Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-25 / 21. szám

í R V I D É K" ne a komoly való, és mi nem V Valyon nem épen a főispán ó méltósága elnöklete alatt kinevezett tekintélyes megyei küldöttségnek volna-e tiszt •, hivatása épen umst ac­tióba lépni ? Tslán nem egészen mellékes é; fölösleges kérdések. Élni, haladni kivánó emberek s öntudatosan működő törvényhatóság részéről nem egészen dicstelen tények volnának, ha a kérdések szerint tétetnék valami ez ügy beo; vagy más uton, a kérdésektől eltéről-g. D azt hiszem, hogy rólunk vau szó. Érzéketlenül várni s hallgatni ott, ahol a uiegye nagy mérvben s minden-felől van érde­kelve; nem lenne időszerű. Az idők és jelek inteuek, hogy : munkára fel. Ainleus. A felsö-szabolcsi ref. tanítók egyesületé­nek tavaszi értekezlet! gyűléséből. (Májushó 21.) Varga Antal ért.-.ezleti elnök a gyűlést 10 ru­kor megnyitván, először is a mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése eszközöltetett. Ez után Horváth István n.-kálló tanitó és kör-alel­nök, mint a tavaly Budapesten megtartott második or­szágos tanitói nagy gyűlésen az egyesületet képviselő kül­dött, a nagygyűlés lefolyásáról nagy gonddal és szakér­telemmel összeállított beszámoló jelentését olvasta fel a jelenvolttak élénk érdeklődése mellett. A beszámoló beszéd oly terjedelmes volt, hogy azt, [apunk szUk tere miatt, lehetetlen p -ntonkiut reprodu­kálunk ; tartalom tekintetében pedi„' oly magvas és kom plikált volt, hogy csakis az érdekesebb részletekre reflec | álltatunk jelen közleményünkben. Az országos tanitói gyűlésen körül-bilül 300 meg­hívott és választott képviselő vett részt. Előadó kitűnő humorral irta le a miniszteri, vagyis amint ő nevezé, a »potya vacsora- lefolyását, amelynek egyik fény-pont­ját képezte Tóth József tanfelügyelőnek, a pohárköszön­tőnek árjának megindulásakor tett az az indítványa, hogy aki dikcziótni akar, az 20 krajczárt tegyen le a • tanítói árvaház* alapjának javára. Az indítvány nagy­lelkesedéssel fogadtatott s néhány perez alatt 30 forint 2 0 krajezár gyűlt össze az említett árvaház javára. A gyűlés folyama alatt figyelemre méltó beszéde­ket tartottak a népoktatás iránya, szelleme és módozata tárgyában : Gónczy Pál miniszteri tanácsos, Békéi Imre, Gáspár János, Tóth József tanfelügy elők és többen. Altalános figyelmet ébresztett Merényinek az az értékezé&e, amelyben a gazdászat és kertészet gyakorlati oktatásának a népiskolába való behozatalát javasolja; amely czélra szükséges,hogy a községek bizonyos meg­felelő földterületet jelöljenek ki; a tanítás pedig ugy osz­taudó be, hogy a fiuk a gazdálkodási, a leányok a konyha kertész-ti ismeretek elsajátítására szoríttassanak. S e czél elérése tekintetéből, részint a vándor tanítók alkalmaztatását, részint a gazdasági intézoteknél rende­zendő pőttaufolyamokat ajánlja. Az, országos tanitói gyűlés e tár?,yauak megismer­tetésénél az értekezlet kebelében, azon aggodalom mprült fei, hogy ez a mai nyomasztó viszonyok közt, s az egy­házközségek közönye mellett aligha lesz kivihető; mint­hogy Bok községben még faiskola sincs, ne:n-hogy gazdá­szati és kertészeti terület kihasitásáuoz lehetne remény a legtöbb községben. Merényi javaslata azonbau, ez ag­godalmuk mellett is, melegen üdvözöltelett az értekez leti gyűlés által. Felmerült továbbá az országos tauitói gyűlésen, a történelemnek szemléltető alakban való tanítása is, résziül közvetlen, részint közvetett undok és eszközök segélyével; közvetlen eszközök alatt történeti ne vezetességü helyekre rendezendő kirándulásokat, közve­tett eszközök alatt pedig a térk-peket és a művészi kivi­telű történeti képeket értvén. E pontra nézve Térjék József azt a m gjegyzést koczkáztatta, hogy a törteuelemuek eme tauitási módja, nálunk csak eszméuy; de a gyakorlatban nem érvé­nyesíthető. Délcztg József e módszert nem tartja pusztán esz­ményi valaminek és oly kivihetleu dolognak, mint Térjék József. Az országos tanitói nagy gyűl -s ezzel nem azt akarja értetui, hogy n geszteredi uépiskoláha is ily mű­vészi kivitelű történeti képek szereztetnek be; hanem csak magát a tauitási módszert ajánlja, mint igen ala­post és gyakorlatit. Tehát csak az er;eudő. hogy a tör­ténelem lehetőleg igy tanittassék. Az országos tauitói nagy gyűlésen, az országos tanítói árvaház érdekébeu, Tóth József tanfelügyelő szó­lalt fel; melegen ajánlván azt a tanitói testül-1 p.rto­I áfába és felkarolásába. ívért a uagy gyűlés tagjait. tegyenek felre c kerd^suél minden felekezeti fél­tékenykedtek es feszültséget; ciupin a czél magasztos és áldásos voltát tartsák szem előtt. Tóth József e nagy szabású és lelkes beszédéuek az az eredménye lett, hogy e trtd egyhangúlag elfogadtatott s az árvaház eszméjé­nek képviseletét és főfelügyeletét átvette. \ arga Antal értekezleti elnök tud:uja az értekez­lettel, hogy a/ idén már 12 — 14 árva vétetik fel az or­szágos tanitói árvahizbi. Horváth István sldadó kiküldött bejelenti, hogy a központból egy szabalyszerü aláírási ivet kapott oly fel­hívassál, hogy az országos tanitói árvaház j ivára a kör ben aláírásokst eszközöljön ; egyúttal kéri az értekezlet tagjait, hogy kiki járuljon ez aláíráshoz tehetsége sze­rént. O részéről kész e czélra évenkiut 1 forintot áldozni. Re'dei szintén hasonló ajánlatott tett. Ugy s-.intéa Dilezeg Sándor és Térjék József is. Ez után a/, aláírás, illetőleg az adak. zás azonnal megkezdetett, s hatirozatilag kimondatott, hogy a kör többi tagjainak is küldessenek ki ily aláírási "ivek. Horváth István még egy fontos momentumot em­lít fel az országos tauitói gyűlés folyamából. Koos Fe­rencz ugyan is, a tanitói testület iránt igen kíméletlen, sőt mondhatni sértő kifejezéssel élvén: áltaUnos meg botránykozást okozott ugy, hogy a személye ellen minden oldalról nyilvánult megtámadtatást csak azzal sikerült szelídíteni és az általános ingerültséget lelohasztani, hogy az árvaház javára azonnal 100 frtot ajánlott fel; sértő kifejezését pedig vissza vonta. Még pár nagy gyűlési mozzanat bejelentése után, Horváth István kiküldött záradékul megköszöni a kör­nek azon bizalmát, amelyet az ő személyének kijelölésé­vel s a gyűlésre történt felküldetése által benne helyez­ni kegyes volt, s ajánlja magát továbbra is a kör szives és jó indulatába Dél'zeg Sándor jegyző indítványára, Horváth Ist­vánnak ugy a képviselésért, miut a valóban tanuságtel­jes, hü és lelkiismeretes beszámoló jelentéseért, jegyző­könyvi elismerés és köszönet szavaztatott. Ugyancsak Délczeg S<indor figyelmezteti az érte­kezleti gyűlés-, hogy amenyiben ujabb intézkedés követ­keztében, jövőre az országos tanitói nagy gyűlésen csak .z a tanítói testület képviseltetheti magát, amely a ki­tűzött és kitűzendő írásbeli munkálatok közzül legalább hármat kidolgozva a központi bizottsághoz lelkűid: in­tézkedjék az értekezleti gyűlés, hogy ily dolgozatok már legközelebb küldessenek fel, nehogy a kör képvisoltetés nélkül maradjon. A felhívás általános helyesléssel fogadtatván, Dél­czeg Sándor, Rédei József és Sipos Mihály a kitűzött 5 t'felből egynek-egynek kidolgozására azonnal vállal­koztak. Az értekezleti gyűlés harmadik tárgya, t. i. Ré­dey Jánosnak a »jó iskola és jó tanitó* róli értekezése a jelen volttak csekély száma miatt, a jövő gyűlésre ha­lasztatott. Végül a tisztújítás anyiban történt meg, hogy a régiek egyhangúlag ismét megválasztattak. Az őszi gyűlés megtartási batáridejének kitűzésé­vel az elnök bízatott meg. (y). Közügyek. ("A belügyminiszter) a közelgő képviselő válásztá­sokra vonatkozólag, a következő körrendeletet iutézti a törvényhatóságokhoz: »A közrend és béke megőrzése, a személy- és vagyonbiztonság fentartása mindenkoron a törvényhatóságnak, önkormányzati hatóságából kifolyó egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről különös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság, a küszöbön álló képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején, e jogát teljes mérvben érvényesítse és abból folyó kötelességét pontosan teljesítse. Nem szük­ség a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog — a közjogok legszebbikének — gyakorlata közben kö­vettetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá. Fel­hívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy önkormány­zati hatáskörében tegyeu meg minden szükséges iutézke­dést a végből, hogy a képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választás idejében törvénybe ütköző és állam­ellenes izgatások,törvénytelen cselekmények,rendellenségek és zavarok elő ne forduljanak; és ha mégis előfordulná­nak, azok a törvény értelmében megszüntessenek és szigorúan megtoroltassanak. K .lönösen pedig szükséges­nek tartom, hogy a törvényhatóság az 1874 : XXXIII. t cz. 96 161. §-aiban, valamint a magyar büntetőtör­vénvkönyv (1878 : V. t. cz.) ayolezadik fejezetében ide vonatkozó in ézkedésekre a lakosságot, egy e czélbót külön közzéteendő hirdetmény uíjin figyelmeztesse, s egyúttal alárendelt tisztviselőit oda utasítsa, mikép szi­gorúan őrködjenek a felett, hogy a törrény rendelkezé­seinek minden irányban érvény szereztesék.» (Az uj ipartörvényt) amint értesülünk, Ő felsége folyó hó 20 adikán szentesítette, s most a kereskedelmi minisztériumban a törvény végrehajtására vonatkozó különböző rendeletek kidolgozásához fognak. (Nem peres örökösödési ügyekben) érdemi elinté­zést nyernek az oly beadványok is, amelyek sem ügyvé­di ellenjegyzéssel ellátva, sem a polg. rendt. 167 és 168 §§-áuak megfelelőleg kiállítva, sem szabályszerűen hite­lesítve nincsenek. (Házassági jog.) Ha a nő férjével, a tényleges el­• álás czéljából, vagy .u beli követeléseire nézve, kiegyezett s az egyezségi okiratban magát férje vagyonából kielé­gítettnek nyilvánította a nélkül, hogy férje halálának esetére özvegyi jogát, mint a házassigi viszony következ­ményét, fentartotta volna: a uő férjének elhunytával, özvegyi jogon, férje h igyati kának haszonélvezetét nem követelheti. (Curiai döntvény a kötelmi jogról.) Ha az ingatlan eladásakor kötött szerződés értelmében, az eiadó, az in­gatlant terhe'ő betáblázott adósságok kifizetését magára vállalta, de azt teljesíteni elmulasztotta, vevőnek jogá­ban áll a vételárt, a kifizetetlen betáblázott terhek tör­lesztésére fordítani; habár a vételár nála, más be nem táblázott és az eladót terhelő követelés fedezése czéljá­ból. bíróilag le is tiltatott. (Idá3. deczemberhő 29-én 6924 szám). (Az aj ipirtörvény.) A szentesit 's végett már föl­terjesztett uj ipartörvényt, az iparos osztályra való kü­lönös tekiutetből. bő magyarázatokkal és utbaig izitó jegy­zetekkel látta el (ielléri Mór, az országos iparegyesület titkára. A uiü sajtó alatt van és a lgközeiebbi héten való szentesítése utá i megjelenik. Küiönó^u felhív­juk ipxrtársulataink és íp ro aia:: figyelmét e magyaráza­ss íadásra, amely az nj ipari szervezettel szemben min­den ipirosra nézve nélkül izhetlen. Az országos iparegye­sület ipartársulati szakosztálya melegen üdvözölte e mű ine/jelen sét és olcsóság ál fogva is készséggel ajánlja az összes hazai iparosok tigyelmábe. Igen hő utasításo­kat és jegyzeteket tárul ni.: a mű az ip*r'.estül:tbk ala­kítására a segélyp'aztárak és szövetkezetek létesítésére, a békéltető bizottságokra, az iparhatósigi teendőkre és ip árhatósági megbízottak föladataira nézve. A mű mi­n 1 könnyebb hozzáférhetővé tétele szempontjából, a kiadók öaneges megrendeléseku'-l olcsóbb árt szabtak, mivel kí­vánatos, hogy azt a most fönálló ipartársulatok összes tagiai megrendeljék. Egy példány ára 60 kr., 10 példány 5 frt, 25 példány 10 frt, 50 példány 18 frt, 100 példány 32 frt. Ugyan e munka német nyelven Steinacker Ödön iparkamarai tollvivő és or;z. kepviselő szerkeszté­sében is megjelenik s ugyanily feltételek alatt megren­delhető. Megrendelések Gelléri Mór iparegyesületi tit­kárhoz intézeudők, Budapest, ujvilág-utcza 14. szám. (A m. kir. belügyminiszter urnák) f. évi áprilhó 16-án kelt körrendelete értelmében utasíttatott megyénk közigazgatási hatósága különösen, a községi elöljárók, hogy a közbiztonság megzavarása esetén, ne csak felettes hatóságaiknak tegyenek jelentést; hanem a legközelebbi csendőrsp irancsnokságot is és pedig sürgősen értesítsék, nagyobb fontosságú esetekben lovas küldöncz által is; továbbá, bogy ily esetben a közbiztonság helyreállítására s a nyomozás megindítására addig is, íuig a csendőrség megérkezik, saját részükről is tegyenek meg mindent, s általában a községi rendőri szolgálatot maguk teljesít­sék; a m. kir. csendőrséget csak is annak szolgálati utasítása korlátai között vegyék igénybe; valamint a csendörséget hivatásának teljesítésében gátolni ne igye­kezzenek, ba iem azt abban minden módou támogassák. E czéiból ugy a városok, mint községek és pusztában az összes cselédség, a pásztorok a hatóságok által nyilván­tartandók ; a vendéglők, kávéházak és korcsmákra nézve a zárórák pontos megtartása ellenőrzendő s a menyiben ily zárórák nem volnának, az iránt szabályrendeletileg intézkedés teendő. Városokban, községekben, és pusztában éjjeli őrök rendszeresiter.dők, s az úgynevezett »felelős őrök* erkölcstelen alapon álló intézménye eltörlendő. Végre a csavargók, különösen a vándor-czigányokra nézve a toloncz szabályok szigorúan alkalmazandók és megtar­tandók. Mindezek ha pontosan végrehajtatnak, a köz­biztonsági állapot mindenesetre lényegesen javulni fog. ÚJDONSÁGOK. — A jövő országgyűlést összehívó kir. leirat, amely a házat f. é. szeptembertió 25 ödikére hivja be, már meg­érkezett megyénk közönségéhez, hogy az annak kihir­detése végett tartandó »ad hoc* közgyűlés összehívása iránti intézkedések, időjében megtörtéujenek. A leirat az e hó 27-én tartandó megyei rendes évnegyedes közgyű­lésen fog felolvastatni. (!) A belügyminiszter, miut az >Orsz. Ert.« írja, körrendeletet intézett a megyék központi választmányai­hoz, amelyuek értelmében felhívatnak, hogy az ország­gyűlést összeír.vó kir. leiratnak, a törvényhatósági köz­gyüléseu leendő kihirdetését követő napou összegyűlvén, f. é. juniushó 13-tól 22-ig terjedő időszak valamelyik uapjára tűzzék ki a választást, s a választások vezeté­sére a törvényhatóságok az elnököt, a jegyzőt, illetőleg a helyetteseket válaszszák meg. (!) Nyíregyháza város képviselete folyóhó 2t»-adikáu, rendkívüli közgyűlést tartott, a helybeli ág. ev. feleke­zeti 6 osztályú gymnáziumnak 8 osztályúvá leendő kiegé­szítése tárgyában, a mult közgyűlésből kiküldött jogügyi gazdászuti, pénzügyi és nevelési szakosztályok részéről beadott véleményes javaslat, ille őleg az ág. ev. egyház által kérelmezett segélynek megadása fölött tanácsko­zandó. A szakosztályok által beadott és felolvasott vé­leményes javaslat, amely szerént a szakosztályok az ág. evang. 6 osztályú gymnáziumnak 8 osztályúvá leeudö fejlesztésére a kért 35,000 forintot s a természetben ki­szolgáltatandó 740,000 téglát megadandónak vélemé­nyezik, csaknem egyhangúlag elfogadtatott. Csupán Bodnár István és Búthy Károly tiltakoztak a kérdéses alapúak, a legelső hagyományos intézkedést idő-előtt megbolyg.itó eine, bár igen szép és nemes iráuyu eljárása ellen; akik ugyan is nem akarták, ily praecedens által kitenni amaz alapot más, még-pedig meglehet kevésbé humánus inteutióu megtámadásoknak a jövőben. A túl­nyomó többség azonban másként érzett és gondolkozott. V A nyireyyházai kereskedők, háromnak kivételével, akiket még most megnevezni nem akarunk, közakarat­tal abban állapodtak meg, hogy ünnep napokon és va­sarnapokou, dél után 1 órától másnap reggelig, zárva tartják üzleteiket. Bár ez elhatározásuk, ugy látszik nem egészen a vallásos érzület és az ünnep napok iránti tisz­telet kifolyása; hanem inkább saját maguk és a segéd személyzet piheuésére irányul: mind izonáltal ezt is örömmel hozzuk köz ludomásra, mint a humáuus gon­dolkozásnak kétségbevonha tlun jelét. Kívánatos volna azoubaD, hogy e kérdésnél nem csak csupán a munka­szünet, hauem a mellett, főleg a vallásos érzület vétet­nék tekintetbe s a kereskedések, az országos ünnep na­pokon, a délelőtti és délutáni isteni tiszteletek tartama alatt, vagy is reggeli 8 órától délután 5 óráig, csukva tartamán:.k. Ezt hozza magával a vallás-erkölcsi élet iránti figyelem és tisztelet. — Gr. Degen eld Schomburg Imre örökösei, a bol­dogult uevér 30,000 forintos alapítvány t tettek a deb reczeni főiskolának. Az alapító levél szerint a 30,000 forintból 25 000 frt kamatai egy theologiai vagy bölcsé­bzeti tanszék felállítására fordítandók; 5000 frt pedig gyümölcsöztessék mind-addig, amig meg nem kétszerező dik; azontúl a kamatok évenkint 2—4 bármely osztályú prot. tanulónak ösztöndíjul készpénzben adassanak ki, mégpedig olymódon, hogy a kitett határon belül az ösz­töndíjasok számát valamint azok neveit is a tanári kar meghallgatása után, a gr. Degenfeld nevet viselő fiu csa­ládtagok közül, a legidősebb jelöli évenkint ki. A sza­bolcsmegyei és hajdumegyei ifjak, különösen pedig a nyir­baktai szűletésüe* mások felett előnynyel birnak. Ez ala­pító levelet I8á4. áprilhó 23-ról keltezve kiállították; gr. Degenfeld Gusztáv, hg. Odescalchi Gyuláné, Tisza Kálmánilé, báró Podmnnir.zl-.ii Gp.z.11 ni óa ny KnvnUii mé, bá ró Podmaniczky Gézáné és gr. Károlyi Tiborné. A 30,000 foriut alapítvány kamatát, mult évi •szepte ;j'oeréió 1 só napjától kezdve folyóvá tették és be­küldőitek a főiskola pénztárába. Áldott legyen emlékezető a dicsőült grófnak, aki ily nemesen érző és gondolkozó örökösöket hngyott hátra I (§) A zár-órák pontos megtartása és megtarta­tása tárgyában a kormány a legszigorúbb rendelettel figyelmeztette közelebb is a törvényhatóságokat. Ezek mog teszik ugyan kötelességüket, anieiiyiben a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom