Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-10 / 6. szám

NYIRVXDÉ lí" dási kötelezettség alól; amenyiben az átadó küldöttség miudeat rendbea talált. A képviselet, mMtányolva Déry Károly számvevő­nek buzgalmát, a javaslatba hozott 100 íoriatot és fel­mentvényt egyhangúlag megszavazza. Tistti ügyítt, reflektálva a mult gyűlés által Fe­dor Ágoston részére megszavazott fizetés p itlékra s »; óvadék letételére vonatkozó határozatára: beielenti, hot;;, u^y Fedor Ágoston 1000 frtos, mint Kovács Ferencz 2000 frto", óvadéki ügye teljesen rendben van. A gyűlés örven­detes tudomásul veszi. Olvastatott a Császárszállási földek kiosztását tár­gyazó szakosztályi véleményes jelentés; amely jelentés ugyani*, az árverésen való tömeges kiadás helyett, az ed­digi 2400 ölenkint való kiosztási gyakorlat követését javasolja jövőre is. mint legm-ltányosabb és legczélsze­rübb módozatot. A javaslat indokául kifejti a szakosz­tályi vélemény, hogy a kérdése* földeknek árveréseu va ló kiadása nem czélsz-rü; mert hoszabb időre olcsóbban menne el, és mert a szegényebb birtokosokat a gazda­gabbak tulliczitálván, amazon föld nélkül maradijának ; de meg a bérpénz is könyebben behajtható többektől kisebb összegekben, miut kevesebektől nagyobb ösz­szegeklwn. Nem ellenzi azonban a jojb minősé­gű földeknek árverésen való kiadatását, de kisebb részletekben Miért is a szakosztály 2 holdas részletek­ben egyeseknek évi bérletbe jivallju kiadatni, és javas­latának elfogadása után, kéri a vélemény, a megállapo­dásnak a megyére jóváhagyás végett való fölterjesztését. Id. Kmdy Gyula, hivatkozva a törvéuyre, amely a közvagyont nyilvános árverésen rendeli bérbeadatni, figyel­mezteti a képviseletet, hogy a törvényes térről ne lép­jen le. A szakosztály véleményének indokai szerénte csak löltevések, suppositumok mindaddig, amíg az >k va­lódi tényeknek lenni be nem bizonyulnak. Az árverést annál is inkább ajánlja szóló, mivel a java földeknek árverésen való kiadatását a szakosztály is czélszerünek találja.Indítványozza tehát szóló, hogy kisértse meg előbb a képviselet az árverést, és csak ha ez nem sikerülne, forduljon vissza az eddigi részletes kiosztáshoz. A föld osztó küldöttségbe azonban teljesen érdektelen egyéne­ket kiván választatni. (Helyes). Belfy Andrát a kérdés eldöntését elnapoltatui ki vánja a felfolyamodásra hozandó felsőbb határozat leér­keztéig. Különben, mint egyik föllebező, pártolja Krú­dy Gyula indítványát. A javaslat szerénte az árverés­nek csak rósz oldalát tüntette fel. Az árverési föltéte­lekkel sok bajnak elejét lehet veuni. Szóló szerint a föl­tételektől igon sok függ, hogy az árverés eredmény-dus legyen. Bátthy Barna a gazdászati szakosztály vélemé nyét pártolja. Gruden Ernő: Ugy hiszem, hogy a törvényt senki sem akarja megsérteni. De hiszen a törvény nem is tilt­ja meg, hogy földeinket magunk kezelhessük. Olt van Debreczen, ahol szintén házilag kezeltetnek a város földjei. Mi nem vagyunk főváros,, hanem földmivelők vagyunk tulyomó számban. Igen különösnek tűnik lel előttem, hogy niig az egyik földbirtokot eladjuk magunknak, addig a másik földbirtokot bérbeadjuk akárkinek. Hát haszon ez a közönségre nézve ? A város halhatatlau testület; kell tehát, hogy az utódokra is gondoljunk. Pártolom a szakosztály véleményét. (Helyes). Zajdct Jóit ff a várost a család apához hasonlít­ja, akiuek erkölcsi kötelessége gyermekei, illetőleg a la­kosok jólétéről és boldogulásáról gondoskodni. Erősen ki kel azok elleu, akik p város törzs-vagyonához egy krajczárral sem járultak, és most azok szerepelui akar­nak Elfogadja a szakosztály véleményét ugy azonban, hogy határozza meg a képviselet: menyit kapjon egy­egy lakos. Andrásctik József az árverésnek nem barátja, de a kiosztást házszám szerint óhajtaná eszközöltetni; nem peslig ugy, mint eddig volt, hogy t. i. egyik 20—30 hold tőidet is használt, mig a másik egyet sem. l)r. Mftkó László, a Krúdy Gyula által emelt vádra reflektálva, tagadja, hogy a szakosztály véleménye nem a törvéuyen alapulna ; mert a törvény megendndi, hogy a közvagyon házilag is kezelhető; ha a közönség érdeke és a helyi körülmények ugy hozzák magukkal; csakhogy ebhez a törvényhatóság jóváhagyási is szükségeltetik. A sz»ko«ztály által felhozott iudokok alapos voltát, a gazdák tudják legjobban. Pártolja a szakosztály véle­ményét. H'ithy K.iroly nyilasonkint kívánja a földeke! ki­adatni. Az árverést fizikai tekintetben is lehetleuuek tart­ja ; de meg nőin is kapna a város anyit, mint most meg van állapítva. Elfogadja a szakosztály véleményét. Bencs László minden az eddigi földosztási gyakor­lat ellen nyilvánult gyanúsítást visszautasít. A földosz­tás mellett 15 évi gyakorlat szól. A gyanusitók részé­ről elvárta volua, hogy a hibást és gyanúst nevezzék meg. A pu«zt» gyanú, bizonyítás nélkül, önmagától ele­sik Az árverést nem tartja előnyösnek, tehát ahhoz uein járulhat szavazatával. A házsor szerénti kiosztá-t nem helyeselheti, mert egyik háztuUjdonns több adót fizot, mint a másik. Elfogadja a szakosztály javaslatát. Krúdy Gyula ismételvé kijelenti, hogy ö a törvény értelmébeu tette indítványát. A házi kezelés előcyösebb voltáról nincs meggyőződve. Az árverés azonban nem­zárja ki a házi kezelést; «öt a tőrvény maga is azt mond­ja, hogy csak ha az árverés nem vezetne czélhoz, al­kalmazandó a házi kezeié*. Aki az árverés ellen szól: érdekből szól (Kösbeszőlások szavazzunk !) Gruden r.mB a szavazás elrendelése előtt, figyei mezteti a közgyűlést, hogy ne csak a város p-nztáráuak előnyét, hanem a lakosság hasznát is tekintse. Olvasni a törvény ide vonatkozó sz.ikaszát, amely feljogosítja n várost, hogy vagyouát házilag is kezelhesse. Bartó János . Nagyon sokan hangoztatják a törvényt; pedig éppen azok vétenek W.-tdbbet a törvény ellen. Az árverést nem fogadhatja el; mert akkor a kisebb birto­kú lakosok a gazdag bérlök rabszolgáivá lennnének. Mel­lőzzük tehát az árverést. Ekkor a föld haszna a miénk lesz Pártolja a szakosztály véleményét (Szavazzunk ! Szavazzunk! Polgármester a n>vszeréuti szavazást elrendeli s felhívja a gyűlést, hogy akik a szakosztály véleményét elfogadják, azok igennel, akik p'dig Krúdy Gyula indít­ványát pártolják, nemmel szavazzanak. Igtnit+1 szavaztak: Báthy Károly, Básthy Barna, Btbicz Mihály. Bsrzó János. Bencs L'.szló, Cseugery József, Deák József, Garay Mihály, id Gyurcsán József, Grud n Eruő, Hibjin Simuel, Hibján Dáuiel, Horváth Gyula, He'c: József K icska János, Korányi 1 íre. Kra­jecz János, Krcsák Ádám, Lőc/.y Aaudrás, M trfóldi György, Márkus Károly, Majerszky B la, Markó Mihály, dr. Meskó Liszló, Nád isi M hálv, Nikelszky Lajos, P.tm puch András, Pásku Ferencz, Pataky Laj >s, Szabó Im­re, Szedlák Jánoi, Zajácz J >zsef, Zomborszki János és Jánoszki András. Nemmel szavaztak: B;lfi András, Bjnictky­Mks., id Krúdy Gyula, és ifj. Maurer Károly. Az alapítványi tőke atáni betét kamatadó tárgyá­ban beterjesztett jogügyi szakosztálynak azon vélemé­nye, mely sz.eréut az ílljtő Egyházak folyamodjanak eme: uj adó elengedéseért, egyhangúlag elfogadtatott s uta sittatni határoztatott a takarékpénztár, hogy a betéti kamatadót ideiglenesen fizesse a városra eső részt a tarta­lék tőkéből, elszámolás föltétele melle:t. E határozat hitelesítettnek vétetett. A nyirvizszabályozó társulat ellen indított perek beszüntetése tárgyában adott gazdászati és jogügyi sza­kosztályok abeli véleménye, hogy a város, engedve a kir. biztos békülékeny felhívásának, igyekezzék a társu­lattal, a perbeli tárgyra né ve kiegyezni, nagy szó­többséggel elfogadtató, t. Polgármester felhiván a képviseletet a központi választmányi tagoknak újból leendő megválasztására, a szavazati jegyekkel való szavazás elrendeltetett, s a sza­vazat szedő bizottság tagjaiul, Grudon Ernő elnöklete alatt, Korányi Imre, Majerszky Béla, Szesztay Károly, és Sáry Pál választattak meg. A szavazás megtörtén­vén, a következő eredmény tüut ki. Megválasztattak ugyanis: Barzó János, Bencs László, Krcsák Ádám, Ke­rekréthy Miklós, ifj. Maurer Károly, Mijerszky Béla, dr. Meskó László, Nadasi Mihály, Sáry Pál, Tórök Pé­ter Zajácz József és Zomborszky János. Előterjesztetett a Sóstón készítendő medencze és az edóuypiaczi furott kut költségeinek fedezése tárgyában adott jogügyi szakosztály véleménye. A szakosztály a sóstói medencze költségét a város által javallja fedeztet­ni; amenyiben a viz leapadásának a társulat nem lehet oka, viz nélkül pedig uiucs fürdő. (Helyes.) A. furott kútra vonatkozólag, amely Zsigmondy véleménye szeréut, tovább nem folytatható, azt ajánlja a szakosztály, hogy mondjon le a vállalkozó a 44 méternyi fúrási díjról s adassauak neki vissza műszerei és csövei. A Sóstóra vonatkozó javaslat elfogadtatott. A fú- I rott kut vállalkozója ellenében azonban hosszas és he­ves vita után, melyben Bencs László, Kálnay László, dr. Meskó László, Kerekréthy Miklós vettek részt ki­mondatott, hogy a város perelje be Bürgermeiszter vál­lalkozót. Mihez képest t. ügyész meg is bízatott, hogy j H per megindításához szükséges lépeseket tegye meg. Az 1881. évi árvagyámi számadás, amenyiben az a mai napra el nem készülheted, polgármester előter­jesztése folytán, levétetett a napi rendről. Olvastatott a Kossuthutczai kövezet átvételére vonat­kozó küldóttségi pótjeleutés A pótjelentés szeréut az előirányzott összegnél 1038 forinttal került többe a kö­vezeti munka; miután több munka eszközöltetett, mint eredetileg megállapítva volt. Andrdscsik József kifogásolja ugy a többlet kifizetését, mint az átvételt. A mérnöknek azon, kijelentésében azonban, hogy a vállalkozó útépítő 5 évig felelős a munkáért, megnyugszik. Nem helyesli szóló továbbá, hí,'/ az utcza hátulján a járdák kiköveztettek, az eleje pedig még most is kövezetlen. Horváth Gyula városi mérnök azou felvilágosítást adja, hogy az utcza eleje azért nem köveztetett ki, mert koczkakő nem volt kapható. Egyéb apró panaszokra nézve, polgármester a fel­sz.ólamlókat a kérvényezés útjára utasítja. A küldöttség pótjelentése tudomásul vétetett. Előterjesztetik a szegödvényesek felfogadása, mely szerént a kéményseprő 54 frt. 50 krajczárért vállalkozott: a reiidőrhiztos fizetése azonban havonkmt 3 forinttal pó­toltatott. A közrendőrök fizetése 5—5 forinttal javítta­tott meg. miután egyébként nem akartak vállálkozni. Az előterjesztés tudomásul vétett s az intézkedés helyben hagyatott Bencs László azt a kérdést meríti fel, hogy a csordásokat ki fizesse: a gazdák vagy a város. Határoz­tatott. hogy a marhat irtó gazdak fizetik. A vadászati jog bérbeadását és az iskoli kötelezet­tek összeírását elrendelő alispáni rendeletek: kiadattak a tanácsnak, a szükséges intézkedések megtétele végett. • — y — Közügyek. (Póttartalékosok és had mentességi dij.) A póttar­talékosok fogalmának helyes értelmezése és a hadnentes­-égi dij kirovásának, melv esetekben való alkalmazása tárgyában, a pénzügyminiszter, a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg. a következő körrendeletet adta ki: »A had­mentességi dij fizetésének kötelezettsége alá nem eső pót­tartalékosok alatt azok az egyének értetnek, akik a ren­des ujonczállitás vagy utóállitás alkalmával 9 esetleg a vegyes fölülvizsgáló biz.ott^áz által hadképsseknek talál­tatván. az 1383. évi sorozástól és az ezen évre felhívott korosztályokon kezdve, korosztályra való tekintet nélkül, az. 1883. évi sorozásig — úgyszintén az 1882. vagy ez* mellőző, valamely régibb évre lett utóállitás esetében pedig csakis a harmadik vagy utolsó korosztályból, ál­landóan a pS'tartalékba osztattak és osztatnak be s akik a póttartalékba lett beosztásukról, a fennálló szabályok értelmében, »ajánlati hizonyitvány«-nyal láttatnak el. amelyben a póttartalékbi lett bworoztatásuk világosan jeleztetik. Eze,i póttartalékosok nem esnek a hadmentei­ségi dij fizetésének kőtelssettsége alá. Ellenben nem te­kinthetők póttartalékosoknak azon egyének: akik családi viszonyaik alapján, a védtörvény 17. szakaszának értel­mében, a hadkötelezettség alól ideigleinesen felmentettek illetőleg az 1882. évi XXXIX. t.-cz, 1-ső fejezete 12 szakasza b) betűjének értelmében, uz ujonczjutalekbol, vagy a póttartalékból és a honvédségből ideiglenesen elbocsáttattak, és akik, amennyibeu már a harmadik vagy vala-uely magassabb .korosztálybau állauak, az 1882. evi XXXIX. t.-cz. L fejezete 8. szakaszának utolsó^es 12. ssakaszáuak 7. bekezdéséhez képest a »póttartalék ', illet­ve a »honvédségc nyilvántartásába« helyeztettek át. A hadkötelezettség alól ideiglenesen fölmentett, illetőleg a sorhad vagy a póttartalék és a honvédség kötelékéből ideiglenesen elbocsátott s a póttartalék vagy a honvéd­ség nyilvántartásába áthelyezett ezen egyének azok, akik a hadmentességi dijról szóló 1880. évi XXVII. t.-cz. 1. 2. pontjának s a 2. §. b) pótjának értelmében és az 1882, évi XXXIX. t.-cz. I. fejezetének 16. §-hoz képest is mindaddig, a mig fölmeutési vagy elbocsátási jogczi műk fennáll, a had mentességi dijat fi'.etni köteleztetuek, s akik ekként, a tulajdonképpen való póttartalékosoktól kellőleg megkülönbözteteadők és ezzekkel össze nem té­vesztendők.* (Az or»zágos iparegyesület) f. é. január hó 18-adikáu tartott igazgatósági ülésén a többi tárgy között, az ipar­törvény módosítása tárgyában, két javaslatot tárgyalt. A gyáripari szakosztály a földmiv.-ipar-és kereskedelmi mi­nisztériumot átiratilag, az ipartársulati szakosztály kül­döttségileg kéri ez iránt megkeresni, hogy az ipartörvéuy javaslatot, mi-előtt az országgyűlés elé kerülue vélemé­nyes javaslat-tétel végett, az egyesületnek adja ki. Az igazgatóság tudomást szerezvén arról, hogy az ipartör­vényjavaslat, a minisztertanács által már jóváhagyatott, és Ö felsége előleges szentesítését is birja, legközele! b p ;dig már az országgyűlés elé terjesztetni, és ez alkalom­mal az egyesületnek tárgyalás végett, ki is fog adatni ugy, hogy az egyesület arra vonatkozó észrevételeit egye­nesen az országyüléshez intézhesse: a két osztály javaslatá nak mellőzésével, beható vita uiáu elhatározta, hogy mihelyt a törvény-javaslat az ország-gyűlés el> kerül é3 annak hiteles szövege koztudamásu lesz, egy vegyes bizottság által, amelyben az igazgatóság 3, a gyáripír szakosztály 3, a kézműipari szakosztály 3, és az ipartársuluti szak­osztály 6 tag által lesz képviselve, fogja a törvény javas­latot behatóan tárgyalni. E munkálat a kézműipari és gyáripari szakosztályok által felülvizsgáltatik és végre az igazgatóság által megerősítve kerül az ország­gyűlés elé. ÚJDONSÁGOK. -1- A nyíregyházai városi felső leányiskola első félévi vizsgái f. é. január 31. és februárhó 1-éu fényes sikerrel tartattak meg . Valóban uem tudjuk : a tanfelügy elő tapintatos vezetésének, vagy a tauárnők és növendékek igyekezetének tartozunk-e nagyobb elismeréssel. Minden­esetre az őket illető köszönet nyilvánítás kötelességét a legnagyobb örömmel teljesítjük a távollétek által tündöklött szülők helyett is, azon szép sikerért, mely a hivatásuk szent érzetétől áthatott tanárnők működését, a vizsga két napján, méltóan megkoronázt 1. © Az idei ujonczozás, Szabolcsmegye területén, a következő idő-és-sorroudben fog lefolyni. A tiszai járásban Mándokou kezdőd k márcziushó 10-én, tart márcziushó 14-ig. A dadai felső járásban Rakamazou kezdődik már­cziushó 31 én. tart áprilhó 3 ig. A dadai alsó járásban T.-Lökön kezdődik áprilhó 5-én, tart áprilhó 10-ig. Nyí­regyházán kezdődik áprilhó 15-éu, tart áprilhó 18-ig. A hogdányi járásban Nyíregyházán kezdő­dik áprilhó 19-én, tart áprilhó 23-ig. A kisvárdai­járásban Kisvárdán kezdődik áprilhó 25-én, t art áprilhó 30-ig A nyírbátori járásban Nyírbátorban kezdődik (a felszólamlás áprilhó 8-án, tart ápril 9-ig); az állítás áprilhó 15-én, tart áprilhó 19-ig. A nagy-kállói járás­ban kezdődik (a felszólamlás áprilhó 21-én, tart áprilhó 22-ig); az állítás áprilhó 23-án, tart áprilhó 29 ig. t A halál dermesztő szele egy munkás élet fáklyá­j it oltá ki, egy tiszteletre méltó család boldogságát dúlta szét: Kubassy Arthur kimúlásával. A boldogult több éven át munkás pénztárosa volt a helybeli taka­rékpénztárnak, tevékeny tagja a városi képviseletnek s becsült és tisztelt barátja a társadalomnak. Halála uem váratlanul következett be. Régóta küzdött már az enyé­szet szellemével; csak hetek, napok választották el a sirtól: mégis megdöbbentöleg hatott halála mindenkire, aki a bol­dogultat ismerte, szerette és becsülte. Egy kérlelhetlen betegség, amelyből nincs menekülés, a hasvizkór készité elő halálát, llava'alára egy házi erényekben gazdag nő és két szerető gyermek, számos rokon és barát hullatják a szeretet és fajdalom igaz köuyeit. Enyhítse némileg a gyászoló család fájdalmát a tudat, hogy méltó báuatában -okau, igen sokan osztoznak. Legyen áldott emlé­kezete 1 0 A nyíregyházai ifjúság által a népkert javára rendezendő legközelebbi szombaton megtartandó táncz­vigalom igen szépnek és népesnek ígérkezik lenni. A ren­dezőség mindeu lehetőt elkövet, hogy ez legyen ez idén a legsikerültebb tánczestély. Reméljük, hogy föltevéstik­b n és hitükben nem is fognak csalatkozni. (!) A nyíregyházai kir. postahivatal forgalma az H33-dik évben. Jövedéki betétek: levélportó 221 frt 87 kr levéljegy 13940 frt 49 kr. ujságjegy 690 frt. kocsi posta frankó 3382 frt 54 kr. kocsi postaportó 7160 frt 7H kr kézbesítési dijak 715 frt 78 kr. összesen 26.111 Irt 37 kr. Forgalmi bevételek: nagy utalványok 334 649 frt 99 kr. kis utalványok 585,202 frt 34 kr. utánvéte­lek 10,774 frt 49 kr. összesen 930,626 frt 82 kr Jó vedéki kiadás: 13,418 frt 60 kr. Forgalmi kiadások : n.gy utalvány kifizetés, 46,209 frt 25 kr. kis utalvány kifizetés. 188,535 frt 68 kr. utánvételi kifizetés 3548 frt 33 kr. Beszállítás az országos postapénztárba 793,000 trt. Az összes forgalom volt: összesen 1,031,290 frt' 26 krajezár. (!) A lótenyésztőket figyelmeztetjük, hogy a te­nyesz-bikak iránti folyamodás határideje f. é. februárhó lo-en lejárván, akik a magy. kir. földmivelési miniszté­rium utján ily bikát óhajtanak beszerezni, ez iránti folya­modványaikat siessenek megyei gazdasági előadó Pschérer József úrhoz Bogáthon benyújtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom