Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-02 / 31. szám

VI. évfolyam. 37. szám. Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. (SZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEG-YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W >legjeleniU hetenkint egyszer vasárnapon. Klöflzetési feltételek : poatán vagy helyben házhoz hordva: Egé»z évre 4 frt. Félévre , Negyedévre 1 > A köziégi jegyző éi tanító uralíll.ik egész úvro csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóbu Klt'k kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intezendók. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bckUidetni. Bérmentetlen levelek esak ismertt kezektől fogadtatnak el JA kéziratok csak világos kívánatra s az illető A n

yuttéri közlemények dija soronkint koitségér • küldetnek vissza. krajezár. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/.ott petit-sor egyszeri közlése A kr : többszöri közlés esetében -l kr. Kincstári bélyegdlj tejében, minden egyes hirdetés után .10 kr fizettetik. Hirdetések elfogadtatnak lapunk riszére a kiadó hivatalbau (nagy-debrec/.eni-utcza 1-5ö 1. szi a) : továbbá: üoldbt-rger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németors/.ág és Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Couip által Hainburgbau. Még egyszer a „mi vasiítiuik" és a „nánásszentmihályi" vonal. E becses lap 27 dik számában „Amicus" azon előnyöket igyekezett feltüntetni, melyek Szabolcsmegyére nézve a nyiregyháza-kálló-nyírbátor-mátészalkai vasútvonal kiépítése által előállanának. Ezen érvek már régóta közforgalomban vannak; mindnyájónk köztudatában élnek. El valának mondva, talán más formában, e lapokban; a megye gyüléstermében, közbeszédben, fővárosi lapokban stb. stb. Azonban valljuk meg s legyünk őszinték, ha talán az illetők iránt kissé kíméletlenek leszünk is, és mondjuk ki, hogy: „elmondattak; de nagyon kevés sikerrel." Mert amaz érvelésekre sem a megye gyüléstermében, sem a megyében, sem az érdekelt vidékeu, sem Nyíregyházán nein sok ember lelke és szive mozdult meg. A mi vasútunk ügye ma sem megy előre; iránta máig is lanyha, a fagypontig hideg az érdeklődés. Csak későn ne ébredjünk! Csak későn ne jöjjünk a netalán megyénkre háramlandó veszély tudatára! Hogy e lapot, mely már jelenlegi állásánál fogva is hivatva, erkölcsileg kötelezve van Szabolcsmegye szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeinek képviselésére, mulasztás vádja ne érje; szóluuk még egyszer ez ügyről, egy kevéssé ellenkező oldalról; egy reánk nézve nagy veszélyt rejtő példával világosítva meg a nyiregybáz-bátor-szalkai vasút ügyének fel sem vevéséből származható veszélyt. Tűzzük ki az általánosan elfogadott ezerszer ismételt axiomaszerfl tételt: „minden vidék lakossága, mindennemű érdekeinek kielégithetése végett, (anyagi, szellemi, közigazgatási, törvénykezési, kereskedelmi stb.) arra gravitál, arra húzódik, a merre legkönnyebben közlekedlietik." Állítsuk e mellé a másikat: „egy megyei központnak s egy megye önzetlen és öntudatos goudolko/ásu lakosságának az a teendője, hivatása, hogy a megye minden részét, minden zugát a megyei központtal kösse össze vagy sürgesse szóval, tettel, áldozattal a központtal való összeköttetését"; s ez által a megye feiunaradhatását. A nyiregyház-kálló-bátori vonal által már egyrészről ezen czélt akarjuk elérni, hogy Bátor vidéke stb. ne Debreczenhez csatoltassék (egy debreczen-bátor-szalkai vonal által); hanem Nyíregyházához a fentebb jelzett nyiregyház-bátori tervezet kivitelével. Azonban mindezeket csak papíron való okoskodásnak, csak ínúmúsnak tartjuk. Nem hiszünk a logika szabályainak; nem a közlekedési politika következetességének. Hogy e logikát ínúmúsnak ne tartsuk s lehetőleg idejében felérezzünk aléltságunkból és szendergésünkből; emeljünk ki szemeitik elől megyénk életéből egy példát. Szentmihály községe folyamodott Szabolcsmegyéhez, hogy 10 évi közmunkaváltságuk engedtes sék át nekik a hajdunánás-szentmihályi szárnyvasút kiépítési költségeire, oly módon, a mint e lapok 27-dik számúból, uz újdonságok között is olvassuk, hogy a nevezett község ez alapra kölc-önt vévén, azt a közmunkaváltságból törleszthesse. A terv s/.ép. Szentmihályközségre nézve életbevágó kérdés. Kivitele' biztos; mert egy tevékeny, nagy befolyású, áldozatkész főúr, egy országos vezérférfiu áll a/, ügy élén. S talán épen a miatt, hogy ily nagy tekintélyű ember támogatta Szent mihály község kérvényét, sefiki a megyei gyűlésen a kérelemnek ellene nem szólott. Nyíregyháza város s megyei székhely részéről egy hang sem emelkedett a mellett, hogyfSzentmihály Nyíregyházával köttessék inkább vasútvonal által össze, mint Nánás felé Debreczennel. Mert ha a szt.mihály nánási szárnyvonal kiépül, ugy lesz. t. i. Debreczennel s igy Hajduinegye központjával fog Szentmihály és Bűd tekintélyes lakosságú két községünk öszeköttetésbe jőui. Az után — a merre könnyebben közlekedlietik, arra fog gravitálni minden tekintetbe.'): közigazgatás, törvénykezés, kereskedelem stb. stb. tekintetében is . . . Es egyszer csak megérik, akik a nánás-szentmihályi vasút kiépítése után élnek egy p;ír évet, hogy Szentmihály elszakad Szabolcsmegyétől és ennek fővárosa Nyíregyházától; mivel rosz uton, rosz időben ezekkel nem érintkezhetik és — csatlakozik a kis Hajdumegyéhez, hová mehet éjjel- nappal, sár nélkül és — szívesen láttatik. . . . Igenis! Szívesen láttatik. Még nem megy, mert nem mehet; nem lévén vasútja. Csak készülődik s már is hívogatják, kérik, csalogatják, kecsegtetik, mint az eladó leányt. A „Debreczeni Ellenőr "-ben, a mult héten, egy valaki, aki a Debreczen vidékén tervbe vett vasutak építéséről szólt, a debreczeu-nánási vasúttársaság gyülésezése alkalmából, már nyíltan azzal biztatta Debreczent, hogy ha a debreczeu-bátor-szalkai vonalat elvesztené is, s igy ezzel e jelzett vidéket; de megnyeri helyette Szentmihályt és vidékét; és azután ki tudja ha nem-e Lök, I) >b, Dada vidékét, és igy egy pár év múlva az egész Dadai járást is. A közlekedési útak igen nagy tényezők egy megye jelenére s jövőjére nézve. Mondta már valaki ezeket 3 év előtt a megyei gyűlésen élőszóval, de a szó, akkor elrepült. Mi most leírtuk, mert a jóslat teljesedni kezd Hogy mindent el ne veszítsünk, vegyük komolyan legalább a „mi vasútunk" építését Veritás. A nyíregyházai gymiiázium. A nagymélt. vallási és közoktatási miniszter közelebb egy fontos leiratot intézet- a tiszai ág ev. egyházmegye szuperintendenséhez ft. Czékus Istvin urboz, a nyíregyházai gymmzium Ugyébeu; amelyet közérdekű voltánál fogva szóról szóra közlüuk olvasóinkkal addig is, ámig az illetékes testületek elé terjesztetik. A. leirat kő vetkezőleg hangzik. »A nyíregyházi ágost. bitv. ev. egyházközség hozzám ujabban benyújtott folyamodványában ismételten az iránt esedezik, hogy az ottani VI. osztályú gymnasium államsegélylyel VIII. osztályúvá kibővítessék. Folyamodó egyházközségnek, ugyanezen tárgyban Főtisztelecdőséged mult évi októberhó 6-án 1680. sz akelt jelentésével felterjesztett előbbi kérelmére, a f évi államköltségben előirányzott javadalom korlátoltsága miatt, f. é. áprilhó 1 én 37624 és 1884. sz. alatt kelt intézvényemmel tagadólag kellett batározuom. Tekintve mindazonáltal, hogy az egyházközség a kérelmezett államsegély kinyerése esetén kész a gymnasium által jelenleg használt, de a törvéyes kellékeknek ineg nem felelő épület helyett, 65 ezer írt költséggel, egy minden tekintetben alkalmas megfelelő uj gymnasiumot építeni, melynek felállításához Nyíregyháza városa képviseleti közgyűlésen hozott határozattal 35 ezer frt készpénz és 12 ezer frt értékben kellő té»la meuyuyiséggel hozzájárulni késznek nyilatkozott. I . Tekintve továbbá, hogy a szóban forgó tauintézet Szaiiolcsmegye területén köz-szükséget 'lép^z, — és hogy ezen tanintézetuek 8 osztályúvá kibővítése s a szükséges tanárokkal ellátása folytán, a rendelkezés alatt álló 10250 frt tényleges j<mdelemonel szemben felmerülő 19080 frtnyi kiadást az egyházközség önerejéből fed zm nem képes: hajlandó vagyok a nyíregyházi ág. hitv. ev. egyházközség által kért államsegélyezés tárgyalás.ib i bocsátkozni, s e végből a jövő évi államköltségbeu a szukséglendő fedezetről gondoskodui; azonban csak oly feltétel alatt, ha a mostani tanintézet helyéül szolgáló épület helyébe, egy teljes 8 osztályú gymnasium befogad i-íira alkalmas uj épülőt emeltetik, minek kellő megitóiheiése végett felkérem Főtiszteletü Uraságodat szíveskedjék folyamodó egyházközséget utasítani, hogy az általa felállítani szándékolt uj gytnnasiuin épület tervrajzát, annak hossz-és oldalmetszeteit, a méretek kitüntetésével, ide int előbb terjessze fel. A nyújtandó államsegély összegéuek s a módozatoknak megállnpithatása czéljából s a tárgyalások inegejtése végett, a hely szinére k jbelbeli osztálytanácsosomat dr. Klainanik Jáuost fogom legközelebb kiküldeni ; a kiküldetés határuapján az eg>házközség Főtiszteletü Uraságod utjáu fog annak idejéu értesíttetni. Budaposten, 1885. évi juliushó 20. Trefort." Mit tehet a népiskola az egészség-ügy érdekében? (Folytatás.) A mi keresztyén társadalmunkat is ha tekintjük, bátrau ki lehet mondani: sajnálaudó dolog, hogy nevelési reudszerében éppeu vullásos hitelveiből kifolyólag, a testi élet hátiérbe szorításával igyekszik a szellemi és erkölcsi életet elősegiteai. A keresztyén liitelv szerint.- »A test nem érdemit, lélek az mely megeleveniU ; a test ugy tekintetik, miut a halhatatlan lélek porhüvelye, fejlődésének akadálya. A testet böjtöléssel és egyéb uemü sauyargatásokkal kínozni, még a természeti ösztönök józfn és észszerű kielégítését is megtagadni azért, hogy a lélek majd u másvilágban annál nagyobb üdvoségben ré-zesüljöu : ez lehet a pietismus által feltalált <s emelt üdvösségre vezető ktresztyéni erény; de az emberi nem életére vonatkozólag, |ózan ész szeriut, éppen a test élete ellen elkövetett lüu; tn ly mindig a szellemi és erkölcsi élet rovására magábaD hordja természetes liiiutetését Az auya termé szet mindig meg boszu'ja hZt, ha valaki törekvése ellenére akadályokat gördít vagy fejlődésének útjába áll. Ha szabad a mai moderu társadalmat alkotó emberséget bírálat alá venni, a statisztikai adatok alapjáu ktrnore.il moudaui, hogy a mai élő emberiség szellemileg elég müveit ugyan; de testileg satnya, erkölcsileg a sülyedés mer3dek lépcsőjén áll. A mai kor embere a régi hősökuek muzeumokban régiség gyanánt őrzött fegyverét kezébe véve; ha erőképességét és ügyességét mutogatni akarja, ugy jár vele miut dicső emlékű Mátyás királyunk járt gyermekkorában édes upja Huuyady János kardjával • vagy elejti,vagy két kézzel sem birja forgatni azt. Egy régi magyar mente, mely hajdan egy Toldi Miklós egy Huuyady Jánosnak hónáért lángoló szivét, harcz-edzett testét takarta, uia két köpenyeg forgató honatyának téli felöltőül bátran szolgálhat. A földumes nép ma a pálinka .vas által véli fentartani munkaképességét. A mult szazadból még ma is fenálló börtönhelyiségek nem elegendők az elitélt fegy enczek befogadására ; ujabb fegyházak építéséi v.gy börtönhelyiségek bérlései nagy mertekben igény be veszik az állam fentartásának költségéit. A tanuló, pályára öuként vagy erőltetésből lépett ,fju :iemzedeknek 100/o-ja sem végzi be teljes sikerrel a pályát. A reg. időben Apafy Mihály erdélyi fejedelem neje nő. erénynek s dicsőségnek tartotta önnön maga által kész.tett .zletes étkekkel vendégelni meg diszes vendégeit; ma 300—400 forintos hivatalnoknak neje fogadott szakácsnéra v;igy jól megfizetett bejáró asszonyra bízza a családja szamára szükséges mindennapi kenyér sütését; a női kec-et el