Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„IS Y í R V I D É K«. vezetőnek véli és hiszi azt, hogy az orvosi segély igénybe nem vevők, épen úgy mint az iskolai mulasztásoknál történik, megbüntettessenek. A seb fel van tárva, mond­ja szóló, méltó hogy orvosoljuk azt. A lelki pásztorok tzerénte legtöbbet tehetnének e tekintetben. Ha tudni­illik a legnagyobb erélylyel és hazafias készséggel oda igyekeznek hatni, hogy a nép ne idegenkedjék az or­vosi segély igénybe vételétől. Zoltán János alispán Szentmáriay Dénesnek felel­ni kívánván, felvilágosítás képen előadja, hogy Józsa András főorvos ur indítványa folytán körrendeletileg lettek a községek elöljárói felbiva a halottkémi eljárás szigorú ellenőrzésére, és az egészségügyi rendszabályok lelki ismeretes megtartására s azoknak szem előtt való tartására. Mióta a halottkémi intézmény életbe lépett, mondja szóló, a jelentések pontosan érkeznek a közsé­gekből. Ez ellen niuos panasz. Óhajtandó volna, ha az intelligenczia esetenkint kapaczitálná ugyan a családokat, betegeik gyógyíttatását illetőleg; de kényszer-eszközöket e tekintetben a megye nem alkalmazhat. Szentmáriay Dénes nem elégszik meg az alispáni intézkedéssel; hanem kéri, hogy a halott-kémek legalább oktatásban részesittessenek. Bleuer Miidós nem tapasztalt a fenforgó ügyben mulasztásokat a községi elöljáróság és a halott-kémek részéről. Ami a halott-kémek oktatá-sát illeti, kijelenti, hogy igen íb részesülnek oktatásban. Ű maga is már nem egynek adott halott-kémi oktatást. Az alispáni eljárást e tekintetben teljesen correctnek és kielégitőnek találja. Fiiispán: A tanítókat a halott-kémi teendők teljesítésére szorítani már csak azért sem lehet, mert a ragályt igen könyen bevihetnék az iskolákba. Lukács Ödön urnák az az előterjesztése, hogy t. i. az orvosi segélyt igénybe nem vevők megbirságoltassanak, szin­tén kivihetetlen és méltánytalan valami azért is, mert gyógytár nem mindenütt van. E tekintetben legtöbbet segíthet a bajon a szülőknek és családoknak gyermeke­keik és hozzátartozóik iránti meleg szeretete. Ahol ez hiányzik, minden kényszer haszontalan. A lelkészek ut­ján való felvilágosítás és figyelmeztetés azonban, igen ajánlatos dolog. A határozatot ily értelemben mon­dja ki. (Helyes!) A jelentésnek a közmunka-hátrányokra vonatkozó pontjából az a feltűnő és általános megütközést keltő körülmény derülvén ki, hogy a bogdányi járásban a leghanyagabbul történnek a behajtások; alispán utasit- tatott, hogy a bogdányi szolgabiró ellen a legszigorúbb vizsgálatot rendelje el. Nagy viszszatetszést keltett és zajos vitára nyúj­tott alkalmat az alispáni jelentésnek az a része, amely a főispánt hivatalos hatalommal való visszaélés vádjával terheli; amenyiben az alispánnak azt a törvényes intéz­kedését, amely szerint megengedte, hogy Vidliczkay Jó­zsef volt országgyűlési képviselő beszámoló beszédjét, a jeleuleg a megye és kir. törvényszék közös használatá­ban levő épület udvarában megtarthassa, a főispán kar­hatalom igénybe vételének kijelentése mellett, önkényi- leg betiltotta; mely fenyegetésnek Nyíregyháza város polgárai a bekövetkezhető nagyobb botrány kikerülésére való tekintetből engedvén, a beszámoló csakugyan nem a kezdetben kiszemelt helyen tartatott meg. A főispán védekezésül azt hozza fel, hogy ő a megye önkormányzati jogát nem akarta megsérteni. El­ismeri, hogy a beszámoló, rendes békés viszonyok közt nagyon jogosan megtartathatott volna a kérdé­ses helyen; de mert a felelősség elvállalásáról sem az alispáni óvásban sem a főjegyzői válaszban szó sem volt; és mivel a megye épületében féltett tárgyak és pénztárak is vannak; és mert a kérdéses hely nem kizárólag a megye használatában áll, hanem a kir. tör­vényszék is rendelkezik vele; de meg a városi pártve­zérek maguk is önként elállottak előbbeni szándékuk­tól: neki nem lehetett megengedni, hogy a különben is nagy mérvű izgatottság és az éles pártszeuvedélyek ál­tal előidézketendett esélyeknek á megyeház helyiségét kitegye. Különben nem tartja helyesnek, hogy a jelen­tés eme szerencsésen lezajlott dolgot ide, a gyűlés elé hozta. Védekezését avval zárja be, hogy ha hibát kö­vetett volna el amaz eljárása által, bizonynyal bir anyi igazság-érzettel és bátorsággal, hogy azt kézséggel be­ismerné és szükség esetében bocsánatot is kérne a jo­gaiban sértett féltől. Ő azonban érzi, tudja, hogy ily hibát nem követett el. Ezután felolvastattak a jelentésnek e vonatkozatu csatolmányai. A főispáni átiratnak a nyers erő alkalmazására vonatkozó része fölött, a gyűlés erős zúgásban adott kifejezést megbotránkozásának. A csatolmányok (a főispán átirata, az alispáni óvás és főjegyzői válasz) felolvasása után gróf Vay Adám éles, de nemes bangou tartott indokolás mellett, a következő határozati javaslat elfo­gadását ajánlja a közgyűlésnek: »Mondja lei a bizottmány, hogy helyesli az alispán óvását és utasítja, hogy jövőre is mint őre a megyei önkormányzatnak, annak megvé­dése s tekintélyének integritása érdekében mindent kö­vesen ele E határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatván, a kényes ponton nagyobb konfliktus nélkül, szerencsésen átesett a közgyűlés. Meskó László városi tiszti ügyész elfogadja ugyan a nemes gróf által benyújtott határozati javaslatot; mind az által, mint Nyíregyháza város szülöttje, felelni kíván főispán ur Ő méltóságának. Kijelenti ugyan is, bogy a főispán urnák tárgyalás alatt álló eljárását nem helyeselheti annál inkább, mert Nyiregyháza város pol­gársága távolról sem adott csak legkisebb okot is, hogy oly eljárást provokáljon, mint aminőt főispán ur ő mél­tósága jónak látott alkalmazni. Nyíregyháza város pél­dás békeszeretete és türelmes magatartása, az eszlári per tárgyalása óta világhírűvé lett. A beszámoló be­szédnek a megyeház udvarában való megtartásától, mondja szóló, nem azért léptek viszsza az azt intéző polgárok, mintha a főispán ur eljárását jogosnak, az alispán űrét pedig talán jogtalannak ismerték volna el; hanem azért léptek vissza, mert nem akarták a népet a szuronyok hatalmának s az ezzel járó zaklatásoknak kitenni. (Elénk helyeslés.) (Folyt, köv.) A kisbéri ekeverseny. A komárommegyei gazdassági egyesület által f. hó 1. és 2-án rendezett eke- és szántás verseny, illetőleg gépvásár szépen sikerült, nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. A verseny a nagy számú kiállítók és ver­senyzőit által előre is érdekesnek ígérkezett, s ezen re mény be is teljesült, amennyiben igen élénk volt. A versenyt Ordódy Pál ur ő excellentiája mint elnök nyi­totta meg nagy hatású beszédével, szép számú közönség előtt. Ez után a bírálatok kezdődtek, bíráló bizottságok alakíttattak a különböző testű ekékhez. Majd délután a bírálatok befejeztével mintegy 7 órakor a vendégsereg diszebédre kezdett gyülekezni a nagy vendéglőben, hol az ebéd végeztével tánczmulatság tartatott egész-éjfélutánig, hol a kisbéri szép bölgy-koszorut láttuk szép számmal megjelenni. Másnap szántásverseny volt, mely a számos részt­vevő által igen érdekessé tétetett. — Ennek befejeztével a vendégek szét oszlottak. Köszönetét kell mondani a gazd. egyesület fáradhatatlan elnökének nagyméltóságu Ordódy Pál ur ő excellentiájának; az elnököknek : Szom­bathely Győző urnák a verseny rendezése körül, bár saj­nos, bogy vasúti szerencsétlenség miatt nem jelenhetett meg; Ghyczy József és Zlmory Béla alelnök uraknak fáradhatatlan tevékenységükért; továbbá a szép számmal egybegyült választmánynak, mely a bírálatokat végezte, szép de fáradságos muukájokért. A kisbéri uradalom igaz­gatósága és tisztségén kívül, mely a bírálatokban s a ver­seny rendezésben igen tevékeny részt vett, különösen nagy­hírű igazgatója, Renner Gusztáv ur érdemel nagy elis­merést rendkívüli buzgalmáért, és Csutby Károly ügyvéd ur, ki a kastélyon kívüli elszállásoknál tüntette ki ma­gát fáradhatlan tevékenységgel. A közönséges ekéknél megalakult a jury Ordódy Pál ur ő excellentiája elnöklete alatt. Dijakat nyertek az eke- versenynél a következők: első díjra Sack Rudolf, Propper Samu által képviselt közönséges D. 7. 16. eké­je 50 frt s arany díszoklevélre találtatott érdemesnek. Gubicz László 3. sz. egy barázdás ekéje a második díjra 25 frt s ezüst díszoklevéllel érdemesittetett. A harmadik dijat 15 frtot Ország József által módosított Vidats-féle 4. B. egyes csoroszlás ekéje nyerte. A kisbéri ménesbirtok külön diját 25 forint s arany díszoklevéllel Propper Sack egyetemes aczél ekéje nyerte. Umratk és társa lovagló­ekéje ezüst díszoklevéllel tüntettetett ki. Tarnóczy Gusz­táv Schlick-féle II. sz. közönséges ekéje ezüst díszokleve­let nyert. A mélyítő ekéknél: első dijat Propper Sack (royal) ekéje, 25 frt s a kis-béri államdijat, 20 frt s arany dísz­oklevéllel nyerte. A második dijat ezüst díszoklevéllel Fried- läader József nyerte el. Harmadik dijra broncz dísz­oklevéllel Sack Propper érdemesittetett. Uinratb és társa Sick-féle ekéje bronz éremmel és Tarnóczy Schlick-féle ekéje szintén bronz díszoklevéllel tüntettetett ki. A kettős ekéknél: Tarnóczy Gusztáv Schlick-Krum- pacb-féle ekéje nyerte az első arany dijat, arany díszok­levéllel; a másodikat Suc'c-féle kettős ezüst díszoklevél­lel; harmadik dijat Olayton Sohuttlewart féle kettősek bronz díszoklevéllel. Ezenkívül a Sack-féle magtakaró ezüst díszoklevéllel, s a Yull mérnök által kiállított combiuált kettős eke, miut különlegesség arany díszokle­véllel kitüntettettni batároztatott. A hármas ekéknél a verseny igen érdekes volt, sok vitára szolgáltatott alkalmat s a következő eredmé­nyek érettek el: Első dijat, 50 frt, arany díszoklevéllel Tarnóczy-Scklick Krumpach-fése hármas eke nyerte; második dijat 55 frt arany diszoklevéllél; a kisbéri méue9birtok dijat 25 frt Clayton-Schuttlewortb; a har­madik dijat pedig Propper Sack 43. sz. hármas ekéje 15 frt és bronz-diszoklevéilel nyerték el. A borona-versenynél első dijat Clayton-Schuttle­wortb nyerte el (30 frt és arany díszoklevél s a kisbéri ménesbirtok dija 10 frt). Másodikra Sack-Propper (20 frt és ezüst díszoklevél) találtatott érdemesnek. A har­madikra Országh József (Vaczról) boronája (dij 15 frt és bronz díszoklevél) fogadtatott el. Végül a kisbéri mé- nesbirtok diját 10 frt a legjobb rét-fogas részére elnyer­te Clayton-Jchuttleworth. A gépvásár kitünőbb tárgyai részére díszoklevelek osztatttak ki. Arany díszoklevelet nyertek: Neumann Bernát »Ceres« sorvetőgépe, Schlik féle G. B B. sz. rosta, Tarnóczy Gusztáv Heid. trieurjei s Clayton- Schuttlewortb boronái. Száutóversenyen dijakat nyertek: EIbö dijat 25 frt és a kisbéri ménesbirtok dijat 10 frt nyerte Balogh Zsigmond (Csep) Stamer Fercncz nevű bérese. Másodi­kat Konta István (Szend) 2 lóval, dija 15 frt s a kis- bori ménesbirtok dija 10 frt. A harmadikat Molnár József, (Kisbér) 2 ökörrel dij 10 frt. A harmadikat Nagy Pál József (Ács) 2 lóval, dij 10 frt. Díszoklevelek elnyerésére ítéltettek: Arany díszok­levelet : Lengyel György (O-Szőny), 2 ökrös fogattal nyert. Ezüst díszoklevelet: Vída József (Dad) 2 ökör­rel nyert. Arany díszoklevelet: Fehér Károly (Ács) 2 ló­val, Szőllősy György (Dad) 2 lóval nyertek. Ezüst dísz­oklevelet : Ozeglédi Mihály (N.-Iginánd) 2 lóval nyer­tek. Bronz díszoklevelet: Péntek Pál (Ács) és Earády M'hály (Bököd) 2 jóval nyertek. Hármas ekéknél az első dijat elnyerte (25 frt) a a bábolnai uradalom Szakács Pál nevű bérese, szántott Clayton-Schuttlewortb ekével. Másodiu dijat (15 frt) Katona Ferencz (Kisbér) nyerte el Kühne ekével. A harmadikat (10 frt) a primási uradalom csémi bérese nyerte el. A mélyítő ekéknél az első dijat: Lósert Kálmán Sack-féle mélyítő ekéje, vezetve Horváth Márton béres által, nyerte el. Iff. F. Köz ügyek. (A magy. kir. közigazgatási bíróság) f. évi 735. szám alatt a következő határozatot hozta. Hivatalos utón vagy hatóság közbenjöttével kiállított okiratokra járó bélyegilletéket, ha a bélyegköteles felek törvényes időben bélyegjegyekben az eljáró hatóságnak beszolgál- gáltatták; a törvényes időben beszolgáltatott bélyegje­gyeknek, az okiraton netalán törvényellenesen történt felhasználásáért, bélyegköteles felek felelősségre nem vonhatók. (A m. kir. közigazgatási bíróság) f. évi 956. szá­mú határozata értelmében, az illeték- vagy adóhátralé­koknak az illetékes hivatalok részéről végrehajtás czél- jából történt kimutatása, a törvényes elévülési időt csak abban az esetben szakítja meg, ha a kimutatás alapján adó- vagy illeték-hátralékos ellen a végrehajtás megki- séreltetett, vagy hátralékos legalább is a fizetésre fel- szólittatott, s ez a körülmény akkor, midőn hátralékos az elévülési vitatja, vele szemben boigazoltatík, ÚJDONSÁGOK.-f- A helybeli kir. építészeti hivatal előterjesz­tést intézett az e hó 11-én tartott közigazgatási bizott­sági ülés elé, a nyíregyházai kir. postahivatali helyiség czélszerütlen volta iránt. Az előterjesztés a legmeggyő­zőbb érvekkel fejtette ki, hogy a posta hivatal helyi­ségei ma már egyátalában nem felelnek meg sem a for­galmi, sem a közegézségi érdekeknek. A kocsi posta küldemények felvételére és leadására ugyanis, csupán 2 szűk szoba van rendelkezés alatt. Valóságos csoda, és csakis az illető posta tisztek lelkiismeretességének köszönhető, hogy még eddig zavarok és veszteségek nem állottak elő. Mint tudjuk a nyíregyházai posta nem megvetendő hasznot hajt évenkint a kincstárnak. A múlt évben is 25,642 forint jövedéki bevételt eredményezett az itteni posta forgalom. Csak helyeselhetjük tehát a közigazgatási bizottságnak azt az eljárását, mely szerént a nagyváradi kir. postaigazgatósághoz egy kellően in­dokolt átiratot intézett, amelyben felhívja az igazgatósá­got, hogy a nyíregyházai postahivatali helyiség iránt, mint amely egyátalában nincs arányban sem a forgalom­mal, sem a közönség méltányos igényeivel, sem a hiva­talnokok nagyon is kezdetleges kényelmével, szíveskedjék mielőbb intézkedni. © A nyíregyházai ipartársulatok tisztviselői folyó hó 13-adikán értekezletet tartottak a szervezendő ipar­testület megalakítása tárgyában. Ertekezleti elnökül dr. Ferlicska Kálmán ur választatott meg, aki is elfoglalván az elnöki helyet; felolvastatta a polgármester ur átiratát, amelyben az ipartársulatok felhivatnak az Ipartestület megalakítására. Ez után az uj ipartörvény értelmében megalakulandó ipar-testület fontosságát és szükséges vol­tát élénk színekkel s megnyerő érvekkel ki fejté a jelen voltak folytonos helyeslése mellet. Majd felhívta az érte­kezletet, hogy az ipar-testület megalakításának eszméjét karolják fel és tegyék magukévá. A határozat kimondása előtt azonban felolvastatta a csizmadia ipartársulatnak abeli jegyzőkönyvi határozatát, mely szerént a csizmadia, szabó és sziies ipartársulatok kijelentik, mikép ők készek egymással egyesülni, sőt a velük szintén egyesülni kívá­nó más ipartársulatokat is készséggel kebelükbe fogad­ták. E kijelentést az együttes értekezlet örömmel fogad­ta. Az elnök, mint a helybeli általános ipartársulat tisz­teletbeli elnöke, kijelenté, hogy az általános ipartársulat ezennel csatlakozik a már 3 egyesült ipartársulatboz. Az értekezlet a 4 ipartársulatnak ily módon nyilvánult egye­sülési határozatát nagy lelkesedés közt tudomásul vette; egyszersmind kimondta, hogy az uj ipartestületet szervez­ni kívánja. Dr. Ferlicska Kálmán indítványa folytán az értekezlet kimondotta, hogy a szervező bizottság alakit- tassék meg mégpedig úgy, hogy a teljhatalommal felru­házott bizottságba az illető elnökökön és alelnökökön kí­vül, a csizmadia ipartársulat 4, az ált. iparostársulat 4, a szűcs ipartársulat 2, a varga ipartársulat 2 tagot küld; és hogy a belső szervezetet maga a bizottság ál­lapítja meg. (§) A szabolcsmegyei tenyész-mén tulajdonosok részéro, a földmivelési minisztérium által, e folyó évben kiutalványozott segélyből, gr. Dessewjfy Aurél ő mél­tósága, mint a szabolcsmegyei lótenyésztési bizottság elnöke, a napokban 645 forintot küldött át Bencs Lász­ló városi közigazg. tanácsnok úrhoz, a város területén ez évben kitüntetett teuyész-mén tulajdonosok közt le­endő kiosztás végett. Az áttett 645 írtból Nagy Károly örökösei 75 frtot, Mácsánszky György 90 frtot, Sipos György 170 frtot, Debrószky József 110 frtot, id. Grexa János 80 frtot, Garai András 120 frtot kaptak. □ Nyíregyházán a nyírfa és epreskerti utczák öszszeszögellésénél, a városi hatóság köz kutat szándé­kozik épittetui; ami az ottani lakosokra nézve valósá­gos áldás leend. Üdvözöljük a városi ható iágot e köz­hasznú intézkedéséért. *** Grenerczy Béla vasúti hivatalnok, városunk szülötte, akit 21 hóval ez előtt a vasúti pénztárba be­törő rablók oly iszonyú módon össze lövöldöztek, mint hiteles helyről értesültünk, anyira kiépült, hogy f. é. ok­tóberhó 1-én már elfoglalja hivatalát. Sietünk rokonait és ismerőseit e kedves hírrel megörvendeztetni. A vasú­ti igazgatóságnak azt a méltányos eljárását pedig, amely szerént a szerencsétlenül járt ifjú hivatalnok fizetését, tekintettel kiállott szenvedéseire, ez év elején 100 írttal fölemelte, a legnagyobb elismeréssel kell fogadnunk s mint ilyet méltatnunk. * Krasznay Gábor 1848/9-ediki honvéd százados a következő meghívást intézte a Szabolcsmegye területéu lakó 1848/9-ki igazolt honvédekhez: »A szabolcsmegyei honvéd egylet folyó 1884-ik évi októberhó 5-én Nyíregy­házán a városháza termében dél után 2 órakor az egy­let tisztviselőinek megválasztása és Görgey Arthur volt 1848/49-iki honvéd tábornok (rehabilitátiója) tisztázása tárgyábau közgyűlést tart, mely gyűlésre a még élő és igazolt 1848/49-iki honvédek, kik az egylettől igazolvány­nyal bírnak, jogaik gyakorlása végett, ezennel meghivat­nak. Kelt Nyíregyházán az 1884. évi szeptemberhó 14-én, megbízásból: Krasznay Gábor 1848/49-iki honvéd szá­zados.« (m. f.) Pályázat a jó szántás és jó eke kellékeiről Írandó népszerű értekezésre. A folyó hó 1. és 2. napjain Kisbéren tartott ekeverseny alkalmával, melyről mai szá­munk hoz tudósítást, a jelenvoltak azon szomorú ta­pasztalatot tették, hogy a földműves nép nagy része a jó eke és szántás kellékeiről a leghalványabb fogalom­mal sem bir. így pl. többen oly eke-taligákat használ­nak, melyeknek mindkét kereke egyenlő nagyságú (!!); a csoroszlya pedig némely helyen egészen ismeretlen dolog a paraszt nép között. Ezen sajnálatos tények arra in­dították Propper Samu urat, aki e versenyen Sack-féle ekéivel vett részt, hogy a versenyen nyert összes dijait, össszesen 175 frtot, a versenyt rendező komárommegyei gazdasági-egyesületnek ajándékozza azon czélra hogy az, emez összeget a jó szántás és jó eke kellékeiről a köznép számára Írandó kis értekezésre tűzze ki pálya- dijul. Propper ur szép példáját követték Gubicz és Or­szág gépgyáros urak, akik a versenyen nyert dijaikat az előbbi 20 frtot, az utóbbi 15 frtot, szintén az emlí­tett czélra adományozták. Reméljük, hogy az újabb idő­ben dicséretes tevékenységet kifejtő komárommegyei gazdasági egyesület a pályázat kiírásával nem fog ké- sedelmezni, és ha a pályázat eredményes lesz a pálya- nyertes műnek terjesztéséről is orélyesen gondoskodni fog. Semmi esetre se vegyen példát az esztergommegyei gazdasági egylettől, melynek Propper ur hasonló czélra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom