Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-20 / 16. szám
V. évfolyam. Nyíregyháza, 1884. rtpril 20. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlcint egyszei' vasárnapon. Klöflzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Eges* évre 4 frt. Félévre 2 > Negyedévre 1 > A községi jegyző és tanitó uraknak egc S Z ^ vru csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, n Az előfizetési pénzek, megrendelések s n lap , , . . , . . , •* ' • szerkeszt" cztme alatt keretnek bekUldetiu. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba, Eléli kiadótulajdonos könyvnyoniBérmnntetlen levelek ••«,!; íamertt kezektől fodájiíkoz (nagy - debreczeni - utcza 1551. sziím) iutézendők. gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségérr küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkirit lő krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szi.n): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasemtein és Vogler irodájában Bécsben, Prágábau és Budapesten, valamint Németország ós Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Conip által Hamburgban. A cselekvő választási képességről elméleti szempontból. A választási mozgalmak küszöbén állva, nem tartjuk időszerűtlennek foglalkozni, ama nagy kérdéssel, amelyet lapunk homlokzatára vezettünk s mely előtt oly sok okos fő, oly sok nemesen érző sziv borult már a mély gondolkozás és aggodalmas sejtelmek komoly redői alá; és hova-tovább a kérdés mindinkább élére állíttatik. A mult időkben csupán az elmélet sárgult kezű emberei merültek e kérdés taglalgatásába; ma már azonban a szigorú észjárás hideg leple alá rejtőzött gyakorlati ember, a köztér mezejének előharczosa sem menekszik tőle. A soczialisztikus törekvések titáni alakzatai intik erre őt; bár nem lehet vitatni, hogy arra társadalmi szempontokból mérlegelt bizonyos humanitási tényezők által is utalva van. Az ép érzékű ember ismeri jogát, s ha szellemileg erős, elég fejlett: az iránt tiszteletet követel. Az ember érzi, sőt tudja, hogy ő önczélu lény; 1 tudja, hogy ez alapon fontos jogai vannak. Tudja ezt az ember összessége is. és arra való tekintettel, a műveltség bizonyos fokozata mellett, követeli, hogy az őt érintő és érdeklő dolgokban semmit nélküle. El kell ismernünk ehhez való jogosultságát. Az emberek összessége különös jelentőséggel bír az államok életében, mint az állam-fogalmának egyik legfőbb tényezője. Az állam az emberek összességében él s annak általa kell kifejezésre jutnia, s ennek meggondolása és felérzése mellett követeli az ember, hogy az állami alkotások érette, általa és vele eszközöltessenek. Ámde nem volt idő és talán nem is lesz, amelyben ezeknek megismerése, az emberek között, absolut terjedelemmel érvényesült volna. És itt térünk át azon igazság sajnálatos beismerésére, hogy az emberek egy része csak eszköz volt és az marad is; és fájdalom unnak igy kell maradni mindaddig, amíg a világosság sugara minden ember felé utat tőr. A tettre képeseknek és tettre hivatottaknak azonban, szent kötelességük leend ez eszközt mint különöset tekinteni, s a/.zal méltóságához és hivatásához képest bánni el és pedig csupán érette; ezt parancsolván az önczéluság tisztelete. Tekintsük, közleményünk czimének korlátai közt, mármost az embert az államban; tehát mint polgárt, s az ez értelembeni embernek az iránti törekvését, hogy az állam érette és általa legyen. Szép törekvés, amit igen sok nép és még több ember ma sem ismer, ma sem tisztel; ami, ha igy nem lenne, a világ egyszerre oly alakot öltene, amelyben a régire senki sem ismerne többé. Az embernek fennebb jelzett törekvésén alapszik az állami önkormányzás elve, amely a miveltebb népeknél már a legrégibb korban érvényre emeltetett, s az ujabb korban óriási hódításokat eszközölt. Ez elv ragyogó fénye mind általánosabban hat az emberi szemekre. Mindnyájan be akarunk folyni az állami kormányzás menetébe! Hallatszik szerte a népek hatalmas kiáltása. Itt értünk el azon kérdéshez, amelylyel röviden foglalkozni óhajtunk; és már itt kijelentjük, hogy ez óhaj jogosult voltát elvileg per absolute ki nem zárhatjuk, s elismerjük, hogy a soczialisztikus törekvések ezen irányát, bizonyos föltételek fenforgása mellett, jogosulatlannak tartani nem lehet; és pedig nem azért, mert az ember fogalmának determinatióját, hogy t. i. az ember érzéki eszes lény, általánosnak tartjuk, ami a természetbeni egyenlőség elvének helyességét állapítja meg. Kétségtelen, hogy az ember az államban első vonalban mint naturális lény él, amely viszonyok közt egyenlő elbánásra számolhatunk; áinde természetiségének rovására csakhamar bele kerül a társadalmi, majd az álladalmi élet keretébe, ami által ugy személyében, mint helyzetében lényeges változás áll elő. Az ember ily körülmények közé jutva, a közéleti önczél jogos érdekére tekintettel, bizonyos mérvű korlátozást eltörni tartozik. E tételünk által arra kívánunk vonatkozással lenni, hogy a választási jognak korlátok közé szorítását több tekintetben indokoltnak véljük : mert bár készséggel elismerjük. hogy p. o. az általános választási jog érvényre emelésének nagy eszménye elejét veszi a társadalmi castok között különben is feuálló ellentétes érzelmek ínég nagyobb mérvű elmérgesedésének, mely legelkeseredettebb dymensiokban épen azon érintkezési pontoknál szokott jelentkezni, ahol a cast érdekek a társadalmi rendszer mezejéről a politikai élet terére vitetnek át. Ugy el kell ismernünk, hogy némi tekintetben a társadalmi életet megmételyező osztály-rendszer tovafejlődésének hatalmas gátként áll útjában, sőt annak reductióját eredményezheti, valamint hogy az általános szavazatjog által az egésznek ereje, tér-hódítás mellett inkább csak kifejezésre jut, s igy a nemzet egész ereje hívebben érvényesülhet; nemkülönben hódolunk azon ethicai követelménynek is, mely szerint az ember álláspontja nem lelki csiszoltsága vagy épen zsebeinek terjedelme és tömött volta szerént bírálandó el; mindazonáltal mást nem is tartva szem előtt, mint egyedül azon megdöntetlen igazságot, hogv kellő mérvű szellemi minősítés hiánya mellett, egy oly fontos jognak, mint az önkormányzásnak. gyakorlása, többek között a választások utjáni érvényesítése, kivitele és eredményében n; gyon is kétséges lesz ott, ahol az eljárás, az ész világosságának bizonyos mérvű jelenlétét nélkülözi. Mi e tekintetben ne legyünk egyébre hivatkozással, mint csupán arra, hogy a műveletlen lélek legfőbb esetben minden önállóságot nélkülöz; ami ha igy áll, amint hogy áll is. kétségtelen: ugy épen az ellenkezője éretik el annak, ami az általános választói jog által eléretni óhajtatik. Eléretik az, hogy az ember az álladalmi életben ily körülmények között a hatalom eszközévé alacsonyittatik: már aztán legyen e hatalom psichicalis avagy pecunialis, az a dolgon mítsem változtat. S ezt bővebben indokolnunk ki előtt sem szükséges. Misem könnyebb, mint valamely szellemi vagy vagyonbeli felsőbbségnek a tömegre elhatározó befolyást gyakorolni. Ha már most e felsőbbségnek a publicus dolgok körüli felfogása, iránya és törekvése kétes természetű és jellegű: nagyon könnyen előállhat az az eset, hogy a helyzetét és önérdekét felfogni, erre önállóan üdvösen munkálódni képtelen nép, a felsőbbségnek kétes természeti! vezetése alá jutva, a védelmére kezében levő fegyvert önmaga ellen fordítja, s azzal magát sebzi meg. E mellett kisent tagadhatja, hogy mivel az ember az államban nem csupán mint természeti lény, de mint külön társadalmi eleméi; ennélfogva teljes joggal tarthat igényt oly megkülönböztetésekre, amelyekre őt érdemei és munkálkodása alapján, a többiek felett kétségkívül megilletik, amely állításunk által inkább óhajtunk a szellemi, mint a vagyoni qualiűcatióra lenni reflexióval; mihezképest talán megnyugodhatunk egyelőre azok törekvéseinek helyességében, akik e kérdés körül a korlátolt választási jogosultság elvére helyezkednek ; bár örömmel észlelnénk azon ideális állapotot, ahol a választási jogosultság egyedül a kor és szellemi qualificátió bizonyos, általános elvben meghatározott jelentőségű feltételekhez lenne kapcsolva; ami mellett elismerjük, hogy idoalis értelemben az általános választási jog mindenesetre a legszebb alkotások egyike lenne, amihez közelednünk is kell. és megvalljuk, hogy nem lehetünk barátai oly választási rendszerűek, ahol az alap túlnyomóan census szerinti; még kevésbé a választási jog gyakorolliatásához csatolt azon feltételnek, mely az adó kifizetésének igazolásához kapcsoltatik; mert ott, ahol ez igy van, a választási jog adóvéghajtási eszközzé alacsonyittatik, mit etliicailag sok oldalról megtámadhatni. Némi gyakorlati részletekre térve, több oldalról merültek fel panaszok az itijnt. hogy hazánkban a polgári elem választási jogától meg van fosztva Kétségtelen, hogy választási törvényünk igen nevezetes korlátokat tartalmaz; másrészt azonbau, igen sokszor épen a polgárok azok, akik daczára e szigorú korlátoknak, a választók keretébe beléphetnének, ha ezt önmaguk meg nem akadályoznák. Sokan a dolgot közönyös szemekkel tekintik s beiktatásukra nem törekednek, avagy ajogorvoslatok előnyeit kizsákmányolni elmulasztják; még többeu jövedelmeiket eltitkolják, s a jogalapot elvesztik. Pedig felettébb kívánatos volna, ha e jog megszerzésére a haza lakossága büszke önérzettel törekednék, s lehetségessé tenné azt, hogy erejét a nagy kérdések megoldásánál kifejezésre hozza. Több hazafiság! melegebb űgybuzgalúm! Szabolcsmegye közigazgatási bizottság üléséből. (.Áprilhó 10) A in. kir. földmiv. ipír és keresk. ügyi minisztériumnak, a m. kir. vasúti felügyelőség megszüntetését s teendőinekaz állami vasutak íg.zjatóságári és az illető minisztérium III. és IY. osztályaira történt átruházását társyazó 559/884 számú leirata tudomásul vétetett. Úgyszintén tudomásul vétatett a közmunka és közlek. ügyi miniszternek, a műszaki tauácsuál működő középitészeti felügyelő külső szolgálatát szabályozó utasítása is. A közmunka és közlekedésügyi miniszternek azon leiratát, amelyben az újonnan alakított 10 főmérnöki kerület részére kinevezett kerületi főmérnökök névsorát a törvényhatósággal közli, és amely szerént Jász-nagy-kun Szolnok- Hajdu-Szathmár- és Szabolcsmegyékből alakított kerület részére Szunyoghy Dezsőt nevezte ki székhelylyel S.-A -Ujhelyben, a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Olvastatott a vallás és közoktatás ügyi minisztériumnak 5154/884 számú rendelete, amelyben meghagyja, hogy az állammi népoktatási tanintézetek gondnokai és a polgári községi iskolaszékek, üléseiket liavonkint pontosan megtartván, az ülésen hozott határozataik jegyzőkönyveit, azok végrehajiása előtt 8 nappal, jóváhagyás végett, a kir tanfelügyelőhöz mulbatlanul boterjeszszék. Utasasitja továbbá a miniszteri leirat az illető is kolai gondnokokat és iskolaszékeket, ho^y iskolai költségvetéseiket és gondnoki számadásaikat, 3 egyenlő példányban elkészitv) s azok egy-egy példányát kellő képen fölszerelve, a költség vetést miudig az iskolai év kezdetével, a gondnoki számadást pedig az iskolai év
