Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-17 / 24. szám

Folytatása a főlapnak.

___________

és kedvezményéből, az állampénztár fogja fedezni. A miniszteri rendeletnek ide vonathozó 16 §-a igy hangzik: »A tanítói képviseleti közgyűlésre választott és küldött képviselőket, valamint a miniszter által ide kinevezett kir. tanfelügyelőket, tanító- és tanitóképezdei képviselőket, az utazás és gyűlés tartamának idejére, úti költség és napdij illeti; ezek, szabályszerű úti napló bemutatása mellett, az állam pénztárából fedeztetnek.

*** A színházi műsor, melyet közelebb közöltünk, némileg megváltozván, következőleg javítjuk és töltjük ki azt. Holnap, azaz hétfőn Temesváry pár jutalmául »II Rákóczy Ferencz«; kedden »Nap és Hold«, operette harmadszor és utoljára ; szerdán »Ahol unatkoznak« Sz.- Prielle Cornélia vendég játékául helybeli jótékony czé- lokra; csütörtökön »Stomfay család«. Csiky Gergely legújabb színmüve, itt először; pénteken »A zarándákok« Hegedűs pár jutalmaál; szombaton »Szép Helena«; vasárnapon »Vörös sapka.«

— A törvénykezési szünidőről szóló 1883. XXX. törvényczikk, mint a fővárosi lapok Írják, szentesítést nyert. E hirt a tisztviselői kar bizonyuyal örömmel veszi tudomásul.

(I) Nem lesznek nagy had-gyakorlatok. A király parancsára, a hadügy-miuiszter nem fogja megtartani ez idén a nagy hadgyakorlatokat: hogy ezek költségei is a hadsereg újjá szervezésére legyenek fordíthatók.

= Az ozszággyülés f. é. szeptemberhó 27-ig szünetel.

X Menyit nö és fogy a nappal júniusban? Juni- ushó 1-én a nap 4 óra 7 perczkor kel, 7 óra 48 percz- kor pedig nyugszik; a nappal hossza tehát 15 óra 35 perez. Juniushó 21-én, amikor a nyári napfordulás beáll, s mely időtől kezdve a nappal hossza folyton fogy, a nap 4 óra 3 perczkor kel és 8 órakor nyugszik; tehát a nappal hossza 15 óra 50 perez lesz. JuniuBhó 30-áu a nap 4 óra 7 perczkor kel és 8 órakor nyugszik; tehát a nappal hossza 15 óra 47 perez lesz. E szerént a nappal juniushóbau 21-ig még 15 perczet nő; inig ettől fogva 30-ig 3 perczet fogy.

Színház.

Juniushó 7-én Sz.-Prielle Cornélia asszony második vendégjátékául: »Egy párizsi regény«, színmű 5 felv., irta Feuillet Oktave, fordította Kürthy Emil. Igazi franczia életkép, franczia levegővel, franczia napsugárral és franczia erényekkel, amelyek gyönyörködtetnek, elragadnak és bájolnak ugyan, de kevéssé nemesítenek. Prielle Cornélia & művészi játékában, igen természetesen feszült érdeklődés összpontosult. A vendég művésznő mellett Szath- máry Károly (Chevriál báró) játéka keltett méltó figyelmet. A tánezos nőkkel és korhely pajtásokkal való jelenetben, megkapó igazsággal állította elő a dőzsölésben és élvekben kimerült jellemtelen rou-ét. Halála mesteri volt.

Juniushó 9-én Cservári Ilona fellépteül: »Augot a kofák leánya«, operette 3 felvonásban.

Juniushó 10-én »A háromezéki leányok«, nép színmű 3 szakaszban, dalokkal, Jókay Mór után irta Szigligeti Ede. Záradékul a csángók megérkezése Pancsovára, nagy csoportozat görögtüz s a szózat éneklése mellett.

Juniushó 11-én Molnár György jutalmául: »A

lowoodi árva« dráma 4 felvonásban, színre alkalmazta Birchpfeifer Sarolta. Kitűnő előadás, igen szerény közönséggel. ügy látszik, hogy a dráma közönsége nálunk is nagyon megfogyott. Es ez nem is lesz máskép, mindaddig, mig az operette-ek száműzve nem lesznek a színpadról. Pedig az a kis ház oly tapsvihart fejtett ki, mintha legtömöttebb lett volna.

Juniushó 12-én Sz.-Prielle Cornélia asszony felléptével : »Rang és mód«, színmű 3 felvonásban, irta Szigeti József. Korszerű és tanulságos darab. Ez idén ismét bebizonyult, hogy szerző nagyon hibásan fejezte be, amenyi- bet a közönség egyátalában nem akarta elhagyni a néző ért. Erősen várta volna vissza Bannai Gerőnét a vendéglőbe, hogy elmondja nam csak férjének, hanem a közönségnek is a Bannai Gábor megmentési történetét. A szereplők, a vendég művésznő melleit dicséretesen megállották helyeiket. Különösen meglepő hatást idézett elő Hegedűs (Anenburg gróf). Csak egy jelenése volt ClarÍ8se-al; de ez egy jelenést nagyszerűen kiemelte. Hegedűs igen tehetséges és szorgalmas színész. Jellem-festései kifogástalanok. A méltó tapsok ez úttal sem maradtak el.

Juniushó 13-án »Orpheus a pokolban«, operette 4 felvonásban.

Juniushó 14-én. Németh-pár jutalomjátékául: »Mi- limári« népszínmű, 4 felvonásban. A derék jutalmazot- tak irányában legmelegebb méltáuylatot tanúsított a meglehetős népes karzat. A zártszékek és páholyok közönsége távollétével ragyogott. Koszorúk nem hiányzottak ugyan ; de azok még korántsem hű és igaz mérvei a müpártolásnak. Pedig úgy a jutalmazottak, mint az előadás, nagyon megérdemelték volna a teljes házat.« Né- methné-Demjén Mari Milimárija ritkítja párját a vidéken; sőt még a népszínházban is megállná helyét.

Irodalom.

* Megjelent az »Önügyvéd« harmadik kiadásának utolsó füzete, irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, Nemzeti színház bérházában. E füzetben a szerző a megyei és községi pótadót ismerteti, azzal áttér a köztisztviselők ügyeire, s szól mindenekelőtt a köztisztviselőkről általában, minekutánna a köztisztviselők tulajdonságairól, nevezetesen az általános és különös tulajdonságokról, az elméleti képzettségről a köz- igazgatási szakban, jogi szakban, tanügyi szakban, orvosi és műszaki szakban, bányászati erdészeti, levéltári posta és távirda szakban, a tengerészeti hatósági számvevőségi, pénztári, kezelési, börtönügyi szakban, a veszteg- intézeteknél és zálogházaknál, s végre a gyakorlati képzettségről, értekezik a tiszti állomások betöltéséről, az álladalmi tisztviselők nyugdíjazásáról, azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivat tiszolgai és felvigyázói államások betöltéséről, végre ismerteti az uzsora és káros hitelügyletekre vonatkozó törvényes intézkedéseket. E füzethez, mintáz »Önügyvéd« 3-ik kiadásának utolsó füzetéhez, vau csatolva a czimlap, teljes tartalomjegyzék, egy kimerítő tárgymutató, végre kiigazitandók czim alatt

egy a nyomtatási lényegesebb hibákat és a nyomtatás folyama alatt felmerült változtatásokat és módosításokat kitüntető kimutatás. Az ebként teljesen befejezett »Ön- ügyvéd« egy a leghasználhatóbb és legszükségesebb kézi könyvek közül, mely nem csak a törvénykezés minden ágaiban, de igen számos és nevezetes közigazgatási ügyekben mindenkinek biztos tanácsadóul szolgálhat, Ajánljuk a t. ez. olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába. E nagy terjedelmű 24-ik füzetnek ára 30 kr. A teljesen befejezett mü egy kötetben díszes kötésbe kötve, vagy fűzve és füze tenként is a t. ez. olvasó közönség kívánságához képest kaphatók kiadónál és minden hazai könyvárusnál.

A „Képes Családi Lapok“ 37-ik számának tartalma: Tévutak; beszély, (vége köv.) irta Szomory Károly. — Betegágyon; költemények, irta Prém József. — Nanon ; rajz, irta Halasy Béla. — Egy hajszál: keleti rege, irta Buday Etel. — Felkelő és lenyugvó nap; életkép, (folyt, köv.) irta Paoli Betti, fordította Báthori Károly. — Heti tárcza; (Halmi Ferencz. 1850—1883.) irta —y —y. — Az amerikai »Ezüst király« Moszkvában. — A hon határán ; a bukovinai csángók éle éből, (vége) írta Abuffy D. Albert. — A tavaszhoz; költemény, irta Vásárhelyi M. — Gondolatok. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Melléklett: a »Mardoua czimü regény 161 —176 oldala. Előfizethetni Mehuer Vilmosnál, Budapest. IV. kér. pap- növelde-utcza 8 sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 krajezár.

— Grimm Gusztáv budapesti könyvkiadótól a következő czimü vállalat 1-ső füzetét kaptuk: »Levélszerinti oktatás a franczia nyelv tanulására Tousaint-Langensheidt tanmódszere alápján. Az eredeti 30-ik kiadása után irta Sz. Nagy Sándor.« E mü nem halmozza el a tanulót a köuyvnélkül való tanulás száraz szellemtelen munkájával. E tekintetben csak a legszükségesebbre szorítkozik. Ellenben alapos értelmességgelmagyarázza meg a franczia nyelvtannak minden egyes szabályát és a nyelv minden sajátságát. A nyelvtani szabályok meghatározása világos, értelmes és könnyű, a kiejtés jelölése helyes és biztos; a társalgásra szánt anyag alkalmas. Következéskép e taumőd szerint a felnőtt tanuló egyedül, tanító segélye nélkül megtanulhatja e műből alaposan a nyelvet, elsajátíthatja a helyes kiejtést és a hibátlan folyékony beszédet. A magyar kiadás kitűnik még olcsósága által is, amenyiben daczára a szerfölött költséges kiállításnak levelenként csak 30 krba kerül, mig az eredeti német kiadás ára 60 kr. Az egész mü kéthetenkéut megjelenő, miutegy 40 levélből fog állani. 30 kr beküldése mellett az első levelet bármely könyv kereskedés megküldi bérmenteseu kötés alatt postán is.

— A Stampfel Károly királyi udvari és akadémiai könyvkereskedő kiadásában Pozsonyban megjelenő »Magyar Helikon«, mely hazánk elhunyt nagyjuinak rövid életrajzait közli, valóban hézagot pótló vállalat. Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen úgy jeles tartalmánál, mint díszes kiállításánál, és olcsóságnál fogva, egyaránt figyelemre méltó vállalatot az olvasó-egyleteknek, nép-, családi éB iskolai könyvtáraknak e legmelegebben ne ajánljuk. Eddig megjelent az első kötet teljesen, mely 10 füzetben 2 írtért vagy díszes kötésben 2 frt 50 krért kapható, és a második kötet 1. 2. füzete Kazinczy Ferencz és Garay János életrajzaival.

— Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében megjelent és kapható: Uj népszimü. »A szárazmalom« Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségü dalai.

1. Eltávozol kedves rózsám, szerzé Szentirmay Elemér.

2. Várok, _ várok, szerzé Szentirmay Elemér. 3. Gyere rózsám. 4. Árva madár. 5. Kihasadt a hajnal az égen. 6. Bokor ágon. 7. Túl a Tiszán. 8. Nem igaz, hogy_ a lány hüteleu. 9. Magasan repül a gólya az égen. 10. Édes rózsám. Énekhangra zongorakisérettel alkalmazta Aczél Kálmán. 1 frt 50 kr.

— 760 magyar népdal zongorára. A »Magyar Dal-Album«-ból, megjelent a IV-ik kötet 8-ik füzete is, a 741—760. számú következő dallamokkal: 1. Még a búza ki sem hányta a fejét. 2. Még azt mon dják: nem, illik a táncz. 3. Mély a Tiszának a széle. 4. Mi az oka, hogy nem szeretsz. 5. Micsoda madár a pillangó ? 6. Miért szomorkodol babám ? 7. Minden falu édes hazám 8. Mit akarsz te kutya fajta ! 9. Mit búsulsz kenyeres 10. Mit ér a bokrétás kalap? 11. Mit tehetek éu róla, hogy szerelmes vagyok, 12. Most két hete vagy három

13. Nem bánom, hogy parasztnak születtem, 14. Nem, eszem én apám, anyám kenyerét. 15. Nem iszom bort, csak a szőlő levét. 16. Nem messze van Nagy-Károly- tól . . . 17. Nem voltam én itthon. 18. Niucsen kedvem, nincsen ... 19. Nyílni kezd már az ibolya. 20. Oh kedves ház büszke lánya. — A »Magyar Dal-Album» IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 da- dallam tartalommal. Előfizetési ára egész évre, 10 íüzetre 1 frt. 80 kr, félévre : 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélszerübben postautalványon a »Magyar Dal- Album» kiadóhivatalához Győrbe intézendők.

* A »mulattató zsebkönyvtár« czimü füzetes vállalat 21 és 22-ik füzeteit vettük. A 21-dik füzet Szo- koly Viktor »Színész és komédiás« czimü uj elbészélését hozta. A másik 5 nagy beszélyt tartalmaz Hevesi Józseftől. Egy-egy füzet ára 12 kr. Kapható Esztergomban Buzárovics Gusztáv könyvkiadó hivatalában.

— A váltótörvény; — váltó- és kereskedelmi eljárás. A budapesti kir. itélő-tábla elvi jelentőségű határozataival ellátta dr. Jancsó György. Budapest 1883. Tettey-féle könyvkiadóhivattal. Ára 60 kr. Szerző az anyagi váltótörvényre vonatkozólag a törvény életbeléptetése óta hozott, és a felsőbb bíróságok által követett határozatokban foglalt elveket praecis világos fogalmazásban az egyes szakaszok után közli akképpen, hogy a törvénynek minden szakasza a vonatkozó kir. táblai, illetve curia határozatokkal megvilágittatik. A gyakorlat embere ekkép a felmerülhető vitás kérdéseknél azonnal látja, fordult-e már elő ilyen kérdés, s ha igen, mily álláspontot foglaltak el e részben a felsőbb bíróságok ? Az elvi jelentőségű határozatokat a szerző, ki a budapesti kir. táblánál sok évig a váltótanácsban mint jegyző működött, — a táblai váltótanács döntvénykőnyvéből vette.

— A világirodalom története képekkel és irodalmi szemelvényekkel Budapest, Tettey-féle köuyvkiadóhivatal 13. füzet, ára 30 kr. E jeles muuka, mely a müveit nemzetek irodalmát rövid szabatossággal, élénk színekben festi s minden egyes irodalom költészetéből a remekeket jeles magyar fordításban közli, hü tükrét fogja képezni a vi_______________„N Y í B V I D É K.«

lágir

odalom fejlődésének és mai állásának. Ma minden a műveltség oly fokára hágott, hogy ki-ki csak saját szakmájával foglalkozhatik, ha abban a jelen színvonalán akar maradni, — nem érünk rá, a művelődés valamennyi ágába mélyen behajtatni, hanem kénytelenek vagyunk beérni vele,ha a hivatásunkkal szoros kapcsolatban nem álló ismereteknek csakis legjavával ismerkedünk meg; az irodalomban azzal, mi az egészet jellemzi s neki jelentőséget ad. E feladatot oldja meg a jelen munka, mely eredetiben már 6 kiadást ért és 45,000 példányban kelt s melynek áttültetése határozottan nyereség irodalmunkra. A kiállítás fényes, a képek jelesek.

— »Hazaszeretet könyve« czimü ifjúsági gyermek- olvasmányt ad ki, Dolinay Gyula jutalmul az iskolai vizsgálatokra, mely e szempontból kiválóan ajánlható; mert olcsó (100 péld. 27 frt 5o kr. 50 péld. 14 frt. 20 péld. 5 frt 80) díszes és tartalmas. Tartalmát honszere- tetre lelkesítő érdekes közlemények képezik. írtak bele : Váradi Antal, dr. Molnár Antal, Komócsy József, Mikszáth Kálmán, Porzsolt Kálmán, P. Szatmáry Károly, Ritdó Antal, Hevesy József, Reviczky Gyula, Szépfaludy

O. Ferencz, Dolinay Gyula, Földváry István, Rella Iván, Inczédy László, Sziklay János, B. Büttner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, Adorján Sándor, Taylué Hen-, tallér Mariska, Perényi Kálmán, Berényi László, Braukovics György, Szabó Endre, Horváth Zoltán, Dr. Ompoly Ernő, Lévay Sándor. A kötetke allegorikus színes borítékba van foglalva, és 15 történelmi kép di- sziti, 6 tömött ivre terjed. Kapható szerzőnél Budapesten, (zöldfa-uteza 32 sz.) E czélszerü és jutányos jutalomkönyvet ajánljuk az iskolai elöljáróságok és gyermek- barátok figyelmébe.

KÖZGAZDASÁG.

A Tek. alispáui hivataltól, e folyó évi februárhó 2L-én vett 1481 számú nagybecsű rendelet folytán, Szabolcsmegye területén, a hasznos házi állatok felett folyó évi febr. 1-én a tavaszi vizsgálat kezdetét vette. Ez idő eltelte alatt a hasznos házi állatok egészségi állapotában, az alább megirt kevés változásokat tapasztalván, a betegségek leküzdése végett ekkép intézkedtünk.

Oly eseteknél, ahol a szabályszerű életműködés, valamely kártékony behatások folytán, az állatok szervezetében, egy időre működni megszűnt, a kóroknak lehető eltávolítása után arra törekedtünk, hogy az élet folyamát akár mesterfogásokkal, akár pedig haszonvehető gyógyszerekkel rendes medrébe visszavezessük.

Ragályos bántalmaknál, a beteg állatot elkülönítve, gyógybánás alá vettük.

Veszett állatok által okozott marások után, mint egyedüli mentő szert, az izzó vasat használván, ezzel igyekeztünk a beoltott ragályos anyagot ártalmatlaná tenni, A megmardt állatot azonban, a további megfigyelésig, elkülönítettük; tehát ez az egyedüli orvoslási módja a veszett kutya által megmart állatnak; ezen dolgot pedig állaton, akár melyik ember is könnyen és minden félelem nélkül elvégezheti.

Buja kórban fertőző nyavalyában szenvedő állatokat, a tenyésztéstől kizárva, gyógybánás alá vettük.

Gyógyíthatatlan ragadós betegségben sínlődő állatokat, szabályszerüleg kiírtattuk.

A folyó év elejétől a megye egész területéről, tak- nyosság miatt ez évben igen Bök, 36 darabb ló kiirtatott. Rühesség miatt pedig 120 db ló gyógykezeltetett.

A hosszas kártékony tavaszi hideg időjárás a megye területén, a sertés tenyésztésben igeu feltűnő károkat okozott; amenyiben az anyjuktól már elválasztott malaczok, a hideg időjárás miatt, kellő mozgásban nem részesülhettek; túrás által nem elégítették ki ösztönüket, füvecskékkel és gyökerekkel sem táplálkozhattak, a folytonos mozgás hiánya (istállózás) miatt, nehéz kórban estek; később pedig koszban, és himlőben hullottak el.

Csaknem az egész megye területén, a hiányos takarmányozás miatt, főkép pedig a gulyabeli szarvasmarhák, aunyira leromlottak, hogy azok jártányi erővel is alig bírtak. Közönségesen az ily lesoványodott állatok, különösen akkor, hogy ha azok kövér legelőre hajtatnak, igen gyorsan véresednek s híznak. Ezen hirtéleni átmenet azután okul szolgálhat több féle kártékony vérbetegségeknek a kifejlesztésére.

Ennek meggátlásául megkivántatik, hogy a pusztai itató kutak, úgy az egyes állattenyésztő urak, miként a községi elöljárók által is, gyorsan felszereltes- 8ennek. Ne vétessék ki ezen körülmény alul, az eszenyi erdő sem, mindamellett, hogy ottan a Latorcza és a Csaran- da folyik, ezek igen csekély folyók; a vizük le is apad, de biztosan felforr. Egészségtelen ivó viz mellett, az állatok sokáig nem élhetnek.

Ami pedig a téli takarmánynak a naponkinti adagolását illeti jól tudjuk, hogy ha keveset kaszáltunk s gyüjtöttüuk, akkor az adagot is szűkre kell szorítanunk.

Ámde igen sok gazdászatnál, a téli takarmánynak a jószág visszonyaihoz képesti számításba vételnél, a súly mérték mellőztetik; a polyvával való gazdálkodás pedig igen gyakran nem ad helyes kalkulust. Ily eseteknél a napi adag kiosztása többnyire a cselédek belátásától függ. A szarvas marha ugyan ösztönénél fogva csak addig eszik, amig jól lakott; azután lefekszik és kérődzéshez fog; bár az is vesztegetheti a takarmányt akkor, ha azt összefujja. Még ellenben a ló, ha a takarmány előtte van, munkátlan téli időben haszon nélkül örökösen rágódik.

A tavaszi idő folyamán, a szarvasmarhák és egyéb hasznos háziállatok között tályagos vérbetegségek

igen csekély mértékben észleltettek, máj métely

eset alig volt. Még ellenben a hideg, szeles, kártékony, változó tavaszi időjárás, különösen az igát vonó lovak között, főkép meghütés folytán, a hagymás betegségre okul szolgált, mely bajt imitt-amott, járvány formában is kifejlesztette különösen oly vidéken, ahol az igen erős kiszáradt talajnak felszántása közben, az igavonó lovak összejöttek és az akkori hideg szeles időben, az állatokat csak úgy izadtau ledörzsölés nélkül, éjjelre a legelőre kibocsátották.

Ami pedig a takonykórnak ez évbeni ily nagy elterjedését illetlennek az okát a vér-ragályokban találjuk.Azért a t. lótartó gazda uraknak, sürgősen becses figyelmükbe