Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-06 / 1. szám
berendezett szőllők, melyekre nézve az idézett törvény 9. §-a hát, esetleg tiz évi adómentességei engedélyez; mely esetekben azonban a miveiési ág és osztály változást nem szenvedvén, a pénzügyminisztérium által engedélyezendő ideiglenes adómentesség a kataszteri munkálatokban feljegyeztetik és az engedélyről, annak foganatosítása végett, az adófelügyelő, az adótárgyváltozási jegyzék átküldése mellett, kellőleg értesittetik. Az ideiglenes adómentesség a homokos területeken ültetett szőllőkre nézve a beültetést követő évtől, a vízzel való elárasztásra berendezett szőllőknél pedig az elárasztási készülékek berendezését követő évtől veszi kezdetét. A pénzügyminiszter körrendeletileg értesítette a pénzügyi és kataszteri igazgatóságokat, valamint a kir. adófelügyelői hivatalokat és megyei közigazgatási bizottságokat, miszerint a folyó évben életbelépő uj földadókivetési kulcsot, a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján, a tiszta jövedelmet 17.1%-ában, a fóldmen- tesitósi járulékot pedig 8.4%-ben és igy összesen 25.0%-ban állapította meg. Eddig e czimen országszerte 29% fizettetett, most tehát a földadó csaknem négy perczenttel lesz kevesebb. Ezen kevesebbletet azonban csak azok fogják megérezui, kiknél az uj kataszteri becs a régihez képest nem .áltozott. Általánosságban áll tehát a földadó leszállítás, de nem a részletekben. Miután pedig a földadó alap, az uj becslés folytán, tetemesen emelkedett; most mindenkinek módjában leend meggyőződést szerezni arról, hogy nem lett-e túlterhelve, illetve földjeinek becsértéke nem lelt-o magasabbra véve. — A törvény ismerve népünk índolentiáját, az igazságtalan becslés orvoslására nézve, még ez utánra is felhagyta a módot a reclamatiokra, és ez úgy biszszük, nem kevés fog lenni. A keresztények és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslat, amint érteeülüuk, január közepén kerül a főrendiházban újból tárgyalás alá. A törvényjavaslat, előre láthatólag, ismét az egyesült hármas bizottsághoz fog tárgyalás és véleményadás czéljából utasittatni. Ha a legtöbbje a főrendiház azon tagjainak, akik előbb a törvényjavaslat ellen szavaztak, második tárgyalás alkalmával újból nemmel szavaznának is, a javaslat elfogadása mégis valószínűnek tekinthető. A kir. folyammérnökök mint előadók részvételét és működési körét a közigazgatási bizottságokban, a közműnk, és közi. miniszter külön rendelettel szabályozza. A folyam mérnökök ezentúl mindenkor külön meghívandók a közig, bizottság azon üléseire, melyben a folyammérnökök hatáskörébe eső ügyek tárgyaltatnak; esetleg az illető főnök előadásra, saját kezdeményezéséből is, jelentkezbetik; szavazattal azonban egyik esetben sem bir. A zsidó hitközségi ügy szervezete, illetőleg rendezése tárgyában, a zsidó hitközségek kerületi elnökei küldöttségileg egy emlékiratot nyújtottak át Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A miniszter beszédében, melyet a küldöttséghez intézett, utalt különösen az ortbodoxok anyakönyveinek rendezetlen voltára; kijelentvén, hogy a katonakötelezettség alól való kivonást minden eszközzel meg fogja akadályozni és nem tűri meg a sötétséget terjesztő zugiskolákat sem. Ezt nemcsak az állam érdeke követeli, hanem épen azon felekezet reputácziója, amelyet a küldöttség képvisel és melynek segédkezését joggal várja a kitűzött czélok érdekében. Végül kifejezést adott a miniszter azou nézetének is, bogy a zsidóságnak a középosztály állásai után törekvő iránya is kezd túlzottá lenni. Ő nagyon becsüli szellemi tulajdonaikat, de úgy vélekedik, hogy épen az állam érdekében áll, hogy ne csak iskolázott pályán, hanem a kézművesség és földművelés terén is értékesítsék azokat. ÚJDONSÁGOK. Lapunk jelen számmal megkezdi pályafutásának ötödik évfolyamát, a régi programmal, munkatársakkal és kitartással. Lapunk jövőre is kizárólag helyi érdekű lesz. Magas politikát nem fogunk űzni; de nem is zárkózunk el az országos ügyek elől. A személyeskedésnek ezentúl sem leszünk barátai. Ha, mint szerény vidékiek, nem is emelhetjük lapunkat a hazai irodalom színvonalának magaslatára, de a ponyvairodalom poráig sem akarunk sülyedni. Lapunk ezentúl a mai belbeosz- tással fog megjelenni. Azon reményben, hogy eddigi működésünk a nagyérdemű közönség helyeslésével találkozott; bizalommal hívjuk fel a nagyérdemű közönséget lapunk szives támogatására. Egyszersmind kérjük az előfizetéseknek gyors megújítására: hogy a nyomandó példányokra nézve tájékozhassuk magunkat. Akik netalán lapunkat jövőre megtartani nem akarják: szíveskedjenek azt visszaküldeni, hogy sem magunknak, sem a czimzetteknek fölösleges költséget ne okozzunk. * Szabolcsmegye közönsége holnapután, azaz január- hó 8-adikáu rendkívüli közgyűlést tart a szokott helyiségben. Ez alkalommal több bizottságok és választmányok fognak kiegészittettni, igen természetesen a közelebb megtörtént választások alapján elkészült névlajstromokra való figyelemmel. + Kállay Zoltán közelebb megválasztott szolga- biró, mint halljuk, miniszteri titkárrá lett kineveztetése következtében, hivatalától meg fog válni. A káliói járás szolgabirói tiszti széke tehát, újabb választás utján fog nem sokára betöltetni. — A nyíregyházai kaszinó múlt hó 29 edikén tartotta meg évi közgyűlését, azaz megtartotta volna, ha a gyűlés összehívása körüli alaki hibák miatt félreértés Y í K V I D É 14“. nem áll be, s a gyűlés határozatképes tagjai el nem hagyják a termet. Mint halljuk, a gyűlésben csupán 17 tag vett részt. □ Az idei farsangi mulatságok sorát a nyíregyházai kőmives és áes itjuság nyitja meg a mai napra tervezett tánczmulatságával, amely is a nagy vendéglő táncztermében fog megtartatni, Nagy Lajos helybeli másodrendű zenekarával. — Műit vasárnapra virradóra, a holló utczában, egy izraelita háza kigyuladván, egy a vele összeköttetésben volt vízi utczai ház is leégett. Az izraelita háza mint halljuk, biztosítva volt. A másik azonban, mely egy szegény özvegy asszony tulajdonát képezte, nem volt biztosítva. Ez úttal is nagyon feltűnt, hogy nincs tűzoltó egyletünk. Valóban nem értjük azt a közönyt, amelyet a tűzoltó egylet alakításának halogatásánál kell tapasztalnunk. Mi nem egyszer szólaltunk fel ez irányban. Sőt tervvel is szolgáltunk már. Hol tehát a hiba ? (?) Az idei farsangra eddigelé kilátásba van be - lyezve két nő-egyleti reunió, egy fijusági bál, egy nép- kert-bál s a polgári olvasó egylet bálja. * A debreczeni ügyvédi kamara múlt bő 30-ra volt egybehiva a tisztújító közgyűlés megtartására, Minthogy azonban összesen csak 55 tag jelent meg, és pedig Deb- reczenből 30, vidékről 22 : a gyűlés nem volt megtartható. Az uj gyűlés f. é. januárhó 13-ára tűzetett ki. Ha az ügyvéd urak is ily hideg közönynyel veszik saját társulásuk működését: mit várjunk más egyletek kevésbé müveit tagjaitól?! Bizony nem jó jelei ezek az időnek! (?) A nyíregyházai nőegylet múlt hó 29 én a nagyveudéglő táncztermében társas-estélyt rendezett, A közönség nem volt nagy, de válogatott. Az estélyt Vass Mihály raf. káplán felolvasása nyitotta meg. Tárgyát, Toldinak egy része képezte. Utána .veresztessy Istváu- né úrnő dalolta a »Kék nefelejts-« Rózsa bokorba’jöttem a világra« s »Rá szállott a vadgalamb az ágra« dalokat Beuczi Gyula kísérete mellett. Ekkor Szeszick Ida urhölgy a »Három a daru« czimü költeményt szavalta el. A közreműködők zajos tapsokat nyertek jutalmul s ezután megkezdődött a tombola. A fánkba tett aranyat dr. Flegmau Jenő ügyvéd nyerte s a nőegyletnek vissza ajándékozá; mig tombolát Halasi János ügyvéd csinált s a nyert két üveg pezsgőt rögtön elárverezvén, az érette kapott 8 irtot szintén a nőegylet rendelkezésére bocsátotta. Tiz óra után megkezdődött a táucz s éjfél után 2 óráig tartott. Folülfizettek Molnár Gyula 5 frt. Bodnár István 5 frt. Bleuer Samu 5 frt. Dr. Baruch egy cs. kir arany, Vídliczkayné 2 frt. Weinberger 2 frt. Szesztai 10 frt. Dr. Takács 1 frt Feranc/.i B. 1 frt. Dr Flegmau 1 frt. Nagy Lajos 1 frt. B. N. E. 1 frt. Benediety B. 1 frt. Groák Zsigmondné 4 frt. Az összes tisztajövedelem 100 frt. volt. (?) Bencs László városi tanácsnok ur a fiatalságot az ünnepekben össze bivta, egy a létesítendő nép-kert javára rendezendő tánczmulatság érdekében tartandó értekezletre. Az eszme helyesléssel találkozván, a bálbizottság ma már talán meg is alakíttatott. (kk) Az úti biztosok hivatali minősítésére nézve a közmunka- és közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy: 1. A magyar nyelvet szóban és Írásban bírják. 2. Legyen elemi képzettségük s erre nézve szükséges a 4 elemi iskola bevégzése s az elemi számtanból legalább is annyi ismeret, hogy a kavics-garmadák köbtartalmát kiszámíthassa. 3. Birjauak gyakorlati képzettséggel, mely szerint legalább arra legyenek képesek, hogy az előforduló eseményeket jegyzőkönyvileg felvenni tudják. 4. Hogy teendőik elvége/.ketésére, testileg is képesek legyenek. — Pátroha és Berencs községek képviseletéről és elöljáróságáról egy igen szép tényt adunk át a történetnek. E két községben, a közelebb múlt év végén, községi könyvtár alakult az ottani elöljáróság és képviselet kezdeményezése folytán. Pátroha község már 8 forintot be is küldött tanfelügyelő ur őnagysága kezeihez, a könyvek megrendelése czéljából. Berencsen pedig már 5 forint gyűlt be az egyes lakosoktól könyvvásárlásra. Szabolcs- megyében e két község értette meg első helyen a köz- könyvtárok áldásos voltát. Azért üdvözöljük a nevezett két községet ez év elején, e nemes törekvéséért. A műveltséget és a hasznos ismereteket, egyedül a jó könyvek és hírlapok olvasgatása eszközli, nem csak; de sőt az olvasókat a korcsmázástól, kártyázástól s más nemtelen cselekményektől is elvonja. Ezért szükséges tehát, hogy minden községben létesittessék ily közkönyvtár, ahová beszélgetés, olvasgatás végett a nép, mikor ideje engedi, összegyűlhessen. Addig is, mig e fontos társadalmi intézményhez tüzetesebben szólhatnánk, ajánljuk e két község példáját megyénk községei elöljáróinak és képviseletének figyelmébe. (1!) Két nyíregyházai születésű egyént hozott haza közelebb a honvágy. Egyik a földgömb ellenkező oldaláról 9 évi, a másik 35 évi távoliét után Lengyelországból jött haza. Ama Réczei László tengerész, eme Szexty Vilmos, Sexty József mérnök ur testvére. — Sinka Mihály t.-pálczai ref. lelkész folyó hó 2-án hosszas betegeskedés után meghalt. Béke poraira! (!) Büd-Szent-Mihályon az ottani tűzoltó egylet, mint levelezőnk irja, folyó hó 20-adikán, saját pénztára javára, táuczmulatságot fog rendezni. (§) Az uj adótörvényt a pénzügyminiszteriura külön lenyomatban kiadta: hogy az adózó közönség által olcsón megszerezhető legyen. E kiadvány minden kir. adóhivatalnál megkapható 10 krajczárért. Nem tudjuk, ha igen-e vagy nem; de szeréntünk igen helyesen jár vala el a pénzügyminiszter : ha ez uj adótörvényt minden községnek megküldi. Közönség köréből*). Kcszöiiet-iiyilvánitás. Akik elhunyt felejthetetlen férjem vég tisztességén megjelenni, nem különben kik bánatos szivem fájdalmában, résztvevő nyilatkozataikkal osztozkodni szíveskedtek, úgymint : Nyíregyháza város tisztikara, a polgári *) Az e rovat alatt küzlüttekért nem felelős a Szerk. olvasó-, s a két temetkezési egylet; továbbá a polgári dalárda a temetési szertartásnál tanúsított önkéntes közreműködésért, valamint Stern Jenő és társai azon nemes lelkiségükért, hogy az általok szerzett díszes uj halottvivő kocsit, az elhunyt érdemei iránti tekintetből, díjtalanul kegyeskedtek általengedui, — fogadják úgy az én, mint velem gyászoló gyermekeim és rokonaim hálás köszönetét. Nyíregyháza, 1884. január .4. Özv. Joszka Jáuosué. Tisztelt szerkesztő ur ! Mivel uémelyek, a múltkori nyilatkozatom alkalmával idézett versből, dr. Bleuer Miklós ur személye ellen iráuyuló czélzást akarnak kieszelni; e ténykörülményre hivatkozással, a »quisque verborum suorum opti- mus interpres« elv cziinéu biztosított joggal élve, illető coinmeutátoraim okvetetlenkedéseivel szemben, kijelentem, hogy: annak a közhelyül ismert és használt hexameternek pontja, korántsem egyénre avagy tartalomra való vonatkoztatásban keresendő, hanem a szószerint repró- ducált közlemény kifejezéseinek refusirozásában található ; amennyiben azon r. 1.-nek taláu nagyon, nekem azonban »propter certurn quoniain,« egyáltalában nem tetsző phrasist magaméul elvállalni épen úgy nem volt, mikent jelenleg sincsen kedvem a «Nyirvidék« 52. számában kölcsönkért tollal írott Kutiáddkat érdemleges válaszra méltatui; kivált miután minden ok, alap és tárgy nélküli az egész fogadatlan prókátorkodás, más részről meg midőn érdekelt referens emlékezőtehetségét, a szerkesztői izenettel a lap —, felfogási képességét P-dig most a pap, eléggé discreditálta az olvasó közönség előtt ! Nagy-Kálié, 1884. jan 1. Ferenczy Bertalan. KÖZGAZDASÁG A házi ipar. Az ország népességének növekedésével sokszorosul- tak a földbirtok utáni igények is, minélfogva sokan voltak és vannak, kikuek törekvése arra volt és van intézve, hogy — bármily kis mértékben is — földbirtokot szerezzenek maguknak, minek természetszerű következménye az úgynevezett jobbágy-birtokok szerfelett való szétdara- bolása lett. Nem szenved kétséget, hogy a kisbirtokok ily szétdarabolása az egyes családok jövedelmét tetemesen csökkenti és soknál a földbirtokból való megélhetést is lehetleniteni. Az ily szétdarabolt kisbirtok gazdája tellát kénytelen más kereseti mód után látni, mely újabb jövedelmi forrás megnyitásával kecsegteti. Ily jövedelmi forrást nyújt a házi ipar, melynek — az eddig mondottaktól eltekintve is — általában a csekélyebb kiterjedésű birtokoknál van helye és mely arra van hivatva, hogy a kis birtokosok anyagi jólétét uövelje, mint ilyen a közgazdaság hatalmas emeltyűjévé váljék és az egyesek gyarapodásával az állam anyagi és szellemi vagyonát fejleszsze. A házi iparnak azon része, mely leginkább télen —- tehát a külső mtvika szünetelésének idejében — a gazdát és háznépét annyira elfoglalja, hogy a korcs- raázást és tétlenséget már az illetők szorgalma és szerzési vágya sem engedi meg. A téli házi ipar főueme a fonás, szövés, kosár-szalma és gyékény-kötés. A két elsőbbi a nő hatáskörébe esvén, itt ezekről nem szólunk; hanem annál melegebben ajánljuk, hogy a férfiak is foglalkozzanak házi iparcikkek előállításával és ne elégedjenek meg avval, hogy csak házi szükségletüket fedezzék, de elárusitásra is dolgozzanak. Első sorbau említendő fel a kosár-fonás. Ezen czikkből annyit készíteni nem lehet, hogy eladni ne lehessen. Ennek oka gyümöloskivitelünk roppant fejlődésében rejlik. Ez vékony, olcsó szövettel lekötött kosarakban teljetit- tetvéa, miud a kosárkötésnek, miud az olcsó szövet előállításának (szövésnek) biztos jövendőt nyújt. Pedig mi könnyebb, mint füzvesszőt tenyészteni ? — A szalma és gyékény-kötés szintén mindig eladható, az utóbbiból már pipereárúk is készüluek. A házi iparnak egy másik jövedelmező neme a selyem-tenyésztés, mely többnyire a tavaszi munkaszüuet idejében folyik le és egyébként az otthon levő, iskolába járó gyermekekre is bizható. A végre, hogy a házi ipar ezen ága elterjedjen, csak erős akarat és néhány évi kitartás kell azok részéről, kik állásuknál fogva arra vannak hivatva, hogy a népre befolyást, gyakoroljanak. Alig van község, hol több-kevesebb eparfa található nem volna; ezek bizonyára elég tápanyagot fognak szolgáltatni arra, hogy a selyemtenyésztést, a serdülő és nehezebb munkára még nem alkalmas ifjúság betanítása végett, megkezdeni lehessen. A nagyobb mérvű tenyésztéshez megkiváutató eperfákat az alatt a faiskolákban fel lehet szerelni s az utszélekre, legelőkre s udvarokra ki lehet ültetni. Ily eljárás mellett, s a dolgot úgy kezdve, hogy az első kísérletek az iskola helyiségében a lelkész vagy tanító felügyelete alatt tétessenek, a község észre sem veszi, hogy határában a selyemtenjésztés megho- nősült s hogy az egyes családok uői tagjai és gyermeke, a mezei munka szünetelése alatt, 2—300 irtot szereztek. A lemotólázásra szánt gubók a szegszárdi selyemteny. felügyelőségnél kész fizetés mellett átvétetnek, A házi iparnak még egy hasznos neme a juh-sajt- készitós. A juh igen ízletes túrót szolgáltat; de mivel a juh fejese húsának rovására történik, rendszerint csak azokat fejik, melyeknek gyapjára nem nagy súlyt fektetnek. A jub-sajt-készités az illető tulajdonosoknak nem csak nagyban, de kicsinyben is igen szép hasznot hajt. H. V. A fagyás okozta repedéseket a gyümölcs fákon minél hamarább be kell fedezni, hogy a hó vagy eső következtében, nedvesség ne hatolhasson a törzs belsejébe. A kis repedéseket egyszerűen be kell kenni faviaszszal. A nagyobb '/a—1 czm. repedésekre pádig, vászon vagy papír szeleteket kell ragasztani szintén faviaszszal. Megjegyzendő, hogy a sebek gyógyításához csak tavasz- szal, a fa életerejének megindulásakor lehet fogai.
