Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-03 / 22. szám

Nézd a rétet zöld szőnyegével, kövér pázsitéval mely virágok ezreivel van himezve, kristály-tiszta tükörében fürdik a nap ; lakéinak szárnycsapásaitól felkorbá csőit cseppjei ezüst ragyogásával hullnak vissza, dús növényzete meg-meghajol az illatos szellő gyönge érintésétől Nézd a halmot a bérozet, melynek ormát a felkeld vagy leáldozó nap sugárai aranyozzák meg, kebeléből hüs iorrás csörgedez az árnyas völgyön át, gazdag pályázatából harmat cseppet iszik a nyíló virág kelybe, melyet on'úan a kelő nap első sugára csókol fel.

Lásd az erdőt raegszámolhatlan fáinak, bokrainak lombozatával, tarka virágfürteivel, melyeknek rügyes gályái közzé vonul a lég szárnyasa hálaénekét vagy örömdalát elzengeni. Magasba nyúlnak — egymással verekedve a sudarak, mig összehajló ágaik oltalmában védve van bokor, virág, fűszál.

A nagy természet rendét a kimért munkásság pontos teljesítése tartja fenn. Az embertől, a föld urától le a legkisebb állatig, minden példát vesz a tényező természettől, munkálni siet magának; de munkál az őt környező tőle váróknak is. Mig a természet más teremtményei munkásságukat, az önfentartási ösztönből kifolyólag, bizonyos megbatározott irányban végzik, melytől soha, vagy csuk igen ritkán térnek el: addig az ember helyzetének megfelelőleg, megszámlálhatlan utón és módon teljesíti azt. Az embernek nagy része van a természet szépségének előmozdításában. Szellemének alkotó képessége : kezének munkásságában és ennek eredményében nyilvánul.

A munkás néposztály Istennel társalog folytonosan a nagy természetben. Azon ember, kinek egész tudománya a szerény, de mindig cmlhatlan tapasztalat,, mily boldog akkor, midőn az anyaföld kebelét hasogatja ekéjével és a barázdába szőrt. magot sokszor munkától he- vült arczáuak omló verejtékével locsolja la; mondom mily boldog akkor, ha szemeit dús vetésének hullámzó tengerén legeltetheti, mely oly édes reményre jogosította őt. Oly jól esik lelkének, ha hallhatja a madarak trilláját, a pacsirta bájdalát, ajkán önkénytelen sóhaj röppen el, mely a legszebb szívből jövő ima ... 1

Az élet akkor nevezhető életnek, ha kellemes munkásság között töltjük azt el; mégis mily nagy azok száma, kik tétlenül küzdik azt le. Menjen ki az ilyen a természetbe, hol mindén oly fáradhatatlanul munkál; tanulja annak elragadó szépségét becsülni; tanuljon szorgalmat, melynek gyümölcse sóba el nem marad.

Sípos Lajos.

Vidéki levelezés.

Szakoly, 1883. május 26.

Tekintetes szerkesztő url

Maga és családja iránti elengedhetlen kötelességét teljesíti az, ki életét, épületeit és élet-neműit biztosítja a különféle elemi csapások ellen; mert tűzvész, jégverés súlyos következményeit- különösen a gazdálkodó kis bir- tokos soha, vagy csak hosszú idő múltán képes kiheverni. Mégis a biztosítás ma sincs elterjedve úgy, anúnt í annak gazdaságilag nagy fontossága megkívánná. N8m . tudom hol keressem ennek okát, a nép közönyében, a túl terhelte tésbón, vagy némely biztositó társulat eljárásában ?

Nem akarok a fentebbi kérdésekre feleletet adni; mert az talán nem találkoznék sok ember nézetével, körülményeivel nem volna összeegyeztethető; de nem hallgathatom el a »Phönix« biztositő társulat egyik utazó ügynökének községünkben tanúsított megrovandó eljárását. A«pn tudattal teszem, hogy ezzel a közönségnek használók, mert óvatosságra intem ; a nevezett s talán más társulat fő-, vezér-, utazó-, kerületi ügynökségének figyelmét pedig felhivom, hogy közegeik ily és ehhez hasonló eljárása által úgy magának, mint az egész alapjában , felettébb üdvös intézménynek sokat árt.

A »Phönix« biztositó társulat egyik utazó ügynöke házról-házra járté hó ő-én községünkben, biztosítási ajánlatokat téve; a többi közt özv. Palóczy Péteroéhez is ellátogatott, kinek csak 18 éves, járatlan, hűlve fiát találta odahaza Nem akarom leírni a rábeszélés részleteit, csak annyit, hogy az ügynök egy 18 éves, hülye suhanczczal Íratta alá a bevallási ivet oly házról, -mely atyja tulajdonát teszi és hat évi dijváltót. Ehhez nem kell magyarázat, ez elég jellemző.

A 10063. sz. kötvény, Palóczi József nevére kiállítva, nehány nap múlva megjött, melyet özv. Palóczi Péterné el nem fogadott, hanem egy levél kíséretében visszaküldte a debreczeni vezérügynökséghéz; de az legott visszaszármaztatta azon megjegyzéssel, fizessen 4 frt 24krt; akkor benn levő váltóit kiszolgáltatják. Pa- lócziné ismét irt, melyre az ügynökség válaszolván ígéri, hogy a kötvény beküldése után a váltókat megküldi.

Igen kérem T. Szerkesztő urat soraimat közölni méltóztassék mint olyat, mely hasonló eset előfordultával óvatosságra inti a járatlanabb közönséget,

s. t;„. /

ÚJDONSÁGOK.

(I!) A nyíregyházai helvét hitvallású Egyház folyó évi juliushó 3-án tartja, ujjonnan épült díszes templomának felszentelési ünnepélyét, mely alkalommal, orgona- konczert, fényes társas ebéd és este táncz-estély is ren- deztetik. A konczertrs, hir szerént, ifj. Sz. Nagy József országos hirü zene-kapaczitás is lerándul Budapestről, hogy jelenlétével az ünnepélyt emelje. A szentelési ünnepélyben, Révész Bálint püspök őfitisztelendőségén kívül, több papi kitűnőség fog réBzt venni. Hasonló ünnepély csgk nagy időközben szokott történni egy-egy hitközség beíéletében. Éppen ezért remélhetőleg igen fényes lefolyású lesz az, melyre előre is felhívjuk a nagy közönség szives figyelmét. Kapcsolatosan megemlítjük, hogy az egyházmegyei nyári gyűlés szintén ez alkalommal tartatik meg.

X A nyíregyházai iparos ifjúság múlt hő 27-én teremté meg saját kebelébe» az »Onképző és segélyző egylet«-et, nagy részvét és, érdeklődés mellett. Az egylet ügyeinek intézői következőleg alakultak. Elnökül ugyanis dr. Ferdlicska Ad imán helybeli ügyvéd, alelnökökül Éles Lajos ós Jánószky László, titkárul Flégler János, jegyzőül Tamási Andor, pénztárnokul Pintér István választattak meg, Mint halljuk az egylet felölvasási és sza- valati estélyeket, hangversenynyel összekötött zene-esté- I

lyeket is szándékozik rendezni, tőkéjének gyarapítására Szivünkből üdvözöljük az egylet e nemes törekvését Talán ez utón sikerülend Nyíregyházán az iparosok kő zött némi társas szellemet és társadalmi életet teremteni, amelynek hiánya minden lépten-nyomon, minden országos, társadalmi vagy helyi kérdés felmerülésekor érezhető

Értesítés. A felső liszavidéki gazdasági egyesület által f. évi juniushó 4-ére hirdetett választmányi ülés megtartása f. évi juniushó 13-ára halasztatik el; amiről is a t. választmányi tagok tisztelettel értesittetnok.« Nyíregyháza 1883. junius l én. A gazdasági egylet titkársága.

*** Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos, az első fokú ipariskolák szervezésének folytatása czéljából, ismét nagyobb körútra indult az országban. Első sorban Erdélyt látogatja meg s csak azután, jő Szathmáron és Nagy-Károlyon át Nyíregyházára. Az alkalom igen kedvező, mivel az ipariskolák szervezése alkalmat ad az iparosokkal való érintkezésre, s Péterffy urnák módjában lesz életrevaló terveit az iparos osztálylyal megismertetni és esetleg azokat keresztülvinui. Folyó év már- czius hó 6-ikán tett'ígéretét tehát, hogy tudni illik f évi augusztus hóbau meg fog bennünket látogatni, körülbelül beváltandja. Figyelmeztetjük a nyíregyházai »ipariskolai bizottságot« e körülményre. Jó lesz addig tisztázni az eszméket ős rendezni az ipar-iskola kérdésének föltételeit : hogy Péterffy József ur előtt némi eredményt mutathassunk fel.

— A sóstói majális, amely múlt hó 27 edikén tartatott meg, nagyszerűen sikerült. A kedvezd napos idő egészen megnépesité a kies sóstói erdőt. A fákat füveket és virágokat a májusi napfény, a nagy és kisgyermekek arczát a jó kedv mosolya sugározták be. A madár fütty emberi dalokkal-vegyülve, szállt az enyhe kék légén át. Szóval az egész erdő örömtől és-daltól haugzolt késő éjfélig. ‘

—- A régi forintos államjegyek forgalmi idejére vonatkozólag, határozottén tudatjuk a közönséggel, hogy azok folyó 1883. szeptemberhó 30-ig minden osztrák és magyar állampénztárnál és hivatalnál elfogadtatnak. E határidőn túl, 1884. szeptember 30-ig csak a központi állami pénztáraknál fogadtatnak el fizetésképen. Teljes értéküket azonban csak 1888. juniushó 30-án vesztik el. mely határidőn túl sem fizetésképen el nem fogadtatnak, sem be nem cseréltetnek nemmi féle pénztárnál és hivatalnál.

* Orbán napja, a gazdák o rettenetes múmusa, május hó 25-éu minden baj nélkül látogatott el hozzánk és távozott el tőlünk. Igen valószínű, hogy ezen túl már nagyobb hidegtől nincs okunk aggódni. A multheti hűvös moudhatni hideg reggelek a felső vidéken több kárt okoztak a kerti veteményekben és gyümölcsfákban; vidékünket azonban nem érte semmi vész.

(=) A Nagy-kállól állami főreáliskolában a magán vizsgálatok folyó évi julius 1-én fognak megtartatni és pedig junius 28-áu az írásbeliek, julius hó 1 -én a szóbeliek. Az illető tanulók a reáliskola igazgatóságánál személyesen vagy levél által junius 20 áig jelentkezzenek. Az igazgatóság.

— A nagykállói állami Töreílisko'a tanuló ifjusiga | hó 23-án tartotta meg.,tavaszi mulatságát a Józsika- Ma napkori erdőben. A rendező tanár urak és tanulók neu kímélvén fáradtságot, mindent elkövettek, hogy a mulat- tág minél jobban sikerüljön. Kúlö msen ft. Schurim István 'őre ilÍ8kolai igazgató úr senkit és semmit sem hagyott Jgyeimen kivill; mint jó vendégszerető magytr házi úr suzgólkodott, hogy mindenki jól mulasson. Mulatott is nindenki. A négyest 50 pár járta. Ott voltak a szépek aözzül: Szecsődy k. a., Ferenczy k. a, Grün Malvin k. a., Pásku Julia k. a., Mandel Gizella k. a., Fi ich Etelka k. a., Béres Ilona k. a., Guszti Erzsi k. a„ Gyüre és Borsi Er- ssike k. a,, Kőim Helena k, a., Reichemun Juliska k. a... Simák Mariska k. a , Oláh Etel k. a., Klein Laura k. a., Balkány), Schnur Lotti k a., Goldberger Róza k. a., He- etya Julia k. a., stb. stb. Továbbá dr. Bleuer ur és k. leje, dr. Grün és neje. Gőrötnbei Péter ref. lelkész ur, Dózsa József napkori lelkész ur, Kállay Jenő ur, Kállav Leopold ’ur, Erdélyi Gyula napkori postamester ur, Si- nák István napkori jegyző ur, Novák József ur kedves leje és Erzsi k. a. nővére, Szametz Mark ur és neje, Kohn Sámuel ur és kedves neje, Novák Ferencz ur és íeje, Polonyi pénztárnok ur ós neje stb. ;stb. A mulatság 7*11-ig tartott. i

— B'id-Szant-Mihály, az igazságügyminiszter által íz 1875. XXVI. törv. czikk módositásiről előtörje íztett örvényjavaslatból következtetve, valószínűleg járásbirósá- ;ot kap. A törvényhozás általi végleges megállapítás, a avaslat indokolása szerint, C3ak akkor fog a kormány Utal kezdeményeztetni, hogyha a 7uria deczentrálizálva esz. Addig még sok viz [lefolyik a Tiszán.

(=) A zsidó hitközség Eperjesen, lépést tartva a magyarosodás terjedésével, elhatározta, hogy ezen túl a templomban a hirdetéseket magyar nyelven teszi közzé.

— A színi előadások, tánczmulatságok és más látványosságok engedélyezés? tárgyában, a belügyminisztérium közelebb körrendeletét boosátott ki a törvényhatóságokhoz. E körrendelet szerént ezután, aki ily előadások engedélyezéseért folyamodik az illető hatóságokhoz, a szükséges bélyeget mellékeli a kérvényhez; amely csak azon esetben használtatik;. fel, ha az engedély megadatik; ellenkező esetben a bélyeg a kérvényezőnek visszaadatik. Igazságos és méltányos intézkedés.

(!) Az országos tanítói nyugdíj illetékek befizetésére nézve igen fontos miniszteri intézkedés tétetett legközelebb. A közoktatásügyi miniszter 1877-ben, a nyugdíj illetékek fizetési kötelezettsége alól a pap tanítókat fölmentette ; és a hitközségeket, kötelezte azok befizetésére, Újabban azonban azon iskola-fentartók, ahol a lanitói teendőket a lelkészek kötelesek végezni, az országos nyugdíj intézethez való járulás alól szintén- felmentettek, amenyiben a lelkészi hivatal a tanítói állással kapcsolatban áll. Azon iskola-fentartó testületek tehát, amelyek eddig a tanitói toendőket pap-tanitóyal láttatták el és járulékaikat befizették, ezen illetékeknek az állampénztárból való visszafizetését követelhetik■

Uj oltási mód. Egy franczia gyümölcsfa-tenyésztő egy uj oltási módot alkalmazott közelebb fiatal leveles körteágakkal, és pedig oly sikerrel, hogy 31 nemesítés közül 28 megragadt s még ugyanazon évben másfél-két láb hosszú hajtást hozott. Oltógalyak gyanánt 1 </o láb-a. hosszú hajtásokat választott és azokat 1 % hüvelyk bőszét.' -szú darabokra metszette, lecsjpte azok hegyét és egy ö- szem alatt harántosan keresetül -metszette. Az igy előli, készített zöld hajtásokat azután, az alanyul szolgáló á- galy oldalán tett hasítékba szem módjára illesztette be. ;ő. Az oltást papírszalaggal csavarta be, melyet 6—8 nap 3t múlva ismét leszedett. Az oltáskor az alanyág hegyeit is 5

S lecsipkedte. Ajánljuk az oltásnak -ez uj módját az illetők gi figyelmébe. »Mindeneket megpróbáljátok és ami jó azt € megtartsátok.«

t- (§) Egyik szakmunkatársunk közelebb a fővárosba rándulván, alkalma volt a Grosmann és Rauschenbach IZ ezég .gazdasági gépgyárát és gépraktárát megtekinteni;

ahol is oly sok ujjal és érdekessel találkozott, hogy indit- q va érzi magát eme telepitvényről egyetmást kőztudo- is másra juttatni. A majdnem egészen kőből és vasból kő- q szitett, magas és óriási ablakokkal ellátott épület belsejé- z ben számos kovács tűzhely, szelelőkkel, üllőkkel 'és gőz- j kalapácsokkal ellátva, van berendezve. A vas öntöde szin- É tén czélszerüen van berendezve és valóban hibátlan . öntést hoz létre. A tulajdonképeni 3 emeletes gyári éptt- f let egészen meg vau tömve kész gépekkel. A földszinten . az indító gép van, a kazán-ház mintegy 20 lépésnyire . fekszik a gyári épülettől, mely az összes áttéti tengelyze- i tét működésbe hozza. Vannak itt fúró gépek, hatalmas . eszterga-padok, gyalu-gépek sat. Valamennyi termek lég - , szeszei és vízvezetékkel vannak ellátva és ezen kivül gőzfűtés is létezik, mely tűz esetén oltó szerül és használható, miután a viz-gőz a tüzet elfojtja. Bizton el lehet mondani e gyárról, hogy alig vau párja e telepitvénynek, mely ál- ' talánosan czélszerü berendezésekkel bírna. Ezen telepit- vény megtekintését a legmelegebben ajánlhatjuk az érdek- [ lődök figyelmébe.

A »Képes Családi Lapok« 35-dik számának tartalma : Tévutak; beszély, (folyt köv.) irta Szomory Károly. — A régi időkből; költemények, irta Lithvay Vik- 1 tória. — A remete; beszély, (vége) irta Ferényi Kálmán. — Szeget-szeggel; vig beszély, (vége köv.) irta Tihanyi Benő. — Gránátvirágok; (vége köv.) irta Schiebel Her- min, fordította Halmágyi F. Gyula. — Felkelő és lenyugvó nap; életkép, (folyt, köv.) irta Paoli Betti, fordította Báthory Károly. — Heti tárcza; (Margit-sziget.) irta —y—y. — A Sarolta-akna története: elbeszélés (vége köv.) irta Tóth Ödön. — Vad rengeteg; költemény, irta Bacsó Ferencz. — Májusi dal; költemény Goethe után Lévay Edétől. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Melléklet: A »Mardona« czimü regény 129— 144 oldala. — Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8 sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 50 kr.

Színház.

Májushó 26-án: »Nap és hold,« vig operette 3 felvonásban, zenéjét szerzéLecocq.

Májushó 27-én: »A bánya rém,« néprege 3 felvonásban, irta Vahot Imre. Ismeretes vasárnapi darab, fényesen sikerült színes tüzfényekkel világított csoportozattal kiállítva. A karzat igen jól mulatott,

Májushó 28-án : majális.

Májushó 29-én: »A Rantzauk,« színmű 4 felvonásban, irta Erckmann, fordította Kürthy Emil. Mint minden régényből színre alkalmazott műben, úgy ebben is sok az ablak ős hézag, amit a regényírónak természetesen könnyű volt kitölteni. Mint színmű, úgy compositió, mint megoldás tekintetében, egyaránt hiányos. Szerzőnek az a ne mes inteuoziója azonban, amely szerént a legmesz- szebb h itárig vitt testvéri gyűlöletre,1 a szín-arany becsületesség s az önzetlen igaz szerelem erejével és hatal - mával kíván hatni és végeredményben valóban hat is: nagy elismerésre kötelezi a közönséget és a bírálatot. A mű apróbb hibáit teljesen pótolta a kitűnő előadás. A szereplők közzül különösen kiemelkedett ma Temesváiy (Georges Jaqües fia) teljesen átérzett, átgondolt «’meleg játékával.

A darabnak legrokonszenvesebb alakja Flórence apó volt, akit Sz. Németh élethűen mutatott be. A két R&ntzauban Vedrese Gyula és Szathmáry Károly a gyűlöletet egész iszonyatosságában tüntették fel. Tőkés Emília (Florence- né,) Fehérváry K. (Louise) és Kovács Ilka (Julietta) szintén igen kedves alakok voltak.

Májushó 30-án »Bőregér«, operette 3 szakaszban, zenéjét szerzé Strausz.

Májushó 31-én: »Nap és hold«, másodszor. Az üres ház eléggé hangos és érthető bírálatot mondott ez üres és unalmas műről; nem szükséges, hogy mi bővebben foglalkozzunk vele.

KÖZGAZDASÁG.

Figyelmeztetés.

A nyirbátor vidéki gazdakör a felsőtiszavidéki gazdasági egyesület által engedélyezett alapból szarvas marha kiállítást és dijjazást rendezni elhatározván, a t. gazdaközönség ezennel felhivatik, hogy a nyirbátor város házánál 1883. évi juniushó 12-én délelőtt 10 órakor megtartandó kiállításhoz alább megnevezendő marháikat minél tömegesebben behajtatni szíveskedjenek.

A dijjak összege 360 frank aranyban, melyből a fent nevezett anya egylet ellenőrzése mellett a következő dijjak fognak kiosztatni:

I. Egy éves bikák'1- ső dijj aranyban 50 frk.

2- ik » » 40 »

3 ik » » 80 »

II. Egy éves üszők: III. Két éves üszők:

1- ső dijj aranyban 50 frk. l-ső dijj aranyban 50 frk.

2- ik » » 40. » 2-ik » » 4o »

3- ik » » 30 » 3-ik » » 30 »

Meg jegyeztetik, hogy dijjazásra csakis saját nevelésű oly tiszta magyar fajú marhák bocsáttatnak, melyek kitűnő tenyész-képességet ígérnek, és ha dijjazásra egy- egy fajból háromnál több állat találtatnék érdemesnek, a dijjak felosztási terve, a körülményekhez képest, módo- sittatik; a nem magyar fajú, valamint az oly különben kitűnő marhákért, amelyek dijjat nem nyernek, vagy tulajdonossaik erről lemondotak, elismerő okiratok fognak kiállíttatni.

Kelt Nyírbátorban 1883 május 22-én tartott választmányi ülésben.

ifj. Szikszay József, Tárad! István,

jegyzői elnök.