Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

T ÍH I) É K' nyesQihet. Mindegyik nemzetiség más-más iirá­cziók hatalma alatt áll. Csak az alkalomra , r, bog) vagy egyik, vagy másik emelhesse érvére takargatott caélját és törekvését. Ez ilbpot hi lehet üdvös az egy ezél fele törekvő állarnb El aboormis állapotot meg kell szüntetni Eddig tagadhatatlan, hogy a politikai, mü»ei ségi é» gazdagsági talsuly a mag var elem birtoka ban volt, ét nu-g ma u ott van. De lehet, hogy t viszont meg fog változni Az a kérdés tehát, hogy a magvar la), mely Magyarországot alapította, s kezel eier éven át megtartotta a a müveltsée 0I5 fokára emelte, amelyre e hazában egyik nemzeti aégi tAredek sem fog soha emelkedni: a politikai és társadalmi (elsőbbséget megtartsa-e továbbra is? A felelet rá az, hogy igen. És meg fogja tar­tani minden áron Ehhez neki joga is, hatalma is raji fsak az a kérdés, hogy miként ? Szerénlem e kerdes ug> oldandó meg, amint azt egyrészről az ónfentartas Ösztöne föltételezi, más réraúl pedig a magyar nemzet becsülete és állami erdekei paraucsolják Az említett fensőbbségét tehát, csak ugy tarthatja meg a magyar elem, ha ó lesz az erősebb. De ez erő alatt nem a nyers" erő értendő. A nyers erő éa hatalom nem mindig dönt. A mandzsuk meg­hódítottak Chinát, elfoglaltak a trónt, s végre maguk iá dunaiak lettek. Beolvadtak az általuk meghódított nepbe. Ez kQlönben kicsiben Magyar­országon is megtörteut már. Az ország felső részein nem egy magyar község lett tóttá. Miért? Azért, mert a hódító letette fegyverét; nem tudott, vagy nem akart hatalmával élni. Vegyük tehát a hódítás fegyverét kezünkbe ismét; de ne a régi fegyvert. Vegyük kezünkbe a köz­művelődés fegyverét. Ez pedig nem lehet más, mint a nemzeti nyelv hatalma Ezt kell terjeszteni a lehető legszelídebb eszközökkel, a hazában szerte lakó nemzetisegek közt Ne nézzük le, ne gu­nyaljuk ki őket. mint szazadok óta tette a magyar elem. és még ma is teszik sokan. E neveletlen vonást ki kell törülni a magyar nép szivéből és szokásaiból. Ne csak az iskolákban, ne csak a sajtó utján, ne csak az egyesülések köz­vetítésével, hanem a közeletben a szeretet hang­ján is terjeszszük és kedveltessük a nemzeti nyel­vet. Győzzük meg a nemzetiségeket, liogy a hazai anyanyelv szeretete es elsajátítása, csak szorosabbra fogja fúzni köztünk a százados köteléket; hogy saját szellemi és anyagi erdekük is követeli az országos nyelv teljes adoptalását és kultiválását; hogy csak öszszetartás tesz uagygyá egyeseket ugy. mint társadalmakat és államokat. Ha így terjesztjük, ha ekkép szerettetjük meg a haza nyelvét a nemzetisegekkel: a hazaszeretet is nagyobb terjedelmet fog venni a polgárok szi­vében es lelkében, s többen lesznek, akik a hazat a közös édesanyat szeretni fogják. Kmethy István. Kzabolrftmegye rendkívüli közgyűléséből. (JaniMrkó 8.) Főispán ur ö méltósága »ziv61ye«' 0 Üdvözölvén a szép számra*! megjelent bizottsági tagokat, a törvényben ala­puló jogánál fogva, a kővetkező tiszte etbeü tisztviselő­kei neveti ki Dr. Baruch Mór «* Révé«t Miksa eddigi tiaztelet­beli fPortosokat tiszteletbeli fftoMo*okul, Katonka Alber­tet is Palaticz I.ajost, tiszteletbeli jegyzők ül, Léva) Sándor, Jantbó Kálmán. Menyhért Jáuoe és Márkus Károiy ügyvédeket, tisiteletbeli tiszti Ogjfészekül. Főispán ur ö méltóságának ezen eljárása tudomá­sai ráütvén, a kinevezésről Zoltán János nlispán és a kinevMattek jegyzőkönyvi kivonatra értesíttetni r.n­dal tettek. F\i»pán ur ó méltósága értesiti a megye közönsé g"t, hogj a< 1883-ik év végév«l az 1476. VI. t. cz. 4 $ « értelmében Borbély Gáspár. Bodnár István, Gencsv Albert, Gaál Kuk ée Kállay Leopold közigazgatási bi lotlaágt választott tagok möködé-i ideje lejárván, azok helyére aj tagok váiasiundók. K czél bél a siavatáa elrendeltetvén ée azonnal avgejuuéa főispán ó méltósága a szavasát eredménye folytán Bodnár Istvánt (71 szóvsl,) Üeocajr Albertet (61 »^>val), Gaál Kleket (54 szóval.) Kállav I^eopoldot (43 •tóval), és Borbély Gáspárt <4.1 u «al), a megyei közi­gazgatási bizottság megiá a»atott tagjainak k lenti. Olvastatot'. az állaadó tál»*itminynak az ailaodó vá­lasztmány tagjoul beválasztandó bu -ttssgi tagúkra vo­natkozó javaslata Ax állandó vá tsatmáay javaslatával énben Hra­bomkjr övidó és 19 buottaági Ug az állandó választ­mány Ugjaial, az általa* beterjesztett lapoa -hun • letett bizottsági u* kra aéste a uévs«er»nti szavazás •Ireadslásét kérvén Fóispáu ur 6 mMt »á«a a stavazást elrendelt A beadott lú'J szavazatból az ál *ndi válaajtmány javaslata mellett 7». az eUeojavaslaire 30 szavazat adatván be. az áltsndó rálasztmánv tagjaiul beválasztva lettek: Stentmikl' .., L««ló Gaál Elek. Sze».tay Károly Kraesaay Gábor dr l .,« András g . F -r­Kállay Andris, Si^aelj Benedek, Borbélv Gáspár, Klár Dávid, Liptay Károly, Bleuer Miklós, Okolicsiuyi Lajos, Miklót Ferencz. Szoboszlay József, Propper Sámuel, Genciy Károly, Molnár Ag—on. Gencsy Albert, Kerek­retv Miklós, Lukscs Odou. Farbakv József, Nyiry Jáuos, Szunyogby István, Vályi Ferenci, Heczej László, Pilissy Lajos, Szögyényi Emil, Mandel Eduárd, Fekete Ist­ván, Mr«ko László és Harsái.yi Menyhért. Ezen választmánynak bi-sUlbóli tagjai: a jegyzők ügyésze*, árvaszéki elnök ée főszámvevő. • Főispán ur ő uiéltóa»ga az 1670 XLll. t. oz. 2-' értelmeben és alapján, az igazoló vaiaszmány elnö­kiül Krasznay Gábort, tagjaiul Verzár István, Bodnár István ée Biruch Mór bizottsági tagokat ueveivén ki: % megye sozönsege által Lukács Ödön, Gaál Ele*. Szeez­ay Karo.y, Bence László é» Fekete István választal­ak meg Főispán ur ö méltósága felhivána közgyűlést asál­idó bíráló választmány tagjainak meg<álasztására. az to. XLLL t. cz. 38 § alapján megvalasztattak : Gen­* Károly, Zoltán Odon, Sz mely Benedek, Kállay Je­t"-, tiartbolomaeides János Ezuiáu az le74. XXXI1L t. cz. 20. §. értelmében a ".ponti választmány t .gjaiua* megválasztása kerül­véu^Ouyegre, megválasztanak: Begauji Ferencz (b'.i »*ÓV| ( Gencsy Samuéi (63 ez.), Okolicsáuyi Lajos (53 »*-), 'eciij Gyula (63 sz) Miklói Fereucx (53 sz.), MiaK Lmio (53 hi), üaal Elek (52 sz.), Székely Buedt (52 sz.), Borboly Gáspár (62 «.), Liptay Ká­roly (' S I.), Zoltán Ódöu (52 sz.), dr. Jósa András (52 sz^yjegj o rj GáOor (52 sz.), Kállay Jenő (51 sz.), Uj özifc.j PaJ (51 sz.), ,fj. MikeCz János (51 sz.), 1" lator J.»ef (51 gz.), Okolicsányi Géza (51 sz.), Bö­szörmény Kornél (50 sz.), Kállay Jáuos (50 sz.), Szent­miklosy LaJó (50 sz.), Héczey László (50 sz.), Vido­vich Autm 5y Boros László (50 sz.), Be kény Peter (VJ sz.), feibó Liwló (47 sz.), Vályi Ferencz (47 sz.) Bleuer Mióa (36) szutazatUl. Az e, 8z ségugyi bizottság tagjaiul, az 1Ö76. XIV. tcz. 16 J. Jj. alapján megválabZUttak : Kállay András, Lukacs Ferejz, Fráter Sándor, Liptay ivárolj, Borbély Gáspár, dr. i„ l a Leó, dr. Baruch Mór, dr. Trajtler Soma, BorutLajos, KálUy Jenő, dr. Bleuer Miklós, Gaal Elek, di Meakó Pál és Somogj 1 Be^ső. A népne,l e„i bizottság tagjaiul megvalasztattak : Lay István, B­u ch Alor, Bleuer Miklós, Bleuer Mór, Boduár lstvau, í r. Dessewtfy Aurél, Dósa József, gr. Forgach László, Gencsy Károly, Gaal Elek, llarsányi Menyhért, JaruijÖdöu, Jósa András, László Alajos, Leffler Soma, Li^y Béla, Liptay Káioly, LukácsÖdön, Mandel Eduárd, 'y U > János, unody Géza, Pazar Ist­ván, Pilisy Lászlt Ujfalusy József, Szesztay Károly, Surina István, Szobás József, Szabó Endre r. k. tauitó, Szeuffy Gyula ág. t^u;;. tauitó, Varga AuUl ref. tanító es Guttmun Jakab j-ael. tanító. A megyei lóte^észtesi bizottmány tagjaiul meg­választattak : Gróf Jesaewffy Alajos, Bekeuy Péter, foth Lajos, gr. Vay "ivadar, Bleuer Leopold, Miklós Laizló, gr. Forgach Lszló, Jármy Miklós, Gencsy Al­bert, Pscüerer József, ,ptay Béla, Czobel István, Bencs László, Marsalkó Gőzh Nádasi Mihály, Nagy Károly és Bleuer Béla. (Elnök T. Dessewfify Aurél.) A megyei lóavato bizottság eluökeül 1884-re a nyíregyházai kerületbe CAllay Jenő, a nagy-káílóiba Gaal Elek, a tisza-lökibe Oláh József, a kisvárdai ke­rületbe Lijtay Károly bizttsági tagok választattak be. A megyei statisztika bizottbág tagjaiul, a hiva­talbóli tagokon kívül, a koeikező bizottsági tagok vá­lasztatta^ meg: Lutacs Odó, Stera Emánuel, Száinuely Lajos, Miklós Fereucz, Lipta Károly, Gaál Elek, Nyíri János, dr. Bleuer Miklós, Já^r József, Fitkonidesz Pé­ter, Bay István és dr. Baruc. Mór. A megyei kórházi váigztmány következőképen alakíttatott meg: Elnök : az alispau, tagja hivatalból: a főjegyző, főszámvevő, pénztárnok, főügyéí, főorvos, kórházi alor­vos, korházi gondnok; választotak : dr. Bleuer Miklós, Liptay Károly, Miklós Ferencz, Székely Benedek, dr. Baruch Mór, Ktaszuay Gábor, lerekréty Miklós, Fe­renczy Bertalan, Gőrömbei Péter, Kállay Jeuö, Surina István es Kállay Zoltán. A jegyzői szigorló bizottság tagjaiul, a hivatalo sokon kivül megválasztanak: Gczy Ádám, Virányi János, Lányi Antal, Meskó Lászl.. Lukács Ödön és Somogyi GjuU bizotisng tagok. A jegjzői nyugdij-intézeti vkatztinány tagjaiul megváUsztattak: Mikló< Ferenc/. Lip-ty Károly, Gencsy Károly, dr. Bleuer Mikló*, Kiaszna Gábor, Meskó László es Pscherer József bi/ ttsági tagok; továbbá Virátiji János, Lnnji Antal Géc y Á'áui, Nagy Kál­mán, Moravek Gusztáv, SzalatD iy Lái'.B é' s Nagy Sáu­dor községi jegyzők. • Arvaueki kOltago-ul, az 1877. Xí te;. 178. § érteim- ben. Mesössy László, Kállay Jen. Bodnár Ist­ván. Palinsaky Si iml, Stékely Benedek, Szesztay Ká­roly, Propper Lajos választattak meg, kik az árvaszéki ülésszakban döntő szaiazattal bírnak. lo(). Közügyek. (A SrendiUáz reioruijs.) A tirendiház 1 fórumról r szíjén a mir i,mer: hatá. htokra vonat.ozólag a ' u • C ' '"'•í* iofor.níctió al.pjáu a-gerő,iti bO0 * jövMKiőbeli főrendiház -„m narmadát ünevezett tagok, két harmadát a kulöubOző hitfelekezetej msea­^.L*? képviselői _ a C:i ffi Zetes paspöknk .-. apátok kiv. telével - továbbá ama grófok es bán,, fogják kép-zni. skik legalább i, 3000 forint egyenes allam, adót fizetnem E,zel azonban s^mi esetre ,V Q f. [ V T a pusoőkök : főrendiii»zi t 4 <»ág teönte.eben i.kon, p.itiblisek volnának ; »öt a fBiendibáz életho^an k,n.^.endő tsgjamak k.nev • sénM e.-ó , r,rban épfn * f iípá.okra a.ik eddig é. ,k ré,zt velu-k a tanáas kozásokban. lesznek tekintettel. «anacs­(Uj mag .ír miniszterek.) A »Wr AUg. Ztg.«-nak ' . i,.. v letrközelebb barom magyar jelentik Budapestről hogyle^o gy miniszter kinevezese van kilatásban ivii B a honvédelmi miniszteri IfiM «ftehk be azután Pauler Tivadar igasságügyminiater hagyja el szeket Végül pedig a közlekedes-ügyi minisztériumban áll be v,nozv. A kinevezendő miniszterek szemelyeről az em­.iteu bécs, lap .em tud semmit, csákányit jegyez meg, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök szeretne a u.ersekek ellenzék ferüai k , ül minisztereket szerezni, de erre nincsen semmi kilátása. A rendezett tanácsú városok tisztviselői, valamint .1 községi elüljárókra néne is felmerülvén azon kerdes, hogy ezek .1 városi tisztujitásnál, illetőleg az eliiljaró­választásnál szavazhatnak-e: a belügyminiszter, mint értesülünk, ezeknek szavazati jogát a tisztújító gyűlése­ken, ugy a azon okhól, mint a megyei tisztviselőkét, meg­állspi tolta. A városi vámok kezelése, s az ezen vámügyekben előforduló vitás kérdések, felfolyamodások sat. elbírálása körül országszerte egymástól igen eltérő gyakorlat kö­vettetvén ugy, hogy egy és ugyanazon természetű vám­kérdések, egyik városi töríényhatóság által, a belügyi, másik a kereskedelmi, avagy a közlekedési miniszter felülbirálata alá bocsáttattak, s felül is vizsgáltattak : az egyöntetű eljárás megállapítása iránt, az említett miuisz­tenumok közt tárgyalasok folynak. A végmegállapodás már közelebbre várható. A főispánt a megyében, egy ujabb belügyminisz­teri határozat szerént, az alispán csak azon esetben helyettesítheti, ha az alispánt a kormány arra különösen fölhatalmazza. (Országos kiállitás.) Zichy Jenő gróf az 1885-ki budapesti általános kiállitás országos bizottságának egyik elnöke, a kerületi kiállítási bizottsághoz a következő körlevelet intézte: »A bejelentési határidő lejártának közeledtével több oldalról azon kérelemmel fordultak hozzám, hogy a bejeleu.ési határidő, térdijfelemelés nél­kül, meghosszabittassék. Minthogy a kiállítási bizottsá­gok több helyen elkésve alakultak meg, s igy a bejelen­teni szándékozók a kitűzött reudes határidő alatt sok esetben,'önhibájukon kívül, nem jelenthették be tárgyai­kat); minthogy továbbá, az általános szabályzat értelmé­ben, az országos bizottság fel van hatalmazva arra, hogy a kiállításra tárgyakat a bejelentési határidón tul is térdijfelemelés uélkúl elfogadhasson: mindezeknél fog­va, tájékozás és a kiállítani szándékozók megfelelő felvilágosítása végett, 'értesítem a t. bizottságot, hogy mindazon bejelentésekre nézve, amelyek az illetékes bizottság elkésett megalakulása miatt nem nyújtattak be a kellő időben, ugy nemkülönben azon tárgyak kiállí­tására nézve is, a melyek a kiállitás emelése érdekében szükségesnek mutatkoznak, a reudes térdijon felül meg­állapított 10 százalék t';rdijtöbblet elengedése kilátásba helyezhető. Erről a t. bizottságot oly felkéréssel értesí­tem, hogy a bejelentések felküldése a".almából esetről esetre adjon véleményt a tekintetben, vájjon az illető bejeleutésre nézve a térdij többlet elengedését ajánla­tosnak tartja-e ?< Vidéki levelezés. Napkor, 1884. januárhó. 5. Tekintetes i-zerkesztő ur ! Egy igen kedves és szép társadalmi és valláser­kölcsi ünnepélyes cselekményről vagyok bátor becses lapjáuak olvasóit értesíteni, amelynek a közelebb lefolyt karácsonyi ünnep alkalmából kis községünk boldog szín­helye volt. Ez ünnepélyes cselekmény a helybeli rom. kath népiskola tantermében felállított karácsonyfa volt, a né­hai boldog emlékű Jósa Péter és Dósa József plébá­nos urak által letéteményezett alapból. Az ünnepélyre nemcsak az iskolás gyermekek, ha­nem a község nagyjai is nagy számban seregeltek össze. Főtiszt. Dósa József ur megérkeztével a már elő­re megállapított rend szerént megnyittatván az ünnepély, a szavalatok sora kezdetett meg. A szavalati előadásban leginkább kitűntek Rákosi Mihály, Gergely Ida, Ráko­si Marina, Lika János, Lekl János, Szél Juliána és Kri­zsán András. A szavalatot az ajándékoknak kiosztása követte. Kiosztatott 14 lábbeli, 6 kendő 8 felöltő ugyan annyi szegény sorsú, de jó magaviseletű tauüló közt. Az űmieyélyt egyik tehetséges növendék zárszavai rekesztették be; meleg szavakban fejezvén ki sokszoros háláját a kedves emlékű ünnepély kezdeményezőjének, f. t. Dózsa József plébános urnák, aki nemcsak ügy buz­gó tevékenységgel gondozza egj ház-községének tanügyét, de ha esetleg az anyagi támogatás szüksége is előáll, akkor is bőkezűen hozza meg áldozatát a népnevelés oltárára Nehogy azonban e nemes ügy előbbre vitele körül szerzett bokros érdemeinek e helyütt nem is szán­dékolt felsorolása, személyes hizelgésként tűnjék fel a t. olvasó közönség előtt: ném érintem a dolgot körül­in n.-sebben; mert midőn a tények fényesen igazolják különben is a valót, akkor a jótettek önmaguktól talál­J a-u a! eg a j utallüat a z öntudat boldogító örömében a nélkül, hogy az talán e szerény sorokba nyerhetne, ha­bár ebggé illetékesen, méltó kifejezést. Hálásan kell még t-z alkalomból megemlítenem Nagyságos Kállay Leopold és tek. Simák István urak áldozatkészségét, akik a karácsonyfára küldött kegyes adományaikkal is kegyeskedtek az apró népség boldogi­tó oromét jelentékenyen emelni. Midőn eme nemes emberbaráti és valláserkölcsi cselekményről e lap hasábjain, a t. szerkesztő ur szíves­ségeiül inegemlékezui szerencsém volt: azon őszinte óha­jomnak kívánok e kedves alkalommal kifejezést adni, mi­a dj° n a gondviselés több ily lelkes, jóakarót iskolámknak, hogy vállvetve, megosztva a nagy munka 1 terheit, tanügyünket mielőbb az óhajtott fénypont­ra emelhessük, s áldást-hozó gyümölcseit, egy szebb jö­vőben lehessünk szerencsések igen-igen sokáig boldogul elvezni, ügy le g }en! r. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom