Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-10 / 6. szám

V. évfolyam. Nyíregyháza, 1884. február 10. ZABOLCSI iíIKLAF.) ' FA RSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK. EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Felévre .... 2 » Negyedévre 1 s A községi jegyző és tanító uraknak egész évre I czeni-utcza 1551. szán.) intézendök. csak ket forint. Az előfizetési pénzek, megrendeiések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások I?iriiig-er János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdáj<íhoz(n.igy-debreA lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csal; i .nn-ri t k.'/.uktól fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségélv küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mi ni Ion négyszer liasábzott petit-sor egyszeri kii/.lr.-i .i kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liird. te's után :>0 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint I krajczár. Hirdetések elfogatatnak lapuuk rászére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-ntcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. állal liudapeston. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp által Hamburgban. Halljuk a másik félt is*). (-.V ráink órdéshez.) Nem azért szólalok fel ez ügyben, mely megyénkben a kedélyeket, már eddig is tulon-tul elmérgesitette s hogy ugy fejezzem ki, magamat: a nyiregyházaiakat a megyei lakosoknak, és viszout a megyei lakosokat a nyiregyházaiaknak ellenségeivé tette ; nem azért szólok, hogy e tárgybau K. J. úrral vagy bárkivel is polémiába bocsátkozzam. Nem is azért, hogy Kállav Jáuos képviselő urnák védelmére keljek; vagy az ő igazait támogassam. Felel ő magáért mindig mindenkinek és mindenütt, e tárgyban is, mint felelt a múltban. Nem is azért, hogy az 1876 évi V. t. cz. 34 §-ának fejtegetésébe, értelmezésébe bocsátkozzam, amint azt K. J. ur megkísérli; mivel a törvény magyarázására csakis a törvényhozó testületnek, az országgyűlésnek van joga. Hanem szólok azért, mert K. J. ur az „igazságra" appellált különben elég higgadtsággal irt czikkébeu ; de az Igazság istenasszonyának félszemét védekezésével eltakarta. És szólok azért, mert a mult években ezen vámkérdéssel s az általa is idézett 1876 évi márcz. 7-én kötött szerződéssel, melynek másolata az én kezeden is megfordult, tüzetesen s beliátóan foglalkoztam. És szólok én is azért, mint K. J. ur czikkét befejezte, hogy a megyei és nyíregyháza városi közönség helyesebben s elfogulatlanul legyen tájékozva. És mert az alapos és indokolt Ítélet hozatalához feltétlenül megkívántatik, hogy: „audiatur et altéra pars." Ami már az igazságot illeti: mi megyeiek is ezt keressük; ezt óhajtjuk kideríteni. Azt pedig nem tartjuk igazságosnak, hogy a megye által épített kőuton szedett vámért, Nyíregyháza városa ötven évre, a mi más szóval •) Örömmel aduuk tért e tárgyilagosan tartott czikknek, az eszmék és nézetek tisztázása kedvéért Vajba minél többen szólnának e tárgyhoz ? Szerk. annyit jelent, hogy örök időkre, váltságul egyszer mindenkorra csak liusz ezer frt.ot űzessen. Mi megyei bizottmányi tagok a kötésért felelősek vagyunk nemcsak a megye fővárosának, hanem a megye közönségének is, mely sok helyütt bizony járhatatlanságig rosz utakon jár; sőt gyakran a járhatatlan utakon nem is mehet. S ha már eladjuk a vámszedési jogot a megye által épített uton, az az igazság, hogy ugy adjuk el, ezt kívánja a megye érdeke, ezt várja minden bizottmányi tagtól a megye közönsége, hogy az eladásból a megye lakosságának is haszna legyen, hogy a mellékutak javítására is fordíthasson a vármegye valahára valamicskét. Hogy a megye formálhat-e jogot a vámszedéshez, vagy nem : arról talán tárgyilagosan beszélni felesleges is volna. Hiszen, ha a megyének nem volna joga és szava ez ügyhöz : akkor Nyiregyháza városa nem állana a megyével alkudozásban a vámszedés kérdésében évek óta!! hanem a megye meghallgatása nélkül, vagy egyszerű bejelentés mellett, a "antebbi törvény alapján, az illető szakminiszter engedélyének egyszerű kikérése után, felállítaná a vámsorompót és szedné a vámot . . . De nem így van ; mert a megyének e kérdéshez szólani joga vau s érdeke követeli is, hogy szóljon; saját vagyona, kőutja értékesítéséről lévén szó. De e jogát a megye, a Nyíregyházán átvonuló kőuthoz, épen az idézett 1876 évi márcz. 7-éu kötött szerződés 5-dik pontjában határozottal! és örök időkre fentartandónak nyilvánította, és Nyiregyháza város megbízottjai is elismerték S ezt a tulajdoni és intézkedési jogot a megyétől még a miniszter sem veheti el mindaddig, mig e kőuthoz való jogáról a megye közönsége maga le nem moud. A „közösen épitett" kifejezést, bocsásson meg KJ. ur, én az általam ösmert 1876 évi márcz. 7-iki szerződés másolatában fel nem találhattam. A „közösen épiA „NYÍRVIDÉK'

4 TÁRCZÁJA. Az anyai szeretet hatalma. (Hindu beszély.) (Folytatás.) Bráhma belső tetszéssel tekintett Shu-báhura, szemeyugy ragjogtak az ég kék boltozatán, mint a végtelen szeretet. Bráhma az önmagának elég. minő élvet találhatna még a szereteten kivül. ebbsu lehalli ki a világukra áldó szellemét, örök boldogságát. Shu-bahu hosszú vándorlása után egy pálma erdőboritotta fenn sikon gyönyörű kert rácsos kapujához ért, a paradicsom illata ömlött eléje a bűvös kert virágai és fái közül. — Itt a boldogságnak kell lakni. — Suttogá magában, de e pillanatban bánatos ének hangjai rezegtek eléje. E paradicsom is sirt. Tehát a földön uincs hely, melyet köny vagy vér nem áztatna ? Mit akartok rövid látó halandók? Avagy a világ mai felülete nem egy elenyészett világ hamvaiból állott-e össz* Rég összeomlott hullák poraiból szervezkednek legillatosabb virágaink, azokból készül legkisebb tápl&latunk. Elmondhatjuk, hogy hamvakat eszünk, s egy eltűnt világ könnyeit isszuk, azért izlik legnemesebb italunk fenekén bizonyos keserűség, a multak tilokteljes csapadéka. Eljő az idő, midőn mi is másokat fogunk táplálni, mint most mások minket Sbu-báhut megrezzeoté a bánatos ének panasz hangja. E hangot hallá ő már egyszer. Gondolkozott, végig nézett életén, hol találkozott ő e hanggal. A hang bizonyos tekintetben a lélek. — E hang csak Padma ajkairól származhatik . . . E hangban az ő lelke olvadozik. Elővevé fuvoláját, melylyel a holdas esték csendes óráin szokta a boldogság napjaiban a szent folyó partjain, édes hangokkal, melyeket Padma szerelme lehelt dobogó szivébe, megeleveníteni, s elfuvá azon dalok egyikét, mely leginkább megnyerte Padma tetszését. Éles sikoltás hallatszott az áruyas lúgosból, s a jövő perczbeu lélekszakadva sietett egy tündérnő szétszórt hajakkal a rácsos kapu felé, egy három és egy két éves gyermek sikoltva követte rohanását. — Shu-báhu . . . Shu-báhu . . . Szivem élete, lelkem világa . . . Krisna szent élő alakja Shu-báhu ! Átnyujtá fehér karjait a rácson azon alak után, ki neki Shu-báhu drága emlékét hozta eléje. Fájdalom egy kicsigázott vándor állott előtte rongyokkal elftdve, da üdv-ragyogó szemekkel. — Igeu én vagyok óh Padma ! . . . Négy éve ke reslek már éhen és szomjan, megtörve testben és lélekben . . . Látni akartalak még egys/ert s a lényedről reám tévedt fénysugárral bemerni a Nirwána, végtelen sötétségébe. — Veled megyek . . . megállj . . . veled megyek! . . . Nem hagylak el sóha, még a Nirwána örök sötétségében sem . . , Ott van a világosság, ott Brahma üdv ege, ott van a halhatatlanok Nandánája nekem, ahol te vagy Shu-báhu I én életem! Feszítsd ki e kaput . . . Siess . . . meneküljünk azonnal. Fejedelmi fény övezte, aranyuyal bíborral vette őt körül Ajodja a nagy Mogul hatalmas kegyencze, s most ime fúlni akar be a rideg világba egy rongyokkal takart vándorral, kinek nincs egyebe szivénél, mely az ő képével van tele. Hogy oly sok lehet az a w.pgéuy, de hü embers/.iv. tett" kifejezés csakis az 1881 évi május 31-ki gyűlés 05 sz a. végzésében fordul elő legelőször; de addig soha, seholsem . . . Ez a dolognak a másik oldala. Természetes azonban, hogy e régen vajúdó ügynek ezeken kivül még sok oldala vau ; hisz egy terjedelmes emlékiratra volt a mult nyáron szükség, hogy az ügy tisztán felderíthető legyen. De főbb mozzanatai a Kállay János ur iuterpellatiójában feltüntetve s az 1870 évi szerződésben körvonalozva vanuak. A megyének a jelzett útvonalhoz való tulajdoni jogát Nyiregyháza legelső fellépésénél is elismerte, midőn a vámjövedelemből osztalékot ígért (1879 april. 1881 február). Ne igyekezzünk hát a tiszta igazságot elvitatni, mert ez csak árt az ügynek; hanem ugy állítani vámsorompót, hogy abból a vármegye is, befektetéseinek megfelelő hasznot húzasson, s szent lesz a béke,! Görömbei Péter, megyei bizottmányi tag Nyiregyháza város képviseleti közgyűléséből. (Februárhó 1.) Az 1883-dik év deczemberhó 28-án tartott képviseleti gyűlés jegyzőkönyvének, nem hitelesítettnek vett tételei felolvastatván és hitelesittetvén, Polgármester előterjeszti a házi pénztár átadásával megbízott küldöttség jelentését; amely is helyeslő tudomásul vétetett, Polgármester egyidejűleg tudatja a képviselő testülettel, hogy az uj házi pénztárnoknak magán ügyei rendezésére való tekintetből, a hivatal elfoglalására 14 napi halasztást engedélyezett, ami . is szintén helyeslőleg fogadtatott. Javaslatba hozza továbbá polgármester, miszerént Déry Károly számvevőnek, aki mult évi deczember hó 2-tól januárhó 16-ig a házi pénztári teendőket egész odaadással teljesítette, szavazna meg a képviselet 100 forint jutalmat, és mentené fel a s^áinaNélküle puszta a paradicsom, üres a fejedelmek márvány palotája. Sötét uualom lakja a csillárokkal megvilágosított termeket. A szivuek, ha ép sziv kell, és nem bíbor és gyémántos ékszerek. A legfényesebb kövek is csak kövek, s nem a sziv! hanem a ledér hiúság áhiíásai. A koporsó, ha arany nyal áttört bársony takarja is, kopor-ó marad; de az a bambuszszal fedett kunyhó ott a szent folyó parjain, nyájas pálmák üde árnyékában, hol két egymást igazán szerető sziv lakott, tele volt boldogsággal. Nagy szerencse az emberiségre nézve, hogy van valami, a mit aranyon megvásárolni nem lehet, s Brábma semmi által sem mutatta ki annyira isteni bölcseségét, mint hogy a boldogságot a szivek tisztaságához, s a szerelem szentségéhez kötötte, oly kincsek ezek melyekhez a Pária is eljuthat. Shu-báhu meghatva Padma törhetlen ragaszkodása által, egy pillanat alatt kifeszítette a rácsot, s azonnal karjaiba omolva érezte szivén Paduia szivét dobogni. E pillanatban két szép kis gyermek ragadta meg öltönyeit. — Anyám ... oh anyám ne hagyj el minket ! Padma a mély fájdalommal szivére szoritá kezét. . . . E gyermekek övéi voltak, de létüket az erőszak adta . . . Mit tegyen . . . Volt-e joga hozájok. De Shu-báhu nem gondolkozott, hanem karjaiba ölelte a két gyermeket, s karon fogva Padmát, sietett a közeledő alkonyt, s az azt követő estve homályát a a menekülés biztosítására felhasználni. Megtalálta élete kincsét, gazdag lett ismét, s szerolme uj erőt kölcsönözött elcsigázott tagjainak, lankadatlan érővel sietett elérni az erdőt, s a sziklás hegyeket, hol a szent Brámin lakott. Arr.t tartott, tanácsra volt szüksége isméi, és égő hálájának, mely szivét feszité, kijelentésére. (Folyt, köv.)