Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

,N Y í B V I D É K". r A mult, a jövőnek, i. A föld, ez az emberek által lakott csillag ismét vénebb lett egy emberi számitásu évvel a nélkül, hogy éveinek száma, az emberi följegyzésen kivül, valami más nyilvánulásból kitunnék. Ki tudja, mikor alakit és mikor fog elmúlni ?! Am az emberi életben annál iniább meglátszanak a tűnő évek nyomai. Meglássanak azok a boldogok mosolyában, a szenved^ hulló könyüiben, az ifjúság reményeiben, a wuőttek csalódásaiban, az aggok arczredőiben, ° oölcsek tapasztalásaiban és az emberi intézmgp.rtíjcben egyaránt. Boldog az, akinek éveivé tapasztalatainak és élettanulmányainak száma is szaporodott! Az nem siratja a múltnak örömeit, nem zúgolódik a jelen sivárságán és nem fél a jövő bizonytalan voltától. Az emberi élet boldogsága nem a meszsze jövő ködében, hanem a jelennek bölcs felhasználásában * határozódik. A jelen gyökere a múltnak és virága a jövőnek. S most amidőn a mult emlékein tűnődve, aggodalommal tekintünk a jövőbe, ha valyon örömet vagy bánatot, mosolyt vagy könyüt rejt-e számunkra sűrű leple alatt; ha valyou jobb és boldogitóbb lesz-e az, mint a közel mult volt: önkéntelenül fölmerül keblünkben a vágyIstenhez emelkedni. Óh mert hiszen csak Istentől várhatunk erőt a jövő küzdelmeihez, vigaszt szomorúságunkban és reményt kétségünk közepette! Csak Istenbe vetett hit által lehetünk képesek elviselni az élet ezermeg ezer szenvedéseit! Csak egy jobb, örök jövő életbe helyezett remény az, amely könnyűvé teszi az élet terheit. Csak az Isten félelme és tisztelete, s lételében való erős hit tárja fel előttünk a boldogító jövőt. Fájdalom e hit fénye mind inkább halványodni kezd a mai modern társadalom kebelében! Ezt mutatják a gyakori öngyilkosságok, a miudenuapi defraudácziók ós erkölcsi sülyedések. Pedig csak az Istenbeu való hit, az anyagiakuak csakis szükségszerű becsülése ós szeretete, az erkölcsös élet becsülése és gyakorlása biztosítják számunkra a megelégedést: az emberi boldogságnak ez egyedüli alapját. Mindezek mellett azonban elismerem, hogy az embernek földi javak után is törekednie kell; mert ez képezi az ember második élet-feladatát. Ámde a földi javak csak ugy tekintendők, mint az élet fentartásához szükséges eszközök; és ha tisztességes utakou szereztük azokat, mások megrontása és veszélye nélkül. A becsülettel szerzett földi javak már csak azért is szükségesek a földi életben, hogy kevésbbé munkaképes ós szerencsétlen embertársainkon segíthessünk. Hogy pedig ezt gyakorolhassuk szükséges, hogy az időt, a jelent okosan és munkálkodva használjuk fel. A kitartó munka és szorgalom megteremti számunkra az anyagi jólétet. Az anyagi jólét könnyűvé teszi emberi, keresztyéni ós hazafiúi kötelességünk teljesítését. Ez pedig megelégedéssel és boldogsággal tölti be lelkünket. Aki szorgalmasan dolgozott; aki a jóban állhatatos volt; aki nem csak a szerzés, hanem a megtartás és másokkal való megosztás mesterségét is gyakorolta ; akinek szivében a megelégedés otthont talált;aki munkáját Istennel kezdte, Istennel végezte a mult évben : az nem dobhat követ az elmúlt év sírjára. Akinek pedig talán nem adta meg a mult év mindazt, amivel kecsegtette, reméljen a jövőtől. Ne essünk kétségbe, ha életünk rögös utaiu akadályokkal kell küzdenünk. A munka és kitartás legyőzi az akadályokat. És ha a mult csak szomorú emlékek képét tárja elénk; ha a sivár jelen csak csalódásaink számát növeli: fen marad számunkra még a jövő, amely feledtetni fogja velünk a mult fájdalmait, s reménynyel szövi be álmainkat egy jobb, boldogitóbb élethez. Most pedig, midőn hátunk megett egy sir áll, amelyben a mult év aluszsza ölök álmát; s előttünk egy bölcső, amelyben az uj év van ébredező- félben: hintsük be a sirt .a feledés fájának lombjaival, és koszoruzzuk fel a bölcsőt a remény virágaival. Mi előtt azonban végképen megválnáuk a mult évtől, tekintsünk vissza annak lefolyására; különösen pedig lefolyásának arra a részleteire, amelyek megyénkben, városunkban, tehát köztünk, közvetlen közelünkben történtek. Beszéljünk egy keveset a múltról a jövőnek. Szabolcsmegye rendkívüli köz gyűléséből. (deczemberhó 31.) Szabolcsmegye közönsége mult évi deczemberhó 31-edikén rendkívüli közgyűlést tartott Zoltán János alispán elnöklete alatt. A gyűlés »/«11 -órakor megnyittatván, első helyen a Mosolygó József és Maternyi Lajos bizottmányi tagok helyének uj választás utján leendő betöltési határideje tüzetett ki f. é. januárhó 13-ra. Ez után Nyíregyháza város képviselő testületének szervezkedési szabályrendelete vétetett tanácskozás alá. A polgármesteri jelentés és a három rendbeli fölebbezvény felolvasása után, az állandó választmány lavaslata olvastatott fel. Az egyik fölebbezvényt id. Jírudy Gyula, a másikat Belffy András és érdektársai, a harmadikat ifj. Maurer Károly nyújtotta be. A két első a tiszti állások megszaporitása és a fizetések fölemelése, utóbbi a kvalifikaczió ellen is voltak irányozva; ifj. Maurer Károly föisbbezvénye csak a minösitvény kimondásának elvetését kérelmeríe. Az állandó választmány javaslata által a szervezkedési szabályrendelet néhány pontjára tett kisebb, kevésbbé jelentékeny módosítás elfogadása után, rövid eszmecserére nyújtott alkalmat a városi pénztárnok és ellenőr által leteendő óvadék. A szervezkedési munkálat a pénztárnoktól 2000, az ellenőrtől 1000 frt óvadék letételét kívánja vagy óvadékképes értékpapírok, vagy kétszeres értékű ingatlanra való betáblázás mellett. E pont oda módosíttatott, hogy a betáblázás első helyen teljes biztosítékot nyujtólag eszközöltessék. A főkapitány fizetését az állandó választmány 900-ról 1000-re javasolja emeltetni, az egy rangú tisztviselők fizetéséhez aránylagos viszony szerént. Somogyi Gyula nem találja viszonyosnak a főkapitány fizetésének felemelését; amenyíben a főkapitányi hivatallal több, a törvény által is megengedett mellékes jövedelem van kapcsolatban. Ajánlja az eredeti szöveget a bizottság figyelmébe. Vidovich László aljegyző felhívja a közgyűlés figyelmét, ha valyon nem lenne-e czélszerübb a fizetésre vonatkozó tételeknek együttes tárgyalása és vitatása. Ez indítványt azonban a többség elejtvén, a főkapitány fizetésének felemelése fölött a vita tovább folytattatott. Trajtler Soma nem fogadja el a felemelést, pártolja Somogyit. Miklós László főjegyző az állandó választmány javaslatát támogatja. Szerénte a főkapitány javadalmazása, a marhás levelek után járó dijak elvonása által, megcsonkíttatván ; a felemelést, tekintettel a régi arányra, helyesli és elfogadja. Palántzky Sámuel: Az állandó választmány nem lehet oly pontosan értesülve a kapitányi hivatal jövedelmező voltáról, mint mi. Mi igen jól ismerjük azt, és nagyon megfontoltuk a körülményeket, amidőn a kapitány fizetését 900 frtban állapítottuk meg. Oly jövedelmek vannak e hivatalhoz kötve, amelyek nem csak hogy össze férnek a tisztességgel, de sőt a törvény is megengedi azokat. Én tehát kérem a tisztelt közgyűlést, méltóztassék a 900 frtban megállapított főkapitányi fizetést helyben hagyni. Szikszay Pál főügyész, amenyiben a főkapitányi fizetés ellen fölebbezés nem történt, ő az eredeti szöveget érintetlenül hagyni javasolja. Különben is a rendezett tanácsú városok tisztviselői fizetésének meghatáro zására nézve, a köztörvény-hatóság nem illetékes. Miklós László főjegyző tagadja, hogy a törvényhatóságnak ne volna joga a községi szervezkedéshez, illetőleg a községi tisztviselők fizetésének meghatározásához ; sőt kötelessége nem csak ellenőrizni, hanem szabályozni is ott, ahol az vagy a törvénybe ütközik, vagy nem méltányos. Gyakorlati szempontból elégnek tartja a 900 forintot; de nem találja azt arányosnak a többi egy rangú tisztviselők fizetéséhez képest. Szikszay Pál t. ügyész oda módosítja előbbi kijelentését, hogy csak is a törvényesség tekintetében van joga a megyének irányozni az egyes községek szervezkedési munkálatát. c Somogyi Gyula nem vonja kétségbe a megye e vonatkozatu jogát; de tagadja, hogy joga volna ahhoz, hogy a város nyakára több-több terheket rakjon. Ez önkényes eljárás volna. Az alispán szavazásra hiván fel a közgyűlést, a többség az eredeti szövegezést, vagyis a 900 forintot hagyta helyben, az állandó választmány javaslatának mellőzésével. A számvevői számtiszt fizetését, amenyiben munka köre a szervezkedési munkálatban nincs körvonalozva, az állandó választmány törölni javasolja. Miklós László főjegyző: Minthogy a szervezkedési szabályrendelet nem emlékezik meg a számvevői számtiszt munkaköréről, az állandó válaoztmány nem állapíthatta meg fizetését. E tévedés szerintem csalc ugy hozható helyre, ha a képviselet utasittatik, hogy a szervezkedési munkálatot utólagosan pótolja ki és terjeszsze be jóváhagyás végett a megyéhez. Ez úttal azonban törölni kell e tételt. Somogyi Gyula '• Ha elodáztatik e kérdés, akkor a számtisztet megválasztani nem lehet. Mondassák ki, hogy ez állás rendszeresittetik. Én nem látok ebben semmi nehézséget. Ami a számtiszt munkakörét illeti, azt most is könnyen meg lehet határozni. A számvevői számtiszt tulajdonképen segédkezik a számvevő mellett, mint a számvevőnek alárendeltje. Szavazás alá bocsáttatván a kérdés, a többség rendszeresítettnek mondta ki a számvevői számtiszti állást. A községi biró fizetéséből az állandó választmány 100 forintot töröltetni javall. Rövid vita után, amelybe Somogyi Gyula, Palánszky Sámuel, Vidovics László és Lányi Antal folytak be, a községi biró fizetése 700 foriatban változatlanul meghagyatott. A városi őrmester fizetését 250 frtról 300 frtra javasolja emelni az állandó választmány; avval indokolván javaslatát, hogy ha a káplár fizetése 260 forint, az őrmesteré méltán lehet 300 frt. Somogyi Gyula az eredeti 250 forintot kéri meg állapíttatni; mert az őrmesternek nem C9ak kényelmes lakása, hanem tűzifája és világítása is van. Ez pedig szerinte nem 10 , hanem közel 307 forint különbözetet tesz ki szemben a káplár fizetésével. Somogyi Gyula helyes indokolása tetszéssel fogadtatott 5s az őrmester fizetése 250 frtban állapíttatott meg és hagyatott helyben. Erős vitára nyújtott alkalmat a cselédfogadó küldöttség szervezésének kérdése, amelyben többen a polgármester tekintélyét látják megtámadva, és korlátozva eljárását. Végre Somogyi Gyula érvelése alapján e tétel akk GgGszittötott ki, hogy & szögődvénycsckct & pol* gármeEiter fogadja ugyan fel, de mindig az e végre kikiildenldő cselédfogadó bizottság véleményének meghallgajtásávajl. Hasonlóan élés vita tárgyát képezte az áilandó választínánynak a »számonkérő szék* törlésére vonatkozó javaslata. 4 törlés ellen felszólaltak Somogyi Gyula, Kovács • (ierö, mellette Miklós László és némileg Lukács Ödön. Utóbbi semmi eredményét sem tapasztalta a számon kérő szék müiködésének; sőt amint tudja, még a működése fellett nyilatkozható iratok is elvesztek. Tekintve azonban aztj, hogy a »számonkérő szék« a tisztviselők eljárását ns|igymérvben ellenőrizheti, meghagyandónak határoztatok. Az állandó választmány javaslatának utolsó pontja a szervezkedési szabályrendeletben kimondott kvalifikácziónak törlése volt. Azí állandó választmányt e javaslatánál egyenesen az ide vonatkozó törvény vezette, amely e tekintetben világosan kimondja, hogy a polgármester kivételével, a többi tisíztviselő kvalifikaczió nélkül is puszta ajánlatra megválasztható. Soiinogyi Gyula hosszasan és begyőzőleg fejtegette a rendezi itt tanácsú városok és más községek közti különbséget! és a kvalifikáció üdvös voltát a közügyekre nézve; kijelentvén, hogy kész az ügyet a legfelsőbb forruriiig félj vinni. t Az állandó választmány véleményét pártolták: Vid<{ vich Láizló és Miklós László. A kvalifikáczió mellet! szól alt fel még Pazár István. A többség azonban, daczára a törvény e vonatkozatu intéjzkedésének, a kvalifikácziót fogadta el. A határodat 15- nap alatt fölebbezhetőnek jelentetvén ki elnökit/S alisjpán által, a gyűlés befejeztetett. — y. — Köz ügyek. (A v álasztási törvény revíziója.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló néhány törvényczikk hézagos intéí '.kedéseinek pótlása, illetőleg kiegészítése iránt lefkö/.elebr. i tárgyalásokat indíttat a belügyminisztérium vezeté sével megbízott magyar királyi miniszterelnök. Hír szerén t a naagyar királyi kúria elnöke már megkeresést intézett e i tárgyban a belügyminisztériumhoz, s felhívta a minisz;ter fij igyelmét azokra a hiányokra, melyeket a felszólamlások felett itélő kúriai tanács, a törvény s annak gyakor lata körül, évek óta tapasztalt. (•A ki rályi ítélőtáblák deczentrálizácziójának kérdése) újból fö lvettetett, a kormány egy legközelebbi megállapodása következtében. A budapesti királyi itélő táblánál a lkaLí iázott pótbirák fizetésének arányosítása ügyében, az igazi ságügyminiszterium és a pénzügyminisztérium közt fol y tat< függeszt ette: s újjászervez vén eze:t'kes: szóban levő két év sülünk, rálizáczió, tárgyalás fölveszi. (Ip

£ ügyi mini kereskede; ipari rajz mely szűk zetet, illet >tt tárgyalások ugyanis, avval az indokolással i fel, hogy a királyi itélő táblák szétosztása ése iránt legkésőbb a jövő évben javaslat láitendő; a pótbirói intézmény rendezése, a deczentrálizáczióig, mely egy, legfölebb alaif .t ténynyé válhat, elhalasztható. Ugy értehog'y e megállapodás következtében a deczentügyében már évek előtt megindított előzetes ok fonalát az igazságügyminiszterium ismét iroklatási statistica.) A vallás- és közoktatássztí rium egyetértőleg a földmivelés-, ipar- és lem'ügyi minisztériummal, az iparos oktatás és •.oktiatás tárgyában értekezletet hívott Ö3sze, eba körű bizottságot küldött ki, hogy terveőleg javaslatot készítsen, mely szerint az iparosoktatás és i

: patí i rajzoktatás fontos kérdése ugy az alsó, mint a közép és felső ipariskolákban egyöntetüleg rendezhető legyeu. E delugált bizottság Hericb Károly min. osztálytanácsost t 'izta meg, hogy az összes fővárosi ipariskolák szabályzata it, tantervét és a róluk szóló adatokat beszerezze. Enn ek folytán Herich Károly és Szász Róbert min. titkár köi-levélben kérték fel az orsz. iparegyesületet, hogy a felügyelete alatt álló ipariskolákról szóló adatokat, a; iok nak tantervét és szabályzatait nekik beí.i-.uiAi. a„ iparegyesület a kért adatokat a napokban ldoni a bizottságnak. ói vagy gyámhatósági beavatkozást igénylő lel tározása) alkalmával, a hagyatékhoz tart éivi házosztály és házbér adóját, és a földiteri tiszta jövedelmét, a leltározást teljeitelesek jövőre a leltárba, a becsérték fel,t, mindig pontosan beirni. tő ügy rendezése) tárgyában a belügy •zelebb felhívta a törvényhatóságokat, hogy yok és talajminőségek szemmel tartása nyes szakközegek meghallgatásával, s az cz. 117. § ában megjelölt pontok befogyrendelet tervezetet készítsen s azt hozzá küldjék. Az fogja megkil (A bír hagyatékok tozó épületet birtokok kat: sitő közegek tüntetése mel (A tea minisztérium a helyi viszi mellett, a tör 1876. XIV. ti lalásával, szab terjeszsze fel. + Nyireg alakult meg az: János alispán ú testület megala elnöki széket át elnöknek; aki ünnepélyes csel^ lalván az elnöki a városi szervezk határozatát, amel módosítandó. Mii megtörtént módo után emelkedik tiszti kart továbl Polgármester feli munkálatok eller^ meghosszabbitásá határában levő va! kivételével, amel, viselet által h földek területét tényleges i.irtokoí tárgyában tett ír. ÚJDONSÁGOK. háza város uj képviselete folyó hó 2-án ij kiegészítés folytán. A gyűlést Zoltán nyitotta meg és jalentette ki a képviselő ulását; mely hivatalos actus utfia az dta a polgármesternek, mint rendszeres távozó alispánt melegen üdvözölte az cmény alkalmából. Polgármester elfugszéket, bejelenti a megyei közgyűlésnek dést tárgyazó szabályrendeletére hozott ' szeiént a szabályrendelet némely pontja thogy pedig a szabályrendelet osak a litás és a fölebbezési határidő lefolyása érvényre a képviselet a jelenlegi ra is megbízta, az ügyek vezetésével, latalraaztatott, hogy az uj kataszteri intézendő felszólamlások határidejének ,, az illető helyen kérelmezze. A város dászterületek bérbeadása, a simái puszta vre ujabb árverés tartandó, a képelyben hagyatott. Végül a jogí való vadászati jog jövedelmének a iok közt leendő aránylagos felosztása litvány, a mai gyűlésnek nem lévé

n I