Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-14 / 2. szám

.NYÍBTIDÉ H“ ÚJDONSÁGOK. X Közegészség-ügy. A lefolyt 1882-dik év utolsó negyede, közegészségi tekintetben, nem mondható épen kedvezőtlennek. Augusztus hónapot kivéve nagy járvá­nyok nem uralkodtak. A szórványos betegségek sem nagy mérvben mutatkoztak. A halálozás szintén nem volt mértékfölötti. Vaján hólyagos himlőben megbetegedett 93, meghalt 18. Szegegyházán roncsoló toroklóbba esett 4 beteg, meghalt 3. Besztereczen 25 vörheny eset for­dult elő, 11 halálozással. Bakta-Lórántházáu 23 hólyagos himlőbeteg volt, 4 meghalt. Rohodon hasonló bajba esett 15, meghalt 3. JRamocsaházán 16 hólyagos himlő esett fordult elő 4 halálozással. Az egész megyében 1882 év második felében 43,607 lélekszám közt volt a betegek száma 343, elhalt 109. — Az időjárásról a fővárosi központi időjelző állo­másról a jövő napokra nagyobbodó hőmérsék mellett, vál­tozó felhőzetű időt jósolnak. Az eddigi fagyot tehát. mérsékeltebb téli hideg váltja fel. *** Szabolcsmegye területén ez időszerént még 9 körorvosi állás van betöltetlenül; u. m. a pátrohai, ka­rászi, mándoki, gyürei, bogdányi, pazonyi, gávai rnária- pócsi, és dadai. = A belügyminiszter Úr, mint értesülünk, köze­lebb körrendeletét bocsátott ki az ország valamennyi tör­vényhatóságához az iránt, hogy a törvényhatósági évi egészségügyi jelentésekhez csatolandó I. táblázat egyné­mely rovatai megváltoztattassanak. Jelesen a »Megjegy­zések < czimü utolsó rovatban elő fog kelleni tüntetni azt, hogy a kórházban elhaltak közül hány volt helybeli és hány vidéki illetőségű. Továbbá a haldokolva behozot- takat nem csak a »Felvétetett« hanem a »Meghalt« ro­vatba is fel kell venni. Ezenfelül a »Haldokolva beho ­zatott« rovatban is feltüntetendők, minek folytán ezen utóbbi rovatnak elnevezése eképen módositandó: „A meg­haltak közül haldokolva behozatott.“ Ezen módosítások már a múlt 1882-ik évről szerkesztendő egészségügyi jelentésben eszközlendők. Okot ezen rendelet kibocsátá­sára az szolgáltatott, hogy több városi törvényhatóság jelentése szerint, az illető Yár osokban a halálozások szá­mai a születésekét felülmúlta; noha nagyobb járvány nem is volt azokban észlelhető. Erre nézve azon felvilágosí­tást nyerte a minisztérium, hogy az elhalttak közé az ot­tani kórházakba ápolás végett betegen beszállított s el­halt idegen illetőségű egyének is beszámittatnak, melyek­nek levonása után a népmozgalmi adatok szaporulást mu­tatnak. A rendelet czélja tehát megszüntetni azt, hogy azon városi törvényhatóságnak, melyben a kórház léte­zik, közegészségi állapota ne tűnjék fel a valóságnak meg nemfelelő világításban. (Adóügyi statisztika). Múlt 1882. évi juniushó vé­gével volt a hátralék : 461,787 frt 32 kr. Előiratotl a III. és IV. évnegyedre 479,373 frt 64 ‘/2 kr. Lett az összes tartozás: 941,160 frt 96'/2 kr. Utólagosan előira- tott a) a múltra: 5028 frt 27 kr. b) az év második­felére: 5982 frt 84 kr. Összesen 11011 frt 11 kr. Es igy az összes tartozás lett deczemberhó végéig: 952,272 frt 07'/a kr. Ebből töröltetetett a) a múltra: 9850 frt, 93 kr. b) ez év második felére: 19976 frt 82 kr. Leí­ratott összesen: 29827 frt 75 kr. Levonván ezt a helyes­bített tartozás összegéből, maradt tulajdonképeni adótar­tozás 922,344 frt 32‘/2 kr. Erre befizettetett 1881 júli­us 1-től deczemberhó végéig: 585,827 frt 66 kr. Ma­radt hátralék 1882. deczemberhó végével: 336,616 frt 66 */s kr. (Hymen) Halasi János helybeli tehetséges fiatal ügyvéd folyó 1883. januárhó 14-én váltott jegyet Nagy­váradon a kedves és szellemdus Fisch Antónia kisasszony­nyal. A szeretet rózsaláncza övezze e tiszta szívből eredt frigyet. * A nyíregyházai városi árvaszéknól múlt évi október-deczemberi negyedben elintéztetett 667 ügyda­rab, elintézetlenül maradt 34 darab. A 667 darabból előadott Majerszky Béla árvaszéki ülnök 356-ot, Nikelszky Lajos ülnök 302-öt, Sáry Pál jegyző 9-et. Pénztári ke­zelés alatt van: elhelyezett tökében 176,271 frt 83 kr. Kézpénzben 3380 frt 96 kr. Összesen 179.652 frt 79 kr. Gyámolt és gondnokolt a múlt 1882 év végén volt 2361. Ezek közt vagyontalan 387. töröltetett 18.; nyilvántartás­ban maradt 369. Ezek közül közsegélyben részesült 50. Szülőknél és magán jótevőknél el van helyezve 319. — (Közpénzek). A közmunka-pénzből, a kisvárdai szolgabirói járás, 4630 frt. 75 kr. tartozásából befize­tett 2767 frt 54 krt.; marad hátralékban 1862 frt 29 kr. A dadai alsó járás befizetett 1103 frt 22 krt. ma­rad hátralékban 2003 frt 93 kr. A tiszai járás befize­tett 4238 frt 54 krt. tartozásban maradt 2067 frt 29 krajczárral. A dadai felső járás befizetett 984 frt 73 krt. hátralék 2226 frt 88 Va kr.A bogdányi jár. befizetett 1060 frt 95 krt. Tartozás 3915 frt 98 kr. A nyírbátori jár. befizetett 828 frt 88 krt; marad hátralékban 1933 frt 19 kr. A nagy-kállói jár. befizetett 1144 frt 45 kr. tartozik 6557 frt 37 krajczárral. Nyíregyháza város be­fizetett 6582 frt 70 krt. Tartozik 2363 frt. 13 krajczár­ral. Az egész megye területén befolyt 1882. deczember végéig, a 41,649 frt. 81'/a krajczár tartozásból 18,721 frt 41 kr. Hátralékban van tehát 22,928 frt 40</j kr. A kórházi adó volt az egész megyében 33,107 frt 68 kr. Ebből befolyt 1882. év végéig 7532 frt 48'/2 kr. Hátralékban van: 25,575 frt 20 kr. A jegyzői nyugdíj­alapra a kisvárdai járás befizetett 258 frt 8 Va krt. Ma­rad tartozásban 620 frt 19 kr. A tiszai járás befizetett 163 frt 39 Va krt. Tartozásban marad 21 frt 31 kr. A dadai alsó járásból befolyt 11 frt 35 kr. Tartozás 325 frt 92 kr. A dadai felső jár. befizetett 146 frt 82 krt. Marad hátralékban 232 frt 26 kr. A bogdányi jár. be­fizetett 27 frt 52 krt. Tartozás marad 606 frt 84</2kr. A nyirbáthori jár. befizetett 30 forintot. Marad tarto­zásban 350 frt 99 kr. A nagy-kállói jár. befizetett 14 frt 60 krt. Tartozásban marad 112 frt 97 krajczárral. Nyíregyháza város befizetett 14 frt 60 krt. Tartozás­ban van 112 frt 97 kr. Az egész megye területén befolyt 849 frt 70Va kr. Tartozásban van 3272 fr. 74'/2 kr. * A nagy-kállói ifjúság, az ottani nőegylet alap­tőkéjének gyarapítására, a megyeház-féle helyiség nagy­termében, folyó évi februárhó 3-adikán zártkörű batyu- bált, rendez. Belépti dij: személyjegy 1 frt 50 kr. Csa­ládjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. (Bűnügyi statisztika). A kir. törvényszéki fogház­ban le volt tartóztatva deczemberhó ban 192 egyén, akik közzül jogérvényesen elítéltetett 69, fölebbezés alatt volt 83, vizsgálat alatt maradt 40, Ezek közt féfi volt 183, nő 9. A nagykállói kir. jár. bíróságnál elítéltetett 10. vizs­gálat alatt maradt 5. A kisvárdai kir jár .bíróságnál elítélte­tett 20., vizsgálat alatt maradt 6. A nyirbáthori kir. jár. bíróságnál elítéltetett 6., vizsgálat alatt maradt 10. (A megyei közműn ka-erő) Az összes közmunkatar­tozás volt 1882-ben 21058 kétfogatu igás — és 63613 kézi napszám. Ebből megváltás alá bejelentett 17058 kétfogatu, 852 egyfogatu igás s 48672 kézinapszám Ezek váltság összege 41040 frt 60 kr. A természetben feldol­gozandó munkaerő lett 4000 kétfogatu, 10 egyfogatu igás és 14841 kézi napszám. A természetben ledolgozandó munkaerőből tényleg felhasználtatott a kimutatott útvo­nalakon 2350 kétfogatu, 10 egyfogatu igás és 9400 kézi napszám. Maradt tehát hátralékban 650 kétfogatu igás és 5441 kézinapszám. E tartozás onnan ered, mert Nagy- Kálló, Kis-Kálló, NyirBátor és Kis-várda községek kézi közmunka tartozásukat semmikép sem akarták teljesiteni úgy, hogy eme napszámokat a megye pénzen fogadott munkások által kénytelen teljesittetni. Az engedetlen községek ellen, a közmunkatartozás három-szorogának megvétele iránt, a szabályrendeletek értelmében, a szük­séges lépések már megtétettek. X Az egyszerű levelek után, a postán, nem 15 grammig, hanem 20 grammig számittatik az 5 krajczár posta-dij. (Igazolás és indokolás.) Hudák Károly helybeli ügyvéd úrtól egy önigazolást vettünk, amelyben nevezett ügyvéd ur határozottan tiltakozik a lapunk 2-dik számá­ban rá vonatkozólag megjelent iNyilttéri« közlemény, illetőleg azon szárnyra kelt föltevés ellen, mintha ama nyílttéri czikk az ö tudtával és akaratával jelent volna meg. Emez önigazolásra a t. ügyvéd ur részéről egy- átalában nem volt szükség. Ama nyílttéri közleményt maga özv. Horkai Andrásáé mondotta toliunk alá. Az, hogy a nyílttéri czikk aláírója valót mondott-e vagy nem ? egyátalában nem tartozik sem ránk, sem a gyanakodókra. A felelősséget közlönő magára vállalta s ezzel minden ön­igazolás fölöslegessé vált. Nem találtuk tehát czélszerü- nek, éppen a t. ügyvéd ur érdekében, önigazolását kö­zölni. Ott, ahol a kezek tiszták, nincs szükség mosakodás­ra. A gyanúsításoknak és rágalmazásoknak hírlapíró czik- kel különben sem lehet fulánkját venni. Mi azonban köte­lességünknek ismerjük a t. ügyvéd ur reputátiója érdeké­ben kijelenteni, hogy özv. Horkai Andrásáé, csak azon föltétel alatt kívánta nyílttéri nyilatkozatának megjelené­sét, ha azt t. Hudák Károly ügyvéd úrral a lap meg­jelenéséig nem fogjuk közölni. E körülmény maga kizár minden oly föltevést és gyanúsítást, mintha a kérdéses nyílttéri közlemény t. Hudák Károly ur tudtával és aka­ratával látott volna napvilágot. E nyilatkozattal tartoz­tunk úgy a t. ügyvéd urnák, mint az illető nyiltterező nőnek; legfőkép pedig az igazságnak. (?) A hasznos házi állatok közül, megyénkben, lép- fenében elhullott: 28 darab birka, 3 ló; torokgyíkban elhullott 162 darab sertés. Lebunkóztatott 16 darab, meggyógyult 84 rüh-kóros ló. (B) A regale-kérdés megoldásához az aradvidéki szőlőbirtokosok egy igen életre való és leginkább czél- hoz vezető eszmével járulnak. Elhatározták ugyanis, hogy az országgyűléshez memorandumot terjesztenek, amelyben kifejtik, hogy az italmérési jog megváltása országos teher­viselés alapján nyerheti meg csak a kellő megoldást. A váltsági díjért, memorandum szerént, a tulajdonos az államtól úgynevezett állami italmérési váltsági kötelez­vényeket kapna, és ezek kamatai s az évenkint kisorsolandó összeg fizethetése végett, az állam italmérési váltsági czim alatt, a magyar korona területén a borfogyasztási adó jelenlegi módja szerént fogyasztási adót szedne ad­dig, amig az utolsó italmérési váltsági állami kötelezvény az azt előmutatónak, kifizetve nem lesz Ez italmérési váltsági czim alatti fogyasztási adót, jelenlegi mintája szerént, a bor, sör, szeszes és a gyengébb szeszes italok fo­gyasztására lenne kivetendő oly formáD, hogy legmaga­sabb adót fizetnének a szesz és az abból készített italok, kevesebbet a sör, és legkevesebbet a bor után azért, hogy a hazai borfogyasztás el ne nyomassák; ellenben az alsó osztályú népet butitó és a közerkölcstelenedés fertőjébe vezető szeszes italok mértékentuli fogyasztása, hatható­san meggátoltassák. (!) Megyei árvaügy-forgalom. A múlt szeptemberhó végén hátralékban maradt 1202 darabhoz okt. — de- czemberhóban érkezett 2981. Lett az összes feldolgozan­dó ügydarabok száma 4183. Ebből elintézett Básthy Barna ülnök 446 darabot; Péchy Gyula ülnök 625 da­rabot; Böszörményi Kornél ülnök 628 darabot; Novák Gyula jegyző 289 darabot; Okolicsányi Géza ideigl. ül­nök 785 darabot. Az összes hátrány 1882 év végén volt 1410 darab. Érdemileg elintéztetett: 412 hagyaték. A gyámolttak és gondnokolttak száma volt 1882 év végén: 15187. Ezek közt vagyontalan van 82. A megyei közpon­ti árvapénztárban kezeltetik összesen 553,314 frt. 764/e kr­— Épen most jelent meg Budapesten Frommer A. Her­mann 1883-ra szóló fó árjegyzéke, mely mindennemű gazdasági fő­zelék- és virágmagvakat, gyümölcsfákat, rózsákat, cserjéket stb. oly gazdag választásban tartalmaz, mint igen kevés külföldi árjegy­zék, belföldön pedig tökéletességre nézve ehez hasonló nem jelenik meg ; ezen rendkívüli előnyénél fogva gazdáknak és kertkedvelők­nek melegen ajánljuk. Az árjegyzék kívánatra ingyen és bérment­ve a nevezett czég által mindenkinek megküldetik. — »The Gresham“ életbiztosító-társaság Londonban. En­nek az Ausztria-Magyarországban is gyökeret vert életbiztoBitási társaságnak 1882. évi junius 30-án lefolyt 34-üzleti évéről szóló és az 1882. deczember 14-én megtartott rendes közgyűlésén felol­vasott jelentése magyar fordításban is előttünk feszik. Kiveszszük belőle a következő főadatokat: A lefolyt év eredménye rendkívül kedvező volt. Ez évben 8095 biztosítási ajánlat érkezett a tágas­sághoz 67.135,575 fr. értékben. Ebből elfogadtatott 6584 ajánlat 56-032,250 fr. összegben, melyért a megfelelő számú bárczák ki­állíttattak. A díjbevétel a viszontbiztosításokért kiadott összegek levonása után 12 364.574.25 fr. volt, a miben 1.870,877 fr első biz­tos itási év dijai foglaltatnak. A kamatBzámla egyenlege 3,048.247.50 fr. volt és a díjbevételekkel a társaság évi jövedelmét 15,412.821.75 fr.-ra emelte. Az év folyamában a társulathoz intézett és általa kifizetésre elfogadott életbiztosítási bárczákból eredő követelésre 5.941.429.15 frkot tettek ki. A kiházasitási és vegyes biztosítási szerződésekből származó követelések, melyek lejártak, 2,699.440,20 frankra rúgtak. Bárczák visszavásárlására 865,229,60 fr. adatott ki. A biztosítási alap, mely a szerződés kivitelét biztosítja, 4.922.457.30 frankra emelkedett. A realizált aktívák teljes össze­ge az üzleti év végén 79,368,882.80 fr. volt. E számításnál nem vétetvén tekintetbe a tárcza vételáron felvett értékeinek értéktöb- lete, minthogy ezek az értékek nem realizáltattak, és igy nem is tekinthetők azonnali nyereség forrásául. Ez értéktöbbletnek azon­ban nagy jelentősége van ; szilárdítja a biztosítékot, mit a társa­ság nyújt. Tőkésítések : 2,332,218-05 fr. a britt kormány értékei­ben, 420,129-30 fr. az indiai és gyarmati kormány értékeiben 15,002,737-90 ir. idegen állami értékekben, 981,488.05 fr., vas­úti részvényekben és elsőbbségekben 23 554968,85 fr. vasúti és egyéb kötvényekben, 12.309,746*35 fr. házukban, köztük a társaság házai Becsben és Budapesten, 11.727,267-40 frank jelzálogokban, 13.040.326-90 fr. egyéb értékekben. KÖZGAZDASÁG. Hz.™. Felső tiszavidéki gazdasági egyesület. Tisztelt elöljáróság ! Már több alkalommal konstatáltatott, hogy ha­zánk szarvasmarha állománya a legkevésbé kielégítő s a létszám csökkenése oly mérvben halad, hogy ez oldal­ról komoly veszély fenyegeti mezőgazdaságunkat. A hanyat­lás okai eléggé feltárattak s azokat e sorok szüle kere­tében nem ismételhetjük. A magas kormány, testületek s egyesek is belátták, hogy e bajon segíteni, s a szar­vasmarha tenyésztést helyes irányba terelni mulhatlanul szükséges. Egyesületünk is, feladatánál fogva, két irányban kíván e téren hatni, egyrészről a növendék állatok díjazásával, azok helyes gondozása és felnevelését s mindkétnemü jobb tenyészanyag számának emelkedését szándéka előmozdítani; másrészről jobb fajú, tenyész-ké- pes apa-állatoknak a községek közti szétosztásával czélja oda működni, hogy a magyar szarvasmarha faj a nyeren­dő egyedekben javíttassák s az ijesztő mérvben tapasztalt meddőségi százalék lehetőleg apasztassék. Ezen czélja kivitelében egyesületünket a magas kormány hathatósan gyámolitja s a jelen év tavaszán is késznek ^nyilatkozott, részint a saját tenyészetében nevelt, részint egyes jelesebb magán gulyákból beszerzett fiatal apa-állatokat bocsátani rendelkezésünkre, hogy azok szét­osztásával a községi csordák bika-szükségleteit kielé­gíthessük. Az apa-állatok beszerzését a községek a legelőnyö­sebb feltételek mellett eszközölhetik, amennyiben a ked­vezményes vételárt három év alatt, hat részletben ka­mat nélkül törleszthetik ,s e mellett a szállítási költségek a magas kormány által a községeknek viszszatérittetnek. Nem mulaszthatjuk el e helyen a Tisztelt Elöljá­róságot megyénk által a múlt 1882-ik év végén alkotott s már a jelen év tavaszán érvénybe lépő „Tör­vényhatósági szabályrendelet“-re figyelmeztetni, amelynek értelmében „minden község elöljárósága tar­tozik a községi nagyobb és kissebb birtokossági, közös és magán csordák tehén-állományát kimutatni (1 §.) „ Tartozik a tehén-állományhoz tartott bikák számát, azok életkorát, használatuk idejét, eredetét, beszerzésük kutfor- rását bejelenteni. (2. §,) „Amely községekben esetleg szükségesnek találtatik: a tenyészállatok bizottságok ál­tal fognak megvizsgáltatni. (4 §.) „Ezen küldöttségeknek jogában áll a tenyésztésre alkalmatlan apa-állatokat a további tenyésztési használattól eltiltani s a községet uj apa-állatok beszerzésére, vagy azok megszaporitására utasítani. (5 §.) A tartott apa-állatok — ezen rendelet értelmében — 3 éves koruktól 10 éves korukig használha­tók s minden 60 drb tehénre egy apa-állat tartása köte- leztetik.(7. és 8. §§.) A küldöttségek valamely apa-ál­latnak a további tenyésztési használattól való eltiltó vég­zését a szolgabiró által haladéktalanul foganatosítják s egyszersmind a községet uj tenyészállat beszerzésére, záros határidő és birság alatt utasítják.“ Ezen szabályrendeletnek is eleget teendő, nincs kétségem az iránt, hogy a T. Elöljáróság, a tenyész­állatok beszerzésére az általunk nyújtott kedvező alkal­mat el nem mulasztja s ha szüksége forog fenn a beszer­zésnek: azt legkésőbb f. évi február 15-ig egyesületünk titkárságához bejelenti, hogy a szükséges további intéz­kedéseket kellő időben megtehessilk. Az egyes községek részére kijelöltInkák holléte, az Elöljárósággal kellő időben közöltetni * fog, hogy meg­bízottjaik az általunk kézbesítendő igazolványnyal a helyszínére utazhassanak s azon esetben, ha a kijelölt tenyészállatot alkalmasnak találják, azonnal el is szállít­hassák. Több oldalról oly értelemben lettünk felhiva, hogy egyesületünk, a kért tenyész-állatokat, az illető köz­ségekbe, megtekintés nélkül szállíttassa el, s azon eset­ben, ha azok a vásárlóknak tetszeni nem fognának, visszavételükről gondoskodjék. Ezen igényekkel szemben kijelenteni tartozunk, hogy előleges megtekintés nélkül is gondoskodunk ugyan az elszállításról; de nem tet­szés esetében a visszavételre magunkat nem kötelezzük, amiért is ajánljuk a kijelölt tenyész-állatok előleges meg­tekintését Amidőn egyesületünk nevében, ezen megyénk közgazdasága érdekében történő intézkedésről, a T. Elöljáróságot értesíteni szerencsém van, nem mulaszt­hatom el szivére kötni, hogy a községi képviseletet, eset­leg a népet felvilágosítani s bejelentését még azon eset­ben is megtenni szíveskedjék, ha esetleg a tenyészállat beszerzésére szükség nem lenne. hazafias tisztelettel Budapesten, 1883 január 15-én Gróf Dessewffy Aurél, a felső tiszavidéki gazdasági egye­sület elnöke. ÜZLET, januárhó SO. A gabnacsai'tioknál bejegyzett Burgonya 100 ki. 2.50 árak Marhahús 1 » 52 Búza 100 ki. 8.20 8.30 Borjúhús 1 » 52 Rozs » » 6.20 6.50 Sertéshús 1 » 52 Árpa » » 5.— 6.30 Juhhús 1 » 40 Zab » » 5.— 5.20 Háj 1 » 90 Kukoricza » 5.05 5.25 Disznózsír (uj)l » 80 Köles » »--.-------.— Szal onna 1 * 70 Paszuly » » 8.— 8.50 Fagyú (nyers) 1 » 33 Szesz litlc. 28.— n. 29.— Zöldség 1 » 4 Piaczi árak: Paprika 1 » 60 Borsó 100 ki. 22.-------.— Ir ós vaj 1 liter 60 Lencse » » 22.-------.— Ec zet 1 » 10 Mund-liszt» » 21.— 21.— Széna 100 ki. 3.50 Zsemlye-liszt » 19.-------.— Sz alma(tak)100 > 1.— Búza * » 16.-------.— Bikf a 1 köbmtr. 3.10 Barna k » » 14.-------.— Tölgyfa 1 > 2.85 Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok: PIRINGEB JÁNOS é8 JÓBA ELEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom