Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y í K v I D É K.“ zomoru. Mintha a már egyszer felragasztott s kifogás­talan bélyegnek bélyegi minőségét és érvényességét az a rajta keresztül írott pár szó adná meg; nem pedig annak a bélyegnek az ára, amelyet az az illető ügyfél meg lehet mástól vett fel kamatra. Az országos képvi­selő uraknak ilyenekre is ki kellene ám terjeszteni figyel­műket, nem csak arra, hogy ugyan milyen legyen a közös hadsereg felöltőjén a gomb! □ Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának 940/884 b. számú végzése, az alispáni hivatalnak 10,882/884. k. számú rendelete értelmében, Benő László katona-ügyi szaktanácsnok és Czupra Endre iskola-ügyi előadó utasítva lettek, hogy a helybeli mindkét izraelita hitközség anyakönyveinek vezetését évenkint legalább kétszer vizsgálják meg.A felülvizsgálást, illetőleg ellenőrzést nagy mérvben megkönyebbitik az évenkint teljesíteni szokott lélekszám összeírás és az iskolaköteles izraelita gyermekekről pontosan vezetett főkönyv. (!) Földmíves iskolát állított fel Szentes város képviselő testületé. A szükséges költségeket a napokban szavazta meg rá. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy ez iskola tanfolyama 2 évből fog állani, amelyből csak 4 elemi osztályt végzett tanulók vétetnek fel. A tanerők száma kettő lesz. A fentartási költség évenkint 2000 forintnál alig fog többe kerülni. Nyíregyházán a per excellence földmivelő városban is óriási áldozatot hoz a város közönsége — de nem a polgárság zömét képező földmive8 nép gyermekei, hanem a gymnasiumi tanulók számára; akik közt valymi kevés földinives gyermeke van. © A házaló gyolcsosok heti vásárlátogatási joga tár­gyában szeptemberben kelt keresk. miniszteri rendeletet számos törvényhatóság, mint a miniszter értesült, rosszul értelmezi; amennyiben már most kívánják azt, hogy e házalók által a hetivásárra hozott áruk bélyegezve le­gyenek s ennek hiánya miatt a hetivásárról, sőt igen sok esetben az illető község területéről is kiutasittassanak. A miniszter körrendeletben értesité a törvényhatóságokat, hogy a bélyegzés jmódja csak ez után lévén megállapí­tandó ; miudaddig, amig a törvényhatóság e tekintetben a minisztertől utasítást nem nyert, a felső magyarországi há zalók bélyegzetlen áruikkal is háborithatlanul meg­jelenhetnek az ország minden vásárain. — A kecskeméti országos minta faiskola ez idő szerénti tanára, kormányi intézkedés folytán, Szabolcs­megye alispáni hivatalához nagyobb menyiségü körtie és alma magvakat küldött a napokban, a megyei községek közt leendő kiosztás végett. / (!) A nyíregyházai szőlős gazdák közzül akik ez idén saját szükségükre törkölyből pálinkát akarnak főzni, a szükséges engedélyért mag folyó novemberből 15-ig folyamodhatnak, illetőleg jelentkezhetnek a helybeji vá­rosi kapiiányi hivatalnál annál inkább; mert eme határ­időn túl, csak fizetés mellett főzhetik ki törkölyüket. (§) A kataszteri munkálatok az egész országban végbefejezésükhöz közelednek. Ez magában nem i[jság; mert valóban ideje már, hogy valahára befejeztessenek. De hogy ez a muukálat Esztergom megyében a közönség megnyugvására ment végbe: az már nem csak újság, de csuda is. Tudva levő dolog ugyan is, hogy az ország legtöbb megyéjében, s igy Szabolcsmegyébeu is sok a panasz a kataszteri munkálatok ellen. No de majd jő nyélbe üti azt a reklamáczió. — »Fővárosi szemle« czim alatt egy irodalmi és társadalmi irányú képes heti lap indult meg f. é. novem­berhó 1-vel Budapesten Ábrányi Emil szerkesztése mel­lett. Megjelenik minden vasárnapon nagy negyedrét alak­ban 20 oldallal. Előfizetési ára: egész évre 8 frt. félévre 4 frt. negyedévre 2 frt. Egyes szám ára 16 kr. Manap­ság ez az egyedüli lap, amely kész reklám nélkül kül­detett be a szerkesztőségekhez. Már ez eljárás is ajánlja e vállalatot. Előfizethetni: Budapesten a kiadóhivatal­ban VII. Dohány utcza 10 szám alatt. Irodaloiű. — A »Franklin-társulat« magyar irodalmi intézet által épen most küldettek be szerkesztőségünknek a kö­vetkező közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1885-ik évre ki­adott naptárak, Valamennyi a földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi magyar kir. minisztériumban összeállí­tott legújabb adatok nyomáu szerkesztett országos vá­sárok kimutatásával vau ellátva. István báesi naptára, vagyis családos házigazdáiéinak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium 1885-lk évre. Alapitá Mayer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Közleményekkel Nyulassy Antal, Somogyi Gyula, Pellet József, Kiss Rezső^ Bogisich Mihály, Fischer Ágoston, Sziebenliszt Géza stb. XXX. évfolyam. Sok képpel. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. III. Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. VI. Mű­vészet. VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve — 50 kr. Pro­testáns uj képes naptár 1885-ik évre szerkesztette Duzs Sándor tanár. Könyves Tóth Kálmán, Beöthy Zsigmond, Trsztyenszky Gyula, Osiky Kálmán stb. kö remüködé- sóvel. XXXI. évfolyam, képekkel, s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára fűzve -r- 50 kr. Falusi gazda naptára 1885 évre. A magyar gazdák, kertészek, lel­készek és tanítók számára szerkeszti Sporzon Pál. Köz­leményekkel Hensch Árpád, Kovácsy Béla, Dr. Müller Ottó, K. Ruffy Pál, Kacziányi Nándor, Salamon László, Erdélyi Károly, Rombay Dezső, Földes Kálmán, Ebner Sándor, Pokay Dezső, Rónay Sándor, Vachter Rező stb.-től. XXI. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve —• 80 kr. Borászati naptár 18S5. évre. Több szakember közreműködésével szerkeszti Dr. Nyáry Fevencz. XII. évfolyam. Tartalma: I. Természettudományi rész. II. Szőlészeti rész. III. Borászati rész. IV. Kertészeti rész. V. Mulattató rész. Borkorcsolyák. Sok ábrával. Ára fűzve — 80 kr. Honvéd ' naptár 1885. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVIII. évfolyam: Számos képpel. Ára fűzve — 60 kr. Lidércz naptár 1885 ik évre. Tartalmaz bűnese­tek, csodálatos tünemények, tündérregéket, vadász- és utikalandokat stb. A szövegbe nyomott képekkel, XXIV. évfolyam. Ára fűzve — 60 kr. Kossuth-naptár 1885. évre. Sterkeszti Honfi Tihamér. XV- évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve — 40 kr. A »Népzászlójac naptára az 1885-ik évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVII. évfolyam. Számos a szövegbe nyo­mott képpel, Ára fűzve — 40 kr. Nevessünk! Mulatta- tó-naptár a gyönyörűséges 1885-iki esztendőre. Megcsi­nálta vala egy Astromókus. Számos illustrácziókkal. XVI. évfolyam. Ára fűzve — 40 kr. A magyar nép naptára 1885. évre. Képes kalendárium sokféle hasz­nos és mulattató olvasmájynyal ellátva. Toldalékul Pap­rika Jancsi »Nevessünk« czimü tárczája. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXX. évfolyam. Képekkel. Ára fűzve — 25 kr. — A „Gondüző“ szépirodalmi hetilap 5. száma a követ­kező tartalommal jelent meg: »Székely támad, Székely bánja.« Történeti regény P. Szatbmáry Károlytől. — »Három pohár,« köl­temény Komócsy Józseftől. — »Izsák,« regény irta Kazár Emil. — A »Club,« regényes korrajz irta Mikszáth Kálmán, — Palkó vitéz," regény Margitay Dezsőtől. — »Rontó Pál,« verses regény irta Gróf Gvadányi József, 1793-ban. — »Ki lesz az örökös?« Hartmann-Plön regénye, magyarosította Mártonffy Frigyes. — »Semmi«, rajz, Vészi Ödöntől. »Olcsó és Ízletes puncs készítése.« — »Hogy kemény húst pohára főzhessünk. — »Rumos lepény«. — Vegyesek: »Rósz versek.« — »Szórukozottság« — »A uőstllés minden osztálynál más más módon történik.- — -Boldog negyed óra.« — -Frigyes király.« — »Mint volt hajdan ?« — Talányfej- tók névsora. — »Talányok«. — Szerkesztői posta. A lap megje­len minden vasárnap három sűrűén nyomtatott ivén és félivnyi szinca boritokkal. Előfizetési ára : egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kt. Kapható minden könyvkereskedésben. Az újonnan belépett előfizetők az eddig meg jelent 5 számot azonnal megkapják. Az előfizetési pénz Székely Aladár kiadó-tnlajdoncshoz küldendő, Budapesten, VII. Dob-ut. 14 •— A „Magyar Háziasszonyt- Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 írt 50 kr. Előfizethetni legcsélszeriibben postautalvány által a »Ma­gyar Háziasszony« kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhi­vatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. Legközelebbi számi a következő változatos tartalommal jelent meg: A nő a háztartásban. — Az előszoba. Virágú Jánosáétól. — Há,z- tartás. A mosó-konyhában Pap Károlytól. — Konybászat. Heti ét­lap — Hogyan főzzünk, süssünk ? — Hasznos tudnivalók. — Csar­nok. Hogy manipulált Julis néni ? Bezerédi Kiss Gizellától. — Különfélék. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Gon­dolatok. — Eljegyzések. — Esküvők. — Apróságok. — Kérdések. — Feleletek. — Pályadijas sak-rejtvény. Roszipál Alajostól. — Megfejtések. — Háziczikkék lagujabb árjegyzéke. — Heti naptár. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Tárcza: Álomképek. Köl­temény. Mirosbalmi Gyulától. — Szüret bor nélkül. Szüreti elme­futtatás. Yó Zsytól. — Tőrt szivek. Beszólyke. Síkor Margittól. — És ne vigy minket... Elbeszélés. Perényi Kálmántól. — A „Képes Családi Lapok“ 6-ilt számának tartalma : Ebben jöttél a házhoz ; elbeszélés irta Szépfiludi Ö. Ferencz, (folytatás). - Dalok. — Ellának költemény-cyklus, irta Perényi Kálmáu. — Margit néni múltja; beszély, irta Erzsiké, (folytatás.) — Meyerbeer Giacomo; jellemrajz, Köszeghy Gézától. — Meg­mentve ; (elbeszélés — képekkel, folytatás) Gersdorff A. után. közli Kondor Lajos. — Heti tárcza. Színházi esték. Basiliótól. — A hegyfokok két szeutje ; Bret Harte beszélye, fordította Wirtzfeld Béla. — Képm igyarázatok. — Mindenfélé ^— Humor. Képek : Mária és Jézus, kereszt, szt. János és szt. Katalin. — A két li­liom. — Tetten érték. Melléklet: A »Scarpa Rachel« czimü re­gény 81—96 oldala. Előfizethetni : Méhuer Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre X frt 50 kr. — Az „Ország-Világ“ XXIl-ik füzete szokott változatos, élvezetes tartalommal jelent meg. Az »Ország-Világ“ szerkesztő­sége és kiadóhivatala, mint az minden füzetnél tapasztalható, min­dent elkövet, hogy a legnagyobb magyar Mustrált lapot méltóvá tegye arra a nagy pártfogásra, melyben azt a közönség részesíti. Legújabban a heti tárczák Mikszáth Kálmán hírneves tárczairó tollából folynak, isme'telten ajánljuk a derék vállalatot olvasóink figyelmébe. A díszes lap ára : negyedévre 2 frt 69 kr. Egy szám ára 20 kr. s kapható a hírlapárusoknál. Előfizethetni legczélsze­rübben postautalványnyal az »Ország-Világ« kiadóhivatalában, Budapest, gránátos utcza 6. sz. — A „Kiállítási Lapok“ október 31-iki (22-ik) száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg: A legrégibb kiállítások. Az ó korban. A középkorban. Az ujkorbon. Gelléri Mórtól. — Orszá­gos kiállítások jury-szabáiyzatai. (Folytatás). IV. Bécs 1880. V. Székesfehérvár 1869. = Kiállítási Krónika: Bíráló b zottságok alakítása és bírálati eljárás. Intézkedések a kiállítási terület na- gyobbitása folytán Szekrény-dijak kivetése. Bejelentések a mező- gazdasági csoportban. Vidék: Brassó, Marosvásárhely. — Külföl­di kiállítások. — Elfogadott bejelentések városok Bzerint össze­állítva : XVII. cs. Bútoripar és decoraliv lakberendezés. — Ipar- ügyek : Iparhatósági megbízottak választása a fővárosban. — Kép : Egy emlékszobor Turinban. — Hirdetések. Közgazdaság. Alakítsunk községi magtárakat. A látnoki lelkű József sok évszázaddal ezelőtt be­látta a magtárnak hasznos voltát; azért azoknak alakí­tására hívta fel az álomlátó királyt, mely felettéb üdvös intézmény Egyptom népét az éhhaláltól mentette meg a hekövetkezett szükségnek idején. Ha a hajdan kor által feljegyzett hét évig tartó terméketlenség nem jelentkezett is hazánkban a közel­múltban, az egyptomi szükség mégis érezhető volt, s talán érezhető lesz ez után is, minden óv késő tavaszán a földműves osztálynál; mert bármily jó termés mellett is alig marad azoknak zsákjában annyi szem, a mennyi aratásig elegendő, miután auuyi fizetni való vesszi igény­be szerény képességét, hogy sokszor utolsó őrlet gabo­náját is kénytelen vásárra vinni. Sőt gyakori dolog, hogy a hitelezőktől meglepett földműves annyira eladogatja termését, miszerint már a vetőmagot kölcsönzött pénzen kell bevásárolnia; ha ehhez hozzá gondoljak, hogy az illető családos és cselédtartó, csak szánakozni tudunk mostoha sorsa felett. Én, mint olyan, aki társadalmi állásomnál fogva a nép között élek, van alkalmam annak helyzetével, kü­lönféle körülményeivel megismerkedni, úgy vélem, hogy gazdálkodóinkon községi magtárak alakítása által leg­jobban segíthetünk. Ismeretes dolog, hogy az alsóbb néposztályra a tavasz a nélkülözés évszaka, mely — úgy szólván — semmit nem ad, mig a kiadás tetemes a munkáltatásra. Ezen évszak már azért is felettébb terhes, mert legtöbb helyen üresen találja úgy a mag-, mint a pénztárt, me­lyeken segíteni legalkalmasabb a községi magtár. Ta­pasztaljuk, hogy a gazdálkodók és birtokosok »uj előtt« keresik fel leginkább az uzsorásokat, kik kivetett háló­jukba kerítvén áldozatukat, el nem eresztik, mig nehány kölcsön vett forint miatt dobra nem üttetik mindenüket. Gazdálkodóinknak az uzsorások polyp karjaiból való kibontakozására sokan ajánlják a takarékpénztára­kat, melyek méltányosak; én sok nehéz követkazményót láttam már az onnan való kölcsönzésnek is, mert a gaz­dálkodó emberre felette terhoB a részletenként való tör­lesztés, mi ha pontosan nem eszközöltetik az adós által, tetemes perköltséggel zúdítja nyakon a pénztár telhetet­len zsebü ügyvéde. Mindezen és ehhez hasonló száz meg száz bajon segíthetnénk, ha alkalmas időben meguyitnáuk a mag­tár ajtaját, gabonát adnánk a nélkülözőknek. Menynyi per maradna el, hány uzsorás szállna alá váltókon, kö­telezvényeken emelt bolgogságának magaslatáról ? I Nem vagyok képes megérteni, hogy eme közgazda­ságilag olyigen fontos intézményt maguk a nagybirtoko­sok nem igyekeznek rövi időn létesíteni, ha nem másért azért, mivel ők kénytelenek tapasztalni, hogy a tél fo­lyama alatt kiéhezett, magát a tavaszi nehéz munkaidő alatt jól táplálni nem képes szegény osztály, — mely jó kezesek mellett szintén élvezhetné a magtári jótéteményt, — mily roszul és mily keveset dolgozik. Magtárak alakításán fáradozniok kell a községek • nek azért is, hogy ezeknek gyümölsse által törzsvagyo- nuk gyarapittassék. Megbotránkozással tapasztaljuk, hogy községeink legnagyobb részében annyi a kirívó hiány, mennyit a mai körülmények között eltűrni lehetetlen. Sok helyütt hiányzanak a szükséges köz-épületek, vagy ha vannak is, szégyenletesen rongyosak azok, melyekből költöztetni kell a község iratait esős időben alkalmasabb helyre, ha azt nem akarja az illető hivataluok, hogy elázzanak azok. Némely község bérelt házikóba helyezi el igazság- szolgáltató testületét, mely most itt majd amott üti fel bizonytalan sátorát. Eltekintve attól, hogy legkisebb javítás, vagy bármely kiadás a községi pénztárt terheli, mely ha üres — mint legtöbbször — a legüdvösebb in­tézkedések elmaradnak eredményökben, vagy a közadót emelik, mely sokszor megközelíti sőt meghaladja az egyenes adót. — Tűzvész esetén nincsenek a szükséges oltószerek, e miatt gyakran hamvadnak el egész közsé­gek. Nincsenek rendes szegődvényesek, kik a közbizton­ságra stb- felügyelnének. A községi hivatalnokok fize­tése vagy semmi, vagy oly csekély, hogy az illetőt el­parancsolja a megélhetés hivatalos teendői mellől, e miatt pang a községi közigazgatás a közügyek kárára. Mindezen segíthetnénk — legalább részben — egy gyümölcsöző községi magtárral. Vannak talán, kik figyelemre méltatják szerény soraimat, a magtárak hasznos voltán nem kételkednek, megkisérlenék annak alakítását is, de nem mernek abba belefogni, félvén a kezdet nehézségeitől. Tessék a község földjének terméséből bizonyos részt elvonni alapul, meg kell ismertetnie népet annak felettébb hasznos voltával s aztán gyűjtést eszközölni, a tehetősebbek menjenek elől jó példával a legkisebb ajándékot is vegyék szívesen. Ha az ei-edmény csekély volna, kétségbeesni nem szabad, tudván, hogy picziny magból nagy fa lehet, a mi intéz­ményünk is kinőheti magát. Kezelése bizassék egy jó­módú, lelkiismeretes községi lakosra, ha ingyen nem pl. a kamatnak 3/io részéért. Az ellenőrzésben a község által kijelölt felügyelőség legyen felelősség mellett szi­gorú, hogy úgy ne járjon, mint legtöbb közvagyon, mely sok kéz között elzüllik. Legyen a magtár közgazdaságilag bármily haszno 8 intézmény, úgy ennek, mint minden jónak, vannak elle­nei. Sokan uzsorás intézménynek tartják, mert 120 literre 30 liter vagy 15 liter kamatot szoktak számítani, mely 25 vagy 12 '/2%-nak felel meg. Ez első elgondolásra sok. De vegyük csak aratás előtt egy hektoliter és 20 liter gabona ára 8 frt volt, ma ennyi 4.50 frt. Hol itt a kamat ? A kölcsönző drága gabonát vesz ki, olcsót ad vissza, a kölcsönző minden áron nyer, de a magtár sem vészit, mert készlete nőtt. Ha azt akarjuk, hogy községeink jólétben virá­gozzanak, alakítsunk magtárakat, most kezdjünk gyűjtést, midőn a gabona ára oly csekély. Sípos Lajos. Nyilt-tér*) Pályázati hirdetmény. Szabolcsmegye közigazgatási iktatói ál­lomása, mely évi 600 frt fizetés és 150 frt lakbér illetménynyel van egybekötve, ürese­dés be jővén, — felhivatnak mind azok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy ez irán­ti szabályszerüleg felszerelt pályázati kérvé­nyeiket, folyó hó 25-ig alólirotthoz adják be. Nyíregyházán 1884. november 2. Graefl József (241—1—1) főispán. Nyilatkozat. A »Szabolcsmegyei Közlöny« 87-ik számának uj- donsági rovatában személyem ellen elkövetett amaz orv­támadást, mintha én a helyben kebelezett ág. ev. egy­házat pánszlávnak neveztem volna, aljas és tisztességes emberhez nem illő rágalomnak nyilvánítom. Kelt Nyíregyházán, nov. 5. 1884. Lukács Ödön, ev. ref. lelkész esperes *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelés a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : JÓBA. ELE It.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom