Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Mert ha a városi tiszti ügyész választásánál eltér a választó közönség, vagy is a képviselet a törvény szavától, és tiszti ügyészül, a természet­adta észnél fogva is, jogtudó egyént, azaz ügyvédet választ: miért ne térne el a jegyzők, a rendőr-ka­pitányok, az árvaszéki ülnökök, a tanácsnokok, a levéltárnok stb., megválasztásánál is? Hiszen a törvény tulajdonképen a ruha nélkül való járást sem tiltja meg; azért kinek jutna eszé­be meztelenül menni ki az utczára?! A fajtalan ság sem törvény-ellenes cselekmény tulajdonké­pen; még is megveti és lenézi a társadalom! De tegyük fel, hogy a törvény egyáltalában nem állítana fel egyetlen megyei és törvényható­sági joggal felruházott városi tisztviselő megválasz­tásánál is képesítési föltételeket: valyon megvá­lasztanánk polgármesternek, tiszti ügyésznek stb., vagy csak napdijasnak is azt, akiről nyilván tud­juk, hogy három sort sem képes leírni hiba nélkül! Ugy-e bár nem?! Minden törvény nélkül is azon igyekeznénk, hogy lehetőleg képzett és szakértő egyéneket válaszszunk be az illető hivatali osz­tályokba és székekbe. Zug-, dug-, és jesiba-iskolák. (Vége.) Lakik N. községben néhány kopott, nyomorult talmudista, kiket a kenyérhajhászás vallás-tanitókká avat fel. Ezek saját büzhödt lakásukon tanítanak 10— 15 fiút bibliában s tulmudban a legkirívóbb járgon- forditással, a tandíjra nézve az egyes szülőkkel egyez­kedve úgy, ahogy tudnak. Poly a tanítás addig, mig a szülők a quantitást, a qualitással mit sem törődve, nem keveslik. Cserélnek, kiki Reb Brumáktól elveszi s Reb Dandekhez adja gyermekét, ki azt az előnyt is nyújtja, hogy olcsóbban tanít. De szegénynek a concurrentia sem használ, mert nem képes a szerény igényeket kielégíteni. Lehet válogatni, odább egygyel! Egyszor azonbau csak egy' varázs-ütésre megáll az ördög-hinta, nincs több melámed! Már ez baj! Szünetelünk ... A véletlenség szerencse-koczkája hoz egy bitang, Hoczpocz lengyel- honi faluból száműzött nagyszakálu kis zömök zsidócs- kát, akinek állítólag valamely csuda-rabbitól merájne- je (talmud-tudori oklevél) van. Nyilsebességgel terjed el a hir a váratlan szerencséről. Lapul a többi colléga, mert Reb Mufti megtelepszik itt rovásukra. Vas-szor­galommal tanít, még az éjjelt is nappallá változtatva át; de azért még sem bir egy kis babérra szert tenni, mert im 2—3 hónap után nehány szülő az előbbi me- lámedokhoz pártol át, hogy miért? arra Reb Mufti azt feleli: non omnia possumus omnes! Hogy ezek a melámedok főtényezői azon kóros állapotnak, mely szerint az általuk elcsigázott vézna s sápadt zsenge gyermek testileg ki nem fejlődhetik s 5°/0-tóli kivételével horpadt mellű éB görbe hátú, és igy természetesen hadi szolgálatra és keményebb mun­kára alkalmatlan: azt igazolják a tények, látja és tudja mindenki. Az elmondottakban elég élethüeu s bőven ecse­teltem a zsidó népnevelést oly annyira megbénító és megmételyező zug- s dug-iskolákat; tehát sietek czikk- sorozatom befejezésével, nehogy elsózzam a levest, a mennyiben esetleg meddővé válik e különben is hálát­lan, de komoly és higgadt megfontolást érdemlő tárgy. Tehát a dologhoz. Tudja a miveit olvasó, hogy a zsidó irodalom, dogmatika és talmud-tudomány megőrzése, fejlesztése, illetve terjesztése czéljából, nekünk Magyarországban csak két nevezetes, élet-erőt kifejtő és egyszersmind jótékonyan kiható rabbi-növeldénk van: a régibb szer­vezetű pozsonyi jesiba és a bpesti rabbi-képezde. E ket­tőről csak szent kegyelettel emlékezhetem meg, mert működésűk üdvös amenyiben sem kontárokat, sem pro­letárokat nem nevel, hanem tudósokat és jó hazafiakat. Vannak azonban ezeken kívül Trencsén, Nyitra, Pozsony, Mosony és Sopron megyékben is a nagyobb községekben bocberek (hallgatók) által kisebb- nagyobb számban képviselt jesibák, melyek talán nyilvánossági jelleggel nem bírnak, de fentarthatásukra az illető rab­biknak concessiójuk bizonyára van. Nincs is, nem is lehet kifogásunk ellenük; mert meg vagyunk győződve, hogy azokban népiskolai tanköteles gyermeknek men- helye nincs; továbbá ezek készítik elő a szeminárium részére a növendékeket, és jó lélekkel állíthatjuk, hogy ezek a profán tudományokat nem csak hogy nél­külözik, de többnyire 4—6 gymnasiális osztályt is vé­geznek egyúttal, sok pedig érettségi vizsgát is tett. Te­hát hadd működjenek a Haza s nemzetiségük javára. De a Tisza ebben a tekintetben nem oly szeren­csés, mint a Duna s Vág; mert felső-folyamvidékében, a már megelőzőleg említett megyéken kívül, különösen Ung, Zemplén, Sáros és Abauj-Torna megyékben min­den 40—50 családdal biró hitközségben van egy Reb Brumák, Reb Dandek és Reb Mufti-félékből, továbbá más bizonytalan existentiáju chószedből vedlés által lett rabbi, kinek a jesiba az éltető eleme. Ezekbe a jesibákba viszik az után a 10—11 éves, a lengyel-járgőnban szép haladást tett kis bocher je­lölteket. A népiskola elől menekülve, persze nem otthon, hanem Sárosból Szabolcsban, Hajdúból Máramarosban lelik asyljokat. Hogy ezen jesibákat tartó papok fel vannak-e jogosítva a világosság áldásos sugarai helyett a sötétség leplét terjeszteni: azt kereken tagadom; mert nekik moraliter sincs létjoguk, mivel hallgatóikat a legőrjöngöbb fanatismus mezébe burkolják; következés­képen tanulásuk czélja, az álszenteskedésen kivül, csak a merájne elnyerése lehet; de a kenyérkeresés képessé­gét, családjaik és az állam kárára, nem bírják elsajá titani. Egyhez azonban mégis értenek; a botrány pro- vokálisához. Nem is lehet ma már ezekből a szegény „N Y í R V I D É K“. flótásokból egyéb, mint előimádkozó, sakter, koldus, szegény hándlé, vagy ha gazdag: kereskedő. Rabbi hogy uem válhatik már ez után belőlök, azt Szt. Dávid nevében elbegedülte Trefort. Nem, nem, ilyen papok, akik a miveltség minden alapfeltételét nélkülözik, a szószéket gyakran a viszály magvainak elhintésére és bujtogatására használják fel, ilyen nyomorult férgek, mondom, nem illenek Magyar- ország keretébe ! Nem fojthatom el magamban azon vágyat: vájjon hazai nyelvünket nem biró rabbik, a ta­nítók mintájára, köteleztetnének 3 év alatt annak bí­rását szó- és írásbeli vizsgálat által igazolni! Nem len­ne ez igazságtalan követelés, mert CBak igy seperhető ki ezen Augias-istálló valahára. Rámutattam a bajra, im leszek bátor szerény véleményemet a gyógymódra vonatkozólag is hevenyé­ben papírra vetni: Rovassék ki az illető hitközségi elnökre 100 frt, a község birájára 50 frt, a szolgabiróra 200 frt pénzbír­ság, a tanfelügyelőre pedig az elmozdítás büntetése: ha 3 hó alatt még csak nyoma is meg lesz ezen, vagy azon félszeg intézménynek. Küldessék ki a záros határidő lejárta után nyomban minden járásba külön-külöu egy kir. biztos, ki minden egyes helységet meglátogat és a kötelességét mulasztottat esetleg felfüggeszsze, ha erély- telenségén kivül az összejátszás bűne deríthető ki. így oldható meg csak a gordiusi csomó. Bocsánatot kérek, de uem arrogáltam magamnak többet, mint amennyit a haza-szeretet és nemzetiségem iránti kötelesség sugalnak. Most Isten velünk! B.-Szt.-Mihály, 1884. novemberhóban. Rosenberg Jakab. Köz ügyok. (A kir. curai elnöke) megkereste az igazságügyi minisztert, miként hatna oda, hogy a csendőrük a letar­tóztatások alkalmával, semmi féle kényszer eszközöket ne használjanak a vallomás kivételénél, mint már ez több ízben előfordult; és hogy egyátalában kihallgatá­sokat ne eszközöljenek, minthogy ez nem tartozik hatás­körükhöz. Igen helyes intézkedés. A csendőrségnek csu­pán az a kötelessége és feladata, hogy a bűnösöket, vagy gyanúsítottakat elfogja, s az illető bíróságoknak átadja. A vallatásokhoz semmi köze. ügy látszik, hogy ez a pandúr rendszerből szállott rájok, ami a szigorú birői eljárás szempontjából, szintén vissza élés volt. (Az építő mesterek iparát) a kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz intézet ren­deletével szabályozta. A kibocsátott rendelet 4 fejezet­ből áll és pedig az első fejezet megállapítja, hogy mely iparok tartoznak az építő mesterségek forgalma alá, valamint ez iparok hatáskörét; a 2-ik fejezet szól az építőmester képesítéséről; a 3-ik fejezet a kőmives, kő­faragó és ácsmesterségek képesítéséről, a 4 ik fejezet az engedély kiadásáról. Az építőmesterek képesítésére vonat­kozólag a rendelet szeréut megkiváutatik: a) a m. kir. József-müegyetemen elnyert vagy ez által honosított építési oklevél és annak kimutatása, hogy az épitőmes- terség terén legalább 2 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására szervezett és Budapesten működő vizsgáló bizottság részéről kiállított bizonyít­vány. A kőmives kőfaragó és ácsmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet következőleg intézkedik. A kő­mives, kőfaragó és ácsmesterség gyakorlására szükséges képesítés igazolható: a m. k. áll. közép ipartanodán nyert végbizonyítvány s annak kimutatása által, bogy az illető mestersége terén legalább 3 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által szerve­zett vizsgálóbizottság részéről kiállított bizonyítvány. (Az uzsora és a káros hitelügyletek) tárgyában, Szilágymegye alispánja a következő közrendészeti intéz­kedést bocsátotta ki: >Az uzsoráról és káros hitelügy­letekről szóló 1883. évi XXV. t. ez. 22. §. értelmében a megyei közgyűlés 1883. évi májushó 16-án hozott 165. számú határozatában Szilágymegye területére nézve a korcsmái hitel legnagyobb összegét 2 írtban állapít­ván meg, ama határozat szabályszerűen közhírré is lett téve. Miután azonban a tapasztalat azt igazolja, hogy ámbár a részegség meggátlásu tárgyában alkotott me­gyei szabályrendeletben a korcsmákban való nyilvános és szokásos tivornyázás hétköznapokon a rendes munka­idő alatt, vasár- és ünnepnapokon a délutáni isteni tisztelet végeztéig, szigorúan betiltva van; hogy továbbá a korcsmák nyárban esti 10, télben 8 órán túl nyitva nem tarthatók; ennek ellenére a korcsmái tivornyázás több községben napi renden van, s ennek folyománya az, hogy némely korcsmáros 2 írtnál több áru italt is hitelez, vagy ital árában búzát, tengerit stb. fogad el: az 1883. évi XXY. t.-cziknek a korcsmái hitelre vo­natkozó §§-ait tudomás, szigorú miheztartás és minden italmérési helyiségében leendő kifüggesztés végett azon figyelmeztetéssel közlöm az alábbiakban, miszerént a korcsmárosnak a megállapított 2 (két) forinton felül sem zálogra, sem kezesség mellett italt hitelezni s a kiszol­gáltatott ital áráról adóslevelet vagy váltót követelni s elfogadni, 30 napig terjedhető elzárás terhe mellett, tilt­va van.« Követésre méltó hatósági intézkedés! ÚJDONSÁGOK. 0 Szabolcsmegye bizottmánya folyó novemberhó 25-én és következő napjain tartja meg ez évi utolsó évne- gyedes nagy gyűlését a szokott helyiségben. + Szabolcsmegye állandó választmánya folyó hó 20-án ülést tart, az évnegyedes bizottmányi nagy gyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. (!!) Az e hó 10-én lefolyt képviselő választás ez úttal is eredménytelen maradt; amenyiben a három je­lölt közöl egyik sem nyert általános szótöbbséget. Péchy Gábor szabadelvű jelölt ugyanis 405, Lukács Ödön füg­getlenségi jelölt 131, Hildák Károly független antisze­mita jelölt pedig 339 szavazotot kaptak. Ezek folytán újabb szükebb körű választás előtt állunk; amely folyó hó 28-adikán fog megtörténni Péchy Gábor és Hudák Károly, mint két legtöbb szavazatott kapott jelölt közt. V A postai takarékpénztárak felállításával végre valahára már komolyan foglalkoznak a közlekedési mi­nisztériumban. Remélhető tehát, hogy ez üdvös intéz­mény a jövő év folyamában nálunk is életbe feg lépni. E föltevés mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a közlekedési miniszter a költségvetésben, a posta felü­gyelői állomásoknak 18-ról 25-re való felemelését irá­nyozta elő ; avval indokolván javaslatát, hogy a felü­gyelők számának szaporítása szükségessé válik egyrészt a posta hivataloknak immár 3500-ra felszaporodott- sága, más részt az illető közegek kellő oktatása és a hivatalok működésének, főleg pedig a postai takarék- pénztáraknak ellenőrzése tekintetéből. (*) A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, szerel­vényei beszerzésére és létesítendő segély alapja javára, folyó évi novemberhó 22-edikéu a nagyvendéglö táncz- termében zártkörű táuczvigalmat rendez. Belépti dij sze- mélyenkint 1 frt 50 kr., családjegy 3 frt 50 kr. F elő­fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Jegyek előre válthatók Tester Lajos ezukrász- dájában, Kálnay Sándor és Benedikty Béla urak ke­reskedésében. Kezdete 8 órakor. A vidéki tűzoltó urak beszállásolásáról gondoskodva lesz. Reméljük, hogy eme társadalmilag oly igen fontos egylet érdekeire való te­kintetből, e tánczvigalom minden eddigi tánczvigalmakat felül fog múlni. Adja Isten ! (§) A közelebbi képviselő választásra három anti­szemita képviselő jött le .Budapestről, hogy szemlélői lehessenek az itteni választásnak. A párt novemberhó 9-én délben fogadta a várt vendégeket elég nagy lelke­sedés és érdeklődés közt a vasútnál, ahonnan egyenesen a csizmadia szin elé vonultak. Először Istóczy Győző köszönte meg a párt részéről tapasztalt szívélyes és lelkes fogadást. Higgadt és minden izgatástól mentt beszéde után Ónody Géza szólt a közönséghez kissé éles, de szintén szenvedély Délküli hangon. Majd Rácz Géza üd­vözölte Nyíregyháza antiszemita érzelmű polgárait és polgárnőit, két társától eltérőleg, kirívó színekkel ecse­telve az országos antiszemita párt czélját és a zsidóság által az országban elfoglalt álláspontot. X Mindazok a kiszolgált katonák, akik az 1872- dik évben a közös hadsereghez, vagy a honvédséghez besoroztattak, ez év deczemberhó 31-én a katonaság kötelékéből, elbocsáttatnak, s végelbocsátási okmányukat a jövő 1885 évi januárhó első napjaiban, honvéd köny­vecskéik átadása mellett, meg fogják kapni. (!) Követésre méltó példa. A főváros tanácsa a múlt hóban tartott üléséből, a pálinka mérőket oda uta­sította, hogy 14 éven aluli gyermeknek ne adjanak pá­linkát. Tekintve azt, hogy Szabolcsmegyében feltűnően nagy a halandóság, nem ártana, ha a legközelebb össze­ülendő megyei bizottmány e körülményre szintén kiter­jesztené figyelmét: egy ily szellemű határozat kimon­dásával. V A legközelebb megejtendő képviselő választásra, hir szerént, Keress József országos antiszemita képvise­lőt várják a nyíregyházai antiszemiták. Lejövetele azon­ban még nem egészen bizonyos. (1) A magyar kir. posta hivatalnokoknak egyen­ruhát kell viselniök. Ez intézkedés ellen alig lehetne alapos kifogást tenni, ha az egyen ruhát szolgálaton kivül is viselhetnék az illető hivatalnokok; de mikor a különben is csekély díjazásban részesülő posta tisztek két féle ruhát áénytelenek készíttetni: a kettős költség viselése a legtöbb hivatalnoknak kétség kivül nehezére fog esni.-+- A jövő farsang teljes hat hétig fog tartani; t. i. 1884 januárhó 4-től februárhó 17-ig. Hat hét elég idő, hogy a fiatalok kitánczolják magokat, és az apák erszénye meglapuljon. így volt ez a régi jó időben is. A régi hagyományokkal pedig nem illik szakitani. X A házassági Ígéret kötelezd volta mellett, a kir. curia a következő elvi jelentőségű döntvényt hozta legközelebb. >Ha valaki magát kötelezte arra, miként hogy ha másnak leányát, annak anyja vagy más fel­szólítására nőül nem venné, a leány részére kárpótlásul bizonyos összeget fizet; és ezt az ígéretet tartalmazó okiratot azért állították ki, hogy ez Ígéret segélyével a leány arra legyen bírható, hogy egy kérőjéről, aki ak­kor a házhoz járt, mondjon le: az Ígéret tevő, ha még is más leányt vett nőül, a kikötött összeg megfizetésében marasztalandó.« E döntvény minden esetre érdekes és megfigyelésre méltó. Igaz, hogy a női erényekkel játszó lelkotlen csábítókra nézve, nem kis akadályt gördít e jogi elv; de más részről, a hamis tauuzás és más prés- sió segélyével, nem egy nőtlen fiatal ember jöhet kény­szer helyzetbe miatta. No de melyik üdvös törvény az, amelyet furfang és emberi leleményesség ki nem bírna ját­szani ? Ez elvi jelentőségű döntvény minden esetre nyereség a társadalomra nézve. □ A magyar északkeleti vasút ujhely-kassai vonala részén, folyó évi november hó 15-kétől kezdve, a személy és vegyes vonatok menetrendje következő lesz: S.-A.- Ujhelyböl ind. 3 óra 59 perez, Kassára érkezik 7 óra 17 perez; Kassáról ind. 4 óra 44 perez, S.-A.-Ujhelyre érk. 8 óra 16 perez. Budapest, 1884. október havában. A vezérigasgatóság. * A prostituczio ellen hatalmas szert talált ki az aradi városi kapitány. Elrendelte ugyanis, hogy a magá­nos életű nőszemélyek, akik a páros életet csak ideig- óráig tartó szövetségnek szeretik tekinteni, záros határ idő alatt kötelesek állandó frigyre lépni valakivel; külön­ben a városból eltolonczoltatnak. Biz’ ez egy kissé drasz­tikus kúra; de hasznos. A házas élet boldogságát erővel kötni valakire, a szabad akaratba vágó eljárás ugyan; de a prostituczió terjedésének meggátlására nézve felet­tébb jó szer. Az aradi városi kapitánynak e nemes intenczióju eljárása nem csak köz erkölcsiségi, hanem köz egészségi szempontból is követésre méltó. — A turniirös hölgyek ellen több hazai városban mozgalom indult meg. A fiatal emberek ugyanis elha­tározták, hogy nem csak el nem veszik a turnürös höl­gyeket, de még nem is társalognak velők. Az első ily mozgalom Pozsonyban, majd Pécsett indult meg. Régi dolog, hogy a nők szeretik a divatot majmolni. De hogy oly kihívó és természetellenes divatnak is hódol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom