Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-24 / 8. szám

let a dohány meleg ágyakban augusztus 1-én tul ápolás alatt talált dohány plánták uiagseuimisitésére vonatkozik s melynek végrehajtása a termelőkre nézve rendkívüli zaklatással jár. A megye bizottmányi ülés az indítványt magáévá in tetto s felirt a. m. kir. pínzügyimimszteri­umhoz a kérdéses rendelet megszüntetése végett; de ké­relme elutasiitatott. A megye közönsége a rendkívüli sérelmes rendelet ügyéb n a kapott válaszfal Dem elé­gedvén meg, felhívta a gazdasági egyesületeit, hogy ez ügyben az ügy érdemének megfelelő folyamodást szerkesz­szeu s azt felterjesztés végett nyújtsa be a februári gyű­léshez. A gazdasági egyesület az ügyet lelkiismeretesen s feladatának megfelelóleg tette magáévá s a pénzügyi miniszterhez a kővetkező feliratot szerkesztette: XagynUltóiáyu Minister úr! Kegyelmet Urunk.' A Mag) méltóságú m. kir. pénzügyi ministeriuni­nak 1879 évi 4572 számú, és a »Budapesti Kőzlöny«-ben isj koz/éteti rendelete megállapítja, miszerint a dohány­termelőknek plánta termelő helytin az ültetés'. 1 fenrna­radt plánták augusztus 1-sóig elpusztíttassanak; mert a/ azután ápolás alatt talált üzdék. jövedék kihágásnak tekintetnek. Ezen rendelet hihetőleg azon okból vált szükséges­sé, mivel előfordulhatott szórványosan azon visszaélés, míkép egyes dohánytermelők a beültetett terület tér­fogatának hivatalosan megejtett ellenőrzés után ujabb ültetéseket tettek és ezzel az engedélyezett területen túl­terjeszkedtek. Nagyméltóságú Minister ur! Minden oly törvényt vagy rendeletet, amely valamely viszaélés megszünteté­sére van hivatva: örömmel üdvözlünk ; mert a visszaélé­sek nem egyedül a kincstárt, de a jóhiszemű és solid felek érdekeit is csorbítják. Ezen felfogás alapján az em­lített számú rendeletet is indokoltnak ismerjük el, s hogy a nagymélt. m. kir. pénzügyi ministerium 1883. évi 61494 számú becses leirata megyénk közönségét mégsem nyug­tathatja meg, annak oka nem az idézett rendelet szelle­mében, mint inkább végrehajtásában található. A legüdvösebb törvény, vagy rendelet is károssá válhatik s a közönség szükségképeni zaklatását eredmé­nyezheti, ha az fogalmazásánál fogva nem elég szaba t os s a végrehajtásnál az önkénynek enged tért. Ezen i rendeletnek ily önkényes, és tapintatlan végrehajtása miatt vagyunk kényszerülve, hogy e megye dohányterme­lőinek többsége érdekében Nagy méltóságodhoz ismételten alázatos felterjesztést intézzünk. A tényállás, melynek hitelességéről meggyőződni al­munk volt, a következő. Az illetékes pénzügyőri közegek 1883-évi augusz­tushó 1-én a dohánytermelők plántás kertjeit megszem­lélve, a legtöbb helyen az üzdéket s azokon tenyésző plántákat, habár a rendelet értelmében elpusztítva talál­ták, jobb ügyet megillető erélylyel mégis addig kutattak az ily helyeken Öles magasságig tenyésző dudva között, mig sikerült néhány elsatnyult, minden ápolást nélkülö­ző s ültetésre semmi esetre nem alkalmas plántát egyen­kint és egymástól nagyobb távolságra összeszedni s ezen tényt aztán jövedéki áthágásnak minősítvén, csupán a nyíregyházi biztosság kerületében 1079 frt 12 krt, a há­rom biztosság kerületében 3000 fitot meghaladó birság­gal sújtatott a megye dohánytermelő közönsége. Nagyméltóságú Miniszter ur! Ismételjük, mikép oly esetekben, midőn hanyagság,roszakarat vagy épe i visszaélés forog fenn, a legnagyobb szigort sem tartjuk helytelen­nek ; de viszont nem minősíthetjük egyébnek a legkímélet­lenebb zaklatásnál, ha a jóhiszemű és a fenálló törvény­nek s rendeleteknek engedelmeskedő felek idéztetnek pénzügyi hatóságokhoz s rovatnak meg pénzbírsággal teljesen ártatlanul; mert az csak józanon nem állitható, hogy azou 10—20 vagy 100 darab ápolás alatt nem álló és ezért elsatnyul; plánta, mely 1—4 holdnyi területen a legvadabb dudva közt találtatott, visszaélési czélból tar­tatott meg; sőt egészen nyilván való, mikép az ki lett irtva, haueui mint gyakran előfordul, uj gyökhajtást bocsátott, amely sein ültetésre, sem más használatra nem alkalmas. Nagyinélt. Miniszter ur ! A gazdakőzönség vállait máris a leroskadásig nehéz terhek nyomják s azért nem csoda, ha a rárótt méltánytalan eljárás általános vissza­tetszést szült a gazdaközön ég azon nagy többségénél, mely magát jelen esetben hibásnak uem tarthatja. A törvénynek és rendeleteknek a jogérzetet ily m.'lyen sér­tő végrehajtása csak arra lehet alkalmas, hogy a tör vény és annak végrehajtói iránti tiszteletet gyöngítse azon oknál fogva, mert zaklatással találkozik épeu ott, honnau védelmet várni jogosult. Mély tisztelettel, kérjük azért ismételten Nagyinél­tóiágoJat, hogy egyrészről a hivatott rendeletnek oly magyarázatát kegyeskedjék a hivatalos közegeknek tu­domására juttatni, melyuélfogva, igen is sulytassék a visszaélés, de annak lehetősége ki lágyou zárva, hogy a jóhisze uü és tőrvényt tisztelő fel az elj&ró közegek ön­kéuyéuok leqyeu kiszolgáltatva. Misrészről kérjük Ntgy méltóságod. kegyeskedjek ezen rendeletet ily képen kiegészíteni, illetőleg & péi/.ügyi közegeket oda utasita­ui, miszerint csakis két községi elöljáró közbenjöttével vizsgálhassák és kutathassuk fel a meleg ágyakat s ha­talmaztassanak fel ezen községi elöljárók arra, hogy ítéljék meg esKről esetre, vájjon csakugyan a szabályren­delet elleni kihágás esete forox-e fenn, avagy csak oly helyen találtattak olyan minőségű plánták, melyek, a szabályrendelet szelleméhez képest, büntetés és bírság alá nem kerülhetnek és caakís azon esetben vehessék fel a pénzügyi köxegtsk a leletet, ha a községi elöljárók azt indokoltnak látják és ítélik. Az ifjuságibál. (1884. februárhó 16.) A nagyvendéglő tinezterme ez egyszer kicsinynek bizonyult. Tíz órakor már oly közönség volt jeleu. melynél nagyobbat egy-egy bál alig mutathat fel A kitűzött népszerű czélon kívül, az előkelő világ­ból sok családot vonzott oda a >L*dy patron»ssec álta­lánosan tisztelt személye, s hogy a bál ily fényesen si­került, nemcsak a rendezőség buzgalma, mindenek felett az ö hozzá fűződő széles összeköttetésének is köszön­hető. A Lüdy patronesse szerepét Jármy Mártonné Péchy Berta úrnő volt szíves elfogadni, s lekötelező szivélyessé­gével az utolsó perczekig hiven megfelelt feladatának. Jó kedvben nem volt hiány, mely később annyira fokozódott, hogy a szüoóra uláui Csárdás 67 perczig eu­uek ujrázása pedig, 17 perczig tartott. A bálban képviselve volt a megye épp ugy, mint a város előkelősége, s nem volt hiáuy sem tánezosnő, sem tánezosokban. A Lidy patronesse körében ott voltak: Jármy Ödönné; Horváth bárónő, Kornis Ferencz törvényszéki elnök neje, Péchy Ilka (Mada) Ibrányi Zsigmondné Em­ma leáuyával (Kótaj), Tóth Lajosné (Kótaj), Miklós Lász­lóué, Bóuis Lujza és Vatay Veron úrhölgyekkel (N.-falu) Megyery Gézáué, Okolic-ányi Gézáué. Jelen voltak azen kívül: Beretőiné és Kováesné uruók Nagy-Kállóból, Kovács Ilona kisaszouynyal; Básty Barnáné urnő Básthy Bertha kisasszonynyal ; Bőhm Hugouú Adél leányával; Draskócziné úrnó Márki Anna kisasszony nyal; Drágos Irén; Farbaki Józsefné Gizella leányával; Imréné; Halasi Jánosné; Holló Károlyné Erzsi leányával (N.-Kálló) : Janthó Kálmánné, Jéger Józsefné, Lujza és Etelka leányával; Krasznay Péterné, Erzsi leányával (Keraecse); Lelfler Sámuelné Gdoviu Mariska kisasszonynyal; Láczay Gyuláné; Lehuert Au­talné; Meskó Lászlóné, Marsalkó Károlyné, Ilon leá­nyával ; Maár Adolfné Margit és Etelka leányaival; Mandel Árminué (Kótaj); Majerszky Barnáné; Nóvák Gyuláné; Nádassy Lsjosné Irén és Blanka leányaival; Nádossy Jánosné. leányaival; P.»pp Lászlóué ; Székely né Kovács Hon (Doromb), Henter Ilon, Bégányi Gizella és Grenerczy Ilona kisasszonyokkal; Szeszich Lajosné Ida leányával; Szopkó Alfrédné; Wandrákné Zsanett leányával (Bogdány). Az öltözékek kifogástalan csiuosak voltak elanyira, hogy a legszebbet kiválasztani roppaut feladat s a rózsa­szín után a kék és fehér volt túlnyomó. A Lady paronesse rózsa koszorúval átfont rózsaszín selyem ruhája kétségtelenül a legizlósesebb volt; a fe­hér öltözékek között Vatay Veron, mig a kék színben Szeszich Ida úrhölgy csipkével gazdagon díszített öltö­zéke foglalta el az elsőhelyet. Az első négyest 48 pár tánczolta, s a kedélyes mu­latság reggel öt és fél órakor ért véget, a negyedik né­gyes után következő csárdással. (rr.) Tanügy. Minden tanító (lelkész, tanár) s nevelésügybarát szíves figyelmébe. Mélyen tisztelt kartársak.' Ismeretes azou terhes feladat fontossága, melyet Magyarország tanítói testületének híven munkálni szent kötelessége; ő reá van bizva a haza ifjúságának testi és lelki uevelése; ö reá a haza jövője, mert a jelenben nevelt nemzedék lesz hivatva hazáját jövőben megtartani, azt a szellemi műveltségben és anyagi jólétbeu emelni, azt virágzóvá tenni, vagy hanyatlását előmozdítani. Ezen nagy feladat megvalósítására az egyes em­ber gyenge; gyakran a kezdet nehézségei, vagy a kö­rülmények mostohasága, nem ritkáu az eszközök hiánya vagy épen anyagi, de kipótolható — fogyatkozások gáto­lólag hatnak ezen czél megvalósításában. Azért alakult és áll fenn nyolez év óta a „Szabolcs­megyei általános tanitó egyesület', liogv a körvonalozott fontos czél elérése végett a megyének tauitással és nép­neveléssel foglalkozó egyénei egymással kezet fogva minden lehető akadályt elhárítsanak, mely a tanítót nagyszerű hivatása teljesítésében megakasztja. Azért áll fenn ez egyesület, hogy minden tanitó közös kincsévé tegye az iskolai nevelés és tanításhoz szükséges ismere­teket, a tanítás módszerét megvitatja, az iskolai rend­tartás és fegyelmet tökéletesíteni, a taneszközöket javí­tani, szaporítani, terjeszteni igyekszik; sőt mintaelőadá­sok és gyakorlati tanítás által közvetlen tájékoztatást nyújt tagjainak. Bizalommal fordulunk azért a m. t. kartárs, lelkész úrhoz, miután eddig az egylet tagjai közé még be nem lépett, bizonyosan azért, mivel ennek áldásos s egymásra nézve nagy fontosságú működéséről tudomással nem birt, hogv magát az egylet tagjai közé mielőbb felvétetni s Qgybuzgó közreműködésével, tanácsával, részvétével a ta­nitóegylet felvirágzását s ezzel együtt Szabolcsraegye tanügyét emelni szíveskedjék. Az egyes hitfelekezetek házi. szűkebb körű egyletei legyenek áldásos iskolái ezeu általános tanítóegylatnek; de mivel a tanügy egyetemleges valami, működésűk eredményét hozzák ide be s adják át mindnyájunknak szellemkincseiket!! Társuljunk és nyerünk erőben, nye­rünk hatalomban! Az egylet alapszabályai szeriut minden tag csak 1 (egy) forint évi diját fizet az egylet pénztárába, melvért az egylet összes előnyeiben részesül. — Az alapszabá­lyok egy példánya a belépés utáu minden taguak azon­nal megkűldetik. Abban a tudatban, bogy jelen felhívásunkkal a t. cz. kartárs urnák kedves szolgálatot teljesítünk, marad­tunk Nyíregyházán. 1884 éri februárhó haz&fiui üdvözlettel a központi állandó választmány tagjai 9 azok nevében. LefTIer Sámuel, a szabolcsmegyei általános tanitó egy­let első elnöke. Az általános tanitóegvletbe való belépést minden népiskolai tanítónak melegen ajánlom. Velkey Pál, kir tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. (!! Márczius 15-ödikót, nemzeti ébredésünk s tár­sadalmi uijá alakulásunk e kim'.gasló napjának évfor­dulóját, mint a fővárosi és vidéki lapokból olvassuk, min­denütt ünnepélyesen szándékoznak megtartani a hazá­ban A nagyváradi jogakadémia ifjúsága nagy lelkese­déssel készül az országos ünnepélyhez. Vajha a nagy­váradi jogászok példáját több hazai tanintezet is kovetué. Az ifjúságnak minden nemzeti mozgalomban elül kell járni A hazafias lelkesedésnek mindig az ifjúság volt a kovásza és kell, hogy az legyeu. Nem ártana, ha a nyír­egyházai evang. gymuámzium tanárai is rendeznének ily ünnepélyt. Hazafias irányban csak akkor és ugy nevel­hetjük az ifjúságot, ha az ily országos és nemzeti ünne­pélyek alkalmával mindanyiszor őket is szerepeltetjük. Az ily hazafias tüntetések maradandóbb nyomokat hagy­nak vissza lelkükben, miut bármi meleg intelem és szó­beli figyelmeztetés. X A megyei árvaszók ügyforgalma és tevékeny­sége január hóban. 1883. deczember végével hátrányban maradt 1466 ügydarab. Ebhez beérkezett 1884 január­bau 1109. Elintézendő lett tehát 2575 szám. Ebből el­intéztetett 1620. Elintézetlen maradt 955. Az elintézett 1620 számból előterjesztett; Péchy Gyula ülnök 330, Böszörményi Kornél 338. Okolicsányi Géza 602, Nóvák Gyula jegyző 343, Palaticz Lajos joggyakornok 7 szá ­inot. (!) A pótadó egyénenkinti kivetése ellen beadott felszólamlások tárgyalására, küldöttségi tagokul, megvá­lasztattak : Borbély Gáspár, Böhm Hugó, Gaál Elek és Kállay Leopold. X A vallás ós közoktatásügyi miniszter közelebbi rendelete értelmében, jövőre, tehát már az 188V 5-dik tanévben is, a tanköteles korosztályok nem nyáron, mint eddig, hanem a téli hónapokban lesznek ösBzeirandók, még pedig a tavaszi munkaidő beállta előtt. Ez intézke­désről a járási szolgabirák már értesíttettek. — A nyíregyházai polgári-olvasó egylet f. é. feb­ruárhó 26-áu azaz kedden,farsang utolsónapján, könyv­tára gyarapítására, saját egyleti helyiségében (Caen­geri féle ház) egy jótékony czélu tánczvigalmat rende­zend. A t. közönség becses figyelméba ajánltatik. A ren­dezőség. — Lebószeti észleletek januárhóban. A legmaga­sabb hőmérsék + 4. A legalacsonyabb — 7. (Roaumur fok). Átlagos hőmérsék — 2.3°. Szelek iránya : Déli szél 10 napon át — K. 7, — E. 6, — Ny. 6, — EK­1, — DK. 1 napon észleltetett. Szélcsend egy nap volt. A szelek átalában gyengék voltak. Csapadék 23 napon nem volt. 4 napon eső, 4 napou pedig hó esett. (§) A Lónyay-Fráter-fóle per, amelyben Lónyayt Komjáthy Béla, Fráter Sándort Friedmaun Bernát véd­te, Fráter Sándor elmarasztalásával a mult héten befe­jeztetett. Fráter Sándor, a btk. 258 § értelmében, a rágalmazás alól fölmentetett ; ellenben a 261 §-ba üt­köző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatván ki, 15 nap alatt fizetendő 300 frt. pénzbüntetésre, behajt­hatlanság esetén 30 napi fogságra és a vádló fél ügy­védjének fizetendő 100 frt. költség megtérítésére Ítélte­tett. Fráter Sándor fölebbezést és semmiségi panaszt jelentett be. A magán vádló az ítéletnek azou része el­len, amely vádlottat a rágalmazás alól fölmenté, sziutén fölebbezést jelentett be. V A magyar északkeleti vasút vezérigazgatósá­ga tudatja velünk, hogy vonalán f. é. májushó 20 tói a személy-szállító vonatok menetrendét lényegesen meg­változtatja. Az utazó közönség érdekében, az uj menet­rendről szükségesnek láttunk megjegyezni annyit, hogy az utazás minden vonalon gyorsabb lesz. Nyíregy­házáról indul Kisvárda felé ; dél előtt 8 óra 10 perez­kor, dél után 1 órakor. Kisvárdára érkezik ; délelőtt 10 óra, 18 perczkor, délután 3 óra 8 perszkor. Kis­várdáról indul Nyíregyháza felé ; reggel 5 óra 42 percz­kor. Este 7 óra 1 perczkor. E változás főleg oda irányul, hogy a vonatok gyorsabb menete és az állomásokon való rövid tarózkodás által, a fő­várossal való összeköttetés, idő tekintetében, megrö­vidíttessék. Az ily menetrendben kiváló gond van ior­ditva a helyi viszonyokra, amenyiben helyi érdekű vona­tok fognak közlekedni oly formá i, hogy a magyar észak­keleti vasú: mentén fekvő fontosabb kereskedelmi érde­kű városokba kellő időbeu, reggel lehessen bejutni és délután visszau'.azni. Gondoskodva van továbbá arról is, hogy mindeu vonal a mellék-vonalokról a fővonalra csat­lakozzék, s így az utazás bárhonnan és bárhova, megsza­kítás nélkül történhessék. — A tisza-eszlári per összes ügyiratai f. é. február 19-én érkeztek meg, a magán panaszos fölebbezésével együtt,a nyíregyházai kir. törvényszéktől a kir. táblához 5762 u s_, zá l!l alat t- A z ügyiratok az első büntető tanáos jegyzőié­nek dr. Forrásy Ferencznek adattak ki elintézés végett,ahon­nan az iratok a kir. kúria elé fognik felterjesztetni. (B) A »Tisza« biztosító társaság f. é. márcziushó 3-adikára ismét rendkívüli közgyűlést hívott össze; mi­u án a folyó hó 17-re hirdetett rendkívüli közgyűlés ha­tározat kepte len volt. A közgyűlés Debreczenben tartatik meg. iárgya a felszámoló bizottságnak adandó megha­i l á" a9 á8 ingatlanságának szabadkézből való eladasát illetőleg. (Egózsógügy januárhóban). Az elmúlt év végén Bujon uralgott hólyagos himlő-járvány, amely 49 meg­betegít közzttl 10-et elragadott, januárhóban megszűnt A nyíregyházán tavaly keletkezett 53 vörheny járvány-' esetből, melyben 20 elhalt, januárhó 20-ig csak 2 ma­radt ápolás alatt; azok is a városon kívül eső tanyá kon A maiam (tájkór) jannárhóban a szokottnál gyak­rabban fordult ugynn elő, de kevéssé veszélyes alakban. A ^hasznos házi állatok egézségi állapota jónak mond­ai A hernyó fészkek szedésének ideje közelegvén, bá rak vagyunk a járási szolgabirák ós a nyi egyházai ren­«„« P ] u figy6lmét 6 körülményre felhívni annál ,s inkább minthogy a hernyó fészkek leszedését Z\KK delet 1 9 P aranC 8°lja; és mert ha a meleg g aVr bb 1 3 ' gy tarta n* k' a he r"y ó k bova-előbb kf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom