Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-06-01 / 22. szám
IV. évfolyam. 22. szíim. Nyíregyháza, 1884. junius 1. ZA BOLCSI HIRLAF.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZiBOLCSMEGYEl KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. M.egjelenil£ lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre .... 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uruknak egéaz évre csak két t'orint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások .Jóba Elei* kiadótulajdonos küuyvnyom. dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldctni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségén: küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közles esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után :i0 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 lirajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-uteza 1551. szám): továbbá: Goldberger A V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Ha mburg ban. ^^^^^^^^ A socialisinus történetéből. Lapunk 19-dik számában azt az Ígéretet tet tük, hogy az ott fejtegetett socialitikus mozgalmak alakjaihoz rövidesen visszatérendünk. ígéretünknek eleget teendő, mindenek előtt megemlékezünk, azon körülményekről és tényezőkről, amelyek Szerintünk a socialistikus törekvések indokaiként szerepeltek a múltban és szerepelnek a jelenben. Már Hobbes a kitűnő angol bölcsész félve ugyan, de meggyőződésének helyes nyomatékával ismertette,illetőleg hangoztatta, hogy a társadalmi élet ugy, amint az már az ó-korban is létezett, uem egyéb mint: „bellum omnium contra omnes". A természetben a nagyobb hal megeszi a kisebbet; a társadalmi életben az erősebb a gyengébbet. Ez a társadalmi élet szerves működésének és alakulási képződésének kétségtelen nisusa. E tényben az utáu az az igazság nyer kifejezést, hogy az emberek kisebb-nagyobb csoportokba oszolva, személyenként, rendenként, majd az egyes foglalkozások neme szerint, külön-külön állást foglalva, egymással örök harezot folytatnak, s mint Rousseau mondja: „küzdenek a létért". E fáradságos munkájukban különös akadályra lelnek a mellettük álló érzéki eszes lények, vagy ezek csoportulatai ténykedésében; mert a természet inkább barátja az embernek, mint ellensége. A természet az emberért magáért kiván az embernek szolgálni; az ember embertársának feltétlenül csak önmagáért, s ott ahol ezt nem teheti, mint antagónista áll elő. Az emberi hajlam azonban még itt nem áll meg; sokkal tovább megy. Az ember természetének mindent és mindenkit túlszárnyalására irányuló hajlama, mindenek felszívására s ezzel mindenek elnyomására törekszik. Az emberiség múltja és jelene ezt teljes bizony-erővel igazolja. (Ez állításunkkal nem annyira az egyesre, mint inkább az egészre vagyunk vonatkozással.) Ezen törekvés sokszor érvényesül is, sőt időnként és helyenként rendszeressé is válik és válhatik; ami az után már káros társadalmi állapot; mert alapját veti meg azon elégedetlenségnek, amely mig egyrészt nagyon is jogosult, másrészt felettébb sajnálatos jelenség, s a socialistikus érzelmek és mozgalmak legtermékenyebb talaját készíti elő. Már előbbi czikkünkben érintettük, hogy bizonyos irányú és mérvű socialistikus és communistikus rendszereket, már az ókori állam-alakulatoknál is észlelhetünk. Aristoteles ugyanis azt mondá, hogy az állam mindenkiért van, s hogy a boldoguláshoz és megelégedett élethez mindenkinek egyenlő joga van ; sőt Plató egyenesen vagyon- és nő-közösséget követelt. De ha már e tekintetben, az indok amaz arany korban is meg volt: menynyivel inkább megvan ma, amidőn az emberi munka értékét vesztette. És már ez az ujabb kor socialismusának második szülő oka. Egy találmánynak, egy eszmének vívmánya, ujabban egész osztályokat helyezett a tehetetl enség poklába s kergetett a nyomor göröngyös útjára. A veszély különösen a polgári osztályt érte, amely a gyémánt lelkű Milton kijelentése szerént, első vonalban méltó és érdemes arra, hogy uralkodjék. A reactió lassan fejlett ki s nagy lökést adott annak Rousseau. Több-rendbeli s meglepően ragyogó szellemmel irott munkájában megtámadja korának társadalmi rendszerét, meg a művelődést, az észt, amely megismerte a gépek szerkesztésének mesterségét és békókba veri az emberi kezeket, minden egyesnek e legdrágább értékét. Természet bölcseletét ismerjük. A nagy franczia forradalom Rousseau élveiből sokat felszínre hozott. Nagy szellemének szikrái . ép oly időben kezdek a szemeket kápráztatni, amely nagyon alkalmas volt arra, hogy abban hódolatra leljenek; aminthogy történt is. Az 1793-iki alkotmány a munkások alkotni:!nya volt, akiket bátran azonosíthatunk a socialistákkal, sőt egyben-másban a coinmunisták felekezetével is. El kell ismerni gr. Saint Simon és több tekintélyes férfiú azon nézetének helyességét, hogy a munkás osztály a társadalmi élet fő tényezője s mint ilyen honorálandó. Hogy a Jakabinusok ez eszméket az után hova terelték és meddig emelték; jól tudjuk. Az ó-korban, eltekintve a rómaik államától, amely jó ideig mintaszerű nép-állam volt, a kormány formák despotikus, sőt tirannikus természete a socialistikus mozgalmaknak még abban az esetben is akadálya leendett volna, ha | arra nézve egyébként az indokok meg is let; tek volna. De neui voltak meg; s amenynyiben mindazon által a görögök életeben számos oly intézményt ismerünk, amelyek határozottan communistikus jellegűek : az nem a népéletből fejlett ki, hanem az állam-hatalom kifejezőjének akaratából, a népek nyugalma és sokszor szabadságának rovására. A közép korban e helyzet változott. Az uralmat a castok vették át, s a socialistikus eszmékre nézve rosz idők jártak; jól-lehet Krisztus urunk tana a testveriség és egyenlőség eszméin alapszik, azonban vallás határai által korlátozva. A reformata vallás alapitói tovább mentük. Egyik elő harezosa, például Bockold egy közös vagyon és étkezési rendszert kivánt a társadalmi életben meghonosítani. Az uj kor ezekkel szemben nevezetes változatokat tüntet elő. Az egyed kezdi a társadalom és államban való értékét nem csak felfogni, de méltányolni és megőrizni igyekezni; amely törekvésében mind jobban előre haladva, jelentőségének oly mérvű elismerését és tiszteletét kezdi követelni, amely például Francziaországban a mult század végén, századok lassú alkotására épített társadalmi rendszer felbomlására vezetett. A Kant és Rousseu által alapított subjectiv rationalistikus iskolának az egyént tömjénező elvei, nagyon tág értelemmel vitettek ki a gyakorlati élet porondjára, s a népek életébe veszedelmes gyú-anyagot raktak le. Ha már most arra gondolunk, hogy jelen korunkban az úgynevezett 4-ik rend, a proletárok rendje, a nagy és gyáripar s a tőke uralma viszás hatása alatt, teljesen kifejlett; s hogy a socialistikus eszméket épen ez osztály helyzete hivja első vonalban életre; és hogy ez osztály, mint a háborogni készülő tenger, már most is hallatja mozgólkodásainak tompa moraját: titkos szorongás fogja el szivünket azon gondolatnál, hogy még csak néhány lépés, egy alkalmas helyen és időben elvetett szikra, és a száraz föld a socialistikus eszmék lángjába borulhat. Hogy mily utak követését ajánlja a tudomány, a veszedelem elhárítására nézve; hogy e tekintetben mi az, amit remediuvnnak tartunk : alkalmaiig elmondjuk. (f). Szabolesmegye évnegyedes közgyűléséből. (.Májushó 27.) Főispán ur ő méltósága pontban 10 órakor megnyitván a gyűlést, első helyen az 1884 - 1887-edik évi országgyűlést összebivó kegyelmes leirat olvastatott fel. A leíratott a gjülés tisztelettel hallgatta végig, és örvendetes tudomásul vette. Olvastatott az alispáni évnegyedes jelentés; amely mindeu közbeszólás és észrevétel nélkül folyt le. C.upán a bimlő-ojtásra nézve történt megjegyzés Bleuer Miklós n.-kállói körorvos részéről; arra kérvén fel a közgyűlés figyelmét, hogy amenyiben, tapasztalás szerént, a himlő-járvány rendesen márcziushó végén és áprilhóban szokott fellépni és szedni áldozatait: a himlőojtás ne áprilisban, hanem februárhó végén és márcziushó elején foganatosittassék. A felszólalás általános helyesléssel találkozott s főispán ur utasíttatni véleményezte a közigazgatási bizottságot, a himlő-ojtási müvelet idejének februárhó elejére leendő kitűzésére é* az ojtásnak ellenőrzésére. A határozat ez értelemben mondatott ki. Olvastatott a miniszterelnöknek a megyei árve,pénzek elhelyezésére vonatkozó leirata, amely értesiti a megye közönségét, hogy az 1879. évi XLV. törv. czikk értelmében, a magyar föld-hitel iutézetnél zálog levelekben is elhelyezhetők; biztosítván a megyét és pénztárt, hogy az árfolyam által előállható különbözet, az iütézet által, teljesen megtéríttetni fog a névérték szerént, és hogy az intézet 7'/a %-it kész adni. Az állandó választmány, a miniszter elnök által közölt és javasolt elhelyezést mellőztetni, s továbbra is a szabolcsmegyei és nyíregyházai takarékpénztárok által való kezelést ajánlja annális inkább, mivel a földhitelintézetnél való elhelyezés az árvapénztárnak '/a veszteséget eredményezne; de meg azért is, mert a betétek utáni adófizetésről a miniszteri leirat egyetlen szóval sem emlékezik meg. Az állandó választmány javaslata nagy tetszéssel fogadtatott. Kállay János képviselő, amenyiben köz vagyonról kell határozni, névszerénti szavazást kér. (Helyes I) Főispán ur ő méltósága a névszerénti szavazást elreijd'Tvéu, a szavazatok szedésére két küldöttséget javall kineveztetni. Zoltán János alispán a küldöttséget szüg»égtelennek tartja. Szeréute a szavazatra jogosulttak névsora olvastassák fel, az illetők nyilatkozzanak az állandó választmány javaslatának el, vagy nem fogadása mellett, s a nyilatkozatokat két jegyző jegyezze. (Helyes!) Ez értelemben a névsornak felolvasása elrendeltetvén, az állandó választmány javaslatát 74 szavazat elfogadta, 8 pedig nem. E szerént a javaslat 66 szótöbbséggel elfogadtatni, s a miniszteri ajánlat pedig mellőztetni haiároztatott. Olvastatott a másod-könyvelői állásnak rendszeresítésére és anuak választás utján leendő betöltésére vonatkozó miniszteri leirat. A miniszteri leirat ugyan is, helybeu hagyja a megye közönségének azt az intéskedését, amely szerént a másod könyvelői állásra ideiglenesen alkalmazott közegnek a tartalék alapból 1 frt. 50. kr. napdij utalványoztassék ki; továbbá megengedi, hogy ez állás rendszerisittessék és hogy az választás utján töltessék be. Ezzel kapcsolatosan, hasonlóképen helyben hagyja a megye közönségének azt az intézkedését is, hogy az alispán az árvaszéknél felhalmozódó hátralékok feldolgozása czéljából, esetről-esetre ideiglenesen egy napdijast alkalmazhasson 1 frt. napdij mellett ugy azonban, hogy ez alkalmazhatási jog, csak is e folyó év végéig terjedhet. Az állandó választmány a másod-könyvelői állást, a miniszteri leirat alapján, azonnal betöltendőnek s a fizetést már f. é. juniushó 1-től utalványozandónak véleményezi ós javasolja annál inkább, minthogy emez állásra már jelentkezők is vannak. A miniszteri leirat tudomásul vétetett s a másodkönyvelői állásnak azonnal eszkölendő választás utján való betöltése elhatároztatott. Főispán ur ő méltósága jelenti, hogy a másodkönyvelői állásra két pályázó jelentkezett, Iluray Sámuel és Jármy Vincze személyében. Kéri tehát a közgyűlést, hogy kebeléből küldjön ki egy kijelölő bizottságot; 6 a
