Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y r K V I D ÉK.“ fölv. vizsgálaton jelenlevő orvos ád véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, s bctöltöttt lő év a leányok­nál, mi hiteles okirattal bizonyítandó. Szükséges továb­bá anyi műveltségről és iskolai képzettségről szóló bizo- nyitváuy, menynyit a megjelölt korban minden művelt ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik vagy gyám­jaik kíséretében jönnek, a szülők vagy gyámok írásbeli beleegyezését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi nevükön Írathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igaz­gatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi dij 6 frt, mely a beiratásnál azonnal lefizetendő; fölvétel esetén pedig az évi 30 frtnyi tandíj első részlete, 10 frt; mely­nek fizetése alól első éves növendék föl nem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szak­ra csak oly jelentkezőket veszünk föl, kik a m. !<ir. zeneakadémia magánéneki tanfolyamának elvégzéséről (legalább I. II. oszt.) bizonyítványt, vagy anyi készült­séget mutathat fel, menyi ezen osztályokban megkiván- tatik; mely esetben a m. kir. zeneakadémiában magán vizsgálatot tehet, s az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. szinészeti tanoda I. operai osztályába fölvétethetik. = A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-egylet 1883/4- dik évi juliushavi forgalom kimutatása. Bevétel. Átho­zott készpénz 1884 junius 30-ról 11273 frt 26 kr. Be­tét 15444 frt 49 kr. Visszafizetett váltók 148057 frt Leszámítolási kamat 3623 frt 99 kr. Késedelmi kamat 1175 frt 67 kr. Könyvecske-dij 2 frt 10 kr. Bélyeg 50 frt 9 kr. Hazai pénzint. elh. tőke 1000 frt. Hazai pénzinl. elh. tőke kamata 191 frt 31 kr. Oszesen: 180817 frt 90 kr. Kiadás Visszafizetett betét 16647 frt 69 kr. Folyó kamat 74 kr. Váltó 179007 frt. Tiszti fize­tés 524 frt 98 kr. Költség és házbér 320 frt 82 kr. Napibiztosi dij 54 frt Adó 100 frt. Jótékony czélú ado­mány 100 frt Tőke kamat adó 1529 frt 23 kr. Pénz­tári maradvány 1884 július 3l-én 22533 frt 44 kr. (Wesen : 180817 frt 90 kr. — A Magyar »Dal-Album« czimű egyetemes ma­gyar népdalgyüjtemény V. kötetéből most jelent meg a 8.-ik füzet a 941—960. számú, következő dallamokkal: 1. Nem búsulok többé. 2. Nem kell nekem senki vize. 3. Néma hölgy fut a nagy éjszakán. 4. Nincsen kedvem, nincsen kedvem. 5. Ni, ni, mi az a szerelem ! 6 Oh milyen sokszor hallottam. 7. Oa te áldott Kánaán. 8. Oszlik, bomlik a gond. 9. Ott a réten egy almafa. 10. Orogbi- ró kisbiróstől. 11. Örül a lány, ha farsang jön, 12. Összejöttek a banyák. 13. Öszszel hervad, ősszel hull el. 14. Pej paripám patkószege. 15. Puszta ez az egész vi­dék. 16. Pusztán születtem ... 17. Kád sem gondolok ezután. 18. Réten, réten, réten jártam. 19. Rózsa, rózsa piros rózsa. 20. Rózsát kaptam, piros rózsát. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkalmazott 1000 ma­gyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. évi ötö­dik évfolyam vagyis a 801 — 1000-ik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: (10 füzetre, 200 dallammal) 1 frt 80 kr; 5 hóra (5 füzetre, 100 dal­lammal) 60 kr; egy-egy füzet ára (20 dallammal) 25 kr. — Előfizetések postautalványon a »Magyar Dal- Album« kiadóhivatalához (Győrbe) íntézeudők. Közönség köréből.*) A nyíregyházai nöegylet 1884. jul. 3-án tar­tott választmányi ülésének jkvi kivonata. 1. Elnök Kovács Gerőné jelenti, hogy az 1884 márczius 23-iki közgyűlés alkalmából kiküldött bizottság gróf, Dessewffy Marien Ő méltóságát uz egylet védnök­sége elfogadására felkérte és azt ő méltósága kegyeske­dett elfogadni. Midőn a nőegylet választmánya, az egylet életé­ben epochalis korszakot képező s rendkívül kitüntető eme téuy felett, a legbensőbb örömét fejezi ki, Ö mél­tóságának az egylet iránt tanúsított kitüntető kegyét nemcsak a maga nevében, de az egylet pártfogásába fogadott szükölködők és szegény árvák nevében is, a legforróbb köszönettel fogadni kötelességének ismeri ; mert a minden jótékouy czél iránt oly nemesen érdeklő­dő, magasztos gondolkodású védnök vezérlete alatt, mint a szivjóságot képviselő Ő méltósága, bizton hiszi és tudja,hogy az egyletl.virágozni fog. Tevékenység, kitartás, szorgalom, pontosság ős ügy-buzgalomra lelkesít a megbecsülhetlonül nemes példa, mit Ő méltósága a védnökség elfogadása által gyakorol, s reményt kelt a csüggedőkbe is, miért a szen­vedő emberiség csak kis részének nevében is elegendő hála nyilatkozatot nem adhat a választmány ; kifejezést ad azonban már most is abbeli szive mélyéből, fakadó óhajtásriak, hogy tartsa mag az ég Ó méltóságát egész­ségben, boldogságban az emberi kor legvégső határáig, hogy a társadalomnak minél többet használhasson. 2. Elnök jelenti, hogy Bodnár Istvánná ő nagysá­gától, mint az egylet volt elnökétől, az erre kiküldött bizottság, leltár mellett, a legnagyobb rend és pontos­sággal összeállított elnöki iratokat és pecsétet átve'te s azt részére kézbesítette. Fáradhatatlan kitartás, buzgalom, lelkiismeretesség és pontosságáért, Bodnár Istvánná ő nagyságának a vá­lasztmány jegyzőkönyvi köszönetét szavaz, ; a multbóli felmentvényt neki megadja, azon kérelemmel, hogy ha már családi körülményei nem is engedik meg, hogy el­nöke legyen továbbra is az egyletnek : befolyását, mun­kásságát és tekintélyét kegyeskedjék a jövőben is az egylet érdekében érvényesíteni,miként azt az elnöki iratokat átvevő bizottságnak meleg és szivrehatő szavakban kilá­tásba helyezni, sőt megígérni szives volt; mert benne pótolhatatlan tagját kívánja és reményű bírni az egylet a jövőben is. Egyidejűleg, az elnökkel egy teljes egészet képező fáradhatatlan buzgó és lelkiismeretes aloluökónek, Krasz- nay Gáborné ő nagyságának is, hasonlóan meleg köszö­netét szavaz a választmány, kinek tapintatos, érdeklő­désre serkentő, munkás eljárása, s ügy buzgalmának kö­szönhető igen nagy részben, hogy az auuyi hányattatáson keresztül ment nőügyiét rendeltetésének mindig méltóan meg tudott felelni, kinek tevékenységére s befolyására tehát a jövőben is nagy szüksége lévén az egyletnek, mit a jövőre nézve is bírni óhajt, azt megnyerni reméli és birhatását kérve, kéri. 3. Elnök jelenti, hogy Szesztay Károlyué ő nagy­sága, mint az egylet volt pénztárnokától is átvette az *) Az e rovat alatt kozlöttekért nem felelős a Szerk, erre kiküldött bizottság, a pénztárt és számadásokat. A lelkiismeretes pénzkezelés, szeretetteljes pontossággal összeállított számadás és pénztár Majerszky Béláné ő nagyságának, mint leköszönés folytán választott uj pénz- tárnoknak, leltár mellett, átadatott. A választmány ki­tartó ügybuzgalmu, rendszerető, pontos és lelkiismeretes volt pénztárnokáuak a felmentvényt megadta, súlyos és felelőséggel járó nehéz fefadatát példásan megoldó eljá­rásáért, munkásságáért jzkvi köszönetét szavazott, és szintén azon óhajtását fejezi ki, hogy családi körülményei engedte módon érvényesiteudi e/.utánra is tekintélyét, munkásságát, s befolyását az egylet érdekében, mire a legmelegebben kéri is őt. 4 Elnök jelenti, hogy Szabolcsmegye közönsége bizottsági tagjai Somogyi Gyula úr utján házi ipariskola alapítványra forditandólag 162 frtot; dr. Ferlicska Kálmán úr az iparos ifjúság által rendezett műkedvelői előadás jövedelméből 20 frtot; Nyíregyháza városa ár- vaszéke néh: Klar Julia hagyatékából, mit ez az egyletnek végrendeletileg hagyományozni szives volt, 34 frt 38 krt, kezéhez átadtak, mi örvendetes tudomá­sul vétetett, s a választináuy eme szívélyes adakozásokat melegen megköszönni és hirlapilag nyugtatni határozta. 5. Elaök jelenti, hogy dr. Trajtler Soma ur szives volt egy műkedvelői színi előadást rendezni az egylet pénztára javára, mely előadás 140 frtot jövedelmezett, s mely előadáshoz az iparos ifjúság volt szives színházi díszleteit ingyen átengedni. Örvendetes tudomásul véte­tett, s a műkedvelői előadást rendező urnák, továbbá a ■ műkedvelőknek külön-külön, s az iparos ifjúságnak, a díszletek átengedéséért, köszönet szavaztatott. 6. Végre elnök jelenti, hogy a kuglizó helyiségben, melyet a kuglizó-egylet elnöke Sztárok Ferecz úr ingyen volt szives átadni, tavaszi tánczmulatság rendeztetek, mi az egylet javára tisztán 107 frtot jövedelmezett, mi örvendetes tudomásul vétetett, s a kuglizó-egyletnek és a tánczmulatságot rendezni szives volt úrhölgyeknek és úriknak jkvi kös/.öiet szavaztatott, stb. stb. Jegyezte: Hudák Károly, nőegyleti jegyző. Színkör. * Augusztushó 2. Szombat: » A Zsidó honvéd«, élet­kép dalokkal, irta Lukácsy Sándor. Nemes intenczióú. de nálunk viazhangra nem találó színi termék. Épen azok nem gyönyörködhettek szerzőnek szebnél-szebb magyar-zsidó hazafias közhelyiben, akiknek nemesítésére íratott: a zsidók, ügy látszik, hogy a mi zsidóink nem akarják elhagyni passiv állás-pontjukat. E:yáltaliban nem látogatják a színházat. Rósz politika, amelylyel csak olajat öntenek a tűzre. Erről azonban a sajtó nem tehet. Legfeljebb egyszerűen registrálja a tényeket. A többi a társadalom dolga. Ami a mai előadást illeti; elmondhatjuk róla, hogy minden izében friss és erőteljes volt. A szabatos előadás sokat simíthat ugyan a színmű gyengeségein; de teljesen jóvá nem teheti. így volt oz a »Zsidó houvéd«-del is. * Augusztushó 3. Vasárnap: »A kintornás csa­lád« népszínmű 3 felvonásban, irta Tóth Ede. A »Falu roszsza« Írója iránti kegyelet többször színre hozza ez erkölcsi motívumokban felettébb gyenge müvet. Ezt író­ja és özvegye meg is érdemlik. Többet azonban nem mondhatunk róla. A közönség leginkább Ligetiné (Ju- czika) érzés-teljes játékában és csinos dalaiban gyönyör­ködött. Eszéky Emma k. aszszonynak (Mari) töb jelene­tet sikerült a drámai szépség és igazság magaslatáig emelni. A többi szereplőkről is csak elismeréssel em­lékezhetünk meg. * Augusztushó 5 Kedd: »A három pár czipő«, életkép dalokkal, 3 felvonásban. Irta Berla. Valamint a darab meséjének, úgy az előadásnak is Flinkné (Tolnay Hermin) volt központja és éltető lelke. Tolnay Hermin aszony mindig betölti szerepkörét; de ma különösen el­ragadó alakot teremtett játszias kellemességével és pajkos humorával. Különösen a búcsúi ének falusi pointirozása, netovábbja volt a színpadi alakításnak és igazi tehet­ségnek. Dobocsányit azzal büntetjük meg tulságba menő illemtelen rögtönözéseiért, hogy mai játékáról hallgatuuk. Az előadásra nézve tökéletesen osztjuk a folytonosan tap­soló és kihívó közönség véleményét. * Augusztushó 6. Szerda: »A esők« vígjáték 3 lelvonásban; irta Dóczy Lajos. Akinek még a csók, sem kell, kivált ha azt oly szép és kedves hölgy nyújt­ja és kínálja, mint Dóczy Lajos múzsája, az már csak­ugyan el mehet a sutra aludni. A Nyíregyházai színhá­zi közönségnek Dóczy csókja sem kell. Nem kell neki semmi a színpadról. Pedig megnézhette volna Kaciér Nina (Maritta) csókjait, amelyekkel a boldog Oarlót (Gireth) és a királyt (Peterdy) elhalmozti. Az a kevés közönség, amely minden nap elviszi áldozatát a nemze­ti színészet oltárára, egészen exlásisba jött a valóban liitünő előadás hatása alatt. Nem bocsátkozunk a rész­letes bírálatba; mert kifogynánk a magasztaló jelzők­ből. Csak anyit jegyzü-ik meg, hogy Nyíregyházán a magyar szinészetnek ma sincs hazája; és ha a létező társadalmi bajok nem orvosoltatnak, nem is tudjuk mi­kor lesz 1 * Augusztushó 7. Csütörtök : Moori Sándor jutal­mául, »Mukányi« vígjáték 4 felvonásban, irta Csiky Ger­gely. Sajátságos egy irő ez a Osiky. El lehet rá monda­ni -. nagyobb a szerencséje, mint maga. Hogy mily üre­sek darabjai, mutatja Mukányija is. Minthogy Mukáuyi- jának még csak alapeszméje,meséje,tehát »szerves« öszefüg- gése sincs, nem volt képes neki benső értelmű czimet adni; hanem elkeresztelte Mukányinak , mintha ezt a Mukányit a félvilág ismerné. Az igaz, hogy oly ember, mint Csiky Mukányija, miuden kis városban akad egy; csakhogy nem mindnyáját hívják Mukányinak. Oly szegény e darab esz­mékben, hogy még czimet sem lehet neki adni. Csiky- nek tehetsége a helyzetek ügyes kiaknázásában, a napi kérdések és társadalmi félszegségek frappáns feltünte­tésében kulminál. A valószínűséggel nem sokat törődik. Az életet^így festi és mutatja be, ahogyan van; nem úgy, mint kellene lennie. Csikynek még csak irodalmi stylje sincs. Nyelvezete, mint hősei, köznapi; a mely né­hány évtized múlva már érthetetlen leend. Darabjai tel - vék tendencziósus mondásokkal, elcsépelt közhelyekkel. Hiányzik müveiből a költői alanyiság. De ő azért ün­nepelt színmű iró. Ez is egyik szomorú képe a mai felületes, léha korszaknak A »Mukányi« személyei egytől egyig jellemezhotleu alakok, akik csak azért jönnek-men- nek a színpadon, hogy a jelenések száma szaporodjék, és az előadás hoszabb legyen. A ueologok kigúnyolása; a hír­lapirodalom pellengére állítása; néhány orvos-tudományi műszónak, és kifejezésnek elrecitáltatása; pár ezélzatos szó a mai tanuló ifjúság korai érettségére vonatkozólag ; és egy százezres középszerű tehetségű, különben talpig becsületes embernek nevetségessé tétele: képesek ugyan a hallgatóság érdeklődését pár perezre felkölteni, és figyelmét lekötni; de maradandó nyomokat hagyni maga után, nem. Most veszem észre, hogy az előadás helyett a darabot bírálom. No de erre is szükség van. Legalább tudja meg a laikus közönség, hogy: nem mind arany, ami téuylik! Az előadás különben kitűnő volt. Közönség elszomoritólag kevés. Irodalom. — Az »Ország Világ« 31-ik számának tartalma nem egyéb, mint a jó Írók csoportosítása. Ki kell emel­nünk ezúttal az »Ország-Világ«-nak buzgalmát, Ízlését, melylyel nevezetesebb írók müveit is megválogatja. Eb­ben a számban Bartay Ede életrajzát Nagy István, a Fauszt jeles fordítója irta, az arczkép közlése alkalom­szerű elismerés a dalárünnepélylyel szemben. Prém Jó­zsefnek »Zajos napokban« czimü szép verse érdemes volna, hogy idegen nyelvre is lefordittassék. A »Falun« egy gyönyörű vers illustratióval; szerzője S. Szabó Jó­zsef az irodalmi világba először lép be, és azonnal he­lyet foglal. Mindenkit meghat a költemény nem min­dennapi és nemes hangja. Szakáll István verse, a »Há­rom rozsa« egy igazi családi költemény. P. Szathmáry Károly jeles regényírónk közli »A havasok királynéja« czimü regényét, mely az olvasót elragadja. Balázs Sán­dor kitűnő beszélyirónk, régen nem irt olyan szépet, mint »A fehérrozsis leány«. Majthényi Flóra »Az áb- ráud utjai« elbeszélése csattanós végéhez közeledik. Eredeti képei közzől kiemeljük a Tegethoff-féle három­szögű hadállás és a Likava vára czimüeket. Diderót emlékét is közli a kitűnő lap, a nagy iró halálának év­százados fordulása alkalmából. Az eső Indiában nagyon tanulságos közlemény. A rovatok élénkek és változato­sak. Irodalmi méltatása figyelmet gerjesztő. Vegyes hí­rei nagyrészt eredeti értesülések. Mutatvány-számok in­gyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy évre 10 frt félévre 5 frt évnegyedre 2 frt 50 kr. Kiadja a jó nevű »Pallas« irodalmi részvénytársaság, Budapest, Korouaherczeg-utcza 3-ik szám. Vegyesok (Nincs már veszettség.) Pasteur, franczia termé­szettudós fölfedezte a veszettség elleni gyógymódot. Ha csakugyan sikeres lesz módszere: uz emberiséget fenye­gető egyik legrettenetesebb kór, az ebmarás folytán át­származott veszettség, nem fog többé fenyegetni. A gyógymód azonban még nem lehet általános; és másnak, mint esetleg egy párisi szerencsésten embernek, nem le­het módjában rögtön Parisba szaladni Pasteur intézeté­be. Hanem, ha gyógymódszere el fog terjedni s az embe­riség közkincsévé válik, áldása nem lesz kisebb, mint a himlőoltásé. Sajátképen nem is lehet gyógyításról szó, mert Pasteur rendszere mellett nem is fog betegség be- állani. Pasteur módszerének még az a rendkívüli előnye is meglesz, hogy az az ember, akin az ebharapást egyszer ártalmatlanná teszi, meg van óva azontúl is a dühödt eb harapásának következményeitől. Pasteur mód­szere a védoltásou alapszik. Azt tapasztalta először, hogy a dühödt eb nyála elveszti erejét bizonyos állatokon. így a házi nyulon, jelentékenyen gyöngül a majom. Pas­teur az ebdüh anyagát egy düh követkéztében megdög­lött kutya agyából vette ki s beoltotta egy majomba, ez megdöglött. Ekkor a majomban képződött fertőző anya­got egy másodikba, majd egy harmadikba oltotta ; ennek fertőző anyagát azután egy nyulba, majd egy másodikba és igy tovább, mig a negyediknél már nagyon csekély ártalmasságu fertőző anyag maradt. Ezt a negyedik nyűi­ből vett anyagot oltotta azután be egy kutyába, s hatá­sa az lett, hogy a kutyára nem volt hatással a veszett eb marása. Kísérleteket tett, módszere jóságának be­bizonyítása végett, két kutyán. Az egyiket magára hagy­ta, az egy pír nap múlva megveszett; a másikat beol­totta és ez meggyógyult, illetőleg a kór nem is tört ki rajta. Pasteur jelenleg tovább folytatja kísérleteit, melyekről előadást tartott a franczia akadémiában is. (A tej lehűtéséről.) Különösen melegebb évszakok­ban nem ritkán hallani a panaszt, hogy a tej hamar megsavanyodik. E baj különösen azokra nézve kellemet­len, akik elárusitás czéljából messzebb szállíttatják azt. Sok mindenféle orvosságát hallottunk már e bajnak, el­kezdve a ráolvasástól a legtudományosabb alapra fekte­tett manipuláczióig. Tapasztalat után mondhatjuk, hogy ha az edény kifogástalanul tiszta és a tej mindjárt a kifejés után 8—10“ C. ra lesz hűtve, tetemes ideig eláll mint édestej. A tej legegyszerűbb lehütési módja, ha le­szűrés után a köcsögöket valami hűvösebb helyiségbe ál­lítjuk. Vannak az után e czélra igen alkalmas hűtő készü­lékek is. A tej nem csupán nyáron, de télen is mindjárt lehűtendő, legalább az említett fokra; de ha tehetjük, még hidegebbre is hütstik le azt. (UBONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1884. augusztus 9-én .4 gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 7.— 8.20 Rozs » » 6.20 6.60 Árpa » » 5.25 5.75 Zab » » —.— —.— Kukorica» 6.30 6.40 Repcze » 11.50 11.75 Paszuly » 7.— 7.50 Szesz litk. 29’/a n. 30‘A Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse» » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye » —.— 18. — Búza » —.— 15.— Barna k. —.— 11.— Burgny. 100 ki. uj 1.60 Marha hús 1 ki 52 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » »44 Háj » » » — Disznózsír » »70 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » »33 Zöldség » » 6 Paprika » »1.20 Irós vaj 1 liter 60 Eczet » «10 Széna 100 ki 2.80 Szlm. (tak)» » —.80 Bíkfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA. ELEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom