Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
V. évfolyam. 7. szám. Nyíregyháza, 1884. február 17. TÁRSADALMI HETILAPA SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer vasárnapon. 'S® Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: ligész évre........................................................4 írt. Félévre ............................................................2 » Ne gyedévre.......................................................1 » A kö zségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Piringer János és Jóiba Klek kiadótulajdonosok könyvnyomdájákoz(nagy-debre- czeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindon négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V". által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsbeu, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosai nan is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az uj ipartörvény. Az uj ipartürvény végre elkészült. Folyó évi feb- ruitrhó 7-én nyújtotta be gr. Széchenyi Pál miniszter az országgyűléshez, amely a ház által a közgazdasági bizottsághoz utasittatott. A még most hatályban levő ipartörvény ezelőtt Ili évvel hozatott. Tizenkét éve, hogy nyomja e törvény a magyar ipart. Nagy mérvű kérvényezési hadjárat indult meg ellene, még mielőtt törvényi erőre emeltetett volna. Az agitáczió mitsem használt. A törvény szentesítve lett s a magyar ipar bomlásnak indult. Midőn híre járt, hogy az ipartörvény módosíttatni fog, minden igaz magyar ember könyebben lélekzett fel. Epedve várta az iparos osztály az uj ipartörvény elkészültét. Most előttünk fekszik a várva-várt törvény. De senki sem örül neki. Két dolgot vártunk az uj törvénytől : t. i. a kvalifikáczió és a kötelező társulás elrendelését. Mindkettő elmaradt. Az uj ipartörvény tehát, semmivel sem lesz jobb a réginél. Tagadhatatlan, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, egészben véve, önálló alkotás, amenyiben egyik müveit állam törvényeiből sincs benne semmi. De ez önállóságában egy nagy hibától nem tud menekülni. Az egész javaslaton a határozatlanság fonala húzódik keresztül. Az iparosoknak is kiváu valami újat adni; de a szabad ipar feltétlen barátainak rokonszenvét sem akarja elveszteni. Ennek lett az után következménye az, hogy most sem az egyiknek, sem a másiknak nem tetszik a javaslat. A kvali- fikáczióból csupán Ízelítőt nyújt; a társulást pedig úgy megnehezíti, hogy érvényesülése sok helyütt kérdésessé fog válni. A képesítést ugyan is, csak az építészeti iparra terjeszti ki. Ez a hazai iparosok igényeit egyáltalában nem elégítheti ki. Tudva levő dolog ugyanis, hogy csakis a képesítéssel és kötelezíás. társulással volna képes a kézmü iparos, a gyáriipar ellenében, megvédeni érdekeit. Az uj ipar-törvény-javaslat pedig mindkettőt nélkülözvén, egyenesen érdekeik ellen van fordítva. A tanult iparos ez után is csak munkása, napszámosa lesz a tőkepénzes ipar-szabadosnak, mint most- Mire valók tehát az ipariskolák, mire való egyesek iparképzettsége: ha bármely teljes korú tőkepénzesnek szabadságában áll anyi iparüzletet nyitni és telepet állítani, ameuyit pénzereje megenged!? Tehát Magyaror- szágj csak a tőkepénzeseké! Ezek érdekeinek védelmére áll fenn, az országos törvényhozó testület 1 Ipartör- vény nem iparosok számára! Valóságos „fábul vas-karika.“ Ilyesmit csak Magyarországon lehet keresztül vinni, ahol minden törvény a tőkepénzesek érdekében forraulázta- tik és szavaztatik meg ! Az iparosok közt általános a felháborodás az egész országban, eme törvényjavaslat ellen és méltán. Valóságos kigúnyolása e törvényjavaslat a magyar iparosságnak ; gát az ipar fejlesztésének útjában; merénylet az ország anyagi felvirágzása ellen. A magyar iparosság mint egy ember állott fel, hogy hallassa tiltakozását eme kvalifikálhatlan eljárás ellen, amit a kormány tanúsított eme vásári férezmü előterjesztésével. Az első tiltakozó szót a nagy-kanizsai általános ipartársulat mondta ki; felhiván az ország többi ipartársulatait is, hogy hasonlóan járjanak el. Nagyon életre való eszme a nagy-kanizsai ipartársulattól az, hogy egy országos ipar-gyűlés hivassák össze Budapestre ; mert csakis egy impozáns gyűléstől lehet várni, hogy tiltakozásával meggátolja eme ország pusztító törvényjavaslatnak keresztülvitelét és szentesítését. Nyíregyháza szintén fontos pönt e tekintetben. Tartsanak egy általános iparos gyülőst, melyből jegyzőkönyvileg ' f szólítsák fel Vidliczkay József országgyűlési képviselő urat, hogy igyekezzék eme javaslatot megbuktatni; mert ez a kérdés a magyar iparosokra nézve életkérdés. Szükséges továbbá, hogy a javaslathoz ne csak a kamarák, társulatok és szakférfiak, hanem még a törvényhatóságok és különösen a városok is szóljanak. Meglehet, hogy a bajon még igy sem segítünk; de ekkor legalább tudni fogjuk, hogy tulajdonképeu hol kell keresni a baj orvoslását. Igen helyesen mondja a nagykanizsai által, ipartársulat, az ország ipartársulataihoz intézett felhívásában: „Hiszen ha már újat, a nemzet érdekeinek megfelelőbbet, készíteni nem tudtak s kénytelenek voltak a készet (az 1872-diki törvényt) lemásolni: másolták volna le az osztrák ipartörvényt; abban legalább van valami, amit ipartörvénynek lehet nevezni. Ez a beterjesztett másolat azonban nem ipartörvény; hanem amenyiben iparra vonatkoznék, az a szédelgésnek adott legtágabb mérvll privilégium, s a tanonezokra vonatkozó haszontalan szó-szapöritás, paragrafusokba foglalva . . Ha ez ellen nem tiltakozunk s e javaslat törvénynyé válik : még gyermekeink jövője is veszve van.“ Van azonbah e törvényjavaslatnak számos hibája mellett is, néhány oly szakasza, amely határozott haladásra mutat, s amely a sok rósz közt, még jobbnak- tüuik föl, mint aminő valójában. Hyen a többi közt az engedélyhez kötött iparágakra vonatkozó 5 §. Engedélyhez vannak ugyanis kötve : a) szállodák, vendéglők, korcsmák, pálinkamérések,kávéházak és kávémérések tartása ; b) a zsibáruskodás; c) a foglalkozást közvetítők üzlete és a cselédszerzés; d) a kéményseprés; e) a rendes járati időhöz kötött személyszállítás ; f) azok ipara, akik közhelyeken a közönség számára személy-szállító eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; mint: hordárok, bérszolgák sat. g) az építészeti ipar; h) mérges anyagok és gyógyszerek készítése és az azokkal, valamint a gyógyszer- félékkel való kereskedés; i) robbanó szerek készítése és az azokkal való kereskedés. Az engedély, az n) — f) eseteiben, számhoz kötött lehet, az illető személy megbízhatóságától és a g) esetében kellő képzettség kimutatásától tehető függővé. Hasznos intézkedése e törvényjavaslatnak továbbá az is, hogy a foglalkozást közvetítő üzlet és cselédszerzés, biztosíték letételétől tétetik függővé. A közvetítésért és a cselédszerzésért járó dijak szabályozandők. Ily üzletekben rendes könyvek vezetendők következő rovatokkal : a) a foglalkozást vagy szolgálatot kereső neve, a cseléd eselédköuyvének száma s a cselédkönyvet kiállító hatóság megjelölése; b) azon napnak megjelölése, amelyen a foglalkozást kereső vagy a cseléd, szolgálat-keresés végett jelentkezett; c) a gazda, illetőleg azon üzlet vagy háztulajdonos neve s lakása, ahová a foglalkozást kereső, illetőleg a cseléd a szerző folytán beszegődött; d) a közvetítésért, illetőleg a cselédszerzésért beszedett dijak. E könyvek, valamint maguk az üzletek, a hatóság által bármikor megtekinthetők. Szintén czélszerü intézkedés volt a javaslattól az, hogy az iparosok az ipar megkezdésénél, ipariskolai czélokra, bizonyos illetéket kötelesek fizetni. Jelesen Budapesten 10 foriut, 10,000 lakosnál többet számláló városokban 5 írt., más helyeken 1 frt fizetendő. Az itt felemlített uj intézkedések nem fölöslegesek ugyan; de mik ezek azon veszély nagyságához képest, amely e javaslatnak egyéb hibáiban a magyar ipart fenyegeti. A képesítés és kötelező társulás hiánya mellet, emez intézkedések teljesen eltörpülnek. Ma, midőn ké- pességi vizsgatételre nem csak az orvosok, ügyvédek tudósok, papok jegyzők sat.; de még az erdőkerülők és kazánfűtők is kötelezve vanuak, csak épen az ipart tekinteni oly szabad térnek, amelyen mindenki kontár- kodhatik, akár tanulta azt, akár nem: oly félremagyarázása a szabadelvüséguek s oly lealacsonyitása az iparnak, aminő csak a régi egyiptomi pharaók korában lehetett, ahol az iparral csak a rabszolgáknak volt szabad foglalkozni. Vájjon gondolt-e a kormány, illetőleg az e javaslat formulázója e törvény következményeire? Mert következményei lesznek. A törvényjavaslat nem csak magát az ipart veszélyezteti, hanem koezkáztatja az ország erkölcsi és anyagi fejlődését. E törvényjavaslat előkészíti a proletariátust, a szócziálizmust, a commuuizmust, a defrau- dácziókat és egyéb társadalmi betegségeket, amelyek csak anyiban különböznek a hulla-evő állatoktól, hogy mig ezek csak a halál után, amazok a közelgő halál előtt jelentkeznek az államok és társadalmak életében. Ez nem jól van igy. Az ily túlhajtott szabadelvűs- ködés még igen keserű gyümölcseket fog teremni a társadalomnak. Videvant consules • (K-y.) A nyíregyházai tűzoltó egylet. Örömmel regisztráljuk, hogy Nyíregyházán tűzoltó- egylet alakult. Eddig elé 125 alapiló-tag lelt megnyerve az egylet támogatására; ami egyenesen és csak is Kerekréthy Miklós városi főkapitány ur odaadó buzgalmának és fáradhatlan után-jásásának köszönhető. A szervezkedő gyűlés f. é. márcziuehó 9-én délután 2 órakor fog megtartatni a város tanácstermében. Az alapítók sorába 20 frt. alapítványi dij befizetése, illetőleg kötelezése mellett, a következő urak léptek be: Török Péter, Stern Jenő, Trajtler Soma, Kerekréthy Miklós, Bencs László, Krasznay Gábor, Kovács László, Friedman Sándor, Korányi Imre, GraefljJózsef, Miklós László. Zoltán János, Szesztay Károly, Kornis Ferencz, Kovács Gerő, Kunfalvy István, özv. Groák Zsigmondné, Szamueli testvérek, Verzár István, Fekete István, Marsalkó Károly, Szopkó Alfréd, dr. Ferdlicska Kálmán, Ferdlicska Rudolf, dr. Baruch Mór, Kovács P. Pál, André Gyula, Silberstein László, Glück Dávid, Lé- derer Ignácz, Zajácz József, Sáry Pál, Osapkay Jenő, Zukker Henrik, dr. Gara Leo, Blau Pál, S. Kohn Herman, dr. Flegmán Miksa, ifj. Krúdy Gyula, Molnár Pál, ifj, Maurer Károly, Gyurcsán Ferencz, Kornsteiu Ignácz, Máár Adolf, Baruch Arnold, Grosz L. H. Glück Ignácz, Sütő József, Gredig Jeremiás, Sármán Sámuel, Friedlieber Sámuel, Markus Károly, Rózsakerti József, Heuuian Iguácz, Jáuószki András, Flegmán Lipót, dr. Meskó László, Nikelszky Laios, dr. Harstein Emil, Aschenbrenner Jakab, Szikszay Pál, Megyery Gábor, Oko- licsányi Géza, HvezdaPál, Kovács Soma, May Adolf, Csen- gery József, Sexty Gyula, Kiár Dezső, Kiár Gusztáv, Bodnár István, Burger Jeremiás, Halasi János, Somogyi Gyula, Nyiri Ferencz, Ungár Lajos, Ungár Lipót, Tahy Miksa, Palánszky Sámuel, Barzó János, Cznkor József, Kiár Károly, Propper Samu, Feldheim Emáouel, Kubassy Gusztáv, Láng Lajos, Hoffman Adolf, Péter László, Eles Lajos, ifj. Czukor Márton, Megyery Géza, Wirt- schafftet- Ármin, Benedikty Béla, Hirtenstein Ignácz,. Káluay Sándor, Palicz János, Simko József, Horovitz Jakab, Kovács Károly, Mikecz János, Menyhért János, Ferenczi Barnát, Dietz Sándor, Kovács Ferencz, Déry Károly, Marsalkó Gusztáv, dr. Rósenberg Emil, Oltványi Endre, Bartholomaeidesz János, Farbaky József, Schatz Károly, Führer Zsigmond, Janihó Kálmán, Hercz és Májerszky, Bleuer Sámuel, Grosz Lipót, Palicz Lajos, Prok Lajos, Csernyik András, Jármy Ödön. Sztárek Ferencz 50-, Stern Emánuel 40-, Haas Mór 30 forinttal járultak az alap letételéhez. Adakoztak végre segélyképen: Morgenstern Zsigmond 10 frt. Burger Márton 5 frt. Moesz Adolf 5 frt. Kacska János 5 forintot.
