Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-17 / 7. szám
Az alapító tagoktól eddig befolyt készpénzben 700 forint, amely összeg a helybeli takarékpénztárban helyeztetett el gyümölcsözteté, Tégett. A tüzoltó-egyletról lévén szó, alkalom-szerűnek találjuk, az egyleti alapszabálynak a tagok minőségét és felvételét tárgyazó szakaszának ismertetégét addig >s, amig a majdan felsóbb helyileg megerósitendó alapszabályt egész terjedelmében közölhetjük. Az alapszabály-tervezet e vonatkozatu szakasza igy hangzik : 9. §. A tagok felvétele a választmány által történik. а) Alapitó tag mindenki lehet, aki 20 forintot készpénzben, vagy 6°/o*'t kamatozó atapilványt kötvényileg az egylet tulajdonául ad. б) Tiszteleti tagokul azok választathatnak, akik a tűzoltási intézmény kórül általában, különösen |>edig az egylet irányában kiváló érdemeket szereztek. Ezek az egyleti rendes tagok jogait élvezik,azonbau azok terheitől mentesek. e) PártolóUg mindenki lehet, minden nemi különbség nélkül, aki 3 évre terjedóleg, legalább 2 forint befizetésére kötelezi magát ; ha pegig a S év lejárta elölt legalább 30 nappal, be nem jelenti, további 3 évre köte lezettnek tekintetik. d) Rendes működő tag lehet, minden fedhetlen jellemű férfiú, aki életének 18-dik évét meghaladta. Rendkívüli működő tag pedig szintén minden 18 éves fedhetlen jellemű ifjú, aki városunkban legalább ;uár 2 bó óta lakik s a felvételi vizsgálatnál képesnek találtatik. E két rendbeli működő tagok, kifogásolás esetében, a választmány által hozott elutasító határozat ellen, 15 nap alatt, írásban a legközelebbi közgyűléshez fölebbezhetnek.c Ajánljuk az alapszabály-tervezetnek e szakaszát Nyíregyháza város illető lakosságának szives figyelmébe, s az egyletet meleg pártfogásába és támogatásába, amely egylet hivatva van a jövőben, Nyíregyháza lakosságának nyugalma és vagyona fölött őrködni. —F— A nyíregyházai termény-csarnok kérvénye a ni. kir. államvasutak igazgatóságához. A nyíregyházi termény-csarnok, egyik tapasztalt tagja. Englaender Sámuel ur által nyújtott adatokra fektetett kiválóan közérdekű kérvényt nyújtott be a m. kir. államvasutak Igazgatóságához; amely következően hangzik: 'Tekintetes Igazgatóság!* A vasúti menetrendek megváltoztatása és illetőleg a nyári mentrendek megállapítása küszöbön lévén, tisztelettel alantirttak ujabbau bátorkodunk a tek. Igazgatóság figyelmét következőkre felhívni. Általánosságban bátorkodunk kijelenteni, hogy a menetrendek egybeállításánál, évek óta nemcsak Nyíregyháza állomására, hanem az égés/. Debreczen-Szerencs közti vonalra, semmi tekintet nem fordíttatott. Különösen pedig a következőket vagyunk kényteenek kiemelni. 1-ször Az érintett vidék Szerencstől felfelé és viszsza nem bir közvetlen összeköttetéssel, sőt Szerencsen ezen vidékbeliek nappal 3—4 órát, éjjel 7—8 órát kénytelenek a vonalra várakozni. 2-szor Az érintott akadályok folytán, nemcsak a Debreczen-Szerencsi vonal menti vidék, hanem a Debreczenen tuli állomások is elszakittattak a Magyar-Gácsországi vonaltól, mely az ország déli vidékét, illetve a nagy alföldet éjszakkal a legközvetlenebbül kötné össze, amely körülmény nemzetgazdasági szempontból is beha tóbb figyelem tárgyát képezhetné. 3-szor A Szereucs-Debreczeni vonal és viszont, valamint a Szerencsen tuli állomások sem birnak közvetlen összeköttetéssel a Magyar Eszak-Keleti vasút Debreczon-Szathmár-| Sziget vonalával. Debreczenben az összeköttetésre, akár Sziget felé, akár vissza Szerencs felé, nappal csak 4 óráig és éjjel csak 7 óráig kell az utasnak várakozni. 4-szer A legtöbb szó fér a Budapesttel való összeköttetéshez, és itt csak azt az egy curiozumot emeljük ki, hogy a Bpestről estve elinduló vonat Debreczenbe hajnalban megérkezve, jobban mondva éjfél után 3 órakor, ott vesztegel 5 órán át: hogy aztán 10órakor délelőtt érkezzék meg Nyíregyházára, a Nyírség kereskedel mi központjára. Mindez a dolognak oly látszatot kölcsönöz, hogy a mostoha bánásmód, melyben a jelzett vidék évek óta részesül, csak fokoztatnék; mert midőn az egész Tisza-vidéki vonal az állam kezébe ment át. azon reményben voltunk, hogy ezen bajokon segítve leend, és sajnosan kellett az ellenkezőről meggyöződnttuk. Természetes következraéuye ennek az üzlet teljes pangása Dehái miért részesül ezen vidék, annak kereskedelme és gazdálkodása kevesebb figyelemben, mint más vidék? Hiszen ezeu vidék adója sem vettetik más kulcs szerint ! Miért vonatik meg tőlünk a már létező vasutak előnye ? Mert In már oly nehézségekbe ütköznék is i Budapest Debreezen-Sziget, és Bpest- Szerencs- Sziget fővonalok menetrendjeinél rajtunk közvetve segíteni, legkönyebb, egmtltányosabb és legigazságosabb közvetlenül segíteni sgy Debreczen- Szerencj közti omnibusvonat behozatalával ; arra, hogy a már egywer adott, de visszavont gyors onatot visszakapjuk, alig számíthatván. Végül még egy különösen és közvetlenül Nyiregylázát érintő bajt bátorkodunk felemlíteni, a fuvart-teleket Uetöleg. Nyíregyházáról ugyanis Kassára egy kocsi szállít uáuy 77 frtba kerül. Ugyanily szállítmány Királyelekről Kassára, 51 frtba és Fehértóról 54 f'riba Hát nem világos megakadályozása-e ez a -\yiregy>áza- Kassa közti kereskedelemnek ? Tudjuk mi azt, bogy a fent jelzett abnormis fuvarételek azon egyezményen alapulnak, mely a magyar északkeleti vasúttal köttetett. De bátorkodunk azon kér ést felvetni, hogy méltányos-e az, hogy két oly kereskedelmi pont, mint Nyíregyháza és Kassa régi összeköttetése azon egyezméuyn'-k áldozatul essék minden recompensátió nélkül. Ezen nehétméuyoinket azon reuiinyujel terjesztjük a tekintetes Igazgatóság elé, hogy a mene: rendeknek legközelebbi megváltoztatásánál figyelemmel méltóztatik lenni egy százezreket számláló vidék gazdasági viszonyaira és kereskedelmi forgalmára, és ugy a közvetett vasúti összeköttetivalamint az omnilus eonaí és az abnormis fúvartétilek ki? ;yen!itéso iránti kérelmünknek hely adatik. Maradtunk a tekintetes Igazgatóságnak. Nyíregyházán 1884. február 12-én, alázatos szolgái Szamuely Aurél, társulati elnök. Dr. Hartstein Emil: társulati titkár. közügyek. (Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter), az alkalomból, hogy a >fővárosi iparosok köre* küldöttségileg kérte támogatását a hazai ipartermékek pártolása ügyében ; nevezetesen a jövő évi országos kiállítás alkalmából megindítandó mozgalom érdekében, levelet intézett a nevezett körhöz, amelyben elmondja, hogy ami szakoktatás és rajztanítás által az ipar emelésére tehető, azt ő megtette s ez után is meg fogja tenni. Ez azonban nem elég az ipar megteremtésére. Szükséges a hazai ipar pártolása is. Védegyesületet ma nem állithatunk; mert viszonyaink mások ma, mint voltak 40 év előtt. Azon kell iparkodni, hogy a nyers anyagot itthou dolgozák fel, 8 a produktumot itthon fogyaszszák el. Ezt pedig társulás által véli elérhetni. Reméli, hogy e czél elérését az 1885-diki kiállítás nagyban elő fogja mozdítani. (A telekkönyvek reformja ügyébeu) összehívott miniszteri szaktanács, febr 8-ánfolytatta a novella részletes tárgyalását. A szaktauácskozmány egyhaugulag kifejezte abbeli elvi álláspontját, hogy egyedül a közjegyzői okmánykényazer rendszere az, mely a jelenleg feltornyosult zavarok és visszásságok bekövetkezésének gyökeresen elejét venué. Különösen a szaktanácskozuiány birói tagjai élénken és gyakorlati példákkal világittoták meg azon helyzetet, melybe telekönyveink, a lelketlen és tudatlan zugirászok működése következtében- jutottak. De ugyanakkor, midőn a szaktauácskozmány feltétlenül a közjegyzői okmánykényszer rendszere mellett nyilatkozott, egyúttal a többség azon aggályának adott kifejezést, hogy ezen rendszer nehezen nyerne törvén) hozási elfogadást, és igy rövid idő alatt törvényhozás elé szánt műben ezen rendszert, mely egyedül volna ugyan gyökeres gyógyszer, mással kel pótolni. Ily előzmények után a szaktanácskoz mány a hitelesítési kényszert fogadta el de ugy, hogy bizonyos értékmenyiségig (p. 1000—1500 forint) a községi elöljáróságok is feljogosítva legyenek n hitelesítésekre. — Elfogadta pedig akképen, hogy minden dologbáli jogra kiterjesztette a hitelesítési kényszert. Természetesen ezen értékig és ezeu felül a kir. közjegyzők birnak hitelesítési joggal. Hosszabb eszmecserére adott alkalmat a kérvények ellenjegyzési kényszere is, melyet azonban a szaktanácskozmány mellőzött ; de kimondatott, hogy mind a közjegyzők, mind a közsigi elöljáróságok, ha a fél a hitelesítéskor ki nem jelenti, hogy más által kívánja a kérvényt benyujtatni, kötelesek a kérvényt is a telekkönyvi hatósághoz benyújtani. (A vallás és közoktatásügyi miniszter) az izraelita orthodox rabbik alkalmazhatóságára vonatkozólag, a következő rendeletet intézte a megyei közigazg. bizottságokhoz : »0 cs. és apostoli kir. felsége f. é. február hó 2-án Bécsben kait legf. elhatározásával, az Általa 1871. oktobr. 22-én kelt legf. elhatározásával jóváhagyott izraelita orthodox szervező szabályzat 26-§-ának hatályon kivül tétele mellett, engem felhatalmazni méltóztatott legkegyelmesebben a kellő intézkedések megtételére, hogy egyelőre az izraelit, hitközségekben, csak oly egyének alkalmatathassanak rabbikul, akik magyar alattvalók, és akik legalább a gymnazium vagy reáliskola négy alsó osztályát, és esetleg a polgári iskolát sikerrel végezték. Erről a közigazg. bizottságot szoros miheztartásul, az izr. hitközségekkel leendő közlés végett, oly megjegyzéssel tudósítom, hogy a jeschibák és a talmud-thóra iskolák rendezése tárgyában rendeletemet közelebb veendi. Budapesten, 1884 februárhó 6. Trefort. A megyék szervezése érdekében a belügyminiszter a következő körrendeletet intézte a megyei törvényhatóságokhoz : „A megyéknek az 1883. XV. t.-czikkben elrendelt uj szervezése a legközelebb megejtett tisztujitásokkal immár végleges befejezést nyervén: ha vi°szapillantást vetek az idézett törvény alapján a megyék által teljesített szervezési munkálatokra, hazafiúi örömmel nyilváníthatom elösmerésemet a felett, hogy a megyék teljesen áthatva feladatuk horderejétől, a szervezés nagy munkáját a törvény szellemének, s a közérdek követelményeinek megfelelőleg hajtották végre. A szervezés végrehajtásával azonban a megyéknek jutott a feladat, még nem nyert teljes megoldást. Hátra van ugyanis az uj megyei szervezet gyakorlati alkalmazása, s miután ezen uj szervezet üdvös hatása csak akkor fog a közéletben nyilvánulni, ha előnyeinek a gyakorlatban is kellő érvény szereztetik; s miután ennélfogva nem kevésbbé fontos s következményeiben ép oly mélyre ható a feladatúik hátra levő része: ezen tudat ösztönöz arra. hogy a törvényhatósághoz az ujon szervezett megye működésinek kezdetén azan felhívást intézzem, miszerint a törvény hatósági k itáskörrel járó hivatás fontosságának a az ebből kifolyó felelősségnek érzetében, eddig is tanúsított hazafiságától vezéreltetve, ugy a köszégi élet, mint s megyei önkormányzat és az állami közigazgatás közvetítésének ter n, lelkiismeretes és buzgó működésével a megye uj szervezetéhez kötött várakozásokat teljes mérvben érvényre juttatni, jelesül: a községek feleit felügyelet kellő gyakorlása, s különösen azok háztartásával, illetőleg a községi költségvetésekkel és zárszámadásokkal szemben, a törvény által megszabott hatáskörének meg felelő érvényesítése, továbbá s'iját közegei eljárásának szigorú ellenőrzése, a természeténél fogva kiváló gondozást igénylő árvaügy pontos ellátására a felügyelet allatt álló megyei vagyon takarékos és gonodos kezelése mellett és általán véve a hatáskörébe eső közszolgálat minden ágábau kifejtett ernyedetlen tevékenység által, a megyei közigazgatást miodiukább az ujabb kor követelményeinek szinvoDálára emelni, illetőleg teljes odaadással azt elérni törekedjek, hogy a megyében a művelt világ igényeinek és az adózó polgárok érdekeinek megfelelő köz-zolgálat biztosíttassák. Bízom hazafiasságában, hogy ezen felhívásom viszhangra talál, s ezen bizalommal üdvözlöm a törvényhatóságot az újjá szervezett megyében, a megkezdett működése küszöbén. Budapest, 1884. évi jan hó 19-éu Tisza s. k. ÚJDONSÁGOK. (!) Az adó kivető bizottsághoz az 1884, 1885 és 1886 évi idótariamra, a nyíregyházai adókivető bizottsághoz Ibr ínyi Zsigmond és Misley János rendes, Bogár Lajos és Gliik Dávid póttagokul, — a kisvárdaiboz Rutkay Károly és Hartányi Menyhért rendes, Rézler György és Rózenblüht Simon póttagokul, — a nagy-kállaihoz Koczogh Ferencz és Kiirthy Elek rendes, Kállay Sándor és Deme István póttagokul kineveztettek. (!) Az uj ipartórvény-javaslat már beterjesztetett az országgyűlésre, amely azt a közgazdasági bizottsághoz utasította. A uagyfontosságu javaslat pár hét mul* va már szőnyegre kerül; mert a bizottság lehetőleg gyorsan fogja a javaslatot letárgyalni. Ezért láttuk szükségesnek mi is az e tárgyban egyik muukatársunk által beküldött czikk közlését; habár nem lehetünk is czikkiróval mindenben egy véleményen. 0 A tisza-eszlári birót, Farkas Gábort »buzgó szolgálata elismeréseül,« a király a koronás ezüst éremmel tüntette ki. E kitüntetés, ugy látszik aunak elismeréseül történt, hogy Farkas Gábor minden zavargást megakadályozott Tisza-Eszláron. E tekintetben a magyar uép higgadt kedélye mellett, minden bizonynyal legtöbb érdeme volt Farkas Gábor községi bírónak. Miut halljuk, az ünnepélyes feldíszítés a legközelebbi megyei évnegyedes közgyűlésen fog megtörténni. (!) Állami adóvégrehajtókká, Szabolcsmegye terű letére, Eördegh Károly volt birói végrehajtó, Liszt Géza és Hüvössi Jenő neveztetett ki. — A czigándi lakodalmas népnek a Tisza jege alá való merüléséről szóló hir, amely oly széles körben lett újságolva, hála égaek nem való. A dologban csak anyi igaz, hogy alakoddmas népet a hidassal (komp), amalyen a násznép Doubrádról Czigándra volt evezendő, a zajló Tisza jégtáblai majd másfél-mértföldnyire hajtották el a czéltól. A rámülésun kivül nagyobb veszély nem történt. *** Ónody Gézát, akit Szeyfert kir. főügyészi helyettes, a tisza-eszlári per tárgyalásakor, »a köztisztviselő hivatalos működésének akadályozása* czimer beperelt, a nyíregyházai kir. törvényszék fölmentette. A törvényszék a vád elutasítását azzal indokolta, hogy a vádI beli sértés nem a törvényszéki teremben, hanem azon kivül követtetett el, s igy legfölebb becsületsértés vádjának képezheti alapját. A kir ügyész fölebbezett. — (Értesítés.) A nyíregyházai róm. kath. népiskola osztályaiban az első félévi vizsgák a következő rendben tarlatnak meg : f. hó 20-án délelőtt az I. II. egyesített fiosztályban, délután a III. IV. V. és VI. egyesitett fi-osztályban ; 21 -én délelőtt az I. II. egyesitett leány-osztályban, délután a III. IV.'V.ésVI. egyesitett leány-osztályban. Miről az igen tisztelt szülők és tanügybarátok ezennel értesíttetnek. ! Nyíregyházán ismét pengetik a gőzfürdő létesitését; de csak pengetik. Vájjon fog-e sikerülni : azt a jövő mutatja meg. A Sóstói fürdő még mindig nagy ellensége a városi gőzfürdőnek. (Beküldetett). Azon hirrel szemben, mintha a f. hó 23-ikán rendezendő uőegyleti reunió, a múlt hó 31-ikén megtartott reunió sikertelensége folytán, nem fog megtartatni : sietünk kijelenteni, hogy azt meg fogjuk tartaui, s egyúttal felhívjuk a nőegylet tagjait és a uőegyleti intézmény pártolóit, hogy ezen mulatságra minél többen megjelenni szíveskedjenek. Tisztelettel a rendezü-bizottság. — Alföldi Károly táneztanitó a napokban városunkban járt a táneztauitás megkezdéséhez szükséges előleges lépések megtétele végett. A tanítást márczius hóban fogja megkezdeni. Előre felhívjuk e tanfolyamra a közönség figyelmét. 0 Az ezredéves ünnep időpontjának meghatározása tárgyában, a magyar tud. akadémia részéről kiküldött albizottság, mely állo't Ipolyi Arnold osztályelnökből, s Pesty Frigyes és Tualy Kálmán rendes tagokból, a napokban tanácskozott e jelentős nemzeti ügyről s' történelmi kútfők alupján indokolt véleményt dolgozott ki; továbbra is ragaszkodván ahhoz a javaslathoz, hogy az ezredéves emlékünnep az 1894-ik évben tartassák meg. minthogy hazánk állandó elfoglalása a 894-ik évben már Pannoniának is megszállásával befejeztetett A bizottság e véleménye február 8-án terjesztetett az az akjdémit tört. OBztálya 8 ugy a közgyűlés elé — Szabolcsmegyére nézve a magyar tud." akadémia februirhó 11-iki ülése, igen érdekes volt. A most nevezett napon a történelmi osztály ülésezett, amelynek második tárg, át Kandra Ksbojmak^ Szabolc smegye Jörténete ;roji ak ,1; c s m egye alakulása« czimü értekezéseképp.;, amelyet Pesty Frigyes olvasott fel. Kandra Kabos V i e.'yebeli helynevek után ,ndul a mult vizsgálatára Sz.vbo csr.an a helynevek nagyobb része magyar ami azt mutatja hogy Szabolcs-negye, a honfoglaláskór a magyarok által megszállott és benépesített területté vált A helynevek arra is utalnak, hogy nagyobb bessenyői had tanyázott itt. A besenyőkről azt hiszi Kandra hoev a sokat vtatott várrendszernek egyik jelentékeny kiegészítő resze kepeztek, valamint a székelyek is, akiket kftIon nemzetnek Kandra sem tart, hanem inkább egy hadTot r™> T, 031 CSHlá dJ a"^ k festésénél említi hogy a Kállay család nem szabolcsi, hanem szatmári ere' detü. Az ertekezés általában nem csak mélyen, de so k
