Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-04 / 18. szám

N y I K V I U É K. Olvastatott a hollóutczai szabályozási vonal meg­határozása tárgyában benyújtott kérelem folytán kikül­dött tanács és bizottság jelentése. E jelentés tárgyalási közben sajátságos vita kelet­kezett, amely csak nagy későre fejeztetett be, végre is a tanács és küldöttség javaslatának elfogadásával; amely az utcza szűk voltán, a közelebb leégett 2 ház és meg pár ház kerítésének megtörése által, kiván a bajon segíteni. , Farbaky Józttf képviseleti tag a szegények men­házának létesítését, és a házank uti koldulás megszün­tetését czélzó gazdászati szakosztály véleményes jelen­tésének tárgyalását, miután a képviselet száma, az ido elóhaladotuúgü miitt, leapadt, s az eldöntendő kérdés pedig nagyon fontos, a napi rendről levétetni és a közeleb­bi gyűlésre áttétetni kéri. A kérelemnek hely adatván, a szegény ügy tár­gyalása a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába felvé­tetni batároztatott. A helybeli ágostai evany. iskola tanács által, a népiskolai ügyek vezetésére egy külön hivatalunk felál­lítása tárgyában beadott kérelem, a szervezkedéssel meg bízandó küldöttségnek batároztatott kiadatni. (yyy)­Közügyek (Körrendelet a törvényhatóságokhoz.) Több oldal­ról panasz emeltetett az iránt, hogy a védinmlővel be­oltattak a felülvizsgálatra gyakran nem jelennek meg, ami által sem az oltás sikeréről vagy sikertelenségéről biztos meggjőződés nem szerezhető, sem a sikerrel be­oltottakról szabatos statisztikai adatok nem nyújthatók s egybe nem állíthatók; sőt az sem érthető el, hogy a himlőanyag törvényszerű fentart sáról kellő, épen gon­doskodni lehessen. Minthogy pedig az 1«76. évi XIV. t.-cz. 92. §-sa értelmében, a hatóság intézkedik arról, hogy a véd­himlőoltás a kellő segédlet kirendelésével akadálytala­nul eszközöltessék; a beoltottaknak az ellenőrző vizsgá­latukra (revisióra) való megjelenése pedig a himlőoltás­nak mint vódinté/.kedósnek kiegészítő, sőt lényeges ré­szét képezi: ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a nyilvános oltás alkalmával beoltott egyéueknek, a felülvizsgálaton kivétel nélkül való pontos megjelenése iránt, saját ügykörében hatályosan intézkedjék, az az ellen vétők irányában az idézett törvény alapján járjon el, s az e részben tett intézkedésének megtörténtéről hozzám jelentést tegyen. Budapesten, 1884. A m. kir. belügyi miniszter. (Az államépitészeti hivatalok uti számlái.) A köz­munka- ós közlekedésügyi m. kir. miniszter, az állam­épitészeti hivatalok közegei által külfoglalkozásaik al­kalmából szerkesztett utazási szánlak benyújtása és felterjesztése tárgyában, szigorú követés és thhoz alkal­mazkodás végett a következőket rendelte el: 1. Az utazási számlák, az utazás megtörténtét kö­vetkező hónap 14-éig a hivatal főnökéhez vagy helyet teséhez, ez által pedig 8 nap alatt a megye alispánjá­hoz vagy helyetteséhez, okvetleuül beoyujtandók. Oly utazásoknál, vagy külfoglalkozásoknál, melyek eg> hónapnál tovább tartauak, raindeu hónapról külön uti számla szerkesztendő s ezen részleges uti számlák, szin­tén a következő hónap 14-éig, a hivatal főnökének ál­adandók. Az uti számlák a fenérintett határidőkben mái­igazolási záradékkal ellátva nyújtandók be. 2. Az államépitészeti hivatal főnöke, valamint a megje alispánja is tartozik saját (szintén a fennebbi határidő alatt kiállítandó), továbbá alárendelt közegei­nek uti számláit, ugyanazon hó végéig a nelybea azok benyujtattak, havonként egyszerre, a közmunka és köz­lekedésügyi miuiszteriumhoz felterjeszteni. 3. Az uti Bzámlák benyújtására és felterjesztésére a fennebbi pontokban meghatározott rendelkezés betartá­sán mitsein változtat az, hogy az illető kapott-e előle­get, vagy sem 4. A fennebbi határozatoknak figyelmen kivül ha­gyása esetében, ha a késedelem az utazást teljesített egyén részéről merült fel, az utazási számla nem fog érvényesíttetni; ha pedig a hivatal főnökét vagy helyet­tesét terhelné a mulasztás, az érvényesített összeg a hi­vatal főnökének vagy helyettesének fizetése terhére iog folyósittatni. (A megyei határigizitá-)k.) A megyék határának, egyes községek és puszták átcsatolása által való kiiga zitásáról, s az ezzel kapcsolatos i-itézkedésekről szóló idei törvénynek végrehajtása iráut, a belügyminiszter az érdekelt törvényhatóságokhoz rendeletet bocsátott .i, hogy a kikebelezett községeket a törvényhatóság köte­lékéből bocsássák ki, s a bekebelezett községeknek át­vétele iránt határozzanak. Ugyanez alkalommal az ille­tő törvényhatóságok, a' átkebelezett községekben levő bizottsági tagokkal szemben követendő eljárásra, a bi­zottsági tagokat választó kerületek kiigazításira, végül a levéltárra és az árvaügyekre vonatkozólag szükséges iutézkedésak megtételére nézve is, megfelelő utuskással láttattak el A törvény életbeléptetésének idejeül pedig f. é. május hó 20-ik napja tüzetett ki. ÚJDONSÁGOK. (!!) A nyíregyházái ipariskola részére, a közokta­tásügyi miniszter őnagyméltósága, az 1883/4-edik tan­évre ismét 350 forintot volt kegyes enged- Ijedni, amely­segélyösszeg a helybeli adóhivatalnál nt&lváuyozva is lett. Q A május másodiki országos dohány kiállításon őszesen 40 termelő jelent meg. A kiállítás fényese i iga­zolta, hogy a hazai dohány-termelés, minőség tekinte­tében, jelentékeny haladást tett a mult évekhez képest. Sz'ibolcsmegyjben arany érmet kaptak: gr. Dtsttwffy Aurél, Klár Gusztáv, Kállay András, gr. Lányai Men) ­hért. Ezüst érmet kapott: Feldheim Izsák. Bronz érmet kapott: Klár Dezső. Disz-oklevelet kapt.-tk : Bleuer Li •pót, Friinkel Sámuel, és Desseujffy Dines Alajos '-s Béla grófok. 25 forintot kapott gr. Dessewffy Aurél legjobb vtésze. Ezüst érmet kaptak Kállay Audrsts és gr. Lö­ny .y Menyhért legjobb kertészei. Tíz forintot k :pott F idbeirn Izsák le»jobb ^er 'sze. Broiz - rrnet kapott K ír De/ső legjobb kertésze. — Myiregyházán telephon. Sztárek Ferencz hely­beli tüzolto főpanucsnok ur. hir szerént, a tüzőr helyi­ség és lakása közt telephon huzalt szándékozik létesíteni, hogy a vész-jelzesröl egyidősen Kapjon értesülés, a torony­őrökkel. Üdvözöljük a derék :őparancsnok urat ez áldo­z-it-készségeei t a nagy közö iség nevébe i is. Esztinkbe jut e hir vételcnel, hogy az európ .i városo közt Stock­holmban van leginkább használati an a tel- phou. A ha­tóságok kivétel nélkül bevezették, a kereskedők és ipa­rosok legnagyobb része is használja, s azon kivül szá­mos házban áll a lakók rendelke zésére. A nyilvános helyeken, vendéglőkben, dohány tőzsdékben, uirlap áruló helyeken s 7.i nt''n ha-ználatban van a telephou. Öt per czig tartó beszélgetésért 7 krajezárt tizet (10 őr-et) az illető. (!) Időjárásunk aggasztó .-.lakot öltött magára. Már egy hete folyvást esik az eső, éjjel-nappal. Vete­ményes kerteink, utczáink víz allatt állanak. A gabona iniud meg dőlve hever a határban. A közlekedés a szomszéd községekből csaknem egészen megszakadt. He­ti vásáraink néptelenek. Iparosainkra és kereskedőinkre a legnagyobb csapás e pangás, amit egyenesen ar. eső­zés idézett elő. Az ország több vidékén, mint a lapok­ból olvassuk, az esőz- shez ínég jégzápor, felhőszakadás és rémes dörgések is járulnak. Ei utó'oiaktól még ed­dig városunk és határa, hála é b rnek! meg lett óva. — Dr. Flegmán Miksa törvényszéki orvos urnái egy kedves vendég időz jelealeg, akit mint a nemzeti színház tagját s ez idő szerint Paulay Richárd boldog menyasszonyát, városunkban is igen sokan ismernek. Mondanunk sem kell talán, hogy fi kedves vendég Ador­ján Berta kisasszony, aki pár hó múlva elhagyja pályá­ját, hogy a sz npad dicsőségét és babérait a csendes családi élettel cserélje :eJ. Kísérje áldás a tiszta szere­lem kötötte frigyet! 0 Özvegy Zierekné Kralovánszky Jolán úrhölgy a mult napokban váltott, j gyet Hoffer Hmrik fővárosi in g'tn hivatalnokkal. A közös boldogság fűzze szoro­sabbra a köztük létre jött szép frigyet ! %* Hibás levélczimzös A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak leirata szerint, ismé­telten előfordult, hogy kereskedők és iparosok üzleti leveleiket a külföldön szék -1-j onzulok személyihez cí­mezték ; minek folytán oly t-setekben, amidőn az illető ügyvivő időközbon más állomásra áthelyeztetett, vagy szabadsággal távol "volt, ezen levelek uj tartózkodási helyére u'ánua küldettek, miáltal az ügy elintézésére gyakran több havi késedelmet szenvedett, ilo^y jövőben ily nemű késedelmek ölkerültessenek, figyelmez telnek az érdekelt körök, hogy levelezéseiket ezentúl mindig a consuli hivatalhoz, nem psdig az illető hivatalok veze­tőjéhez czi'oezzák. A debn-.czeni kereskedelmi és ipar­kamara. == A debreczeni-nánási vasút rohamosan épül ugy, hogy az aratás idejére, tehát a határidő kitűzése előtt, teljesen elkészülve iog átadatni a forgalomnak; és igy az e vidéken termelt gabona szallitása nagy mérvben meg lesz könyitve. — A csendőrség igénybe vétele tárgyában, a bel­ügyminiszter utasította a törvényhatóságokat, hogy ezen­túl ;v megkeresések ne a szolgabíróhoz és alispánhoz, hanem egyenesen csandőrparaucinolisághoz intézendök. (*) Az országos kiállítási ip rcsaruok építése a a város ligetben oly gyorsan halad előre, mikép remélhető, ha az időjárás csak féligineddig k d/ező lesz is, hogy a folyó hó közepe felé a bokréta üunepéíyt megtarthatják. A kormány részéről Müller Béla kir. mérnök van meg­bízva az építkezése 1- tölötti felügyeieltei. (Magyar női szépségek aibu.ua.) Az orsz. kiál litás XXI. csopot íjának egyik fölöttébb érdekes és ritka kiállítási tárgyát fogja képezni az a disz-album, melyet Eilinger Illés, az előtt Borsos m. kir. udvari fényképész íox kiállítani. Ez az album tartalmazni fogja magyar országi szép nőink arczképeinek minél teljesebb és szebb sorozatát M ikart-alaku színezett mellképekben. Hogy e gyűjtemény minél érdekesebb és tökéletesebb legyen, Eilinger tudatja, a tisztelt hölgyközönséggel, hogy e czélra szolgáló felvételeket ingyen eszközöl. Hogy e gyűjteményből a vidéken lakó szépeink se hiányozza­1 uak, felkéretnek, hogy mellkép ikec lehetőleg Makart­alakban Ellingernek Erzsébettér 7. szám alatti műter­mébe Budapestre küldeni szíveskedjenek. Miután előre­láthatólag sokan lesznek tzépeiuk közül, kik ismeretlenül óhajtauak maradni, megjegyeztetik, hogy az arczképso­rozat nem foeja az illetők neveit feltüntetni: sőt h név megnevezése nem is szükséges. Vidéki ifjaiuk pedig fel­kéretnek, hogy abban az esetben, ha szép női arczképek birtokába jutnak, azokat az előbb nevezett czimre be küldeni méltóztassanak; megkívántatik azonban, hogy az illetők kizárólag magyar szépségek legyenek. Elliuser fényképészeti műterme, melynek a főváros legelőkelőbb közönsége rendes látogatója, oly jó hírnek örvend, hog'y e nagyszabású és érdekes vállalat előreláthatóglag — daczára a vele járó teteuies anyagi áldozatoknak — fényesen sikerülni fog, és a magyar nők szépségének jó hírnevét a külföld előtt inéginkább meg fogja szilárdítani. Műtermének caoportja a kiállításon még más tekintet ben is magára fogja vonni a figyelmet. Életnagyságú teljes alakú fényképei, térd- és mellképei. legjobb fes­tőművészeink által megfestve, feltűnést lesznek hivatva kelteni; és eg :éb gyönyörű, különféle alakú és nag;. ságu féuyképeinek előnyei pedig, uiár eléggé ismeretesek. 0 rt hortobágyi sajt ierme'ó szövetkezet a raultév­beu, a 75 napon term it turó és sajt utáj 1532 frt. 61 kraj­czárt vett be. A kiadás 748 frt, 60. volt. Miut halljuk, e keletkező vállalkozás emelésére, jövőben a kormány jól díjazott s gyakorlatt sajtost bocsát a szövetkezet rend-lkezésére. Debreczen város pedig a hortobágyi nagy vendéglőben kellő h iyiségeket rendez be. Ajánljuk"e sajtot a nyiregyház-ii kpreskedök fig) elmébe. (!) Két ezd- hamis poharat és üveget koboztak el a vendéglősöknél - de nem Nyíregyházán, hanem Pé­csett. Nálunk nem az üvegek, hanem az italok hamisak. Ez pedig egészen más eljárás alá eső dolog. — >w Képes Családi Lapok 31-ik számának tartal­ma: A »Kó Unsteuc; elbeszélés, irta Majthényi Flóra (folyt, köv.) — Betegemhez; költemény irta E. Szabó L aj 0S i — A fehér rózsacsokor; elbeszélés, irta Boros tyáui Irma. (folyt, köv.) — Áprilisi idő; humoreszk, irta Szuáts Lajos. — Ópiumbarlangok San-Franciskóban. — A falszekrény tejtelme ; elbeszélés, irta Lithvay Viktó­ria. (folyt, köv.) — Heti Tárcza. Szemle; irta Cbarles Triste. — A czéltábla; francziából. — A paraszt téns úr; elbeszélés, irta: Magdits Károly, (vége.) — Képma­gyarázat. — Mindenféle. Képek: Népviselet Merwbeu. — A kis természetvizsgálók. — A megváltó temploma Szent-Pé'erváron. Előfizethetni: Méhoer Vilmosnál, Bu­dapest IV, ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. -+- Táborszky és Parsch budapesti zene i ű keres­kedő czégnél megjelent : „Preciosa* polka-mazurka, zon­gorára irta ifj. Farbach Fülöp. Ára 74 kr. Kapható N) iregv házán Piringer M. könyv- és papirkereskedésében. Közönség köréből. 4 5") Nyilvános köszönet. A nyíregyházai nőegylet árvaházában goudozott árvák számára, a húsvéti ünnepek alkalmából, Kovács Geröné két liter mákot, Tolnai Pétéi né 1 kilo sertés húst, Pa!icz Jánosné 1 sódart az egy batyu bált ren­dezett társaság 2 czipót és e^y tál pecsenyét k :ldtek. A nemes szivü adakozók fogadják szíves ado­mányaikért a nőegylet hálás köszönetét Májerszky Béláné, nőegyleti pénztárnok. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. Irodalom. — Nagyszerű irodalmi vállalat indul meg f. é. május elsején a fővárosban. Olyan vállalat (lesz ez, mely pá­ratlanul áll irodalmunkban. Egy nagy, illustrált havi szemléről van ugyanis szó, melyet kiadói nagy anyagi áldozatokkal és a legkitönőbb irodalmi és művészi erők­kel indítanak meg. A szemle czime » Magyar Sálon* lesz. és az első füzet, mely már május elsején megjelenik, a legkitűnőbbet fogja tartalmazui, amit csak irodalmunk nyújthat. Mint tudósítónk értesül Jókai (ki eredeti re­gényt kezd meg benne), Pulszky, Vámbéry, Szász Ká­roly. gr. Zichy Jenő, Klapka tábornok, Mikszáth, Ko­mócsy. Szemere sa többi legjobb nevű íróink és tudósa­ink csoportosulnak e szemle körül, mely különösen h külföldről importált tömérdek szemléket van hivatva ki­szorítani. Es hogy ezekkel versenyezhessen ik, a kiadók a lehető legolcsóbbra szabták e szemle árát. A 7 ivre terjedő, 25—30 eredeti illustráczióval díszített vaskos kötetnek, — mely minden szalon asztalának díszére vá­lik, — ára ugyanis csak 60 kr. lesz. Előfizetési ára egész évre 7 frt. félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt, 75 kr. Az előfizetési pénzek a »Magyar Sálon* kiadó­hivatalához (Budapest VIII., Kerepesi-út 13. sz.) kül­dendők. — Megjelenésekor bővebben fogjuk méltatni e valóban nagyszerű vállalatot, melyet addig is melegen ajánlunk szíves olvasóinknak figyelmébe. + Ujfalvy utazása Páristól Samarkandig czimü nagyérdekü műből, mely a RWai testvérek kiadásában megjelenő világhírű utazások könyvtárának egyik leg­szebb, legvonzóbb részét képezi, ép most kaptuk az ujjabb 5 füzetet (9—14). Ujfalvyné Bourdon Mária, e mű tulajdonképeni szerzője, ki férjének fárasztó vállala­tában kitartó, buzgó kísérője volt, a íranczia írónő szel­lemével oszlatja el az unalmat, mit esetleg az ilyen útleírások olvasása okozhatna. A mostani füzetekben a Samarkandbau hosszabb időn keresztül tartott pihe­nés kellemei és i gondosan folytatott tanulmányok ered­ménye van leirva. Sainarkand leírásában élénk ecsettel festett képét nyerjük e nagy és szép városnak, mely utazóinkat anyira meglepte. És most elképzelhetjük, mi­iyen lehetett a régi város, melynek múltja felett Ujfal­vyné is ábrándosan elmereng ... a párisi nő, ki csak a jellennek él, a multak felett töprenkedik . . . nos már ez is nem érdemesiti-e a muukát_ arra, hogy min­den lapját figyelemmel olvassuk át? Ő a legfárasztóbb napokon sem veszti el jókedvét és enne't viszfénye be­gározza sorait is. De azért a nunka tudiinányos értéke nem csekélyebb Amit Ázsia c ilturviszonyairól tudni akarunk, azt it miud megtudhatjuk és szinte jól esik, hogy e kietlen vidéken ily kellemes cicerónénk akadt. Mi e munka megszerzését ismételten és melegen ajánljuk mindazoknak, akik az érdekes olva-mányoknak e fajtája iránt is érdeklődnek. Nemcsak jó, de szép könyvet is kapnak és ami fő, kevés pénzért, olcsó áron. Az egész műből még vagy 16 füzet van hátra, melyek ismerte­tésénél már talán olvasóink személyesen győződhetnek meg róla, hogy mindenben igazat mondottunk. Egy-egy füzet ára csak 30 kr, é3 minden hazai könyvkereskedés útján megszerezhető. Vegyesek A magvak it, melyeket magárusoktól szerzünk, minden esetre czélszerü csiraképességüket kipróbálni mielőtt elvetjük; mivel ha még annak csiraképessége meg nem felel is, nem fogunk annyi kárt szenvedni, ha a Csiraképesség csekélyebb voltának arányában sűrűbben vetünk: mint pedig, ha nem ismerve a csiraképességet, vetjük a főidbe s az után ritka a vetésünk, főleg nagy baj ez a takarmány-növényeknél. A csiraképesség ki­próbálására sóminden készülék létezik most; de vala­mennyinél olcsóbb és jobb az, ha a magvakat itatós pa­pír, flanell vagy posztó között csiráztatjuk, melyeket egy lapos táuyérba téve, két- rét hajtva s a magvakat közben elhelyezve, folyvást nedvesen tariunk egy mér­sékelt melegségü szobában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom