Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-29 / 17. szám

IN Y í H V I 1> É K.“ melynek földalatti rejtek alagutjaibau a bujdosó Rákóczy hosszas ideig tartózkodott. Közel hársfalvához van Szolyva, Luhi, Polena, »Vocsi« a hires vadász lak; továbbá a tör­ténelmi nevezetességű Vereczkei szoros. Podpolieza, ahol Rákóczy utolsó éjeiét töltötte a magyar földön, pihenő he­lyét még most is mutogatják. A párhuzamos hasonlatosságra nézve e gyógyhely Gleichenberg felett azon előnynyel diciekedhetik, hogy mig a gleichen béri Constantin forrás tüdőbetegnek mindenesetre csak ártalmára van (az ottani orvosok is tiltják), a magyal Gleichenbergüuk (Hársfáivá) Stefánia forrását betegeink legjobban tűrik ; amott a légáram igen változatos, olykor éles; itt pedig megállapodott szelíd. Enuek tulajdonítható az, hogy a gleichenbergi betegek közül sokau, vagy legott, vagy haza jövetük után vérköpési rohamot kapnak. Aesculap. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. Vége. Olvastatott Fedor Ágoston és több éralatti utczai lakosok kérvénye, amelyben, a belső- telkeik végében el­vonuló, úgy uevezett salétrom-földeknek részükre való el- adatasát kérelmezik. Sexty Gyula e kérvényt a gazdasági szakosztály­nak véleményezi kiadatni. Nagy Lajos nem kívánja e földeket eladatui; miután igy is jól jövedelmeznek a városnak. Barzó János: Ha szabályozás alá kerül az éralatti utczs, ne feledjük, hogy azokból a részföldekből sok ér­téktelenné válik. Nagyon helyesen cselekednék tehát a város, ha eme földeket az ottani háztulajdonosoknak eladná. Sexty Gyula nem kívánja a város érdekét egy ut- cza lakossága kedvéért feláldozni. Egyátaláhau szeretné, ha a város kimondaná, hogy a város közelében több föl­det nem ad el. A város idővel terjedhet is. Szükséges tehát, hogy előre látók is legyünk. Zajácz József úgy emlékezik, hogy o tekintetben már hozatott egy határozat, amelyben kimondatott, hogy a szénatéri házhelyek vége roudeztessék és szabályoztas- sék. Csak az volt a hiba, hogy ama kisájitandó földek becsára nagyon fel volt emelve. Ezért nem lett a hatá­rozatnak semmi eredménye. Óhajtja tehát, hogy e földek szabályoztassanak s méltányos árak mellett értékesíttes­senek. A megmaradandó rendes fekvésű térség pedig, maradjon a város tulajdona továbbra is. Kerekréthy Miklós város kapitány pártolja Zajácz indítványát. Ennek folytán az éralattiak kérvénye visszautasit- tatik s a város kapitány, a mérnök és a szabályozó kül­döttség megbizatnak eme kérdéses földek szabályozásával; jelentésük bevárása mellet, Drenyószky Mihály fölebbezóse, mely szerént a ma­lombért elengedni kérelmezi, elvettetett. Rosenzveig Pepi fölebezése, az általa nyilvános ár­verésen megvett jogföldre vonatkozólag, szintén elvettetik s a tanács határozata helyben hagyatik. A Máy Adolf által 80 forintért megvett, de ké­sőbbelhagyott szélmalom ügyében fölmerült élénk vita úgy döntetett el, hogy a polgármester megbizatott Máyjal egyezségre lépni s a kérdést lehető méltányosan oldalúi meg úgy a város, mint May Adolf érdekében. Olvastatott a tisztviselők minősítésére vonatkozó miniszteri rendelet. Miután a felolvasott miniszteri rendelet csupán a polgármesterre nézve szabja meg a jogvégzettség köte­lezettségét; a többi hivatalos állásokat pedig nem érin­ti : tudomásul vétetett. A cserkész: és a szent-mihály utczai malmok ela- datása egy hangulag elhatároztatott. A többi malomtelkek eladása a jövő képviseleti gyűlésre tűzetik ki. Az 1883-dik évi költségvetés tárgyalása alkalmával hozott többrendbeli tanácsi határozat közül, az erdő pusz­títása vétetvén tárgyalás alá : a képviselet megengedi, hogy az egyházi szertar­tásokhoz szükséges zöldgalyak szedése ezentúl is engedé­lyeztessék ; vesszőket a szűcsöknek és sárgaföldet az illetők­nek szintén lehet kiszolgálni, illő dij mellett. Olvastatott a honvéd parancsnokságnak a katonai lövöldéi helyiség iránti átirata. A szakosztály véleménye alapján, a kért lövöldéi he­lyiség átengedtetik, de úgy hogy védgátat emeljen az illető parancsnokság s a kárért felelősséget vállaljon. A tanácsnak a vámsorompók felállítása s a vám­szedők és az ellenőr megválasztatása iránti intézkedését a képviselet helyeslő tudomásul veszi. Bencs László tanácsnoknak azon előterjesztésére, mely szerént 3 ló és 4 tenyész bika beszerzését javasol­ja : határoztatott, hogy a város részére 5 ló és 4 tenyész bika vásároltassák; ameuyiben pedig e czélra nem volna kellő költség előirányozva : a póthitel megszavaztatik. Olvastatott polgármester jelentése az építkezések alkalmával felmerülő kisajátítási költségek tárgyában. A menyiben e czélra csak 500 forint vau előirányozva; ez pedig nem elégséges: a tanács és szakosztály megbi- zatpak a kivetési javaslat előterjesztésével. Előterjesztetett Kovács Fereucz, Prok András, Szekretár János és több kisdebreczeni utczai lakos az iránti kérelme, mely szeréut Lenhardt János 1588 szá­mú leégett házának tűzbiztonsági és közlekedési szem­pontokból leendő szabályozását elrendelni, saz annak fe­lülvizsgálása iránt, az ez évi áprilhó 16-án hozott 3084 számú határozat megváltoztatását kérelmezik :• Határoztatott: A 3084/83 számú határozat megváltoztatik s a ház falának felemeltetéso a mostani helyen meg nem engedtetik; hanem Lenhardt János háza, és kerítése közrendőri tekintetből, a szabályozási vonalra rendeltetik kitétetni annálinkább, mivel eme ház közvetlen közelében levő ház, már a régibb időben tényleg szabályozva lett; amenyiben pedig, a szabályozás által, Lenhardt János. Skolnyik István és András 1590 számú ház tulajdonosa­inak a kisajátítás miatt a terület veszteségért s a házfa­lának élbontásáért követelés állhatna elő: a tanács meg- bizatik, hogy az egyezséget, nem sikerülése esetében sza­kértők meghallgatása mellett is létesítse, s az eredmény­ről tegyen jelentést. Otthont mentesítő törvények. (Ismertetés.) Közgazdaságunkban, hogy bajok vannak kétségtelen. E bajok gyógyítása foglalkoztatja ma nemcsak a földbir­tokosokat, hanem mindenkit, ki a nemzeti vagyon e becses és náluuk ma napság főalkatrészéuek nagy korderejét fel­fogni bírja. A gazdasági egyesületek állandóan napirenden levő kérdését képezi úgy, miként a gazdasági lapok állan­dó rovatát is. A baj gyógyítására különböző eszközöket, módokat ajánlanak. Ezek közül különösen kitűnik egy mód, melyet most kiválólag ajánlanak és ezen mód az u. n. homestead behozatala. Az utóbbi években főuraink közül neháuyau tanulmány-útra keltek a távol Amerikába, személyesen győződni meg a mesés ipar, forgalom és gazdaságról. Uta­zásaikról könyvet is adtak ki, amelyben a pengetett eszmék széles körbeu beszéltetnek meg. Ezen eszmék a földbirtok fentartására vonatkoznak, különösen a földművesek és a parasztok birtokainak fentartására. Mert az különös állami érdek, hogy jó viszonyok kö­zött élő paraszt-osztály legyen, munkás szorgalmas pa­raszt-osztály, mely öröklött vagy szerzett földjét megmun­kálva, biztosítsa a maga és családja léteiét. Ha a földműves elveszti földjét, mivé lesz? Napszá­mossá, proletárrá, ki családjával együtt ki van dobva a nélkülözéséé nyomornak; éhező nép pedig igen alkalmas talaj a lelketlen izgatóknak, hamar tévedésbe jut az »enyém« és »tiéd« fogalmával; itt teromnek meg a »föld­osztás« gondolatai, az »ür« gyűlölői, maga a kommuniz­mus. Ezért kell a földműves paraszt osztályt az elzülléstől megmenteni. S itt lép előtérbe a miként kérdése, miféle móddal és eszközzel lehet a parasztosztályt konzerválni. Mentő intézkedések megteremtésének, olynemü intéz kedések megteremtésének, melylyel a föld megkötése járna, sok esetben természetes kövotkezméuye volna a könnyel­műség és gondatlanság. A földművesnek különben is jellege a komoly egykedvűség; hátha még azon tudat járul hozzá, hogy háza és beltelke, bizonyos mértékig, csak külö­nös esetekben sajátítható el. Ebben áll az u. n. »otthont mentesítő törvények« jelleme. Az utthontmeutesités, mint maga a szó mutatja, nem egyéb, mint az otthonként szolgáló, tehát a tűzhelyet képező házat és telket egyrészt tulajdonosának könnyel­műsége, másrészt rósz viszonyok ellen megvédeni. E szeriut tehát: »A homestead fogalma úyy határozható meg, mint azon ház és azzal összekötött föld, mely egy csa­ládnak közvetlen lakását képezi.« így tehát a földbirto­kosbirtokának egy meghatározott részéről korlátlanul nem intézkedhetik. Jelen sorok czélja nem a homestead előnyös avagy hátrányos oldalaidak fejtegetése. Mellőzhetjük most a tu­domány fél-fiainak nézetét a homesteadbau jelentkező bir- | tokminimumról, kifogásainkat a szabadforgalom szempont- J jából »a kitűnő hatásúak korántsem tapasztalható voltáról ; hanem adjuk egyszerűen magának ez intézménynek ismer­tetését úgy, a miként az hazájában Amerikában jelentke­zik. Ez intézmény egyébként megvan Romániában és Szer­biában is. Romániában 1864. évben, midőn a jobbágyságot el tör- lötték, törvényileg kimondották, miszerint azon földet, amelyet a felszabadított jobbágy ezen törvény folytán ka­pott 30 éven keresztül még örökösei sem bocsáthatják árúba, s arra semmit be nem kebelezhetnek. A községnek vagy falujabelijéuek elővásárlási joga van. Az ekként nyert földbirtok 9 és 2 hold (1600 Uöl) között váltakozott, a tartomány s a jobbágy vagyonossága (szarvasmarhákban) szerint. • Szerbiában 1874-ben hoztak ily törvényt, amely azonban visszaható erővel nem bir ; e szerint öt hold föld, ház s melléképülete és a szükséges fuudusiustructussal együtt, semmi módon el nem idegeníthető, sem nem vég­rehajtható. A földműves pénzt csak nyilvános pénztárak­nál vehet fel, de két hold földet háztelekkel ekkor sem terhelhet. A ki öt holdnál többnek ura, annak jogában áll kihasítani azon birtokrészt, melyet adóssága fejében el le­het adui. Ezen két ország, minthogy szomszédaink, bennünket kiválólag érdekel; de hogy a homestead lényege még job ban kiemelkedjék, nézzük az igazi homestead hazáját az éjszak-amerikai egyesült államokat. Itt már pl. Vermont államban 1849 ben teremtettek ily törvényt, sőt Texas ban 1839 óta létezik. S ma már az Unió majd minden államában behozatott, alig egy pár ki­vétellel, mint Conuecticut, Maryland stb. (Vége következik.) Kérelem.*) Bukovinai székely testvéreinket igazi magyar ven­dégszeretettel fogadták országszerte mindazon városok és községek lakói, melyeket hazautaztukban érintettek, — de miután az országnak aránylag csak igen kevés városa és községe volt azon helyzetben, hogy elszakadt testvéreink hazajövetele felett érzett örömének szives megvendégelés utján is kifejezést adhasson, pedig meg vagyok győződve, hogy ezt mindenki örömest tette volna: azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a bukovinai testvé­reink által utjokban nem érintett községek hazafias lel­kes és áldozatkész hölgyeihez és polgáraihoz, szívesked­jenek ők is az útba esett városok nemes példáját kö­vetve, bakovinai véreinket némi segélyben részesíteni, hogy munkájukkal szerzett keresményüket ne legyenek kénytelenek élelmükre költeni, hanem abból minél többet tehessenek félre házépítésre és gazdaságuk fölszerelésére. Liszt, szalonna és, főzelékre volna legnagyobb szükség. *) Midőn e kérelemnek u legszívesebb készséggel nyitunk tért; ugyuttul felhívjuk megyénk é.s- Nyíregyháza városának ál­dozatkész női közönségét, hogy e kérelmet legmelebb figyelmükre méltatni kegyeskedjenek. Az adakozások közlésére lapunk min- ' dig nyitva áll. Szerk. Ezen élelmi szereknek minél sikeresebben leendő gyüjthetése czéljából bizottságok alakulhatnának, melyek a hazafias adományokat nyugta mellett átvennék, leltár szerint tárházolnák és azoknak Pancsovára szállításáról gondoskodnának. Meg vagyok győződve, hogy a vasutak, mint a ha­józási vállalatok ily adományokat legmérsékeltebb árért fognak szállítani. A küldeményeket „Csángóknak Pan­csovára“ kérném czimezni. Az ezen czim alatt érkező adományok átvételére s kellő ellenőrzés mellett leendő igazságos kiosztására, uj honfitársaink között bizottság alakul. Ezen bizottság fogja a hazafias adományokat nyugtázni és az azok minősége és mennyiségéről szóló elismervényeket a gyűjtő bizottságok mindenikének meg­küldeni. Nem tartom szükségesnek, hogy az adakozásra buzditólag hívjak fel bárkit is, mert tudom, hogy min­denki önként, saját önszántából, szive legbensőbb, leg­nemesebb sugallatát követve, biztatás nélkül adja azt, amit adhat. És hogy mennyire érdemesek uj honfitársaink tá­mogatásunkra, bizonyítja azon kedv és lankadatlan ki­tartás, melylyel ezen nehéz és előttünk szokatlan föld­munkát, nemcsak a férfiak, hanem a család női tagjai, sőt még a gyermekek is végezik. Szinte megfoghatatlan, hogy ezen egyszerű emberek küldetésszerü hivatásuk nagy fontosságát mintegy ösztönszerüleg mennyire át­érzik, és mily rajongó szeretettel csüggenek a hazán! Kérem a vidéki lapok igen tisztelt szerkesztőit is: szíveskedjenek eme igénytelen sorokat lapjaikban közzé tenni. Mély tisztelettel maradtam Pancsován, 1883. ápr. 10-én. Nagy György. Közügy. A Németországba szóló mindazon árúk, amelyek 50 gramm súlyt meghaladnak, ha levélpostával szállíttat­nak is, vám kötelesek. At. közönség figyelmeztetik tehát, hogy azon esetben, ha Németországba szóló zárt levelekben 50 gramm súlyt meghaladó árúkat küld, a levelet vámnyilutkozattal lássa el; mert az ily súlyú vagy súlyosabb levelek, ha gya­nú forog fenn, hogy vámköteles tárgyakat tartalmaznak, az illető vámhivatalhoz szállíttatnak és a vámszabá­lyokban megállapított eljárás alá esnek. A 250 gramm súlyig terjedő áru mintákat, ha úgy vannak csomagolva, hogy tartalmukra nézve ké­tely nem merülhet fel, úgy mint eddig, vámnyilatkozat nélkül küldhető. Ha azonban az 50 gramm súly vagy ezen súlyt meghaladó áruminták tartalma vámköteleseknek bizo­nyulnak, vámkezelés végett, szintén a vámhivatalhoz szállíttatnak. Nyíregyháza, 1883. ápril 27. M. kir. postahivatal: Huszár. II. A községi-köre,!yzöi vizsga tárgyában-, az e részben ki-, bocsátandó miniszteri szabályrendelet közléséig-, a m, kir. beliigyminister, folyó évi 11079. sz. a. kelt körrende­letében, a törvényhatóságok figyelmét a következőkre hív­ta fel : »Ami a jegyzői vizsga tárgyait, a vizsgálati bizott­ság szervezetét és a vizsgálatnál követendő eljárást illeti, e részben, — miután ezek az uj szabályrendeletben lesz nek megállapitandók,- ennek vételéig az 1872. évi Septem­ber 25-én 29626, szám alatt kiboclátott régi szabályren­delet és a megyékben törvényesen behozott gyakorlat kö­ve teudő. Ami pedig a jegyzői állomáshoz megkivántató elmé­leti és gyakorlati képzettséget, vagyis a jegyző vizsgához való bocsáthatás azon törvényes kellékeit illeti, melyeket az 1883. I. t. ez. 6-ik szakaszának negyedik kikezdése (A jegyzői vizsgára csak az bocsátható, ki legalább is hat gymuasiumi vagy reáliskolai, avagy a polgári iskolák hat osztályát, vagy valamely ezen középtauodákkal egyenrendü kereskedelmi iskolát, vagy végre megfelelő katonai taufo- lyamot sikeresen végzett, s ezt, valamint azt hitelesen igazolja, hogy ezen tauulmányai bevégeztével legalább egy évig valamely közigazgatási hatóságnál szolgált, vagy mint segédjegyzö működött.) követel, szem előtt tartandó, hogy az ebbeli törvényes intézkedés folyó évi január 21-ón hatályba lépett és az ahhoz való alkalmazkodásra nézve a törvény az átmeneti intézkedések czimü részében sem tett módosítást. A jelzett törvényes kellékek tehát, mint feltétlenül érvényes követelmények, minden a folyó évi január 21-én túl leteendő jegyzői vizsgára való bocsátáskor mérvadók, miben azon körülmény sem tehet változást, hogy valamoly szigorló már ez előtt nyert határidőt ilyen vizsgának első, vagy másod izbeni letételére. Ép úgy feltétlenül érvényes és minden ezentúl elő­forduló esetben alkalmazandó a hivatkozott törvénysza­kasz ötödik (utolsó) kikezdése (A képességi bizonyitváuy- uyal biró községi vagy körjegyző, ha más megyében nyer alkalmazást, az ebben hatályban levő szabályrendeletek­ből (statútumok) vizsgatételre kötelezhető), a más megyében képességi bizonyítványt nyert jegyző jelöltek irányában; — az egyes megyékben netán fennálló szabályrendeletek el­térő határozmáuyai hatályukat vesztettnek lévén tekin tendők.« ÚJDONSÁGOK. * Vettük és olvastuk Csóka Sándor kassai színigaz­gató »előleges színi jelentését.« Megértettük belőle, de maga a közlött névsor is meggyőzött arról, hogy Csóka Sándor társulata az elsők közül való a hazában. Legyen meggyőződve úgy a tisztelt igazgató ur, mint a társulatnak minden tagja, hogy Nyíregyháza város müpártoló közön­sége, mindig tudta és tudja méltányolni a jő színtársulatok előadásainak érdemeit. Bizonyuyal most sem fog hátrább maradni. Az előleges jelentésből megtudhatta a u. é. kö­zönség, hogy e társulat 42 működő tagból áll, önálló zeue­(Foljtatása a mellékleten.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom