Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

N Y í R V I D É K". ver.etőuek véli é. bi«zi azt, hogy az orvosi segély igenybe nem verők, épen ugy mint az iskolai mulasztásoknál történik megbüntettessenek. A seb fel van tárva, moud­ja szőlő, méltó hogy orvosoljuk azt. A lelki pásztorok (zerénte legtöbbet tehetnének e tekintetben. Ila tudni­illik a legnagyobb erélylyel és hazafias készséggel oda igyekeznek hatni, bogy a nép ne idegenkedjék az or­vosi segély igénybe vételétől. Zoltán Jánot alispán Szentmánay Denemek felel­ni kívánván, felvilágosítás képen előadja, hogy Józta Andrát főorvos ur indítványa folytán körrendeletileg lettek a községek elüljárói felhiva a halottkémi eljárás szigorú ellenőrzésére, és az egészségügyi rendszabályok lelki ismeretes megtartására s azoknak szem előtt való tartására Mióta a halottkémi intézmény életbe lépett, mondja szóló, a jelentések pontosan érkeznek a közsé­gekbal. Ez ellen nincs panasz. Óhajtandó volna, ba az intelligenczia esetenkint kapaczitálná ugyan a családokat, betegeik gyógyíttatását illetőleg; de kényszer-eszközöket e tekintetben a megye nem alkalmazhat. tizentmáriay Dénes nem elégszik meg az alispáni intézkedéssel; hanem kéri, hogy a halott-kémek legalább oktatásban részesittessenek. Bltuer Miklóf nem tapasztalt a fenforgó ügyben mulasztásokat a községi elüljáróság és a halott-kémek részéről. Ami a halott-kémek oktatását illeti, kijelenti, ho?y igen is részesülnek oktatásban. 0 maga is már nem egynek adott halott-kémi oktatást. Az alispáni eljárást e tekintetben teljesen correctnek és kielégítőnek találja. Föitpán: A Unitókat a halott- kémi teeudók teljesítésére szorítani már csak azért sem lehet, mert a ragályt igen könyen bevihetnék az iskolákba. Lukács Ödön urnák az az előterjesztése, hogy t. i. az orvosi segélyt igénybe nem vevók megbirságoltassanak, szin­tén kivihetetlen és méltánytalan valami azért is, mert gyógytár nem mindenütt van. E tekintetben legtöbbet segíthet a bajon a szülőknek és családoknak gyermeke­keik és hozzátartozóik iránti meleg szeretete. Ahol ez hiányzik, minden kényszer haszontalan. A lelkészek ut­ján való felvilágosítás és figyelmeztetés azonban, igen ajánlatos dolog. A határozatot ily értelemben mou­dja ki. (Helyes!) A jelentésnek a közmunka-hátrányokra vonatkozó pontjából az a feltűnő és általános megütközést keltő körülmény derülvén ki, hogy a bogdányi járásban a leghanyagabbul történnek a behajtások; alispán utasít­tatott, hogy a bogdányi szolgabíró ellen a legszigorúbb vizsgálatot rendelje el. Nagy viszszatetszést keltett és zajos vitára nyúj­tott alkalmat az alispáni jelentésnek az a része, amely a főispánt hivatalos hatalommal való visszaélés vádjával terheli; amenyiben az alispánnak azt a törvényes intéz­kedését, amely szerint megengedte, hogy Vidliczkay Jó­ztef volt országgyűlési képviselő beszámoló beszédjét, a jele deg a megye és kir. törvényszék közös használatá­ban levő épület udvarában megtarthassa, a főispán kar­hatalom igénybe vételének kijelentése mellett, önkényi­leg betiltotta; mely fenyegetésnek Nyíregyháza város polgárai a bekövetkezhető nagyobb botrány kikerülésére való tekintetből engedvén, a beszámoló csakugyan nem a kezdetben kiszemelt helyen tartatott meg. A föitpán védekezésül azt hozza fel, hogy ő a megye öukormányzati jogát uem akarta megsérteni. El­ismeri, hogy a beszámoló, rendes békés viszonyok közt nagyon jogosan megtartathatott volna a kérdé­ses helyen; de mert a felelősség elvállalásáról sein az alispáni óvásban sem a főjegyzői válaszban szó sem volt; és mivel a megye épületében féltett tárgyak és pénztárak is vannak; és mert a kérdéses hely nem kizárólag a megye használatában áll, hanem a kir. tör­vényszék is rendelkezik vele; de meg a városi pírtve­zérek maguk is önként elállottak előbbeni szándékuk­tól: n^ki nem lehetett megengedni, hogy a különben is nagy mérvű izgatottság és az éles pártszeuvedélyek ál­tal előidézhetendett esélyeknek á megyeház helyiségét kitegye. Különben nem tartja helyesnek, hogy a jelen­tés eme szerencsésen lezajlott dolgot ide, a gyűlés elé hozta. Védekezését avval zárja be, hogy ha hibát kö­vetett volna el amaz eljárása által, bizonynyal bir anyi igazság-érzettel és bátorsággal, hogy azt kézséggel be­ismerné és szükség esetében bocsánatot is kérne a jo­gaiban sértett féltől. Ő azonban érzi, tudja, bogy ily bibát nem követett el. Ezután felolvastattak a jelentésnek e vonatkozatu csatolmányai. A főispáni átiratnak a nyers erő alkalmazására vonatkozó része fölött, a gyűlés erős zugásban adott kifejezést megbotránkozásának. A csatolmányok (a főispán átirata, az alispáni óvás és főjegyzői válasz) felolvasása után gróf l'oy Jtcfd'm éles, de nemes hangon tartott indokolás mellett, a következő határozati javaslat elfo­gadását ajánlja a közgyűlésnek: *Mondjakia bizottmány, hogy hely etli az alispán óvását ét utasítja, hogy jövőre it mini őre n megyei önkormányzatnak, annak megvé­détt t tekintélyének integritása érdekében mindent kö­vtteit el* E határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatván, a kényes ponton nagyobb konfliktus nélkül, szerencsésen átesett a közgyűlés. Metkó l.átzló városi tiszti ügyész elfogadja ujyan a nemes gróf által benyújtott határozati javaslatot; mind az által, mint Nyíregyháza város szülöttje, felelni kíván főispán ur O méltóságának. Kijelenti ugyan is bogy a főtopán urnák tárgyalás alatt álló eljárását nem helyeselheti annál inkább, mert Nyíregyháza város pol­gársága távolról sem adott csak legkisebb okot is, hogy oly eljárást provokáljon, mint aminőt főispán ur ö mél­tósága jónak látott alkalmazni. Nyíregyháza város pél­dás békeszeretete és türelmes magatartása, az eszHri per tárgyalása óta világhírűvé lett. A beszámoló be­szédnek a megyeház udvarában való megtartásától, mondja szóló, nem azért léptek viszsza az azt intéző polgárok, mintha a főispán ur eljárását jogosnak, az alispán urét pedig talán jogtalannak ismerték volna el hanem azért léptek vissza, mert nem akarták a népet a szuronyok hatalmának s az ezzel járó zaklatásoknak kitenni. (Élénk helyeslés. ) (Folyt, ka,.) A kisbéri eke verseny. A komárommegyei gazdassági egyesület által f. hó 1. és '2-án rendezett eke- és szántás verseny, illetőleg __B£ptá°ár_szé£en_sikerült, nagyszámú érdeklőd ő közönség mény be is teljesült, amennyiben igen élénk volt. A versenyt Ordódy Pál ur ő excellentiája mint elnök nyi­totta meg nagy hatású beszédével, szép számú közöuség előtt. Ez után a bírálatok kezdődtek, biráló bizottságok alakíttattak a különböző testű ekékhez. Majd délután a bírálatok befejeztével miutegy 7 órakor a vendégsereg di&zebédre kezdett gyülekezni a nagy vendéglőben, hol az ebéd végeztével tánczmulatság tartatott egész-éjfélutánig, hol a kisbéri szép hölgv-koszorut láttuk szép számmal megjelenni. Másnap szántásverseny volt, mely a számos részt­vevő által igen érdekessé tétetett. — Ennek befejeztével a vendégek szét oszlottak. Köszönetet kell mondani a gazd. egyesület fáradhatatlan elnökének nagyméltóságú Ordódy Pál ur ő excellentiájinak: az elnököknek : Szom­bathely Győző urnák a verseny rendezése körül, bár saj­nos, hogy vasúti szerencsétlenség miatt nem jelenhetett meg; Ghyczy József és Zimory Béla alelnök uraknak fáradhatatlan tevékenységükért; továbbá a szép számmal egybegyűlt választmánynak, mely a bírálatokat végezte, szép de fáradságos muukájokért. A kisbéri uradalom igaz­gatósága és tisztségén kivül, mely a bírálatokban s a ver­seny rendezésben igeu tevékeny részt vett, külöuösen nagy­hírű igazgatója, Rínner Gusztáv ur érdemel nagy elis­merést rendkívüli buzgalmáéit, és Csuthy Károly ügyvéd ur, ki a kastélyon kivüli elszállásoknál tüutette ki ma­gát fáradhatlan tevékenységgel. A közönséges ekéknél megalakult a jury Ordódy Pál ur ő excellentiája elnöklete alatt. Dijakat nyertek az eke­versenynél a következők: első dijra Sack Rudolf, Propper Samu által képviselt közönséges D. 7. 16. eké­je 50 frt s arany díszoklevélre találtatott érdemesnek. Gubicz László 3. sz. egy barázdás ekéje a második dijra 25 frt s ezüst díszoklevéllel érdemesittetett. A harmadik dijat 15 frtot Ország József által módosított Vidats-fále 4. B. egyes csoroszlás ekéje nyerte. A kisbéri ménesbirtok külön diját 25 forint s arany díszoklevéllel Propper Sack egyetemes aczél ekéje nyerte. Umrath és társa lovagló­ekéje ezüst díszoklevéllel tüntettetett ki. Tarnóczy Gusz­táv Schlick-féle II. sz. közönséges ekéje ezüst díszokleve­let nyert. A mélyítő ekéknél: első dijat Propper Sack (royal) ekéje, 25 frt s a kis-béri államdijat, 20 frt s arauy dísz­oklevéllel nyerte. A második dijat ezüst díszoklevéllel Fried­láader József nyerte el. Harmadik dijra broncz dísz­oklevéllel Sack Propper érdomeaittetett. Urnnth és társa Sick féle ekéje bronz éremmel és Tarnóczy Schlick-féle ekéje szintén bronz díszoklevéllel tüntettetett ki. A kettős ekéknél: Tarnóczy Gusztáv Schlick-Krum­pach-féle ekéje nyerte az első arany dijit, arany díszok­levéllel; a másodikat Sic'c-fila kettős ezüst díszoklevél­lel; harmidik dijat C aytoa Sohuttlew irt féle kettősek bronz díszoklevéllel. Ezenkívül a Sick-féle magtakaró ezüst díszoklevéllel, s a Yull mérnök által kiállított coinbinált kettős eke, miut különlegesség arany díszokle­véllel kitüntettettni határoztatott. A hármas ekéknél a verseny igen érdekes volt, sok vitára szolgáltatott alkalmat s a következő eredmé­nyek érettek el: Első dijat, 50 frt, arany díszoklevéllel Tarnóczy-Schlick Krumpach fése hármas eke nyerte; második dijat 55 frt arany diszoklevéllél; a kisbéri ménesbirtok dijat 25 frt Oiayton-Schuttleworth; a har madik dijat pedig Proppsr Sic'c 43 sz. hármas ekéje 15 frt és bronz-diszoklevéilel nyerték el. A borona-versenynél első dijat Clayton-Schuttle­worth nyerte el (30 frt és arany díszoklevél s a kisbéri ménesbirtok dija 10 frt). Másodikra Sack-Propper (20 frt és ezüst díszoklevél) találtatott érdemesnek. A har­madikra Országh József (Váczról) boronája (dij 15 frt és bronz díszoklevél) fogadtatott el. Végül a kisbéri mé­nesbirtok diját 10 frt a legjobb rét-fogas részére elnyer­te Oiayton-Schuttleworth. A gépvásár kitűnőbb tárgyai részére díszoklevelek isztatttak ki. Arany diszoklevalet nyertek: Neumann Barnát »Cer.3s< sorvetőgépe, Schlik féle G. B B. sz. rosta, Tarnóczy Gusztáv Heid. trieurjei s Ctayton­Schuttleworth boronái. Száutóversenyen dijakat nyertek: Első dijat 25 frt éi a kisbéri ménesbirtok dijat 10 frt nyerte Balogh Zsigmond (Csép) Stamer Fercncz nevű bérese. Másodi­kat Konta István (Szend) 2 lóval, dija 15 frt s a kis­bori ménesbirtok dija 10 frt. A harmadikat Molnár József, (Kisbér) 2 ökörrel dij 10 frt. A harmadikat Nagy Pál József (Acs) 2 lóval, dij 10 frt. Díszoklevelek elnyerésére ítéltettek: Arany díszok­levelet: Lengyel György (O-Szőuy), 2 ökrös fogattal nyert. Ezüst díszoklevelet: Vid i József (Did) 2 ökör­rel nyert. Arany díszoklevelet: Fehér Károly (Ács) 2 ló­val, Szőllősy György (Dad) 2 lóval nyertek. Ezüst dísz­oklevelet: Czeglédi Mihály (N.-Igmáud) 2 lóval nyer­tek. Bronz díszoklevelet: Péntek Pál (Ács) és Farády M hály (Bikod) 2 jóval nyertek. Hármas ekéknél az első dijat elnyerte (25 frt) a a bábolnai uradalom Szakács Pál nevü bérese, szántott Ciayton-Schuttlfcworth ekével. Második dijat (15 frt) Katona Ferencz (Kisbér) nyerte el KüLme ekével. Á harmadikat (10 frt) a pritnási uradalom csémi bérese nyerte el. A mélyitő ekéknél az első dijit: Lósert Kálmán Ssck-féle mélyitő ekéje, vezetve Horváth Márton béres által, nyerte el. M. F. Köz ügyek. (A magy. kir. közigazg itási biróság) f. évi 735. szám alatt a következő határozatot hozta. Hivatalos uton vagy hatóság közbenjöttével kiállított okiratokra járó bélyegilletéket, ha a béljegkö'eles felek törvényes időben bélyegjegyekben az eljáró hatóságnak beszolgál­gáltatták: a törvényes időben beszolgáltatott bélyegje­gyeknek, az okiraton netalán törvényellenesen történt felhasználásaért, bélyegköteles felek felelősségre nem vonhatók. (A m. kir. közigazgatási biróság) f. évi 956. szá­mú határozata értelmében, az illeték- vagy adóhátralé­koknak az illetékes hivatalok részéről végrehajtás czSl­jából történt kimutatása, a törvényes elévülési időt csak abban az esetben szakítja meg, ha a kimutatás alapján T a« T illeték-hátralékos ellen a végrehajtás megki­s r -ltel. i: . v rtg y hátra',okos legalább is a fizetésre fel­í 1 ' • • ' • ­ÚJDONSÁGOK. + A helybeli kir. ópitészeti hivatal előterjesz­tést intézett az e hó 11-én tartott közigazgatási bizott­sági ülés elé, a nyíregyházai kir. postahivatali helyiség czélszerütlen volta iránt. Az előterjesztés a legmeggyő­zőbb érvekkel fejtette ki, hogy a posta hivatal helyi­ségei ma már egyátalában nem felelnek meg sem a for­galmi, sem a közegézségi érdekeknek. A kocsi posta küldemények felvételére és leadására ugyanis, csupán 2 szűk szoba van rendelkezés alatt. Valóságos csoda, és csakis az illető posta tisztek lelkiismeretességének köszönhető, hogy még eddig zavarok és veszteségek nem állottak elő. Mint tudjuk a nyíregyházai posta nem megvetendő hasznot hajt évenkint a kincstárnak. A mult évben is 25,642 forint jövedéki bevételt eredményezett az itteni posta forgalom. Csak helyeselhetjük tehát a közigazgatási bizottságnak azt az eljárását, mely szerént a nagyváradi kir. postaigazgatósághoz egy kellően in­dokolt átiratot intézett, amelyben felhívja az igazgatósá­got, hogy a nyíregyházai postahivatali helyiség iránt, mint amely egyátalában nincs arányban sem a forgalom­mal, sem a közönség méltányos igényeivel, sem a hiva­talnokok nagyon is kezdetleges kényelmével, szíveskedjék mielőbb intézkedni. © A nyíregyházai ipartársulatok tisztviselői folyó hó 13-adikán értekezletet tartottak a szervezendő ipar­testület megalakítása tárgyában. Értekezleti elnökül dr. Ferlicska Kálmán ur választatott meg, aki is elfoglalván az elnöki helyet; felolvastatta a polgármester ur átiratát, amelyben az ipartársulatok felhivatuak az ipartestület megalakítására. Ez utáu az uj ipartörvény értelmében megalakulandó ipar testület fontosságát és szükséges vol­tát élénk színekkel s megnyerő érvekkel ki fejté a jelen voltak folytonos helyeslése mellet. Majd felhívta az érte­kezletet, hogy az ipar-testület megalakításának eszméjét karolják fel és tegyék magukévá. A határozat kimondása előtt azonban felolvastatta a csizmadia ipartársulatnak abeli jegyzőkönyvi határozatát, mely szerént a csizmadia, szabó és szűcs ipartársulatok kijelentik, mikép ők készek egymással egyesülni, sőt a velük szintén egyesülni kívá­nó más ipartársulatokat is készséggel kebelükbe fogad­ták. E kijelentést az együttes értekezlet örömmel fogad­ta. Az elnök, mint a helybeli általános ipartársulat tisz­teletbeli elnöke, kijelenté, hogy az általános ipartársulat ezennel csatlakozik a már 3 egyesült ipartársulathoz. Az értekezlet a 4 ipartársulatnak ily módon nyilvánult egye­sülési határozatát nagy lelkesedés közt tudomásul vette; egyszersmind kimondta, hogy az uj ipartestületet szervez­ni kívánja. Dr. Ferlicska Kálmáu indítványa folytán az értekezlet kimondotta, hogy a szervező bizottság alakít­tassák meg mégpedig ugy, hogy a teljhatalommal felru­házott bizottságba az illető elnökökön és alelnökökön ki­vül, a csizmadia ipartársulat 4, al ált. iparostársulat 4, a szűcs ipartársulat 2, a varga ipartársulat 2 tagot küld; és hogy a belső szervezetet maga a bizottság ál­lapítja meg. (§) A 3zabolcsmegyei tenyész-mén tulajdonosok részére, a földaiivelési miuiszterium által, e folyó évben kiutalványozott segélyből, gr. Dessewffy Aurél ő mél­tósága, mint a szabolcsmegyei lótenyésztési bizottság elnöke, a napokban 645 forintot küldött át Bencs Lász­ló városi közigazg. tanácsnok úrhoz, a város területén oz évben kitüntetett teayész-mén tulajdonosok közt le­endő kiosztás végett. Az áttett 645 írtból Nagy Károly örökösei 75 frtot, Mácsánszky György 90 frtot, Sipos György 170 frtot, Debrószky József 110 Irtot, id. Grexa János 80 frtot, Garai András 120 frtot kaptak. • Nyíregyházán a nyirfa és epreskerti utczák öszszeszögellésénél, a városi hatóság köz kutat szándé­kozik építtetni; ami az oltani lakosokra nézve valósá­gos áldás leend. Üdvözöljük a városi hitósigot e köz­hasznú intézkedéseért. *** Grenerczy Béla vasúti hivatalnok, városunk szülötte, akit 21 hóval ez előtt a vasúti pénztárba be­törő rablók oly iszonyú módon össze lövöldöztek, mint hiteles helyről értesültüuk, anyira kiépült, hogy f. é. ok­tóberhó 1-én már elfoglalja hivatalát. Sietünk rokonait és ismerőseit e kedves hirrel megörvendeztetni. A vasú­ti igazgatóságnak azt a méltányos eljárását psdig, amely szerént a szerencsétlenül járt ifjú hivatalnok fizetését, tekintettel kiállott szenvedéseire, ez év elején 100 frttal fölemelte, a legnagyobb elismeréssel kell fogadnunk s mint ilyet méltatnunk. * Krasznay Gábor 1848/9-ediki honvéd százados a következő meghívást intézte a Szabolcsmegye területén lakó 1843/9-ki igazolt honvédekhez: »A szabolcsmegyei honvéd egylet folyó 1884-ik évi októberhó 5-én Nyíregy­házán a városház* termében dél után 2 órakor az egy­let tisztviselőinek megválasztása és Görgey Arthur volt 1848/49-iki honvéd tábornok (rehabilitátiója) tisztázása tárgyában közgyűlést tart, mely gyűlésre a még élő ós igazolt 1848/49-iki honvédek, kik az egylettől igazolvány­nyal birnak, jogaik gyakorlása végett, ezennel meghivat­nak. Kelt Nyíregyházán az 1884. évi szeptemberhó 14-én, megbízásból: Krasznay Gábor 1848/49-iki honvéd szá­zados.* (m. f.) Pályázat a jó szántás ós jó eke kellékeiről Írandó népszerű értekezésre. A folyó hó 1. és 2. napjain Kisbéren tartott ekeverseny alkalmával, melyről mai szá­munk hoz tudósítást, a jelenvoltak azon szomorú ta­pasztalatot tették, hogy a földműves nép nagy része a jó eke és szántás kellékeiről a leghalványabb fogalom­mal sem bir. Igy pl. többen oly eke-taligákat használ­nak. melyeknek mindkét kereke egyenlő nagyságú (!!); a csoroszlya pedig némely helyen egészen ismeretlen dolog a paraszt nép között. Ezen sajnálatos tények arra in­dították Propper Samu urat, aki e versenyen Sack-féle ekéivel vett részt, hogy a versenyen nyert összes dijait, össszescn 175 frtot, a versenyt rendező komárommegyei gazdasági-egyesületnek ajándékozza azon czélra hogy az, emez összeget a jó szántás és jó eke kellékeiről a köznép számára irandó kis értekezésre tűzze ki pálya­díjul. Propper ur szép példáját követték Gubicz és Or­szág gépgyáros urak, akik a versenyen nyert dijaikat az előbbi 20 frtot, az utóbbi 15 frtot, szintén az emii­tett czélra ado uányozták. Reméljük, hogy az ujabb idő­ben dicséretes tevékenységet kifejtő komárommegyei •gazdasági egyesület a pályázat kiírásával nem fog ké­sedelmezni. és ha a pályázat eredményes lesz a pálya­ny\rt s műnek terjesztéséről is erélyesen gondoskodni i . ít S, un ni e,">tre w i-p. n n.Vlrlát *v. e«'tei-íromme-íVei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom