Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-16 / 11. szám

Piricséről, Vonza József Nyír Bátorból. Nyíregyházi te­rületére Bencs László és Nádasai Mibály. Olvastatott a felső tisza vidéki gazdasági egylet­nek a tnegye közönsége 238/883 számu határozata loly­tán, a doháuy pláutákkal való elbánás tárgyában készített felirati javaslata. A beterjesztett felirat elfogadtatván, az a magyar kir. pénzügyminiszterhez felterjesztetui s a dohiuyternie­léssel foglalkozó Tisza melléki törvényhatóságokkal ko­lőltetni határaztatott oly megkeresései, bogy ezen fel­iratot hasonló felirattal pártolni szíveskedjenek. Olvastatott Győrmegyének az olcsó marha-só áruba bocsátása tárgyában kelt átirata. A fűldmiveL ipar és keresk. miniszter íeliratilag megkerestetni határoztatott, miszerint a marhatenyész­tés érdekébeu méltóztatnék a miuiszteriumuak oda hal­ni, hogy olcsó marhasó hozassék forgalomba. Olvastatott a kőz>g»zgatási bizottságnak f. i. 140 szám alatt kelt határozata, melyben felkéri a közgyűlést, hogy hatalmazza fel az alispánt arra, miszeréat az ár­vaszéki irodában, a felmerülő szükségnek megfelelóleg, a gyámhatósági tartalék-alap terhére esetről-esetre egy napdijas írnokot alkalmazhasson. Miután a közigazgatási bizottság jeleutésébő l arró; győződött meg a közgyűlés, hogy az árvaszéki irodában, a januárhóban feldolgozott ügy-darabok közül, február 1-én 925 darab volt leiratlan; nehogy hasonló esetek felmerülése által az árvák ügye, a késedelem miatt, szen­vedjen | éi nehogy az a kedvező leudület, amelyet ujobb időben az árvaügvek elintézése nyert, akadályokba üt­közzék : az alispán felhatalmaztatok, hogy a felmerülő szükséghez képest, az árvaszéki irodában, a gyámható­sági tartalék-alap terhére, 1 frt napdij mellett, időről­időre Írnokot alkalmazzon. Járná Jenő szolgabíró, Szabolcsmegye közönségé­nek mult évi lb8 számu határozata folytán bejelenti, mikép T.-Eszlar, Kakamaz és Nagyfalu községek, gátvé­delmi szempontból társulattá alakulni nem kívánnak; miután az alakulás következtében elő állandó költség< k a haszon által nem fedeztetnének. Ennél fogva azon ké relemmel járulnak a közgyűlés elé, hogy a gátvédelmi czélokra; illetőleg tiszai védgátjaiknak, a folyammérnöki tervezetben feltüntetett méreteknek megfelelő kiépítésére, segély gyanáut, nnnd a három községnek 10 — 10 évi közmunkája engedtessék át. Miután a magyar kir. közmunka és közlek. ügyi miniszter mult évi 8512 sz. a. kelt intézvényében, a fo­lyam mérnöki hivatal altal szerkesztett gátvédelmi ter­vezetekre vonatkozólag, az általa kijelölt irányban tanul­mányozást reudelt el: az őszes ügyiratok Koczok László kir. mérnöknek oly felhívással adatnak ki, hogy a terve' zeteket áttanulmányozván, azokra vonatkozólag és az érdekelt községek értekezletéről felvett jegyzőkönyvben kifejezett kérelem tárgyában, a legközelebbi közgyűlés elé véleményes jelentést tegyen. Előterjesztetik Nyíregyháza város képviselő testü­letének, az italmérési jog gyakorlása tárgyában alkotott szabályreudeleti javaslata. A nyíregyháza város tulajdonát képező italmérési jog gyakorlására vonatkozó szabályrendelet, a következő kiigazításokkal bagyatik helyben: a) Az I. rész 6. pontja, az eredeti szöveg teljes mellőzésével, ekképen módosittatik. »A regále jogok megsértéséből felmerülő ügyekben a panasz megvizsgálására, és elsőfokú eliutézésére, a városi hatóság vau hivatva; amely e hatáskörét, az e 1 czélból állandóan megbizott elüljárósági tag által gya­korolja, aki az ügyet, a vizsgálat befejezésétől számítan­dó 8 nap alatt, érdemleges határozattal ellátni kö­teles.< b) A 8. pont ezen szavai: »a) pontjában emii­tett eseteket kivéve, amikoi hivatalbeli eljárásnak van helyet, kihagyatnak. Ugyan ezen pontnak utolsó kikezdése helyett, a következő szöveg írandó: »Az elmarasztaló végzésbe vi­lágosan befoglalaudó, hogy a tulajdonos, illetőleg a bér­lő szenvedett káraira és költségeire nézve, keresetével a tOrvény rendes útjára utasittatik.* A vásárvám tárgyában alkotott szabályrendelet a . következő módosítással bagyatik helyben. a) A szabályrendelet eredeti szövegében használt czimirat mellőzésével, a szabályrendelet czime lesz : >Sza­bályrendelet a nyíregyházai vásárvám tárgyában.* b.) A szabályrendelet 8-ik poutjáhan e szó után: • díjszabályzatnak' a következő szöveg állapittatik meg. • mely ezen szabályrendelet 10. pontjábau egész terjede.­mébeu ben foglaltatik * Ugyau ezen pontban e szavak után : »kihágást kö vet el* az eredeti szöveg mellőzésével, a következő sza­vak Írandók : »20 forintig terjedhető birsággal, esetleg megfelelő elzárással büntetendő.* c) A díjszabályzat a szabályrendeletbe egész tt-rjc­delrn. ben, a 10. pont alatt (elvétetni rendeltetik. Nyíregyháza 'áros polgármestere felhivatik, hogy miután az utóbb emiitett szabályrendeletnek 8 ik pontja, az 1879. évi XL. t. cz. 1. § ábau körvonalozott szabály­reudeletet képez, amely ai idézett törvény 6-ik §-ánák rendelkezéséhez képest, jóváhagyás végett, az alispáu ut­jáu terjesztendő fel a belügyminiszterhez. Ennél fogva ezen uabáltrendeletet, a közgyűlés által helyesbített alakban, 3 példányban írassa le, és felterjesztés védett Zoltán Jinos alispánhoz küldje be. b. A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet alakuló gyűléséből. (1884. márcziushu 9.) Ktrekrithy Miklós városi főkapitány, mint a léte­sítő bizottság elnöke, üdvözölvén a gyűlésen megjelent alapító, pártoló és n r.dő t -okat, a gyűlést megnyitja s első helyen a múl' I éti stepteruberhó 23-án tar tott közgyűlés jegyzőkönyvnek felöl vastatására és hiteles,­Miére Livja fel a gyűlést. Ez megtörténvén Ukolictányi tiita egyleti titkár bemutatja a léte­sitő bizottság által készített, s a novemberi közgyül s által tett módosításokkal kiegészített alapszabály-terveze­tet; amelyet a közgyűlés egész terjedelmében elfogad ván, láttamozás végett a magy. kir. belügi minisztérium- | UJZ fölterjesztetni határozott; aminek eszközlésével Okoli csányi Géza, minta létesitó bizottság jegjzője, megbizatik. Kerekréthy Miklós elnök bejelenti, hogy az egylet vagyona, a város által ajánlt s egyszer-mindenkorra fize­tendő 2O00 frt. s a 3000 forintnyi értéket képviselő tűzoltói szerekkel, az alapító, pártoló, és működő tagok által alairt és kötelezett összeggel együtt körül-belül 7000 forintra rúgván: az egylet végleges megalakulását ma már misem akadályozza. Bekövetkezett tehát a ked­vező időpont, amikor az egjlet megalakultnak nyilvánít­hatja magát. A dolgok ily kedvező stádiumában a gyűlés, ille­tőleg az önkéntes tűzoltó egylet, mint ilyen, magát meg­alakultnak kijelenti; egyszersmind köszönetet szavaz a városi hatóságnak, nagy leikü adományáért, nem külön­ben Kerekréthy Miklósnak, mint a létesítő bizottság el­nökének, az alapítói, pártoló és működő tagok gyűjtése körül kifejtett buzgó és lelkes fáradozásaiért. Bencs László tanácsnoknak a beli jelentése,amelyben tudatja a gyűléssel, hogy a városi hatóság megbizásá saból Budapesten Ktmpeleu Béla tűzoltó egjleti föpa­rincsnokkal, valamint Walser gépgyárossal érintkezésbe téve magát, a tűzoltói szerekről elkészített leltárnak közlése mellett, a szervezkedés, illetőleg a felszerelés érdekébeu véleményüket kikérvén: azok oda nyilatkoz­tak, miszerint a leltárban jelzett tűzoltó szerek az igé­nyeknek és szükségletnek, még egy 1600 forintos fecs kendő beszerzésével teljesen nn gfelelue», tudomásul vé­tetett. Nem különben örömmel vette a gyűlés ama kedves hírt, melyszerént Kempelen Béla tóvárosi főparancs­nok azon biztosítását küldi a nyíregyházai tűzoltó egj letuek, hogy a tűzoltási főbb ismereteknek és gyakorlatuak betaní­tására, egy szakavatott egyént fog küldeni ; addig is azonban ajánlja, hogy a szükséges katonás lépésekben, fordulatokban és menetekben gyakorolják magukat az egylet működő tagjai. Tudomásul vétetett Walser gép- j gyárosnak azon ajánlata is, hogy a város tulajdonát képe­ző nagy fecskendőnek részére leendő átengedése esetében, az 1600 frtos fecskendőre csak 800 forintot kér az egy­lettől. Hosszas vitára adott alkalmat az a felmerült kér­dés, ha vájjon megválaszsza-e az egylet a tisztviselői kart ' az alapszabályok helyben hagyása előtt, vagy sem. A vitában,pro et contra, részt vettek: Szesztay Károly, Hu­dák Károly, Siitö József, Kovács Gevö, és Harstein Emil. Végre is a többség kimondta, hogy igenis megkí­vánja választani a tisztviselőket, a parancsnok kivételé­vel, mint amely állásra a tűzoltói intézmény érdeke szakavatott egyént kiván. tisztviselők megválasztási elhatároztatván, figye­lemmel sz alapszabályok 25. §-ára, a választások sza­bályszerű megejtése czéljából, a kijelölő bizottságba, Ko­vács Gerő elnöklete alatt, Krasznay Gábor, Szesztay Ká­roly, Bencs László, Kerekréthy Miklós, Meskó László és Sütő József beválasztattak : s a bizottság a következő állásokra a következő egyéneket ajánlotta, illetőleg je­lölte ki. Az elnöki állásra : Kovács Gerőt, dr. Meskó Pált és Krasznay Gábort ; az alelnökségre : Krasznay Gá­bort, Bencs Lászlót és Kerekréthy Miklóst ; a íőparaucs noki állásra: Sztárek Fereuczet, Bencs Lászlót és Ma­jerszky Bélát ; a titkári állásra Okolicsányi Gézát, Mau­rer Károlyt és Hudák Károlyt; a pénztárnokságra : Korányi Imrét, Török Páert, és dr. Gara Leót : orvosul : dr. Baruch Mórt, dr. Trajtler Somát < s dr. Rosetiberg Emilt; ügyvédül: dr. Meskó Lászlót, Bogár Lajost és Márkus Károlyt. A kijelölitek választás alá bocsáttattván, eluökül Kovács Gerö, alelnökül Kerekréthy Miklós, főparancsno­kul Sztárek Ferencz, titkárul Okolicsányi Géza, pénz­tárnokul Korányi Imre (egyhangúlag) orvosul dr. Trajt­ler Soma, ügyvédül dr. Meskó László v üas/.tattak meg szótöbbséggel. A többi állások, mint amelyek egyéni ügyességet és részben szakképzettséget igényelnek, más közgyűlé­sen fognak betöltetni. Kovács Gerő megválasztott elnök elfoglalván az elnöki széket, a gyűlést tovább vezeti. Ezután a választmányi tagok megválasztása követ kezett. A kijelölő bizottságot felhívja elnök, hogy hármas kijelölési jogával élve, az alapitó és pártoló tagok sorá­tól 7, a működő tagok sorából pedig 5 választmányi tagra nézve, tegye meg a kijelölést. A kijelölés után a titkos utú szavazás megtör'éur, a beadott 58 szavazatból, az alapitó és pártoló ta­*ok sorából kijelölt egyének kö.-ül Somogyi Gyulára 45, Májerszky Bélára 44, Zoltán Jánosra 40, Miklós Lászlóra 36, Krasznay Gáborra 34, Tórák Péterre 28, Barzó Jánosra 24, Éles Lajosra 20, Márkus Károlyra 20, Siitö Józsefre 18, Kovács Ferenczre 14, a működő ta^ok névsorából kijelölt egyének közül Kerekes Lajosra 40, Bogár Lijosra 34, Hudák Károlyra 30, Maurer Károlyra 29, Oláh Gézára, Vojtovics Bertalanra 27, Pivnyik Istvánra 17 szavazat esvéu : Somogyi Gyula, Májerszky B< la, Zoltán János, Miklós László, Kraszcay Gábor, Török Péter, Barzó János, Kerekes Lajos, Bogár Lajos Hudák Károly, Maurer Károly és Oláh Géza választattak meg szó többséggel. Több tárgy nem lévén, de meg az idő is előre haladván, a jegyző könyv hitelesítésével Krasznay Gábor, Meako László és Hudák Károly megbízattak s a gyűlést elnök feloszlatta. (—y—) Közügyek (A végrendeletek küialakja;. A kir. kúra, tekin­tettel arra, hogy az 1876 XVII. t. cz. világos rendel­ke.ése szerént, az írásbeli magán végrendelet kül for­máinak megtartása, magán az okmányon, t. i. a végren­deleten, tanuk által kell igazoltatni, vagyis hogy az ilj végrendeletnek a kül formák tekintetében minden bizo­nyítékot magán kell hordani.i, számos Ítéletben ki­mondotta és most már mint állandó gyakorlatot követi hogy a kül formákra nézve elkövetett mu­lasztás vagy tévedés sem tanúvallomások, sem pedig egyéb bizonyítékok által nem pótalható. (A gazda közönséget) értesítjük, hogy a földmive­lési minisztérium, a magyar-óvári és budapesti vetőmag vizsgáló állomásokon kívül, ujjabban a kassai, debreczeni, kolozsmouosthori és kereszthelyi gazdasági intézeteknél is állított fel hasonló állomást. (A löldmivelési miniszter) azon a régen érzett hiányon, amely a gazdasági munkával foglalkozó népes­ség aránytalan megosztása foytán, az ország némely vi­dékén, a munkás kéz hiányában jelentkezik, segíteni, óhajtván: felhívta a közgazdasági előadókat, miszerint tegyenek hozzá mielőbb jelentést arról, hogy kerületük­ben mily termésre van kilátás, van-e és hány munkásra szükség, avagy van-e ott fölösleges s ekként másutt al­kalmazható munkás kéz és menj i ? Bejelentetni kívánja vég­re a min;szter azon közegek, u. m. szolgabirák, lelkészek községi elüljárók sat. neveit és lakását, akik az ily mun­kások alkalmazása körül, a közvetítést elvállalnák. (A gyógyszerészeti cákkeknek) fűszer- és anyagke­reskedók által való elárusitását a belügyminiszter még 1875-ben szigorúan eltiltotta. Minthogy azonban e téren viszaélések még mindig fordulnak elő, a belügyminiszter újból felhívta e körülményre az őszes törvényhatóságok figyelmét, s utasította őket, hogy minden egyes füszer­és anyagkereskedést szigorúan vizsgáljanak meg, és ha ott orvosi vag) gyógyszerészeti czikkeket találnak, azo­kat kobozzák el. (A belügyminiszter) értesítette a törvényhatóságokat, hogy Ő felsége a külföldön tartozkodó 8 nem jelentkezés mi­att katonai szökevényekké nyilváuitott magyar alattvalók s-.ámára adott királyi kegyelem hatályát, még hat hóig (f. é. juuiushó végéig) meghoszabbitotta. ÚJDONSÁGOK. X A nyíregyházai nőegylet folyó hó 9-én tartá tisztujitó közgyűlését a po;g. telső leányiskola helyiségé­ben. A gyűlést Leffler Sámuel egyleti titkár nyitotta meg és vezette. Az elnöki lelkes és lelkesítő megnyitó beszéd elhangzása után, az egylet tisztviselőinek meg­választása vetetett foganatba. Az elnöki tisztet Komis Ferenczné ő nagysága nyerte el csaknem egyhangúlag ; de aki az egylet bizalmát még a gyűlésből kiküldött 7 tagu küldöttség előtt tett kijelentésében, megköszönvén, azt el uem fogadta. Ez utáu a többi tisztviselői helyek töltettek be. Megválasztattak ugyanis, első alelnökül Palánszky Csapó-Ida, másod alelnökül Szamuely Aurélné, pénztárnokul Májerszky Béláné, szertáruokul özv. Kovács Károlyné, titkárul Lejj'ler Sámuel, a jegyzöségre Hudák Károly határoziatott felkéretni. A választ uáuyba 40 rendes és 10 póttag \álasztatott be. A pénztár vizsgá­ló bizottságba Palánszky Sámuelné, Okolicsányi Gézáné és Kovács Etelka v.ilasztattak be. Amenyiben Komis Ferenzené ő nagysága az elnökséget nem vállalta el ; f. hó 23-ra uj választás tüzetett ki. Ugy halljuk, hogy a többség Kovács Geröné urnő körül szándékozik cso­portosulni. Előre is gratulálunk, a szerencsés választá­sért, a t. egyletnek. - A nyíregyházai politikai iskolaszék folyó hó 13-án ülést tartott, melynek egyik fontos tárgyát a hely­beli dohá uyraktárba járó lányok magyarosításának kér­dése képezte. Tudva levő dolog ugyanis, ho^y erne mun­kás lányok, munka közben egész napon át folyvást tót nyel­ven társologuak ugy, hogy magyar szót heteken, hónapo­kon át nem is hallanak. Az iskolaszék megbízta tehát Sütő József és Leffler Sámnel iskolaszéki tagokat, hogy a doiiáuyraktári főnökséggel érintkezve, igyekezzenek az iskolaszék ez intenczióját minél előbb keresztül vin­ni. Üdvözöljük az iskolaszéket eme hazafias gondos­kodásáért. *** A nyíregyházai iparosoknak f. é. márcziushó 9-én tartott gyűlésén Vidliczkay József országgyűlési képviselő is megjelenvén, szóbeli felvilágosítást kért ma­ganak a. szabolcsmegyei iparosok által e hó 27-én meg­tartott általános és együttes közgyűlésén, az ipartörvény­javaslat módosítása táigjában kifejezett javaslati módo­zatok részleteiről azon czélból, hogy majdan a tárgyalás alkalmával ő is hozzá szólhasson az országgyűlésen. Biz­tosította a nagy számu jelen volt iparosokat, hogy jogos kivánataikat teljes erejéből és minden befolyásának fel­használásával támogatui fogja. (!) Moesz Béla közigazgatási gyakornokot, a kö­zelebbi megyei közgyűlésen, főispán ur Ő méltósága me­gyei tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. Gratulálunk a szorgalmas és munkás tisztviselő-jelöltnek eme kitüntetése alkalmából. ( I A felső leányiskola helyiségének küszöbén ismét belépett a szomorúság angyala. Kerner Janka kisa.-zonyt oly súlyos betegség lepte meg, hogy az iskolai szék folyó hó 13-adikán tartott ülésében, jónak látta az ideiglenes helyettesítésről gondoskodni; megfolelő tanerő alkalmazásával Leffler Sámuel iskolaszéki tagot bizván meg. Tárgyi rokonságuál fogva meg emiitjük e helyütt azt is, hogy eme taniutézet közelebb teljesen uj tan­szerekkel fog elláttatni. (=) A kártyajáték következménye. Nyírbátorban, amint levelezőnk írja, és amint hivatalos forrásból is tudjuk, Katz (Egri) Samu ottani ideiglenes postakezelő, 3500 torint kincstári pénzt sikasztott és kátyázott el. Tettét jegyzőkönyvileg bevallottá. Nem tudjuk, ha szabad lábon van-e még Katz ; de folyó hó 8-adikáig egyetlen haj­szála sem görbült meg a nagyon is kvalifikált sikasz­tás miatt. (§) A nagy kallói kir. adópénztárnok, Polónyi 5000 forint pénztár hiány bátrahagyása mellet,a mult héten nyom­nélkül eltűnt. A hiány már hivatalosan konstatálva van. A szerencsétlen adopénztárnok N.-Kállóbaa köztisztelet­ben es becsültetésben állott. A sikkasztás alig talált hi­fire a városban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom