Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y I B V I D É K‘‘ dási kötelezettség alól; amenyiben az Átadó küldöttség mindent rendben talált. A. képviselet, méltányolva Déry Károly számvevő­nek buzgalmát, a javaslatba hozott 100 forintot és fel­mentvényt egyhangúlag megszavazza. Tiszti ügyész, reflektálva a múlt gyűlés által Fe­dor Ágoston részére megszavazott fizetés pótlékra s az ovadók letételére vonatkozó határozatára: bejelenti, hogy úgy Fedor Ágoston 1000 frtos, mint Kovács Ferenez 2000 frtos, óvadéki ügye teljesen rendben van. A gyűlés örven­detes tudomásul veszi. Olvastatott a Császárszállási földek kiosztását tár­gyszó szakosztályi vóleméuyes jelentés; amely jelentés ugyanis, az árverésen való tömeges kiadás helyett, az ed­digi 2400 ölenkint való kiosztási gyakorlat követését javasolja jövőre is, mint legméltányosabb és legczélsze- rübb módozatot. Á javaslat indokául kifejti a szakosz­tályi vélemény, hogy a kérdéses földeknek árverésen va­ló kiadása nem czélszocü; mert hoszabb időre olcsóbban menne el, és mert a szegényebb birtokosokat a gazda­gabbak tulliczitálván, amazok föld nélkül maradnának; de meg a bérpénz is könyebben behajtható többektől kisebb összegekben, mint kevesebektől nagyobb ösz- szegekben. Nem ellenzi azonban a jobb minősé­gű földeknek árverésen való kiadatását, de kisebb részletekben. Miért is a szakosztály 2 holdas részletek­ben egyesekuek évi bérletbe javalija kiadatni, és javas­latának elfogadása után, kéri a vélemény, a megállapo­dásnak a megyére jóváhagyás végett való fölterjesztését. Id. Krúdy Gyula, hivatkozva a törvényre, amely a közvagyont nyilvános árverésen rendeli bérbeadatni, figyel­mezteti a képviseletet, hogy a törvényes térről ne lép­jen le. A szakosztály véleményének indokai szerénte csak föltevések, suppositumok mindaddig, amíg azok va­lódi tényeknek lenni be nem bizonyulnak. Az árverést annál is inkább ajánlja szóló, mivel a java-földeknek árverésen való kiadatását a szakosztály is czélszerünek találja.Iuditványozza tehát szóló, hogy kisértse meg előbb a képviselet az árverést, és csak ha ez nem sikerülne, forduljon vissza az eddigi részletes kiosztáshoz. A föld osztó küldöttségbe azonban teljeseu érdektelen egyéne­ket kiván választatni. (Helyes). Belfy András a kérdés eldöntését elnapoltatni kí ­vánja a felfolyamodásra hozandó felsőbb határozat leér- keztéig. Különben, mint egyik föllebező, pártolja Krú­dy Gyula indítványát. A javaslat szerénte az árverés­nek C3ak rósz oldalát tüntette fel. Az árverési föltéte­lekkel sok hajúak elejét lehet venni. Szóló szerint a föl­tételektől igen sok függ, hogy az árverés eredmény-dus legyen. Básthy Barna a gazdászati szakosztály vélemé­nyét pártolja. Gruden Ernő: Úgy hiszem, hogy a törvényt senki sem akarja megsérteni. De hiszen a törvény nem is tilt­ja meg, hogy földeinket magunk kezelhessük. Ott van Debreczen, ahol szintén házilag kezeltetnek a város földjei. Mi nem vagyunk főváros, hanem földmivelők vagyunk tulyomó számban. Igen különösnek tűnik fel előttem, hogy mig az egyik földbirtokot eladjuk magunknak, addig a másik földbirtokot bérbeadjuk akárkinek. Hát haszon ez a közönségre nézve ? A város halhatatlan testület; kell tehát, hogy az utódokra is gondoljunk. Pártolom a szakosztály véleményét. (Helyes). Zajácz József a várost a család apához hasonlít­ja, akiuek erkölcsi kötelessége gyermekei, illetőleg a la­kosok jólétéről és boldogulásáról gondoskodni. Erősen ki kel azok ellen, akik a város törzs-vagyouához egy krajczárral sem járultak, és most azok szerepelni akar­nak. Elfogadja a szakosztály véleményét úgy azonban, hogy határozza meg a képviselet: menyit kapjon egy- egy lakos. Andráscsik József az árverésnek nem barátja, de a kiosztást házszám szerint óhajtaná eszközöltetni; nem pedig úgy, mint eddig volt, hogy t. i. egyik 20—30 hold földet is használt, mig a másik egyet sem. Dr. Meskó László, a Krúdy Gyula által emelt vádra reflektálva, tagadja, hogy a szakosztály véleménye nem a törvényen alapulna; mert a törvény megendedi, hogy a közvagyon házilag is kezelhető; ha a közönség érdeke és a helyi körülmények úgy hozzák magukkal ; csakhogy ehhez a törvényhatóság jóváhagyása is szükségeltetik. A szakosztály által felhozott indokok alapos voltát, a gazdák tudják legjobban. Pártolja a szakosztály véle­ményét. Báthy Károly nyilasonkint kívánja a földeket ki­adatni. Az árverést fizikai tekintetben is lehetlennek tart­ja; de meg nem is kapna a város , anyit, mint most meg van állapítva. Elfogadja a szakosztály véleményét. Bencs László minden az eddigi földosztási gyakor­lat ellen nyilvánult gyanúsítást visszautasít. A földosz­tás mellett 15 évi gyakorlat szól. A gyanúsítok részé­ről elvárta volna, hogy a hibást és gyanúst nevezzék meg. A puszta gyanú, bizonyítás nélkül, önmagától ele­sik. Az árverést nem tartja előnyösnek, tehát ahhoz nem járulhat szavazatával. A házsor szerénti kiosztást nem helyeselheti, mert egyik háztulajdonos több adót fizet, mint a másik. Elfogadja a szakosztály javaslatát. Krúdy Gyxda ismételve kijelenti, hogy ő a törvény értelmébeu tette indítványát. A házi kezelés előnyösebb voltáról nincs meggyőződve. Az árverés azonban nem­zárja ki a házi kezelést; sőt a törvény maga is azt mond­ja, hogy csak ha az árverés nem vezetne czélhoz, al­kalmazandó a házi kezelés. Aki az árverés elleu szól: érdekből szól (Közbeszólások szavazzunk !) Gruden Ernő a szavazás elrendelése előtt, figyel­mezteti a közgyűlést, hogy ne csak a város pénztárának előnyét, hanem a lakosság hasznát is tekintse. Olvassa a törvény ide vonatkozó szakaszát, amely feljogosítja a várost, hogy vagyonát házilag is kezelhesse. Barzó János : Nagyon sokan hangoztatják a törvényt; pedig éppen azok vétenek legtöbbet a törvény ellen. Az árverést nem fogadhatja el; mert akkor a kisebb birto- ku lakosok a gazdag bérlők rabszolgáivá leunnének. Mel­lőzzük tehát az árverést. Ekkor a föld haszna a miénk lesz. Pártolja a szakosztály véleményét. (Szavazzunk ! Szavazzunk! Polgármester a névszerinti szavazást elrendeli s felhívja a gyűlést, hogy akik a szakosztály véleményét elfogadják, azok igennel, akik pedig Krúdy Gyula indít­ványát pártolják, nemmel szavazzanak. Igennel szavaztak: Báthy Károly, Básthy Barna, Babicz Mihály, Barző János, Bencs László, Oseugery József, Deák József, Garay Mihály, id. Gyurcsán József, Gruden Ernő, Hibján Sámuel, Hibján Dániel, Horváth Gyula, Helcz József, Kacska János, Korányi I are, Kra- jecz János, Krcsák Ádám, Lóczy Áaudrás, Marföldi György, Márkus Károly, Majerszky Béla, Markó Mihály, dr. Meskó László, Nádisi Mihály, Nikelszky Lajos, Pam puch András, Pásltu Forencz, Pataky Lajos, Szabó Im­re, Szedlák János, Zajácz József, Zomhorszki János és Jánoszki András. Nemmel szavaztak; Belő Aandrás, Baniciky- Miksi, id. Krúdy Gyula, és ifj. Maurer Károly. Az alapítványi töke utáni betét kamatadó tárgyá­ban beterjesztett jogügyi szakosztálynak azou vélemé­nye, mely szerónt az illető Egyházak folyamodjanak emez uj adó elengedéséért, egyhangúlag elfogadtatott s uta sittatni határoztatott a takarékpénztár, hogy a betéti kamatadót ideiglenesen fizesse a városra eső részt a tarta­lék tőkéből, elszámolás föltétele melleit. E határozat hitelesítettnek vétetett. A nyirvizszabályozó társulat elleti indítóit perek beszüntetése tárgyában adott gazdászati és jogügyi sza­kosztályok abeli véleménye, hogy a város, engedve a kir. biztos békülékeny felhívásának, igyekezzék a társu­lattal, a perbeli tárgyra né-ve kiegyezni, nagy szó­többséggel elfogadtatott. Polgármester felhiváu a képviseletet a központi választmányi tagoknak újból leendő megválasztására, a szavazati jegyekkel való szavazás elrendeltetett, s a sza­vazat szedő bizottság tagjaiul, Gruden Ernő elnöklete alatt, Korányi Imre, Majerszky Béla, Szesztay Károly, és Sáry Pál választattak meg. A szavazás megtörtén­vén, a következő eredmény tűnt ki. Megválasztattak ugyanis: Barzó János, Bencs László, Krcsák Ádám, Ke- rekréthy Miklós, ifj. Maurer Károly, Majerszky Béla, dr. Meskó László, Nádasi Mihály, Sáry Pál, Tőrök Pé­ter, Zajácz József és Zomborszky János. Előterjesztetett a Sóstón készítendő medencze és az edénypiaczi furott kút költségeinek fedezése tárgyában adott jogügyi szakosztály véleménye. A szakosztály a sóstói medencze költségét a város által javalija fedeztet­ni; amenyiben a viz leapadásának a társulat nem lehet oka, viz nélkül pedig nincs fürdő. (Helyes.) A furott kútra vonatkozólag, amely Zsigmondy véleménye szerént, tovább nem folytatható, azt ajánlja a szakosztály, hogy mondjon le a vállalkozó a 44 méternyi fúrási díjról s adassanak neki vissza műszerei és csövei. A Sóstóra vonatkozó javaslat elfogadtatott. A fú- rott kút vállalkozója ellenében azonban hosszas és he­ves vita után, melyben Bencs László, Kálnay László, dr. Meskó László, Korekréthy Miklós vettek részt ki­mondatott, hogy a város perelje be Bürgermeiszter vál­lalkozót. Mihez képest t. ügyész meg is bízatott, hogy a per megindításához szükséges lépéseket tegye meg. Az 1881. évi árvagyámi számadás, amenyiben az a mai napra el nem készülhetett, polgármester előter­jesztése folytán, levétetett a napi rendről. Olvastatott a Kossuthutczai kövezet átvételére vonat­kozó küldöttségi pótjeleutés A pótjelentés szerént az előirányzott összegnél 1038 foriuttal került többe a kö- vezeti munka; miután több munka eszközöltetett, mint eredetileg megállapítva volt. Andráscsik József kifogásolja úgy a többlet kifizetését, mint az átvételt. A mérnöknek azon, kijelentésében azonban, hogy a vállalkozó utépilő 5 évig felelős a muukáért, megnyugszik. Nem helyesli szóló továbbá, hogy az utcza hátulján a járdák kikövoztettek, az eleje pedig még most is kövezetleu. Horváth Gyula városi mérnök azon felvilágosítást adja, hogy az utcza eleje azért nem köveztetett ki, mert koczkakő nem volt kapható. Egyéb apró panaszokra nézve, polgármester a fel- szólamlókat a kérvényezés útjára ucasitja. A küldöttség pótjelentése tudomásul vétetett. Előterjesztetik a szegödvényesek félfogadása, mely szerént a kéményseprő 54 frt. 50 krajozárért vállalkozott; a reudőrbiztos fizetése azonban havonkint 3 forinttal pó­toltatott. A közrendőrök fizetése 5—5 forinttal javítta­tott meg, miután egyébként nem akartak vállálkozni. Az előterjesztés tudomásul vétett s az intézkedés helyben hagyatott» Bencs László azt a kérdést meriti fel, hogy a csordásokat ki fizesse: a gazdák vagy a város. Határoz- tatott, hogy a marható Hm gazdák fizetik. A vadászati jog bérbeadását és az iskola kötelezet­tek összeírását elrendelő alispáni rendeletek: kiadattak a tanácsnak, a szükséges intézkedések megtétele végett. — y — Közügyéit. (Póttartalékosok és had mentességi dij.) A póttar­talékosok fogalmának helyes értelmezése és a hadmentes­ségi dij kirovásának, mely esetekben való alkalmazása tárgyában, a pénzügyminiszter, a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, a követkoző körrendeletét adta ki: »A had­mentességi dij fizetésének kötelezettsége alá nem eső pót- tartalékosok alatt azok az egyének értetnek, akik a ren­des ujonczállitás vagy utóállitás alkalmával s esetleg a vegyes fölülvizsgáló bizottság által hadképeseknek talál­tatván, az 1883. évi sorozástól és az ezen évre felhívott korosztályokon kezdve, korosztályra való tekintet nélkül, az 1883. évi sorozásig — úgyszintén az 1832. vagy ezt megelőző, valamely régibb évre lett utóállitás esetébon pedig csakis a harmadik vagy utolsó korosztályból, ál­landóan a póltartalékba osztattak és osztatnak be s akik a póttartalékba lett beosztásukról, a fennálló szabályok értelmében, »ajánlati bizouyitvány«-nyal láttatnak el, amelyben a póttartalékba lett besoroztatásuk világosan jeleztetik. Ezen póttartalékosok nem esnek a hadmentes­ségi dij fizetésének kötelesettsége alá. Ellenben nem te­kinthetők póttartalékosoknak azon egyének: akik családi I viszonyaik alapján, a védtörvény 17. szakaszának értel­mében, a hadkötelezettség alól ideigleinesen felmentettek illetőleg az 1882. évi XXXIX. t.-cz, 1-ső fejezete 12. szakasza b) betűjének értelmében, az ujonczjutalékból, vagy a póttartalékból és a honvédségből ideiglenesen elbocsáttattak, és akik, amennyiben már a harmadik vagy valamely magassabb .korosztályban állanak, az 1882. évi XXXIX. t.-cz. I. fejezete 8. szakaszának utolsó és 12. ssakaszának 7. bekezdéséhez képest a »póttartalék“, illet­ve a »honvédség« nyilvántartásába« helyeztettek át. A hadkötelezettség alól ideiglenesen fölmentett, illetőleg a sorhad vagy a póttartalék és a honvédség kötelékéből ideiglenesen elbocsátott s a póttartalék vagy a honvéd­ség nyilvántartásába áthelyezett ezen egyének azok, akik a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. t.-cz. 1. §. 2. pontjának s a 2. §. b) pofjának értelmében és az 1882, évi. XXXIX. t.-cz. I. fejezetének 16. §-hoz képest is mindaddig, a mig fölmentési vagy elbocsátási jogezi- mük fennáll, a hadmentességi dijat fizetni köteleztetnek, s akik ekként, a tulajdonképpen való póttartalékosoktól kellőleg megkülönbözteteudők és ezzekkel össze nem té­vesztendők.« (Az országos iparegyesület) f. é. január hó 18-adikán tartott igazgatósági ülésén a többi tárgy között, az ipar­törvény módosítása tárgyában, két javaslatot tárgyalt. A gyáripari szakosztály a földmiv.-ipar-és kereskedelmi mi­nisztériumot ádratilag, .az ipartársulati szakosztály kül- döttségileg kéri ez iránt megkeresni, hogy az ipartörvény javaslatot, mi-előtt az országgyűlés elé kerülne vélemé- uyes javaslat-tétel végett, az egyesületnek adja ki. Az igazgatóság tudomást szerezvén arról, hogy az ipartör- vényjavaslat, a minisztertanács által már jóváhagyatott, és O felsége előleges szentesítését is bírja, legközelel b pedig már az országgyűlés elé terjesztetni, és ez alkalom­mal az egyesületnek tárgyalás végett, ki is fog adatni úgy, hogy az egyesület arra vonatkozó észrevételeit egye­nesen az országyüléshez intézhesse: a két osztály javaslatá­nak mellőzésével, beható vita után elhatározta, hogy mihelyt a törvény-javaslat az ország-gyűlés elé kerül és annak hiteles szövege köztudamásu lesz, egy vegyes bizottság által, amelyben az igazgatóság 3, a gyáripar szakosztály 3, a kézműipari szakosztály 3, és az ipartársulati szak­osztály 6 tag által lesz képviselve, fogja a törvény-javas­latot behatóan tárgyalni. E munkálat a kézműipari és gyáripari szakosztályok által felülvizsgáltatik és végre az igazgatóság által megerősítve kerül az ország­gyűlés elé. ÚJDONSÁGOK. 4- A nyíregyházai városi felső leányiskola első félévi vizsgái f. é. január 31. és februárhó 1-én fényes sikerrel tartattak meg . Valóban nem tudjuk : a tanfelügyelő tapintatos vezetésének, vagy a tanárnők és növendékek igyekezetének tartozunk-e nagyobb elismeréssel. Minden­esetre az őket illető köszönet nyilvánítás kötelességét a legnagyobb örömmel teljesítjük a távollétök által tündöklött szülök helyett is, azon szép sikerért, mely a hivatásuk szent érzetétől áthatott tanárnők működését, a vizsga két napján, méltóan megkoronázta. 0 Az idei ujonezozás, Szabolcsmegye területén, a kövotkező idő -és-sorrendbeu fog lefolyni. A tiszai járásban Máudokon kezdődik márcziushó 10-én, tart márcziushó 14- ig. A dadai felső járásban Rakamazon kezdődik már­cziushó 31 én, tart áprilhó 3 -ig. A dadai alsó járásban T.-Lökön kezdődik áprilhó 5-ón, tart áprilhó 10-ig. .Nyí­regyházán kezdődik áprilhó 15-éa, tart áprilhó 18-ig. A bogdányi járásban Nyíregyházán kezdő­dik áprilhó 19-én, tart áprilhó 23-ig. A kisvárdai- járásban Kisvárdán kezdődik áprilhó 25-én, tart áprilhó 30-ig A nyírbátori járásban Nyírbátorban kezdődik (a felszólamlás áprilhó 8-áu, tart ápril 9-ig); az állítás áprilhó 15-én, tart áprilhó 19-ig. A nagy-kállói járás­ban kezdődik (a felszólamlás áprilhó 21-én, tart áprilhó 22-ig); az állítás áprilhó 23-án, tart áprilhó 29 ig. f A halál dermesztő szele egy munkás élet fáklyá- jit oltá ki, egy tiszteletre méltó család boldogságát dúlta szét: Kubassy Arthur• kimúlásával. A boldogult több éven át munkás pénztárosa volt a helybeli taka­rékpénztárnak, tevékeny tagja a városi képviseletnek s becsült és tisztelt barátja a társadalomnak. Halála nem váratlanul következett be. Régóta küzdött már az enyé­szet szellemével; csak hetek, napok választották el a sírtól: mégis megdöbbentőleg hatott halála mindenkire, aki a bol- dogultat ismerte, szerette és becsülte. Egy kérlelhetlen betegség, amelyből nincs menekülés, a ha9vizkór készité elő halálát. Ravatalára egy házi erényekben gazdag nő és két szerető gyermek, számos rokon é9 barát hullatják a szeretet és fájdalom igaz köuyeit. Enyhítse némileg a gyászoló család fájdalmát a tudat, hogy méltó báuatábau sokan, igen sokan osztoznak. Legyen áldott emlé­kezete I © A nyíregyházai ifjúság által a népkert javára rendezendő s legközelebbi szombaton megtartandó táncz- vigalom igen szépnek és népesnek ígérkezik lenni. A ren­dezőség minden lehetőt elkövet, hogy ez legyen ez idén a legsikerültebb tánczestély. Reméljük, hogy föltevésük­ben és hitükben nem is fognak csalatkozni. (!) A nyíregyházai kir. postahivatal forgalma az 1883-dik évben. Jövedéki betétek: levélportó 221 frt 87 kr levéljegy 13940 frt 49 kr. ujságjegy 690 frt. kocsi posta frankó 3382 frt 54 kr. kocsi posta,portó 7160 frt 78 kr. kézbesítési dijak 715 frt 78 kr. Összesen 26,111 frt 37 kr. Forgalmi bevételek: nagyutalványok 334,649 frl 99 kr. kis utalványok 585,202 frt 34 kr. utánvéte­lek 10,774 frt 49 kr. összesen 930,626 frt 82 kr. Jö­vedéki kiadás'. 13,418 frt 60 kr. Forgalmi kiadások'. nagy utalvány kifizetés, 46,209 frt 25 kr. kis utalvány kifizetés. 188,535 frt 68 kr. utáuvételi kifizetés 3548 frt 33 kr. Beszállítás az országos postapénztárba 793,000 frt. Az összes forgalom volt: összesen 1,031,290 frt 26 krajezár. (!) A lótenyésztőket figyelmeztetjük, hogy a te- nyész-bikák iránti folyamodás határideje f. é. februárhő 15- én lejárván, akik a magy. kir. földinivelési miniszté­rium utján ily bikát óhajtanak beszerezni, ez iránti folya­modványaikat siessenek megyei gazdasági előadó Pschérer József úrhoz Bogáthon benyújtani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom