Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
^YÍBVIDÉ K.“ követkozőleg hangzik: sMeghivás. Van szerencsénk a t. egyleti tag urat, a folyó 30-ik és 31-ik napjain, Nyíregyházán, az ev. ref. templomban tartandó papi értekezlet gyűlésre meghívni. 30-án d. e. 10 órakor papi értekezlet. Ennek főbb tárgyai: 1. A könyvtár rendező bizottság jelentése. 2. Közérdekű indítványok. 3. A 31- ikén tartandó ünnnepély elrendezése. 31-én Nt. Harsá- nyi Sámuel apagyi és Kálmánczhelyi Antal anarcsi ev. ref. lelkészek 50 éves hivataloskodásának emlékére örömünnepély tartatik, a következő sorrenddel: 1. D. e. 10 órakor az egyleti tagok az ünnepeitekkel, az esperes és egyleti elnök vezetése mellett, a templomba vonulnak. 2. Ének. a gyülekezet által. 3. Ének-kar, előadja a tiszaháti dalárda. 4. Alkalmi ima, Szikszay Józsof nyírbátori lelkész által. 5. Alkalmi beszéd, Vitéz Mihály egyleti elnök által. 6. Az ünnepeltek életirásáuak felolvasása. 7. Énekkar, előadja a tiszaháti dalárda. 8. Berekesztő boszéd, Lukács Ödön esperes által. 9. Énekkar. Közebéd, d. u. 1 órakor, egy teríték ára 1 frt. Melegen felhívjuk a lelkész urakat, hogy ez értekezletre 8 ünnepélyre mindén áron bejönni, és egyházuk elöljáróit, különösen az értelmiséget ezen ünnepélyünkre figyelmessé tenni szíveskedjenek; hogy úgy az értekezlet, mint az ünnepély a czél komolyságához méltó ünnepélyességgel tartassák meg. Kelt Nyíregyházán, 1884. októberhó 12-én. Vitéz Mihály, papi egyleti eluök. Lukács Ödön, esperes. *** A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, saját szükségleteinek fedezésére, folyó évi novemberhó 22-kén táuczvigalmat szándékozik rendezni. Tekintve az egylet házi szükségeit kívánatos volna, ha a tánczolni szerető közönség minél nagyobb számban venne részt eme legjótékonyabb czélú táuczvigalomban. Ez irányban különben az egylet, illetőleg a rendezők maguk tehetnének legtöbbet; ha tudniillik a fő súlyt az egyszerűségre fektetnék úgy a terem díszítése, mint a tánczosok öltözéke tekintetében. — Hiában haragszunk a németre; mert biz’ az sok oly üdvös és gyakorlati intézményeket teremt és hoz létre, amiről mi ázsiai származású magyarok nem is álmadtunk. így a többi közt, az élelmi szerek hamisításának meggátlása czéljából, a berlini rendőrség hivatalosan kihirdettette, hogy újévtől kezdve, időközönkint közzé fogja tenni mindazoknak az egyéneknek neveit, akik romlott vagy trichnes húst, hamisított tejet, vagy más élelmi szert árultak és érette rendőrileg megfenyit- tettek. Nagyon gyakorlati eljárás, amelynek jó következményei nem fognak elmaradni, s amelynek válóban örvendhetnek a — berliniek. Valyon mi megérjük-e valaha, hogy ily névsort közölhetünk a Nyíregyházán megbirsá- golt élelmi szer hamisitókról !? Az a jövő titka. + A Tolnay féle kávéház közelében, a külső gyalog járdán levő viz-levezető rostély szer felett alant állván; oly gödör tátong a járó-kelők útjában, hogy sötét este arra járni élet veszély nélkül már-már lehetetlen. Figyelmeztetjük e botrányos körülményre a rendőrséget, illetőleg a városi úti biztosi hivatalt. X Az állat-tartó gazdaközönséget ismételve figyelmeztetjük, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállításra lovakat még e folyó novemberhó végéig jelenthetnek be. E határidőn túl azonban már nem fogadnak el bejelentéseket részént a kiállítási helyiség korlátolt voltánál fogva, részént azért mert az állatkiállitási czélra emelendő épület már az eddigi bejelentések által is nagy részben el van foglalva. (§) A rend és utczai tisztaság érdekében ajánljuk a rendőrség figyelmébe Grosz L, H. czég személyzetét, akik az üzleti helyiségben összesepert szemetet nem átallják az utczára kiszórni, a közegészség veszélyére s a közönség boszantására. Jó lesz ezeket az urakat kissé komolyabban' figyelmeztetni, hogy az utcza nem szemét-domb, és hogy a levegőt inczificziálni senkinek sem áll szabadságában. (Beküldetott.) (1) Sátoralja-Ujhelyben az ottani ifjúság közt, mint a »Zemplén« írja, mozgalom indult meg, amelynek czélja volna a fiatalságot tömöríteni, s annak a szellemi művelődésre alkalmat szolgáltatni. Dicséretes törekvés. Vajha a nyíregyházai fiatalságnak is eszébe jutna egy ily kört alakítani. A mai matériális világban valóban alig van egy-egy üdvüsebb törekvés, mint ha az ifjúság egy testté tömörülvén, vállvetve szeretettel igyekeznék hatni egymásnak szellemi és erkölcsi fejlődésére! Csak igy lehetne élét venni a ma napság oly nagy mérvet öltött anyag- elvüségnek, önösségnek, s ami ezekből önként fejlődik — a világfájdalomnak, amely szenvelgett érzékenykedés anyi ifjú életnek ásta már meg sírját. 4- A csendórseg fölszereléséhez szükséges lábbeli muukákat, mint a »Dsbreczent-ből olvassuk, az 1. 3. és 5. csendőr kerületekre nézve a debreczeui csizmadia ipartársulat vállalta el 71.179 forintért. Az erre vonatkozó szerződés már alá is íratott. Őrömmel üdvözöljük az illető intéző köröket e hazafias eljárásukért; ami nem csak hogy a vállalkozó iparosok anyagi javát mozdítja elő, de magára az iparra, annak fejlődésére is nagy hatással van. (“) Egy hazafias körrendeletét intézett legközelebb a belügyminisztérium a törvényhatóságokhoz, amely a fémiparnak hazánkban való meghonositása érdokéban pártfogói állást foglalván el; mint ilyen kormányunknak egyrészt kiváló dicséretére szolgál, más részt minden esetre üdvös hatást fog eredményezni. Előadja a rendelet, hogy a Testory-féle fém- és lámpa áru gyár részvénytársaság Kőbányán már több mint féléve működik ; felölelve gyártási keretébe a lámpa gyártást, elkezdve a legegyszerűbb mintáktól, egész a legdiszesebb kiállításig; valamint előállítja mindazon disz- és házi czik- keket,amelyeket hazánk eddig kizárólag külföldről volt kénytelen beszerezni. Kiterjeszkedik nevezetesen mindazon tárgyak előállítására, amelyek a világítás keretébe tartoznak; de azonkívül produkál mindeuféle bronz- és fémárut Íróasztal felszereléseket, órákat, állványokat, szobrokat’ oszlopokat, csillárokat, zománcz munkát, fajencze árut’, sat. Felhívja azért a miniszter a törvényhatóságokat, hogy’ úgy magáuál a törvényhatóságnál, mint a hatásköreik alatt álló hatóságoknál, intézeteknél és hivataloknál az irodák, üléstermek s egyéb helyiségek berendezésénél, az említett gyárat vegyék igénybe. Már csak azért is óhajtandó a szóban levő gyár lehető támogatása, hogy itthou leköttessék egy tekintélyes munkaerő, és az roudes foglalkozásról biztosíttassák. A nevezett gyárat mi is a legmelegebben ajánljuk közönségünk és kereskedőink figyelmébe. Irodája Budapesten Dorotya-utcza 8. szám alatt van. — Portómentes levelező lapok. Folyó évi október, hó 15-től kezdve jogosítva lettek minden hatóságok- stb. melyek, az 1865-ik portomentessegi törvény értelme szerént, a kölcsönös forgalomban hivatalos levelezéseik közvetítésére a posta intézetet díjmentesen használták, az alábbi feltételek alatt portómentes levelezőlapok használatára. 1) Portómentes levelező lapokul csak a postaigazgatás által előállított fehér papírból készült űrlapok használhatók, melyekből az egyszerű lapok 25 drbja 4 kr-val a kettős lapoké (válaszlappal együtt) pedig 8 krval minden postahivatalnál elárusittatik. 2) A czim- lap az előnyomott adatok szerént kitöltendő és különösen kell a feladó hatóság (hivatal) feljelölési és annak bélyeg lenyomatával ellátva lenni; továbbá a czimet, rendeltetési helyet és a portómentesség eddigi szokásos feljelölését tartalmaznia. 3) A hátlap a közleménynek van szánva, amely kézirat, nyomatás vagy részben mindkettő lehet. 4) A feladási vagy kiadási szolgálatot és az ajánlást illetőleg, azok a hivatalos levelezések eddigi szabályai szerént fognak kezeltetui. A postabélyegző lenyomat a közönséges levelező lapoknál alkalmazott mód szerént történik. 5) Ha a levelezőlap olyan közleményekhez használtatik, amelyek a dijmentességhez jogosultsággal nem bírnak, akkor ezen levelezőlapok a feladásnál visszautasitandók ; ha azonban az erre vonatkozó észrevételt az átrovatoló vagy leadó hivatal teszi, akkor az ok megjelölése mellett, a feladó részére való visz- kézbesités czéljából, visszaküldetik a feladó postahivatalhoz. Közönség köréből/'1*) Nyilvános köszönet. A nyíregyházai nőegylet védnöke méltóságos Des- sewffy Marianna grófnő évi járadék fejében 100, azaz egyszáz forintot osztr. ért. volt kegyes az egyleti elnökséghez beküldeni. Midőn a nemeskeblü grófnőnek, az elhagyott árvák fölsegélése érdekében, tett eme nagybecsű adományáért a nyilvánosság előtt is hálás köszönetünket kifejezni kedves kötelességünknek ismerjük, s árváinkat továbbra is magas kegyeibe ajánljuk : kitűnő tisztelettel vagyunk Nyíregyházán, 1884. októberhó 22. a nőegyleti közgyűlés megbízásából Leffier Sámuel, Kovács Geröné, nóegyleti titkár. nóegyleti elnök. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Irodalom. Könyvismertetés. (Harmadik közlemény.) Az Írva-olvasás tanításának elő-gyakorlatait az »ABC« elején alkalmazni igen czélszerü lett volna.'Ily berendezésű »ABC« mellett a növendék otthon is önmunkásságra van ösztönözve, tudnivágyása erre készti őt; önerején is haladhat, mert mindig szeme előtt lát egy minta gyakorlatot, melyhez kísérleteit hasonlíthatja s javíthatja. Lássuk az »ABC« második részét, az első osztály számára irt olvasókönyvet. Mielőtt e rész ismertetésére áttérnék, legyen szabad a jó olvasókönyv kellékeit felemlítenem. A nyelvtanításnak négy eszköze van, u. m.atanitő élőbeszéde b) az olvasókönyv, c) a nyelvtani kézikönyv d) a gyakorlatok (feladatok) A nyelvtanításnak sikere ezen eszközök helyes alkalmazásától, felhasználásától függ. Már a népiskola első osztályában is figyelemmel kell lenni a nyelvtanítás elemeire; természetesen az eszköz maga az olvasókönyv, mely egyesíti a többeiket is. A gyermek hallás által tanulja meg nyelvét. Midőn az iskolába jön nyelvkészlete van, melyet a tanító növendékével való beszélgetés által fejleszt tovább. A legtöbb beszélgetésre természetesen az olvasmányok értelmezése ad alkalmat; tehát ezeknek mintaszerűeknek kell lenniök. Az olvasókönyv Írójának az olvasmányok tartalmát és alakját is figyelembe kell venni. Tartalom tekintetében főkellék az, hogy az olvasmányok a növendék tehetségéhez ismereteihez méritek s úgy a reál, mint az ideál irányúak kellő arányban legyenek képviselve. Amazt kisebbszerü föld-, természet rajzi, természettani képek, ipar körébe tartozó leírások, emezt alkalmas költemények képviselik, A reál irányú olvasmányoknak érthetőknek érdekeseknek, az ideálisaknak valódi becsüeknek kell lenni. Korunk iránya úgy is tulmértékben reális; legtöbbjeink a durvító anyagiasság és önzés posványában élnek. Minél inkább lemerülve látjuk ennek fertőjébe korunkat, annál nagyobb mértékben kötelességünk az ideál eszméit terjeszteni; már a népiskola első osztályában is a köl tészet csarnokába kell vezetni növendékeinket, mert a költészet azou üdítő forrás, melynek élvezete nemesit, megment minden anyagiasságtól. Alaki tekintetben is kifogástalannak kell lenni a jó olvasókönyvnek, mert ez a nyelvtanítás központja; mint ilyennek tehát az összes nyelv-elmélet szemléltetéséül kell szolgálnia. A nyelvtani kézikönyv használata a siker elérésében nagymértékben könnyíti a tanító munkáját; azonban, jó olvasókönyv mellett a nyelvtani kézikönyvet, a tanítás kezdetén különösen, nélkülözhetjük. A nyelvtan tanításának nem dogmaticusnak, de olvasmányokra támaszkodva ér- zékeltetőnek kell lennie. A tanítók azon mentsége: »Nem tudhat semmit, mert nincs könyve« Dittes szerént, elég czélzatosan, »öröklött iskolamesteri czopf!« A nyelvgyakorlatok szó vagy írás beliek. A szó beli gyakorlatoknál nemcsak ismeretszerzés és gondolkozás a főczél, de ezzel együtt a beszédképesség fejlesztése- Minta szerű olvasmányok, költemények megtanulása, jó előadása nagy mértékben fejleszti a növendék beszédképességét; mert ez által szótöbbsége szaporodik, másrészről értelmes mondatokban s találó szépkifejezésü beszédhez szokik. Az Írásbeli gyakorlatok az első osztályban másolásból és tollba mondásból állanak. A felsorolt tanelvekböl láthatjuk, mily kellékekkel ellátottnak, mennyi oldalúnak kell lenni egy jó olvasókönyvnek. (Folyt, köv.) — A hosszú téli esték legnemesebb időtöltését a hasznos olvasmány képezi. Társadalmi viszonyaink immár odá'g-fejlödtek, hogy aki a kortól elmaradni nem akar, egy jó uapi lap járatását alig mellőzheti. Legjobban bizonyítja ezt a napi lapok előfizetőinek az utolsó tiz év alatt történt megtizszerezódése. De nem is csoda, mert ma már egy jól szerkesztett napi lap a legolcsóbb művelődési eszköz és hasznos mulattató, úgyszólván élvezeti czikk egyúttal. Aki például a Pesti Hírlapot, mely egy hóra 1 frt 20 kr., negyed évre 3 frt 50 kr., járatja, — naponkint egész kötet olvasmányt nyer, melyben politikai czikkeket talál a legelőkelőbb publicistáktól (Pulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Törs Kálmán, Eötvös Károly), tárcsákat és mulattató karczolatokat Mikszáth Kálmántól (Scarron), Bartók Lajostól (Don Pedrő), kik a lap belső munkatársai s még egész sorától a jelesebb tárczairőkuak, mint Ágai Adolf (Csicseri Bors), Györy Vilmos, K. Tóth Kálmán, Tóth Béla, dr. Radó Antal, dr. Sziklay János; stb. Kiválóan mulattatök »Á t. Házból- czimü országgyűlési karctolatok. Mikszáth Kálmántól s a Bartók Lajos élénk színi szemléi. A lap nagy terjedelme lehetővé teszi minden érdekes beszédnek egész közlését; de a kiváló fontosságú távirati rovat is a legterjedelmesebb. S amit egyetlen napilap sem nyújt ma Európában, a Pesti Hírlap betenkint külön, bekötésre alkalmas zenemellókletekkel is kedveskedik előfizetőinek minden ráfizetés nélkül ; tehát évente legalább 80 válogatott zene darabbal — ajándékul. Jó lélekkel ajánlhatjuk azért u politikailag teljesen független — egy párthoz sem tartozó — Pesti Hírlapot a müveit magyar olvasó-közönség pártfogásába. Aki még nem ismerné, Írjon egy levelez ilapou a kiadóhivatalnak, (a Pesti Hirlap kiadói Ligrády testvérek, Bu lapesten, Nádor-utcza 7. sz.) s onnét egy hétig dijtalannl kap mu’atváuyokat. — A „Korunk“ czimü társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő heti lap közelebbi száma, amely Kador Sándor szerkesztése mellett ét kiadásában Budapesten jelenik meg, a következő tartalommal jelent meg: Fata Morgana, Kadar Sándortól. Ál hu - manizmus, K. S.-től. Fővárosi levél. B. G.-tól. Házasodjunk! Parányi Kálmántól. Az első őszhaj-szdl, Balázs Sándortól. Az emberi akarat szabadsága. Házasság a sírban, Kozáry Józseftől. Gondolatok. Irodalom. Frissítő. Történelmi naptár. Tárcza: Sorsom, (költemény.) Lévay Sándortól. Hugóm emlékkönyvébe, (költemény.) Hajnik Bélától. Egyik bum... (költ.) Petrikás Mórtól. Nem jó tréfálni. (életkép.) Mosdósy Imrétől. Ára : egész évre 6 frt, félévre 8 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. SegéJlelkészekuek, tanítóknak, kisebb fizetésű hivatalnokoknak és tanulóknak negyedévre csak egy forint. , = lgen rondkiviili érdekesen ir Mikszáth Kálmán Jókai Mór ról, a Magyar Salon októberi számában, mely ez alkalomból a Jókai-családnak arczképét, Jókai dolgozó-szobáját és Jókai sajátkezű Írását mutatja be a közönségnek. A Magyar Salon ezen száma egészen Jókainak van szentelve es Mikszátbon kívül, Hegedűs Sándor is rendkívüli érdekes csikket közöl Jókairól, kihez ó közel rokoni viszonyban áll. A Magyar Salon októberi számát az egész napi sajtó a legnagyobb dicséretekkel halmozza el, és általán el van ismerve, hogy ennél díszesebb, gazdagabb, tartalmasabb és értékesebb folyóirat még nem jelent meg a magyar irodalomban. Az irodalom és művészet legelső kitűnőségei dolgoznak a Magyar Sa- lonban, mely rövid múltja daczára minden művelt magyar családnál otthonos. Ideje is, hogy a magyar irodalom és művészet egyszer teljes erővel lépjen föl a külföldről importált folyóiratok és a nagy garral hirdetett hazai selejtes termékek ellen, melyek gomba módra ütik föl minduntalan fejüket. A »Magyar Salon« októberi száma vagy 60 képet közöl, melyek egytől-egyig eredetiek és gyönyörű szép kivitelük által a füzetet oly díszessé teszik, hogy a »Magyar Salon« a külföld legelső folyóiratával is kiállhatja a versenyt. Jókai regénye, Kiss József, gr. Zichy Géza, Szász Károly költeményei, melyeket az októberi füzet közöl, a legjobb irodalmi termékek, melyeket ez évben produkáltak. Gyönyörű elbeszélést talá ■ lünk továbbá Beniczky-Bajza Lenkétől, a kinek pompásan sikerült arczképe is közöltetik. Mikszáth pompás humorral irt karczolatot közöl az uj országgyűlésről, mely egy csomó tréfás képpel van illusztrálva. Találunk e füzetben továbbá az olasz legújabb festészeti iskola remekeiből pompás mutatványokat, és Polszky Fenencztől nagy érdekű csikket. Könnyed szórakozást nyújt az Egyveleg, mely telve van kedves apróságokkal, humoristikus karczolatokkal, jutalomdijas talányokkal stb., tsb. A »Magyar Salon« előfizetési ára félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 75 kr., egy filzet ára 60 kr. Az elsó 5 füzet díszesen bekötve 3 frt 80 kr. Október elsejétől fogva a »Magyar Salon« füzetei havonként két részben 1-én és 15-én jelenek meg 30—30 krjával. A kiadóhivatal Budpest, dohány-uteza 12 ez. E kitűnő uj folyóiratot nem ajánlhatjuk eléggé olvasóink figyelmébe. Oly rendkívüli szép éB oly tartalmas, hogy minden művelt családnak elő kellene rá fizetnie. Közgazdaság. A felső tisza-vidéki gazdasági egylet hosszú évek- során át meggyőződvén arról, hogy a gazdassági igényeknek megfelelő lovakat csakis alkalmas közös csikó-legelőn lehet nevelni; f. é. októberhó 19-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy ez elvi nézetet a gyakorlati téren megkísérli érvényre emelni. Miért is az egyesület egy felhívást intézett az egylet tagjaihoz, amelyet az elnökség megkeresése folytán, de az ügy érdekes voltánál fogva kötelesség érzetből is, készséggel hozunk köztudomásra: a mint következik. * Tisztelt tagtárs sir! Ismeretes a t. tagtárs ur előtt azon nagymérvű akadály, amelyet lótenyésztésünk fejlődése elébe azon körülmény helyez, hogy tenyésztőink nagyrésze csikói felnevelésére közös legelővel nem rendelkezvén: csikóit udvarán, istálójában vagy a kanczákkal dolog közben kell, hogy járassa és nevelje. Az igy nevelt csikók egy szárnyas felrebbenése, egy kutya támadása, vagy bármi véletlen folytán kövek, kerítések közzé ugranak, udvaron szerte heverő fák, gazdasági eszközök satb. által leggyakrabban végtagjaikon oly sérüléseket szenvednek, ami által az értékes csikóból, gyakran csak értéktelen ló fejlődhetik ki. A közös csikó-legelő nem-léte a szép reményekre jogosító tenyésztést nagyon problematikussá teszi, s a tenyésztők számát érzékenyen fogja apasztani. Ezen a lótenyésztéB fejlődése útjában álló akadály elhárítása arra birta a gazdasági egyesületei, hogy társulás, az erők egyesítése utján kisértse meg e bajon segíteni, s azért folyó évi október 19-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy tagjai legelő csikói részére közös csikó-legelőt bérel ki és rendez be. Mielőtt az egyesület azonban ezen bérletet létesítené, meggyőződést óhajt szerezni arról, hogy kellő számú csikók legelőre adásával biztosittatik-e a vállalat, s ha 3—400 darab csikó jelentetik be, akkor a foganatosítás utjábau semmi akadályt sem látva, minden intézkedést megtoend arra, hogy alkalmas legelő területet béreljen, s azt kellőleg berendezze a legeltetésre. Amidőn egyesületünk ezen törekvéséről a t. tagtárs urat tiszteletteljesen értesítenénk, felkérjük, hogy esetleg legelőre adandó csikóit ■— mencsikók kivételével — egyesületünk titkárságához legkésőbb folyó évi november 15-ig szóval, vagy levélileg bejelenteni sivesked- jék; boey eilen bejelentések számba vétetvén, ha kellő részvétel biztosítja a vállalatot: az egyesület korán minden szükséges intézkedést megtehesseu
