Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-26 / 43. szám
NYÍBVIDÉ K.« követkozóleg hangzik : *M*ffhiwU. Vau szereuMénb egyleti tag urat. a folyó 30-ik és 31i k napja" Nvir egyházán, az ev. ref. templomban tartandó nani ! kezleti gyűlésre meghívni. 30-áu d. e lo J£ P értekezlet. Ennek fóhh tárgyai: 1. A könwHv ? a p, 1 bizottság jelentése. Közérdekű indítványok 3 "a U ikén tartandó Unnnepélv elrendezése. 31-éu Nt H " nyi Sámuel apagyi és Kálmáuczhelyi Antal " ref. lelkészek 50 éves hivatalosíodttlkTi^ orouiuuuepély tartatik, a következő sorrenddel- 1 D 10 órakor az egylet! tagok az ünnepeltekkel, az Mneres és egylet, elnök vezetése me lett, a templomba vonulnak 2. Ének. a gyülekezet által. 3. Ének-kar előadia a tiszaháti dalárda 4. Alkalmi ima, Szikszay József nyírbátori lelkész által. 5. Alkalmi beszéd. Vitéz Mihály egylet, elnök által. 6. Az ünnepeltek életirásáuak felolvasása. 7. Énekkar, előadia a tiszaháti dalárda. 8. Berekesztő beszed, Lukács Ödön esperes által. 9 Énekkar Közebed, d u. 1 órakor, egy teríték ára 1 frt. Melegen felhívjuk a lelkesz urakat, hogy e z értekezletre • ünnepélyre minden áron bejönni, és egyházuk elöljáróit, különösen az értelmiséget ezen ünnepélyünkre figyelmessé tenni szíveskedjenek; hogy ugy az értekezlet, mint az ünnepély a czél komolyságához méltó ünnepélyesseggel tartassék meg. Kelt Nyíregyházán, 1884. októberho,12-en. Vitéz Mihály, papi egyleti elnök. Lukács Ud'ón, esperes. V A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, saját szükségleteinek fedezésére, folyó évi novemberhó 22 kén táuczvigalmat szándékozik rendezni. Tekintve az egylet házi szükségeit kívánatos volna, ha a tánczolní szerető közönség minél nagyobb számban venne részt eme legjótékonyabb czélú tánczvigalomban. Ez irányban külön ben az egylet, illetőleg a rendezők maguk tehetnének legtöbbet; ha tudniillik a fő súlyt az egyszerűségre fektetnék ugy a terem díszítése, mint a tánczosok öltözéke tekintetében. — Hiában haragszunk a németre; mert biz' az sok oly üdvös és gyakorlati intézményeket teremt és hoz létre, amiről mi ázsiai származású magyarok nem is álmadtunk. Igy a többi közt, az élelmi szerek hamisításának meggátlása czéljából, a berlini rendőrség hivatalosan kihirdettette, hogy újévtől kezdve, időközönkiut közzé fogja tenni mindazoknak az egyéneknek neveit, akik romlott vagy trichnes húst, hamisított tejet, vagy más élelmi szert árultak és érette rendőrileg megfenyíttettek. Nagyon gyakorlati eljárás, amelynek jó következményei nem fognak elmaradni, s amelynek válóban örvendhetnek a — berliniek. Valyou mi megérjük-e valaha, hogy ily névsort közölhetünk a Nyíregyházán megbírságolt élelmi szer hamisítókról !? Az a jövő titka. -+- A Tolnay féle kávéház közelében, a külső gyalog járdán levő viz-levezető rostély szer felett alant állván; oly gödör tátong a járó-kelők útjában, hogy sötét este arra járni élet veszély nélkül már-már lehetetlen. Figyelmeztetjük e botrányos körülményre a rend őrséget, illetőleg a városi uti biztosi hivatalt. X Az állat-tartó gazdaközönséget ismételve figyelmeztetjük, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállításra lovakat még e folyó novemberhó végéig jelenthetnek be. E határidőn tul azonban már nem fogadnak el bejelentéseket részént a kiállítási helyiség korlátolt voltánál fogva, részént azért mert az állatkiállitási czélra emelendő épület már az eddigi bejelentések által is nagy részben el van foglalva. (§) A rend ós utczai tisztaság érdekében ajánljuk a rendőrség figyelmébe Grosz L. H. czég személyzetét, akik az üzleti helyiségben összesepert szemetet nem átallják az utczára kiszórni, a közegészség veszélyére s a közönség boszantására. Jó lesz ezeket az urakat kissé komolyabban figyelmeztetni, hogy az utcza nem szemét-domb, és hogy a levegőt inczificziálni senkinek sem áll szabadságában. (Beküliietett.) (!) Sátoralja-Ujhelyben az ottani ifjúság közt, mint a .Zemplén* írja, mozgalom indult meg, amelynek czélja volna a fiatalságot tömöríteni, s annak a szellemi művelődésre alkalmat szolgáltatni. Dicséretes törekvés. Vajha a nyíregyházai fiatalságnak is eszébe jutna egy ily kört alakítani. A mai matériális világban valóban alig van egy-egy üdvösebb törekvés, mint ha az ifjúság egy testté tömörülvén, vállvetve szeretettel igyekeznék hatni egymásnak szellemi és erkölcsi fejlődésére! Csak igy lehetne élét venni a ma napság oly nagy mérvet öltött anyagelvüségnek, önösségnek, s ami ezekből önként fejlődik — a világfájdalomnak, amely szenvelgett érzékenykedés anyi ifjú életnek ásta már meg sírját. 4- A csendőrség fölszereléséhez szükséges lábbeli munkákat, mint a »Debreczen*-ből olvassuk, az 1. 3. és 5. csendőr kerületekre nézve a debreczeni csizmadia ipartársulat vállalta el 71.179 forintért. Az erre vonatkozó szerződés már alá is íratott. Őrömmel üdvözöljük az illető intéző köröket e hazafias eljárásukért; ami nem csak hogy a vállalkozó iparosok anyagi javát mozdítja elő, de magára az iparra, annak fejlődésére is nagy hatással van. (=>) Egy hazafias körrendeletet intézett legközelebb a belügyminisztérium a törvényhatóságokhoz, amely a fémiparnak hazánkban való meghonosítása érdekében pártfogói állást foglalván el ; mint ilyen kormányunknak egyrészt kiváló dicséretére szolgál, más részt minden esetre üdvös hatást fog eredményezni. Előadja a rendelet, hogy a Testory-féle fém- és lámpa áru gyár részvénytársaság Kőbányán már több mint féléve működik ; felölelve gyártási keretébe a lámpa gyártást, elkezd-, ve a legegyszerűbb mintáktól, egész a legdíszesebb kiállításig; valamint előállítja mindazon disz- és házi czikkeket,amelyeket hazánk eddig kizárólag külföldről volt kénytelen beszerezni. Kiterjeszkedik nevezeteden mindazon tárgyak előállítására, amelyek a világítás keretébe tartoznak; de azonkívül produkál mindenféle bronz- és fémárut, Íróasztal felszereléseket, órákat, állványokat, szobrokat, oszlopokat, csillárokat, zománcz munkát, fajencze árut, sat. Felhívja azért a miniszter a törvényhalóságokat, hogy ugy magánál a törvényhatóságnál, mint a hatásköreik alatt álló hatóságoknál, intézeteknél és hivataloknál az irodák, üléstermek s egyéb helyiségek berendezésénél, az említet^ gyárat vegyék igénybe. Már csak azért is óhajtandó a szóban levő gyár lehető támogatása, hogy itthou leköttesgék egy tekintélyes munkaerő, és az reudes foglalkozásról biztosittasoék. A nevezett gyárat mi is a legmelegebben ajánljuk közönségünk és kereskedőink figyelmébe. Irodája Budapesten Dorotya utcza 8. szám nlatt van. — Portómentes levelező lapok. Folyó évi október, hó 15-től kezdve jogosítva lettek minden hatóságokstb. melyek, az 1865-ik portomentessógi törvény értelme szerént, a kölcsönös forgalomban hivatalos levelezéseik közvetítésére a posta intézetet díjmentesen használták, az alábbi feltételek alatt portómentes levelezőlapok használatára. 1) Portómentes levelező lapokul csak a postaigazgatás által előállított fehér papírból készült űrlapok használhatók, melyekből az egyszerű lapok 25 drbja 4 kr-val a kettős lapoké (válaszlappal együtt) pedig 8 krval mindeu postahivatalnál elárusittatik. 2) A czimlap az előnyomott adatok szerént kitöltendő és különösen kell a feladó hatóság (hivatal) feljelölési és annak bélyeg lenyomatával ellátva lenni; továbbá a czimet, reudeltetési helyet és a portómentesség eddigi szokásos feljelölését tartalmaznia. 3) A hátlap a közleménynek vau szánva, amely kézirat, nyomatás vagy részben mindkettő lehet. 4) A feladási vagy kiadási szolgálatot és az ajánlást illetőleg, azok a hivatalos levelezések eddigi szabályai szerént fognak kezeltetni. A postabélyegző lenyomat a közönséges levelező lapoknál alkalmazott mód szerént törtéuik. 5) Ha a levelezőlap olyan közleményekhez használtatik, amelyek a díjmentességhez jogosultsággal nem bírnak, akkor ezen levelezőlapok a feladásnál visszautasitandók ; ha azonban az erre vonatkozó észrevételt az átrovatoló vagy leadó hivatal teszi, akkor az ok megjelölésemellett, a feladó részére való viszkézbesités czéljából, visszaküldetik a feladó postahivatalhoz. Közönség köréből.*) Nyilvános köszönet. A uyiregyházai nőegylet védnöke méltóságos Dessewffy Mariauua grófnő évi járadék fejében 100, azaz egyszáz forintot osztr. ért. volt kegyes az egyleti elnökséghez beküldeni. Midőn a nemeskeblü grófnőnek, az elhagyott árvák fölsegélé^e érdekében, tett eme nagybecsű adományáért a nyilvánosság előtt is hálás köszönetünket kifejezni kedves kötelességünknek ismerjük, s árváinkat továbbra is magas kegyeibe ajánljuk : kitűnő tisztelettel vagyunk Nyíregyházán, 1884. októberhó 22. a nőegyleti közgyűlés megbízásából Leffier Sámuel, Kovács Geröné, nőegyleti titkár. nőegyleti elDök. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Irodalom. Könyvismertetés. (Harmadik közlemény.) Az irva-olvasás tanításának elö-gyakorlatait az »ABC« elején alkalmazni igen czélszerű lett volna. Ily berendezésű »ABC« mellett a növendék otthon is önmunkássági-a van ösztönözve, tudnivágyása erre késztí őt; önerején is haladhat, mert mindig szeme előtt lát egy minta gyakorlatot, melyhez kísérleteit hasonlíthatja 8 javíthatja. Lássuk sz »ABC* második részét, az első osztály számára irt olvasókönyvet. Mielőtt e rész ismertetésére áttérnék, legyen szabad a jó olvasókönyv kellékeit felemlítenem. A nyelvtanitásnak négy eszköze van, u. m. a tanitó elöbeszéde b) az olvasókönyv. c) a nyelvtani kézikönyv d) a gyakorlatok (feladatok) A uyelvt initáauak sikere ezen eszközök helyes alkalmazásától, felhasználásától függ. Már a népiskola első osztályában is figyelemmel kell lenni a nyelvtanítás elemeire; természetesen az eszköz maga az olvasókönyv, mely egyesiti a többeiket is. A gyermek hallás által tanulja meg nyelvét. Midőn az iskolába jön nyelvkészlete van, melyet a tanitó növendékével való beszélgetés által fejleszt tovább. A legtöbb beszélgetésre természetesen az olvasmányok értelmezése ad alkalmat; tehát ezeknek mintaszerűeknek kell lenniök. Az olvasókönyv írójának az olvasmányok tartalmát és alakját is figyelembe kell venni. Tartalom tekintetében főkellék az, hogy az olvasmányok a növendék tehetségéhez ismereteihez mértteksúgy a reál, mint az ideál irányúak kellő aráuyban legyenek képviselve. Amazt kisebbszerü föld-, természetrajzi, természettani képek, ipar körébe tartozó leírások, emezt alkalmas költemények képviselik. A reál irányú olvasmányoknak érthetőknek érdekeseknek, az ideálisaknak valódi becsüeknek kell lenni. Korunk iránya ugy is tulmértékben reális ; legtöbbjeink a durvító anyagiasság és önzés posványában élnek. Minél inkább lemerülve látjuk ennek fertőjébe korunkat, annál nagyobb mértékben kötelességünk az ideál eszméit terjeszteni; már a népiskola első osztályában is a költészet csarnokába kell vezetni növendékeinket, mert a költészet azon üdítő forrás, melynek élvezete nemesit, megment minden anyagiasságtól. Alaki tekintetben is kifogástalannak kell lenni a jó olvasókönyvnek, mert ez a nyelvtanítás központja; mint ilyennek tehát az összes nyelv-elmélet szemléltetéseül kell szolgálnia. A nyelvtani kézikönyv használata a siker elérésében nagymértékben könnyiti a tanitó munkáját; azonban, jó olvasókönyv mellett a nyelvtani kézikönyvet, a tanítás kezdetén különösen, nélkülözhetjük. A nyelvtan tanításának nem dogmatícusnak, de olvasmányokra támaszkodva érzékeltetőnek kell lennie. A tanítók azon mentsége: »Nem tudhat semmit, mert nincs könyve* Dittes szerént, elég czélzatosan, »öröklött iskolamesteri czopfU A nyelvgyakorlatok sző vagy irás beliek. A szó beli gyakorlatoknál nemcsak ismeretszerzés és gondolkozás a főczél, de ezzel együtt a beszédképesség fejlesztése. Minta szerű olvasmányok, költemények megtanulása, jó előadása nagy mértékben fejleszti a növendé'c beszédképssségét ; mert ez által szótöbbsége szaporodik, másrészről értei- j uies mondatokban a találó szépkifejezésü beszédhez szokik. Az Írásbeli gyakorlatok az elsS osztályban másolásból és tollba mondásból állanak. A felsorolt tauelvekből láthatjuk, mily kellékekkel ellátottnak, mennyi oldalúnak kell lenni egy jó olvasókönyvnek. (Folyt, köv.) — A hosszú téli esték legnemesebb időtöltését a hasznos olvasmány képezi. Társadalmi viszonyaink immár odá'g fejlódtek , hogy aki a kortól elmaradni nem akar, egy jó napi lap járatását alig mellőzheti. Legjobban bizonyítja ezt a napi lapok előfizetőinek az utolsó tíz év alatt történt megtizszereződése. De nem is csoda, mert ma már egy jól szerkesztett napi lap a legolcsóbb művelődési eszköz és hasznos mulattató, úgyszólván élvezeti czikk egyúttal . Aki például a Pesti Hírlapot, mely egy hóra 1 frt 20 kr., negyed évre 3 frt 50 kr., járatja, — naponkint egész kötet olvasmányt nyer, melyben politikai czikkeket talál a legelőkelőbb publicistáktól (Pulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Törs Kálmán, Eötvös Károly), tárczákut és mulattató karczolatokat Mikszáth Kálmántól (Scarron), Bartók Lajostól (Don Pedrő), kik a lap belső munkatársai s még egész sorától a jelesebb tárczairóknak, mint Ágai Adolf (Csicseri Bors), Győry Viiinos, K. Tóth Kálmán, Tóth Béla, dr. Ridó Antal, dr. Sziklay János; stb. Kiválóan mulattatók »A t. Házból" czimtl országgyűlési karc'.olatok. Mikszáth Kálmántól s a Bartók Lajos élénk szini szemléi. A lap nagy terjedelme lehetővé teszi minden érdekes beszédnek egész közlését; de a kiváló fontosságú távirati rovat is a legterjedelmesebb. S amit egyetlen napilap sem nyújt ma Európában, a Pesti Hirlap hetenkint külön, bekötésre alkalmas zenemellékletekkel is kedveskedik előfizetőinek minden ráfizetés nélkül ; tehát é/ente le/alább 80 válogatott zene darabbal — ajándékul. Jó lélekkel ajánlhatjuk azért a politikailag teljesen független —- egy párthoz sem tartozó — Pesti Hírlapot a müveit magyar olvasó-közöm ég pártfogásába. Aki még nem ismerué, írjon egy levelezőlapon a kiadóhivatalnak, (a Pesti Hirlap kiadói Ligrády testvérek, Bulapest-n, Nádor-utcza 7. sz.) s onnét egy hétig díjtalanul kap mutatványokat. — A „Kornnk"' czimü társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő heti lap közelebbi száma, amely Kidor Sándor szerkesztése mellett éi kiadásában Budapesten jelenik m»g, a következő tartalommal jelent meg: Fala Morgana, Kadar Sándortól. Al humanizmus, K. S.-től. Fővárosi levél B. G.-től. Házasodjunk! Perényi Kálmántól. Az első őszhaj-szál, Balázs Sándortól. Az emberi akarat szabadsága. Házasság a sírban, Kozáry Józseftől. Gondolatok. Irodalom. Frissítő. Történelmi naptár. Tárcza: Sortom, (költemény.) Lévay Sándortól. Hugóm emlékkönyvébe, (költemény.) Hajúik Bélától. Egyik bum... (költ.) Petrikás Mórtól. Nem jó tréfálni. (életkép.) Mosdósy Imrétől. Ára : egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Segédlelkészeknek, tanítóknak, kisebb fizetésű hivatalnokoknak és tanulóknak negyedévre csak egy forint. = Igen rendkivüli érdekesen ir Mikszáth Kálmán Jókai Mór ról, a Magyar Sálon októberi S/.ámiban, mely ez alkalomból a Jókai-családnak arczképét, Jókai dolgozó-szobáját és Jókai sajátkezű irását mutatja be a közönségnek. A Magyar Sálon ezen száma egészen Jókainak van szentelve és Mikszáthon kivül, Hegedűs Sándor is rendkivüli érdekes czikket közöl Jókairól, kihez ő közel rokoni viszonyban áll. A Magyar Sálon októberi számát az egész napi sajtó a legnagyobb dicséretekkel halmozza el, és általán el van ismerve, hogy ennél díszesebb, gazdagabb, tartalmasabb és értékesebb folyóirat még nem jelent meg a magyar irodalomban. Az irodalom és művészet legelső kitűnőségei dolgoznak a Magyar Salonban, mely rövid múltja daczára minden művelt magyar családnál otthonos. Ideje is, hogy a magyar irodalom és művészet egyszer teljes erővel lépjen föl a külföldről importált folyóiratok és a nagy garral hirdetett hazai selejtes termékek ellen, melyek gomba módra ütik föl minduntalan fejüket. A »Magyar Salon« októberi száma vagy 60 képet közöl, melyek egytól-egyig eredetiek és gyönyörű szép kivitelük által a füzetet oly díszessé teszik, hogy a »Magyar SaIon< a külföld legelső folyóiratával is kiállhatja a versenyt. Jókai regénye, Kiss József, gr. Zichy Géza, Szász Károly költeményei, melyeket az októberi füzet közöl, a legjobb irodalmi termékek, melyeket ez évl.en produkáltak. Gyönyörű elbeszélést találünk továbbá Beniczky-Bajza Lenkétől, a kinek pompásan sikerült arczképe is közöltetik. Mikszáth pompás humorral irt karczolatot kőzöl az uj országgyűlésről, mely egy csomó tréfás képpel van illusztrálva. Találunk e füzetben továbbá az olasz legújabb festészeti iskola remekeiből pompás mutatványokat, és Pulízky Fenencztől nagy érdekű czikket. Könnyed szórakozást nyújt az Egyveleg, mely telve van kedves apróságokkal, humoristikus karczolatokkal, jutalomdijas talányokkal stb., tsb. A .Magyar Salon< előfizetési ára félévre 3 frt 50 kr . negyedévre 1 frt 7ö kr., egy füzet ára 60 kr. Az első 5 füzet díszesen bekötve 3 frt 80 kr. Október elsejétől fogva a »Magyar Sálon* füzetei havonként két részben 1-én és 15-én jelenek meg 30—30 krjáv&l. A kiadóhivatal Budpest, dohány-utcza 12 sz. E kitűnő uj folyóiratot nem ajánlhatjuk eléggé olvasóink figyelmébe. Oly rendkívüli szép és oly tartalmas, hogy minden művelt családnak elő kellene rá fizetnie. Közgazdaság. A felső tisza-vidéki gazdasági egylet hosszú éveksorán át meggyőződvén arról, hogy a gazdassági igényeknek megfelelő lovakat csakis alkalmas közös csikó-legelőn lehet nevelni; f. é. októberhó 19-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy ez elvi nézetet a gyakorlati téren megkísérli érvényre emelni. Miért is az egyesület egy felhívást intézett az egylet tagjaihoz, amelyet az elnökség megkeresése folytán, de az ügy érdekes voltánál fogva kötelesség érzetből is, készséggel hozunk köztudomásra: a mint következik. » Tisztelt tagtárs ur ! Ismeretes a t. tagtárs ur előtt azon nagymérvű akadály, amelyet lótenyésztésünk fejlődése elébe azon körülmény helyez, hogy tenyésztőink nagyrésze csikói felnevelésére közös legelővel nem rendelkezvén: csikóit udvarán, istálójában vagy a kauczákkal dolog közben kell, hogy járassa és nevelje. Az igy nevelt csikók egy szárnyas felrebbenése, egy kutya támadása, vagy bármi véletlen folytán kövek, kerítések közzé ugranak, udvaron szerte heverő fák, gazdasági eszközök satb. által leggyakrabban végtagjaikon oly sérüléseket szenvednek, ami által az értékes csikóból, gyakran csak értéktelen ló fejlődhetik ki. A közös csikó-legelő nem-léte a szép reményekre jogosító tenyésztést nagyon problematikussá teszi, s a tenyésztők számát érzékenyen fogja apasztani. Ezen a lótenyésztés fejlődése útjában álló akadály elhárítása arra birta a gazdasági egyesületet, hogy társulás, az erők egyesítése utján kisértse meg e bajon segíteni, s azért folyó évi október 19-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy tagjai legelő csikói részére közös csikó-legelöt bérel ki és rendez be. Mielőtt az egyesület azonban ezen bérletet létesítené, meggyőződést óhajt szerezni arról, hogy kellő számú csikók legelőre adásával biztosittatik-e a vállalat, & ha 3—400 darab csikó jelentetik be, akkor a foganatosítás utjábau semmi akadályt sem látva, minden intézkedést megteend arra, hogy alkalmas legelő területet béreljen, s azt kellőleg berendezze a legeltetésre. Amidőn egyesületünk ezen törekvéséről a t. tagtárs urat tiszteletteljesen értesítenénk, felkérjük, hogy esetleg legelőre adandó csikóit — méncsikók kivételével — egyesületünk titkárságához legkésőbb folyó évi november 15-ig szóval, vagy levélileg bejelenteni siveskedjék; hogy ezen bejelentések számba vétetvén, ha kellő részvétel biztosítja a vállalatot: az egyesület korán minden szükséges intézkedést megteliessen