Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-02 / 9. szám

részről pedig gazdálkodóink részére is anyiban lenno előnyös, hogy ezen intézkedés következtében, kevésbbé absorbeáltatván az aratásra leránduló munkások tömege, könnyebben és olcsóbban kaphatnának aratókat, a kínálat és sr.Ukséglet örök igaz törvényeinél fogva; mert tapasztalásból tudom, hogy sok gazda alig két hét, vagy sokszor másfél hét alatt elvégezvén mások rová ám tömegeseu magához csábított aratóival a munkát, ol) Csekély keresettel bocsátja el őket, mely uti költségük és fáradságuk megtérítésére is alig elegendő. Tapasztalás szerint egy felföldi arató tót, a gabona-állomány sűrűsége szerint őt vagy hat magyar holdat, 1200 • öllel számítva, képes három hét alatt letakarítani, miért is minden gazda könnyen kiszámíthatja magának arató szükségletét. Felkérem a melyen tisztelt közigazgatási bizottságot, ezen indítványom elfogadása esetében, határozatát a legszélesebb körben a gazdaközönség tudomá sára juttatni mind a hírlapok utján, mind az egyes szolgabirák éa községi elöljárókhoz intézett rendelet által. Indítványom második résre pedig az, hogy statisztikai szempontból igen lontos és lényeges tudhatni azt, hogy tényleg hány idegen megyei ember nyerhet megyénkben az aratás alatt, munkát, valamint a megye egyes vidékeire és birtokosaira nézve is nagy érdekű de tanulságos is lévén a bér és muukaviszonyok ismerete: kérem oduutasitani a községi elöljáróságokat, hogy a náluk bemutatott aratási szerződések nyomán, részletes jelentést terjeszszenek be, ne«ezete«en: 1. bány idegen arató dolgozott községi határukon? 2. mely megyébe valók az illető aratók ? 3. minő arató-rész köttetet ki ? 4. minó volt a szerződött élelmezés? 5. mit és menyit kerestek az aratók fejenként? Ezen jelentések összeállításira és lajstromos összegezésére szívesen felajáulom a tekintetes közigazgatási bizottságnak szolgálataimat, a nagyérdekii czél előmozdításának szempontjából; miért is kérem ezen szellembeu a határozat kimondását. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. Nyíregyháza, 1884. ftbruárhú 2tí. Oráfl József főispán ur ő méltósága a nagy számmal öszegyült bizottmányi tagokat röviden üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. Mielőtt azonban a gyűlési napi rendre tért volna, bejelenti, hogy Farkas Gábor tiszaeszlári községi birót, aki T. Eszláron, az ismeretes Solymosi Eszter-féle büu-per folyama alatt, ügyességével és erélyével a rendet mind végig fen tudta tartani, felsőbb helyen kitüntetésre ajánlván, 0 Felsége Farkas Gábornak a rend fentartása körüli érdemeit, a koronás ezüst érdem-kere9zt adományozásával méltányolta. Mely felségi tényről midőu a közgyűlést szerencsés értesíteni, kijelenti egyszersmind, hogy a tényleges feldíszítés eszközlésére a mai napot tűzte ki. Felkéri tehát Zoltán János alispán urat, hogy szíveskedjék az érdemkeresztet a kitüntetett bíró mellére feltűzni. Ez után Zoltán János alispán fel áll, az érdem keresztet átveszi s oda fordulva Farkas Gáborhoz, aki számos barátai társaságában az eluöki szék megett foglalt állást, rövid, de megható beszédben üdvözölte az ünnepelt férfiút, mint akinek ritka ügyességét és tapintatos eljárását ó maga (alispán) is személyesen tapasztalta, és feltűzte az érdemjelt; e szavakkal zárván be az ünnepélyes aktust: bog) >viselje szerencsével! < Erre Farkas Gábor a következő szavakkal válaszolt: „Köszón'óm a fényes kitüntetést 0 császári királyi apostoli felségének és a föispánur ö méltóságának. Kívánom, hogy az ég áldja meg 0 felségét és fejedelmi családját hoszu élettel. Kívánom, hogy a magyar nemzettel együtt a legnagyobb boldogságban és egyetértésben éljenek.» Szavait élénk éljenzés követte. Főispán iir szintén meleg szavakkal köszöntötte Farkas Gábort; kívánván hogy a kitüntetést »élvezze egészségben*. Egy úttal azon óhajtásának adott kifejezést, hogy vajha e kitüntetés másokat is hasonló öntartásra és erélyre buzdítana. Végül leikérte a gyűlést, mikép legméltóbban véli befejezni ez ünepélyes leldiszitési csilekméuyt azzal, ha a közgyűlés tagjai felállva 0 felségének egy »Éljeu*-t ! mondanak. Erre a gyUlés tagjai felállanak s egy tömeges éljen-kiáltással befejezik az érdemkereszt feltüzéséuek ünnepélyét. Ez után főispán ur felhívja Miklós László főjegyzőt az alüpáui évnegyedes jelentés olvasására. Az alÍKpáni jelentés felolvastatván, amenyihen abban semmi oly rendkívüli tény, amely felszólalásra vagy vitára nyújtott volna anyagot, elő uem fordult, az egész terjedelmében helyeslő tudomásul vétetett. Csupán LyCkács Ud'in bízott, tag és esperes emelt szót, nz lütbiai tömeges mulasztásokra reflektálva. Nayy sxeny^csétleo•égnek tartja szóló, hogy 24140 tanköteles gyi'rmi-k köziül 1254, tehát 60° /„ nem jár iskolába. Mélyn?^ eUzouioritó tény ez amelynek okát alig képes JfcjfuíUHii Az egyházi és politikai lohetöt elkövetnek e ''JlífFroftira; de fájdalom eredménye sehol sincs. A 'legnagyobb hibát a községi elöljárók lanyha eljárásában találja, mint akik teljességgel képteleuek. illetőleg bátortalanok a tőrvéynek érvényt szerezui ; félvén az egyesek bosxujától. Kívánatos volua. szóló szerént, h:» a községi elttljárók vagyona biztosittaloék. Főispán: Az elöljáróság kötelességét minden körülmények közt teljesíteni tartozik. A szolgabirák uUsitandók a mulasztásuk ellenőrzésére és meghintet, sére. Az alispáni jelentésre reflektálva, nem hagyhatok megjegyzés nélkül egy tényt, tudni illik Nyiregyháza város elaljáróságácak azt a hanyagságát, amely sz-rént a közmunka összeírást máig sem terjesztette be, ami miatt rendkívüli gyűlést leszek kénytelen össze hívni. A tenyész bikák és kanok megvizsgálása végett kiküldött bizottságba 3 tag megválasztás > lévén szükségt-s, felhívom Pscherer József gazdasági előadó urat, hogy a holnapi gyűlés elé proponáljon két ily bizottsági tagot (Helyes). Követkéz ett a sorrend szerént, 2 tagnak az egészségügyi bizottságba való megválasztása Az állandó választmány Verzn- Istvánt és Leffler Sámuelt hozza javaslatba; akiket a gyűlés e minőségükben egyhangúlag megerősít. Olvastatott harmadik helyen a belügyminiazternek a megye újbóli rendezésének alkalmából, a megye közönségéhez intézett üdvözlő leirata, amely egyszersmind a megyét hivatali és hazafias kötelességének teljesítésére huzditja. A miniszteri üdvözlet tudomásul vétetik. Olvastatott a belügymiuiszternek a szüretelés, kukoricza-szedés és más mezőgazdasági teendőkre vonatkozó leirata, amelyben utasítja a megye közönségét, hogy az e tekintetben kitűzendő határidők áthágásának mező-rendőri kihágássá való minősítése tárgyában szabályrendeletet alkosson. Az állandó választmány a leirat kelió méltatása mellett, utasíttatni javasolja a járási szolgabirákat: bogy az illető községekkel egyetértőleg, alkossák meg a szükséges szabályrendeletet. Főispán e tárgyban külön küldöttséget óhajt kiküldetni, amely küldöttség, érintkezésbe téve magát a megye területén szervezve levő gazdasági szövetkezetekkel és a gazdasági egylettel, hivatva lenne a kiváut szabályrendelet elkészítését eszközölni. E tekintetben szintén a közigazgatási előadó urat bízná meg a küldöttség tagjainak kiszemelésével. Főispán ur véleméuye általános tetszéssel fogadtatván, Pi-cherer József gazdasági előadó ur megbízatott a küldöttségi tagoknak kijelölésével, aki is a megtisztelő megbízatást azzal az észrevétellel vállalta el, bogy az idő rövidsége miatt, a névsort csak a holuapi gyűlés elé terjesztheti. (Helyes.) Olvastatott a belügyminiszternek a megyei főszámvevő fölebbezése folytán, a községi számadások megvizsgálási módozata tárgyában, a megye közönségéhez intézett leirata. E miniszteri leirat a főazámvevőnek a községekben való működését határozottan helyteleníti; csak is rendkívüli esetekben találja megengedhetőnek. Kimondja továbbá a leirat, hogy a vizsgálati költségeket köteles ugyau a megye előlegezni; de fennmarad viszkeresete azo; ellen, akik a költséget okozták. Megütközéssel vette továbbá a miniszter a községek hanyag gazdálkodását, aminek okát az illető közegek érzékhiányában és mulasztásában véli föltalálni. Meg van győződve a miniszter, hogy kellő ellenőrzés és felügyelet mellet, ily szánalomra méltó eredmény nem következett volna be Elvárj* végül, e viszouyokmk jövőre való megszüntetését. Gaál Elek, főispán és alispán, felszólalásaik alapján haiároztatott, hogy a községi számadások megvizsgálása a községek kötelessége lévén, a főszámvevő csak is a szolgabíró indokolt előadása alapján küldendő ki. Ez úttal pedig a szolgabirák utasíttatnak, hogy a községi számadások megvizsgálását, a képviseletekkel egyetértőleg, 3 hó alatt foganatosítsák, s eljárásukról jeleutést tegyenek. Olvastatott a belügyminiszternek azon leirata, amelylyel Fráter Síndor megyebizottsági tagnak fölebbezésére, megsemmisíti a megyei gyülésuek ama határozatát, amelyben Heumaun Ignácznak a tisza-eszlári perben tartott védbeszéde alkalmával, a megyével szemben tanúsított eljárását elitélte. A leirat ugyanis a megye megrovó eljárását, azon indokból, mert dr. Heuman Ignácz, mint megyei bizottmány egyik tagja, a kérdéses sértő nyilatkozatot nem a közgyűlés előtt tette, helytelennek és jogtalannak mondja. Az állandó választmány a miniszteri leiratot tudomásul vétetni javasolja azzal a megjegyzéssel, hogy a miniszter leirata a megye erkölcsi meggyőződésén mitsera változtat ; és hogy sürgősen kéressék fel a miniszter az iránt, mikép szigorúan járjon el azon közegek ellen, akik a Heutnanu elleu bejelentett ügyben, 1883-ili évi juliushó óta, mai napig, még egy lépést sem tettek. Főispán a biróság hanyag eljárása elleni felszól lalást helyesuek és jogosnak találj*; a qualifikált tudo másul vételt azonban, nem helyeselheti. Szérénte a miniszteri leirat a megye erkölcsi meggyőződését nem érinthette: miután ez csak a megye határozatával foglalkozik, amelyben a megve kétségen kívül tuiment illetékességén. Aj ;nlja teh'it, hogy a leirat eg^szei'üeu: tudomásul vétessék. A főispán emeszíi.ai minden viszhang nélkül haltak el a terem szegleteiben. Egyetlen illetékes hang sem emelkedett fel sem ellene, ^em mellette. Csupán Fráter, Sándor kísérelte meg, fíjdebbezési álláspontjáuak rektifi kálását. Nem helyeselheti ugyanis, ha egyik hatóság átlépi a másik hatóság hatáskörét; mert ő az ily eljárásban inagát a szabadságot látja megsértve. Ez volt indoka fólebbezésének. Az -állandó választmány javasl ttát nem pártolhatja; ^l.Vfenbe í a főispán véleményét helyesli s '.janija aiir,ak elfogadását. "*itezösy László az ő szokott modorával közbeszólva, H. állandó választmány javaslatából csupáu az erkölcsi szót kivánná törültetui; a többit elfogadja. Fráter Sándor és Me/.őssy Liszló kivételével, a gyűlés az állandó választmány javaslatát elfogadván, főispán a 8 dik száma ügyet terjeszti tárgyalás alá. (Folyt, kftv.) Nőegylet! reunló. (1884. februárhó 23.) Ügy látom, hogy a nőegyletnek az idén a sorstól az a szerep jutott, hogy »családi mulatságokat* rendezzen ; mert bár többen voltak, mint az első reuniobun még sem annyian, hogy elmondhatnám, miszerént : • tömött házat> láttunk Igcz ugyau, hogy kedv volt, de midőn a czigány előtt Össze zsuffolódott párok kis csoportjára néztem, e.izembe jutott az a hölgy sóhaja, aki az első reunió alkalmával ezt mondá : >való<ágos szégyen volt azokra nézve, akik ott voltak< fin csakugyan szégyenlettem is kissé a dolgot, de uem a magam nevében hanem azok helyett, akik »ott nem voltak*. Egé&z általánosságban beszélek ugyan; de ha a mélyen tisztelt nőegyleti tagok taláu magukra vennék e -zerény megjegyzésemet: ugy annak sem mondanék nagyon ellent. De hát ez nem a báli referens dolga, s igy nem politizálok tovább. A reunión, mint elébb emlitém, most többen voltak jelen. Ott voltak ugyanis: Csnlyi Mihályné Victor. k leányával, Di-tzl L«i.is:ié Ir.na leány ival (Szt. Mihály), DriiUóczy Sámuelné úr...» Mirkt Anna éi Csilla úrhölgyekkel, Glüok Wenczelné urnő, Braun Josefa úrhölgvgyel (Kótaj), Irián Jánosné Ida leányával, Dr. Köszler Lajosné Etelka leányával (Szt. Mihály), Lipthay Jenőué (Eszlár). Maar Adolfué Margit és Etelka leányaival, Marsalkó Lajosné Ilona leányával, Náda,ssy Lajosné Irén és Blauka leányaival, Pazár Istvánné, Szeszich Laio-né Ida leányával, Sexty Gyuláné, Widowich Antalná Ilona leányával, és Widowich Ferenc/.né leányaival. (Tass). A reunió vezetését ezúttal Paláuszky Sámuelné urnő volt szives elvállalni, s lekötelező szivélyességével járult a táuczolók felviditásához. A négyest 22 pár tánczolta. A negyedik négyes utáni csárdás reggeli öt órakor ért véget. T. Közügyek. (A közmunka- és közlekedésügyi miniszter) f. é. januárhó 30-án 3837 száuiu rendeletével a postahivatalokat Utasította, hogy a magyar földhitelintézet és pjrtó-mentes közhatóságok, hivatalok és árvapéuztárak közt, árvaügyekben előforduló pénz- és értékpapír-küldeményeket, ha azok a feladó nevével, annak hivatalos pecsétjével, és ezen záradékkal: »árvaügybeu portómentes« vannak ellátva, ezentúl portómeutesen kezeljék. (A megyei és városi árvaszékeknél), a rendezett tanácsú városok és gyárnh itósági joggal lelruházott köz aégek árvaszékeinél, végül az 1877. évi XX t.-cz. 285. §-ának második bekezdése alapján árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községeknél, esetleg letétben őrzött in. keleti vasúti I. kibocsátású elsőbbségi kötvények uj szelvény-ivekkel leendő ellátása tárgyában, e következő körr ndeletet bocsátotta ki a pénzügyminisztérium: A m. keleti vasuu I. kibocsátású elsőbbségi kötvényeken levő utolsó szelvény f. évi január hó 1-én járván le, a különböző árvapénztáraknál esetleg letótkép őrzött ilynemű kötvények is uj szelvény-ivekkel lesznek ellátandók. Ezen eljárás egyszerűsítése czéljából, a ra. kir. belügyminisztériummal egyetértőleg elhatároztatott, hogy a letétben őrzött kötvények uj szelvéuy ivekkel, kizárólag f. évi junius hó 1-je után, a m. kir. központi állampénztár által fognak elláttatni. A különböző árvapénztárakban őrzött m. keleti vasúti I. kibocsátású elsőbbségi kötvények szelvényutalványai e czélből három példányban kiállított, a kötvények számait tartHlmazó jegyzék kíséretében, a m. kir. központi állampénztárhoz Budapestre beküldendők. A m. kir. központi állampénztár a beküldött jegyzékek egyikét, azon a szelvényutalványok beerkeztét elismervén, a beküldő pénztárnak azonnal, a jegyzékek egy másik példányát pedig annak idején, a beküldött szelvényutalványoknak megfelelő uj szelvényivek kíséretében fogja visszaküldeni. (A kataszteri munkálatok elleni felszólamlások.) Tapasztaltatván, hogy több kétes exisztonczióju egyén a legközelebb megindítandó egyéni felszólamlásoknál, a községeknek és egyes nagyobb közbirtokosoknak közbenjáróul ajánlkozik, és e közbenjárásért, szerződés szerint, bizonyos dijat kér: figyelmeztetjük az illetőket, hogy a felszólalamlások, akár élő szóval, akár Írásban, a községi elöljáróságnál iiyujtandók be. Az elintézést pedig, minden egyen községbeu a járás földbirtokosaiból álló földadóbizotság küldöttsége végezi, a kir. kataszteri biztossal együtt. A küldöttség, még a működése alatt előterjesztendő panaszukat is elintézi, még pedig ingyen, minden di] nelkü.l Óakodjanak tehát a felszólamlani szándékozó birtokosok minden ily közbenjárótól. (Bocsáthatók-e a képesített tanítók jegyzői szigorlatra?) Ez érdekes elvi kérdést a belügyminiszter közelebb tagadólag döntölte el; mert az 1883. I. t. cz. 6 §. kimondja, hogy: »község-jegyzői vizsgára csak az bocsátható, aki legalább is 6. gymnáziumi, vagy reáliskolai, avagy a polgári iskolák 6 osztályai, vagy valamely eme középtanodákkal egy rendű kereskedelmi iskolát, avagy végre meg felelő katonai tanfolyamot sikeresen végzett.* ÚJDONSÁGOK. (§) Az egyenes ós közvetett adók, a közvetlenül lerovandó illetékek és az egyenes adók módjára beszedendő egyéb kincstári tartozásokra vonatkozó intési ivek, az 1883. évi XLIV. t. ct. 56 §. alapján, ezen tul postai uton fognak kézbesittetni ; és pedig: a) a kir. adóhivatalnál fizető adózóknak; b) a Budapesten ég a törvényhatósági joggal felruházott városok területén lakó adózóknak ; c) másutt csak azou adózóknak, akik a tartozás előírása helyétől távol vannak ; és oly helyeken lakóknak, ahol maga a póstahivatal felesketett levőihordók által teljesiti a levelek kézbesítését. A kézbesítésre vonatkozó részletes utasításból, közöljük az adózó közönséget közvetlen érdeklő pontokat. Ugyan is : »A kézbesítésnél tartozik a levélkézbesitő, a vétbizonyitványt, a czimzett által, kelteztetni és aláíratni. Ha a levélhordó czimzettet nem találja, értesítést hagy nála. Ha az adóintést 3 nap alatt nem kézbesítheti, azt czimzett háznépének adja át. Ha a háznép a vétiv aláírását megtagadja, a levélkézbesitő az intést ott hagyja ; de a vétbizonyítványra feljegyezi, hogy kinél hagyta az intést. Az intés kézbesithetlennek osak akkor tekinthető, ha a czimzett lakása ismeretlen, vagy ba a czimzett egy hétnél hoszabb időre elutazott. Az intési iveknek ily módo:i való kézbesítése, Szabolcsmegye területére nézve, csakis Nyíregyházán eszközölhető. (§§•) A kisvárdai járás földadó-bizottságához rendes tagokul Okolicaányi Lajos, Kálmánczhelyi János, Nozdroviczky György, Nagy Imre és Sulyok Elek eddigi póttagok ; póttagokul pedig Rutkay Károly, Nozdroviczky Kázmér; éB Szmrecsányi Elek neveztettek ki. X A nyíregyházai iparosok, illetőleg az ezekből alakult és fen álló 5 ipar társulat értekezletet tartott f. é februárhó 24-edikén a »Csizmadia szin«-ben; amely értekezleten a vidéki iparosok is tekintélyes számban voltak képviselve. Az értekezlet tárgyát a napi kérdésen levő ipar törvény-javaslat elleni indokolt módosító kérvény