Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
„N Y I R V I D É K. megkönyebbittetnék az üvegek hiteles voltának ellenőrzése, ha azokért az illető üveggyárak volnának felelősök; s menyi hercze hurcza, ízetlenség, irka-firka sat. kerül- tetnék ki! Úgy látszik, hogy nálunk nem úgy hozzák a törvényeket, hogy azok a létező bajokon gyökeresen javítsanak ; hanem úgy, hogy minél könyebben ki lehessen játszani. — Szakolyban, mint onnan értesítenek bennünket, a himlő járvány kezd lábra kapni. Már néhány komoly betegedési eset is fordult elő. X Az országos jegyzői gyűlés által közelebb Budapesten letárgyalt memorandum egyik pontja, a jegyzői qualification vonatkozólag, azt a közóhajtást fejezi ki és adja elő javaslat képeu, hogy a vizsgázandó jegyző-jelöltek 8 gymnas. osztályt végzettek legyenek. Ha komolyan fontolóra veszszük, hogy a jegyzői teendők keretébe ma már nem csak a vonalozás és levél-csomagolás, hanem valóban sok oldalú képzettséget igénylő dolgok tartoznak; kívánatos, hogy a jelöltek ha még most nem is jogvégzettek, de legalább érettségi vizsgát kiállottak legyenek. Igaz, hogy ez, úgy az emlékirat valamint minden komolyabban gondolkozó egyén részéről, csak »pium desiderium« (kegyes óhajtás); de tenintve azt, hogy a memorandum e pontjáról a napi sajtó is elismeréssel és pártolólag nyilatkozott; igen való-szinü, hogy az illető helyen komoly figyelem tárgya leeud, s mint ilyen elóbb-utóbb érvényre fog emelkedni. •+- A balkányi pusztán egy Mercs Miklós nevű ottani lakost, több birii lakos bosszúból annyira össze vert, hogy a szerencsétlen ember, pár napi kínlódás utáD, bele halt. © Balkányban, ounan vett hírek szerént, oly gyakoriak a tüzesetek, hogy az ottani tűzoltó egylet éjjel- nappal résen áll. □ Bosco József bűvész és hasbeszélő Nyíregyházán a nagyvendéglö táncz-termében kedden novemberhó 4-én és szerdán novemberhó 6-én 2 előadást rendez. A műsor a hirdetések közt olvasható. A »Nagyvárad« czimü hírlap Bosco József előadásairól következőleg nyilatkozik. »Bosco József szombaton és vasárnap este nagy közönség előtt tartotta előadásait a »Fekete sas« nagytermében. A változatos műsor szerint előadott büvészi mutatványok miudvégig jó hangulatban tartották a közönséget, mely némely tréfásabb mutatványnál homeri kaczajban is kitört. Ami a hasbeszélést illeti, abban Bosco nagy mesternek mutatta be magát; a csalódásig híven adván elő az éjjeli őr kalandjait. a közönség valóban úgy hallotta a hangokat, mintha azok az ut- czáról jöttek volna, és Boscot ügyes hasbeszéléséért zajos éljenzéssel tüntette ki.« — Rótt L. őszi és téli női ruha-kelméire vonatkozó hirdetésünket ajánljuk a n. é. olvasó közönség szives figyelmébe. Irodalom. Könyvismertetés. (Vége.) Az olvasókönyv megírásához, mint maga a szerző is megjegyzi, »Haesters Fibel«-je szolgált Útmutatóul. (Haester jeles német paedagogus, tankönyviró, kinek >Fibel«-je eddig 114 kiadást irt.) A jeles útmutató kifogástalan módszertani elvei, a szerző ügyes alakításai, az olvasmány-darabokat jellemző világosság, rövidség, érdekesség, biztos konnyüded kezelés nagy mértékben emelik a mü értékét, mely különben is a nyelvoktatás gazdag tárházát képezi és kellő mértékű szellemi gyűjteménye az iskolában ápolandó ismeret-ágak mindenikéaek, a történelem kivételével. A magyartörténet szép és tanulságos mozzanatai 1—2 olvasmányban kellően feldolgozva, nagyon beleillenek az első osztály számára irt olvasókönyvbe is, sőt szükségesek. Tanulja ismerni már itt nemzetét a gyermek; keltsünk szivében érdekeltséget és előszeretetet e szép tantárgy iránt. Amily szép példával mutatta be a szerző »Nem fogok hazudni« czimü olvasmányban Washington Györgyöt, ép igy lehetett volna őseink kiváló férfiai közül is egyet-kettőt. A tárgyilagos s minden kellékekkel felruházott olvasmányok értelmeztetése oly beszélgetésre ad anyagot, mely nemcsak nyelv- és ismeretterjesztő; de mert kellő mértékű és mindenoldalú lelki gyönyört nyújt növendékeinknek, biztositja számunkra azok figyelmét is; ami pedig a tanitás sikerének egyik fő feltétele. Az ideális olvasmányok közül az imák fenséges, magasztos, érzelemteljes és áhitatos hangja megható; mesterkéletlen természetes gördülékenysége, gyönyörű rimelése valódi becsűvé, könnyen megtanulhatóvá teszi azokat. Továbbá: »A tanításért Istenüuk.« »Kis tanuló.« »A kis gazdasz8Zony.« »Tisztaság.« »Vasárnap.« »Mi ez?« »Hát ez mi?« »Népdal.« »A fiú és a madárka.« »Kaudi Klára.« czimü olvasmányok, illetőleg költemények úgy tárgyuk, mint gördülékenységükért valódi be- csüek, lelki élvezetet, lelki gyönyört nyújtók. »A tehén.« »A juh.« »Uj évre.« czimü szintén ideális olvasmányok mesterkélt, erőtetett, döczögős menetű- ek; rósz, átvett fordítások, az írásjelek hiányos alkalmazása miatt érthetetlenek. Például: A telién. Jó a tehén, mert táplál Sok jó étket busából, Tejével vajával Bőréből ad csizmát, Sziippanos gyertyát csinál Fésű lészen szarvából, És szappant zsírjából, You ekét boronát. (Flóri könyv.) Az említettem hiányokat, melyeket a tanító ügyes kezelés által semlegesíthet, párhuzamba téve az előnyökkel, e mü határozott becsűnek mondható. S. E. — Az „Ezeregy Éjszaka“ 5 —9-ik füzeteit közelebb kaptuk, melyekkel egyszersmind első kötete van be fejezve a négy kötetre tervezett érdekes kiadásnak. Az Ezeregy éjszaka nem szorul a nagydobu reklám raagasztalásaira. Tudvalevő ugyanis, bogy halhatatlan Vörösmartynk kedves olvasmánya volt; sőt egy részét ó ültette át nyelvünkre s ez benne is van e kiadásban. Szinte jól esik már a sok »Czigány királynő“ »Sápadt grófné«, meg ezekhez hasonló czimü és tartalmú émelygős regények után, ez igazi költészet sugallta elbeszéléseket hallgatnunk az édesszaru Seberazád ajkairól. A kiadót szívesen üdvözöljük azon szerencsés gondolatáért, hogy az arab költészet e gyöngyét hozzáférhetővé tette egész teljességében a magyar olvasó közönség számára. A teljes mü 36 füzetből, illetve négy testes kötetből fog állani. Ára füzetenként 25 kr., ami a füzetek díszes, illusztrált kiállítását tekintve valóban jutányos ár. — Az „Ország-Világ;“ XXI-ik füzete érdekes és változatos tartalommal jelent meg. Tartalmából felemlítjük a következőket: Görgény Szt.-Imre. Irta és illusztrálta Nemes Ödön. — Meghívás. (Költemény.) Irta Gáspár Imre. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. — Bolyai Farkas. Emlékkövének leleplezése alkalmából. Irta és illusztrálta Nemes Ödön. — Makart János. — 1 »Jakab temetése.« Elbeszélés Sziklay fános- tól. — A távozó madarakhoz. (Költemény.) Irta B. Büttner Lina. — Trüűrű-Tririri. (Őszi kép.) Molnár Györgytől. — A raartinschiz- zai veszteg-intézet. (Képpel.) Mócs Zsigmondtól. — A hegedű-hangszer történetéhez, ld. Ábrányi Kornéltól. — A hét története. Bolygótól. — Az acquinkumi ásatások. (Két képpel.) — Salamon király. Nemes Mihály eredeti rajza. — Férfi kor. (Költemény.) Reviczky Gyulától. — Rápolthyné. Adalékok Erdély történetéhez. B. J.-től. — Lidi, Falusi beszélj. Jásznigi Sándortól. — Özv. Cserey Jánosné szül Zathureczky Emilia. Dr. Jancsó Benedektől. —Szüreten. Költemény. Farnos Dezsőtől. — A Frangepánok vára Ter- sattóban. (Képpel.) — Az aczél lakat. Rege Baumbach Rudolftól. — Fancsal. (Képpel.) — Az alduna és a Vaskapu. Palotai Ákostól. — Most az egyszer nem heti, de üres tárcza. Degré Alajostól. — Iskolában. Iskola után. (Két képpel.) — A merengő. (Képpel.) — Irodalom. — Színház. — Művészet. — Udvar. — Hymen. — Gyászrovat. — Kegyelet. — Különfélék. — Sakk. — Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. Az »Ország-Világ« minden száma elárulja, hogy szerkesztő és kiadó a lehető legnagyobb gondot fordítják úgy tartalmára, mint kiállítására. A díszes lap ára : egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Mutatványszám kívánatra ingyen és bérmentve küldetik. Előfizethetni legczélszerüb- ben postautalványnyal az »Ország-Világ« kiadóhivatalában, Budapest, gránátos-uteza 6. sz. —■ A „Kiállítási Lapok“ október 15-ki (21-ik) száma a következő, kizárólag eredeti közleményeket magában foglaló tartalommal jelent meg: A Jury-intézmény. —Jury-szabályzatok : Turin 1884. Zürich 1883. Moszkva 1882. — Kiállítási Krónika: Hány gyártelep van a fővárosban? A pénzintézetek pavillonja. Keleti- Pavillon. Háziipar-Pavillon. Külföldi kiállítások. Vegyes. — Elfo- gadatt bejelentések városok szerint. XVIII. cs. Arany-ezüstmüves- ipar, diszraű-ipar, apró áruk. — Iparügyek. II. nyílt levél az ipartestületek alakítása tárgyában. Az ipartársulatok vagyona. Szakosztályi szervezet. Kik vonandók be az ipartestületi kötelékbe ? Iparkamrai lajstromok. Vitás elvi kérdések. Az iparágak csoportosítása a fővárosban. Iparhatósági megbízottak választása. — Hirdetések. Közgazdaság. Szőlészeti tanulmányok. Borkezelés. Az erjesztő kamrában 8—14 nap alatt kellő hő- mérsék mellett tökéletes erjedésen keresztül esett uj bor, az erjedés bevégeztével hidegebb helyre a pinezébe teendő, hogy ott a pinczei rendes 8 R. melegségi fok mellett letisztuljon, a seprű kiváljék, s leülepedjék; mert ha folyton az erjedési bőségben maradna, folyton zavarogna, és nem tisztulna, s könnyen megeczetesednék. A zajos erjedés után az uj bor már oly alkatrészeket is tartalmaz, melyek az erjedés folytán jöttek létre ; mint a szesz, glycerin, eczet-sav, borostyánkő-sav illő olajok stb. A szesz már az erjedésnél lévén felemlítve; kell, sőt szükséges, hogy a többi fontosabb alkatrészeket s azoknak a borra való befolyásukat is ismerjük. A glycerin, olajéd, mint a szesz kizárólag a szeszes erjedés terméke, benne van ez a must alkatrészeiben is, de csak az erjedés után jön létre; erjedés képességgel nem bir, az olajbogyó olajából vonatik ki; úgy a legtisztább nád és répa czukorból nyerhető erjesztés által; a zsiradék félékből pedig mint mellékes alkatrész vonatik ki. szabad és kötött savak, úgy a tiszta éleny befolyása alatt gyorsabban fejlődnek; és pedig az éleny befolyása alatt addig fellődnek ezen zamatauyagok is, mig tetőpontjukat elérik, s akkor beáll a hanyatlás korszaka. Kénezni szükséges. A penészes, nyúlós eczetes, és büdös borok gyógyításánál, úgy az üres tiszta hordóknál, ba azok a kimosás után, kiszikkadt állapotban kéneztetnek meg, és dugaszoltatnak be s tiszta, száraz helyen tartatnak, a kénezés gyakran ismétleudő. Szükséges a kénezés a félben álló boroshordónak is; hogy a bor feletti űrben a levegő meg ne romolják, s penész ne képződjék. Ha lehet jobb, kisebb hordókba való lefejtés által a gyakori kénezést kerülni; mert ez által a bor mindig savanyúbb lesz, és utóbb egészségtelen itallá válik. A kénezés legczélszerübben történik, ha a ként tartó drót alá, mely egy hoszu akónába van szúrva, egy kis likaosos bádog edényke tétetik, mely a kén szeletnek a hordóba való CBepegését, s a kénazelet hamvát fel fogja. Öt akós bordóra egy negyedrész szelet kell. A vörös borok alá készítendő hordókat szereosen dióval szokták kifüstölni, 3—5 akóra véve egyet, s azt erős borezeszben 24 óráig áztatva, a hordóba lógatva meg gyújtják, s elégetik. Kénezni nem szabad az erjedéseken át nem esett uj borokat, vagy azok hordóit, mert a kénes sav elnyomja az erjedést; uj bornak pedig legjobb, ba minél előbb átesik az erjedésen, miután azon úgy is okvetlenül át kel esnie ; nem szabad akkor sem, ha a hordóba érlelés végett egészséges bort akarunk húzni, ily esetben még a kénezett, üresen állott hordókat is ki kell előbb öblíteni. Töltögetés. Az erjedés bevégződése után a hordókat azonnal tele kell tö’teni, hogy a bordóbői a levegőt teljesen ki lehessen zárni; töltés után a hordó a borba érő hosszú sima akonával látandó el, hogy az a borba érvén, ki ne száradhasson. A pontos szorgalmas töltögetés hatalmas elháritója az eozetesedésnek és virágosodásnak. Az uj borokkal telt hordókat minden héten meg kell vizsgálni, s ha apadást tapasztalunk, azokat azonnal, fel kell tölteni, hogy a levegő a hordóba helyet ne foglalhasson. Annyiszor kell a bordókat feltölteni, ahányszor arra szükség van. Az uj borok gyakrabban töltögetendők, úgy az igen száraz pinezében is a borok hamarabb apadnak. A töltelék bort tárté edények ürege, valahányszor töltögetünk belőlök, mindannyiszor meg kénezendő; bogy a mindig nagyobbodó űrbe befurakodó levegő hatásától a bor megtisztittassék, megóvassék; hogy a töltelék borral be ne vigyük borunkba a betegséget. (Folyt, köv.) K. I. A tiszta glycerin, szörp sűrűségű, szagtalan, és teljesen édes izü folyadék, ennek köszönhetjük a bor édességét; a borok testessége, a tisztaság, édesség, kellemes iz, erjedés képtelenség, a glycerinnek tulajdonítható. A vékony és savanyu borok javítására ma már nagy mérvben használják. Csak megtisztult seprőtlen borok javítására alkalmazható czélszerüen. Testetlen, savanyu boraink javítására, teljesen tiszta, viz világos, kellemes, s egészen édes, szagnélküli gly- cerint vegyünk. A ki találomra akarja vele borát javítani, az egy kivett liter borba lassan addig csepegtesse bele folytonos keverés közt, mig Ízlésének megfelel, s ezen arány szerént javítsa vele borait; keverés után néhány napra megtisztulván, bora azonnal használható. Szabályszerű eljárásnál a vegyitési arány 100 literre lévén kiszámítva, a sav mérővel meg kell tudni, hány 1000-edrész sav van a borban. Ha a javítandó borban 7%o sav tartalom van, akkor a glycerin hozzá adása szükségtelen ; de ha a sav 7 VaVoo. akkor 7 deca 84 gramm, azaz 15 deca 68 gramm glycerin, s igy tovább minden fél %0 savra, a hányszor több a 7%0-nél a savtartalom, annyiszor kell a 7 deca 84 gramm glicerint hozzá adni. Az eczetsav a szesznek élenyüléséből származik, a must erjedése, s a borszesz képződése által áll elő. Eczetsav van minden borban, csak hogy oly kevés mértékben, hogy annak inkább kellemességét mozdítja elő. Minthogy tehát minden borban jelen vaD, annak nagyobb mérvbeni elterjedését gátolnunk kell a levegőben lévő csirmagvak kizárása által; vagy ha már benn vannak, további működésűket meg akasztani, meg semmisíteni törekedjünk. A borostyánkő-sav vagy gyantár-sav, jégőczithető, kellemetlen savanyu izü, vízben oldékony. A lassú erjedésen át ment boroknál nagyobb mértékben fordul elő; mint növénysav szintén közre működik a bor zamaténak fejlesztésében. Az illat (aroma) már némely szőlőben magában is feltűnik izlelés közben, mint az izabella és muskatály fajokban; ezen illat a borban is érezhető. A zamat, bokréta (bouquet) csak az erjedés folytán fejlődik. Minél inkább tisztul a bor, annál határozottabban érezhető. Az illatos szőlőből nyert borok egyszersmind bizonyos zamatot nyernek. A különféle fajokból együvé szűrt borok csak egyféle zamatot nyernek ; mig a külön féle fajú szőlőkből külön-külön szedett BZürt, és kezeli borok mindegyike külön zamatot nyer. Ezt nevezzük faj-zamatnak, a borokat pedig faj- boroknak. A kifejlett 6 borokban, az éleny túlságos befolyása a zamatot megrontja. A borszag (Oenantaether) inkább csak is az 6 borokban tűnik ki, mig az illat és zamat az uj borokban is már meg van; de mind a három meg van együtt a borban. A borszag tiszta állapotban erős, és tartós. Ha egy pohárból az illatos és zamatos bort kitöltjük, pár óra múlva az illat és zamat már meg nem érezhető; de a borszag még más nap is ott marad. Az illat, zamat, és szag anyagok hideg pinezében lassan, de melegebb helyeken kellő mértékű növényi GABON A.-CS ÍRNOK. Nvireavháza. 1884. október 31-én. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.30 7.30 Rozs » » 6.10 6.50 Árpa » » 5.20 5.80 Zab » » 5.— 5.30 Kukorica » 4.50 4.70 Köles » —.— —,— Paszuly » 8.50 9. Szesz litk. 28.‘/z 29.'/2 Piaczi árak. Borsó » » — .-18 .Lencse» »-18 .Mund-liszt--,--20 .— Zsemlye »--18.Búza »--.--16 — Barna k.--1--11 .— Burgny. 100 ki. uj 1.60 Marha hús 1 ki 52 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » »32 Háj » » — Disznózsír » »72 Szalonna » »62 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » » 80 Irós vaj 1 liter 60 Eczet 1 < 8 Széna 100 ki 2 80 Szlm. (tak)» » —.80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Nyilt-tér*) A NAGYVENDÉGLÖ DÍSZTERMÉBEN csak kedden november 4-én és szerdán 5-én Rendezi és előadja személyesen BOSCO JÓZSEF BŰVÉSZ és HASBESZÉLŐ. ~9Q Magasabb bűvészet, titkos természettudományok és a kézgyakorlat csodái. Bevezetés: Ezüstaratás az olympon. — A kalap titka. — Baclms ünuepe. — Egy zsebóra kalandos utazásai. — Az éneklő és repülő kesztyű. — Galamb és virágcsokor. — Dl- ana Istennő gerliczói. — Repülő ezüstök. A. delejessé^ netovábbja. — Az aranyhal halászat és az ellenkező réczék alkotása. — Nyári idill. — Éljen Nyíregyháza. HASBESZÉLÉSEK: János és neje kalandjai. Nemzeti magán-táncz, mágnás magyar, előadja a kis Bosco Emma. — Jövendölések előadja Bosco Katalin. Egyik este záradékul BOSKO MINT MOSÓMESTER. Másik este AZ INDIAI CSODALÁDA vagy is: AZ ELVARÁZSOLT RERCZEGNÖ. Szünidőkben jó zen©. "9jS Helyárak: Körszék 1 frt. Zártszék 70 kr. Ülőhely 50 kr. Állóhely 40 kr. Gyermek- és deák-jegy 25 kr. Karzat 20 kr. Jegyek előre válthatók a ezukrázdában. ») Az e rovat alatt kőzlőttekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő é-1 kiadótulajdonos: JÓBA E L RE.
