Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-11-25 / 47. szám

Tarkaságok

Färtoli.

(ürukkiádák.)

Az éjjel elvesztettem százhúsz forintot, pedig csak éjfélig játszottam.

Éjfélután megittam tizenkét forintot, pedig csak reggelig voltam fenn.

Ma aludtam hat óra hosszat s most már józan vagyok, lehet gondolkozni is.

Vesztettem tehát ismét, mint rendesen, pedig nem is »hazardíroztam«; de már az egyszer áll, hogy a »blattéban nekem határozott »pech«-em van.

Az éjjel figyelemmel kisértem a blatt járását, s ha nem volnék igaz hivő, vastag nyakn kálomista; akkor majdnem hajlandó volnék azt állítani, hogy a nyelvészek nem faragták hiába a »szerencse“-szót.

Ha rósz blattom jött, ami közbevetőleg legyen mondva, igen sűrűn előfordult annyira, hogy legalább huszonötször mutattam ki csak >vett«-kártyában Don Avijotteot (hetes és nyolczas különböző színből), hát még a »ment« kártya milyen volt ? mindig el dobtam, tehát vigyázva játszottam.

Egyszer azután kezdett a blatt »járni«, s »ment« kártyáim mindig gyönyörűen festettek. Färbli kártyám volt folyton s igy »reson« volt a »vizi« t megadni.

Eleinte »bessereltem«, »kőstáltattam« s »blindel- tem« ; de midőn láttam, hogy a »farba« soha sem »vág be«, abba hagytam ezt is s csak egyszerűen »pályáztam« én is.

Később ismét, úgy féltizenkettő felé néhányszor be vágott a »két ász«, meg a kis háromszor; de a „kasz- szát« azért soha sem »húztam be«.

Egyszer két ász-ra mentem, mint második. »Kosta« nem volt, s az első »vorpassolt«. Én bündeltem s a vett kártyát ki mutattam, de a többi mind »elszaladt«- s ón a vizit, meg a magam blindjét be vittem négy ász-ra.

Ekkor elvesztettem türelmemet s „Fiuk ! menjünk egyet inni!« — szavakkal felbontottam a társaságot.

Nekünk rendes kompániánk van, s igy volt alkalmam tapasztalatokat tehetni.

Vannak köztünk nyerők, vésztők és olyanok, akik egyszer nyernek, máskor v-szitenek.

A két első csoport tud játszani, a harmadik nem s annak csak a vak szerencse szolgál.

Figyelemmel kísértem ezen kívül idegen társaságokat, s végre azon tapasztalatra jutottam, hogy játékos több féle van.

Meg különböztetem ugyanis:

1) a szenvedélyes,

2) a számitó és

3) a szórakozó kártyást.

Az első, a szenvedélyes felbaszuál minden alkalmat, és játszik. Nem válogatja meg az egyéneket, le ül mindenkivel. Szeme ragyog, arcza ég s keze reszket a játék közben.

Meg ad mindenre és mindent, hazardíroz kegyetlenül, s vészit folyton.

Később a játék folyamán mind lázasabb lesz, ős erőlködik elvesztett pénzét vissza nevezni. Nikszel, blindel, és ijeszt a végtelenségig; de utoljára is ő harap a fűbe s ekkor kétségbe esik, dühös le3z, gáncsoskodik és veszekedő lesz.

Kölcsön kér és »hozom-viszemre játszik, mig a felek megunják s felkelnek.

Ekkor az szidja őket s rájuk fogja: azért kelnek fel, hogy pénzét vissza ne nyerhesse tőlük.

A második a számitó játékos.

Ennek három vál-faja van, Egyik az őrizkedő, másik a kapzsi, harmadik a piszkos játékos.

Az első az »őrizkedő«, játszik higgadtan, nem hen- czeg és csak húszra kóstáltat. Rósz kártyát el dob s figyel. Huszonnyolczra nem vág vissza, hanem meg kérdi mi vau? A vizit csak ritkán »nikszelí,« blindelni csak egyszer szokott, s főgondja az, hogy ne veszítsen.

A második válfaj, a »kapzsi« már veszedelmesebb.

Ez lesi arczodat s ha lehet kártyádat is, Ha észre veszi, hogy gyenge blattod van, halálig blindel, mig ha teblindelsz, altkor rögtön meg szeppen s blattját nézi; ha nem biztos, akkor elszalad. Csak rósz kártyára >mu- tyizik« s akkor is csak »egy-kettőre.«

Robz kártyára soha sem ad semmit, mert ő nem »reszkíroz“. Ha vészit, felkel; ha nyer akkor ott ül, dp csji|k húszra ad vizit. Ha észre veszi, hogy a kártya jár neki, akkor irgalmatlanul ver mindenkit; de amint fordul a szerencse, azonnal válla közzé huzza a fejét és semmit Bem ad.

Egyetlen törekvése: nyerni minél többet, s azt körmei közzül ki nem ereszteni.

(Vége köv.)

ÚJDONSÁGOK.

(!) A nyíregyházai ev. ref. iskola helyisége mégha tó és igen szép ünnepélynek volt sziuhelye folyó hó 21- edikén. E napon ugyanis a felső-szabolcsi ref. tanitó-egy- let Nyíregyháza vidéki köre évi értekezleti gyűlését tar- tá; össze kötvén azt Varga Antal nyíregyházai ref. tanító 40 évi tanítóságának ünnepélyes méltatásával. Az alkalmi beszédet, melybe egyszersmind a jubiláló tanfér- fiunak életleirása is foglalva volt, Horváth István nagy- kállói ref. tanító és körelnök tartotta, valódi tanférfiulioz illő lelkesedéssel és nemes önérzettel. E beszéd közlése különben lapunk mai számában megkezdetvén, arról itt bővebben szólam fölösleges. Olvasóink figyelmét azonban bátrak vagyunk eme beszédre e helyütt komolyan felhívni. Szép és tanulság-teljes beszéd az, amelyből tanító és nem tanító: egyaránt meríthet tanulságot. A megéljenzett ünnepi béBzéd elhangzása után, először n. t. Lukács Ödön esperes-lelkész ur intézett az ünnepély hőséhez néhány lelkes és köuyfacsaró szót: üdvözlete végével

„N y f R V I D É It“.

megcsókolván a könybelábadt szemekkel előtte álló veterán j tanítót. Ez után nagys. Velkey Pál kir. tanfelügyelő ur,

1 Szabó Dávid megyei főorvos ur ób lapunk képviselője i üdvözölték és tisztelték meg nagyrabecsülésük nyilvánításával. Képviselve voltak küldötteik által, az ünnepélyen : a helybeli gymnazium az ág. ev. néptanítói kör, a berczeli ref. egyház, mint az ünnepély tárgyának szülő helye, ».megyei izraelita tanitó-testíílet. A berczeli ref. egyháztu nács jegyzőkönyvileg fejezte ki szives üdvkivánatát. Az értekezleti gyűlés elhatározta, hogy Varga Antal jubi láris ünnepélyét jegyzőkönyvileg örökíti meg, az alkalmi beszédnek szórul-szóra való beiktatásával. Nagyságos Velkey Pál kir. tanfelügyelő ur kegyes volt megígérni, hogy e ritka üunepély lefolyását a nagyméltóságu köz- okt. ügyi miniszter urnák is tudomására fogja juttatui, Varga Antal veterán tanító ur érdemeinek különös kiemelésével és ajánlásával ; amit az értekezleti gyűlés és küldöttség szívesen megköszönt. A gyűlés további folyamát közelebbi számunk hozandja,

(«) A felső-szabolcsi tiszaszabályozó társulatnak, a Nyiviz gyűjtő csatorna költségeinek megtérítése tárgyában, a »Tiszavölgyi társulaU-hoz benyújtott kérvénye, f. é. novemberhó 6-adikán tárgyaltatott a tiszavölgyi társulat központi bizottságának ülésében ; amely alkalommal a benyújtott kérvény mind addig, amíg a társulat, által részletes adatok és számszerű bizonyítékok nem terjesztetnek elő, függőben tartatni határoztatott. A kérelmező társulatnak folyó évi költség-vetése azonban elfogadtatott s a közgyűlésnek minden 1200 □ öles

hold után >/4 lfrajczáros kivetés határoztatott javaslatba tétetni. A tiszavölgyi közgyűlés f. é. déczeraberhóban fog megtartatni; a határnap kitűzésével s a napi-rend megállapításával gr. Lőnyai Menyhért elnök ur bízatván meg.

(kk) A községi vadászterületek bérbeadása iránt kötöttt szerződéseket megerősíteni, a megyei törvényhatósági bizottságok, egy közelebb kelt miniszteri határozat szerént, még azon esetben sincsenek jogosítva, ha a bérbeadás, a közárverés mellőzésével, szabad kézből történt; amenyiben az 1883. XX. t. ez. 3 §-a az ily bérszerződések helyben-hagyásának jogát, a megyei törvény- hatóságokban az alispánra ruházván, a megye közönségét, az 1871. XVIII. t. ez. 110 §-a szerént, cs.Itis a szabad kézből való bérbeadás engedélyezése illeti meg.

(?) A sáros-pataki dalárda, ez évi deczemberhó 22-én Nyíregyházán, a nagy-vendéglő táneztermébeu, tánezvi- galommal öszekötött hangversenyt rendez, fele-részben saját alaptőkéje, fele-részben pedig a nyíregyházai ref- ískola javára. Előre is felhívjuk a helybeli és vidéki értelmiség figyelmét e hangversenyre.

(Az angyal-csinálók vidéken.) Ez a lelketlen szekta nem csak a fővárosban, hanem a pr.zviuczián is kezd terjedni és létezése láthatóvá lenni. A törvénytelen gyermekek anyja ugyanis, rendes szokás szerént, ha még fiatal és csinos, dajkaságba áll; saját gyermekét pedig, lehető olcsó dij mellett, tartásba adja rendesen a legszegényebb és kétes hirü nőszemélyekhez. Hogy az ily vállalkozók mily lelkiismeretesen járnak el az általuk tartásra fogadott szerencsétlen gyermekek körül, eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy a legnagyobb része elpusztul, elvész, sokszor ki is tétetik és a község kénytelen ápoltatásáról gondoskodni. Kinek állna tehát kötelességében inkább az e szerencsétlen gyermekek tartására és gondozására való felügyelet, mint éppen annak a községnek, illetőleg hatóságnak, amelynek pénztára igen sokszor igénybe vétetik emez angyal-jelöltek részére. Nem ártana tehát, ha a városi hatóság az ily tartáson levő gyermekekről nyilvántartást vezetne és ez által is megmenteni igyekeznék ezen boldogtalan teremtéseket, az elpusztulástól.

— A mozgósításokra vonatkozólag a honvéd, mi- miszter utasítást dolgozott ki a törvényhatóságok részére, amelyet legközelebb küldött szét. A hadműveletek kezdetére és lefolyására, mondja az utasítás, legfontosabb az, hogy a mozgósítás a lehető legnagyobb gyorsasságal hajtassák végre. A mozgósítás gyors és szabato végrehajtásáért a járási tisztviselőket teszi felelősökké. Ez után elő adja az utasítás, hogy a behívás mi módon történjék s e czélra »Hirdetmény«-minta van hozzá csatolva. E hirdetmény 24 óra alatt valamennyi község elöljáróságának megküldendő s a behíváshoz, szükség esetén, karhatalom is alkalmazható. A bevonulás 3 nap alatt történik s negyedik nap bemutatandók a bevonultak névlajstromai. A lóállitásra nézve, valamint a fuvarok és élelmi szerek szállítására külön utasítás van készítve. Ezen utasítások az országban divatozó minden nyelven a megfelő szému példányokban, a megyei alispánok által megküldettek a szolgabiráknak a végből, hogy azt községeikben köztudomásra hozzák és terjos/szék.

(!) A szabolcsmegyei agarász-egylet ez idei öreg agár-versenye, folyó hó 15. 16.-és 17-én tartatott meg a királytelki és a kállai határban, élénk érdeklődés melletti Összesen 13 agár futott. A tavaly ki nem adott első dijt (360 frt. értékű serleg) Fényes Lajos biharmegyei föld - birtokos »Zsemlye« nevű agara nyerte. A második dij (a i tétek fele, 45 frt) Halász Zsigmond »Mágnás«ának Ítéltetett oda.

— Az országos kiállítás iránt, mint a fö városi lapokból olvassuk, a vidéken rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik; amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy azok a vidéki alkerületek, amelyeknek a buda pesti kerületi bizottság 200 bejelentő ivet küldött, most nagyobb részben még-egyszer anyit kérnek. A kiállítás épületeire hirdetett pályázat eddig kielégítő eredményt mutat fel ; amennyiben eddig 16 tervezet érkezett be, melyek a magyar földrajzi társaság helyiségeiben vannak kiállítva.

— Friedmann Mór nyíregyházai illetőségű és lakos kiskorúnak vezetékneve, felsőbb engedély mellett, közelebb Ferenczi-re lett átváltoztatva.

— A Márton-napi ludak mellcsontjából, több helyütt tett észleletek alapján, határozottan állítják, hogy a közelgő tél teljesen fehér lesz; amennyiben a ludmellek is egészen fehéreknek találtattak. A novemberi folytonos esőzések és a fák zöld levelei nem látszanak ugyan eme ludmell- jóslatot megerősíteni; mind az által »az ördög nem alszik.« Már is tegnap-elöttro virradóra, meglehetős fagyot kaptunk.

— Szép családi összejövetel volt f. é. novemberhó lü-én, Erzsébet-nap alkalmából, a Kis-Várda melletti Anarc-on, az ottani reform, lelkésznél. Nevezett reform, lelkész ur ugyanis, ez évben töllé be lelkészkedésének és fiázas életének 50-ik évét. A család, Erzsébet-nap örve alatt, a legnagyobb csendben ülte meg a ritka szép iinnepet.

* Az áilam-csendörség szervezése, az V. és VI.

csendőr kerületekben 1884. januárhó 1-vel leendő életbeléptetésével, az egész ország területén befejezettnek lesz tekintendő. Az őrsök beosztása már a két utolsó kerületben is megtörtént, s a belügymiuisztoriumban az egész szervezés keresztül viteléről terjedelmes jelentés van munkálat nlatt, amely a képviselőháznak rövid időn be fog mulattatni.

*Az országos gazdasági egyesület iskolai takarék pénztári szak -sztály \,Korizmics László elnöklete alatt, folyó hó 17-én ülést tartott. Tárgya az ülésnek az iskolai taka- rékpénsztárakat kezelő tanítók részére begyült jutalomdijak kisorsolása volt. Ezt megelőzőleg felolvasták Weisz B. Ferncz kir. tanácsos jelentését az iskolai takarékpénztárak állásáról Magyarországon, az 1881—83-dik iskolai évben. A jelentés szerént a folyó 1883-dik évben 314 helyen volt iskolai takarékpénztár, 131.580 frt bevétellel. A jelentést örvendetes tudainásul vette’ a szakosztály s elismerését fejezte ki Weisz B Ferecznek, buzgó ób sitkerdus fáradozásáért. Ez után következett a sorsolás. A 100 fr.tos főnyereményt Mddi Lajos uj-pesti elemi népiskolai igazgató nyerte. Kisoroltatott még 135 tanító, kik egyenkint 25—25 frtot nyernek. Ezzel az ülés véget ért.

— Jénai Sándor helybeli fényképész egyesülvén Macska szintén jó hírnevű fényképószszel, a levételeket a a télen által is a legjutányosabb árak mellett eszközük, a nagy kállai utczában, a közelebbi tüzesek következtében, egészen ujaunou berendezett fűtött fényképészeti helyiségben

Közönség köréből*).

Köszöli et-nyilvánitiís

A »Büd-szent-mihályi önkéntes tűzoltó egylete részére, a iegközelebi napokban, ■— Or. Dessewjfy Aurél ur ő méltósága 30 frtot, az »Első magyar általános biztosító tásaságe tekintetes igazgatósága 85 frtot, Bézier Aurélné urhölgy ő nagysága Ó-Fehértóról 5 frtot, Stárek Tivadar tisztartó ur Sajó-Vámosról 10 frtot, — voltak szívesek ajándékozni. Fogadják a kegyes adakozók, e beeses lap hasábjain is, egyletünk nevében alázatos köszönetünket, ezen egyletünk érdekében tett, hazafias és nemes pártfogásukért.

Kelt Büd-Szent-Mihályon, uovemberhó 22. 1883.

Dohé Sándor, Lukács Fercncz,

egyleti jegyző. alparancsnok.

*) Az e rovatban közlőitekért nem felelős a szerk.

Irodalom.

—„A „Képes Családi Lapok“ 8-dik számának tartalma- Özvegy menyasszony; elbeszélés, irta Ilalasy Béla. (folyt, köv.) — Az én dalaim; költemény, irta egy karthauzi, (folyt, köv.) — Fejedelem és Fra Diavolo ; elbeszélés irta Jókai Mór. (folyt, köv.) — Ribáczvár oleste; elbeszélés, irta Szomory Károly. — Egy hegedű ; novella Viohert Er - nőtől, fordította Varga János, (folyt, köv.) Róka-Vadászat. — A nyomorék házaspár; németből Erdei József és Milkovich Lajos, (vége). — Képmagyarázat — Mindenféle. Melléklet: »Az önző« czimü regény 113 — 128 oldala. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt fél évre 3 frt negyedévre 1 frt, 50 kr.

Nyilttér. *)

A „Szabolcsmegyei Közlöny« 110-edik számában, a tulajdonképeni dologra vonatkozólag meglehetős burokba takargatva, rám nézve azonban eléggé világosan compromittáló és sértő modorban megjelent czim nélküli szerkesztői igazolás, nem átlátszó értelemben ugyan, de azért meglehetős gyanús muzsika-szé alatt, oly dolgot akar rám fogni, amit én kénytelen vagyok a legkomolyabban visszautasítani s egyszersmind figyelmeztetni Maurer Károly szerkesztő urat hogy nekem a hir-koholás és piaczi pletyka soha sem volt kenyerem, és hogy az egyszer kimondott szót nem szoktam egy pár szép szóért visszavonni,

Amit Léderer Ignácz urnák Maurer Károly ur megfélemlítésére vonatkozólag, Herczog és Heujfel urak előtt és előttem tett nyilatkozatára nézve, Maurer Károly uruak mondtam, azt mint hallott beszédet mondtam és azt, mint ilyet, én semmi körülmények közt vissza nem vonom soha.

Hogy Maurer Károly és Léderer Ignáoz uraknak sikerült e kényes ügyet egymás közt kiegyenlíteni: az az ő szerencséjük; de azt nem kívánhatják a tisztelt czi- vakodó urak, hogy én, akár M. K., akár L. I. ur szépségéért, pirulni legyek kénytelen a nagy közönség előtt.

Nem volt tehát sem ildomos, sem igazságos eljárás, saját 8zenynyesülcet az én szappanommal akarni tisztára mosni.

Nyíregyháza, 1883. november 23.

Vad Lajos.

») Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerb.

Felelős szerkesztő.- JÓBA ELEK.

Kiadótulajdonosok :

PIRINGER JiNOS és JÓBA ELEK.