Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-26 / 43. szám

NYÍBVIDÉ K.« követkozóleg hangzik : *M*ffhiwU. Vau szereuMénb egyleti tag urat. a folyó 30-ik és 31­i k napja" Nvir egyházán, az ev. ref. templomban tartandó nani ! kezleti gyűlésre meghívni. 30-áu d. e lo J£ P értekezlet. Ennek fóhh tárgyai: 1. A könwHv ? a p, 1 bizottság jelentése. Közérdekű indítványok 3 "a U ikén tartandó Unnnepélv elrendezése. 31-éu Nt H " nyi Sámuel apagyi és Kálmáuczhelyi Antal " ref. lelkészek 50 éves hivatalosíodttlkTi^ orouiuuuepély tartatik, a következő sorrenddel- 1 D 10 órakor az egylet! tagok az ünnepeltekkel, az Mneres és egylet, elnök vezetése me lett, a templomba vonulnak 2. Ének. a gyülekezet által. 3. Ének-kar előadia a tiszaháti dalárda 4. Alkalmi ima, Szikszay József nyír­bátori lelkész által. 5. Alkalmi beszéd. Vitéz Mihály egylet, elnök által. 6. Az ünnepeltek életirásáuak fel­olvasása. 7. Énekkar, előadia a tiszaháti dalárda. 8. Berekesztő beszed, Lukács Ödön esperes által. 9 Ének­kar Közebed, d u. 1 órakor, egy teríték ára 1 frt. Melegen felhívjuk a lelkesz urakat, hogy e z értekezletre • ünnepélyre minden áron bejönni, és egyházuk elöljáróit, különösen az értelmiséget ezen ünnepélyünkre figyel­messé tenni szíveskedjenek; hogy ugy az értekezlet, mint az ünnepély a czél komolyságához méltó ünnepé­lyesseggel tartassék meg. Kelt Nyíregyházán, 1884. októberho,12-en. Vitéz Mihály, papi egyleti elnök. Lukács Ud'ón, esperes. V A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, saját szükségleteinek fedezésére, folyó évi novemberhó 22 kén táuczvigalmat szándékozik rendezni. Tekintve az egylet házi szükségeit kívánatos volna, ha a tánczolní szerető közönség minél nagyobb számban venne részt eme leg­jótékonyabb czélú tánczvigalomban. Ez irányban külön ben az egylet, illetőleg a rendezők maguk tehetnének legtöbbet; ha tudniillik a fő súlyt az egyszerűségre fektetnék ugy a terem díszítése, mint a tánczosok öltö­zéke tekintetében. — Hiában haragszunk a németre; mert biz' az sok oly üdvös és gyakorlati intézményeket teremt és hoz létre, amiről mi ázsiai származású magyarok nem is álmadtunk. Igy a többi közt, az élelmi szerek hamisí­tásának meggátlása czéljából, a berlini rendőrség hiva­talosan kihirdettette, hogy újévtől kezdve, időközönkiut közzé fogja tenni mindazoknak az egyéneknek neveit, akik romlott vagy trichnes húst, hamisított tejet, vagy más élelmi szert árultak és érette rendőrileg megfenyít­tettek. Nagyon gyakorlati eljárás, amelynek jó következ­ményei nem fognak elmaradni, s amelynek válóban ör­vendhetnek a — berliniek. Valyou mi megérjük-e valaha, hogy ily névsort közölhetünk a Nyíregyházán megbírsá­golt élelmi szer hamisítókról !? Az a jövő titka. -+- A Tolnay féle kávéház közelében, a külső gya­log járdán levő viz-levezető rostély szer felett alant állván; oly gödör tátong a járó-kelők útjában, hogy sötét este arra járni élet veszély nélkül már-már lehe­tetlen. Figyelmeztetjük e botrányos körülményre a rend őrséget, illetőleg a városi uti biztosi hivatalt. X Az állat-tartó gazdaközönséget ismételve figyel­meztetjük, hogy az 1885. évi budapesti országos kiál­lításra lovakat még e folyó novemberhó végéig jelent­hetnek be. E határidőn tul azonban már nem fogadnak el bejelentéseket részént a kiállítási helyiség korlátolt voltánál fogva, részént azért mert az állatkiállitási czélra emelendő épület már az eddigi bejelentések által is nagy részben el van foglalva. (§) A rend ós utczai tisztaság érdekében ajánljuk a rendőrség figyelmébe Grosz L. H. czég személyzetét, akik az üzleti helyiségben összesepert szemetet nem átallják az utczára kiszórni, a közegészség veszélyére s a közönség boszantására. Jó lesz ezeket az urakat kissé komolyabban figyelmeztetni, hogy az utcza nem szemét-domb, és hogy a levegőt inczificziálni senkinek sem áll szabadságában. (Beküliietett.) (!) Sátoralja-Ujhelyben az ottani ifjúság közt, mint a .Zemplén* írja, mozgalom indult meg, amelynek czélja volna a fiatalságot tömöríteni, s annak a szellemi műve­lődésre alkalmat szolgáltatni. Dicséretes törekvés. Vajha a nyíregyházai fiatalságnak is eszébe jutna egy ily kört alakítani. A mai matériális világban valóban alig van egy-egy üdvösebb törekvés, mint ha az ifjúság egy testté tömörülvén, vállvetve szeretettel igyekeznék hatni egymás­nak szellemi és erkölcsi fejlődésére! Csak igy lehetne élét venni a ma napság oly nagy mérvet öltött anyag­elvüségnek, önösségnek, s ami ezekből önként fejlődik — a világfájdalomnak, amely szenvelgett érzékenykedés anyi ifjú életnek ásta már meg sírját. 4- A csendőrség fölszereléséhez szükséges láb­beli munkákat, mint a »Debreczen*-ből olvassuk, az 1. 3. és 5. csendőr kerületekre nézve a debreczeni csizmadia ipartársulat vállalta el 71.179 forintért. Az erre vonat­kozó szerződés már alá is íratott. Őrömmel üdvözöljük az illető intéző köröket e hazafias eljárásukért; ami nem csak hogy a vállalkozó iparosok anyagi javát mozdítja elő, de magára az iparra, annak fejlődésére is nagy hatással van. (=>) Egy hazafias körrendeletet intézett legköze­lebb a belügyminisztérium a törvényhatóságokhoz, amely a fémiparnak hazánkban való meghonosítása érdekében pártfogói állást foglalván el ; mint ilyen kormányunk­nak egyrészt kiváló dicséretére szolgál, más részt min­den esetre üdvös hatást fog eredményezni. Előadja a rendelet, hogy a Testory-féle fém- és lámpa áru gyár részvénytársaság Kőbányán már több mint féléve műkö­dik ; felölelve gyártási keretébe a lámpa gyártást, elkezd-, ve a legegyszerűbb mintáktól, egész a legdíszesebb ki­állításig; valamint előállítja mindazon disz- és házi czik­keket,amelyeket hazánk eddig kizárólag külföldről volt kény­telen beszerezni. Kiterjeszkedik nevezeteden mindazon tár­gyak előállítására, amelyek a világítás keretébe tartoznak; de azonkívül produkál mindenféle bronz- és fémárut, Íróasztal felszereléseket, órákat, állványokat, szobrokat, oszlopokat, csillárokat, zománcz munkát, fajencze árut, sat. Felhívja azért a miniszter a törvényhalóságokat, hogy ugy magánál a törvényhatóságnál, mint a hatásköreik alatt álló hatóságoknál, intézeteknél és hivataloknál az irodák, üléstermek s egyéb helyiségek berendezésénél, az említet^ gyárat vegyék igénybe. Már csak azért is óhajtandó a szóban levő gyár lehető támogatása, hogy itthou leköttesgék egy tekintélyes munkaerő, és az reudes foglalkozásról biztosittasoék. A nevezett gyárat mi is a legmelegebben ajánljuk közönségünk és kereskedőink figyelmébe. Irodája Budapesten Dorotya utcza 8. szám nlatt van. — Portómentes levelező lapok. Folyó évi október, hó 15-től kezdve jogosítva lettek minden hatóságok­stb. melyek, az 1865-ik portomentessógi törvény értelme szerént, a kölcsönös forgalomban hivatalos levelezéseik közvetítésére a posta intézetet díjmentesen használták, az alábbi feltételek alatt portómentes levelezőlapok hasz­nálatára. 1) Portómentes levelező lapokul csak a pos­taigazgatás által előállított fehér papírból készült űrla­pok használhatók, melyekből az egyszerű lapok 25 drbja 4 kr-val a kettős lapoké (válaszlappal együtt) pedig 8 krval mindeu postahivatalnál elárusittatik. 2) A czim­lap az előnyomott adatok szerént kitöltendő és különö­sen kell a feladó hatóság (hivatal) feljelölési és annak bélyeg lenyomatával ellátva lenni; továbbá a czimet, reudeltetési helyet és a portómentesség eddigi szokásos feljelölését tartalmaznia. 3) A hátlap a közleménynek vau szánva, amely kézirat, nyomatás vagy részben mind­kettő lehet. 4) A feladási vagy kiadási szolgálatot és az ajánlást illetőleg, azok a hivatalos levelezések eddigi szabályai szerént fognak kezeltetni. A postabélyegző le­nyomat a közönséges levelező lapoknál alkalmazott mód szerént törtéuik. 5) Ha a levelezőlap olyan közlemé­nyekhez használtatik, amelyek a díjmentességhez jogo­sultsággal nem bírnak, akkor ezen levelezőlapok a fel­adásnál visszautasitandók ; ha azonban az erre vonatko­zó észrevételt az átrovatoló vagy leadó hivatal teszi, ak­kor az ok megjelölésemellett, a feladó részére való visz­kézbesités czéljából, visszaküldetik a feladó postahivatalhoz. Közönség köréből.*) Nyilvános köszönet. A uyiregyházai nőegylet védnöke méltóságos Des­sewffy Mariauua grófnő évi járadék fejében 100, azaz egyszáz forintot osztr. ért. volt kegyes az egyleti el­nökséghez beküldeni. Midőn a nemeskeblü grófnőnek, az elhagyott ár­vák fölsegélé^e érdekében, tett eme nagybecsű adomá­nyáért a nyilvánosság előtt is hálás köszönetünket ki­fejezni kedves kötelességünknek ismerjük, s árváinkat továbbra is magas kegyeibe ajánljuk : kitűnő tisztelettel vagyunk Nyíregyházán, 1884. októberhó 22. a nőegyleti közgyűlés megbízásából Leffier Sámuel, Kovács Geröné, nőegyleti titkár. nőegyleti elDök. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Irodalom. Könyvismertetés. (Harmadik közlemény.) Az irva-olvasás tanításának elö-gyakorlatait az »ABC« elején alkalmazni igen czélszerű lett volna. Ily berendezésű »ABC« mellett a növendék otthon is ön­munkássági-a van ösztönözve, tudnivágyása erre késztí őt; önerején is haladhat, mert mindig szeme előtt lát egy minta gyakorlatot, melyhez kísérleteit hasonlíthatja 8 javíthatja. Lássuk sz »ABC* második részét, az első osztály számára irt olvasókönyvet. Mielőtt e rész ismertetésére áttérnék, legyen sza­bad a jó olvasókönyv kellékeit felemlítenem. A nyelvtanitásnak négy eszköze van, u. m. a tanitó elöbeszéde b) az olvasókönyv. c) a nyelvtani kézikönyv d) a gyakorlatok (feladatok) A uyelvt initáauak sikere ezen eszközök helyes alkalmazásától, felhasználásától függ. Már a népiskola első osztályában is figyelemmel kell lenni a nyelvtanítás elemeire; természetesen az eszköz maga az olvasókönyv, mely egyesiti a többeiket is. A gyermek hallás által tanulja meg nyelvét. Mi­dőn az iskolába jön nyelvkészlete van, melyet a tanitó növendékével való beszélgetés által fejleszt tovább. A legtöbb beszélgetésre természetesen az olvasmányok ér­telmezése ad alkalmat; tehát ezeknek mintaszerűeknek kell lenniök. Az olvasókönyv írójának az olvasmányok tartalmát és alakját is figyelembe kell venni. Tartalom tekinteté­ben főkellék az, hogy az olvasmányok a növendék tehet­ségéhez ismereteihez mértteksúgy a reál, mint az ideál irányúak kellő aráuyban legyenek képviselve. Amazt kisebbszerü föld-, természetrajzi, természettani képek, ipar körébe tartozó leírások, emezt alkalmas költemények képviselik. A reál irányú olvasmányoknak érthetőknek érdekeseknek, az ideálisaknak valódi becsüeknek kell lenni. Korunk iránya ugy is tulmértékben reális ; legtöbb­jeink a durvító anyagiasság és önzés posványában élnek. Minél inkább lemerülve látjuk ennek fertőjébe korunkat, annál nagyobb mértékben kötelességünk az ideál eszmé­it terjeszteni; már a népiskola első osztályában is a köl­tészet csarnokába kell vezetni növendékeinket, mert a költé­szet azon üdítő forrás, melynek élvezete nemesit, meg­ment minden anyagiasságtól. Alaki tekintetben is kifogástalannak kell lenni a jó olvasókönyvnek, mert ez a nyelvtanítás központja; mint ilyennek tehát az összes nyelv-elmélet szemlélteté­seül kell szolgálnia. A nyelvtani kézikönyv használata a siker elérésé­ben nagymértékben könnyiti a tanitó munkáját; azonban, jó olvasókönyv mellett a nyelvtani kézikönyvet, a tanítás kezdetén különösen, nélkülözhetjük. A nyelvtan tanításának nem dogmatícusnak, de olvasmányokra támaszkodva ér­zékeltetőnek kell lennie. A tanítók azon mentsége: »Nem tudhat semmit, mert nincs könyve* Dittes szerént, elég czélzatosan, »öröklött iskolamesteri czopfU A nyelvgyakorlatok sző vagy irás beliek. A szó beli gyakorlatoknál nemcsak ismeretszerzés és gondolkozás a főczél, de ezzel együtt a beszédképesség fejlesztése. Minta szerű olvasmányok, költemények megtanulása, jó előadá­sa nagy mértékben fejleszti a növendé'c beszédképssségét ; mert ez által szótöbbsége szaporodik, másrészről értei- j uies mondatokban a találó szépkifejezésü beszédhez szokik. Az Írásbeli gyakorlatok az elsS osztályban máso­lásból és tollba mondásból állanak. A felsorolt tauelvekből láthatjuk, mily kellékek­kel ellátottnak, mennyi oldalúnak kell lenni egy jó olvasó­könyvnek. (Folyt, köv.) — A hosszú téli esték legnemesebb időtöltését a hasznos olvasmány képezi. Társadalmi viszonyaink immár odá'g fejlódtek , hogy aki a kortól elmaradni nem akar, egy jó napi lap járatását alig mellőzheti. Legjobban bizonyítja ezt a napi lapok előfizetőinek az utolsó tíz év alatt történt megtizszereződése. De nem is csoda, mert ma már egy jól szerkesztett napi lap a legolcsóbb művelődé­si eszköz és hasznos mulattató, úgyszólván élvezeti czikk egyúttal . Aki például a Pesti Hírlapot, mely egy hóra 1 frt 20 kr., negyed évre 3 frt 50 kr., járatja, — naponkint egész kötet olvasmányt nyer, melyben politikai czikkeket talál a legelőkelőbb publicisták­tól (Pulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Törs Kálmán, Eötvös Ká­roly), tárczákut és mulattató karczolatokat Mikszáth Kálmántól (Scarron), Bartók Lajostól (Don Pedrő), kik a lap belső munka­társai s még egész sorától a jelesebb tárczairóknak, mint Ágai Adolf (Csicseri Bors), Győry Viiinos, K. Tóth Kálmán, Tóth Béla, dr. Ridó Antal, dr. Sziklay János; stb. Kiválóan mulattatók »A t. Házból" czimtl országgyűlési karc'.olatok. Mikszáth Kálmántól s a Bartók Lajos élénk szini szemléi. A lap nagy terjedelme lehe­tővé teszi minden érdekes beszédnek egész közlését; de a kiváló fontosságú távirati rovat is a legterjedelmesebb. S amit egyetlen napilap sem nyújt ma Európában, a Pesti Hirlap hetenkint külön, bekötésre alkalmas zenemellékletekkel is kedveskedik előfizetőinek minden ráfizetés nélkül ; tehát é/ente le/alább 80 válogatott zene darabbal — ajándékul. Jó lélekkel ajánlhatjuk azért a politikai­lag teljesen független —- egy párthoz sem tartozó — Pesti Hírla­pot a müveit magyar olvasó-közöm ég pártfogásába. Aki még nem ismerué, írjon egy levelezőlapon a kiadóhivatalnak, (a Pesti Hirlap kiadói Ligrády testvérek, Bulapest-n, Nádor-utcza 7. sz.) s onnét egy hétig díjtalanul kap mutatványokat. — A „Kornnk"' czimü társadalmi, szépirodalmi és ismeret­terjesztő heti lap közelebbi száma, amely Kidor Sándor szerkesz­tése mellett éi kiadásában Budapesten jelenik m»g, a következő tartalommal jelent meg: Fala Morgana, Kadar Sándortól. Al hu­manizmus, K. S.-től. Fővárosi levél B. G.-től. Házasodjunk! Peré­nyi Kálmántól. Az első őszhaj-szál, Balázs Sándortól. Az emberi akarat szabadsága. Házasság a sírban, Kozáry Józseftől. Gondola­tok. Irodalom. Frissítő. Történelmi naptár. Tárcza: Sortom, (költe­mény.) Lévay Sándortól. Hugóm emlékkönyvébe, (költemény.) Haj­úik Bélától. Egyik bum... (költ.) Petrikás Mórtól. Nem jó tré­fálni. (életkép.) Mosdósy Imrétől. Ára : egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Segédlelkészeknek, tanítóknak, ki­sebb fizetésű hivatalnokoknak és tanulóknak negyedévre csak egy forint. = Igen rendkivüli érdekesen ir Mikszáth Kálmán Jókai Mór ról, a Magyar Sálon októberi S/.ámiban, mely ez alkalomból a Jókai-családnak arczképét, Jókai dolgozó-szobáját és Jókai saját­kezű irását mutatja be a közönségnek. A Magyar Sálon ezen szá­ma egészen Jókainak van szentelve és Mikszáthon kivül, Hegedűs Sándor is rendkivüli érdekes czikket közöl Jókairól, kihez ő közel rokoni viszonyban áll. A Magyar Sálon októberi számát az egész napi sajtó a legnagyobb dicséretekkel halmozza el, és általán el van ismerve, hogy ennél díszesebb, gazdagabb, tartalmasabb és ér­tékesebb folyóirat még nem jelent meg a magyar irodalomban. Az irodalom és művészet legelső kitűnőségei dolgoznak a Magyar Sa­lonban, mely rövid múltja daczára minden művelt magyar család­nál otthonos. Ideje is, hogy a magyar irodalom és művészet egy­szer teljes erővel lépjen föl a külföldről importált folyóiratok és a nagy garral hirdetett hazai selejtes termékek ellen, melyek gom­ba módra ütik föl minduntalan fejüket. A »Magyar Salon« októ­beri száma vagy 60 képet közöl, melyek egytól-egyig eredetiek és gyönyörű szép kivitelük által a füzetet oly díszessé teszik, hogy a »Magyar SaIon< a külföld legelső folyóiratával is kiállhatja a versenyt. Jókai regénye, Kiss József, gr. Zichy Géza, Szász Károly költeményei, melyeket az októberi füzet közöl, a legjobb irodalmi termékek, melyeket ez évl.en produkáltak. Gyönyörű elbeszélést talá­lünk továbbá Beniczky-Bajza Lenkétől, a kinek pompásan sikerült arczképe is közöltetik. Mikszáth pompás humorral irt karczolatot kőzöl az uj országgyűlésről, mely egy csomó tréfás képpel van il­lusztrálva. Találunk e füzetben továbbá az olasz legújabb festésze­ti iskola remekeiből pompás mutatványokat, és Pulízky Fenencztől nagy érdekű czikket. Könnyed szórakozást nyújt az Egyveleg, mely telve van kedves apróságokkal, humoristikus karczolatokkal, jutalomdijas talányokkal stb., tsb. A .Magyar Salon< előfizetési ára félévre 3 frt 50 kr . negyedévre 1 frt 7ö kr., egy füzet ára 60 kr. Az első 5 füzet díszesen bekötve 3 frt 80 kr. Október el­sejétől fogva a »Magyar Sálon* füzetei havonként két részben 1-én és 15-én jelenek meg 30—30 krjáv&l. A kiadóhivatal Budpest, dohány-utcza 12 sz. E kitűnő uj folyóiratot nem ajánlhatjuk elég­gé olvasóink figyelmébe. Oly rendkívüli szép és oly tartalmas, hogy minden művelt családnak elő kellene rá fizetnie. Közgazdaság. A felső tisza-vidéki gazdasági egylet hosszú évek­során át meggyőződvén arról, hogy a gazdassági igé­nyeknek megfelelő lovakat csakis alkalmas közös csi­kó-legelőn lehet nevelni; f. é. októberhó 19-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy ez elvi nézetet a gya­korlati téren megkísérli érvényre emelni. Miért is az egyesület egy felhívást intézett az egylet tagjaihoz, ame­lyet az elnökség megkeresése folytán, de az ügy érdekes voltánál fogva kötelesség érzetből is, készséggel hozunk köztudomásra: a mint következik. » Tisztelt tagtárs ur ! Ismeretes a t. tagtárs ur előtt azon nagymérvű akadály, amelyet lótenyésztésünk fejlődése elébe azon körülmény helyez, hogy tenyésztőink nagyrésze csikói felnevelésére közös legelővel nem rendelkezvén: csikóit udvarán, istálójában vagy a kauczákkal dolog közben kell, hogy járassa és nevelje. Az igy nevelt csikók egy szárnyas felrebbenése, egy kutya támadása, vagy bármi véletlen folytán kövek, kerítések közzé ugranak, udvaron szerte heverő fák, gazdasági eszközök satb. által leg­gyakrabban végtagjaikon oly sérüléseket szenvednek, ami által az értékes csikóból, gyakran csak értéktelen ló fej­lődhetik ki. A közös csikó-legelő nem-léte a szép reményekre jogosító tenyésztést nagyon problematikussá teszi, s a tenyésztők számát érzékenyen fogja apasztani. Ezen a lótenyésztés fejlődése útjában álló akadály elhárítása arra birta a gazdasági egyesületet, hogy tár­sulás, az erők egyesítése utján kisértse meg e bajon se­gíteni, s azért folyó évi október 19-én tartott közgyűlé­sében elhatározta, hogy tagjai legelő csikói részére kö­zös csikó-legelöt bérel ki és rendez be. Mielőtt az egyesület azonban ezen bérletet létesí­tené, meggyőződést óhajt szerezni arról, hogy kellő szá­mú csikók legelőre adásával biztosittatik-e a vállalat, & ha 3—400 darab csikó jelentetik be, akkor a foganatosítás utjábau semmi akadályt sem látva, minden intézkedést megteend arra, hogy alkalmas legelő területet béreljen, s azt kellőleg berendezze a legeltetésre. Amidőn egyesületünk ezen törekvéséről a t. tag­társ urat tiszteletteljesen értesítenénk, felkérjük, hogy esetleg legelőre adandó csikóit — méncsikók kivételével — egyesületünk titkárságához legkésőbb folyó évi no­vember 15-ig szóval, vagy levélileg bejelenteni sivesked­jék; hogy ezen bejelentések számba vétetvén, ha kellő részvétel biztosítja a vállalatot: az egyesület korán min­den szükséges intézkedést megteliessen

Next

/
Oldalképek
Tartalom