Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-05-06 / 18. szám

munka, sem a versenyképesség nem lesznek elégsé­gesek arra, liogy gazdasági válságok elő ne fordul­janak. Szükséges, hogy e válságokból kormány és egyesek együtt okuljanak; liogy amaz ne kívánjon többet a polgároktól, mint amennyit a társadalmi rend fentartása és a haladás előmozdítása megkí­ván ; emezek pedig szorgalom, takarékosság és pro­duktiv munka által önmaguk szűkítsék azt az űrt, mely' a vagyoni egyenlőtlenségben tátong. (E—r. B—d.) Otthont mentesítő törvényeit. (Ismertetés.) (Vége.) Maguk a homestead-törvények azonban igen kü­lönböznek, mind a mentes földbirtok nagyságára és ér­tékére nézve, mind más alább kiemelendő mozzanatok­ban. így a homestead nagysága 40 és 200 acre (egy acre 7/io hold) között váltakozik; érték tekintetében 5000 és 500 dollár között. Némely államban a homes­tead városi és vidéki telek szerint van meghatározva ; másutt csak általánosságban pénzérték szerint. Meg­jegyzendő, hogy az ingó vagyonnak végrehajtások alóli mentessége, sokkal nagyobb terjedelemben van törvé­nyesítve mint nálunk. Amerika-Unióban ingók mentes­sége néhol 1600, másutt 100 dollárig terjed, amely kü- lönféleség kiterjed a nőtlenségre is, amennyiben p. o. Arkansas államban nőtlenek ingó vagyona, a ruházaton kívül 200 dollár értékig, családfőké 500 dollár érté­kig mentes a végrehajtások alól, ami végrehajtási tör­vényünk 51-ik íj-ában taxatíve felsorolja a végrehajtás alá nem eső ingókat, melyek között a »szükséges öltö­zetek, ágynemű, a legszükségesebb élelmi és tüzelősze­rek 15 napra«, »tudósok és művészek hivatásuk be­töltéséhez szükséges könyvei, — mintái és szerei,« — »iparosok, gyármunkások és napszámosok szükséges mun­ka szerei« »iparosoknak feldolgozás alatt álló anyag­készlete 50 frt; erejéig«, egy tehén vagy négy juh, avagy 4 kecske, öt hectoliterig terjedő vetőmag mennyiség« stbi. szerepel. De a mi ingatlanunk a végrehajtás alól nem men­tes, holott az Egyesült Államokban igen, hogy mily mérvben ? nézzük az Uniót alkotó egyes államok kivá­lóbb törvényeit. A már említett Vermont állam 1849-iki törvénye szerint: »minden házbirtokos vagy családfő othona 500 dollár értékig, amennyiben ilyen otthon lakó házból, melléképületekből s hozzá tartozó telekből áll és lakóhe­lyéül szolgál: annak évi terményeivel egyeteinbena zár alá vétel és végrehajtás alól kivétetik.« Ha esetleg többel bir, úgy az elébb megjelölt rész kiválasztatik ; a mi ezen fe.ül marad, az eladható. A kiválasztott rész a homes­tead átszáll az özvegyre és gyermekekre is, ha a család­fő elhal. Az otthon a feleség beleegyezése nélkül el nem adható; zálogba is csak akkor, ha a vételárat fizeti le, mi e homestead vételéért jár. Azonban minden esetben alá van vetve az ado-végrehajtásoknak. Josva államban az értékrevaló tekintet nélkül a vidéken 40 acre, a városban '/* acre és báz képezi a családi »otthont«, mely a birói eladás alól mentes. Az özvegy (akár férfi, akárnő, ha gyermektelenek is) bir ily kivételes joggal; ha azon házban lakik melyben az egyik házastárs elhalálozásakor lakott. Átruházni vagy meg­terhelni e kivételes részt csak férj és nő közős_ okmánya alapján lehet. Azonban adó miatt valamint magára a birtokra fordított munka vagy szolgálmány és javításért eladható. Ugyan csak eladható akkor is, ha az adósság még a birtoktest megszerzése előtt keletkezett; de itt is még azon megszorító leltétellel, hogy a hi elező előbb más utón elégittessék ki s csak az esetleges hiány póto­landó a homestead eladása által. Ugyan e megszorítás áll, ha az adósság úgy vállaltatok a tulajdonos által, hogy a homestead szavatol érte. Ha a tulajdonos többel, mint egy ily homestead magában foglal, bir, úgy kiválaszt­hatja magának azon házat stbi, amely a jelzett mentessé­get élvezze ; hozzá számítandó esetlegesen egy miihely Azután meg ott van a sok ezer meg ezer apró mun­ka, ami a házban vár a gondos nőre; a ház, a konyha, a kamara, a pincze, a ruhatár sat. rendezése és tisztán tar­tása. Szóval a foglalkozás a munka. Általános a panasz, hogy a nő csak fogyasztó, de nem egyszersmind termelő is; holott más államokban a nők is részt vesznek a termelésben úgy, hogy pl. Belgiumban és Porosz-Sziléziában a női munka, a férfiak munkájának egy harmadát képezi. Társuljanak, tömörüljenek a magyar nők, hogy a meglevő csekély ipart, a női ipar által egészítsék ki. Vet­kezzék le nőink arisztokratikus léha érzelmeiket és tisz­teljék a kézi munkát, mint a nők egyik legbiztosabb táma­szát az életben. Hogy a magyar nők mily fogékonyak a szép jó és ne­mes iránt: mutatják azok a sok közvacsorák, jótékonysági hangversenyek, tánczestélyek sat. Mindezek eléggé mutat­ják nőink ügyességét a pénztárczák megnyitásában. Ha a nők, szakítva a nőegyletek eddigi irányával s csupán az alapnevelésre támaszkodva, a női munkásság fej­lesztéséhez kezdenek s a női kézi munkát a családok köré­ben meghonosítják: átalakíthatják a társadalmat, a férfiak­nak otthont szereznek, ami ma sincs. De most veszem észre, hogy mily igen eltértem ezé- lomtól. Tárczaczikket akartam Írni a »Nyirvidék« számára és íme iskolai leczkéztetésekbe bocsátkoztam. Nem tudom, ha akndt-o olvasóm, aki jelen soraimig eljutott. Ha igen, kérem bocsásson meg e kitérésért, és leczkéztetésért. Hiszen az élet legdrágább kincseinek, a nők érdekében történt e kis udvariatlanság, ami különben a táczairónak kiváltsága is. Oly örömest bíbelődünk, foglalkozunk mi Írók a nővilág­gal. Miért ne ? Ok az élet fűszerei, a közös nagy ebéd pástétomai, a világ kalapjainak bokrétái, a rétek virágjai, az utozák tükrei sat. sat. Legyenek ezután a családnak, a háznak is ékességei! Mit ér, ha az egész világot bírjuk is, ha szivük-lelkük üres, ha önmagukat nem ismerik ? ? Távlátó. „N y f K V I D É If.“ 300 dollár értékben, ha a tulajdonos azt valóshgyal hasz­nálja is. Házastársak egymásután birtokba léphetnek, vagy a megfelelő értéket is kérhetik ; azok után mint tehermen­tes a gyermekre száll. Vitás kérdésekben esküdtszéki eljárásnak van helye. Telcxas államban a homesteadot családonlcint 200 acre, házzal együt képezi a vidéken; a városokban egy- városi telek a család lakásával 5000 dollár értékig. Ez állam törvénye szerint szorosan meg van határozva a mentes rész; igy mentes: a család lakhelye az otthon; házi felszerelés; a fundus instruktus ; a foglalkozáshoz szükséges készülékek ; öt fejős tehén borjaikkal ; két pár jármos ökör, két ló szekérrel; egy könnyű kocsi: busz darab sertés ; ugyanennyi juh ; takarmánykészlet, sőt még a temetési czélokra szolgáló földterület is. Azonban e kiváltság nem bir hatálylyal, ha az adó, az illető földbirtok vételára és az arra szolgáltatott munka vagy anyag vételára követeltetik. Több vagyonrész közül a homestead kijelölése itt is megillető joga a családfőnek, amit ha nem tenne : hivatalos utón jelöltetik ki. Ezekben ismertetjük a homestead főbb jellemvoná­sait, azou homestead-ét, melylyol oly élénken foglalkoznak gazdaköreink, amennyiben azt gazdasági bajaink gyógyí­tójának tartják. S azon könyvön kívül, mely itt alapul szolgált, egy másik is jelent meg ez intézményről, sőt szakszerű bírálat tárgyává is tették; különös tekiulettel hazánk földbirtok viszonyaira. Mindenesetre meg kell veié ismerkednünk ; mert lehet közel az idő, amidőn az ugyevezett agrárkérdésben földbirtokosainknak is állási kell foglaluiok, vagy mellette vagy ellene. Közgazdasági bajaink égető volta kívánja, hogy az ezt megszüntető módokkal és okokkal minél behatóbban foglalkozzunk. Sugár Iguíícz. Vidéki levelezés. Nagy-Kalló, 1883 május hó 3. Tek. Szerkesztő ur. Múlt hó 29-én a n-kállói állandó műkedvelő-társulat a 13-ik szinielőadasát tartotta. Színre került, mint már becses lapja hasábjain jelezve is volt : »Lebuj« (vagy apró fél­reértések) és »egy szóba két agygyal.« Két egy felvoná- sos vigjáták. Az elsőben szerepeltek : Holló Erzsi k. a. Goldberger Róza k. a., Grün Malvin k. a., Po- tássy János ur, Heffer Frigyes ur, és Francaié? Vin- cze ur; a másodikban pedig Dr. Jósa András ur, Di- vizi Lajos rendező ur ós Halasi Simon felügyelő ur. Mindkét darab a legjobb sikerrel és a legszebb összbang- zatbau játszatott el. D iczára az esős és mostoha időnek, a terem megtelt nemcsak helybeli, hanem vidéki halgató közönséggel is. A szereplők virágcsokrot és tapsot arat­tak eleget, mindenki érdeme szerint. Faragó András helybeli reáliskolai rajztanár ur, egy művészet teljesen és remekül festett uj függönynyel lepte meg a közönséget, — melyet jelen alkalomból a műkedvelő társulatnak is ajándékozott. Mig egyrészről Faragó András tanár ur az általa festett függönnyel művészeti képességének re­mek jelét adta; másrészről örökre lekötelezte műked­velő társulatunkat buzgó fáradozásáért kegyes pártfogásá­val egyetemben, fogadja hálás köszönetünket 1 Mint értesültem még e hóban szinre fog kerülni a »Sárga Csikó. * . .. i— .............d. TA NÜGY. A szabolcsmegyei tanító-egylet állandó választmányá­nak f. é. május 2-án Nyíregyházán tartott gyűléséből. A választmányi gyűlésen jelen voltak. Pazár István alel nők, Mráz Károly pénztárnok, Varga Antal könyv- tárnok, Orsovszki Gyula főjegyző, Habzsuda Dániel al­jegyző, Fitos Ferencz Sz.-Mihályról másod-alelnök, Dél- czeg Sándor Kemecséről másod-aljegyző, mint a t. egye­sület tiszviselői; Velkey Pál .kir. tanfelügyelő, Leffler Sámuel gymn. tanár, Lukács Odöuref. főesperes, Farbaky József, ág ev. lelkész, Sesztay János tauitó és később Krasz- nay Gábor polgármester, mint a t. egyesületi választ­mány tagjai; Boczkó Lajos, Kúrák Simon és Ondrey Soma nyíregyházai tauitók. A választmányi gyűlést, gróf Dessewífy Aurel elnök meghatalmazása folytán, Pazár István alelnök nyitotta meg, előadva azon okokat, melyek miatt nemcsak a vá­lasztmány helybeli és vidéki tagjait, hanem Szabolcsme gye miuden ügybuzgó néptanítóját fontos tanácskozásra meghívta, hogy ügyszeretettel részt vegyenek azon orszá­gos tanügyi mozgalmakban, melyekbon Magyarország jele­sebb népnevelői s életre való tanítóegyesületei a legújab­ban is erkölcsi és szellemi erejűkkel a hazai népnevelés magasztes ügyének előhaladásán fáradozuak s elismerő tevékenységet tanúsítanak. Felemlítette, hogy Szabolcsme- gye tanítóegyesülete hét év óta minden országos tanítói gyűlésen képviseltette magát és javaslataival igyekezett a nép művelődését nemzeti szellemben előmozdítani; mél­tán várható tehát, miszerint a folyó év aug. 20-án tartau- dó országos, s esetleg egyetemes tanitó gyűlésen is szelle­mi tevékenységének élet jelét adja. Ezután a helybeli és vidéki vál. tagjait üdvözölve, a gyűlésre kitűzött tár­gyakhoz véleményüket kikérve, a főjegyző felolvasta a f. é. márczius 7-én tartott t. e. választmányi gyűlés jegyzőköny­vét, melynek több pontjaira lényeges megjegyzésük tétet­tek, s élénk eszmecsere után a módosítások elfogadtattak ós a jegyzőkönyv bitelesittetett. Ezen jköuyv 4-dik pontjá­nál Délozeg Sándor kemecsei tauitó indítványozta, hogy miután Szabolcsmegya helyi földrajzának megírására úgy, a mint annak előadása a III-dig el. osztályban kívántatik egy év elmúltával senki sem válalkozott, a pályakórdés megkönnyitése tekintetéből hivassanak fel Szabolcsmegye tanitói, hogy minden nagyobb község helyrajzi és törté­nelmi adatait az illető tanitó úgy, a mint azt a szülőföld ismertetésénél a beszéd értelem-gyakorlatoknál kidolgozva tanítja, rövid kivonatban küldje az elnökséghez, és ha majd az adatok a megye legtöbb részéből összegyűjtöttek, a készeu-levő anyag feldolgozására tűzessék ki a pályázat. Ezen indítvány Fitos Ferencz és Farbaky József vál. ta­gok hozzászólása után helyesléssel fogadtatott s megbiza- tott az elnökség, hogy azon pályakérdés az indítvány értel­mében intéztessék el. Ugyanazon jkönyv 5-dik pontjánál a megyei tan­szermúzeum felállításának kérdése került szőnyegre, mely­re nézve Lukács Ödön vál. tag ezen iuditványa lön elfogad­va : »a választmány kebeléből kiküldött bizottság a sza­bolcsmegyei tanszermúzeum felállításának módozatait, ter­vezetét dolgozza ki s ezen tervezetet javaslatkép nyújtsa be neki, mint a megyei népnevelési szakosztály elnöké­nek, hogy ő azt a legközelebb tartandó ülésben tárgyalás alá terjeszthesse.« Olvastatott Velkey Pál Szabolcsmegye kir. tanfelü­gyelőjének f. ápril 1-én 379 ez. a. kelt s az elnökséghez in­tézett hivatalos levele,melyben értesittetik az egyesületei nöksége, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Ö nagyméltóságának f. é. márczius 19 én 9981 sz. a. kelt magas rendeletével a második országos tanítói képvisele­ti közgyűlés augusztus 20-ára Budapestre hivta össze, s felhivatik az elnökség, tegye meg a szükséges intézkedé­seket, miszerint a tanító-egylet a minisztérium által meg­erősített alapszabályok szerint az országos tanitói képvise­leti gyűlésen képviselve legyen, s jelölje ki azon tételeket, melyek azon gyűlésen tárgyalás alá volnának kitüzendők. A kir. tanfelügyelő hivatalos felhívásának első pont­jára nézve szabolcsmegyei tanitó egyesület még a múlt év szeptember 9-én tartott hetedik nagy-gyülése alkalmá­val előre intézkedett, a mennyiben a második országos ta­nitói képv. gyűlésre titkos szavazattal szótöbbséggel Pazár István nyíregyházai tanitó választatott meg az egyesület képviselőjének; minélfogva orupán a megválasztásról felvett jegyzőkönyvi kivonatot kellet másolatban kiálitani, a mi a főjegyző által megtétetvén, a közgyűlés jkönyvének kiira- ta az egyesület íendes tagjainak névsorával a kir tanfelü­gyelőség utján felterjesztetett. (Vége következik) ÚJDONSÁGOK. (A virilisekról) A törvényhatóságok által megerősí­tett virilis névjegyzékekre vonatkozólag, a belügyminiszter egy előfordult eset alkalmából kimondotta, hogy ezen névjegyzékek az azok megerősítéséről szóló határozatokkal véglegesen megállapítottaknak nem tekinthetők és hogy ha azok összeállítása körül előfordult helytelenségek a belügyminiszternek tudomására jutnak vagy hozatnak: a belügyminiszter föfelügyeleti jogánál lógva nem csak jogosítva, de kötelezve is van, azoknak orvoslása iránt, sa­ját hatás körében intézkedni. — Azon megyei dijnokokra vonatkozólag, akik a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t. ez. életbeléptetése alkalmával már huzamosabb idő óta ál landó alkalmazásban voltak, s kezelés szakban való jár­tasságukat bebizonyították, a belügyminiszter kimondotta, hogy ezek a törvény 34. §-ábau foglalt kedvezmény igénybe vételével megyei kezelő tisztviselőknek azon esetben is kinevezhetők, ha a törvény 19 § sában előirt minősítéssel nem bírnak is. — A regále csonkitási ügyekben fokozatos utón hozott határozatok ellen a belügyminisztériumhoz rend­kívüli felülvizsgálati folyamodványok is intézhetők. Most a foldmivolési miniszter 12866. sz. a. arról értesít, hogy ily rendkívüli folyamodványok a ill-ad fokú határozat kézbesítéséről számítandó 15 uap alatt közvetlenül a kir belügymiuiszteriumnál is benyújthatók. — N-Kálfón, ápril utolsó hetében két gyermek baltel égés miatt; egyik 3'/» éves, másik 9 éves fiú. Valóban szomorú e et. Nem elég, hogy mindenféle ragály pusztít nemzetünkben, hanem még a gondatlanság is .. . Igazán lelfér a kisdedóvoda ott, bonuau ily hirek származnak. Pedig e hirek hitelesek. *** A vadászatról szóló 1883. XX. t,-czikk folyó évi április hó 9 ikén életbe lépvéu, ennek folytán a hi­vatalból való vadászatokról szóló 1876. XÍLV. t. ez. melynek értelmében a hivatalból való hajtóvadászatok a közigazgatási bizottságok, illetőleg azok elnöke által tett előterjesztésre a belügyminiszter által esetről esetre en­gedélyeztettek, hatályát vesztette. Ezen idő ponttól kezdve, a bivatalbóli vadászatok az uj törvény 19-ik §-a értelmében, a belügyminiszterhez egyidejűleg teendő jelentés kötelezettsége mellett, a közigazgatási bizottsá­gok, és sürgős esetekbeu azok elnöke által fognak eu- gedélyeztetui. (kk.) A kisebb peres polgári ügyekben való eljárás felett gyakorlandó felügyelet czéljából a magyar királyi belügyminiszter, a következő körrendeletét bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz: »A kisebb polgári peres ügyek­ben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t. ez. 90 §., valamint az idézett törvényezikk életbeléptetése, végre­hajtása s a kisebb peres polgári ügyekben követendő ügyvitel tárgyában 1878. évi február 4 ik napján kibo­csátott bel- és igazság ügy miniszteri rendelet 7. §-ban nyert felügyeleti jogomnál fogva, ezennel felhívom a köz- igazgatási bizottságot, miszeriut a szükséges adatoknak pontos és haladéktalan beszerzése, illetve összesítése után, a hozzám legkésőbb folyó évi május 15-ig bemutatandó rovatos táblázat kitöltése mellett, legyen felvilágosító je­lentést az iránt, hogy a törvéuyhatóság területén levő községi biróság előtt, a lefolyt 1882. év alatt báuy kisebb polgári peres ügy indíttatott meg összesen? Ezek közül hány intéztetett el egyességgel és hány Ítélettel ? Továbbá az ítélettel elintézett ügyek közül báuy felebbeztetett ? 8 végül az 1882. év végével báuy ügy maradt általában, akár mint elintézetlen, akár miut függőben tartott hátra­lékban ? A honvéd orvosok okleveleinek kihirdetése tárgyá­ban a belügyminiszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy amenyiben ezen orvosok magán gyakorlatot is akarnak folytatni, okleveleiket az 1876 XIV. t. ez. 46 értelmében, a gyakorlat megkezdése előtt, az illet ékes közigazgatási hatóságnak bemutatni tartozik. *** A gyógyszertárak általános szabályoz ása czél­jából, a kormány által szakférfiakból összehívott bizottság, mint félhivatalosan írják a fővárosi lapok, tárgyalásait már be'ejezte, s megillapodásait, javaslat alakjában, már köze­lebb beterjeszti a belügyminiszterhez. Úgy a gyógyszerek árában, minta gyógyszerészi muukadij felszámításánál lé­nyeges változások hozattak javaslatba. X A kávéházak és kávémérések tárgyában hozott határozatát a fővárosi köztörvényhatóságuak, a belügymi­niszter jóváhagyván, ezentúl a fővárosi kávéházakban pin- ezérnők nem lesznek alkalmazva. Felelős szerkesztő: JÓB A ELEK. Kiadótulajdonosok : PIIUNGER JÁNOS ós JÓBA ELEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom