Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

N í B V I U K K". kedvvel folytatja dolgai;, jó étvágygyal költi el sokszor száraz kenyérből és hideg vizből álló egyszerű ételét es italát; kinek a nappali munkában elfáradt tagjait jótékonyan pihenteti meg az éjjeli álom ; a fű szálakon rezgő harmatcseppekben gyémánt fénynyel ragyogó napsugár látása, az ezer szinü virágokból felszálló illatárral tőit levegő élvezete örömérzeltel tölti el keblét, hálaérzelenrnel szivét a természet ura iránt; kinek testében el'g er.i van a testi és szellemi munkák véghez vitelére; kinél a lelki állap >t vidám, derült, az akarat nemes érzelmek uralma alatt állván, az igaz szép és jó fogalmak szerzéséu erkölcsi elvek érvényesitésén munkálkodik : ott van igazi testi, szellemi és erkölcsi élet. Az ilyen ember felelhet meg rendeltetésének. Csak egészséges ember élete lehet megelégedett és boldog. Csak is egészséges ember élete lehet áldást hozó egyesek, társulatok, általában az emberiségre nézve. Az eddig elmondottakbau ugy hiszem k :llő világításba helyeztem az egészségnek fontosságát az ember életére nézve. Kifejtettwn az okot arra nézve is, hogy az ember-képzésnél miért kell kiváló gondot fordítani a testnek ép és egészséges fejlesztésére, amelyen alapul a testi, szellemi és erkölcsi élet felvirágzása. Ily előzmé' nyek után bátran át térhetek annak előadására : »Mit tehet a népiskola az egészségügy előmozdítása érdekében A népiskola az a hely, hol a jövő nemzedéket alkotó emberiség gyermekkorában megszerzi azt az általános műveltséget, amelylyel az egyházi és polgári, szóval a társadalmi életben birnia kell; továbbá azokat az általános értékű hasznos ismereteket, melyeknek birtokában válbatik egyedül hasznossá mind magára, mind másokra nézve. Á népiskola az a hely, hol a gyermekek, uemre való tekintet nélkül, iskolai életük nagy részét naponta 5 órát testi foglalkozat és szellemi munkálkodásban töltik. Enyi időt véve naponta és felszámítva 6 éven keresztül tartó időközig, oly nagy mennyiséget tesz ki, mely éppen a testi és szellemi fejlődés korszakában eltöltetve, — a szerént amint az iskola külső és belső viszonyai meg vagy nem felelők. — lehet jótékony vagy káros hatással az ember természeti életére nézve. A népiskola, ha feladatának meg akar felelni, oly külső és belső kellékekkel kell bírnia, melyek ne hátráltassák vagy akadályozzák, hanem előmozditsák az emberi test és lélek természetes fejlődését. Az iskola épület száraz, kemény, magas fekvésű talajon építtessek tel, száraz anyagokból, széles utczáu, vagy tágas téren és mindig a helységnek közép tájékáu: hogy a gyermekek által bármely irányban hamar elérhető legyen; az északi szél romboló hatásától, a déli erős napfény túlságos be folyásától legyen védve. A tanterem legyen: elég maga , tágas, világos, száraz és miudeuek felett tiszta; láttassék el czélszerű fütő és szellőztetési készülékekkel: bogy a tanteremben a rendes bőniérsék + 15° Reaumur szerént, és éleuydüs tiszta levegő, tanítás alatt és azon kivül, élvezhető legyen; láttassék el czéluak megfelel ) bútorzattal; száraz falai évenkint kétszer uieszeltesseuek, padozata miuden hónapban egyszer súioltassék fel; falai hetenkint kétszer kefével tisztíttassanak, hogy azokon, valamiut a padláson por, pókhálók helyet ne foglaljanak; az ablakok is minden hónapban egyszer legalább meszelés alkalmával, kréta porral uiindkét oldalról megtisztíttassanak. A tanterem űrtartalma legyen oly nagy, hogy a bútorzatot és taneszközöket kivéve, minden gyermek maga számára 4—4 köbméter tiszta levegőt kapjon. Az iskola udvara legye i tágas annyira, hogy a/, ükolaba járó gyermekek szabad mozgásainak vagy tervszerű játékuknak elegendő térségül szolgáljon, szemét és trágyadombok, árnyékszékek, melyeknek kigőzölgései a szabad levegőt megfertőztetik, az iskola épület közelében meg ne türesseuek. Vagy az udvaron, vagy közel az iskolaépülethez tiszta forrás vizet tartalmazó kút található legyen, melynek vizéből a testre nézve ártalmas anyagoktól ment, üdítő szomjúságot csillapító tisztaviz a tanteremben tiszta edényben használatra készen tartassék. Mindezekhez kiegészítésül a tágas iskola udvaron egykét torna eszköz felállítva, az udvar végében kertészeti vagy méhészeti foglalkozásban való gyakorlásra nézve egy iskola kert is vau: az ilyen iskola külső kellékeit illetőleg, a törvény kiváualmainak s a közegészségügy követelményeinek megfelel. Ha az előbb elmondott elvek szerint felépített iskolaépületben elhelyezett tanterem elég tágas annyira, hogy abbm miuden gyermek általábau 4—1 köbméter tiszta, élenydús levegőt készen kap; In a tanterem egy oldalában elhelyezett ablakon át a gyermekeknek balkeze felől betóduló világosság oly uagy, hogy felleges vagy ködös időben is 30—32 cuiéter lattávolból a látidegek erőltetése nélkül olvasni, írni, rajzolni tudnak; ht az iskolai padok oly czélszerüek, hogy abban a tanulóknak munkakörben vagy egyenes ülésben testrészük, vagy csoutrendszerük lejládesére gátlólag ható körülmények fen nem forognak ; ha a tanteremben oly tisztaság uralkodik, mely a uedves falakon, surolatlan pado/aton, tis. tátalan ruhákon tenyésző s az egészségre nézve veszélyes penészgombák miasmák keletkezését terjedését teljesen kizárja; ha a tanterem uem nélkülözi a -+- 15° meleget R. szerént, és benne a gyermekek bármilyen időjárás vagy légmérsék változás esetén is jól érzik magokat és kényelmesen dolgoznak: még ezek a külső kellékek birtokábau a népiskola nem egészen felel meg az egészségügy kívánalmainak; az ilyen népiskola csak részbeu teljesiti feladatát, csak részben valósithatja meg a gyermekeik jólétükért aggódó szülé^uek felöle táplált reményeit, Hogy a népiskola teljes mér ékbeu mozdítsa elő az egyesek, családok, általában az emberiség életére nézve nagy fontossággal biró egészségügyet, a már fentebb megemlített külső kellékek mellett oly belső kellékekkel kell birnia, melyek összpontosulva a tauitó személyében találhatók fel. (Folytatása következik.) Köz ügyek. (A m. kir. pénzügy miniszter f. évi 39,266. szám allatt a következő körrendeletet intézte valumenyí m. kir. adófelügyelőhöz ; (kivéve a Budapest fővárosit.) »Miutáu a mezőgazdasági munka és termelő idény már megnyílt, a gyapjú, a repezs-termés, a házi gazdaság, a. kertészet inellék-terményei már értékesíthetők, sőt az aratás befejezéshez közelegvén, nemcsak a mezőgazdisá^gal foglalkozók számára nyíltak meg a jövedelmi for rások, hanem a kézi munkásokra, iparosokra és kereskedőkre nézve is több és kedvezőbb az alkalom, hogy munkaerejüket, ipari terményeiket és kereskedelmi czikkeiket értékesíthessék: ugyan azért az egyenes adók, a hadmeutességi dij, a szőlődézsmaváltság, a közvetlenül ierovandó illetékek és az egyenes adók módja alá eső kincstári követelések beszedésének szorgalmazását egész átalánosságbau ezennel elrendelvén, a behajtásra nézve a folyó évben követendő eljárást a következőkbeu állapítom meg. 1. Teljes szigor alkalmazandó általában a hadmentességi díj-hátraléit behajtására. 2. Hasonlóképen teljes szigor alkalmazandó a f. évi januárhó 25 én 2403. szám alatt kiadott rendelet értelmében a szőlődézsmav.íltsági tartozások behajtására. 3. Teljes szigor alkalmazandó azok ellenében, kik ;:z 1884. dec.emberhó 9-én kelt 77,760. és 1885. január 25-én 2403. sz. alatt kiadott rendeletben foglalt kedvezmények daczára uem teljesítették az e/.eu r ndeletbeu kívánt fizetéseket. Ennélfogva rendelem, hogy adófelügyelő ur a községi elöljárókat, városi polgármestereket és járási szolgabirákat azonnal hívja fel, hogy mindazokat, kik az :dezett rendeletben foglalt rendelkezéseknek nem feleltek meg, a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t.-cz. 55. §-a értelinébeu tartozásuk befi'.etesére megintés utján késedelem uélkül szólítsák fel; azok elieu pedig, kik tartozásukat a kibocsátandó hirdetményben va

a'y írásbeli inegintésben kitűzött határidő alatt befizetni elmulasztanák, a végrehajtás másod k fokozatát, a zálogolást mindenütt és kivétel nélkül kezdjék meg és akképen fejezzék be, hogy a végrehajtási eljárás harmadik fokozatát, az árverést 1. év augusztus havában egész általánosságban megindítani lehessen. Megjegyzem, hogy a megállapított egy évi adótartozásban nemcsak az egyenes adótartozás veendő figyelembe, hanem mindazon tartozások, melyek a decemberi rendelet I. 1. pontjában foglaltatnak. 4. Azok ellenében, kik az idézett 77,760 számú rendeletben foglalt eljárásnak megfeleltek, a f. évi esedékes részletek befizetése szorgalmazandó é3 a zálogolás is megejtendő; a végrehajtás harmadik fokozata, az árverés azonban egyelőre nem foganatosítandó. 5. R's/.letfizetések teljesítése esetén megtartandó a többször idézett 77,760, számú rendelet I. 2 ik, valamiut 6. hasonlóképen figyelembe veendő a végrehajtási eljárásuál ujyanazou rendelet I. 3-dik pontja. 7. A jogilleték és illetékegyenérték tartozások, azoknál, kik a deczeinben körrendelet alap án részletfizetésre halasztást uyertek és a rcszlet-fi .etés'iket telj sitették, az adott halasztás feutartandó és mindig csak az esedékes részlet szedendő be. Ellenben azou illeték-tartozások, melyekre, nézve fizetési halasztás nem adatott, vagy az engedélyezett fi etési határidők be nem tartattak: a vegreh íjtási fokozatok erélyes és gondos foganatba vétele mellett általábau és kivétel nélkül behajtandók. Szoros kötelességévé teszem a kir. adófelügyelőknek, hogy ezen rendeletem poutos végrehajtása felett éber figyelemmel őrködjenek; kijelentvén, hogy részeimről is annak megtartására szorosan fogok ügyelni. Kelt Budapesten, 1885. évi julius hó 20-án.« (A földunivtjlés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium) felhívja mindazon lótenyésztőket, akik a jövő fedeztetni idényre, a m. kir. állami méutelepből mént bérelni óhajtanak; hogy ebbeli szándékukat az illető mén vagy mének megnevezésével vagy kijelölésével legkésőbb f. évi okt. hó l-ig akár ezeu minisztériumnál, akár az illető méntél p parancsnokságán^' bejelentsék ; minthogy ezen határnap után beérkező jelentkezések figyelembe vehetők uem lesznek. A bérbe kerülő mének számát a fent jelölt határidőre a minisztériumnak azért kell biztosan tudui, hogy a fedeztetési állomások alakításánál a reudelkezésre maradó anyag mennyiségére és minőségére uézve po itosan tájékozhassa magát. (Honvédségünk egy miniszteri rendeletet kapott), mely szerint tekintettől arra, hogy a honvédség ezredébe való beosztása 1886. évi jan. hótól valószínűleg létesülui fog; amikor is nem lesz szükség auuyi törzsőrmesterre, mint amennyit a jelenlegi zászlóalj-rendszer követel: a törzsőrmesterek kinevezését besziiutette. E tekintetből a tisztek is arány osan osztattak szél a zászlóaljakhoz. Ebből kifolyólag a houvédségnél már novemberben nagy mérvű kinevezések és változások eszközöltetnek. (A héber nyelven, vagy más uyelven, de héber íietük alkalmazása mellett vezetett iparkönyveknek és följegyzéseknek) az illetékszabályok alá vonása iránt kételyek naerü vén lel ; a pénzügyminiszter egy ujabban kibocsitott rendeletében kijelenti, hogy ily könyvek és följegyzések, ha üzleti könyvek niiuős.égével birnak, bélyegilletékek alá esnek. E'. illeték lerovása iránt kö'elezettség ugyanis ama körű ménytől, vajjoa az üzleti könyvek bírnak-e a kereskedelmi törvények értelmében bizonyító erővel, függővé téve nincs, és az illetéki szabályok a bélyegköteles üzleti könyvekre uézve a nyelv tekintetében kivételt nem tartalmazuak. (A részvény társaságok közgyűlésén) uem hozhatnak érvéuyes határozatot oly tárgy fölött, amely a meghívóban általános kifejezéssel, mint pl. az igazgatóság által teendő egyéb indítványok, jelezve van ugyau ; de tüzetesen körülírva nem volt. Curiai keresk-tanács, 1584. 336 sz. a. határozat. („Magyar közigazgatás" után.) (Aviczinális vasutakról szóló törvény revisiója) iránt a közmunka és közlekedési minisztériumban folynak a munkálatok. A revisió czélja u vicziuális vasutak építését könnyiteui A jelenleg fönnálló szabályok szerént a községek és megyék közmunkájuk terhére csak tiz évi kötelezetségei válalbattak. Ezeu rendelkezést úgy szándékoznak módosítani, hogy a megyék és községek hoszszabb időre megoszthassák azou terheket, amelyeket a vasutak építése czéljából vállalnak, akár a közmunka értékének e czélra való fordításával, akár a pótsdóval födözik is azokai. (Községi vadászati jog bérbeadása iránt) megtartott árverés eredménye feletti határozat hozatalára nem a szolgabíró, hanem az 1883. XX. t. cz. 3. § a értelmében az alispán az illetékes. Belügyminiszteri rendelet 1881. 16,185. sz. a (<Magyar közigazgatást után.) (Belügyminiszteri körrendelet a köztisztviselők minősítéséről. »A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I-ső t.-czikk 6. §.ának harmadik kikezdése értelmében, a községi-kör-jegyzői vizsga rendeleti uton fogván újra szabályoztatni; addig is, amíg az e részben kibocsátandó miniszteri szabályrendelet a törvényhatóság kezúuél leend; eléfordult hivatalos kérdések folytán szükségesnek tartom, a törvény halóság figyelmét a következőire felhívni. A mi a jegyzői vizsga tárgyait, a vizsgálati bizottsig szervezetét és a vizsgálatnál követendő eljárást iieti, e részben, miután ezek az uj szabályrendeletben lesznek megállapitandók, eunek vételéig az 1872, évi szeptember 25 én 29626. szám alatt kibocsátott régi szabályrendelet és a megyékben törvényesen behozott gyakorlat követendő. A mi pedig a jegyzői állomáshoz megkívántató elméleti és gyakorlati képzettséget, vagyis a jegyzői vizsgához való bocsáthatás azon törvényes kellékeit illeti, melyeket az 1883. I: t. cz. hivatkozatt 6. szakaszának kikezdése követel, szem előtt tartandó, hogy az ebbeli törvéuyes intézkedés folyó évi január 21-én hatályba lépett s az „nhhoz való alkalmazkodásra uézve a törvény az átmeneti intézkedések cziuiű részében sem tett módosítást. A jelzett törvényes kellékek tehát, mint feltétlenül érvényes követelmények, minden a folyó évi j muár 21-én túl kteeudő jegyzői vizsgára való bocsátáskor mérvadók ; amiben azon körülmény sem tehet változást, ha valamely szigorló már ez előtt nyert határidőt ilyen vizsgáuak első vagy inásodizbeni letételére. Ép ugy feltétlenül érvényes és minden ezentúl előforduló esetben alkalmazandó a hivatkozott törvényszakasz ötödik (utolsó) kikezdése, a inás megyében képességi bizonyítványt nyert jegyző-jelöltek irányában ; az egyes megyékben netán fennálló sz abályrendeletek eltérő haiározmányai hatályukat vesztettnek lévén tekintendők. Budapesten, 1883 évi februárhó 27 én. Tisza s. k. ÚJDONSÁGOK. *** A szabolcsmegyei 184-3/9-ki honvédek egylete folyó hó 2-án választá meg küldötteit akik, az e folyó évi augustushó 22 én Budapesten tartandó rendkívüli választó országos honvédgyűlésen, az egyletet képviselni fogják. Ugyanazok lettek megválasztva, akik a folyó évi nárczius 9-ki gyűlésen képviselték volt az egyletet; u. m. Gaal Elek, id. Krúdy Gyula, Margitay Gyula és Székely Benedek. Arri az eshetőségie való tekintetből azonban, ha netalán a négyes küldöttség egyik vagy másik tagja akadályozva lenne a felmeuetelben, póttagokul Mezössy László és Szentmáriay Gyula választattak meg: hogy a küldöttség ezek egyikével szüks-'g esetében magát kiegészíthesse. A küldöttek avval az utasítással látattak el hogv : a központi választmány nevében 1885. évi áprilhó ll-én Budapesten szövegezett s a belügyminiszterhez ben ujtott lemondó jelentés aláíróinak újbóli megválasztásához ne járuljanak. Utasítás k'pp adta továbbá a közgyűlés küldötteinek, hogy »a Görgey-féle igazolási kérdésnek, mint amely a f. évi márczius 9 ki országos honvédgyűlésen már végmegoldást nyert, napi rendre való hozása ellen teljes erővel küzdjenek; abban az esetben pedig, ha netalán mégis napi rendre tűzetnék ; az 1885. márcziushó 9-ki országos houvédgyülésen e tárgyban kimondott, határozathoz ragaszkodjanak s attól el ne térjenek.« (§§.) Nagy megütközéssel halljuk, hogy a Nyíregyházán 1. évi m íjusbó 13-án leégett honvéd lovas laktanya felépítéséről a honvéd minisztérium még csak hal lani sem akar. A városi hatóság nemcsak a tüzeset napján értesítette sürgönyileg az illető minisztert; desőt az óta már 3-szor fordult a minisztériumhoz azon kérelemmel, hogy ha a kormány a biztosítási összeget a város rendelkezése alá bocsátja, a város a laktanyát az eddiginél alkalmasabb állapotba helyezi A miniszter azonban folyvást hallgat. Az e hallgatással együtt járó építkezési késlekedés pedig, a városra és annak lakos ságára uézve felettébb hátrányos; amenyiben a katonaságot a város lakossága tartaui kénytelen, a városuak a szabad ég alatt levő istálói felszerelvényei pedig kárba mennek. Mindkét ok elegendő arra, hogy a minisztérium kissé komolyabban vegye n nyiregyhizai honvéd lovas laktanya felépítésének már-már mérgesedni kezdő kérdését. Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos ur ő nagysága, hivatalos utazása közbeu, f. hó 4-én városunkat is megtisztelte látogatásával. Pár órai itt időzésének tartama alatt, a helybeli ipartestület elüljáróival tartott érdekes, tanulságos és eredményes tanácskozást; amelyben a Nyíregyházán berendezendő női ipartanműhely felállítása, illetőleg az ennek első föltétele, a női ipartanműhely vezetéséhez szükséges leánykáuak szakszerű kiképeztetése lett szerencsésen megbeszélve. Szerencsésen, mondjuk; mert az ipartestület elüljárósága kijelentette, hogy a kiképeztetés költségét, 200 forintot készséggel viseli; csupán azt kérte ki, hogy a női iparlanitónő képezdébe felküldendő leánykát ő, t. i. az ipartestület elüljárósága, jelölhesse kijárni ellen a miniszteri biztos ur semmi kifogást sem tett. Ugyanez alkalommal a női ipartanműhely helyiségeül kijelölt régi kisdedóvóféle épületuek jelenleg a polgári felső leányiskola igazgató tanítójának lakásul szolgáló osztályát is megtekintette a miniszteri biztos ur, és azt teljesen alkalmasnak találta az esetben, ha azt a város két teremmé alakítja át. Semmi kétség benne, hogy a város az átalakítást eszközölni fogja. A nőegylet pedig a két tanterem berendezéséről fog gondoskodni. A nyíregyházai női ipartanműhely eszméje tehát gyökeresedni kezd. Adja isten hogy mielőbb ágakat, lombokat, majd virágokat s végre gyümölcsöket hozzon! A miniszteri biztos ur ma ismét körünkbe érkezik, valószínűleg már a kiképezendő leányka elhelyezésének eszközlése végett. Hozza isten és legyen üdvözölve körünkben ! (§) A budapesti nemzetközi lókiállitás keretébe, a »saját ménesbeli« és »az általános kiállítási« osztálylyal kapcsolatosan felvett népies collectiv kiállításra Szabolcsmegyéből felküldendő 8 ló kijelölése iránt, folyó hó 2-án