Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

NYIRVIDÉ K." kadtából kiáltozván: »El vagyunk veszve, már a men­tő csónakokat is bocsátják a vízbe!« Azt a zsivajt, orditozást, zsoltármondást, fohász­kodást tessék aztán elképzelni, mely 0 hiob hirt nyom­ban követte. Hogyan rohantak, az tlzött vadként meg­rettent ; anyák felöltöztetvén a lányokat a fiuk, fiaikat a leányok ruháiba ; még pedig oly rettenetes fonákul, hogy a nadrágot mindenáron kabátként igyekeztek a siró-vi- sitó kicsikékre erőszakolni: mig a kabát ujjait szakava­tott ügyességgel alakiták át nadrágszárakká. Mily gyö nyörü látványt nyújtott azután, midőn az egész női had férjeik bámulatára nagyobbrészt kifordított ujjasokban jelent meg poloncsapott leánykalappal díszelgő fiú-,s ékes »miczi sapkába« bujtatott leánygyermekeivel karjain, hogy meneküljön ... a tengerbe. Ez is mulatság, ha mindjárt könyek árán van is megvásárolva. Nem akarom tehát a nyájas olvasó türelmét az ily aprólékosságok elszámlálásával koczkára tenni, ha­nem egyenesen rátérek utazásunk 21-ik napjára. E nap nagy forduló pontot képezett az elkényszere" dett, húsz napon át ég és vizaél egyebet nem látott népség életében. A »lőtt see« fölvétetett a hajóra. A lőtt se pedig nevezetes egyéniség a tengerész élet­ben. Olyan ő még a tengerészek életében is, mint a hosz- szu tél után megérkező várva várt fecske. Amint ez az őt nyomban követő (fecske) tavasz előhiruöke, úgy a lőtt see azon Josue, ki az egész népséget az óhajtva várt tejjel mézzel folyó Kanaáuba — az ígéret földére be­vezeti. Nemde nyájas olvasó te is örvendesz, hogy végre ennyire juthattunk 1 Nem csoda tehát, hae kiéhezett elsat- nyult, nagyobbrészt egész utazása alatt mosdatlan tömeg, ittasként tombolt ujjongott s most már nem a hajó hány- kódása következtében, hanem elp ilástolhatlan örömében bukfeuezezett nyakrafőre, előre hátra. Hisz csak pár órai vizi ut választja el őket ama boldog uj világtól — ama gazdag New Jorktól, ahol hitök szerint az arany még mindig a porban hever s csak le kell hajolniok, hogy marékonként gyüjtkessék. Szegény, elvakitott emberiség 1 Miután már késő volt, midőn a kapitány horgonyt vettetni parancsolt, azon éjjel még a hajón maradtunk. Azt hiszed nyájas olvasó, hogy ez örömittas cso­port annyi hányatás után felhasználni igyekezett ezen éjét a nyugvásra? Korántsem. E csoport, mely emberi erőt felülmúló türelemmel viselt el éhet-szomjat, hideget-meleget, foly­tonos álmatlanságot; e csoport, mely a legnagyobb el­lenséggel vívott, egy elemmel 21 napig élet-halál har- ezot, a megnyugvás egy pillanatát, ez utolsó éjét, arra használta fel, hogy kivilágos-kiviradtig tánczolt. Ne nevess nyájas olvasó, nem költői agyrémet me­sélek előtted. Valóságos tény az, amit moudok. Még most is magam előtt látom keriugeni őket. A mint e kormos fekete csoport ott ugrált a hajó fedélze­tén, meg világítva a new-jorki kikötőben meggyujiott vil- JanvJ£pn4k | .élv ame­rikai yanke kész lett volna megeskiidni arra, hogy Bel­zebub jő seregestül elfoglalni Amerikát. Reggel aztán, midőn a quarantaiuéből kiküldött orvos egészségi állapotunk kipuhatolása végett (persze, hogy annyira betegek voltunk, mikép a kicsiny falat, — ha lett volna, — nem is esetvolna jól) egyenként végig­sétáltatott benőnket maga előtt, partra, azaz hogy egy kisebb gőzösre helyeztettünk át, mely benőnket az úgy nevezett castle gardenbe szállított. E castle garden, valamint fennállásának czélja, meg­érdemli, hogy tüzetesebben szóljunk róla. Azon időben, midőn még csak vitorlás bajok szel- delték az Atlanti oczeán hullámait; sőt újabb időben is, a mikor már a gőzösök kiszoriták a vitorlásokat, az uta­sokra csak addig viseltek gondot, mig partra tehették; azután mehettek, bolyonghattak az ismeretlen uj világban, amerre nekik tetszett. Hogy pedig New-York mint min­den nagyobb kikötő város, ősidőktől fogva máig a legna­gyobb humbug (csalás) színhelye, kétséget sem szenved. Az európai continens talán egy fővárosa sem rejt raa- gábau annyi bünbarlangot, annyi mézes mázos-ájtatos képű csslót, mint New-Jork. Ha aztán ily csirkefogók az utczákon czél és irány nélkül bolyongó (*green-eket elcsíphették, takarosán megkopasztották. Sokau szeren­csésen megmenekültek e gaz nép karmai közül: de még többen mentek tönkre. Midőn aztán a németek nagyobb mérvben kezdet­tek New-Jorkban letelepedni, minden figyelmöket arra irányozták, hogy e lélekűzérek hatalmát megtörjék s a szegény bevándorlókat a kifosztás, sőt nem ritkán a meg­gyilkoltatás veszélyétől megmentsék. Egy társulatot, a még ma is élő »German Association« német védegyle­tet álliták fel, mely legelső teendőjéül tekintő egy oly menhely felépítését, a melyben az újon érkezők legalább egy ideig tartózkodhassanak. így jött létre a »Castle garden.« *) Greennek, zöldnek (járatlan, tudatlan,) nevezi az amerikai az újon bevándorlottat. (Folytatása következik.) A szabolcsmegyei általános tanitó-egyesii- letnek Nyíregyházán tartott IX-ilt nagy gyűléséből. (Vége.) A felolvasott központi választmányi jelentésből ki­folyólag, a nagy gyűlés által a következő határozatok ho­zattak : A nm. vallás és közoktatási raagy. kir. miniszter ur által 1876-dik év október 6-án jóváhagyott egyleti alapszabályaink, a központi választmány jelentésének 1 -ső poutjában foglalt észrevételek tekintetbe vételével, újból terjesztessenek fel a nm. vallás és közoktatási miniszte- rimhoz jóváhagyás végett. A 2-dik pontra vonatkozólag a központi választ­mány utsittatik, miszerint a megyei tanítók érdekében ismételten keresse meg Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságát; kérvén a nevezett bizottságot arra. hogy ha­bár a megyekő »igazgat"- »«»«/»nv—özeként csak a köz • ségi tanítók részesülhetnek a nagy gyűlések alkalmával utazási átalány-és napi díjban: ne vonja meg eszközét a népnevelésügy fejlődésének, hanem a községek elöljá­róságai utasittassanak arra nézve, hogy ez évi költség- vetési előirányzatba a felekezeti tanítók utazási átalánya és 2 írt napi dija is felvétessék. A 3-ik pontnál a portomentesség kieszközlésével a III-dik országos tanítói gyűlés elé tárgyalás alá kerü­lendő pontok közzől, a már 3 pont kidolgozásán kivül, leg­alább még 2 pont dolgoztassák ki ; tudva azt, hogy csak oly tanító egyletek küldhetnek képviselőt, a melyek te­vékenységet fejtenek ki, s a tételeknek legalább 2/3-ad részét dolgozzák fel. A jelentés 8 dik pontjától az elhunyt Kerner Janka választmányi tug helyébe Mráz Károly választatott meg egyhangúlag. Az elhunyt Kurách Simon fölemlitésénél jelenti a kir tanfelügyelő, hogy az özvegy és árvája fel­segélyezése ügyében, a nyugdijt illetőleg, a kellő lépése­ket megtette. III.Felolvastattak a járáskörök elnökei által a nagy gyűlés elé beterjesztett működésekről szóló jelentések. A nyíregyházai járáskör jelentéséből kitűnik, hogy a járáskor a magyar tanítók »Országos árvaháza« vala­mint az »Eötvös-alap« pártolását és gyarapítását az el­múlt évben is szivén viselte; a menyiben a saját körében ezen czélokra 52 frt 32 krt. gyűjtött. A járáskörnek augusztus 12-én tartott gyűlésében a tisztujitás az alap­szabályok értelmében megejtetvén, szavazat többséggel Mráz Károly elnöknek, Stoffan Lajos pénztárnokuak, Boczko Bajos jegyzőnek választattak meg. A kisvárdai járáskor a lefolyt évben az »országos tanítói árvaház« részére a már beküldött 123 frt 80 kron kivül, G3 frt 4 krt gyűjtött. Az Eötvös-alap javára a műkedvelői előadásból 20 frtot küldött fel. Az elnök sajnosau jelenti, hogy már több éven át buzgólkodott a kisvárda vidéki felekezeti tanítói járáskor szilárd megalakításán; de a tanítók részvétlensége és közöuyötsége miatt, minden törekvése és fáradozása ered­ménytelen volt: ennélfogva kéri a nagy gyűlést, misze­rint szíveskednék az elnöki tisztet egy más egyénre bíz­ni, aki a kisvárdai tanítói járáskor megalakításánál ta­lán nagyobb szerencsével működhetik. A jelentések tudomásul vétettek. Baké Márton já­rásköri elnöknek lemondása el nem fogadtatott; hanem ismerve az ő ügybuzgóságát, a további kísérletek megté­tele és a járáskor megszilárdítása czéljából, járásköri eluökuek egyhangúlag újból megválasztatott. Ezzel kapcsolatban a választmányi jelentés 7-dikpont- jára vonatkozólag határoztatott, hogy a jövő tanítói köz­gyűlés Kisvárdán fog megtartatni. IV. A tárgysorozat szerint egy igen örvendetes és megható esemény került a szőnyegre. Ugyanis a közp. választmány az általános tanító egylet nevében tervezett nyíregyházai református tauitó, egyszersmind egyleti tiszt­viselő 40 éves tanító jubileumának megünneplése. Az ér­demekben dúsgazdag es megöszült veterán kartársért egy 3 tagú bizottság k'1' ' tett ki a nagy gyűlés által. A jubiláns belépv rí A Kmbe, lelkes éljenzések között fogad­tatott, s lek. Le , tuoí egyleti alelnök elősorolja az ünnepelt tanitf íiym rögös, de szép pályán 40 éven át szerzett érdjiy-i' ' N,neki továbbra is erőt egészséget erőt kívánva, a .j.aA.Vasmegyei általános tanító egylet tagjai által szerzett díszes emléket, egy ezüst tálczán álló ezüst poharat, hozzá mellékelve Tahy Miksa hely­beli kereskedő által ajándékozott borostyán koszorúval együtt nyújtott át. A felirat az emléktárgyon a követke- 4Ő: az ezüst pohár oldalán: »Emlékül 1884 augusztus 29,« az ezüst tálczán: A äzabolcsmegyei általános tanító egylet Varga Antal kartársnak 40 éves tanítói jubileu­ma alkalmából.« Varga Antal jubiláus tanító a szabolcsmegyei ta­nító egyletnek ezen iránta tanúsított becses fi'yelmét ér­zékeny és hálás szavakkal köszönte meg. A nagy gyűlés Tahy Miksa helybeli kereskedőnek 1 becses ajándékért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. V. Tárgysorozat szerint jelentés tétetett a szabolcs­megyei közp. választmány által, iniszeriut a kitűzött pá­lyakérdésekre, úgymint: »Szabolcsmegye földrajza a III-dik osztály számára,« továbbá »A földrajz tanításá­nak tananyaga és módszere az osztatlan népiskolában« érkeztek pályaművek, s ezek a választmány által kikül­dött külöu-külön bizottságok által inegbiráltatvn, az első pályamű, a földrajz szerzőjeinek a 4 drb. magyar irány kiadatni véloraényeztetik, a második pályamű szer­kője a nagy gyűlés által megdicsértetni ajánlutik. A központi választmány ezen ajánlata elfogadtatott, i a jeligés levelek felbontatván, azokból kitűnt, hogy tz első mű szerzőjei Sinkő Endre és Csicsó Zsigmond, az utóbbié szintén a helybeli városi felső leányiskola tanítója Simko Endre. A nagy gyűlés a jövőre is tűzött ki pályakérdése­ket úgy mint: I. »Mennyire függ össze a népiskola a kisdedóval?« Pályadíj 2 drb. magyar arany. II. »Miként lehetne a néptanítók anyagi helyzetén segíteni.« Pályadij 2 drb magyar arany. A pályázati egyéb feltételek megállapításával a köz­ponti választmány bizatik meg. VI. Tárgysorozat szerént következtek a nagy gyű­lést megelőzőleg Mácsánszki Lajos helybeli tanító előle- gesen bejelentett Írásbeli értekezésének; »Jelen korunk­ban valyon párhuzamban fejlődik e a nevelés a haladás­sal,« továbbá Kutky Zsigmond káliói tanító által, »Az elvont fogalmak szemléltetéséről a IV-dik osztályban« Gáspár János olvasó könyvéből az »akarat és vágy« czi- mü olvasmány alapján, tartott gyakorlati előadásának bí­rálása, mely szerint Mácsánszky Lajos által nagy gond­dal és szorgalommal készített ás felolvasott értekezésre Leffler Sámuel alelnök megjegyzi, miszerint nincs a mű­ben mindenütt a helyes összefüggés, továbbá az érteke­zésben előforduló szép idézetek után megemlítendő lett volna r szerző neve is, akitől az idézetek származtak. Kuthy Zsigmond gyakorlati előadására ugyancsak Leffler Sámuel azon észrevételét teszi, miszerint »az akarat és vágy« mint igen elvont fogalmak ismertetése nem a gyer­mek felfogásához való, hanem elismerést érdemel azért, iogy igyekezett gyakorlati példák által azt a gyermek elfogásához mérten ismertetni. Általában a nagy gyűlés nindkét előadónak szorgalmáért és bnzgóságáért jegyző- [önyvi köszönetét szavaz. A jövő nagy gyűlésre előadó- mi jelentkeztek: Stoffan Lajos és Andrási Sámuel anitók. VII. A szabolcsmegyei általános tanitó egylet ke­belében működő gyűjtő bizottság elnöke Pazár István je­lenti, miszerint »A magyar országos árvaház« és az »Eöt­vös-alap« ra ez évben is eszközöltettek gyűjtések. Mig pedig az »Eötvös-alap «-ra annak Nyíregyházán 18 tagja évi 1 frtnyi tagsági dijaikat fizették ki; továbbá a »Ma­gyar országos tanitói árvaház« javára Nyíregyházán 54 frt 35 kr. gyüjtotett. Egyszersmind a gyüjtőbizottság el­nöke örömmel jelenti, miszerint gróf Dessewffy Aurél ő méltósága a gyűlés folyama alatt az »országos tanitói árvaház« javára 20 frtot kegyeskedett adományozni. VIII Olvastatott a szabolcsmegyei általános tani­tó egylet pénz- és könyvtárának állásáról bzóIó jelenté«. Mely szerint a pénztár állása: bevétel 260 frt 83 kr., egy drb. 10 frankos arany; kiadás 37 frt 27 kr. pénz­tári maradvány 223 frt 61 kr. követelés 280 frt. Az egy­let összes vagyona 503 frt és 61 kr. A könyvtár állása: 60 magyar nevelószeti mü 47 kötetben és 20 füzetben van elhelyezve; ezeken kivül 8 magyar-német népiskolai nyelvtan; 9 évről szóló tauitó egyesületi közgyűlési és számos választmányi jkönyv;3 kézi térkép és más egyleti ügyiratok, összesen 30 drb. A nagy gyűlés, a bizottság ajánlata folytán, a könyv­tár gyarapítására 18-frt-ig terjedő értékű művek meg­szerzésére bízza meg a közp. választmányt. IX. Olvastatott Pazár István indítványa az orszá­gos tanitói nyugdíj tárgyában, mely indítvány elfogadtat­ván, annak ügyében felterjesztendő kérelem szerkesztésé­re egy bizottság neveztetett ki. X. Elnök ő méltósága felhívja a nagy gyűlés figyel­mét a jövő évben tartandó III-dik országos képviseleti tanitói gyűlésre küldendő képviselő megválasztisára. Mi­nek eszközléso czéljából Széufy Gyula, Varga Antal, Or- eovszky Gyula, "Wniszbaus Frigyes és Guttman Jakab kandidáló bizottsági tagokul neveztettek ki, mely bizott­ság képviselő jelöltekül: Pazár István, Baké Márton és Sz ibó Endre egyleti tagokat ajánlotta. A bizottság aján­latát a közgyűlés elfogadváu, a szavazás szavazati lapok­kal titkos szavazat utján ejtetett meg, s minthogy az el­ső szavazásnál a szavazatok igen megoszlottak két Ízben történt szavazás. A 2-dik szavazás megejtetvén ; a beadott 35 szavazat közül Szabó Endre legtöbb szavazatot nyert. A közgyűlés tehát határozatát kimondta, hogy a jövő III-dik országos képviseleti tanitói gyűlésen a »Szabolcs­megyei általános tanitó egylet« képviseletével Szabó End­re bizatik meg. Minek utána a tárgysorozatban foglalt ügyek és egyéb iuditványok letárgyaltattak, gróf Dessewffy Aurél eluök ő méltósága szives szavakkal köszöné meg a tagok közreműködését, és a gyűlést berekesztette. A közgyűlés végeztével a »Hars« hoz czimzett ven­déglőben barátságos közebédre gyűltek össze az egyleti tagok, ahol Brenner Mihály, már több évről előnyösen ismert vendéglős, olcsó áron kitűnő jó és igen ízletesen készített ebédet adott. Ez alkalommal nem maradtak el a pohár köszöntések sem. Végül a jótékony czélu »Eöt­vös-alap« javára gyűjtések is eszközöltettek. Ebéd után több egyleti tag a rom. katb. faiskolá­ba is kirándult, hogy ott a méhészetnek megyénkben Közli: Habzsuda Dániel, tan. egylt. jegyző. Köz ügyek. (Az időközben lemondott vagy elhalt megyebizott- sági tagok belyo betöltésének kérdéséhez.) Több me­gye közönsége az idíközben elhalt, lomondott, vagy tagsági képességüket vesztett választott bizottsági tagok helyeit év közben tartott pótválasztás utján töltvén be; a belügyminiszter, az 1870: XLII t. ez. 29 §-ára va­ló hivatkozással, kimondotta, hogy az ily pótválasztások nem foghatnak helyt; következéskép az igy megürült választott bizottsági helyek csakis az év végén eszköz- leudő általános kiigazító választáskor töltendők be. (Állami ló árverés.) A földmivelési minisztérium köz birró teszi, hogy a kisbéri, bábolnai, és mezőhegye- gye8i magyar kir. ménesekből, több részint számfeletti, részint kisorsolt lovak, a mezőbegyesi gulyából egyúttal gulyabeli teuyész-marhák is nyilvános árverés alá bo­csáttatnak ez idén is. Az árverések Kisbéren f. é. ok­tóberhó 1-én, Bábolnán f. é. októberhó 2-án, Mezőhe­gyesen f. é. októberhó 7- és 8-án fognak megtartatni. Az árverés mindegyik ménesben, a jelzett napon reggel 9 órakor kezdetik meg. A megvett lovak az árverés utáu még 8 napig a vevő költségére, az illető ménesben maradhatnak, amely idő alatt minden eshetőség a vevőt terheli. (Az ipartörvények kellő végrehajtása tárgyában) a kereskedelmi s iparügyi minisztériumnak az összes törvényhatóságokhoz intézett nagy terjedelmű rendeleté­ben fel vannak sorolva a hatóságok teendői. A törvény­nek, mely tudvalevőleg október 1-én lép életbe, egyik legfontosabb határozata az iparlajstromok vezetése. A miniszteri rendelet felsorolja a képesítéshez kötött mes­terségeket, A törvény 5. §-ában adott megbízás alapján a miniszter összesen 52 mesterségre vonatkozólag ren­deli el a képesítést, s ezek közül öt azonkívül még csakis engedélyezés mellett űzhető. A következő 47 mes­terség van képesítéshez kötve: 1. arany-ezüstmüves és ékszerész, 2 aranyozó, 3. arany-, ezüst- és fémverő, 4. asztalos, 5. bádogos, 6. bognár, 7. borbély, fodrász és parókakészitő, 8. bőröndös, 9. cserép é9 palafedő, 10. csizmadia, 11. czipész, 12. ezukrász, 13. esztergályos, 14. fazekas, 15. fésűs, 16. gombkötő és paszományos, 16. hangszerkészítő, 18. hentes, 19. kádár, 20. kalapos, 21. kárpitys, 22. kefekötő, 23. kelme- és fonálfestő, 24. kesz­tyűs és sérvkötőkészitő, 25. késes, 26. koosigyártó, 27. kosárfonó, 28. kovács, 29. könyvkötő, 30. köteles, 31. kötőszövő, 32. kulcscsináló, 33. lakatos, 34. mázoló ér fényező, 35. mészáros, 36 mézeskalácsos és viaszönt' 37. molnár, 38. nyerges és szíjgyártó, 39. órás 40. ré öntő, réz- és bronzmttves, 41. sütő, 42. szabó, 43. szr pmos és gyertyám irtó, 44. szobafestő, 45. szűcs, tajték- és pipafaragó, 47 tímár. Minden iparos, aki képesítéshez kötött ip irt szándékozik űzni, tartozik eg; lőre, azaz 1887. évi szept. 30-ig okmánynyal igazo' hogy Bzakba vágó műhelyben vagy gyárban szakbav: munkával két évig foglalkozott. Azonkívül a felsői mesterségeken kivül a törvény 10 §-a szerint enged- hez kötött ipirok közül 1. az áos, 2. az épit őmester u. Nyíregyházán, nyomatott Jóba El elí kiadóiubiidmms Könyvnyomdájában. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom