek né), orvosoknál, bíráknál s ügyvédeknél, technikusoknál és kivált ezen osztályok nőinél. Javul a viszony a politikai férfiaknál, a főranguaknál, h lérfiakuál ugy miut a nőknél, valamint az egyházi férfiaknál, a mely utóbbi osztályok megközelítik a külföld hasonló állású férfiúinak középkorát, sőt pl. Ausztriáét egy s más irányban kis- • felül is haladják. Végre: Náluuk szerfölött uagy különbség van a tudós és tanár, az iro, az orvos, az ügyvéd és biró, a technikus közepes kora, meg az államférfiak, főranguak is egyházi férfiak kora között; púdig a külföldön, nevezetesen Angliában és Fraucziaországban a tudós, tanár, író, művész stb. vagy ép oly nagy kort ér el, mint a pap és a főrangú, vagy csak igen kevéssel alacsonyabbat. Világ s psdig ebből, hogy az alac.ouy középkort nálunk legfőképen a tudósok, tanárok, irók, művészek, szóval a szellemi munkások mostoha, rö id életkora tételezi föl. E tényeket konstatálva, feladatom jóformán be van fejezve. Azok alapján bárki tovább fűzheti reflexióit; nevezetesen gondolkodhatok és ítélhet a fölött, hogy mí oka annak, hogy nálunk az élet egyáltalán rövidebb, mint pl. Angliában, s nevezetesen, hogy épen a szellemi munkások olyannyira sujtvák életük louala szempontjából, szemközt a hazai más, szerencsésebb osztálybeliekkel', valamint a külföldnek hasonló foglalkozású egyéneivel Legyen szabad saját véleményemet röviden előadni. (Folytatása következik.) meg a testi betegséget, mint amilyen biztosan felépül pénzalap nélkül a nyíregyház-mátészalkai vasút. A tanitó az iskolában fékezze tanítványainak indulatait; irtsa ki kebelükből a harag, g.ülölség, irigység, bőszűállás nemtelen indulatait; hogy ezek szenvedélyekké ne váljanak. Ezek helyett gyújtsa fel szivükb -u az egymís iránti szerelet tüzét. Mindenek felett pedig alapítson a tauitványolc szivében élő bitet, igaz vállá sosságot, az isten parancsolatai iránt engedelmességet. A vallás világa legyen azon fáklya, melynek világauál kin az életben járjanak. Ha ezen külső és belső kellékekkel a népiskola fel van szerelve, melyeket feutebb elősoroltam, az ilyen népiskolára nézve, az elmondottak utáu, bátran ki lehet mondani azon határozott nyilatkozatot, az értekezésem elején hangoztatott igen fontos társadalmi kérdésre vo natkozó felelet gyanáut: a feuiobb elmondott külső és belső kellékekkel biró népiskola igen sokat tesz az egészségügy érdekében. A/, ilyen népiskola biztos alapját veti meg az ember testi, szellemi es erkölcsi életének, melynek nyilvánulásaib iu áll az igazi emberi élet és ennek földi boldogsága. Hátra vau még hogy az egészségügy eszközeinek tanítási módjára nézve nyilvánítsam véleményemet. Éu az egészségtannak mint küiöii tantárgynak felvételét a népiskolában nem óhajtóin és czélszerűuek uem tartom; mert már is annyi a tankönyv a tanítványok kezében, hogy azok tartalmát a n piskolai tanfolyam alat a gyermekek nem képesek elsaj ititaui; sok féle könyv megvételével pedig megint uem kivanoin terhelni a szüléket, kik között — tapasztalatból tudom — vaunak olyanok, akik készek gyermekeiket, inkább az iskolától elvonni, vagy fel sem adni miulhogy tankönyvekre pénzt költsenek. Az egészségtanban előadott dolgok oly foutosak, hogy azok tudása uéikül a uépiskolából az életbe kilépni eleugedhetetlen követelmény. Ezen dolgok ismeretére könnyen eljutnak a uövend'

,k"k ugy is, ha azokat olvasmányi tárgyképdii kapják a uöveudékek, az egyes osztályok számára ki.idott olvasó könyvekben. Az egészségtan tanítására legtöbbet tesz egy h vatá-ának teljes tudatával biró íig. buzgó tanitó, ki tauitás közben az egészségtani dolgokat bevonhatja előadásai körébe, és tanterv nélkül is teliét hasznos szolgálatot az egészségügynek. Befejezés képpen szabad legyen ínég néhány szót elmondanom. A mai társadalom, mint minden kigondolt eszmének megtestesülését, ugy az emberi társadalom létérdekét tevő egészségügy előmozdítását is azon népskolától várja, melyet sinlődui nyomorogni euged. Nezzü* meg csak a felekezeti iskolákat vidékünkön. Szabólesmegyében legnagyobb részben nem felelnek meg a törvény kívánalmainak, roudák, piszkosak; egészség tekintetéből a kiváualomnak nem'felelnek meg; tauitóik silány fizetésen nyomorognak, még városi helyeken is pontatlan fizetés miatt, a megélhetés gondjaival kü ködnek. Ha azt óhajtja a társadalom, h igy az egészségügynek és más társadalmi igéuyekuok a népiskola eleget tegyen: ne sajnálja tőle filléreit; hozzon áldozatot ennek rendbehozására, felépítésére; fizesse tanítóit oly pontosan és lássa el oly díjazással, h >gy azok az anyagi gondoktól megszabadulva teljes testi erővel és lelki tehetséggel egész odaadással szolgálhassák a népnevelés szent ügyét. Ekkor a népiskola meg fog felelni feladatának, a népiskolában inűiödő népcauitók egyesitett munkája után, mint jótékony eső után a száraz földöo, uj virány kél, fel fog virágozni: tudomány, műveltség; nemzetiségektől megtisztított uj magyar nemzet fogja lakni a Kárpátoktól Adriáig terülő házit ; a magyar ueuizet dicsőségét fogja hirdetni dél, kelet, észak és enyészet! Ugy legyen. Horváth István, ref. néptanító. Taaiigyi tapasztalatok az orsz. kiállításon. Az ember szellemi erejének vívmányai azok, meljek a? emberi művelődés valamily ágáuak uj utak it nyitottuk, melyek elenyészhetleu h itásu jótéteményeket árasztottak az egész emberi nemre és melyek különösen egy országnak történelmében korszakot alkotnak. Mig hizánk hatalma, miut a kelet védbástyája, c-upiu t'egyvererőn, hősies bátorságon és vitézségen alapult, szellemileg a nemzet k *veset haladót; sőt az egységes, közös mo larchiáért ábráudozó po'uiku ok időrőlidőr • a haladásban is megakasztották. Dá mióta alkotmányos szabadságát visszanyerte, minden gyámság daczára, a magyar nép szabadság érzetétől áthatva, nrndinkább arra törekedett. ho;y a szellem vivminyait eliulajdonitsa, az elmaradást kárpó'olja: bo,'y a kultur ne űzetek sorába JUS'OU. Ezt taiiun-itja a, budapesti országos kiállítás is, mely az édes haza szellemi és anyagi haladá-át nagyszerű képekben tünteti fel, mely a hazai ipart, művészetet és tudományt remek müvekben állítja elő, mely bámulatot és dicséretet gerjes/t a magyar nemzet iránt minden müveit európai népnél és mely büszkeségére és dicsőségére válik minden igaz honfinál'. Nem szándékunk a kiállítás mouumeutális palotáit, szebbnél-szebb csarnokait leírni; azo'<at sz 'triélyeseu látni kell, azokról a napi, heti és szaklapodban elfg részletes kózkmények jelentek meg. Mi az országos kiállítás remek művei megszemlélése ulán, mint népuevelők, a ueveléstauitást feltüntető soktatás ügyi* csarnokot vettiik tüzetes tanulmányozásunk tárgyává s erről adjuk elő tapasztalatainkat. A legrégibb kortól, a legújabb időkig miuden élet erős uemzetnél felismerték a nevelés-oktatás fo Ho ságát; de nagy és nemes eszmékuok, igazságoknak, melyek szorint a. gyermek helyes tanításban részesülhet, ho szil idő kellett a luegérlelődésre. mig azok az emberiség előtt általános elismerésre találtak. Honunkban is lassan haladt a népnevelés. A népet a tudatlanságtól, szellemi rabságtól megmenteni és felszabadítani még a népiskolai törvények életbe léptetése óta sem sikerült. Sok még a javitni való, mert a. törvény végrehajtói, az intézők vagy neti akarnak vagy nem fejlenek a nevelésügy iráut kellő buzgalmat; sőt sok helyen magok az iskola fentartók is kelletlenül s egyoldaíulag teljesítik feladatukat. Ily egyoldalú intézkedésre vall az országos oktatásügyi kiállítás, ho. a polgári, reál, szakiskolák mellett igen szűk tere jutott az alapnevelésnek, az elemi népis kóláknak. Az iparnak mindenféle remek müveibeu, minta kiállításokban gyönyör,<ödtüuk. Littunk mintaszerüleg bebutorozott termeket, minta fürdőszobákat, pompás minta szállodát; csak minta népiskolát nsrn, erről az intézők megfeledkeztek, pedig az utmutatásul szolgált volna anyi ezer uéptaaitónak, akin több megyéből ügybuzgó tanfelügyelők vezetése alatt az országos kiállítást e nyáron meg.ú'.ogatták. Ojsza-hasonlitva az országos kiállítást az 1873 ik évi bécsi világkiállítással, mi a miénket sokkal neglepőbb, izlésteljesebb és határozottan szebbnek találtuk; de a népnevelést a béc>i világtárlaton jobban fellüutetve és czélszerübben berendezettnek tapasztaltuk. Ott láttuk külön épületben mintaszerűen bebutorozva és felszerelve a svéd népiskolát, csinos padjaival a tanulok írásbeli, kézi és házi munkáikkal; ott állott külön oiszes épületben az osztrák minta népiskola, virág és fa-iskola kertjével, osztályonként berendezve, naponként külön tan íerenben az elemi tantárgy tikból jeles tanítók által minta előadásokat tartva. Nálunk erre az iutézők nem gondoltak külöu s a nevelés igényeinek megfelelően felszerelt mintaiskolát fel nem állítottak, háttérbe szőri taiták a népoktatás ügyét bizonyosan azért, hogy részben megfeleljen a tényleges állapotoknak. Az oktatásügyi csarnok félre eső helyen, a kiállítási teiület éjszaknyugati részén a háziipar csarnok mögött 1202 • méter területen épült hossznégyzet alakú egyszerű laépület, melynek főbejáratát két kis fatornyocska disziti. Ezjn épület foglalja magában hizáuu nevelés-oktatásiigyének hü tükrét, kezdve az alapneveléstől a műszaki iskolákig, minden egyes szakiskola tanulóinak művei elkülönített reteszekben vannak kiállítva. A csarnok főbejaratáuak két oldalán szűk téren, pongyola rendetlenségben vauuak felhalmozva az elemi népiskolák tanulóinak munkái, tankönyvei és tanszerei; a hány népiskola, annyiféle tankönyv, rendszert s egyöntetűségei a tantárgyak kezelésénél különösen a rajztanitásáuál észlelni csupán ott lehet, hol az alapnevelés fontosságát nem csak becsülni tudják, hanem annak felvirágo/.ására az anyagi áldozattól sem riadnak vissza. Feltűnő, tiszta és szép írásbeli és rajz munkákat állítottak ki ; a fővárosi, az aradi, szegedi, n.-váradi, teinesvár, m.-vásárhelyi, brassói, soproni, kézsmárki, kassai, liptó-szentmiklósi, miskolczi, r.-szombati czeglédi stb. népiskolák. A szá nolás tanításához csinos számoló gépek volt ik láthatok : Fürth, Kohlbauer, Kurz és Magassyféle; rajzeszközök: Magyar és társától; földrajz tanításához térképek: ürbéktól; időméréire: Dér Józseftől ; utmutatá-i a/, elemi rajztauitáshoz: Maszák Hugótól. A csirnok két oldalán jobbra és balra külön reteszekben elhelyezve és felfüggesztve vannak a polgári fiu és leányiskolák, állami reáltanodák, gymnasiuinok, tanitóképezdék, tanmtthelvek, műegyetemek díszes rajzai, festményei, kézi és házi ipar művei; a közép átjárónál látható néhány Madari féle fa- és Feiwel Lpót-féle vas minta iskolapad. A női kézimunkák ugy a közoktatásügyi, mint a háziipír csarnokban nagy mérvben vanuak képviselve. R°mek női kézimunkákat állítottak ki: az országos nőkepző egjesület; a b.-csabai, szegedi, kolozsvári, brassói, temesvári és debreczeui polgári leáuyiskolák; a budapesti polgári taniiónőképezde; a pozsonyi, győri és budai állami elemi tanitóuőképző intézetek. A háziipar muukákból az elemi fiu iskolákból is szép számmal van kiállítva, különösen érdekes a bánfi hunyadi gyermek-játék készítő tanműhely játékszerei, á zólyomi, b ilassa-gyaruiati állami népisKolák lo nblürész és könyvkötő munkái, Sopron- és Gömörmegyének számos népiskolájából szalma, agyag, fa- és p'éh-ipar készítményei : elé:: szép kereset-forrást biztosítanak a felvidéken lakó csalidnak. Szabolcsmegyéhöl csupán a B.-Szt.-Mihály melletti Józsefháza-tanyai iskola mutatott fel háziipar műveke', kötőtűbői készített kosarakat és gyékény fonásokat. Az ipariskolák muukái, rajzai a csarnok közepén a k rIeti részen külön-külön csoportban vannak kiallitva, a, díszesebb rajzot pedig kifüggesztve. A legtöbb ipariskolia fősúlyt a rajz-tanításra fekteti; mert azt tapasztalták, hogy ahol a rajztanítás fokozatosan gyakoroltatik, ott a szép alak és idom iránti érzék és értelem ébresztetik ; a kéz-és szemügyesség,a müizlés fejlesztetik ; ott a tanuló ifjú megveti alapját raj zképességének, hogy midőn az életben az értelom és képzelem teljes működésére jut, képes legyen a jeles minták utánzása mellett, egészben uj it és önállót is alkotni. Mig noh iny évtized előtt a rajztauitás a népiskolákban is sok községben, városbau a rendes tankereteu kivül esett; ipariskolák csak nagyobb városokban tengődtek: most az országos tanügyi kiállításon számos nép- és 120-uál több ipariskola tüutette fel a rendszeres rajztauitást s aunak diszes eredményét. Méltányolva a kezdet nehézségeit és igyekezetet a miskolczi, czeglédi, nyiregyházai, csabai, szarvasi és rima-zoinbati alsófóku ipariskolák munkáinál, szép rajzokat mutattak fel: a fővárosi, szegedi, aradi, temesvári, kolozsvári, debreczeni, pozsonyi, kézsmárki és balassa-g armati ipariskolák. Feltűnő szép és értékes háziipar czikkeket állítottak ki az országos technológiai iparniuzeuin, a budapesti állami és a z iió váraljai tanítóképezde, a müfaragó intézet, valamint a zaj-ugróczí ipar-miihely, meljnek remek fa faragványai igen becsesek. D • ha a szakiskolák remekműveit, rajzait ipiriskoláiuk uagy része még el nem érhette, a műipar alapja már le vau téve, melyen haladva jövőre ipariskoláink is a műipar készítmények magaslatát elérhetik; melyre azonban huzamos idő, alapos tauulmáuy és tetemes anyagi áldozat szükségeltetik. Az oktatásügyi csoportnak egyes kisebb hiányai mellett miud en tanügy férfiú elég sók tanulmányozni valót alál nem egy heti, h mein hóuapokra szóló idő tartamra; a budapesti országos kiállítás törekvésünk és kulturképességíink hőmérője, bőiapasztalatokat nyújt minden magyar honpolgárnak, megg}őz<dést szere/het minden müveit elfogulatlan látogató, hazai iparunk versenyképességéről, a magyar tudomány és művészet előhaladásáról. benső örömmel szemlé'heti, a hazai ipar- és nemzeti életünk fejlődését. Pazár István, S/.énfy Gyula, Habzsuda Dániel, nyíregyházai ág. ev. néptanítók