Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-17 / 33. szám

„N Y t K v ü É K..­mily kezelés mellett megy át a legtöbb caffeiu az italul szolgál kávéba. Auber szerint, az erős pörkölésnél veszendőbe megy ugyan a caffeiu egy része; de ily babbal a forró viz többet von ki, mint a gyöngén pölköltból ugy, hogy a kétféle kávé egyenlő menyiségeiból készfllt forrázatok köz­zől, az erősen pölkölt babé tartalmaz több caffeint. E különbségek azonban oly elenyésző csekélyek hogy bátrau mindegynek tarthatjuk akár erősen, akár gyengén pörköljQk a kávét; vagy akár csak lefor rázzuk.akár pedig kifőzzük: minthogy a kivonható anya­gok legnagyobb része (»/«—V.) egyszerű átszürés által is nyerhető. A szokásos adagokat elemezve, Aubert egy 17 5 grm. (1 lat) kávébabból készített csésze kávéban 01—012 grm caffeint talált. Azonban már e vizsgálatnál az tűnt ki, hogy a tiszta caf­feiu hatása más, mint a kávé-forrázaté. Későbben Dehnnel ugy találta, hogy a kávébabnak, nem kü­lönben a forrázatnak hamuja is ugyanazt a hatást gyakorolja a sziv működésére, mint a kálisók, me­lyekből a forrázat, chólkálira számitva át, 2%-ot tartalmaz A kávé tehát hatását nem a caffeinnak, hanem a kálisó tartalmának köszöni. És igy a mérleg rúdja inégis inkább az erősen pörkölök ol­dalára billen; mivel a fekete kávészemekből, a forróviz több sót von ki, mint a barnákból. Veszély azonban egyáltalában nem fenyegeti a szervezetet, a kávéban foglalt kálisók részéről sem; mivel egy adagba alig veszünk fel többet 2 grammnál, amely­től csak a kálisók éltető, serkentő és az anyagfor­galmat előmozdító hatása jut érvényre. Szafoolesmegye tanügyi viszonyai az 1883—1884-<lik tanévben III. A nyíregyházai ágost. hitv. evang elemi iskolák. A nyíregyházai ág. evang. népiskolák, 12 év óta a törvény követelményei szerént vezettetvén, azokban a szellemi előhaladás évről-évre fokozatosan észlelhető. A fóldmives osztály, amely a város lakosságának zömét teszi, örömmel nézi és érzi, miként nevelődnek gyermekei életképes, és munkaszerető honpolgárokká. Hogy mégis nem olyan az eredmény, mint azt sok vérmes reményű és szigorú igényű tanügy-barát szeretné, anuak oka ma­gukban az adott viszonyokban rejlik; de amely ok las­sanként el fog enyészni. Ahol ugyanis 21 tanulónak 139J tanuló gyermeket kell hazafias szellemben, értelmes mun­kás és hasznos polgárokká nevelni, és ez 1390 tanulónak majd fele-részét tót ajkúak teszik ugy, hogy ezek az iskoláz­tatás első éveiben alig beszélnek néhány szót mugyaiul; de akik mikorra a népiskolát bevégezték, teljesen elsa játitják zengzetes nyelvünket: ily viszonyok közt roha mos huladásról még csak álmodni sem lehet. A tanítói karnak üdvös működése, a népiskolai ta­nításon kivül, még rendes havi tanácskozmanyaiban is nyilvánult. Jelesen a mult tanévben a népiskolákat illető nevelés-oktatásra vonatkozó ügyeket 11 rendes havi ta­nitóköri értekezleten, 55 pontban tárgyalta. Nevezetesen : javaslatokat készített a tankerületek beosztása, az osz­tályt ismétlő tanulókra nézve; újból kidolgozott tanter­vét az iskolatanács elé terjesztette; az egyháztanács utasítása szerént a szegénysorsu tanulók tanszereiről gondoskodott; a népiskolák czélszerü berendezése, és a néptanítók anyagi helyzetének javítása ügyében egy ki­merítő javaslatot dolgozott ki és terjesztett a t. egy­háztanács eté. Az önképzésre nagy súlyt fektetve: mult év nov. 4-ki tanitóköri értekezleten Andrási Soma tanitó az irva-olvasásból tartott gyakolati előadást; f. é. áprilhó 6-án Mácsánizky Lajos tauitó pedig a földrajz oktatá­sának történetéről értekezett. Tauitói és népiskolai könyvtárát rendezte, amely 185 kötet neveléBzeti és ifjúsági könyvekből áll. A ti­szai ker. prot. árvaház javára, a tanulók között, 12 frt 56 kr. gyűjtést eszközölt, s az országos tanítói árvaház asszonyaink a háztartás ügyességét. Nem szorulunk reájuk semmiben, » ök kiszorítva vannak minden térről. Győztünk. Didjázi királyi arcza sugárzott a diadaltól. — Legyőztük ellenségeinket, s most midőn derülni kezd előttünk a jövő, jöttek a nagy sós vizek túlsó partjáról más emberek vas akarattal és vas karokkal. Eget vivó óriások. Ha azt mondják a folyamoknak ; nem akaró UJ, hogy ezentúl is erre járj, a folyamok engedel­meskednek, s elhagyják keletkezésökkor ásot ágyaikat. Ha azt moudják a hegyeknek: utamban vagytok, akarom takarodjatok innen, a a világ ezen százezer éves csont­jai kimozdulnak helyeikből. Ha azt monljuk az égnek: add át villámaidat, ön gondolataimat a'.arjuk szállítani a villám szárujain egyik világrésztől a másikig ; akarjuk megölni az időt és a teret. Az ég engedelmeskedik, s átadja nekik villámait. Eget vivó óriások ezek. Ki győz­hetné le ezeket? De ezek jámbor, jó akaratú emberek, a legjobb barátai e drága vidéknek. Hazánkat a világ kereskedés és forgalom utjává akarják tenui. Kotté akarják vágni Amerika ős földét, s kct nagy szigetet csioálni belől*, s egy csatornával összekötni a két világ tengert. Uj ágyat ásnak az óceánnak. Ók megtehetik «zt is. Oly ember a vezérlik, ki nem tudja, mi az aka aály. mi u félelem. Soha sem számlálta meg ellenségeit midőn velők összecsapott az olasz földön , csak mellette II ,® a |» a rj a'i. " ezeknek rohamával áttört minden ellenhatáson. Ej most azt mondja, Rayudeja bércze utamban áll, ahol azou szikla van. ott a tengernek kell állam. Ez megteszi ezt is. Dj, Rayudeja ami őseink Mrboltja, nemzeti isteneink temploma, s a moutezumáktól a nemzetre hagyott kincsek rejteke. Ezen hegyet me K ke mentenünk. Szándékom alkudozásba bocsátkozni ha kell, egy millióig, hogy a tenger útját vezessék más felé. -iLT , V l l? r előttem ne m bizonyos, tehát mindenek e.őtt be kell tö teni a kicstár ajtaját ugy, hogy senkise gyanítsa, ha a hegy ezen részét lerontanák is, hogy ott LÍI U^ mZe t kincse rejtőzik. A mun­kához tehát. Tegyétek ismeretlenné a kincstár be­alapjára gyűjtött 54 forinthoz, a tanitóitestület 12 frt 35 krral járult. A szegény sorsú tanulók részére kiosztatott a tan év elején: 150 db. magyar tankönyv, 690 db. irka s egyéb író eszköz, 61 frt 16 kr. értékben; két városi es két tanvai iskola részére 4 példány Gönczy-féle uj fali olvasó 'tábla szereztetett be 42 írtért s egy példány Gónczy-féle lapgömb 5 frt 80 kr. értékben a felső osz tályok részére. Tankönyvekre és tápszerekre kiadatott összeseu 108 frt 96 kr." mely összeget a Szilágyi-Anda­házy alapítvány kamatai fedezték 109 frt erejéig, 3 frt 96 krt az egyházi pénztár pótolt. Rubanemüekkel segé­lyeztetett a szegény tanulók közzől 37 gyermek; kiosz­tatván 12 felöltő, 25 pár csizma, 83 frt 65 kr. érték­ben ; mely összeg a nyíregyházai takarékpénztár 50 frtot, Krasznay Gábor polgármester ur 8 frtos és az egyház pénztárának 25 frt 05 kros adományból fedeztetett. E tanév nevezetesebb mozzanatai közzé sorozható a nagy reformátor dr. Luthor Márton 400 éves születési évfordulójának kegyeletes megüuueplése. A téli vizsgád febr. 11—22 ig, a nyáriak juniushó 19—25-ig terjedő időközben tartattak meg, mindkét al­kalommal a templomban. Ösztöndíjban részesült: Mráz Károly veterán ügy­buzgó tanitó, aki a boldog emkkü Zsedényi Ede által tett örökbecsű alapítvány kamataiból 100 írtuyi jutal­mat nyert. Az évi zár vizsgákon a szorgalmas tanulók közt kiosztatott Nikelszky Erzsébet-féle alapítvány kamatai­ból 26 frt 25 kr^ 4 felső osztálybeli szorgalmas leány közt. A Hudák Éva féle alapítványból 11 frt 64 kr. két fiu és két leány közt oszlott meg. A Farbaky és Jurá­nyi féle alapítványból 10 frt 34 kr. 4 fel 6 osztálybeli fiúnak adatott ki. Egy a felső fiúosztályból a gymná­siumba át ment kitűnő tanuló 5 frttal jutalmaztatott egy lelkes tanügybarát adományából. A tanköteles gyermekek száma a városban és a ta­nyákon: 740 fiu és 746 leány, tehát'1486 gyermek volt. Iskolába feljött: 653 fiu és 645 leány, összesen 1298 gyermek. Nem iskoláztatott: 87 fiu és 101 leány, össze­seu 188 gyermek. E tanévben iskolába járt: 714 fiu, 679 leány, összesen 1393 gyermek. Vallásra nézve, ágostai helybeli 1294, vidéki; 4 helvét. 41; róm, kath, 21; gör. kath. 16; izraelita'- 17. (Vége köv.) Köz ügyek. (A hivatalból való vadászat elrendelése.) A hi­vatalból való vadászatok engedélj ezésére feljogosított közigazgatási bizottságok, a vad disznók elleni hajtó va­dászatok engedélyezésénél, számos esetben elmulasztják az 1883. XX. t. cz. 13-dik § ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminiszter, akihez a törvény értelmébeu a hivatalból való vadászatok engedélyezésé ről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket; hogy mielőtt a vad disznók ellen hajtó vadászatot engedélyeznének, azoknak a határ­idő alatti elpusztítására az illető vadászterületek tulaj­donosait va;iy bérlőt hívják fel, s csak a batáridő el­mulasztása esetében eszközöltessék a vad disznók elpusz­títását hivatalból elrendelendő hajtó vadászat utján. (0 felsége a magyar király) és osztrák császár legmagasabb kéziratával elrendelte, hogy jövőben a szent István, Lipót és Vaskoronarend adományozásával járni szokott rangeinelések megszűnnek. Ezen legmaga­sabb intézkédésuek nyilván azon demokratikus háttere van; hogy az egyszerű polgár, ha érdemei folytáu ki­rályi kitüntetésre tesz is szert, no legyen kénytelen tisz­tes polgári állását felcserélve, nemessé válni. (A korcsmai üvegedényekkel) történő visszaélések megszüntetése tárgyában, az orsz. iparegyesület azon kérelmét terjesztette a belügyminiszter elé, hogy utasítsa az összes magyarhoni üve^gyárosokat, miszerint az űr­mérték jelzésével ellátott korcsmai üvegedényekre, a mérték helyességének garancziájául, czcgjegyüket bemu­tassák és hivatalosan bejegyeztessék; a közigazgatási közegeknek pedig hagyja meg, hogy az italraérői helyi­ségekben csak ilyen czégjegygyel ellátott üvegedényeknek használatát engedjék meg. Ez által megszűnnék nemc-sak a visszaélés, de a verseny is, amely millió számra impor­tálja az ily üvegeket Magyarországra. (A katona tisztek házassága és családja.) A katona tisztek özvegyeinek és árváinak ellátásáról uj törvény­javaslat készül; amely szerént a tisztek özvegyei épen ugy nyugdij-képesek, mint az államitu^ törvényjavaslat a szab ályzat sági* óvadék ös?!;.^^"®" 6 leaz érvé ny e s- A háza 3' 8 , ., -Tíet nem a kor, hanem a rang fo.'j i meghatározni , ° , , ' - , - j ­'5 000 fr» *" a menyaszonyának óvadéka 15*000 a ^hadnagyé 20,000; a 2. oszt század »sé foric* ' az 09 Z*- 8 zázadosé és az őrnagyé 12,000 háza' * e9 z" ezr edestől fölfelé meg lesz engedve a -s'ig óvadék nélkül. az megyei ügyészek) magán ügyködése tárgyában miniszterük' c z" * z ell et nének megfelelőleg, a belügy­Most u bö rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. hogy a belü 1 ar fól tesznek említést a fővárosi lapok, sitjtta ii i '.miniszter záros határidő kitűzésére uta ma°gáu ügyködés^ 1' amoly alatt a m e«y e i ügyészek a ;. „f . • , beszüntetni, és folyamatba levő ügye­befejezni leszne,, ^^ Tanügy. Ixkol . x—» .. x 2ti ertesite^. .skolaíVszYpÍ'hó' l'é'r 1 ^liskolában az 1884/5-iki bály szerű fölvétele aug. ^V /^'T később jelentkezők csak t 6 ^ ^A* ^ T , 5 és csak azon esetben Tétet^J., IT^Jl ' bélyeggel ellátott folyamodj fÖ l' £ h a esőket 50 kros lyeggel ellátott orvosi bizonyít^' é 9 f et eg 5,°, b t 6/ okokkal igazolni képesek. ány alapj4 n' elf o« adható A tanulók a fölvételre szü,.-, , <• zottainak kíséretében, tartoznak ^.^gy. ezek m eg bl Az első osztályra ^nJt 9^-^^ bjz 0. nyitvány előmutatása nélkül ned^J^ "J A magán vizsgalatok augus t 2 8 « - „ q . fognak megtartatni. i h0 e s ^ é n Nagy-Kállóban. 1884 augusL^ 1 3 Értesítés. A nyíregyházi ág. b. ev. hat osztályú gymnasium­bau a beiratások f. évi augusztushó 30. és 31-ik és szeptember első három Dapjain történnek d. e. 9—12 és <j. u. 3—5). Ugyanakkor tartatnak a felvételi, pót-ég javí­tó vizsgák. Minden, az I. osztályba lépő tanuló életkorát hiteles születési okmánynyal igazolni köteles. Egyéb szükséges adatok bevallása czéljából, kéretnek ugy a ren­des, mint a magántanulók t. cz. szülői va^y gyámjai, hogy fiaik beiratásáuál személyesen megjelenni szíves­kedjenek. A gymn. tápintézet szeptember 1-én nylttatik meg, ahol is az ebéd és vacsoráért járó 50 frtnyi évi dij két részletben félévenkint előre fizettetik. A rendes tanítás september 4-én veszi kezdetét. Nyíregyházán, 1884. aug. 16 án. Chotvács Ágost, e. é. igazgató. Értesítés. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönsé­get, hogy 6 osztályú leánynevelő intézetemet a jövő 1884/5 iskolai évben is fenntartom. A kezdet nehézségeivel e vá­rosbau már megküzdöttem s több jeles tanerőt intézetem­nek jövőre is megnyertem. Az idegen nyelvek elsajátítá­sa végett, az iskolai év elejétől kezdve, állandóan egy tel­jesen idegen ajkú, a német és franczia nyelvet alaposan biró nevelőnőt fogok alkalmazni a bécsi hernalsi képez­déből. Ösziute törekvésem, hogy Nyíregyháza város és kör­nyéke mivelt közönségének igényeit, e tekintetben, teljes mértékben kielégítsem; miért is teljes pártfogásukat to­vábbra is kérem! Üzv. Latinak Jáuosné, oki. tanítónő. ÚJDONSÁGOK. X A íoldmivelési miniszter felhívja mindazokat a lótenyésztőket, akik a jövő födöztetési idényre az állami méntelepekből mént bérelni kívánnak, hogy ebbeli szán­dékukat, az illető mén vagy mének megnevezésével vagy kijelelésével, legkésőbb f. évi október hó l-ig, akár ezen ministeriumaál, akár az illető méntelep parancsnokságá­nál bejelentsék; minthogy ezen határnap után beérkező jelentkezések figyelembe nem vétetnek. (!) Ma egy hete, vagyis augusztushó 10-én este 8 és 9 óra közt sajátságos égi fénynek voltunk szemtanúi. Az égnek nyári délpontja táján ugyanis, egyszerre egy üstökös alakú féuysúgár gyuladt ki, s pár másodpercz­nyi futás után, hirtelen megállapodott az ég-táj legma­gasabb pontján, ahol az után lassanként kialudt. = A nyíregyházai ügyvédi kar figyelmét és köuyö­rületét, egy véginségre jutott, halálos ágyuoz szegezett kartársukra hívjuk fel az emberbaráti szeretet nevében. 0 maga, neje és 14 éves fiu gyermeke már hotek óta nyomják az ágyat. Egyetlen 18—20 éves hajadon leányuk viraszt és küzd mellettük a nélkülözés kinos fájdalmaival, munka, tehát kereset nélkül. Még a legközönségesebb ételeket is uélkülözniök kell a szerencsétleneknek; nem hogy betegeknek való ételnemüekhez juthatnának. E szánalomra méltó családapa és ügyvéd: Schlojf János. Ne mérlegeljünk, ne Ítélgessünk; hanem eegitsünk a nyo­morban kinlódókon I "f Szük Endre gégényi ref. lelkész, egykori nyíregy­házai segédlelkész, hoszas lassú szenvedés után folyó évi augusztushó 9 én jobb létre szenderült. Koporsója fölött nt. Lukács Ödön esperes ur emelkedett szellemű imát, a sírnál Molnár Ferencz karászi segédlel kész-taniló ur megható gyászbeszédet tartott. Áldás és béke a ko­rán elköltözött lélek földi maradványaira! (!!) Dobocsányi Gyula közkedvessé„'ben álló komi­kus színész, jutalomjátékát holnap, hétfőn veszi ki. Szitire kerül »Stern Izsák* vagy egy a mi népüukből. Mint halljuk, Dobocsányi több korszerű és helyi érdekű couplet-teeket is szándékozik bemutatni a közönségnek. * Gazdasszonyainkat nagy hálára kötelezné a vá­rosi rendőrség, ha egy kevés időt, és fáradtságot nem sajnálna, és a heti vásárok alkalmával ellátogatna a ba­romfi és gyütnölcs-piaczra; hogy tudomást szerezzen magának ama vi'zaélésekről, amiket a kofák bevásárlá­saiknál elkövetnek. w ATáftaíekoW^T^r fc^-favaly az ó'szi gya­korlatokra behivattak, nagy részben a délutáni órákban jelentkeztek a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez idén ti íyelmeztetnek a gyakorlatra behívott tartalékosok, hogy mindenki a behivó jegyen kitett bevonulási, illetőleg je­lentkezési nap reggelén, és pedig legkésőbbeu 10 óráig köteles jelentkezni az illető parancsnokságnál; mert az igazolás nélkül dél után jelentkezők, a legszigorúbban foguak büutettetni. (—) A színházak államosítása mellett tör koplyát Németországban a »Deutscho Bühne« czimü színházi ügyekkel foglalkozó lap; amely a belépti jegyeknek el­törlését sürgeti. A mutatvány számban a többi közt eze­ket is mondja: >A lelkész is üres padoknak hirdetné az Isten igéit, ha belépti dijt szednének a templomban. A nüvészjtet csak az állam mentheti meg az elpusztulástól. Állami vallás! Állami művészeti Egyházi adó! Színházi udó! A legöbb sznház ma uem a művészet temploma; hanem üzleti helyiség, még pedig gyakran a legaljasabb. La velők! Államosítani kell a színházakat*. íme igy gon dolkozik és ír a német sajtó a színházakról. Tehát Né­metországban is sülyedő félben vannak a múzsák temp­lomai!? Nématországbau, ahol egy nyelv terjeszti a nem­zeti közművelődést! Mit szóljunk mi akkor magyarok ? ! Ha valahol szükség van a színházak államosítására: bi­zonynyal szükség van arra nálunk, ahol anyi idegen uemzetiségü aspiráczió zavarja a köz művelődés egy­öntetű és irányú fejlődését. Ha Magyarországon minden megyében egy-egy állami szinhiz állana feD és hirdet­tetnék benne a magyar nyelv és hazaszeretet: egy fél­század alatt tiszta magyarok lenuéuk. Vegyük csak Nyí­regyházát. Miért nem tarthatja fen magát itt egyetlen színtársulat sem? Azért, mert sem az iparosság, sem a jobb módú gazdálkodó nép nem bírja a magyar nyelvet; nem érzi szükségét a nemzeti művelődésnek. Igen ter­mészetes tehát, hogy ily körülmények közt sem a szin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom