Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

NYIRVIDÉ K." képekkel, folytatás) Gersdorff A után, közli Kondor Lajos. — S'-egény leány ; angol történet, fordította Milesz Béla. — Két s-iv lemondása; irta Ries Hermin. — Heti tárcza. Színházi esték. Basiliótól. — Képmagyarázatok. — M ndenféle. — Humor Képek : Az ősz. — Vigasz a dalban. — Gróf Lónyay Menyhért. Melléklet: A .Scarpa Ruchelc czimü regény 129—144 oldala. — Mai szamunkhoz negyed iv rendkívüli melléklet vau csatolva. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. sz Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Vegyesek (A belügyminisztérium a leánykereskedés ellen.) A belügyminisztériumhoz ujabban érkezett hivatalos jelentések szerint Brazília egyes városaiban, továbbá DélAmerika egyes államaiban, de különösen Buenos Airesben magyar származású, könnyelmű leányok nagy számmal vannak s számuk a folytonos bevándorlás által miudinkább növekedik. Ez odavaló bevándorlást ottani nyilvános házak tulajdonosai, többnyire galicziai zsidók közvetítik, kiknek Magyarország számos városában ügynökeik vannak, akik a leányokat sokszor fényes ígéretekkel elcsábítják s részükre az alatt az ürügy alatt, hogy szolgálatba mennek, útlevelet eszközölnek ki. Mikor ez megvan, Amerikába szállítják a szereucsétleneket s a tengerpartmenti kikötő városokban valósággal elárverezik őket. A belügyminisztérium ez állapotok megszüntetése tárgyában a napokban körrendeletet intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, melyben valamennyinek elrendelte, hogy oly esetekben, midőn a fiatal nők azon ürügy alatt, hogy Amerika valamely államába akarnak szolgálatba menni s útlevélért folyamodnak, előzetes vizsgálatot ejtsenek meg. S ha e vizsgálat során kiderül, hogy tulajdonképen nyilvános házakba szándékoznak menni, részükre útlevél ajánlatokat semmi esetben sem állítsanak ki. A belügyminisztérium e reudelet kapcsán felhívja a törvényhatóságokat arra is, hogy a leánykereskedést közvetítő ügynököket a legéberebb figyelemmel kisérjék s üzelmeiket a legerélyesebben meggátolni igyekezzenek. (A sertéshizlalást illetőleg) egy amerikai mezőgazdasági intézet ujabb kísérletek eredményét teszi közé. A kísérletek czélja az egész kukoricza és a kukoriczaliszt takarmány értékének kiderítése volt. Két csapat Eertést választottak, mindegyik csapat négy darabból ált. Márczius 15-én a sertéseket ólakba zárták és teljesen egyenlő kürülmények között tartották, kivéve, hogy az egyik csapat kukoricza-szemeken, a másik kukoricza-liszten tartatott. Az előbbi csapat 63 nap alatt 687 font kukoriczát fogyasztott el és 80 fonttal gyarapodott. Az utÓDbi csapat pedig 850 font kukoricza-lisztet fogyasztott el és 116 fonttal gyarapodott. Ezután megfordittatott a takarmányozás. Az első csapat kapott kukoricza-lisztet, a másik egész kukoricza szemeket. Az első csapat 762 font kukoricza lisztet fogyasztott el és 134 fonttal gyarapodott. A másik csapat pedig 551 font kukoriczát fogyasztott el és 84 fonttal gyarapodott, Ezen számokból világos, hogy a kukoricza-liszt sokkal jobban értékesül, mint az egész kukoricza; mert kevesebb menynyiség kell belőle egy font hus előállítására, mint az egész kukoricza-szemekből. E mellett megjegyzendő, hogy a sertések többet esznek ugyanazon idő alatt a lisztből, mint az egész szemekből; tehát hamarább hiznak és igy kevesebb takarmány kell szervezetük fentartására a teljes meghizásig, amely körülményt a hizlalónak sohasem szabad szem elől téveszteni. (A nemzetek adósságai.) Mulhall kiválló statisztikus, kevéssel ez előtt, összeállította az egyes nemzetek adósságait a 1713-iki utrechti békétől mai napig. Az utrechti béke évében a világ összes nemzeteinek adóssá gai (eltekintve a községi, több efféle adósságoktól) kerek összegekben 2,380.000,000 márkát tettek ki. — 1763-ik évben ez összeg 5.680,000,000 márkára növekedett; 1793ban ez összeg megkétszeröződött. 1816-ban pedig már 30,185,000,000 az 1848. évben 34,245,000,000 az 1870ik évben 73,400,000,000, végre 1848-ban 90,155,000,000 márkára emelkedett. — Az egyes országok vagyonához képest az adósságok következő százalékokat ttlutetaek föl : Nagybritánni 8'4, Prancziaország 11'9, Németország 5-2, Oroszország 12 7, Ausztria 13'6. Olaszország 18'6, Spanyolország 20"6, Portugál 28"5 Németalföld 8'4, Belgium 9'4, Dánia 3'0, Svédország és, Norvégia 2"0, Görögország 8'5, Északamerika 2 9, százalék. 1848, óta azonban Európában a vagyon is 4'/

2szer magasabbra emelkedett, mint amennyira az adósság, melynek százalékátlaga egész Európában 10'6. Hatehát mostantól kezdve 1900-ig az adóság évi 2,500,000,000 márkával, a közvagyon pedig évi 3,100,000,000 márkával emelkedik, világrészünk ez évszázad végével gazdagabb lesz mint jelenleg. Közgazdaság. Figyelmeztetés. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület t. tagjait, valamint a lótenyésztéssel foglalkozó gazdaközönséget tiszteletteljesen figyelmeztetjük, hogy a létesítendő közös csikólegelőre a csikók bejelentése november 15-én lejárt s mindössze csak 104 csikó jelentetett be, holott a vállalat biztosítására legalább is 250—300 darab csikó szükségeltetik. Az egyesület nem nagyon győződött meg ezen bejelentések által arról, hogy a t. gazdaközönség egyik igen fontos érdekét kellően tudná méltáuyolni; holott ezen vállalat az egyesületnek semmi anyagi hasznával, mig a gazda' özönségnek igen sok és megbecsülhetetlen előnyével jár. . Az egyesület feladatánál s ezen ügy rendkívüli fontosságánál fogva, mindent elkövetni s az ügyet ad ultimum vinni szándékozik s ha a közönség a bejelentést elmulasztja, a bérletet megköti a már jelentkezett 104 darab csikó számára is; habár kisebb területen s a később jelentkezők kizárásával. A jelentkezési határ-időt ezen nem nagy pártolás miatt még folyó évi deczember 25-ig meghosszabbítjuk e kérjük az érdekelt feleket, ugy t. tagjainkat, mint a nem tagokat, hogy ezen idő pontig a bejelentést egyesületünk titkárságánál saját jól felfogott érdekökben megtenni szíveskedjenek Nyíregyházán, 1884. november 25-én, A gazdasági egyesület elnöksége. Szőlészeti tanulmányok. *) Borfejtés. A must erpdése után az ujborbau oly testek is maradtak, melyek már a mustnál is jelen voltak, s anuak erjedésére befolyást gyakoroltak. Ilyenek: a maradék czukor, fehérnyék, savak stb. Ezekben az ujabberjedésre már meg van a képesség, csak a levegő hiányzik ; ugyanazért az ujbort a leüllepedett seprűtől meg szabadítani annyival is inkább szükséges, mert a must erjedése után lecsapodott seprű felsőbb, könnyebb részei nagyobb hőmérsék beálltával, vagy a hordó legkisebb rázódására is könnyen felmozognak, s erjedési tüneményeket okoznak; a borfejlődését hátráltatják. A lefejtés nyíltan történjék, -- Karácson előtt 1—2 héttel tiszta derült időben, — egy más tiszla ké nezetleu hordóba; hogy az uj bor lefejtés alkalmával elégséges levegőt vévén magába, ott az után ujolag forrásnak, de már most csendes forrásnak indulhasson; hogy ezen erjedés is tökéletesen mehessen végbe. Egyenlősítés. Az első erjedés után legczélszerübb az egyenlősítés, midőn a borok seprűjükről lehuzatnak, hogy a második csendes erjedés által a borok tökéletesen egyesüljenek Egyenlősítésnek azt nevezzük, ha több féle borainkat egy vagy több nagy hordóba ugy vegyitjük össze, hogy abból egy féle jó minőségű bort nyerjünk a vevő kívánsága szerint; a csendes erjedés után, miutáu megtisztultak, újra lehuzatnak s egyszersmind derittetnek. Az 1, 2, 3 éves borok egyenlősítésénél az arányosítás és elkeverésre nézve előbb próba-vegyületet csinálunk ; mind egyikből egy-egy, vagy némelyikből már két pobárral is öntvén a próba palaczkba, mig az színére, izére, erejére czéluukuak megfelel, az egyenlősítésnél azután a nagyhordóba minden pohár helyett, egy-egy hectolitert, vagy a hordóhoz mértten többet, vagy ke vesebbet adunk, csak hogy itt már az egyesítendő bort csendes erjedésen kell átvezetni, minden hectoliter borra, egy-egy liter néma bort, azaz fojtott mustot öntünk, mi által a bor újra erjedésbe jön. Ha erősebb bort akarunk nyerni, akkor a néma borral 2, 3, 4 liter tiszta alkoholt vegyítünk el, s ugy öntjük a borba; erjedés után egy hónapra a bor lefejtetik s derittetik. Az egyenlősítés által jobb, kellemesebb italu borokat nyerünk, mint volt a vegyitelt borok akármelyike a vegyilés előtt. Bor javítás szesz által. A gyengébb borok 2—5% szesz által sokat nyernek erőben, nemességben. A bornak szesztartalmát meg mérvén a szesz mérővel, a mennyi hiányzik belőle, vagy a vevők igényei szerint, minden hiányzó szesz fokra 100 literenként l

2

5/ioo liter 92 fokú szeszt adunk. A szesz hozzá adása legczélszerübben történik a második lehúzás előtt január vége felé; a hordóból annyi bort véve ki, mint a szesz mennyiség. Igy a folyamatban lévő lassú erjedés által ugy el vegyül a szesz a borban, hogy már a 3-ik lehúzásnál, nem lehet a szeszt kiérezni; igy a bor könnyen tisztul, s 1—2 derítés után kifejlettségét eléri. Csendes és lassú erjedés, s borlefejtés. A második csendes forrás az akonának mérsékelt beszoritása mellett történik; sokan a 2-ik forrásnál is alkalmazzák a szellentyüs akonát. Ha az első erjedés bármi okból nem rendesen folyt le, félbe szakadt; ez esetben a második forrás zajosabb lesz, mint az első. Ha pedig a 2-ik ugy nevezett csendes forrás is hiányos volt, ugy a bor harmadik, s további forrásoknak lesz kitéve, s meg lesz vetve az eczetesedés vagy más borbetegségeknek alapja. Elnyomni a forrást kénezés vagy más módon annyi, mint megrontani a bort; mert addig, mig a bor ki nem forrja magát, mig a benne úszkáló anyagok ki nem válnak, addig kifejlettségét, érettségét el nem érheti. Második csendes erjedés után, midőn a seprű üllepodés ujolag megtörtént, egy vagy két héttel a tavaszi nap-éj-egyeu beállta előtt február végén, vagy márczius elején, tiszta, száraz, hűvös idő, északi szél mellett a bort másodszor is le kell húzni, fejteni: még pedig, ha ugy a zajos, mint a csendes erjedés tökéletes volt, már most légmentesen fejtendő le kénezetlen hordóba. Ha nedves meleg idő van, déli szél fuj, teljességgel nem szabad fejteni; mert akkor a borok zavarognak, sokszor erjeduek is. Az uj bort az első évben annyiszor kell lehúzni a hányszor üledéket képez. Ha az eladásra szánt borokat gyorsabban akarjuk megérlelni, gyakran kell lehúzni, s mindig kisebb-kissebb hordókba. Ó-borokat elég egyszer-kétszer lehúzni, ha nincs bajuk, 8 jól tartják magukat. Ó-borok évenkiuti felfrissítése már legalább is háromszor lefejtett uj borokkal történik az ó-borok más hordóba lefejtése alkalmával; a mikor is, minden 100 liter ó-borhoz 10—10 liter uj bor öntetik, hogy vele teljesen elvegyüljön. A végerjedés utáui lehúzásokat már szivattyúk, guttaperka, vagy bádogból készült zártcsövek által hajtjuk végre, hogy a bor, ugy szesz, mint zamat és illatban, veszteséget ne szenvedjen. Borok érlelése. Az első zajos és második csendes erjedés után, meg vannak ugyan már a bor jeles tulajdonságai; csak hogy a fehérnye féle s más számtalan részek által elrejtve be burkolva vannak, melyek ha sokáig a borban benn maradnak, annak színét, izét, zamatját nyomják el. Ugyan azért a fehérnyéket s egyéb nyálkás részeket a borban le kell ülepíteni, s a seprűvel együtt eltávolítani. Az éleny a bor érleléséhez mulhatlanul szükséges, a borzamat anyagainak fejlődését előmozdítja ; a levegő élenye a felesleges fehérnyéket lassanként feloldhatatlauokká tévén, a szesz segélyével leülepiti. Pasteur franczia vegyész szerint a borfejlesztés és érlelésnek ugy kell történni, hogy a levegő élenyét a borba vigyük be; de a levegő milliárd útitársait a esírmagvakat zárjuk ki. E czélra a bordónak szabatosan be illő, sima, és hosszú akonája végig átfuratik, s a furt lyuk, előbb már tiszta vizben kifőzött, s megszárított gyapottal végig, de nem tul tömötten, be tömetik; hogy a levegő maga befurakodbassék, de az idegen testektől ki kefélve: Az után az akona kívülről lágy irópapirral, vagy gyapottal egyenletesen körül tekergetve, a hordóba jól légzárólag beveretik. Ilyen képen a bordó dongáinak likacsain, s a gyapot akonán át szűrt levegő viszi be élenyét tisztán a hordóba, s az nagy mértékben elősegíti a bor érlelését Ezen érlelésre már csak a rendes pincze 8" B,hőmérséke szükségep, kevesebb lehet, de több nem. A bor érlelését előmozdítja : az első évekbeni 3—4szeri lehúzás; a hordók pontos tökögetése; gyapot dugón a levegőveli érintkezése; rendes pinczei hőmérséklet s nyugalmas hely; okszerű derítés. K. I. (Folyt, köv.) GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1884. november 29-én. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.30 7.10 Rozs » » 6.20 6.50 Árpa » » 5.20 5.60 Zab » » 5.50 5.60 Kukorica» 4.80 4.85 Köles > — .— Paszuly » 7.10 8.30 Szesz litk. 27.'/a 28.'/a Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse* » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye » —.— 18. Buza » —.— 16.— Barna k. —.— 11.— Burgny. 100 kl. uj 2.80 Marha hűs 1 kl 50 Borjú hús 1 kl 52 3ertés » » > 52 Juh » » » 32 Háj » » Disznózsír » > 72 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) > » 33 Zöldség > » 6 Paprika > » 80 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 kl 2 80 Szlm. (tak)> » 1.Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) Egy úri házhoz kerestetik egy varrónő, ki a ruha-szabás és varrásban egészen jártas. Bővebb felvilágosítással szolgál szívességből a kiadó-hivatal. (2M-?-i) Csikó legelő kerestetik. Szabolcsmegye területén egy 500 holdból álló s csikó legeltetésre alkalmas és egy-tagot képező terület kerestetik több évi bérletre. Az e tárgyú értesítések a „Felső tisza-vídéki gazdasági egyesület" titkárságához Nyíregyházára intézendők. (244—3-3) Dr. Fáykyss Szepesy kárpát-növény-kivonata 1 uv

ee használati utasítással 75 kr. Szepesy kárpát növény-czukorkák i tulya használati utasítással 35 kr. Szepesy kárpát növény-thea használati utasítással 50 kr., kisebb 25 kr. Mell ós tüdőbetegeknek! Tiz év óta a legjobb sikerrel használtattak <

:» ajánltattak: köhögés, hurut, rekedtaég, hökhurut (számárhurut), náthaláz (influensa), szükmellüség, lélekzeti bajok, oldalszurás, kifejlett torokgyulladás, tüdőgyulladás és egyéb kimerítő és gyengítő be. tegségekben (241—5—3) Valódi minőségben kaphatók magánál a készítőnél: FÁYKYSS JÓZSEF gyógyszerésznél Temesvdrott (JózseívároB). ur NYÍREGYHÁZÁN: Léderer Ignácz és Szopkó Alfréd gyógyszerész uraknál. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a ozerkesztő. *) Lásd a 44-ik számot. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA E L K K.